Készült: 2020.02.24.13:37:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 48. felszólalás
Felszólaló Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:28


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy tűnik, ez a napirendi pont nem vált ki olyan politikai indulatokat, mint az előző, és ez nagyon helyes. Nem csupán szakmai törvényről van itt szó, hanem az alapvető jogbiztonsági rendszert és a demokratikus alkotmányosságot körülbástyázó valamennyi jogágra a jogegyenlőséget, a közvetlenség elvét, a szabad bizonyítási elvet és a bírósági jog igénybevételét rendező eljárási szabályokról.

Több képviselőtársam említette, hogy az első áttörésre az úgynevezett akkor még államigazgatási eljárások jogorvoslati rendszerében 1991-ben került sor, amikor is a bírósági felülvizsgálat mint kereseti kérelemmel elindított eljárás lehetővé vált, aztán fokozatosan ez szépen szélesedett, és hála a Jóistennek, az elmúlt évben elfogadott, a közigazgatási hatósági eljárásról és a szolgáltatásokról szóló törvény már csak a kivételeket állapítja meg, azokat az egészen szűk körbe tartozó kivételeket, amikor is a bírósági utat kizárja, és ez nagyon helyes.

Ennek a működtetéséről szól a mostani előterjesztés, hogy a közigazgatási eljárásban hozott határozatok, illetve végzések elbírálása a jogorvoslati rend csúcsán, azaz a bírósági eljárás során milyen módon és hogyan történjen. Két irányú a szabályozás, mint ahogy erre helyesen utalt az előterjesztő is, és csak üdvözölni tudjuk, hogy az ellenzéki képviselők is ezzel egyetértenek. Az egyik magának a jogbiztonságnak a megteremtése, az ítélethozatal megalapozottságához szükséges valamennyi bizonyíték mérlegelési joga, valamint az eljárási menet gyorsítása, amelyet két úton céloz meg az előterjesztő, egyrészt az úgynevezett nem peres, peren kívüli eljárásban történő jellegnek a fenntartása, amelybe két dolog tartozik. Itt is hallottuk már a közigazgatás hallgatásának a problémáját, amikor is az ügyfél egyszerűen képtelen az ügyét elintéztetni, mert jogellenesen semmiféle döntés a megadott határidőn belül a közigazgatási eljárásban nem történik, vagy olyan végzésekkel szemben, amelyek nem szükségeltetik közvetlen bizonyítékok beszerzését, illetve a tárgyalásnak a megtartását, tehát olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek alapján egyértelműen nem peres eljárásban is rendezhetőek.

Nagyon fontosak azok a garanciális szabályok, amelyek már a Ket.-ben is, tehát a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben is megjelennek, és itt a polgári perrendtartással is összhangba kerülnek, hogy milyen határidőn belül és hogyan kötelesek dönteni az adott hatóságok.

(11.50)

Emlékezzünk, itt a Házban is hányszor hallottunk már olyan interpellációt, teljesen jogosan, hogy az ügyfeleket a közigazgatási eljárásban, bár formailag szabálysértés nem történt, mégis kár érte, mert indokolatlanul hosszú ideig tartott az az eljárás, amíg végül is az ügydöntő határozat megszületett. És emiatt volt arra példa is, hogy már időközben az ügyfél, aki joggal várná, hogy neki szolgáltasson a közigazgatás, és ne hatóságot játsszon, bár hatósági jogkörrel nyilván rendelkezik, kellő időben nem járt el az ügyében, és ez esetenként még olyan következménnyel is jár, hogy az adott kérelmező cég időközben tönkrement.

Általánossá teszi az előterjesztés a bírói felülvizsgálatot a határozatokra vonatkozóan, és itt is taxatíve felsorolja, hogy mely határozatok azok, amelyekkel szemben nem lehet igénybe venni a bírói utat. Nagyon fontos az ügyfél jogkörének meghatározása, hogy mindenki, aki a hatályos közigazgatási törvény, valamint külön szaktörvények... - például, akkor nevesítsük: a környezetvédelmi törvény egyértelműen meghatározza az aarhusi egyezmény alapján, hogy kik milyen jogosítvánnyal válhatnak ügyféllé, bár az adott közigazgatási eljárás nevezetesen nem az ő kérelmükre, vagy nem a közvetlen részvételükkel zajlik. Mégis az ügyféli jogállás megilleti őket, és ha ez a közigazgatási eljárásban adott, akkor ezt a bírói felülvizsgálat során is meg kell teremteni. Erre ez a polgári perrendtartási módosítás lehetőséget, illetve jogi garanciákat nyújt; csakúgy, mint a jogállás tekintetében, ahol a polgári törvénykönyv és a közigazgatási eljárás szerinti jogképesség, amennyiben esetlegesen az ügyfél polgári törvénykönyv szerinti jogképessége nem áll fenn, ez nem zárja ki, hogy közigazgatási eljárásban az eljárás alanyaként részt vehessen.

Fontos gyakorlati megoldás valóban, hogy ki is az, aki az adott ügyfélként eljáró szervezetet képviselheti, és ebből már voltak különböző jogértelmezési problémák is, hogy az adott szervezet dolgozója, ha ő munkáltatói igazolvánnyal igazolja, hogy a szervezet nevében jár el, akkor megteheti-e ezt. És most egyértelműsíti az előttünk fekvő tervezet, hogy igen, minden további nélkül, ez a perbeli cselekvőképessége az adott szervezet nevében ezt a feljogosított dolgozót megilleti.

Rubovszky képviselő úr is joggal említette, és csak csatlakozni tudok hozzá, hogy milyen fontos a végrehajtás felfüggesztésénél az a garancia, hogy ha én kérem a végrehajtást, és addig, amíg erről a bíróság nem dönt, a végrehajtás elrendelésére feljogosított közigazgatási szerv döntési, cselekvési lehetősége korlátozott, illetve nincs. Nagyon helyes alapelvet érvényesít a rendelkezés. Még egy dolog, hogy mikor lehet a kereseti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. Akkor, ha kizárja a törvény a bírósági felülvizsgálat lehetőségét, valamint, ha megállapítható, hogy a perben, illetve a per tárgyát képező eljárásban szereplő ügyfelek közül senki nem élt jogorvoslati lehetőséggel a közigazgatási eljárás szabályai szerint. Tehát ha több ügyfél van, és az egyik kimerítette, a másik nem merítette ki a jogorvoslat lehetőségét, akkor ez nem zárja ki a bírói felülvizsgálati utat, csak akkor, ha valamennyi ügyfél a jogorvoslati kérelemmel, illetve fellebbezési kérelemmel nem élt.

Ezt az államtitkár úr említette, és valóban fontos dolog, hogy itt is taxatíve fel van sorolva, hogy a bíróság mikor változtathatja meg a közigazgatási szerv határozatát. Nyilvánvalóan a közigazgatási eljárás mint speciális eljárás, speciális jogviszony olyan ismeretanyaggal és szakmai háttérrel rendelkező eljárás, amelyben korlátozni kell a bírói felülvizsgálatnak, magának a határozatnak a megváltoztatását. Ez alapvetően azt jelenti, hogy az általános szabály szerint a bíróság határozatával két dolgot tehet meg: új eljárásra utasítja az eljáró hatóságot, hatályon kívül helyezve korábbi döntését, vagy helyt adva a korábbi határozatnak, elutasítja a kereseti kérelmet. És igen szűk kör az, amelyik a törvényben konkrétan felsorolásra kerül, amikor maga a bíróság az előtte lefolytatott eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megváltoztathatja azt a határozatot, amelyet a közigazgatási szerv hozott.

A 60 napos tárgyalási határidő remélhetőleg tartható lesz, nevezetesen, hogy a kereseti kérelem beérkezésétől számított 60 nap az, amikor az első tárgyalást ki kellene tűzni. Vannak egyéb szigorító határidők is az eljárásjogi törvényben. Reméljük, hogy amikor valamennyi rendelkezés hatályba lép, addigra az infrastruktúra már a bíróságoknál is lesz annyira fejlett, hogy az ügyfélforgalmat követve ezeket a határidőket tartani tudják, vagy esetlegesen a közigazgatási eljárásról szóló törvény meghozza azt a hatást, és ez lenne a követendő út, hogy minél kevesebb ügyben forduljanak közigazgatási határozattal szemben bírósághoz; tehát azok a közigazgatási eljárás során megfelelő alapossággal eldöntött ügyekként már ezt a jogorvoslati lehetőséget ne is vegyék igénybe.

Összegezve: az SZDSZ, csatlakozva mind a Szocialista Párt, mind a Fidesz szónokához, az előterjesztést a Háznak elfogadásra ajánlja azzal, hogy így az eljárásjogi és a tavaly megalkotott, az alanyi szabályozást rendező törvény képes lesz társadalmi funkcióját betöltve egy olyan, nemcsak hatósági, hanem, még egyszer ismétlem, szolgáltatási jellegű tevékenységet is kifejteni, amely a közigazgatási eljárásban szereplőket kielégítve nemcsak gyorsított, hanem megalapozott és minél kevesebb bürokráciával járó eljárásokat eredményez.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai