Készült: 2020.02.27.03:02:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 114. felszólalás
Felszólaló Teleki László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:51


Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Néhány olyan kérdésre szeretnék rávilágítani, amely az elmúlt időszakban elhangzott itt a parlamentben, és az elmúlt időszakban a négypárti egyeztetéseken is elhangzott. A magam részéről mégis azért szeretnék egy mondattal kitérni arra, hogy engem azért egy kicsit aggaszt, ami az elmúlt időszakban a négypárti egyeztetésen zajlott, mert láthattuk: nem minden esetben voltunk olyan konstruktívak, hogy igazán egyet tudjunk érteni egy olyan nagyon nagy kérdésben, amit Kaltenbach Jenő úr is megfogalmazott, hogy van egy alkotmányos jogi helyzet, amit fel kell oldani. Ezt az alkotmányos jogi helyzetet, azt gondolom, hogy úgy lehet csak helyretenni, ha valóban olyan kompromisszumkészség lesz a négy párton belül, amely eredményezheti azt, hogy feloldja azt a helyzetet, hogy a kisebbségek - kimondja pontosan, hogy mely rendszerben, és pontosan szeretném idézni: “az alkotmány 2004. május 1-jei módosítása jogalkotási kényszerhelyzetet teremtett, kikerült az alaptörvényből az az előírás, hogy minden, választójoggal rendelkező magyar állampolgár jogosult részt venni a helyi kisebbségi önkormányzati választásokon.ö Ma az alkotmány 68. § (4) bekezdése kifejezetten a nemzeti és etnikai kisebbség jogaként határozza meg a helyi és az országos önkormányzatok létrehozásának lehetőségét. Tehát azt gondolom, ha ezt az alaptézist vesszük, akkor láthatjuk, hogy mennyire fontos egy olyan kompromisszumot kialakítani, amely a választójogi törvénynek ezen szabályozására ad okot. Mert ha nem ezt tesszük, ha egy ezzel ellentétes törvényt fogadunk el a parlamentben kétharmados többséggel, akkor alkotmányos jogsértést követünk el, és az Alkotmánybíróság újra vissza fogja hozni a parlament elé, ami újra időhúzást fog jelenteni.

Aggodalommal tölt el tehát, hogy az előkészületi munkáknál nem vették, nem vettük figyelembe kellően, a Magyar Szocialista Párt részéről természetesen ezt nem osztom, mert mi minden esetben megkérdeztük, ahogy Németh Erika országgyűlési képviselő asszony is mondta, hogy nagyon sok egyeztetést hajtottunk végre ebben a tárgykörben, és megkérdeztünk minden országos önkormányzatot, hogy mit szól ehhez a törvénytervezethez, és tudomásom szerint az országos önkormányzatok többsége egyhangúlag támogatta azt a mostani javaslatot, amit a kormány előterjesztett. Ebből is érződik az, hogy mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy ezt a kérdést valamilyen szinten úgy kezelje, hogy a kompromisszumkészség meglegyen, és a törvény elfogadása tényleg egy kompromisszumos készséget töltsön be minden egyes parlamenti pártban.

Néhány olyan kérdésre szeretném felhívni a figyelmet, amely azt gondolom, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatokra és az országos önkormányzatokra vonatkozik. Elhangzott többször, hogy az országos önkormányzatoknak milyen helyzetük van. Mesterházy Attila államtitkár úr említette az elektori rendszert. Ezt a kettőt úgy szeretném összekötni, hogy az országos önkormányzatok többnyire nagyon nehéz helyzetben vannak, sőt azt lehet mondani: annak ellenére, hogy '93-ban ez a törvény szabályozta az országos önkormányzatok felállítását, illetve a létrejöttét, viszont nagyon sok olyan módosítás szükséges, amely az elmúlt tíz évben az élet hozta módosításokat kell hogy tartalmazza. Itt elsősorban gondolok arra, hogy nincsen például felügyeleti szerve az országos önkormányzatoknak. Ez olyan kaotikus helyzeteket okozott az elmúlt időszakban, amelyet tapasztaltunk nagyon sokszor, és amelyet nagyon nehéz bármelyik országos önkormányzatnak kezelnie, mert ha nincs egy felügyeleti szerve egy intézményrendszernek, egy köztestületnek, akkor nagyon nehezen tud működni. Ezért azt gondolom, ha nem nézünk semmi mást, mint egyetlenegy dolgot, az országos önkormányzatok stabil működéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a felügyeleti szerve legyen meg és jöjjön létre, mert enélkül nagyon nehezen tud a jognak és a hatályos rendelkezéseknek megfelelően dolgozni és működni.

Hogy miért is fontos ez a törvénymódosítás a helyi kisebbségi önkormányzatoknak? Úgy gondolom, nagyon kevesen tértek ki arra, és szeretném emlékeztetni arra a parlamentet, a kisebbségi önkormányzatokat is, hogy a mindennapok munkája nagyon nehéz, sőt nagyon sokszor lehetetlenné teszik a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját, mégpedig az együttműködések kialakításában. A törvény megfogalmazza, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok viszonya hogyan néz ki, viszont semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, hogy a működésüket hogyan lehetne jobban elérni, és hogyan lehetne tisztázni azt a fogalmat, hogy mi a települési önkormányzat jogállása a kisebbségi önkormányzathoz képest, és mi a kisebbségi önkormányzat jogállása a települési önkormányzattal. Mert mikor azt mondják, hogy a kisebbségi önkormányzatnak biztosítani kell azt a feltételét, hogy tudjon működni, ez egy nagyon tág fogalom, és a mai helyzet azt mutatja és láttatja, hogy nem tudnak kellőképpen dolgozni, ezért ha a cigány kisebbségi önkormányzatokra lehet utalni, akkor szeretnék mindenképpen utalni, hogy kaotikus helyzetek alakultak ki az elmúlt időszakban. Mégpedig azért, mert ez a viszony nincs tisztázva. És amíg nincs tisztázva, hogy alá-, fölé-, mellérendeltségi viszony van, addig folyamatosan, örökké kaotikus lesz, mivel közel ezer cigány kisebbségi önkormányzatról van szó, és az egyik legnehezebb helyzetben lévő kisebbségi rendszerről van szó. Ezt nem lehet tovább elodázni, ezt mindenképpen rendezni kell, azt a működést, amely a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozik, akár az identitást, akár a kulturális, akár pedig az oktatási rendszert tekintve mindenképpen meg kell reformálni. Ez a törvény, amelyet most láthatunk, amely elő van terjesztve, ezt a kérdést mindenképpen kezeli.

Szeretnék még egyetlenegy dologra rávilágítani, ami azt gondolom, hogy számomra nagyon fontos: az elektori rendszerre. Államtitkár úr már említette az elektori rendszert, én hasonló módon szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét. Újra a cigány kisebbségre szeretnék utalni: aki egy országos önkormányzati választáson már jelen volt és részt vett egy országos cigány önkormányzat megalakulásán, az láthatta azokat a kaotikus helyzeteket, amelyeket nagyon nehezen lehetett feloldani. Minden elismerésem az Országos Választási Irodának, a Bizottságnak, hogy ezt a helyzetet tudta kezelni, mert közel 4 ezer elektor jött össze egyetlenegy sportcsarnokban vagy egyetlenegy nagy teremben, ahol igazán nagyon nehezen lehetett azt a képet kialakítani, hogy a titkos szavazás lényege megvalósul-e, valóban titkos-e, amikor szavazunk, valóban olyan jogi eljárások folyamata van-e, amelyeket tudunk szabályozni, vagy nem. Nyugodtan mondhatom itt, az Országgyűlés helyiségében is, hogy nem tudtuk nyomon követni és nem tudtuk kellően figyelni azt, hogy valóban legitim-e az az 53 fős testület, amely létrejött egy-egy ilyen helyzetben, mert annyira kaotikusak voltak az állapotok.

Tehát nagyon fontosnak tartom azt, hogy az országos cigány önkormányzatoknál, de nyugodtan mondhatnám a többit is: a horvátnál, a németnél ezeket a helyzeteket már kezelni kell, és azt az elektori rendszert, amely most működik, mindenképpen felül kell vizsgálni. Ez a törvényjavaslat, amit láthatunk, mindenképpen ezt a kérdést már kezeli. Ez az egyik alapvető kérdés az elektori kérdéseknél. A megyei szintekre nem térnék rá, mert valóban egyetértek Mesterházy Attila államtitkár úrral, aki azt mondja, hogy lehetőségként meg kell teremteni, viszont egy olyan fontos lehetőség, amit azt gondolom, nem lehet nem kihasználni, mert ahhoz, hogy jól tudjuk képviseltetni magunkat az országos szinten, a megyei és a regionális szinteket mindenképpen ott kell látnunk. Ha az európai uniós rendszereket tekintjük, akkor úgy gondolom, hogy a regionális szint ezért is fontos számunkra, hogy mindenképpen oda is el tudjunk érni.

 

(16.20)

Tehát összességében én azt látom - a kormány előterjesztését és azt a hátteret, amit a kisebbségi önkormányzatok megadtak, és főleg az országos önkormányzatok helyzetét tekintve -, hogy a parlamentnek egyetlenegy dolga van, mégpedig az, hogy jól összevesse azt, hogy az adott kisebbségeknek milyen véleményük volt, és mennyire támogatták a kormány előterjesztését. Ha látták és értékelik, hogy ezt a bizonyos előterjesztést mennyien és milyen pozitívan képviselték, akkor, azt gondolom, némely módosításokat a kormányzat is meg tud engedni magának, hogy kompromisszumot kössünk, és onnantól kezdve ne lehessen kérdés az, és ne legyen olyan kétely a kisebbségek számáról, hogy lesz-e 2006-ban kisebbségi önkormányzati választás vagy nem. Azt gondolom, ezt a kételyt ma talán fel tudjuk oldani.

A magam részéről nagyon szeretném, ha mind a négy párt egységesen támogatná a kormány-előterjesztést, illetve egységesen azokat a módosításokat, amelyeket el fogunk fogadni, megszavaznánk, hogy a 2006-os választások elé oda tudjunk állni, és a kisebbségi önkormányzati rendszer ne legyen veszélyeztetve.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai