Készült: 2020.02.28.06:09:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 16. felszólalás
Felszólaló Pásztohy András (MSZP)
Beosztás földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:20


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló CXIV. számú törvény megalkotására széles körű szakmai és politikai konszenzus alapján 1997-ben került sor. Ha jól emlékszem, 90 százalékos támogatottsággal fogadtuk el. A törvény alapvető célja az agrárgazdaság tartós fejlődési pályája kereteinek biztosítása, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés volt. A kitűzött célok közül sok megvalósult, az intézményrendszerek kiépültek, és időközben változott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatásköre is. A tapasztalatok és a kialakult vélemények alapján kijelenthető, hogy e keret jellegű törvény megalkotására szükség volt, betöltötte hivatását és további fenntartása is indokolt.

Az Európai Unióhoz megtörtént csatlakozásunk azonban szükségessé teszi a törvény módosítását, amely ezáltal korábbi célját, szerkezetét megőrzi, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az Unió közös agrárpolitikájához való igazodáson túlmenően bizonyos nemzeti feladatok is rögzítésre kerüljenek. A törvénymódosítási javaslat kidolgozását széles körű szakmai és társadalmi viták előzték meg, amely végül a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Kerekasztal egyik súlyponti témájaként is szerepelt. Az általa megfogalmazott stratégia is tartalmaz olyan elemeket, amelyek az agrártörvényt érintik. Ennek eredményeként került be például az elemi károk rendezésére vonatkozó bekezdés, valamint az Agrárgazdasági Tanács szerepének növelése, az általa törvényi kötelezettség szerint kidolgozott helyzetértékelő állásfoglalás szélesebb körű, nyomatékosabb megjelenítése. A törvény a módosítását követően is megőrzi közép-, illetve hosszú távra szóló hatását, kormányzati ciklusokon átívelő céljait, elemeit, alapvetően megmarad keret jellege. A megfogalmazott célok szerinti források és eszközök meghatározását, a feltételrendszer biztosítását továbbra is a kormány, illetve a kidolgozandó költségvetés kompetenciájába utalja.

A törvénymódosítás kidolgozásakor figyelemmel kellett lennünk arra, hogy mint az Unió tagja, annak agrárpolitikájához igazodva, az ott alkalmazott gyakorlatot, megkövetelt feltételrendszert kielégítve, esetenként a szükséges egyeztetések és jóváhagyások megszerzésével működhet csak a hazai agrárpolitika. Ennek megfelelően került újra értelmezésre a nemzeti költségvetésből finanszírozandó agrártámogatás rendszere. A mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű károk enyhítésére külön törvényben meghatározott elvek szerint működő kárenyhítési rendszer kiépülését, illetve az e célra felhasználható források biztosításának szabályozását tartjuk indokoltnak, mivel a mezőgazdasági termelés sajátosságaiból következően fokozottan kitett a katasztrófa jellegű elemi károk bekövetkezésének.

Tisztelt Országgyűlés! Az előző szempontok alapján a jelenlegi törvény bázisán, annak szerkezeti és tartalmi elemeit felhasználva készítettük el a módosításra vonatkozó javaslatot. A hatályos törvény szövegében történő módosítások számának döntő többsége így csupán technikai jellegű, a minisztérium nevének megváltozásából, egyes intézmények kiépítési kötelezettsége helyett azok működtetésére vonatkozó előírások miatti változásokból, illetve az ezekkel összefüggő jogszabályi szerkezetmódosításokból adódik.

(9.40)

A módosított törvényjavaslatban változatlanul megőrzésre kerültek a hatályos törvény olyan főbb rendelkezései, mint az agrárgazdasági célok meghatározása, az éves értékelő jelentés összeállításának és az Országgyűléshez történő benyújtásának, az Agrárgazdasági Tanáccsal történő egyeztetés és állásfoglalás kialakításának kötelezettsége, az Európai Unióval konform statisztikai és információs rendszerek, közhasznú adatbázisok létrehozása és működtetése.

Az uniós tagságunkból eredő megváltozott helyzetünknek megfelelően ugyanakkor olyan új, illetve módosított rendelkezéseket javasoltunk, amelyek elősegítik az agrárgazdaság fejlődését, versenyképességét. A módosított törvény tartalmazza a nemzeti költségvetési forrásból finanszírozott támogatási kört érintő agrártámogatások reálértékének megőrzését, a közvetlen kifizetések nemzeti hatáskörben történő kiegészítésének forrásbiztosítását. Külön szakasz rendelkezik az agrár- és vidékfejlesztés céljaira rendelkezésre álló európai uniós források, mint például az agrár- és vidékfejlesztési operatív program, a nemzeti vidékfejlesztési terv, a SAPARD-programok társfinanszírozásához szükséges források költségvetésbe történő beépítési kötelezettségéről.

A módosított törvény egyik rendkívül lényeges pontja egyrészt az Unió által megkövetelt, másrészt a hazai működtetéshez és intézkedések meghozatalához szükséges statisztikai és információs rendszerek eredményes működtetésének biztosítása. Az Eurostat követelményeihez igazodva, a Központi Statisztikai Hivatallal meglévő munkamegosztásra és a várható új feladatokra alapozva biztosítjuk e rendszerek működésének törvényi hátterét.

A törvényjavaslatból viszont törölni kellett azokat a rendelkezéseket, amelyek annak 5. §-ában megfogalmazott, a kormány által kialakítandó konkrét agrártámogatási célokat tartalmazzák, tekintettel arra, hogy ezek a csatlakozás pillanatától kezdve az Európai Unió közös agrárpolitikájának keretében, illetve a nemzeti támogatások cél- és eszközrendszerében valósulnak meg. Ilyenek voltak a korábban nemzeti hatáskörben megvalósítható intézkedések, például a piacrajutási és intervenciós támogatások, az agrártermelési támogatások, az Európai Unióhoz való csatlakozási támogatások.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaságban dolgozók, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek, valamint a kormány egységes álláspontja szerint az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény fenntartása továbbra is szükséges, hiszen Magyarország európai uniós csatlakozását követően is létezik nemzeti agrárpolitika, amelynek megalapozását, főbb alapelveit és célkitűzéseit magas szintű jogszabályban indokolt rögzíteni. Ezt a célt szolgálja ez a törvénymódosítási javaslat is.

Kérem önöket, hogy a javaslatot szavazataikkal támogassák a vitát követően.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai