Készült: 2020.02.28.03:35:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 92. felszólalás
Felszólaló Bán Imre (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:54


Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁN IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tavaly március végén, amikor először megnyílt ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája, akkor még ugyan nem voltam országgyűlési képviselő, de egy olyan kerületben, Budapest VII. kerületében vagyok önkormányzati képviselő, ahol tíz kisebbségi önkormányzat is van, tehát nyilvánvaló, hogy figyelemmel kísértem a vitát. Úgy érzem, hogy akkoriban nem képezte az érdemi vita tárgyát egy véleményem szerint nagyon-nagyon fontos szabályozási terület.

Azt is tudom, hogy az általam elkövetkezendőkben elmondandók nem a legizgalmasabb részei a törvényjavaslatnak, de biztos vagyok abban, hogy mindazok a helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati politikusok, akik ebben a kérdésben otthon vannak, fontos információkhoz juthatnak. Ez a szabályozási terület pedig a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködése.

A kisebbségi, valamint az önkormányzati törvény előírásai szerint ma is kötelező több területen az együttműködés. Ezek azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint csak akkor működtek és akkor működnek, ha mindkét félben megvolt, illetve megvan az együttműködési szándék. A jelenlegi szabályozás azonban nem veszi tudomásul, hogy az együttműködésre kötelezett felek nagyon sokszor ellenérdekűek, és ezért szükség lenne pontosan rögzített határidőkre, szankciókra és gyors jogorvoslati lehetőségre, ezt pedig a törvényjavaslat jelenlegi formájában tartalmazza.

Nézzük át, hogy melyek azok az együttműködési területek, amelyek ugyan már a jelenlegi szabályozás szerint is léteztek, de a törvényjavaslat ezeket pontosítja, határidőkkel és az előbb említett jogorvoslati eszközökkel bástyázza körül. A kisebbségi közügyek intézése során a kisebbségi önkormányzat kezdeményezheti állami és önkormányzati szerv eljárását, tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet. Irányulhat mindez valamely oktatási vagy kulturális intézmény kisebbségi jogot sértő működésére, illetve egyedi döntésére egyaránt. Amennyiben a megkeresett szerv harminc napon belül nem dönt vagy nyilatkozik, a kisebbségi önkormányzat a felettes szerv vagy a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv soron kívüli eljárását kezdeményezheti, melynek eredményéről legkésőbb harminc napon belül kell tájékoztatni a kezdeményezőt. Itt ismételten szeretném kihangsúlyozni, hogy nemcsak a helyi kisebbségi önkormányzatok és helyi önkormányzatok kapcsolatrendszeréről van szó, hanem az állami szervekre is vonatkozik ez a szabályozás. Másrészt, ha a kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához az illetékes helyi önkormányzat döntése szükséges, akkor ebben az esetben a helyi önkormányzatnak harminc napon belül kell döntenie. Ez alól kivétel a vagyonhasználatra, költségvetésre vagy zárszámadásra vonatkozó önkormányzati döntés; és hatvan napos határidő van, tehát hosszabb a határidő.

Különösen érdekes ez a kérdés a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának, illetve a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének a nagyon sok vitára alkalmat adó viszonyában. A törvényjavaslat értelmében a helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát változatlan tartalommal köteles beépíteni a saját költségvetési rendeletébe. Érdemes lenne megfontolni a jogalkotóknak, hogy ezen a ponton is soron kívüli jogorvoslatot kellene biztosítani egyrészt abban az esetben, ha a kisebbségi önkormányzat határozata jogszabálysértő, vagy egyáltalán nem alkotja meg határidőben, illetve akkor is nyilvánvalóan, ha az önkormányzat rendelete is jogszabálysértő, mondjuk azért, mert ezt a költségvetési határozatot, amit a kisebbségi önkormányzat hoz, nem építi be a költségvetési rendeletébe.

Harmadrészt a törvényjavaslat a hatályos szabályozásnak egy nagyon súlyos fogyatékosságát igyekszik kiküszöbölni, ami nagyon sokszor volt konfliktusforrás a helyi és a kisebbségi önkormányzat között, amikor is a kisebbségi önkormányzat testületi működésének biztosítását a helyi önkormányzat feladataként határozza meg a jogszabály tervezete.

Lényeges garanciális elem, hogy a helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére harminc napon belül köteles meghatározni, és a saját szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni, hogy a kisebbségi önkormányzat testületi működéséhez milyen vagyonelemeket, illetve milyen technikai feltételeket biztosít. E döntés ellen vagy amennyiben ez a döntés elmarad, a kisebbségi önkormányzat az illetékes közigazgatási hivatalhoz fordulhat.

Annak ellenére, hogy ez a javaslat érdemi előrelépés, azért használtam azt a szót, hogy “igyekszikö, mert van egy apró probléma a jelenlegi javaslatban. Ez pedig az, hogy a javaslat a testületi működéshez szükséges helyiséghasználat biztosítását térítéskötelesnek minősíti. Ez a javaslat jelenleg ellentétes egy hatályos kormányrendelet rendelkezésével, amely - véleményem szerint helyesen - térítésmentes helyiséghasználatot tesz lehetővé. Úgyhogy erre vonatkozóan a szükséges módosító indítványunkat meg is fogjuk tenni.

Az együttműködési mechanizmusok talán leggyakoribb típusa a véleményezési jog, a legtartalmasabb eleme pedig az egyetértési jog. A törvényjavaslat mind a kettőt megjeleníti - egyébként ez nyilvánvalóan a jelenlegi szabályozáshoz is hasonlít. A szabályozási plusz itt is a határidő-állítás, illetve a jogorvoslat biztosítása. Ilyen területek: a helyi hagyományápolás esetében például a helyi önkormányzat csak a kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat rendeletet, amennyiben ez a kisebbségi önkormányzatot e minőségében érinti. Másrészt: a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésére, továbbá a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés kapcsán az érintett helyi kisebbségi önkormányzatot ebben az esetben is egyetértési jog illeti meg. A helyi kisebbségi önkormányzat hiányában pedig az adott kisebbség helyi egyesületének van véleményezési joga.

Az egyetértési és véleményezési jog harminc napon belül gyakorolható. Ez azért nagyon-nagyon fontos kérdés, mert a határidő elmulasztása jogvesztéssel járhat. Ez nyilván érthető is, hiszen a települési önkormányzat normális működéséhez ez elengedhetetlen. Viszont a határidőben előterjesztett kezdeményezésre azokat az előterjesztéseket vagy olyan döntéseket, amelyek egyetértés vagy véleményezés kikérése nélkül születtek, a közigazgatási hivatal soron kívül felülvizsgálja, és bírói vagy alkotmánybírósági utat is igénybe vehet. A bírósághoz, az Alkotmánybírósághoz fordulás joga a kisebbségi önkormányzatot is megilleti.

Megismételve és hangsúlyozva a bevezetőben említetteket, a felvázolt együttműködések, együtt döntések kapcsán, a helyenkénti pontosításon túl az újdonsága a javaslatnak a végrehajthatóság biztosítása, a határidőzés és a soron kívüli jogorvoslat. Hangsúlyozandó, hogy minden együttműködési és együtt döntési kötelezettség mellett vagy annak ellenére a helyi kisebbségi önkormányzat olyan jogi személy, amely feladat- és hatáskörében önállóan jár el, jogait, hatáskörének jogszerű gyakorlását bíróság védi. Mindez elmondható a helyi önkormányzatokra is, hiszen az önkormányzati törvény ugyanilyen garanciákkal védi a helyi önkormányzati jogokat is.

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok ugyanakkor egy rendszert képeznek, úgy, hogy az egyes önkormányzatok között nincs alá- és fölérendeltségi viszony.

(14.50)

Nagyon fontos az előzőekben vázolt együttműködésben, együttdöntésben a kölcsönösség, a kisebbségi önkormányzati és a helyi önkormányzati érdek mellérendeltsége. Mindezért a törvényjavaslat ugyanazokat a határidőket és szankciókat írja elő mindkét irányban. Sem a kisebbségi önkormányzat, sem a helyi önkormányzat nem gyakorolhatja véleményezési jogát visszaélésszerűen; sem a kisebbségi, sem pedig a helyi önkormányzat nem mulaszthatja el következmények nélkül az előírt egyetértés vagy vélemény kikérését.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai