Készült: 2020.02.19.17:46:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 18. felszólalás
Felszólaló Gráf József (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GRÁF JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság 2005. február 23-án megtárgyalta az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló T/14601. számú törvényjavaslatot, és azt 14 igen és 8 nem arányban általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági vitában megfogalmazott legfőbb kérdéseket szeretném ismertetni, és ennek a többségi álláspontját. Az első az volt, hogy szükség van-e az európai uniós csatlakozás tükrében egyáltalán egy nemzeti törvényre; a másik, hogy ha szinte minden pontján változtatni kell, akkor miért nem egy új törvényt hoztunk létre. Beváltotta-e a törvény a vele kapcsolatos elvárásokat vagy nem, és helyettesíti-e ez a törvény a régóta hiányzó agrárstratégiát vagy nem? Összeegyeztethető-e a változó európai uniós irányokkal ez a törvény? Ezekről szeretném elmondani a többségi álláspontot.

Az első kérdésben, úgy gondolom, az európai uniós csatlakozás után is - és ez volt a többségi vélemény - szükség lesz egy nemzeti agrártörvényre, és ezt a többség megerősítette. Az uniós tagok egy részében van ilyen, egy másik részében, a nagyobb részében nincs. De ez az ország adottságai alapján mindig is egy erősen agrárorientált ország lesz és úgy gondoljuk, hogy erre a későbbiekben is mindenképpen szükségünk lesz.

Szükség van azért is, mert nem egészen úgy történtek a csatlakozás feltételei, és számunkra nem úgy lettek meghatározva, ahogy azt gondoltuk. Elég, ha csak a 25 százalékos európai uniós támogatási szintre gondolok, amit 30 százalékkal a nemzetiből kell kiegészítenünk, ezért ez a törvény jó iránymutatást ad a későbbiekben is arra, hogy milyen célokra és milyen fejlesztésekre kell majd fordítanunk.

Ha szinte minden ponton meg kellett változtatni a törvényt, akkor miért nem újat hoztunk? Erre a válasz kétértelmű vagy kétirányú volt a többség részéről: az egyik egy erkölcsi vagy pszichikai oldal, a másik egy praktikus válasz.

Az erkölcsi oldal az, hogy 1997-ben az akkori parlamenti pártok és parlamenti képviselők eljutottak egy azóta is sokszor irigyelt - és talán soha vagy nagyon hosszú idő múlva előforduló - állapothoz, amikor félre tudták tolni ebben a nagyon fontos kérdésben, az agrárium és a vidék kérdésében a párt- és az egyéni érdekeket. Elég messze eltolták a politikát ettől a kérdéstől, és sikerült szinte teljes konszenzussal, egy 90 százalék fölötti konszenzussal létrehozni ezt az agrárfejlesztésről szóló törvényt.

Azt gondolom, hogy ha most megváltoztatnánk azt az egyetlen jogfolytonos vagy közös akaratunkkal létrehozott törvényt, megszüntettük volna, és egy újat hoztunk volna létre, ez erkölcsileg is vesztesége lett volna az ágazatnak vagy a vidéknek, másodsorban pedig nem látom annak a feltételeit, hogy ma egy konszenzusos törvényt létrehozzunk, hiszen már a vitára bocsátásnál is vita volt, kisebbségi és többségi vélemény alakult ki.

Beváltotta-e ez a törvény a hozzá fűzött reményeket vagy nem? Erről is megoszlottak a vélemények. A többségi vélemény az volt, hogy igen is meg nem is. Beváltotta azért, mert adott egy zsinórmértéket az évenkénti GDP-növekedés arányában az agrártámogatások növekedésére, és arra késztette a mindenkori kormányok mindenkori agrárminiszterét, hogy mind a bizottságban, mind a Házban az előző évi agrárteljesítményről számoljon be. Ez a kényszer is segítette talán azt, hogy néhány területen azért sikerült előrelépnünk, egy csomó területen viszont nem, és ez nem a törvény hibája volt alapvetően.

Helyettesíti-e azt az agrárstratégiát, amit mindannyian annyira szeretnénk? A válasz egyértelmű, hogy nem. Ennek a kidolgozásával a Ház, a képviselők és elsősorban a vidéken élő képviselők adósak és ezt még minél előbb és minél magasabb szintű törvényben meg kell tenniük.

Segítette-e az EU-s felkészülésünket? Erre is azt mondjuk, és a mostani gazdatüntetések tükrében különösen mondhatjuk, hogy igen is meg nem is, de erre is azt tudom mondani - és ez volt a többségi álláspont -, hogy az állandóan változó EU-s igények és az itthoni lehetőségek is nehezítették ezt.

Magának a törvénymódosításnak a technikai és tartalmi jellegű részeivel egyetértenénk, hiszen a katasztrófaalap megképzésére szükség van, az Agrárgazdasági Tanács szerepének átértékelésére szintén, és arra is, hogy a 2005-ös bázishoz képest megőrizzék a nemzeti támogatások a reálértéküket.

Mindezek alapján a többség általános vitára javasolta a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai