Készült: 2020.02.16.20:19:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 130. felszólalás
Felszólaló Dr. Hargitai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:40


Felszólalások:  Előző  130  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm. Ezúttal már nem fogom kihasználni a tíz percet, hogy ne legyek túlságosan udvariatlan; eddig is az voltam azokkal szemben, akik más törvényekre várnak.

Farkas Flórián azt mondta, tisztázni kell, kitől vesz el hatásköröket a megye. Minden ilyen belső beszélgetésen, amelyek persze nálunk mindig rövidek, el szoktam mondani: nem vesz el senkitől hatáskört, nem vesz el lentről hatáskört, nem vesz el föntről hatáskört, hiszen ezek az önkormányzatok nem egymás alá- és fölérendeltjei, hanem ugyanazt a szisztémát, amelyet települési szinten ismerünk, azt az együttélést, azt a települési önkormányzatba való integrálódást és az ezzel járó hatásköröket próbálja megtenni, amelyeket már eddig is meghonosított a törvény a település szintjén, ezt teszi meg megyei szinten is. Persze vannak, akik úgy érvelnek, adjunk az országos önkormányzatoknak többlethatásköröket, hogy nyúljanak le a megyékre. Én pedig azt mondom, hogy ez nem egyezik a szubszidiaritás elvével, ráadásul a jelenlegi törvény rendeletalkotás esetén ad lehetőséget az országos önkormányzatnak arra, hogy a megyei rendeletekhez kifejtse az álláspontját, de amióta kisebbségi rendszer van, senki nem tud mutatni egyetlenegy olyan rendeletet sem, amikor az országos önkormányzat ezzel élt volna, vagy nagyon keveset. Egyébként én egyet sem ismerek, mert a megyék ezeket az életviszonyokat nem rendeletekkel szabályozzák értelemszerűen, hanem határozatokkal.

Nem lenne drágább a rendszer. Nem igaz az, hogy itt egy drága rendszert teremtünk meg, mert csak néhány megyében néhány kisebbség tudna élni a lehetőséggel, ahogy megfogalmazódott ott, ahol nagyobb számban él az adott kisebbségi közösség. Ha bármilyen irányban elmozdulunk a névjegyzék irányába - valamilyen módon el kell mozdulnunk, én is ezt gondolom -, ez persze azzal fog járni, hogy nemhogy nőne a kisebbségi önkormányzatok száma, a szigorodás miatt csökkenni fog. Tehát a rendszer ilyen szempontból még megtakarító is lesz, ha ellenzékből mi költségvetési megtakarításokat akarunk keresni ebben a rendszerben.

Engedjék meg, hogy még visszatérjek a személyi hatály problémájára, mert amit Gruber Attila felvetett, az jogos is lehet, de ez az irányelv, amelyre hivatkoztam, erre is iránymutatást ad. A képviselőtársam azt mondta, mi van, ha iksz helyen megszaporodik azoknak a száma, akik európai uniós polgárok, de nem tagjai az adott tagállamnak. Ezt a problémát Belgium is észlelte akkor, amikor ezt az irányelvet létrehozták, és bizonyos fenntartások lehetőségét meg is fogalmazta magának a normál helyhatósági választások során. Mi is megtehetjük, ha ebből gondot érzünk, de azt gondolom, hogy akkor, amikor 23 millió románnal riogattak minket, akkor is hazudtak azok, akik ezt tették, és ezért nekünk sem kell ilyen szempontból ezt tennünk.

Egy másik dolog: én fideszes képviselőként nem azt gondolom, hogy akkor, amikor a Konvent ülésezett és megkreálta az európai alkotmányt, és ebből az az egy mondat majd bekerül az Európai Közösség szerződésébe, akkor mi egy életre letudtuk ezt a kérdést, mert valamit valamilyen indíttatásból csináltunk. Azt gondolom, előbb-utóbb az Európai Uniónak lesz joga a kisebbségek vonatkozásában is, mert ma semmilyen szinten nincs. De számunkra sokkal könnyebb terep az, ha az Európai Unió egy tagállamának a jogát gazdagítjuk, mint ha megpróbáljuk ezt a nemzetközi szervezetet meggyőzni arról, hogy közös szabályokat alkossanak. Mert a nemzetközi szervezet - ha az Uniót nemzetközi szervezetnek lehet tekinteni, egy speciális szervezet - bizonyos tagjaival erről beszélni sem lehet.

Egy jó hét múlva, vagy nem tudom, mikor lesz a Corvinus Egyetemen egy egész nap, ahol hozzáértők az emberi jogokról fognak beszélni, az Európai Unió jogáról, hogy hogyan gazdagodott az Európai Unió joga az emberi jogok szempontjából. Valamikor ilyen területen sem volt semmilyen fogódzó az Európai Közösség szerződésében, és nem is a tagállamok vitték be ezeket a ma már megfogható jogi szabályokat; gyakorlatilag az Európai Bíróság kötelezte a tagállamokat a saját precedens értékű döntésein keresztül, hogy a szerződésbe ezt utólag beépítsék. Itt arra akarok utalni, hogy bírósági döntéseket lehetne felhozni, amikor az Európai Bíróság azt mondta, hogy na, annak meg annak meg annak a tagállamnak, mondjuk, három tagállamnak a jogában találok valamilyen szabályt, és ebből a bíróság, ha úgy tetszik, európai szabályt csinált. Így jön létre a szerződésben az Európai Unió szabályrendszere. De én azt mondom: mi egy tagállamként a saját kisebbségi jogunkat gazdagítsuk úgy, hogy holnap az Európai Bíróság erre rámutathasson, hogy lám, egy tagállam jogában látok előremutató jeleket is. Ez egy későbbi európai bírósági döntéshez precedens alapjául szolgálhat. Tudom, hogy amiről beszélek, az nem ennek a választási ciklusnak a kérdése, csak amikor ilyen kérdéseket szabályozunk, azért szabad kicsit előrébb is néznünk.

Még egyszer mondom: nekünk, akik a Kárpát-medencében akarunk és tudunk gondolkodni, létérdekünk lenne, hogy minden jogot, amely ma állampolgársághoz kötődik, áttörjünk. Ezt az áttörést egyébként az Európai Unió megtette; csak mi ne álljunk meg ott, ahol az Európai Unió megáll, ha már van egy sajátos szabályozási rendszerünk, és ez a kisebbségi önkormányzati rendszer. Azt a kicsi kis tyúklépést, amit most szabad akaratunkból megtehetnénk - és én azt mondom, hogy ha normálisan értelmezzük az Európai Unió jogát, akkor ezt meg is kell tennünk -, azt tegyük meg, mert nekünk ez létérdekünk. Semmilyen érdeket nem sért, és más szempontból más érdekeink miatt meg létérdekünk lenne, hogy ezt megtegyük. Ez van bent az én gondolkodásomban, amikor azt mondom, hogy ezt a kérdést el lehet vinni ebbe az irányba.

S ha kompromisszumot akarunk keresni a beterjesztett szöveg és mondjuk, a Németh Zsolt vagy Gruber Attila által elmondott, ma még elzárkózás között, akkor ott húznám meg a kompromisszumot, hogy ha félünk valamilyen szinten ettől az egésztől, vagy van olyan országos önkormányzat, amely emiatt aggódik, azt mondom, hogy ezt a kiterjesztést nem tesszük meg az országos önkormányzatok szintjén. Mert ezt megtehetnénk, hiszen ők nem helyi egységek, és csak a helyi egységek szintjén szorgalmazza az Európai Unió azt, hogy ez az áttörés, az állampolgári jogok áttörése az európai uniós polgárság irányába megtörténjen. Én tehát azt hiszem, itt is meghúzhatnánk a kompromisszumot, ha átgondoljuk ezeket az érveket is, amelyeket legalább itt lehetőségem volt elmondani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  130  Következő    Ülésnap adatai