Felszólalás adatai

DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Először szeretném megköszönni Horváth képviselő úr felszólalását, amikor értékelte ennek a törvénynek a fontosságát. Ez különösen fontos akkor, amikor a kiotói egyezmény ezekben a napokban lép hatályba. A kiotói egyezményben foglalt kötelezettségeket egyre több állam vállalja magára kötelező érvénnyel.

Ugyanakkor sajnálatos, hogy van néhány nagyon jelentős üvegházhatású kibocsátással bíró ország, amely pillanatnyilag nem csatlakozik ehhez az egyezményhez, de reméljük, ha a világnak jelentős része képes lesz csatlakozni ehhez a szellemiséghez, akkor ennek az üvegházhatású gázok kereskedelmével foglalkozó szabályozásnak is nagyon jelentős szerepe lesz azoknak a célkitűzéseknek az elérésében, amit az előbb jelzett egyezmény magában foglal és megcéloz.

Ami a részletes vitával kapcsolatban Pap János képviselő úr által elmondottakat illeti, egyenként mennék végig a különböző módosító indítványokon.

(17.30)

A 2. pontban lévő módosító indítványban a képviselő úr indítványozza, hogy nevesítsük a törvényben a szén-dioxidot. Ha viszont figyelembe vesszük azt, hogy ennek a törvénynek az alapja a 2003. évi 87-es EU-irányelv, és ennek a jogszabálynak kell megfelelni a magyar jognak is, ezt kell átültetnünk a magyar jogba, akkor úgy gondolom, hogy világossá válik ennek a kormány részéről nemleges válasznak az értelme. Ugyanis az irányelv 2006-ban valószínűleg felülvizsgálatra kerül, és ekkor az irányelvbe már nemcsak a szén-dioxid, hanem a többi üvegházhatású gáz szabályozására, illetve nevesítésére is sor kerül, és jogtechnikailag szerencsésebb, ha egy törvényt másfél év múlva nem kell módosítani azért, mert az irányelv változott. Tulajdonképpen ez felkészülés arra, hogy amennyiben az Unió jogszabálya, irányelve változik, akkor ne kelljen újabb törvénymódosítással élni Magyarországon, ugyanakkor a szén-dioxid kereskedelmének, kvótájának szabályozását Magyarországon ez egyáltalán nem befolyásolja hátrányosan.

Ami a 3. pontban lévő javaslatot illeti, képviselő úr azt javasolja, hogy a “forgalomö szó helyett “kereskedelemö szó legyen. Mi úgy ítéljük meg, a kormány úgy ítéli meg, hogy a forgalom megnevezés egy szélesebb fogalom, és több mindenre kiterjed ennek tartalma, mint ha csak kereskedelemről beszélünk, ezért úgy ítéltük meg, hogy a változtatást nem javasoljuk.

A 4. pontban képviselő úr javaslata szerint a “legalábbö helyett a “legfeljebbö szót javasolja, ami azt jelenti, hogy egy taxatíve meghatározó meghatározás helyett egy megengedő szabályt léptetne életbe. Ezt nem tudja támogatni a kormány, mert szintén az előbb említett 2003. évi 87-es EU-irányelv 10. cikkelyének való megfelelés miatt van ilyen módon szabályozva a legalább kitétel.

Ami az 5 százalék kötelező tartományt, tartalékot jelenti, úgy gondoljuk, hogy ez teljesen helyesen történik a szabályozásban, mert hiszen a különböző vállalatok kvótáját úgy kell meghatározni, hogy 95 százalékban kapják meg ingyenesen, és meg kell felelniük azoknak a feltételeknek, amelyek egyébként a törvényben szabályozottak, és az 5 százalék kerülhet utána anyagi ellenszolgáltatásért forgalomba, amit egyébként a kiosztási tervnek kell szabályozni. Ez a szabályozás egyébként, még egyszer hangsúlyozom, az EU-irányelveknek megfelelően történik.

A 8. pontban Csáky András képviselő úr módosító indítványával kapcsolatban tett észrevételt a képviselő úr. A kormány ezt nem támogatja, ugyanakkor a kormány egyetért az Országgyűlés ellenőrző szerepének aktív gyakorlásával. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium teljes mértékben a képviselők rendelkezésére áll adott esetben különböző kérdéseknél, mint ahogy azt önnek is volt módja tapasztalni, naponta lehetősége van tapasztalni ezeket. Ennek keretét azonban az alkotmány megfelelően szabályozza. Úgy ítéltük meg, hogy szükségtelen egy parlamenti bizottság kiemelésével a törvényjavaslat keretei között az általános szabálytól eltérni.

A 10. pontban szintén Csáky képviselő úr tett javaslatot, és a kibocsátási egység kereskedelmi rendszere működésének lényegét próbálja módosítani, és honorálná a tiszta technológiák alkalmazását és energiahatékonyság-javítását, valamint a megújuló forrásokra való áttérést. Erre a kiosztási tervnek az előbb említett uniós jogszabály értelmében nem kell kitérnie. Ugyanakkor a módosító indítvány egy 10. ponttal javasolja kiegészíteni a jogszabályt, amely 10. pont szerint a kiosztási tervnek törekednie kell a szennyező fizet elvének, a külső társadalmi költségek megfizettetése célkitűzései megvalósítását. Úgy ítéljük meg, hogy a szennyező fizet elvnek az alkalmazására való utalás összhangban van a törvényjavaslat által megállapított éghajlatvédelmi célkitűzésekkel, és a kormány ezt a részét a módosító indítványnak tudná támogatni.

Úgy gondolom, hogy a felvetett kérdésekre megválaszoltam. Köszönöm szépen a türelmet.