Készült: 2020.06.05.17:40:06 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
2 31 1998.06.25. 4:30  26-72

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat részletes ismertetésébe nem kívánok belemenni, ellenérvet nem ismerünk, az előterjesztés most történt meg. Engedtessék meg, hogy e törvényjavaslat vitája során a szabadon választott parlamentek ideje alatti két, hasonló jogszabály elbírálására emlékeztessem a tisztelt Házat.

1990-ben is - amikor a magyar minisztériumok felsorolásának egy nagyon lényeges átalakítása történt - viszonylag gyorsan és nyugodt körülmények között zajlott le ez a vita. Én személyesen az 1994-es vitának voltam részese, és szeretném emlékeztetőül elmondani, hogy az egész vita a Ház előtt összesen 45 percig tartott. A 45 percben minden képviselőcsoport kifejtette álláspontját, minden képviselőcsoport részletesen kifejtette véleményét, helyeselte vagy támadta az adótörvény-tervezetet, de az ellenzék valamennyi képviselőcsoportja tartózkodott attól, hogy érdemi módosító indítványt előterjesszen a vitában.

Tettük ezt azért, amit legnagyobb örömömre a mai, ellenzéki képviselőtársaimmal lefolytatott alkotmányügyi bizot

tsági ülésen is magukévá tettek: azt mondták, hogy ez a mindenkori kormány belügye, az Országgyűlés támogatja a mindenkori kormány szabad döntését abban, hogy az állampolgárok felhatalmazása alapján vállalt kormányzati kötelezettségét milyen formában kívánja lebonyolítani.

1994-ben egyetlen módosító indítvány érkezett az akkor előterjesztett törvénytervezethez, nevezetesen: hiányzott az akkori előterjesztésből a végrehajtásra szánt határidő meghatározása. Ezt a Fidesz akkori frakcióvezetője, Szájer József képviselő úr terje

sztette elő, és kérte a 120 napos határidő beépítését a jogszabályba. Ez megtörtént, az akkori kormánykoalíció minden további nélkül eleget tett ennek a kérésnek, és így megítélésem szerint a lovagiasság szabályai szerint ez a jogszabály zökkenőmentesen, minden különösebb vita és módosítgatás nélkül keresztülmehetett.

 

 

(15.50)

 

Ezzel a ponttal szeretném folytatni a mondanivalómat. Szájer képviselő úr pontosan kifejtette, hogy a ma meglévő minisztériumok hatáskörének meghatározására miért van szükség a további határidőre. Pontosan elmondta, hogy a re

ndelkezésre álló idő alatt azért nem lehet kidolgozni ezeket a hatásköri kérdéseket, mert a kormányalakításnak feltétele az, hogy a miniszteri meghallgatások minél előbb lebonyolódhassanak. Én nagyon örülök annak, hogy a Ház elfogadta azt a Házszabálytól való eltérést, hogy június 30-án ebben a kérdésben érdemi döntés lehessen. Így viszont nem egészen értem, hogy mik azok az újabb és újabb módosító indítványok, amelyeket percenként kapunk meg.

Tisztelt Országgyűlés

! Ha valamennyien azt valljuk, hogy közjogi értelemben az adott kormány a saját feladatának teljesítése érdekében a saját maga rendje szerint alakítsa át a kormányzati struktúrát, akkor azt hiszem, hogy ezt a lehetőséget valamennyiünknek biztosítani kell részükre. Én a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében nyilatkozom úgy, hogy a három képviselő úr által előterjesztett önálló indítványt természetesen támogatjuk. De szeretném most az elmondottakat itt abbahagyni azért, hogy a lehetőségekhez mérten - és engedje meg a tisztelt elnök úr, tudom, hogy ez új időkeret - reagálhassak majd az ellenzéki oldal esetleges ellenvéleményére. Nem kívánom megismételni a Szájer úr által elmondottakat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 93 1998.09.08. 1:20  92-99

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! 1998. szeptember 2-án a Napi Magyarország jelentetett meg egy rövid hírt, amelyben arról tudósítja az olvasókat, hogy Horn Gyula volt miniszterelnök úr és Kovács László volt külügyminiszter úr szabadságmegváltás címén igen magas összegeket vett fel. Ezzel kapcsolatban a sajtóban és a televízióban is lehetett különböző, ettől a szigorú megfogalmazástól eltérő információkhoz jutni. Úgy érzem, ez a hír annyira komoly és annyira számíthat arra, hogy a nagy nyilvánosság minden részletét megismerje, ezért bátorkodom feltenni a miniszter úrnak a következő két kérdést.

Szeretnénk megtudni azt, hogy ennek a hírnek mi az igazságtartalma, vagyis mit vizsgált ki a Miniszterelnöki Hivatal, kivizsgálta-e egyáltalán a kérdést. Abban az esetben, ha pozitív megállapításokra jutottak, akkor arról is kérünk tájékoztatást, hogy a jövőre vonatkozóan a Miniszterelnöki Hivatal milyen magatartást kíván követni. Várom válaszát, miniszter úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 97 1998.09.08. 0:30  92-99

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a választ. Tisztelt Miniszter Úr! Én ezt a kérdést nem kívánom tovább feszegetni, bízva abban az ígéretében, hogy ha ez a KEI-vizsgálat vagy a Miniszterelnöki Hivatal központi vizsgálata befejeződik, akkor azt kérjük, hogy lehetőség szerint erről valamennyi képviselőt szíveskedjék tájékoztatni a tisztelt Miniszterelnöki Hivatal, hogy ez a kínos kérdés végre, most már egyszer és mindenkorra, mindenki előtt tiszta, világos és nyilvános lehessen. Köszönöm szépen a választ. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 75 1998.09.14. 6:10  64-94

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoport nevében: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma többször hallottuk - szemben Bauer képviselő úrral, én emlékszem arra, hogy az idén már tárgyaltunk meg törvényjavaslatokat, és akkor is hallottuk azt -, hogy vannak kérdések, amelyeket a megválasztott kormány belügyének kell tekinteni, vannak kérdések, amelyekbe az ellenzéknek nem illik vagy nem kell beleszólni.

Volt egy vita júniusban, amikor a minisztériumok felsorolásáról volt szó, és ez a kérdés már akkor is előkerült. Kuncze Gábor frakcióvezető úr nagyon szépen rámutatott arra, hogy sem 1990-ben, sem 1994-ben ilyen kérdésekkel az ellenzéknek nem volt stílszerű foglalkozni. Akkor a Fidesz azzal lett megvádolva, hogy ennek ellenére az 1994-es minisztériumi felsorolás tárgyában előterjesztett törvényjavaslathoz módosító indítványt terjesztett elő. Igen ám, de egy olyan módosító indítványról volt szó, ahol a Fidesz azt a kötelezettséget kérte számon az akkori kormányon, hogy azt hiszem, 6 hónapos határidőben tegyen eleget az Országgyűlés felé a tájékoztatási kötelezettségének, és adja meg, hogy az állampolgároktól kapott felhatalmazás alapján megszerzett kormányzást milyen módon, milyen belső rend szerint, milyen jogszabályi feladatmegosztással kívánja lebonyolítani.

Miről van itt szó, tisztelettel, ebben a jogszabályban? Ebben a jogszabályban arról van szó, hogy 1994 és '98 között a kétfajta vagyoncsomagot két külön minisztérium, illetve miniszter irányítása alá tartozó két vagyongazdálkodási szervezet egymás mellett, egymásról nem mindig pontosan tudva és talán nem is a legsikeresebben gyakorolta az előző négy esztendő alatt. A kormány felismerte, hogy ennek milyen veszélyei vannak, és akkor határozta el, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási kérdést egy személy kezébe teszi le. Ezt az egy személyt az államháztartási törvény most tárgyalt jogszabályi részénél nem kívánja pontosan nevesíteni, hanem egyszerűen csak a kincstári vagyont felügyelő miniszter szót használja, és egy kormányhatározatban kívánja ezzel a hatáskörrel felruházni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert. A jövőre vonatkozóan tehát gyakorlatilag a mostani Orbán-kormány minden további nélkül megadja a lehetőséget arra, hogy a mindenkori kormány ezt a feladatot a mindenkori belátásának és saját gazdasági stratégiájának megfelelően végezhesse el.

Az előbb tettem említést arról, hogy az állami vagyonkezelés nem volt túlzottan sikeres az előző évben. Erre nem kívánok részleteiben kitérni, csak engedtessék meg, hogy ilyen neveket mondjak: Tocsik-botrány vagy például a kincstári vagyonkezelőnél a telki ingatlanok értékesítése.

Azt hiszem - és erre minden lehetőség megvan most -, hogyha egy gazda, egy miniszter kezében lesz a teljes állami vagyon felügyelete, akkor sokkal könnyebben kiszűrhetők lesznek a hasonló problémák.

 

(18.30)

 

Egyre szeretném felhívni a figyelmet: elhangzott, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter kezében túl nagy hatalom összpontosul. Tessék szíves lenni végignézni az államháztartási törvényt! Az államháztartási törvény a Kincstári Vagyoni Igazgatóság különböző hatáskörét és feladatát nem veszi el. Kizárólag arról van szó, hogy ezt az önállóan gazdálkodó szervezetet a jövőre vonatkozóan nem a pénzügyminiszter úr fogja felügyelni, hanem az egyéb állami vagyon felügyeletével megbízott miniszter. Ebből, azt hiszem, mondvacsinált és teljesen megalapozatlan a gazdasági hatalmi koncentrációra való hivatkozás. A kormány felel az egész állami vagyonért; hogy ezt egy miniszter, két miniszter, öt miniszter kezébe teszi-e le, ettől a kormány felelőssége se kisebb, se nagyobb nem lesz, tehát azt hiszem, inkább csak hangulatkeltésre ad lehetőséget.

Visszatérve a kezdeti dologra: nekem nagyon szimpatikus volt az, amit a bizottsági előadók részéről hallottam, hogy a költségvetési bizottságban összesen négy nem támogató szavazat volt. Annak is örültem, hogy ebből két tartózkodás volt, mert bizonyos kérdésekben nem voltak hajlandóak nemet mondani a szabaddemokrata képviselők. Nagyon furcsa a gazdasági bizottsági szavazat: 16 igen, 9 nem és csak 1 tartózkodás. Azt hiszem, az a fajta magatartás, amit ebben a kérdésben - különösen a gazdasági bizottságban lévő - ellenzéki képviselőtársaim gyakorolnak, mindennek nevezhető, csak nem konstruktív ellenzéki magatartásnak. Egy olyan kérdésben csak azért nemet mondani, hogy lám-lám, mi támogatjuk a kormányt, és elmondjuk, hogy ez a kormány belügye, de azért a "nem" gombot nyomjuk meg, a "nem"-nél tesszük fel a kezünket, nagyon furcsa!

Merem remélni, hogy az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot nagy többséggel meg fogja szavazni (Dr. Géczi József Alajos közbeszólása.), és a ciklus végén ennek a tevékenységnek remélhetőleg nem lesznek olyan keserű pirulái, mint az előző ciklus végén voltak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, valamint a MIÉP padsoraiban dr. Gidai Erzsébet tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 248 1998.09.29. 2:10  209-305

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én Kóródi Mária képviselő asszony felszólalásának a végén tett kitételekhez szeretnék azért hozzászólni. Azt mondja a képviselő asszony, hogy a Házszabály azon szabálya, amely szerint megfelelő számú aláírással létre kell hozni a vizsgálóbizottságot, ez kevés az üdvösséghez, még egyéb feladataink vannak. Tisztelettel, ezzel én vitába szállok.

Vitába szállok azért, mert hatályban van az alkotmány- és igazságügyi bizottságnak azon elvi állásfoglalása, hogy az ilyen vizsgálóbizottság létrehozása tekinteté

ben az országgyűlési képviselőnek kötelessége igennel szavazni. Föl kell venni a Házszabályt, el kell olvasni! Lehetősége van az Országgyűlésnek a vizsgálóbizottsági országgyűlési határozati javaslaton csiszolni, de még ott is korlátokat szab a Házszabály, amikor kimondja azt, hogy a vizsgálóbizottság címéhez és annak feladatához nem lehet módosító javaslatot előterjeszteni.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek után én ezt nem eg

észen értem. Elfogadom, hogy itt mindenki elmondja az ezzel az üggyel kapcsolatos politikai állásfoglalását. Meggyőződésem az, hogy teljesen házszabályszerűen az Országgyűlés semmi mást nem tehet, mint létrehozza a vizsgálóbizottságot, a korlátokon kívül számtalan módosító javaslatot tehet. És azért hadd mondjam, a vizsgálóbizottság szónál úgy definiál a Házszabályunk, nem azt mondja, hogy ha egyéb bizottság hatáskörébe nem tartozik, akkor... - úgy szól a Házszabály, hogy az Országgyűlés minden kérdés kivizsgálására vizsgálóbizottságot hozhat létre.

 

(18.50)

 

Azt hiszem - s nagyon örülök, hogy Bauer képviselő úr bólogat -, hogy ezeken a politikai nyilatkozatokon túlmenően lehet módosító indítványokat előterjeszteni, de ennek a bizottságnak létre kell jönnie, és az egyéb jo

gszabályok betartásával az ügyet le kell zárni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 308 1998.09.29. 6:40  305-339

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem e kései órában gyors és rövid lenni. Elkezdem azt a tematikát, amit Bauer Tamás képviselőtársam az előző vizsgálóbizottság vitájánál folytatott. Beszéljünk röviden az intézményekről! Annak nincs különösebb jelentősége, hogy az elhangzott öt vizsgálóbizottságon kívül volt még adós- és bankkonszolidációs és számtalan bizottság.

Azért egy érdekes dolgot is szeretnék elmondani. Általános vitára, sőt, részletes vitára bocsát az Országgyűlés körülbelül nyolc hónappal a ciklus lejárta előtt egy Xénia-bizottságot, ugyancsak megvitat egy MSZP-ingatlanokkal kapcsolatos bizottságot - ezt részletes vitára is bocsátja -, csak aztán már a plenáris ülés elé nem kerül be. Ígérem itt Toller úrnak: mi nem fogunk plagizálni. Mi nem az MSZP házszabálytipró magatartását fogjuk folytatni. Az ügyrendi bizottságban igenis megszavaztuk ezt a vizsgálóbizottságot is, és megszavaztuk a napirenden szereplő következő vizsgálóbizottságot is.

Azt a tévhitet szeretném eloszlatni... - mert Toller képviselőtársam azzal kezdte a felszólalását, hogy minden alkotmányos, minden jó, mert az ügyrendi bizottság megszavazta. Tisztelettel, mi betartjuk a Házszabályt, és be is fogjuk tartatni. Elmondtuk azon a bizottsági ülésen Toller képviselőtársam jelenlétében, hogy az előterjesztett határozati javaslat száz sebből vérzik, de ki fogjuk javítani. Bejelentem, hogy a módosító indítványok a Házszabály keretei között elő vannak terjesztve, és a Házszabály adta kötelezettségünknek eleget téve minden további nélkül meg fogjuk szavazni. Az alkotmányügyi bizottság már hivatkozott rendelkezése szerint igennel fogunk szavazni, de amit lehet és ami alkotmánysértő, törvénysértő - és köszönöm az előző kioktatást, hogy azokra bizottságot nem hozhat létre az Országgyűlés -, természetesen ki fogjuk plántálni módosító indítványokkal ebből a határozati javaslatból is. (Dr. Toller László: Például?)

Nagyon tanulságos volt számomra az előző vita, és nagyon sokat fogok belőle ennek a részletes vitáján ismertetni. Az előző vita jelentős része arról szólt, hogy az a vizsgálóbizottság egy parlamenti bizottság tevékenységét akarja elvonni. Ezt állították ellenzéki képviselőtársaim. Én nem fogom felolvasni; el kell olvasni a határozati javaslat 2. pontjában ennek a vizsgálatnak a feladatkörét, és abból megállapítható, hogy legalább hét vagy nyolc parlamenti bizottságot érintenek különböző feladatelvonásokkal. Mi ezt a variációt fogjuk elfogadni. Létre fogjuk hozni - mert a tárgyra nem lehet módosító javaslatot előterjeszteni - ezt a vizsgálóbizottságot, ugyanúgy, ahogy létre fogjuk hozni a nemzetbiztonsági vizsgálóbizottságot is.

Változatlanul állítom, hogy a Házszabály azon kógens szabályait - be lehet tartani, nem lehet betartani, ez más kérdés - mi, a Fidesz úgy képzeljük, hogy be fogjuk tartani. Ennek megfelelően ezeket a vizsgálóbizottságokat meg fogjuk szavazni. Ahogy mondottam volt, például értelmezni fogjuk azt, hogy mi a vizsgálóbizottság címe. Mert az, hogy a vizsgálóbizottság címeként leírom az egész feladatkört, és olyan megalapozatlan és olyan légből kapott állításokat tüntetek fel a vizsgálat címeként - azt hiszem, ez nem lehet cím. Itt rögtön Toller László frakcióvezető-helyettes úr módosító indítványaihoz mehetek vissza, melyeket gondosan beszereztem, és ezek a módosító indítványok pont ebben a témakörben - 1998. február 10-én - pontosan a Fidesz által hasonló módon megfogalmazott dolgok. Azt mondja: "nem nyert bizonyítást, légből kapott, nem szerepelhet a címben, feltételezések". Igen, tisztelettel, szembesülni kell a '92. februári előadással, és akkor majd úgy kell megvédeni ezeket az állításokat, amelyek ugyanolyan megalapozatlanok, mint amilyeneket az elmúlt három órán keresztül a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim előterjesztettek.

Én tehát csupán csak azt kívánom előadni: létre fogjuk hozni a bizottságot, a Házszabálynak megfelelő módon fogunk eljárni, és - tanultunk a korábbi kormán

ykoalíciótól - ahogy a korábbi kormánykoalíció meg tudta tenni velünk azt, amit megtett, mi is át fogjuk írni ezeket az országgyűlési határozatokat, de abba a hibába nem fogunk beleesni, hogy elszabotáljuk és megszegjük a Házszabályt. Ezt a bizottságot létrehozzuk, és nem fogjuk megölni, mint a szocialisták.

Egyetlenegy dologra szeretnék hivatkozni: meg kel

lene nézni a bizottsági ajánlásokat, és ezt Keleti György képviselő úrnak mondom azzal kapcsolatban, amikor a napirendről volt szó. Múlt hét kedden, tisztelt képviselőtársam, azért nem lehetett ezt tárgyalni, mert a bizottság szerdán döntött arról, hogy ez egyáltalán... Mert ez is elhangzott a rádióban! Ez nagyon hangzatos és nagyon jó! Hadd mondjam azért el - a jelenlévők száma is bizonyítja -, hogy nem a Fidesz kampányol. A Szocialista Párt kampányol, amiben egyébként tökéletesen igazuk van, mert két hét múlva választunk.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 314 1998.09.29. 2:20  305-339

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Tisztelettel szeretném azt válaszolni Toller László képviselőtársam előbbi felszólalására, hogy mi nem védekezünk a vizsgálóbizottság felállítása ellen, mint az MSZP tette most három órán keresztül, mi odaállunk; és tévedésben van Lendvai képviselő asszony, én nem a tárgyat akarom átírni, tudniillik tisztában vagyok azzal, kiemeli a Házszabályunk, hogy a cím és a tárgy tekintetében módosító indítvány nem terjeszthető elő. Ezt én a Magyar Értelmező Szótár szerint nem címnek, hanem egy novellának tartom, és ebből fogjuk kiplántálni azokat a javaslatokat, amelyek megalapozatlanok, kétesek.

Még egy valamit szeretnék elmondani. Toller képvi

selő úr figyelmébe szeretném ajánlani, hogy rosszul emlékszik: az alkotmányügyi bizottság nem utasította el a módosító javaslatokat. Itt van az ajánlás a kezemben: az alkotmányügyi bizottság nem foglalt állást. Az oktatási bizottság támogatta, és a tisztelt Országgyűlés elfogadta. Ez volt a módosító javaslatok végeredménye; itt van az ajánlás. Tehát az alkotmányügyi minden esetben fölsorolja, hogy nem foglal állást, mert szerinte ez nem házszabályszerű, alatta ott van, hogy az oktatási támogatta, és - oda fogom adni - az Országgyűlés meg elfogadta. Úgyhogy ennyit a történtekről, de ennek megfelelően végig fogjuk csinálni.

Még a ruhatisztításról:

kettőnk között az a különbség, hogy önök azt a ruhát három órája tartják és nem engedik be a patyolatba, az ügyrendi bizottságban meg azt mondtuk, hogy vigyük be együtt a mi ruhánkat kitisztítani. Ebben a Házban ma mindenki hitet tett a miniszterelnök mellett, hogy mindenkinek kedvenc miniszterelnöke; én is hadd tegyek hitet, nehogy kiessek a sorból. Szeretném azt mondani, hogy a legutóbbi azonnali kérdéseknél a miniszterelnök úrnak volt egy olyan nyilatkozata - és erre szeretném felhívni a figyelmet -, hogy "a bagoly (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a veréb nagyfejű" történetet itt kellene abbahagyni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 318 1998.09.29. 0:20  305-339

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Tisztelettel csak annyit szeretnék erre válaszolni, hogy az előző vitába nem kívántam beleszólni, kizárólag a vizsgálóbizottságok létrehozásával kapcsolatos házszabályi rendelkezéseket mondtam. Egy biztos, hogy az a vita három órán keresztül tartott - ez reményeim szerint perceken belül megnyugtatóan lezáródhat.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 330 1998.09.29. 2:00  305-339

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Tisztelettel megint nagyon röviden és szorosan a Házszabályról: függetlenül attól, ho

gy a következő napirendi pontunkban szakaszszerűen is hivatkozás történik a Házszabály 36. § (4) bekezdésére, szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a szakasz nem létezik. 1998. július 27-e óta nem létezik, tisztelt képviselő úr, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ez a paritásra vonatkozott. Az alkotmánybírósági döntés következtében a Házszabály ma nem ismer olyan megszorítást, hogy vizsgálóbizottság csak paritásos lehet. Azt a szabályt sem ismeri, amelyre hivatkoztak a bizottsági elnökkel kapcsolatban, mert azt is - egészen más okból, de - megsemmisítette az Alkotmánybíróság.

Az ügyrendi bizottságban ennek a megsemmisített szakasznak az újraszövegezése - vagy valami - már elindult és folyik. Ezekre házszabályi rendelkezésként hivatkozni most sajnos nem lehet. Az ügyrendi bizottság nem most, hanem a múlt heti ülésén olyan döntést hozott, hogy a Házszabály - bizonyos kiplántált szakaszok ellené

re - változatlanul lehetőséget biztosít vizsgálóbizottságok létrehozására, de kizárólag az országgyűlési határozat dönti el, hogy milyenre. Nincs semmilyen házszabályi megkötés, amely előírná a paritást vagy nem paritást. Hozzáteszem, én a paritás pártján vagyok, tekintettel arra, ha nem paritásos, akkor nem sok értelme van.

A felszólaláshoz kizárólag csak ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 336 1998.09.29. 1:00  305-339

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Sajnálom, hogy ezzel vitatkoznom kell, de ilyen ügyrendi bizottsági állásfoglalás nem született. El fogom hozni az állásfoglalást. Azt mondta ki az ügyrendi bizottság - amint az előbb mondtam -, hogy a jelenlegi Házszabály nem teszi lehetetlenné a vizsgálóbizottság felállítását, s hogy ennek milyen legyen az összetétele, azt kizárólag az országgyűlési határozat dönti el. Megígérem Toller képviselő úrnak, hogy el fogom hozni a részletes vitára, és át fogom adni. Ha a képviselő úr belegondol, egy országgyűlési határozat megsemmisített szakaszára az ügyrendi bizottság részéről ugyancsak nagy bátorság lenne azt mondani, hogy alkotmánybírósági megsemmisítés ide vagy oda, azt változatlanul érvényesnek tartjuk. Ez egy kicsit abszurd! Meg kell nézni pontosan az állásfoglalást. A Ház elnöke terjesztette elő a kérdést, hogy lehet-e bizottságot létrehozni, vagy nem lehet. Olyan nincs, hogy megsemmisített jogszabályt változatlanul hatályban tartónak tekintenénk.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 342 1998.09.29. 1:10  339-343

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Ház! Az eddig elhangzottakat nem akarom megismételni. Ennek a vizsgálóbizottságnak a címével valóban semmi kifogása nincs a Fidesznek. Itt is vannak módosító javaslataink. Például olyan, hogy egy hosszú preambulumra azt mondjuk, hogy ez tulajdonképpen indokolásnak tekintendő, és az országgyűlési határozatból el lehet hagyni. A feladathoz nem nyúlunk, a feladatkörhöz nem nyúlunk. Csupán csak hangosan gondolkodva szeretném elmondani, hogy Vancsik képviselő úr azt mondta az előbb, hogy ha már van egy remek patyolat, akkor miért kell egy újat építeni.

Szeretném az előző vizsgálóbizottságot szóba hozni, amelyiknek szintén tárgya ugyanez a kérdés, vajon van-e annak értelme - de ezt nem az én dolgom eldönteni -, hogy majdnem ugyanazon témakörben - az egyik ugyan szűkebb, a másik bővebb - az Országgyűlés egymás mellett két vizsgálóbizottságot hozzon létre. Ezzel kapcsolatban is, különösen az idő előrehaladottságára tekintettel azt mondom, hogy meg fogjuk szavazni, el fogjuk fogadni, és a Házszabály szerint fogunk eljárni ennek a részletes vitája során is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 177 1998.10.26. 3:40  172-188

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Fájdalom, de nem áll módomban visszavonni a módosító javaslatokat, de meg is fogom magyarázni, hogy miért teszem. Ha megengedik, akkor egy kicsit az időben visszamennék, nem olyan nagyon messzire, csak 1998 márciusára. A vizsgálati szempontok nem tartalmazhatnak vélelmezéseket, hiszen ez esetben nem lenne biztosítható a pártatlan és objektív tények feltárása; a vizsgálatnak ezt kell feltárnia - ez az indoklása annak a szocialista javaslatnak, amellyel a Xénia-láz című, Áder János képviselő úr által előterjesztett módosító javaslat címéből a tisztelt kormánytöbbség áprilisban kiszavazta a cím felét és a tárgy összes meghatározó részét is.

Emlékeztetni szeretném, és az általános vitában elmondtam, hogy annak idején az alkotmányügyi bizottság ugyanazt az álláspontot hozta, mint most az ügyrendi bizottság. Azt mondta, hogy Toller Lászlóék és Csizmár Gáborék módosító javaslatai nem értékelhetők, mert szerintük a Házszabály rendelkezésébe ütközik. Igen ám, csak amit én felolvasok, az nem az alapajánlás, hanem a kiegészítő ajánlás volt, ahol ugyanezt más szórenddel ugyanez az alkotmányügy bizottság már támogatta, és a tisztelt Ház gyakorlatilag ezeket a ténymegállapításokat úgy a címnél, mint a tárgynál kiszavazta.

Amiért én előterjesztettem ezt a módosító indítványt: tisztelettel el kell olvasni a tárgy felsorolását, ami ténylegesen tárgy, benne van az összes érintett személy neve. Meg kell nézni, a tárgy felsorolásában ugyanaz az ember háromszor szerepel, különböző dehonesztáló megvilágítással. Mindenkit benne hagytunk, tehát aki tud magyarul, el tudja olvasni, hogy a tárgy egy fikarcnyit nem csökkent.

Gyakorlatilag azokat a vizsgálati lehetőségeket bonyolíthatja le ez a vizsgálóbizottság, mint ami tulajdonképpen célja lehet e vizsgálóbizottság felállításának, és csupán kizárólag az ilyen ismétlődéseket és a már személyiségi körbe eső kérdéseket vettük ki. Tételesen, név szerint minden egyes személy, akit meg kívánt vizsgáltatni az előterjesztő, a mi módosító javaslatunk alapján is benne maradt ebben az előterjesztésben.

Ezért nem áll módomban visszavonni, mert meggyőződésem, hogy egy fikarcnyit sem csorbítottam az előterjesztő jogát és a tárgykört. Gyakorlatilag arról van szó, kedves Bauer képviselő úr, hogy azt mondjuk, ezt a bordó széket ki kell vizsgálni. (Az egyik miniszteri székre mutat.) A következő mondatban az szerepel, hogy balról a negyedik széket kell kivizsgálni, majd jobbról a harmadikat. Ez így értelmetlen, mert mind a három ugyanarra vonatkozik.

Ez a mi módosító javaslatunk lényege, benne szerepel az ÁPV Rt. elnöke, benne szerepel az APEH elnöke, benne szerepel az összes érintett személy, aki egyáltalán szóba kerülhetett. Senkinek a vizsgálatát nem kívánjuk megakadályozni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 181 1998.10.26. 1:20  172-188

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel felolvasnám az ajánlás 3. oldaláról azt, amit mi nem érintünk módosító javaslattal; úgy szól: "Kellő körültekintéssel, a jogszabályoknak megfelelően járt-e el Orbán Viktor miniszterelnök Gansperger Gyulának, az ÁPV Rt. vezérigazgatójának kinevezésekor? Kellő körültekintéssel és a jogszabályoknak megfelelően járt-e el Járai Zsigmond pénzügyminiszter az APEH elnökének, Simicska Lajosnak a kinevezésekor?" Ez a vizsgálóbizottságnak a tárgya, én ezt nem vitatom.

Utána jön a következő kérdés: "Erkölcsi, etikai aggályoktól mentesen kinevezhető volt-e Simicska Lajos?" Igen, ki kell vizsgálni Simicska Lajos kinevezését! De azt nem lehet háromszor, négyszer, ötször, tízszer feltenni! Akkor nem figyelt a képviselő úr, mert ezek szerint azt kell mondani, hogy balról az ötödik szék, jobbról a harmadik, ez a piros, és máris van három feladata a vizsgálóbizottságnak.

Ez a vizsgálóbizottság feladatát nem érinti; a magyartalan, rosszul szerkesztett és dehonesztáló jelzőket szedtük ki a feladat érintetlenül hagyása mellett. Ha huszonháromszor írják le azt más szóvirágokkal, akkor sem lesz se bővebb, se szűkebb! Ez az én meggyőződésem, és ezért tartom fenn a módosító javaslatot.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 110 1998.11.18. 5:40  1-217

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Percekkel ezelőtt hallhattuk, hogy amennyiben a Szabad Demokraták Szövetsége készítette volna el a költségvetést, akkor mit emeltek volna és mit csökkentettek volna. Ezt Bauer képviselő úr mondta.

Nagyon sajnálom, hogy Kovács Kálmán képviselő úr nincs a teremben, de szeretném ezt a megjegyzést Kovács Kálmán felszólalásával összekötni. Ő a költségvetési vitában azt vetette a Fidesz szemére, hogy nem az árvíz idején kell egy méter gátat emelni, hanem korábban kellett volna. Ez, azt hiszem, összecseng a Bauer képviselő úr által mondottakkal, mert talán azt az egyméteres gátat meg kellett volna korábban építeni. (Glattfelder Béla: Így van! - Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.) Az árvíz nem az új költségvetés alatt volt. Az árvíz annak a költségvetésnek a végrehajtása idején volt, amit még a szabaddemokraták és főleg Kovács Kálmán, aki akkor államtitkár volt, az ő irányítása alatt készítettek. (Varga Mihály: Így van!)

Tisztelt Országgyűlés! Számtalan ehhez hasonló példát lehet a költségvetési előzményekből kibányászni. Ebből megállapítható az, hogy a jelen költségvetés - különösen az első féléves előkészítési munka hiányosságai miatt - picikét hibádzik. Ezt elismerjük, de azt hiszem, erről a helyről is megígérhetjük, hogy a következő költségvetések, amelyek az előkészítésétől a kidolgozásáig végig a Fidesz vezette kormány feladata lesznek, azok hibátlan költségvetések lesznek. (Moraj az MSZP soraiban.) A következő vitában erre visszatérhetünk. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Ilyen negatív hatások ellenére, úgy érzem, hogy ez a... (A közbeszólásokra reagálva:) Ha nem engem illet a szó, akkor átadom. Ilyen előzmények ellenére úgy érzem, hogy ez a költségvetés a rövid idő ellenére elérhette azt, hogy ez igenis a családok felemelkedését biztosító költségvetés. Itt hivatkoznék a családi támogatásokra, az oktatással, a kultúrával kapcsolatos többletkiadásokra, azonkívül a kis- és középvállalkozások preferálására, és különösen szeretném kiemelni az igazságszolgáltatással kapcsolatos területet. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos területből is kifejezetten a bírósági részterület költségvetéséről szeretnék viszonylag részletesebben beszélni, bár nem annyit, mint szerettem volna az idő előrehaladottsága miatt, de majd mondanivalóm egy részét a részletes vitában fogom kifejteni.

Ha gondosan megnézzük a fejezetek indokolását, abból megállapítható, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által előterjesztett költségvetési tervezet, illetve a Pénzügyminisztérium által elkészített költségvetési törvényjavaslat szinte fillérre megegyezik egy témakör kivételével, ez az egy témakör pedig az ítélőtáblák 1999. évi működésével kapcsolatos tétel.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz választási programjában, majd a kormányprogramban is kiemelte, és nagyon fontos célnak tekinti a jogbiztonság megerősítését, az ítélkezési gyakorlat felgyorsítását és az ítéletek pontos és gyors végrehajtásának megteremtését. Valamennyien tudjuk, hogy az ítélkezések jelentős része az elsőfokú eljárás során befejeződik, mégis a legmostohább helyzetben az elsőfokú bíróságok vannak.

Az ítélőtáblákkal kapcsolatos szavazásnál a Fidesz 1997-ben sem támogatta az ítélőtáblákat, a mostani bevezetésüket pedig minden körülmények között el szeretnénk kerülni. Erre vonatkozott az a kormányzati előterjesztés, amelyről a Ház előtt van a törvénytervezet, illetve az országgyűlési határozat. Az az álláspontunk, hogy minden körülmények között az ítélkezési gyakorlat biztonsága érdekében az elsőfokú bíróságokat kell megerősíteni, és majd ezt követően a fővárosi, megyei bíróságokat, és ha már ez a két fok rendben lesz, akkor kerülhet sor az ítélőtáblákra. Ennek érdekében a most előterjesztett költségvetéshez képest ígérete van az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak arra, hogy a 3 százalékos csökkentést a bírói területen a kormány nem kívánja végrehajtani, e tekintetben módosító javaslatot fogunk előterjeszteni; ugyanakkor a teljesen biztonságos útját is keressük annak a megoldásnak, hogy az előterjesztett költségvetési törvényjavaslattól eltérően további 450 millió forint az elsőfokú bíróságok megerősítésére rendelkezésre álljon.

Ennek az általánosságnak az elmondása utána természetesen az előterjesztett költségvetés elfogadását támogatjuk, és részletekben majd a későbbiek során kifejtem álláspontomat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 74 1998.11.23. 6:20  73-95

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, ez a törvényjavaslat arra van ítélve, hogy a késő esti órákban kerüljön rá sor. Most azért sokkal szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint a múlt héten, amikor az expozé éjfélkor fejeződött be, s az általános vita háromnegyed kettőig tartott. Jelentkeztem az elmúlt vitanapon is felszólalásra, mégis úgy döntöttem, hogy szeretném az első vitát megvárni, ezért kértem azt a lehetőséget, hogy ne az első vitanapon, hanem most kaphassak szót.

Tisztelt Országgyűlés! Tettem ezt azért, mert összehasonlítottam az 1994-es vitát a mostani kibontakozni látszott vitával. Gyakorlatilag az a törvényjavaslat, amit pillanatnyilag a tisztelt Ház tárgyal, egy származékos kérdés, az 1998. évi XXXVI. számú törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket öleli fel. Éppen ezért nem értem azt a kritikát, amit a törvényjavaslat kapott az elmúlt vitában, nevezetesen - és ezzel szeretnék először foglalkozni -, hogy egy ilyen hihetetlen nagy joganyagot miért nem több jogszabály, miért nem több törvényjavaslat rendezett el.

Azt hiszem, hogy a jogbiztonság kedvéért minden körülmények között a kormány által választott módszer az egy jogszabály, és az egy jogszabályban való valamennyi kérdés rendezése a biztonság számára a megnyugtatóbb megoldás. Ilyen körülmények között a Fidesz vezette polgári kormány a kormányprogramban vállalt kötelezettségének végrehajtása tárgyában egy jogszabályban egy kérdésben, tulajdonképpen a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben kapott kötelezettség végrehajtásával valamennyi kérdést rendezni tudott. A törvényjavaslat lényeges kérdéseire nem szeretnék kitérni, ezt úgy a miniszteri expozéban, mint az elmúlt vitanapon úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselők is részletesen megtették.

Egy-két kérdésre szeretnék azért reflektálni. Nevezetesen arra az ellenzéki magatartásra, ami kicsit hasonlított egymáshoz, de gyakorlatilag azért voltak olyanfajta támadások a törvényjavaslattal szemben, amelyek számomra nehezebben értelmezhetők. Már a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban Kuncze Gábor frakcióvezető úr azt mondta, ő tökéletesen tisztában van azzal, hogy ez a mindenkori kormány feladata, így nem kívánnak belemenni a felsorolással kapcsolatos javaslat részleteibe, de természetesen tartózkodni fognak a szavazás alkalmával. Ezt egy elfogadható ellenzéki magatartásnak vettem.

Nehezebben tudtam Wiener György képviselőtársam azon nyilatkozatát értelmezni, amikor ő azt mondta, hogy a Szocialista Párt jelen formájában a törvénytervezetet nem tudja támogatni, számtalan módosító javaslattal megpróbálják átalakítani, és ha ehhez a kormánypártiaktól meg fogják kapni a támogatást, akkor sor kerülhet arra, hogy egyáltalán ehhez a törvényjavaslathoz a Fidesz vezette kormány megkapja a szocialista frakció szavazatát is.

Azért hoztam szóba ezt a két ellenzéki magatartást, mert ez a kettő álláspontom szerint nemhogy elmegy egymás mellett, hanem egymással szemben álló. Nagyon sok hasznos tanácsot, észrevételt hallottunk Wiener György képviselő úrtól, amit elfogadok, hogy az ellenzék leglényegesebb feladata a kormány munkájának az ellenőrzése, és ha ez jobbító szándékkal van, akkor ám legyen. De attól félek, hogy a Szocialista Párt részéről szereptévesztés van, ők akarnak beleszólni, és ők akarják átalakítani a Fidesz vezette kormány által elkészített feladattervet, vagyis ők akarják azt az utat kijelölni, ami szerintük a Fidesz számára járható. Ez a fajta magatartás elfogadhatatlan. Minden körülmények között a Fidesz-frakció az összes módosító javaslatot pontosan végig fogja vizsgálni, megítélésünk szerint a módosító javaslatokat csak addig lehet elfogadni, ameddig a Fidesz által vállalt feladatok teljesítésére ez a lehetőséget megadja. Abban a pillanatban, ha akár a kormányprogram, akár pedig a minisztériumok belső strukturális átalakítása terén valami lényeges módosításra irányul, akkor az semmi körülmények között nem kaphatja meg a Fidesz részéről a támogatást.

Szeretnék még egyetlenegy kérdésre kitérni, s vitába szállnék az Etnikai Kisebbségi Hivatallal kapcsolatos szocialista felvetéssel. Nem arról van szó, hogy érdemi kérdésben kíván ez a törvényjavaslat ebben a kérdésben megoldást teremteni, arról van szó, hogy a törvényjavaslat a Miniszterelnöki Hivatalból ezt a területet az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá akarja tenni. Meggyőződésem szerint ezzel az átrendezéssel indokolatlan kétharmados szavazást igényelni. Úgy érzem, ez nem egy olyan terület, amely ennek a területnek a lényeges kérdésébe ütközve igényelné az alkotmányban előírt kétharmados szavazást.

Tisztelettel, mi ezt a törvényjavaslatot támogatni fogjuk, és ha és amennyiben a vita során bármilyen lényeges kérdésben még ellenkezésem lesz, akkor tisztelettel két percre fogok még időt kérni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 232 1998.11.24. 2:40  225-255

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP által előterjesztett kérelmet előadó képviselőtársam három pontban tért ki, három ponttal kívánta az ügyrendi bizottsági állásfoglalást támadni. Szeretném emlékeztetni, hogy ezek a pontok az ügyrendi bizottsági ülésen részletes megtárgyalásra ilyen pontossággal ugyan nem kerültek, de én nagyon örülök az itteni felvetéseknek. Szeretném követni az előterjesztést, ugyanúgy hármas tagolásban, ahogy az előadásra került.

A személyek körével kapcsolatban, azt hiszem, dr. Salamon László képviselő úr, az ügyrendi bizottság elnöke tételesen, pontosan, jogszerűen kifejtette azt az álláspontját, hogy kik azok, akik jogszabályi rendelkezés alapján jogosultak a helyettesíttetésre és kik azok, akik nem.

Szeretném kiegészíteni az elmondott kört azzal, hogy a tegnapi napon tárgyalta a tisztelt Országgyűlés a miniszteri feladat- és hatáskörrel kapcsolatos jogszabályt, amelyik ugyanezt a rendszert követi, pontosan felsorolja azt, hogy mely tisztségviselők mely kérdések tekintetében, kiknek a helyettesítésével teljesítik megjelenési kötelezettségüket.

Tisztelt Országgyűlés! Én nem hiszem, hogy az ügyrendi bizottság elnökének felszólalásához képest tovább kellene vitatkozni, vagy erőltetni azt a kérdést, hogy a mélyen tisztelt ellenzék elfogadja-e végre, hogy mi a különbség a meghallgatás és a vallomástétel között.

Pontosan jogszabály szerint hivatkozott az ügyrendi bizottsági vitában is a Fidesz-képviselőcsoport erről az álláspontjáról, hogy a meghallgatás során igenis bejönnek azok a helyettesítési lehetőségek, a vallomástétel pedig egyszerűen személyes megjelenési kötelezettséget von maga után. Ugyanez a fontos kérdés hangzott el akkor, amikor a kisebbségi jogként felmerülő kétötödös, vagy pedig a többségi döntésnek megfelelő meghallgatásról, illetve vallomástételről volt szó. Ilyen körülmények között, annak ellenére, hogy az MSZP képviselőcsoportja előre nem fejtette ki álláspontját, azt hiszem, az ügyrendi bizottság elnöke minden egyes kérdésben pontos és precíz választ adott az MSZP-képviselőcsoport felvetésére.

Tisztelettel a Fidesz képviselőcsoportja nevében én is arra kérem a Házat, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalását szíveskedjen hatályában fenntartani. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 244-246 1998.11.24. 1:50  225-255

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, hogy másodszor szólalok fel, de két dolog van, amelyre szeretnék reagálni.

Először is Avarkeszi Dezső képviselő úr felvetésére reagálok, aki azt a lehetőséget boncolgatta, hogy alkotmánymódosítás, házszabály-módosítás. Tisztelettel, erről szó nincs! Az ügyrendi bizottságnak egyedül és kizárólag a hatályos Házszabály értelmezésére van lehetősége (Dr. Hankó Faragó Miklós: De nem azt tette! - Dr. Toller László: És nem az alkotmányéra!), és erre kapott felkérést az Országgyűlés illetékes alelnökétől. Megítélésem szerint ezt a kötelezettségét teljesítette.

Hogy az alkotmány és a Házszabály ezt a két fogalmat használja, azt hiszem, ez tökéletesen megfelel annak a jogi okfejtésnek, amit az ügyrendi bizottság elnöke az előbb előadott. Tehát igenis az alkotmány és a Házszabály rendelkezéseiből következtethetően különbség van a vallomástétel és a meghallgatás között. Tisztelettel, én változatlanul fenntartom az álláspontomat.

Egyetlenegyet szeretnék megjegyezni: nem tehetek arról, hogy a mai ellenzék folyamatosan ilyen fajta kérdésekkel ostromolja az illetékes levezető elnököt, és így az elnök az ügyrendi bizottságot. Azt hiszem, hogy úgy ebben, mint a másik hét ügyrendi bizottsági elvi állásfoglalásban, az ügyrendi bizottság teljesen korrekt módon járt el.

Nagyon örültem volna, ha az ellenzéki részről a megduplázott felszólalások (Kuncze Gábor: El kell jönni a bizottság ülésére, és akkor nincs gond!) közül valaki egyáltalán kétségbe tudta volna vonni az ügyrendi bizottság elnöke által kifejtett jogi álláspontot. (Zaj. - Dr. Toller László: Hack Péter elmondta! - Dr. Hankó Faragó Miklós: Nem voltál bent az előbb?) Itt általános támogatások voltak... (Nagy zaj az ellenzéki pártok soraiban.)

 

ELNÖK: Csöndben hallgassák Rubovszky urat!

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban. - Vancsik Zoltán: A Salamon már bérjogász!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 311-313 1999.02.09. 1:10  308-339

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Átveszem a Gellértet is! (Derültség.)

ELNÖK: Rubovszky György képviselő úrnak...

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Áder János elnök úr az ügyrendi bizottsághoz fordult az Országgyűlés munkarendjével kapcsolatos kérdés elbírálása céljából. Az ügyrendi bizottság a múlt heti ülésén tárgyalt az ügyben, s meghozta állásfoglalását, melynek érdemi részébe most tulajdonképpen nem kívánok belemenni - ezt a későbbiek során a Fidesz nevében ki fogjuk fejteni.

(18.30)

Akkor ellenzéki képviselőtársaink jelezték azt, hogy a bizottság határozata ellen az Országgyűléshez kívánnak fordulni. Tekintettel arra, hogy ez február 8-áig nem történt meg, és a Fidesz képviselőcsoportja úgy döntött, hogy a kérdés mielőbbi végleges lezárása a tavaszi munkarend elfogadása szempontjából nélkülözhetetlen, ezért fordultunk az Országgyűléshez, és kérjük az Országgyűlést, hogy a Házszabály 143. §-ának (4) bekezdése alapján az ügyrendi bizottság eseti állásfoglalását szíveskedjen fenntartani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 319 1999.02.09. 3:00  308-339

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ügyrendi bizottság abban a szerencsés helyzetben volt, hogy két lényeges kérdésről kellett tárgyalnia. Az egyik a szóban forgó ügyrendi megkeresés, a másik pedig a Házszabállyal kapcsolatos módosítási kör. A kettőt kénytelen vagyok összehozni. Azért vagyok kénytelen összehozni a két kérdést, mert szeretnék Hack Péter képviselő úrnak válaszolni azzal, hogy a szocialista képviselőtársunk is arra az álláspontra helyezkedett az ügyrendi bizottsági ülésen, hogy ebben a kérdésben valóban hiányos a Házszabály. Ezt a kérdést rendezni kell, és erre módosítás van, ebben a kérdésben az 1994-ben hozott országgyűlési határozat nem ad kellő útmutatást.

Ahogy Salamon László bizottsági elnök úr elmondotta az előbb a bizottsági álláspont ismertetése során, a bizottság nem arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Házszabály adott rendelkezése kizárja a vitát, hanem arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek a fajta vitának a lebonyolítása tekintetében semmilyen szabályt nem tartalmaz. Erre azt mondtuk, hogy mivel nincsenek meg a szabályai, nem lehet lefolytatni a vitát. Ezért mondta az ügyrendi bizottság azt, hogy a házbizottság előtt lehet kezdeményezni azt, hogy Házszabálytól való eltéréssel e kérdéses munkarend fölötti vitának a sorsát a házbizottság javaslatára az Országgyűlés rendezze.

Legjobb tudomásom szerint ellenzéki képviselőtársaim a házbizottság előtt ezzel a jogukkal nem éltek, jóllehet az ügyrendi bizottsági döntésben ez szerepelt, meg sem próbálták azt, hogy a Házszabálytól eltérő módon egy vita lebonyolítására sort keríthessenek. Mi az álláspontunkat változatlanul fenntartjuk abban a formában, ahogy az most a tisztelt Ház előtt van.

Azt is szeretném elmondani, hogy a vitát megelőzően a Fidesz képviselőcsoportja előterjesztett egy határozati javaslatot, és a határozati javaslat fölött ment a vita. A vita során Tóth András képviselő úr hívta fel a figyelmünket arra, hogy pontatlanság és félreértés az eredetileg előterjesztett határozati javaslat. Ezért, azt hiszem, az ott felhívottaknak megfelelően módosított formájában fogadta el az ügyrendi bizottság ezt az álláspontot, amely végül a tisztelt Ház előtt van.

A Fidesz nevében tisztelettel bejelentem, hogy mi az ügyrendi bizottsági határozatot fenntartjuk azzal, hogy a házszabály-módosítással kapcsolatos kérdésekben, konszenzus lévén az ügyrendi bizottságban, megpróbáljuk ezeket a hiányokat majd pótolni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 331 1999.02.09. 3:00  308-339

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedtessék meg, hogy én rögtön a Csákabonyi Balázs képviselő úr által elmondottakhoz csatlakozzak.

Nagyon örülök, hogy a képviselő úr is azon az állásponton van, hogy a Házszabály ezt a vitát nem rendezi. Az ügyrendi bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy házszabály-módosítást kezdeményezzen, mivel az köztudomásúan kétharmados többséggel való országgyűlési határozat, ebben a kérdésben pedig minél előbb dönteni kellene a parlamentnek, nem volt lehetőség arra, hogy két-három hónapos különféle vitákat kezdeményezzünk. De, tisztelt Országgyűlés, mint ahogy elmondottam volt Hack Péter felszólalásával kapcsolatban, az ügyrendi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mai Házszabály értelmezése a dolga az elnöki megkeresés alapján, erre megadta a válaszát, s ezt követően pedig, érezve ezt a hiányosságot, amit ma egy Házszabálytól való eltéréssel lehet feloldani, javasoltuk, hogy induljon el a házszabály-módosítási munka.

Azért engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy azt az álláspontomat megosszam önökkel, hogy a szocialista és szabaddemokrata képviselőtársaim nem a tárgyról vitatkoznak, hanem mindig egy mögöttes témát húznak elő, ami azért nagyon furcsa, mert itt hosszú perceken keresztül hallottuk azt a vitát, hogy miért háromhetente és miért nem minden héten ül az Országgyűlés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Bánk Attila frakcióvezető úr mondta, és ahogy énnekem tudomásom van saját frakcióvezetésemtől, a Házbizottság előtt fel lett ajánlva a vita lehetősége. Akkor kellett volna megfontolni és nem visszautasítani a házelnök által nyújtott gesztust. (Felzúdulás az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Tisztelettel akkor megismétlem, amit Bánk Attila mondott percekkel ezelőtt a Házban: Áder János házelnök úr felajánlotta, hogy vitassák meg a kérdést, az ellenzéki képviselők ezt visszautasították. Szóba sem került! Az ügyrendi bizottság állásfoglalása alapján minden további nélkül, a házbizottsági konszenzus alapján arról a munkarendről itt vita folyhatott volna. Ezzel nem éltek ellenzéki képviselőtársaim.

Változatlanul fenntartjuk eredeti álláspontunkat: nem azt mondtuk, ahogy Tóth András képviselő úr mondta, hogy a Házszabály ezt a kérdést nem teszi lehetővé, azt mondtuk, hogy a Házszabályban a vita lefolytatásának a módja nincs rendezve és ezért (Zaj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) - így szól a jegyzőkönyv - fenntartjuk álláspontunkat, s kérjük a tisztelt Házat, hogy az ügyrendi bizottság eseti állásfoglalását szíveskedjen igen szavazatával hatályában fenntartani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 62 1999.02.12. 6:50  61-69

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokkal kapcsolatban már ismert olyan korlátozásokat, amelyek a belföldi részvénytársaságok esetében a személyi átfedéseket, vagyis a tisztségviselést és a felügyelőtanácsi tagságot kizárták. Ez a külföldi társaságok tekintetében nem volt rendezve. A most hatályos, 1997. évi CXLIV. törvény, amely 1998 júniusában lépett hatályba, egy olyan általános rendelkezést hozott, amely szerint a törvény 294. § (2) bekezdése az alábbi összeférhetetlenségi szabályt alkalmazza: ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az uralkodó tag és az ellenőrző társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.

Ez a kérdés számtalan problémát vet fel, különös tekintettel a külföldiek magyarországi befektetésével kapcsolatban. Kizárja a külföldieket, a külföldi társaságokat abból, hogy a Magyarországon létesített, ellenőrzött gazdasági társaságokban akár igazgatótanácsi, akár felügyelőbizottsági tagsággal a tulajdonosi ellenőrzési jogaikat gyakorolhassák.

A két törvény, tehát a korábbi Gt. és a most hatályos jogszabály között még van egy olyan különbség is, nemcsak a külföldi és a belföldi társaságokkal kapcsolatos megszorításban, hanem a régi Gt. kizárólag az ellenőrzött részvénytársaságokra írta alá ezt a tilalmat, a most hatályos jogszabályunk viszont ezt minden, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra kiterjesztette, így a korlátolt felelősségű társaságokra is.

A gyakorlat bebizonyította, hogy az 1997. évi CXLIV. törvénybe számtalan olyan hiba csúszott, ami akkor nem derült ki, a megalkotásnál talán nem kellő körültekintéssel lett a jogszabály megszövegezve. Ilyen már volt 1998 őszén, amikor szintén a részvénytársaságokkal kapcsolatban önálló képviselői indítványként került előterjesztésre a törvény módosítása.

Erre csupán csak azért hívom fel a figyelmet, mert én akkor ezt a javaslatomat annak az önálló képviselői indítványnak a módosító javaslataként terjesztettem elő, de megvizsgálva az egész előterjesztést, rá kellett döbbennem, hogy igenis, ez a Házszabály szerint nem alkalmazható, mert nincs meg az az összefüggés, amely a megnyitás ellenére lehetőséget biztosítana a módosító javaslat előterjesztésére.

Ezért alakult ki az a furcsa helyzet, hogy épphogy befejezte a tisztelt Ház a korábbi önálló képviselői indítvány fölötti vitát, máris előterjesztettem ezt a törvényjavaslatomat, vagyis az előbb hivatkozott összeférhetetlenségi szabály törlését.

Tisztelt Országgyűlés! El kell még mondanom azt, hogy ezzel kapcsolatban tudomásomra jutott, hogy a Magyar Bankszövetség még 1998 őszén az Igazságügyi Minisztériumban kezdeményezte nemcsak az általam megcélzott szabály megváltoztatását, hanem még két hasonló szabály módosítását is.

Az Igazságügyi Minisztérium akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy túl friss a törvény ahhoz, hogy ennek a módosításába most belemenjen.

Én tökéletesen megértem és el is fogadom ezt az álláspontot, és mégis, ennek ellenére előterjesztettem képviselői indítványomat, aminek megmondanám röviden, mi a gyakorlati indoka:

1999. május 1-jéig kell megalkotni a gazdasági társaságoknak az alapító okirat, illetve társasági szerződés azon módosításait, amelyek az új törvényre való tekintettel eltérnek a régitől. Ilyen körülmények között május 1-jéig meg kell alkotniuk azokat a módosításokat, amelyek ezt az előbb hivatkozott összeférhetetlenségi szabályt beépítik a társasági szerződésekbe vagy alapító okiratokba. Ezt szeretném én megelőzni, tehát hogy erre a módosításra ne kerüljön sor, ezért terjesztettem elő, és ezért tartom fenn változatlanul önálló képviselői indítványomat.

Nagyon röviden szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy úgy a gazdasági bizottságban, mint az alkotmány- és igazságügyi bizottságban, az általános vitára való alkalmasság tekintetében megtartott vitán mint előterjesztő, részt vettem. A gazdasági bizottsági vitának nem az volt a lényege, hogy ezt a szabályt, vagyis az általam előterjesztett módosítást a bizottság tagjai ne támogatnák, hanem az volt az általános álláspont, hogy számtalan olyan problémát tudnak még, amiket jó lenne egyszerre rendezni.

Az előbb hivatkozott módosítási határidők miatt nincs lehetőségem arra, hogy tovább várjak. Úgy ítélem meg, hogy ennek mindenképpen menni kell annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a szerencsétlen lépés, amit a ma hatályos törvény a társaságoknak előír.

Az alkotmányügyi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett, azzal, hogy felkérte az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő képviselőjét, hogy a minisztériumon belül tájékozódjanak, és az egyéb problémás kérdéseket egy átfogó rendezéssel oldják meg. Ezen megjegyzés ellenére az alkotmány- és igazságügyi bizottság 30 igenes szavazatával támogatta a társasági törvény módosítását.

Tisztelettel ezen indokok alapján terjesztem elő önálló képviselői indítványomat.

Kérem a tisztelt Házat, szíveskedjen lefolytatni a vitát, és a vita eredményeként a törvény módosítását elfogadni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 68 1999.02.12. 3:20  61-69

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék válaszolni az elhangzottakra. Mind a két képviselő úr kifogásolta azt, hogy - ahogy Kovács Kálmán képviselő úr fogalmazott - a gazdasági életünk alkotmányával kapcsolatban szerencsétlen megoldás az, ha ilyen részkérdésekben történik módosítás. Ezzel én 100 százalékig egyetértek, és ezt felszólalásomban is elmondtam, de itt mérlegelni kellett azt a kérdést, hogy egy csomó gazdasági társaság esetében egy csomó kényszertisztújításra kerüljön sor május 1-jei határidővel, vagy próbáljunk a mundér becsülete érdekében lenyeletni a gazdasági társaságokkal egy rosszul sikerült törvényi rendelkezést.

A két ellenpólusból én azt a következtetést vontam le, hogy azt a nem ízléses formát választom, hogy a korábbi módosító indítványomat önálló képviselői indítványként terjesztem elő, és kisebb hátrányt okozok azzal, ha egy szépséghibát okozok, mint ha érdemi hátrányt okoznánk a gazdasági társaságoknak.

Ami pedig a teljes felszabadítás és a szigorú korlátozás közötti lehetőséget illeti, én a veszélyt tulajdonképpen a külföldi társaságok belföldi ellenőrző társaságainál, illetve a külföldi bankok magyarországi ellenőrző társaságainak létrehozásánál látom, és ez volt az a cél, ami arra késztetett, hogy indítványomat előterjesszem. Én is sajnálom, hogy az Országgyűlés Házszabálya nem ad lehetőséget arra, hogy ugyanazon törvényhez esetleg több önálló képviselői indítvány közösen kerüljön tárgyalásra, és így időrendben meg kell várni. Úgy érzem, hogy ha megpróbáltam volna elkezdeni összegyűjteni ezeket a különböző problémákat, amelyek a ma hatályos jogszabállyal vannak, akkor azt a célt, amit elsősorban el szeretnék érni, nem tudtam volna megvalósítani.

Ahogy felszólalásomban is mondtam, változatlanul azt tartom járhatónak, hogyha ezeknek a felszólalásokban elhangzott példáknak az alapján az Igazságügyi Minisztérium egy átfogó, koncepcionális módosítást terjeszt elő; egyetértve azokkal a problémákkal, amelyeket Fritz Péter képviselő úr is mondott, megértve azt is, amit Kovács Kálmán képviselő úr mondott, de ez az én szándékomat és módosításomat meghaladja.

Ha pedig bármilyen korlátozási vagy bármilyen ilyen intézkedési elképzelése van a szabaddemokratáknak, úgy érzem, hogy módosító indítványként ez ebben a részben előterjeszthető. E tekintetben nem vitás, hogy a törvény 294. §-a megnyitásra került. Ez a házszabályi probléma, ahogy a Fritz Péter képviselő úr által elmondott problémák - melyekkel egyetértek - itt nem tárgyalhatók meg, tekintettel az előbb hivatkozott házszabályi akadályra.

Ennek ellenére köszönöm szépen a vitát, és kérem a további tárgyalást. Köszönöm.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 76 1999.03.01. 5:42  67-77

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg, hogy az ajánlás valamennyi pontjával kapcsolatban általánosságokkal kezdjem hozzászólásomat!

Alapvetően egyetértek Bauer Tamással abban, hogy nem szerencsés, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény tavalyi hatálybalépését mintegy hat hónappal követte az előterjesztésünk. Tévedett Bauer képviselő úr, mert a gazdasági társaságokról szóló első módosítás mint önálló képviselői indítvány nem a költségvetési törvényben szerepelt, hanem ugyanígy, önállóan került előterjesztésre Kósa Lajos képviselőtársam ellenjegyzésével. (Bauer Tamás bólogat.)

Szeretnék arra hivatkozni, hogy annak idején, amikor a Kósa-féle indítványt tárgyalta a tisztelt Ház, azt az indítványt, amit most én itt önálló képviselői indítványként tartok fenn, módosító indítványként terjesztettem elő. Az előterjesztett módosító indítvány nem passzolt teljesen a Házszabály azon rendelkezéséhez, amely a meg nem nyitott részekre vonatkozik, így visszavontam módosító indítványomat, és ez, valamint a Házszabály mai rendszere indokolja, hogy az egy törvénnyel kapcsolatos két önálló indítvány egyszerre nem tárgyalható, ezért kerül sor egy második módosításra.

Szeretném elmondani, hogy legjobb tudomásom szerint 1998-ban a bankfelügyelőség kezdeményezte az Igazságügyi Minisztériumban ennek a szabálynak a feloldását, tette ezt azért, mert a bejövő nyugati bankok egyszerűen tiltakoztak ezen összeférhetetlenségi szabály miatt, és ebben bizonyos befektetési korlátokat véltek felfedezni. Hozzá kell tennem, hogy legjobb információim szerint - a Bankfelügyelet (Sic!) főtitkárától, Pulai úrtól személyesen származik az információm - az én önálló módosító indítványom a pénzvilág problémáinak mintegy 80 százalékát oldja meg; a Szabó Erika képviselőtársam által előterjesztett szabály tulajdonképpen az általam a gazdasági társaságokról szóló törvényből kivenni indítványozott generális szabály speciális szabályát az egyszemélyes részvénytársaságokra nézve veszi ki, ami a pénzvilág problémáinak fennmaradó 20 százalékát oldja meg. Ezzel tulajdonképpen magyarázatot is adtam a bizottság előtti nyilatkozataimra.

Szeretném megmagyarázni, hogy a többi előterjesztett módosító indítványt miért nem támogatom. Azért nem támogatom, tisztelettel, mert számomra mint a civil életben jogalkalmazóra, mint ügyvédre nézve mindig sértő és elfogadhatatlan volt, amikor a különböző szabályok a különböző jogi és magánszemélyek között nagyon eltérő mércével mértek. Ez volt az, ami az uralkodó és az ellenőrzött gazdasági társaságoknak erről az összeférhetetlenségi szabályáról beszél, a 294. § (2) bekezdése.

Egyetértek Fritz képviselő úrral abban, hogy jó lenne felvetni és rendezni a gazdasági társasági törvény összes problémáját, de én úgy érzem, erre nincs idő. Tekintettel arra, hogy az új törvény hatálybalépése miatt 1999 májusáig kell rendezni a gazdasági társaságoknak ezeket a személyi kérdéseit, ezért én úgy gondoltam, inkább azt a csorbát szenvedje el a jogalkotási rend, hogy egy nem szerencsés, 8 hónap utáni módosításra kerül sor, mint azt, hogy egy csomó gazdasági társaságnál egyébként a szándékot meghaladó módosításra kényszerítjük rá a közgyűléseket.

Ilyen körülmények között - visszatérve az eredeti szabályra - semmilyen speciális és általános szabálytól való eltérést nem szívesen támogatok, általánosságban ezt a gazdasági társaságon belüli összeférhetetlenséget kívántam kivenni a törvényből, és ennek az egyszemélyes részvénytársaságokra vonatkozó két szabálya az, amit Szabó Erika képviselőtársam előterjesztett, ezért támogatom én ezeket a szabályokat.

Egyébként arra szeretnék még hivatkozni, hogy ennél részletesebben az általános vitában fejtettük ki álláspontunkat - és képviselőtársaim is kifejtették -, azonkívül a gazdasági bizottság előtt a privatizációs törvény részletes elemzésével az ott jelenlévő képviselők kifejtették azt, hogy a privatizációs törvényre való hivatkozást és az állami gazdasági társaságokkal kapcsolatos módosító javaslatot miért nem támogatja a kormány.

Tisztelettel azt kérem a tisztelt Háztól, hogy az én indítványomat Szabó Erika módosító indítványával kiegészítve, vagyis az ajánlás 5. pontjának elfogadásával szíveskedjen támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 4 1999.03.05. 1:09  1-19

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészségről szóló törvényt módosító javaslatot az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1999. február 23-ai ülésén megtárgyalta. A bizottsági tagok előre jelezték, hogy négy témacsoportban módosító indítványokat kívánnak előterjeszteni. Ezek a témacsoportok: a közjegyzői feladatkör pontosítása, az összeférhetetlenségi szabályok, a Közjegyzői Kamara feladatainak pontosítása és a közjegyzőkkel kapcsolatos fegyelmi eljárás szabályai. Ezekben a kérdésekben apró részletek tekintetében kívánunk módosító indítványokat előterjeszteni.

Ezen fenntartás mellett valamennyi jelen lévő parlamenti párt képviselője a törvényt támogatta. A végszavazáson 1 tartózkodás és 29 igen szavazat mellett a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a szót. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 22 1999.03.05. 3:23  19-63

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1998 májusában megszerkesztett, majd az Országgyűlésnek előterjesztett beszámolót az alkotmányügyi bizottság 1999. február 23-ai ülésén megtárgyalta. Részletekbe menő vitát követően a vitában elhangzottakra adott legfőbb ügyészi választ elfogadta, s az alkotmányügyi bizottság a beszámolót egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az Országgyűlés elé terjeszti azzal, hogy általános vitára azt alkalmasnak tartja.

Az a problémakör, amelyet a beszámoló során a legfőbb ügyész úr is említett, nevezetesen, hogy a korábbi beszámolók különböző okok miatt nem jutottak el az Országgyűlés plenáris üléséig, ez a probléma indította az alkotmányügyi bizottságot arra, hogy ugyanezen a napon, február 23-án egy országgyűlési határozatijavaslat-tervezetet fogadott el, amely arról szól, hogy az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadja. Ennek a határozati javaslatnak az elkészítésével kapcsolatban szintén szavazott az alkotmányügyi bizottság, ami egyben már érdemi álláspontot is tartalmaz, nem csak az általános vitára való alkalmasság kérdésében, tehát ebben az érdemi döntésben is egyhangúlag döntött, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alkotmányügyi bizottság a legfőbb ügyész úr által előterjesztett beszámoló elfogadását javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.

Ebben a kérdésben még egyetlenegy dologról szeretnék említést tenni. Az a probléma - amely szintén a legfőbb ügyész úr szóbeli kiegészítése során elhangzott -, hogy a különböző beszámolókat és jelentéseket előíró törvények ezek alakszerűségét, terjedelmét, illetve gyakoriságát nem rendezik. E probléma feloldása végett dr. Áder János elnök úr megkereste az alkotmány- és igazságügyi bizottságot, valamit az ügyrendi bizottságot, és a két bizottságot felkérte arra, hogy egy eseti albizottságot hozzon létre e kérdéseknek a rendezésével kapcsolatban határozat vagy valamilyen eljárás kidolgozása végett.

Itt szeretném elmondani, mert megítélésem szerint idetartozik, hogy ez az albizottság létrejött, tevékenységét a következő bizottsági ülési héten meg fogja kezdeni, és akkor reményeink szerint a jövőben nem fordulhat elő olyan, hogy egyes Országgyűlésnek szánt jelentések, beszámolók nem jutnak el az Országgyűlés elé.

Tisztelettel összegezve, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a nagyon precízen és részleteiben is kidolgozott legfőbb ügyészi beszámolót az alkotmányügyi bizottság határozati javaslatának megfelelően elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 353 1999.03.23. 0:21  352-356

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitában az álláspontomat részletesen kifejtettem.

Az előterjesztett módosító indítványok közül egyet sem támogatok, úgyhogy kérem, a képviselői önálló indítványt szíveskedjen a Ház elfogadni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 48-50 1999.09.28. 6:49  37-96

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az expozéban elhangzott, az 1990. évi LXX. törvénnyel állami tulajdonba került ingatlanok sorsára hét évig kellett várni, amikor is Fedor Vilmos és Hankó Faragó Miklós képviselőtársaink terjesztettek elő önálló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat - ahogy az előbb Halász János képviselő úr elmondta - igen nagy többséget kapott a Házban.

Itt is bebizonyosodott, hogy igazság szerint a puding próbája az evés. Az eljárás során derültek ki olyan problémák, amelyek miatt ennek a '97. évi törvénynek a végrehajtása akadozott.

Amikor ez a vita folyt a Házban, akkor Bernáth Varga Balázs kisgazda képviselő úr volt az egyetlen, aki felvetette azt, hogy nem szabad a társadalmi szervezetek tulajdonába adni az ingatlanokat. Ezt a felvetést én a 1999. évi sajtóban láttam beigazolódva, akkor, amikor a szakszervezetek - és ezt Hegyi Gyula képviselő úrnak címezném - arról nyilatkoztak, hogy alapvetően a szakszervezetek azért tartanak igényt azokra az ingatlanokra, amelyeknek kezelői jogát elveszítették, mert ezek - és így szól az újságnyilatkozat - mobilizálható vagyonból a sztrájkalapot kívánják kiegészíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem szerint a Házban minden képviselő meg van győződve arról, hogy a civil társadalom támogatása, a működés biztosítása az elsődleges cél. Nem vagyonosztásról van szó és nem arról van szó, hogy a szakszervezetek most a sztrájkalap bővítésére kaphassanak mobilizálható ingatlanokat, hanem arról van szó, hogy az a hihetetlen sok társadalmi szervezet, amelynek a működése akadozik, jusson megfelelő infrastruktúrához.

Az '97. évi rendezés 15 éves elidegenítési és terhelési tilalmat vezetett be az ingatlanok tulajdonba adását követően. Ezt teljesen indokoltnak tartjuk, annál is inkább, mert kihangsúlyozzuk, hogy nem a társadalmi szervezetek állami támogatása, hanem a működés biztosítása érdekében kerülne sor ezeknek az ingatlanoknak az átadására.

Négy kört szabályozott az 1997. évi törvény, és itt a négy körrel, megoldással kapcsolatban számtalan probléma merült fel.

Ékes József képviselőtársamtól 1998-ban - mint az ingatlannal foglalkozó bizottság egyik tagjától - kaptam egy levelet, aki a kincstári vagyonkezelő igazgatóság tevékenységét kritizálja és kér segítséget. Meggyőződtem róla, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkor a hatályos jognak megfelelően járt el, csupán olyan jogszabályi bizonytalanságok voltak, amelyeket minden körülmények között tisztázni kellett. A tulajdonba adással, a bérleti joggal, a használati joggal kapcsolatos eljárása a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak meggyőződésem szerint azért akadozott, mert olyan pontosításokra van szükség, amelyeket a mostani, 1502. számú törvényjavaslat orvosolni fog.

Röviden szeretnék szólni arról a bizottságról, amely szintén a sajtóból vett definíció szerint az úgynevezett maradványingatlanok hasznosítása érdekében jött létre. Nem lett pontosan végiggondolva a törvényalkotás során az a határidősor, amely az ingatlanok körének hasznosításával kapcsolatban a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot állította feladatok elé. Első körben a tulajdonba adásról volt szó, majd a tulajdont nem szerezhető társadalmi szervezetek bérleti jogáról, illetve használatijog-megújításról, és csak ezt követően kerülhetett megállapításra azon ingatlanok köre, amely ingatlanokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság az utóbb alakult, ingatlannal, használati joggal nem rendelkező társadalmi szervezetek részére pályáztatott meg.

Azért nem lehetett ezt lebonyolítani, mert az első három adminisztratív úton történt eljárás igénybe vette a Kincstári Vagyoni Igazgatóság idejét, és ez csak decemberben kerülhetett megpályáztatásra, és az anyag feldolgozása 1999 márciusában fejeződött be. 300 ingatlanra összesen 700 pályázat érkezett, de akkor ez a bizottság már nem volt abban az a helyzetben, hogy az anyagot igazságosan elbírálhassa. Ez azért jelentett problémát, mert a 1997. évi törvény a miniszterelnök úrnak egyéves határidőt biztosított, és a 12/1998. számú miniszterelnöki határozat szerint április 8-ától 1999. április 7-éig rendelkezett mandátummal a bizottság. E határidőben tevékenységét nem tudta elvégezni, ezért gyakorlatilag érdemi döntés nélkül fejezte be a munkát, annak érdekében, hogy most a saját munkájával és a kincstári vagyonkezelő igazgatóság által a munka során felvetett hiányosságok kiküszöbölésével ezt a problémát igazságosan minden további nélkül megoldhassuk.

 

(10.20)

Amit Halász képviselő úr is felvetett, hogy ennek a bizottságnak mi legyen az összetétele, ezen el kell gondolkodni alkotmányos elvek szerint. Közvetett demokráciánkban a parlament erre a területre... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

ELNÖK: Nagyon sajnálom, képviselő úr.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Elnézést kérek, a részletes vitában fogom folytatni. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 68 1999.09.28. 2:04  37-96

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem feltételezésekről beszéltem, hanem a kezemben van az újság, ahol Vadász János úgy véli - szól az újság -, hogy "az indítvány mögött az a politikai törekvés húzódik meg, hogy a szakszervezetek cselekvőképességét korlátozzák. A mobilizálható vagyon visszatartásával igyekeznek megakadályozni, hogy a munkavállalók többhetes sztrájkjait a szakszervezetek finanszírozhassák."

Ez nyilvánvalóan arra irányul - és ezt abban az összefüggésben mondtam el -, hogy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy az a vagyon, amely most a társadalmi szervezetek tulajdonába kerül, a társadalmi szervezetek működtetésének legyen a biztosítéka. Itt különböző technikák hangzottak el. A MIÉP véleménye szerint például ne adjuk tulajdonba, hanem maradjon ingyenes használatban, mert a tulajdonba adásnak...

Bognár képviselő úr is azt vetette fel, amit Hegyi Gyula, hogy a pártok elidegenítik az ingatlanaikat, és aztán szépen felélik azt a vagyont, és ott vannak ingatlanvagyon nélkül. Egyébként szeretném bejelenteni, hogy legjobb tudomásom szerint a Fidesz visszavásárolta azt az ingatlant, amelyet korábban eladott, úgyhogy ezzel - a pártingatlan juttatásával kapcsolatos problémában - az eredeti állapotot helyreállította.

De nem is ez a téma jelen pillanatban, tisztelt Országgyűlés, hanem az a lényeg, hogy minden körülmények között azt a kérdést kell megoldanunk, hogy a társadalmi szervezetek finanszírozhatósága érdekében ez az ingatlanvagyon rendületlenül megmaradjon, és ezt minden további nélkül lehessen biztosítani. Éppen ezért vetettem föl Bernáth Varga Balázs képviselő úr '97-es felszólalását, amikor igenis ő is ettől félt, hogy egy ilyen szétosztás következtében el fog tűnni ez a vagyon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 76 1999.09.28. 2:06  37-96

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A következőre szeretném a figyelmet tisztelettel felhívni, és ezt Toller László képviselő úrnak is mondom: 1990-ben úgy rendelkezett az akkori törvény, hogy másfél éven belül rendezni kell ennek az ingatlancsomagnak a sorsát.

(11.40)

1997-ben született meg az a törvény, amivel elindult ez az egész folyamat. És akkor hadd mondjam itt Hegyi Gyula úrnak, hogy a '97-es, ma hatályos jogszabály alapján, ha ingyenes használati joga van a szakszervezetnek erre az ingatlanra, de nem tényleges használó, akkor nem kaphatja meg a tulajdonjogot, és a '97-es törvény alapján a tényleges használó sem kaphatja meg a tulajdonjogot, mert ő meg nem rendelkezik ingyenes használati joggal. Ez az a visszásság, amit a beterjesztett törvényjavaslat akar feloldani.

S akkor hadd mondjam, hogy nem a szakszervezetek, hanem a társadalmi szervezetek által kifejtett tevékenységet kívánja ez a törvény támogatni, és annak a tulajdonszerzését, használati jogát vagy bérleti jogát szeretné biztosítani, aki azt a társadalom számára értékes tevékenységet, az alapszabályának megfelelően, abban a helyiségben ténylegesen folytatja. Tehát gyakorlatilag nem arról van szó, hogy 200 milliárd forinttól meg akar szabadulni a magyar állam, hanem a ténylegesen hasznos tevékenységet folytató társadalmi szervezetek működését kívánja támogatni azzal, hogy ingatlanvagyont biztosít a részükre.

Ez tehát gyakorlatilag egy '97-es probléma, amit, hangoztatom, akkor senki nem vett észre, de az eltelt két esztendő produkálta ezeket a problémákat. Én akkor is támogattam azt a törvényt, és most ezt a csomagot is azért támogatom, mert ahogy a vezérszónoklatban is elmondtam: a puding próbája az evés - evés közben derült ki, milyen problémák vannak, és ezt kell itt megoldani.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 86 1999.09.28. 1:59  37-96

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Azért kértem ismét szót, és ígérem, befejezem, mert ezt a kérdést nem lehet elbagatellizálni, nincsenek akkora számok, mint amilyenekről Toller képviselő úr beszélt. A törvény három adminisztratív végrehajtási variációjával kimaradt ingatlanok száma összesen 300. Ennyi ingatlant tudott a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megpályáztatni. Nem 40-50 ezer civil szervezet jelentkezett, hanem összesen 700 darab pályázat érkezett, és a 700 pályázat között sok olyan van, hogy egy társadalmi szervezet az ország különböző pontjain különböző ingatlanokra jelentkezett. Egyes becslések szerint összesen 350-400 társadalmi szervezet jelentkezett csak ingatlanért. Tehát ez igen fontos kérdés, amit rendezni kell.

Az adminisztratív oldalon pedig az a probléma, hogy számtalan ingatlan- bérbeadás, használati jog fenntartása, tulajdonba adás nem történhetett meg a törvényi akadályok miatt, amit most rendezni fognak. Az ingatlanok köre nem fog bővülni, de azt hiszem, nagyon lényeges kérdés, ha 350 vagy 400 civil szervezetből 300 ingatlant tudunk adni. Úgyhogy ezt a kérdést nem szabad elbagatellizálni. Pont a képviselő úr hosszasan mesélte el nekünk azt a történetet, amit a parlament ezen a téren 1990-től mostanáig csinált. Megítélésem szerint ez a pont is ugyanolyan komoly lesz.

Azt hadd tegyem hozzá az első ügyrendinek tűnő felszólalásához, hogy mi teljesen nyitottak vagyunk abban a kérdésben, hogy minél nagyobb konszenzussal elfogadható törvényt produkáljunk, tehát minden helyesnek tűnő javaslatot örömmel fogadunk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 66 1999.10.22. 0:59  1-193

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek, mert az időnk fogytán van. Csupáncsak azt a megjegyzést szeretném tenni, hogy téves az a beállítás, amely szerint a kormány a bíróságoktól bármilyen költségvetési támogatást elvett volna. A költségvetési fejezetből megállapítható a folyamatos emelkedés. Nem vitatom azt, hogy ez az emelkedés eltér az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által bejelentett igénytől, de ez a dolog természetéből adódik.

Szeretném hangsúlyozni azt, hogy valamennyi törvényi előírásnak megfelelő tétel szerepel a költségvetésben, úgy a szükséges illetményemelés, mint a helyi bíróság 10 százalékos pótléka. Erre a későbbiek során részletesen szeretnék kitérni, de itt szerettem volna rögzíteni azt, hogy ez a megállapítás minden tárgyi alapot nélkülözött.

Köszönöm a szót. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 70 1999.10.22. 0:29  1-193

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Csupán csak egy mondat erejéig szeretném megjegyezni, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a kormány által előterjesztett költségvetési javaslattal kapcsolatos számvevőszéki szakvélemény sem kifogásolja a kormány által előterjesztett anyagot. Ebből arra kell következtetni, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igénye egy kissé túlméretezett volt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 118 1999.10.22. 1:32  1-193

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért vagyok kénytelen megszólalni, mert az előttem szóló képviselő úr azt a kijelentést tette, hogy az Orbán-kabinetnek terhére vannak a bíróságok, és ezért csökkentik a bírósági támogatást. Nagyon röviden szeretném elmondani, hogy '98-hoz képest '99-ben az OIT költségvetése 3 milliárd forinttal, '99-hez képest 2000-re 2,5 milliárd forinttal növekszik.

Nem vitás, elhangzott már a Házban, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács - melynek mostantól a költségvetési bizottság révén én is a tagja leszek - 10 milliárd forinttal alacsonyabb költségvetési támogatást kap, mint amennyit igényel. De tisztelettel, itt arról van szó, hogy például a személyi alapbérre, amely 160 ezer forint, az OIT költségvetésében 12,5 százalékos emelés lett beállítva, a költségvetés pedig az általános 8,25 százalékkal számol. Ennek ellenére a jövő évi költségvetés 1,4 milliárd forintos személyibér-emelkedést és 1,2 milliárd forintos dologi emelkedést tartalmaz.

Tehát azt az előző megjegyzést kénytelen vagyok visszautasítani: igenis, a lehetőségekhez képest a bíróságok működési feltételeit a kormány biztosítani fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 164 1999.10.22. 1:54  1-193

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előbbi felszólalásban is elhangzott az, hogy a költségvetés mostohán bánik az ombudsmani hivatallal, a bíróságokkal. Én a bíróságokkal kapcsolatos kérdésről később szeretnék beszélni.

Az ombudsmani hivatallal kapcsolatban szeretném elmondani azt, hogy ebben az esztendőben, tehát az új költségvetési évben 20 millió forinttal kap többet az ombudsmani hivatal, mint a '99. évben. Ez magában nem jelent nagy összeget, de ha azt veszem alapul, hogy a teljes kiadási oldala 550 millió forint, akkor ez a 20 millió forintos tétel mégiscsak tétel.

Szeretném megjegyezni - ami sérelmes volt az alkotmányügyi bizottságnak is kiosztott levél szerint -, hogy egy olyan intézmény felállításáról van szó, amely 1995-ben jött létre ténylegesen; jogszabályilag korábban, de a felállításra '95-ben került sor. Hosszú ideig a felállítással kapcsolatos összegszerűségek jelentek meg a költségvetésben - de elértünk egy fejlettségi fokot, most a dologi összegek csökkennek! Az ombudsmani hivatal kiadási eltérése összesen 16,6 millió forint ehhez a költségvetési tételhez képest. Arra szeretnék hivatkozni, amit Turi-Kovács Béla képviselő úr mondott az előbb.

Mindannyian szeretnénk sokkal több pénzt adni. Ennyi van, és azt hiszem, hogy ezt nagyon igazságosan, nagyon normálisan és a működés teljes körű biztosítása érdekében adja a kormány ebben a költségvetési javaslatában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 198 1999.10.22. 2:11  193-247

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon kimerítő és hosszú hozzászólást hallottunk, csak az a problémám, hogy ennek a hozzászólásnak semmi köze nincs a tárgyalt témához. Semmi közük az önkormányzatoknak ahhoz az ingatlancsomaghoz, amely a tisztelt Ház előtt van. Szeretném rögzíteni, hogy semmit nem vesz el a szakszervezetektől az Orbán-kormány.

Szeretnék kitérni címszavakban a történetre. A társadalmi szervezetek kezelésében lévő ingatlanok esetében az 1990. évi LXX. törvénnyel megszüntették a társadalmi szervezetek kezelői jogát; mindegyik állami tulajdonban van, és mindegyik a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság kezelésébe került. Ígéret született arra '90-ben, hogy ez a kérdés rendezve lesz.

Az 1997. évi CXLII. törvény megszabta azt a kört, hogy a használatban lévő ingatlanoknak mely hányadát kaphatják vissza az eredeti használati joggal rendelkező társadalmi szervezetek. Meg is történt a visszaadás, tisztelt képviselőtársam. Az ingatlanok nagy többsége a használati joggal rendelkező társadalmi szervezetek tulajdonába kerültek. Ennek a '97. évi CXLII. törvénynek a végrehajtása során kiderült egy csomó olyan szituáció, ahol jogosan-jogtalanul, a használati joggal rendelkező társadalmi szervezet albérlőnek adta ki az ingatlant. Erről szól a mostani törvényjavaslat: az ingatlanok egy töredékéről.

Nem arról van szó, hogy most újraosztunk. '97-ben megtörtént a rendezés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a fennmaradó resztli szétosztásáról van szó. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 204 1999.10.22. 2:06  193-247

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Az 1997. évi törvény szerint amely társadalmi szervezet ingyenes használattal, helyesebben kezelői joggal rendelkezett 1990. szeptember 18-án, és birtokon belül van - hogy ezt a szakzsargont használjam -, az megkaphatja tulajdonába az ingatlant, ha elhelyezésére szolgált.

A törvény kizárta, hogy ha nem az elhelyezésére szolgál, akkor megkaphatja iroda céljára egy részét, a többit bérelheti, ingyenes használat és a többi. Az 1997. évi törvény, ahogy én az általános vita első részében elmondtam, számtalan problémát hagyott nyitva, amelyet előtte nem látott senki. Hivatkoztunk az általános vitában arra, hogy borzasztó nagy többséget kapott ez az 1997. évi CXLII. törvény; azt hiszem, egész minimális ellenszavazattal ment keresztül.

De azért szeretném azt itt most ismét elmondani, hogy most csak ezeknek az ingatlanoknak a használati és tulajdoni helyzetét tudjuk rendezni; az úgynevezett szabad - vagy szakzsargon szerint maradék - ingatlanok száma összesen 300. A társadalmi szervezetek erre a 300 ingatlanra adhattak be 1998. február - azt hiszem - 28-áig pályázatot.

Tehát itt nem arról van szó, hogy most borzasztó nagy mennyiségű ingatlant tudunk rendezni; a helyzet arról szól, hogy egy 1997-es törvényi rendezéssel egy csomó jogi visszásság maradt fenn, ezeket a jogi visszásságokat van hivatva a most tárgyalt törvénymódosítás reparálni, és ezt követően kerülhet sor a fennmaradó ingatlanok pályázat útján való hasznosítására.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 214-216 1999.10.22. 2:21  193-247

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, abbahagyom, de azért még két percben ezt kénytelen vagyok elmondani. Az 1997. évi törvény végrehajtása tárgyában 1997. december 28-án a Magyar Közlöny mellékleteként megjelent az a 300 ingatlan, amelyre a társadalmi szervezetek pályázatot nyújthattak be. Ez a Közlöny köztudomású, erre a Közlönyben megjelent 300 ingatlanra a társadalmi szervezetek 700 darab igénylést terjesztettek elő, ennek a határideje volt 1998. február 28. Ez teljesen nyilvános, teljesen köztudomású, az országgyűlési adattártól kezdve mindenhol megtalálható. Nem hiszem, hogy az előző törvény végrehajtása tárgyában a Kincstári Vagyonigazgatóság tevékenységének ezt a részét a képviselők között ki kellene osztani.

Hozzá kell tennem, hogy ezt megelőzően, 1997 májusában a törvény előírása szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felhívta a társadalmi szervezeteket arra, hogy adják be a pályázatukat, hogy kívánnak-e részt venni ebben a bírálóbizottságban. Beérkezett a 30 pályázat teljesen nyilvánosan - természetesen a Magyar Közlönyben és még két napilapban megjelent ez a pályázat -, és ebből a 30 társadalmi szervezetből a törvény előírása szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a bizottságban részt vevő hét tagot kisorsolta úgy, ahogy a törvényben elő van írva.

Már csak egy megjegyzésre van lehetőségem. 1990-ben a kezelői jog helyett állami tulajdonba kerültek az ingatlanok. Amit a Horn-kormány vissza akart adni a szakszervezeteknek, azt az 1997. évi CXLII. törvénnyel visszaadta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ott maradt egy csomó rendezetlen dolog, amit ezzel a törvénnyel a tényleges használó tulajdonába szeretnénk adni. Változatlanul állítom, hogy...

ELNÖK: Képviselő Úr!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): ...semmi negatív dolog nincs a szakszervezetek terhére. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 226 1999.10.22. 2:10  193-247

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csupán arra szeretnék reagálni, hogy az előbb elhangzott egy olyan kitétel, amely szerint a szakszervezetekkel diszkriminatív módon bánna a törvény. Ez nem felel meg a valóságnak. A szakszervezetek ugyanolyan besorolásban lévő társadalmi szervezetek, mint az összes többi.

1990-ben, amikor a szakszervezetek kezelésében lévő ingatlanok kezelői jog helyett ingyenes használatot kaptak, a '97-es törvény szerint iroda és egyéb elhelyezési célokra megkaphatták tulajdonba. Ez a törvény azt mondja, hogy nemcsak az irodahelyiséget, hanem a működéséhez szükséges helyiségeket is meg kell kapni, ha ingyenes használati joggal rendelkeztek, és ugyanakkor azóta birtokon belül is vannak. Tekintettel arra, hogy a törvény ismeri a közös tulajdonba való tulajdonjuttatást, ha a szakszervezet a törvénymódosítás szerinti értékhatáron felüli, tehát a mértéken felüli részt hasznosította, aminek a jogossága külön téma, de, mondjuk, kizárólagosan használta annak 30-40 vagy 45 százalékát, a törvényjavaslat szerint minden további nélkül ilyen tulajdoni hányadban tulajdonjogot szerezhet.

Az törvény azt preferálja, hogy a tényleges használó kapja meg, tehát aki közvetlenül vagy valamilyen közvetett jogon használja az ingatlant, és így, ha szabad ezt a durva kifejezést használni, az esetek túlnyomó részében családon belül marad a tulajdonszerzés.

Egyben szeretnék pontosítani: tulajdonelvonás nem történt. Ezek az ingatlanok mind állami tulajdonban voltak, bizonyos társadalmi szervezetek kezelésében, a kezelői jog megszűnte után, kilenc évvel a történteket követően megpróbálja az állam a resztlikérdésben, mert többségében megtörtént (Az elnök csenget.), tulajdonba adni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 234 1999.10.22. 2:01  193-247

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Én a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagjaként ülök a Fidesz-frakcióban, és így az előzőekhez, engedtessék meg, hogy egy mondat erejéig hozzászóljak. Igenis tévedés volt Hegyi Gyula képviselő úrnak a párhuzam felhozása. Azért volt tévedés, mert, mint tudjuk, Magyarországon nincs reprivatizáció. Az egyházi vagyonnal kapcsolatban is csak részleges a reprivatizáció, mert a leállamosított egyházi ingatlanoknak egy töredéke megszabott céllal került visszaadásra, nem ez a téma. Én is úgy érzem, és egyetértek Babák képviselőtársammal, hogy a párhuzam vonása nem volt szerencsés. Azért nem volt szerencsés, mert a szakszervezetektől 1948-ban leállamosított ingatlanokért a szakszervezetek megkapták a későbbiek során a leállamosítótól a kárpótlást; meggyőződésem szerint lényegesen nagyobb vagyonhoz jutottak az elmúlt negyven év alatt, mint amennyi vagyont tőlük leállamosítottak.

(17.20)

De azt szeretném elmondani, hogy nem ez a vita tárgya. Szeretném elmondani Sándor László képviselő úrnak is, hogy én a személyemben teljesen nyitott vagyok ebben a megegyezéses kérdésben. Rendelkezésemre állnak az önök módosító javaslatai. Nem én kértem ki, hanem Hegyi Gyula és Kósáné Kovács Magda képviselő asszonytól kaptam meg. Próbáltam velük egyeztetni, és az ésszerűség és a célok betartása mellett mindenfajta közös lépésre készek vagyunk. A cél az, hogy a '97. évi CXLII. törvény végrehajtása során jelentkező anomáliákat fel tudjuk oldani, és ennek a kérdésnek pontot tegyünk a végére.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 251 1999.11.12. 6:04  246-256

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek, bár normál felszólalásra jelentkeztem, de nem szeretném hosszan húzni az időt. Amiről szeretnék beszélni, amire Sáling képviselő úr hivatkozott, az ajánlás 6. pontjában szereplő módosító indítvány. Ezt egyetlen bizottság sem támogatta, és ha megengedik, én megindokolom, hogy miért nem.

Az a módosított szöveg, amely kimegy, jogilag ad absurdum. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság nincs abban a helyzetben, hogy két hónapon belül szerződést küldjön, mert a szerződés akkor jött létre, ha mind a két fél azt aláírta. Tehát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság arra nem kötelezhető, hogy a használó két hónapon belül írja alá vele bent a szerződést és azt küldje ki. Ő csak arra kötelezhető, hogy ő teljesítsen. Hogy neki mi a feladata, azt úgy érzem, hogy ebben a pontban felesleges kibontani. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság két hónapon belül feldolgozza az anyagát - szerintem a törvénymódosításnak ez az egyedüli és elfogadható megszövegezése -, két hónapon belül elkészíti a használóval kötendő szerződés tervezetét, ő mint ajánlattevő ezt a tervezetet aláírja és megküldi a használónak.

 

(16.00)

Hogy a használó ezt mikor fogja aláírni, az a használó dolga, de a szerződés akkor jön létre, amikor a használó a részére megküldött ajánlatot elfogadta. Következésképpen az, ami a módosításban van, jogilag keresztülvihetetlen. Álláspontom szerint a 6. szám alatt jegyzett módosító indítvánnyal szemben az előterjesztett törvényjavaslat a jogilag elfogadható és járható út.

A másik kérdés, amiben szólni szeretnék, tisztelt Országgyűlés, ez az ingyenes használatban lévő ingatlanoknak a továbbhasznosítása, és itt az a kérdés, hogy mikor minősül még az ingyenes használó birtokban lévőnek és mikor jogosult ő az ingatlan tulajdonjogát igényelni. Itt az alapprobléma az, amit a törvénymódosítással meg szeretne oldani a problémát kezelő vagyonigazgatóság. Nevezetesen arról van szó, annak szeretnénk odaadni vagy a törvény szerint annak szeretnék odaadni az ingatlant, aki a társadalom számára hasznos tevékenységet fejt ki az ingatlanban. Tehát nem arról van szó, hogy mi most egyéb úton próbáljunk anyagilag támogatni társadalmi szervezeteket, az ingatlanokat nem azért adják a társadalmi szervezetnek, hogy az a bevételét bérleti díj formájában növelni tudja, hanem azért adják oda a társadalmi szervezetnek, hogy a társadalmi szervezetnek a társadalom számára hasznos tevékenysége kifejtésére ne csak irodára, hanem ma már a működésre is helye legyen.

Tehát az egy látszatprobléma, ha az 50 százalék meghaladásánál abból indulok ki, hogy ha ezzel vagy azzal a jogcímmel lépte túl ezt a bérbeadási keretet a társadalmi szervezet, már nem jogosult. Ebből a következő következtetéseket lehet levonni: ha több mint 50 százalékot bérbe adott, akkor nem volt igény a saját tevékenységének az 50 százalékot meghaladó helyre; nagy valószínűséggel a társadalmi szervezetek a saját alszervezeteik részére adták bérbe. Azt tessék elképzelni, hogy a két ujjam közül kell választani, hogy melyiket szeressem. Ha az ingyenes használattal rendelkezőnek adom oda, akkor az ő tagszervezete bérleti díj fizetése miatt kerül hátrányos helyzetbe, ha a hasznos tevékenységet folytató részére adom oda, akkor az ingyenes használó hivatkozik arra, hogy ő megrövidítésre került. Meggyőződésem szerint itt is a hatályos szöveg az, ami egyedül és kizárólag a legkisebb galibát eredményezi.

Arra a kérdésre pedig, amiről előttem Sáling képviselő úr szintén szólt, hogy megold bizonyos problémákat: igen, meg kell oldani azt a problémát, hogy ha a felek az ingatlan használatával vagy bármilyen jogcímen egymás között pereskednek, akkor ne hozzuk a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot olyan helyzetbe, hogy egy bíróság előtt folyó perben neki kelljen állást foglalni, és ha az ő állásfoglalása a törvény alapján valamilyen jogértelmezéssel később nem igazodik a bírói ítélethez, akkor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kerül a csőbe azzal, hogy olyan társadalmi szervezetnek adta át az ingatlant, amely esetleg a későbbiek során bebizonyíthatóan arra nem volt jogosult. A kisebbik baj, ha egyiknek sem adja oda, a nagyobb baj, ha az egyiknek odaadja a Kincstár, a másiknak odaadja a bíróság ugyanazt az ingatlant. Azért, hogy ezt a szükséghelyzetet, elfogadhatatlan szituációt fel tudjuk oldani, nincs más megoldás, mint meg kell állni ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonba adásával egészen addig, ameddig ezek a jogviták bírói szinten nem fognak teljes terjedelemben tisztázódni.

Elénézést, hogy hosszabban beszéltem. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 246 1999.12.14. 0:12  241-249

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Szeretném bejelenteni, hogy a kiegészítő ajánlás 10. pontjában foglalt módosító javaslatot visszavonjuk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 66 2000.03.23. 1:16  29-105

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár az alkotmányügyi bizottság nem állított előadót ebben a vitában, de Molnár Róbert képviselő úr hivatkozott az ott történekre. Egy lényeges kérdést szeretnék elmondani, amire hivatkozás történt, és azt a félreértést szeretném eloszlatni, hogy az a vélemény, amit Mécs Imre képviselő úr megfogalmazott, tudomásom szerint nem a szabad demokraták hivatalos álláspontja. A Szabad Demokraták Szövetsége képviseletében Hack Péter képviselő úr a bizottsági ülésen bejelentette - sem kérdés, sem kifogás nem volt részéről -, hogy ezt a törvényjavaslatot a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja. A Szocialista Pártnak volt egy-két megjegyzése részletkérdésekben, de a párt valamennyi képviselője támogatta, és így születhetett meg az, hogy Fenyvessy doktor is tett kifogásokat, nagyjából azokat, amelyeket itt ma elmondott a tisztelt Ház előtt az általános vitában. Valamennyi párt és minden jelen lévő képviselő ezt a törvényjavaslatot támogatta a bizottsági ülésen. Köszönöm szépen. (Taps a FKGP és a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 60 2000.03.24. 1:48  23-85

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én vitatkozni szeretnék Dornbach képviselő úrral, bár nincs negyvenéves ügyvédi gyakorlatom - májusban lesz csak harminc -, de azt hiszem, hogy a képviselő úr nem értette meg ennek az előterjesztésnek a lényegét.

Alapvetően az előterjesztés gerincében és lényegében a polgári törvénykönyvben szabályozott birtokháborítási eljárási rendet veszi át, azzal a különbséggel, hogy nemcsak a birtokban lévőt részesíti ebben az jogintézményben, hanem azt a tulajdonost is, aki bár nincs birtokban, de a birtoklás joga a tulajdonjog részeként őt megilleti. Alapvetően erre irányul az egész javaslat, és alapvetően a most rendkívül lassú bírósági eljárás idejét szeretné lerövidíteni.

Semmilyen jog nem sérül; legjobb tudomásom szerint a fideszes országgyűlési képviselő urak beadtak egy olyan módosító indítványt, hogy az előterjesztéstől eltérően ne három nap legyen a végrehajtás, mint ahogy a Ptk. által szabályozott jegyzői határozatot három napon belül kell a hatályos Ptk. szerint végrehajtani. Itt nyolcnapos határidőt adna a javaslat, és ez a nyolc nap elegendő lenne ahhoz, hogy egy téves vagy elhibázott, vagy szándékosan rossz jegyzői határozat ellen a bírói jogorvoslati út kellően helyre tegye a kérdést. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy a bíróság esetleg a végrehajtást felfüggeszthesse, és további jogsértésre ne kerüljön sor.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 202 2000.05.03. 2:07  199-259

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én azért kértem most két percre szót, mert elolvasva az előző ülésen elhangzott vezérszónoki beszédeket, egy nagyon furcsa elemet véltem felfedezni, és tekintettel arra, hogy Wiener György képviselő úr is utalt erre, ezért szeretnék rögtön az ő felszólalását követően reagálni erre a kérdésre.

Csiha Judit képviselő asszony és Hankó Faragó Miklós képviselő úr számon kérte azt, hogy nem volt kísérlet a hatpárti konszenzus létrehozására. Csupán csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném elmondani, hogy a Kisgazdapárt által delegált önkormányzati bizottsági elnök, Bernáth Varga Balázs több mint két éve próbálkozik azzal, hogy hatpárti konszenzust hozzon létre a pártok működésével kapcsolatban, és ez a próbálkozása 1999 decemberében halt el, akkor látta be, hogy az ellenzéki pártok egyáltalán nem hajlandók aktívan részt venni ebben a munkában.

Erre ékes bizonyíték az, hogy az ellenzék távol maradt mindenfajta konszenzus megteremtéséről, hogy az alkotmányügyi bizottság által létrehozott, pártingatlanokkal kapcsolatos albizottságba hosszú ideig sem az MSZP, sem az SZDSZ nem volt hajlandó tagot delegálni. A munka több mint fél évig azért állt, mert a két nagy ellenzéki párt nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, majd amikor tárgyalóasztalhoz ült, akkor elég hosszú ideig az albizottság szervezeti és működési szabályzatával foglalkoztunk.

Igenis, a kormányoldal részéről megvolt minden olyan próbálkozás, ami a fényfeltárás terén, illetve a konszenzus kialakítása terén lehetséges volt, azt kizárólag a két ellenzéki párt negatív magatartása hiúsított meg.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 212 2000.05.03. 2:10  199-259

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak egy mondat erejéig szeretnék az albizottság létrehozásával kapcsolatos kérdésre utalni. Az alkotmányügyi bizottság határozata hozta létre az albizottságát, és ott a két párt bejelentette, hogy nem kíván delegálni a bizottságba tagot. Tehát hosszú ideig egyszerűen az alkotmányügyi bizottság előtt került ez nyilvánosságra.

Nem is ez a lényeg, amiért most szót kértem. Az a lényeg, hogy az én megítélésem szerint halad előre az a rendezés, amelynek az első lépcsője az állami tulajdonban lévő ingatlanok kérdése. Ez az albizottság - és itt azért azóta hál' istennek hatpárti konszenzus van - megkereste valamennyi érintett pártot, a jelenlegi parlamenti pártokat mintegy egy hónappal ezelőtt, majd a választási bizottság közlése alapján körülbelül két héttel ezelőtt azokat a minősített pártokat, amelyek '90-től valamennyi választáson akármilyen minősítést elértek, hogy jelentsék be a saját maguk által használt, az egyszemélyes kft.-ik, vállalataik által használt önkormányzati, állami tulajdonú és egyéb bérleményi körben szereplő ingatlanaikat.

 

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

 

 

Vagyis azt szeretném elmondani, hogy az alkotmányügyi bizottságnak ez az albizottsága szeretne egy valós képet produkálni és az alkotmányügyi bizottság elé terjeszteni a tekintetben, hogy a pártok önbevallása alapján hogyan állnak a minősített pártok ingatlan szempontjából.

Azt azért mindenféleképpen - csak egy mondat erejéig - úgy érzem, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet tovább várni. Itt állami tulajdon használatáról van szó, és ezt minden további nélkül lehet külön kezelni egy általános felméréstől. A mi információnk szerint az MSZP hivatkozását illetően nem valószínű, de ki fog derülni, hogy kinek van igaza az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 220 2000.05.03. 2:16  199-259

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem értek egyet a szocialista párti képviselőtársaimmal, mert tudomásul kell venni, hogy két ingatlan-birtokbantartási forma működik egymás mellett, amit nem lehet összekeverni, az egyik az állam tulajdonában álló ingatlanok ingyenes használata, a másik pedig önkormányzati tulajdonban lévő bérlemények.

Az Állami Számvevőszék kimondta, hogy az önkormányzat törvénysértést követ el, ha ingyen vagy nem piaci áron adja bérbe az ingatlanokat. Nem esélyegyenlőség az, hogy 386 ingatlant ingyen használ a Magyar Szocialista Párt, a többi párt pedig piaci alapon béreljen a helyi önkormányzatoktól ingatlanokat. Itt arra szeretnék kitérni, hogy alapvetően az a törvény célja és az az elképzelés - és ez volt '90-ben is és erre egyéves határidőt biztosítottak -, hogy az alkotmánynak megfelelően a pártoknak esélyegyenlőséget biztosítsanak ingatlanhasználat tekintetében. Ez az első lépés, ezt meg kell lépni.

 

(17.50)

 

Utána meg fogjuk vizsgálni az önkormányzati ingatlanokat, de a kettőt nem lehet egy törvényben szerepeltetni. Pont az ellenzéki képviselőtársaim szoktak leghangosabban tiltakozni, ha több törvényt érintő egy törvényjavaslat kerül be a tisztelt Ház elé!

Ezeket teljesen külön kell kezelni. Gyorsan, párhuzamosan szeretnénk minél előbb ezt a kérdést is felpörgetni. Ennek érdekében minden lépést megtettünk, de ez nem akadályozza azt, hogy az az aránytalanság, amit a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kimutatott, fennáll vagy sem.

Azonkívül hadd mondjam azt Wiener képviselőtársamnak a 120 ingatlanhasználattal kapcsolatban, hogy minden frakcióvezető megkapta a kincstári vagyonkezelő által készített kimutatást. Az MSZP három hónapja nem tudta jelezni, hogy kétszáz többletingatlana van. Legjobb tudomáson szerint egyetlen ingatlan feltüntetésével kapcsolatban sem emelt kifogást a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kimutatása ellen.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 238 2000.05.03. 2:08  199-259

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon furcsa hallani a szocialista képviselőktől azt, hogy "tisztességes megoldás lenne az, ha..." Gyakorlatilag ők azt várják el a kormánytól, hogy az lenne a tisztességes megoldás, ha a kormány az általuk mesterségesen folytatott időhúzással a mai, mereven tisztességtelen és erkölcstelen, sőt hozzáteszem, alkotmányellenes helyzetet tartaná fenn.

 

 

(18.10)

 

 

Ez ugye most elhangzik a Házban. Az első kétperces felszólalásomban közöltem, hogy pont a két ellenzéki párt volt az, amely nem volt hajlandó hosszú ideig részt venni az albizottság munkájában. Ez is nyilvánvalóan az időhúzás jegyében ment akkor, amikor azt nem lehetett tovább folytatni. Most akkor arra hivatkozunk, hogy az lenne tisztességesebb, ha az önkormányzat; ha ez a felmérés is meglesz, az lesz a tisztességes, ha a személyi tulajdonban lévő ingatlanokat, majd esetleg a pártvezetők egyéb személyi adatait is nyilvántartásba vesszük.

Nem, tisztelettel, amit Géczi József Alajos is beismert, '94-98-ig nagy hiba történt, amikor ez a kérdés terítékre került, és ezt a kérdést az akkori koalíció erőből lenyomta, és egy pártingatlant vizsgáló bizottságból Fidesz-MDF székházbizottságot csinált azzal, hogy erőből az első ülésen megszavazták azt, hogy a másik négy parlamenti párt háza táján minden rendben van, minden vizsgálat, minden próbálkozás, minden nélkül. Ezt a fajta mentalitást nem folytatjuk.

Én arra vagyok hajlandó és azt szeretném elérni - és ebben az albizottságban ülő képviselőtársaim is partnerek -, hogy tényleg egy reális felmérést készítsünk minden tekintetben, de ez a kérdés nem lehet akadálya annak, hogy a kormány által elénk terjesztett két törvényjavaslat vitája és határozathozatala megtörténjék.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 2 2000.05.05. 6:49  1-27

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), az előterjesztők nevében, valamint az alkotmány- és igazságügyi bizottság álláspontjának ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2593. számú törvényjavaslattal kapcsolatban előterjesztésemet három csokorban szeretném összefoglalni. Elsőként arról szeretnék szólni, hogy miért van szükség a törvényjavaslatra, másodikként az előttünk fekvő törvényjavaslat előkészületeivel kapcsolatos eljárásról, majd magáról a törvényjavaslatról szeretnék röviden beszélni.

Hogy miért van szükség a jogszabályra, vagyis a törvényjavaslatra, ennek a magyarázata az, hogy az alkotmány, ahogy a preambulum is tartalmazza, különböző szakaszai rendelkeznek arról, hogy az egyes közjogi méltóságok megválasztásához milyen minősítéssel rendelkező törvényre van szükség. Ezzel szemben a hatályos jogunk általában a miniszterelnök juttatásaira hivatkozik vissza, ezt pedig ma Magyarországon kormányrendelet rendezi túlsúlyában. Ez nyilvánvalóan egy kicsit furcsa alkotmányos szituációt teremt. Ezen túlmenően a volt köztársasági elnök juttatásai tekintetében is kormányrendelet van hatályban. Ezeket a kérdéseket kellett mindenféleképpen feloldani, különösen azért, mert a további tisztségviselők, mint az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke juttatásai is a kormányrendeletre hivatkoznak, jóllehet egyikőjük sem áll a kormány hatálya alatt.

Tisztelt Országgyűlés! Ilyen előzmények után a Ház vezetésének kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztérium a hatályos jogszabályi rendelkezésekből elkészített egy törvényjavaslatot. A törvényjavaslat tárgyalására meghívta valamennyi parlamenti párt képviselőjét. A megjelent képviselők kifejtették álláspontjukat; hozzáteszem, hogy igen konstruktív tárgyalás folyt. A tárgyalások eredményeként kialakult az az álláspont, amelyet a szerkesztők felé megfogalmaztunk, és kértük, hogy ez kerüljön átvezetésre a törvényjavaslaton. Ez korrektül megtörtént, és amikor az összefésült új anyagot kapta meg ez a képviselőkből álló hatpárti csoport, akkor döntött úgy a tárgyaló delegáció, hogy a képviselőcsoportok vezetői fogják előterjeszteni ezt a törvényjavaslatot. Ez megtörtént, itt fekszik a Ház előtt.

Tisztelt Országgyűlés! Most nagyon röviden szeretnék magáról a törvényjavaslatról egy-két szót szólni. Tulajdonképpen a hatályos rendelkezések összefésülése történt meg, két nagy csoportba véve a közjogi méltóságokat. Az alkotmányban nevesített köztársasági elnöki szerepkörre való figyelemmel önállóan van rendezve a törvényjavaslatban a köztársasági elnök juttatása és önállóan van a másik négy tisztségviselő juttatása is. Ez ott állapítható meg, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök tiszteletdíja is pontosan azonos összegben ugyan, de ugyanúgy nevesítve van, a többi tisztségviselő viszont a miniszterelnöki juttatásra hivatkozik vissza.

A hivatalban lévő tisztségviselők juttatása tökéletesen megfelel, mindenkit azonos juttatás illet. Annyi eltérés mégis van, hogy mivel a Köztársasági Elnök Hivatalának státusza és az azzal kapcsolatos rendelkezések jogszabályi alapon eddig nem voltak rendezve, ezeket a köztársasági elnök juttatásai körében rendezi a törvényjavaslat. Az eltérés csak a volt tisztségviselői státusz tekintetében jelenik meg. A legterjedelmesebb juttatásokat a volt köztársasági elnök kapja, bizonyos korrekcióval a ma hatályos jogszabályhoz képest, ez részben bővebb, részben szűkebb; az összes többi közjogi méltóság tekintetében pedig a volt tisztségviselő lényegesen szűkebb juttatásban részesül, mint a hatályos jogszabály szerint.

Amikor az elnök úr megadta a szót nekem, hivatkozott arra, hogy az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását is én fogom ismertetni. Engedtessék meg, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén történtekről nagyon röviden az alábbiak szerint tájékoztassam a tisztelt Házat.

Egyetlen képviselőcsoport részéről sem volt különösebb kifogás, megjegyzés a jogszabálytervezettel kapcsolatban. Kizárólag egy kérdés merült fel a bizottsági ülésen jelen lévő igazságügyi minisztériumi közigazgatási államtitkár úr felé. Nevezetesen a törvény visszamenő hatályával kapcsolatos kérdéskör. Az államtitkár úr kifejtette, hogy a korábbi tisztségviselők által megszerzett jogokat a jelen jogszabály nem érinti. Az én meggyőződésem szerint sem érinti; tekintettel arra, hogy a jogszabálytervezetben semmilyen visszamenő hatályra irányuló rendelkezés nincs, a megszerzett jogokat a törvényjavaslat nem érinti, kizárólag a ma hivatalban lévő tisztségviselőkre és az ő tisztségük megszűnését követő időre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Ezen túlmenően az alkotmányügyi bizottság a jogszabályt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta és javasolja a Háznak annak elfogadását.

Engedjék meg, hogy egy mondat erejéig a Fidesz képviselőcsoportja nevében azt a nyilatkozatot megtegyem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja a jogszabályt támogatja és azt elfogadásra ajánlja a Háznak, a Fidesz meg fogja szavazni a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 24-26 2000.05.05. 2:31  1-27

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), előterjesztői válasza: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem tudom, hogy van-e még jelentkező, mert én tulajdonképpen zárszót szeretnék mondani, ha lehet.

 

ELNÖK: Ha nincs több hozzászóló, akkor természetesen lehet, és egyelőre nem látok újabb jelentkezőt. Tehát akkor a zárszóra adom meg a lehetőséget Rubovszky György úrnak.

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), előterjesztői válasza: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm a vitában részt vevő képviselőtársaim hozzászólását. Hála istennek, mindenkiben láttam a konstruktív együttműködést. Mégis Mécs Imre képviselő úr felszólalásával kapcsolatban egyetlenegy dologra, nehogy tévedések legyenek, szeretnék kitérni. Nevezetesen arra, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint a köztársasági elnök megbízatásának megszűntét követően hathavi tiszteletdíjra jogosult, és még annyi kedvezménnyel rendelkezett vagy rendelkezik a hatályos jog szerint, hogy hároméves korkedvezménnyel elmehet nyugdíjba. Kétségtelen, hogy a hatályos jogszabály szerint évenként 30 ezer kilométer erejéig vagy kontingensig gépkocsihasználattal rendelkezett.

A mostani javaslat meggyőződésem szerint ésszerű átrendezést csinált akkor, amikor a Magyar Köztársaság volt elnökének élete végéig biztosítja a köztársasági elnöki juttatást; megbízatásának idejével azonos időre, jelen esetben tíz esztendőre biztosítja számára a gépkocsihasználatot évi 30 ezer kilométerig, és megbízatásának fele idejére, Göncz Árpád köztársasági elnök úr esetében öt esztendeig biztosítja számára a kétfős titkárságot. Hozzá szeretném tenni, hogy a hatpárti értekezlet tudomása szerint ez a kérdés nem az elnök úr megkerülésével lett rendezve, hanem végig lett tárgyalva az elnök úrral, és az elnök úr száz százalékig egyetértett ezzel a módosítással. Ezt szerettem volna pontosításként elmondani.

Még egyszer köszönöm szépen a közreműködést, és kérem a tisztelt Házat, hogy szíveskedjen a törvényjavaslatot elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 54 2000.05.22. 2:09  33-175

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most meg fogom ismételni egy korábbi ülésen elmondott véleményemet, ugyanis az eddigi hozzászólások arra kényszerítenek, hogy ezt minden alkalommal el kell mondani, mert az ellenzéki képviselőtársaim vagy a törvényjavaslatot nem hajlandók elolvasni, vagy pedig bedugják a fülüket, amikor erről beszélünk.

Elkezdtünk egy egységes rendezést, amely arra vonatkozik, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlanok ingyenes használata tekintetében legyen a parlamenti pártok között egységes elbírálás. Erről szól a törvényjavaslat. Ennek a végleges helyzetnek a kialakítása érdekében alakul ki az, hogy többlethasználat esetén mi az eljárás. El tudom képzelni, mi lenne abból, ha a párttörvény olyan irányú módosítását terjesztenénk elő, hogy megtiltanánk a pártoknak, hogy az állam által biztosított ingatlanokon túlmenően bérlet útján szerezzenek még saját céljukra helyiséget. Ha ilyen korlátozás lenne előterjesztve, nem is tudom, milyen borzasztó hangzavar alakulna ki ebből. Márpedig maradjunk abban, elmondtuk korábban is, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanokat ingyenes használatba nem kaphatják a pártok, itt kizárólag bérletről van szó, és ha a pártok működését olyan irányba próbáljuk korlátozni, hogy vehetnek-e még bérbe ingatlant vagy nem, azzal aztán, azt hiszem, végleg elszabadulna a pokol.

Tehát tisztelettel azt kérem, arról beszéljünk, hogy most jelen pillanatban a rendezés tárgya az állami tulajdonban lévő ingatlanok köre, és ezen a téren szeretnénk olyan egységet teremteni, hogy minden parlamenti párt egyenlő mértékben juthasson ilyen ingatlanokhoz.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 68 2000.05.22. 0:56  33-175

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel, nagyon zavarban vagyok, de kénytelen vagyok egy nagyon egyszerű példát hozni. Eleve arról van szó, hogy összehasonlítjuk az ajándékot a vásárlással. (Dr. Géczi József Alajos: Jaj!) A vásárlásnál lehet olcsón is szerezni, de az akkor sem ingyenes. (Bauer Tamás: Ez nem igaz! - Csige József: Nem!) A Szocialista Párt a következő életkép ellen vitatkozik: van egy hatgyermekes család, a hatgyermekes családnak van x mennyiségű vagyona, és a Szocialista Párt - mint az önző testvér - ennek a vagyonnak a 75 százalékát követeli magának. Mi azt szeretnénk, hogy ezt a vagyont a parlamenti pártok között egyenlő arányban osszuk el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 90-92 2000.05.22. 2:13  33-175

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Hála a nemdohányzótörvény végrehajtásának, abban a helyzetben van egy képviselő, hogy amikor kimegy cigarettázni, a teremben elhangzottakat hallhatja, így hallottam Wiener képviselő úrnak és Géczi képviselő úrnak az én felszólalásommal kapcsolatos megjegyzéseit is, és ezekre szeretnék reagálni.

Elsősorban Géczi József Alajos képviselő úrnak mondanám azt, hogy ez egy rettenetes dolog, hogy a Fidesz a Szocialista Pártot hajléktalanná kívánja tenni. Itt a nagy nyilvánosság előtt azért hangsúlyozzuk ki, hogy ez a hajléktalanság arról szól, hogy a Szocialista Párt jelen pillanatban 200-nál több ingatlant használ, és csak az egyensúlyra szeretne... (Közbeszólások az MSZP soraiban: Ez nem igaz! Ez is egy hazugság!) Elnézést kérek, egy pillanat türelmet!

ELNÖK: Kérem a képviselőtársaimat, hogy türelemmel hallgassák végig a képviselő urat, lesz önöknek is módjuk reagálni. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Mi türelmesek vagyunk!) Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Lehet, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kimutatása pontatlan. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Így van!) Én ezt elfogadom. A törvény arra ad lehetőséget valamennyi parlamenti pártnak, hogy 30 darab ingatlant kérjen, és azt a 30 darab ingatlant használja; attól még, hogy a 30 felett 200-at, 15-öt vagy egyet sem kell visszaadni, egy egyensúly fog előállni.

 

 

(16.20)

 

De itt nem arról van szól, hogy a Szocialista Párttól, mert ellenzékben van, elvesszük az ingatlanait és hajléktalanná tesszük, hanem arról van szó, hogy egy kirívó többlethasználatból szeretnénk egy igazságos elosztást tenni. Tehát a törvény mindenféleképpen az igazságosság felé mozdul el, és itt - úgy érzem - ez az egész időhúzás az önkormányzattal meg mindennel egy mélységesen igazságtalan - és hála istennek, az alkotmányban megfogalmazottakkal is ellentétes - állapotot szeretne felszámolni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 82 2000.05.24. 10:28  1,7-10,77-111

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel olvastam a beszámoló bevezetőjében, majd hallottuk dr. Majtényi László adatvédelmi biztos úrtól, utalt rá dr. Hende Csaba államtitkár úr is, hogy Magyarország az információs szabadságjogok érvényesítése terén milyen nagy elismerést kapott azzal, hogy az Európai Unión kívüli országok közül Svájc után a második helyre került. Ez valóban rendkívül jó, és azt hiszem, hogy erre minden magyar állampolgár büszke lehet.

A magyar kormány tudomásom szerint 2001-re tervezi az adatvédelmi törvénynek az uniós irányelvekkel való teljes harmonizálását. A polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálata során érvényesíteni szeretné a kormány az adatvédelmi törvénnyel való teljes összhangot.

Ennyit az előzményekről, és akkor engedtessék meg, hogy a beszámolóval kapcsolatban fejtsem ki a Fidesz álláspontját. Szeretném hangsúlyozni, hogy ennek az anyagnak én most két részével külön szeretnék foglalkozni.

 

(15.00)

 

Először az I-V. fejezetig terjedő résszel szeretnék foglalkozni, amit én tulajdonképpen az adatvédelmi biztos úr beszámolójának tekintek, és teljesen külön szeretnék foglalkozni a VI. fejezettel, amellyel kapcsolatban előre csak annyit szeretnék mondani, hogy megítélésem szerint könyvszerkesztési hiba folytán került be ebbe az anyagba, ez a VI. fejezet kakukktojás itt, nem tárgya a beszámolónak.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja az, hogy rendkívül alapos, minden kérdéskörre kiterjedő jelentést, beszámolót kaptunk az adatvédelmi biztos úrtól. A beszámoló szerkezete - hangsúlyozom: I-V. fejezetig -, felépítése megfelelő, kidolgozottsága alapos, az egyes fejezetekben kimerítő tájékoztatást kaptunk a biztos tavalyi tevékenységéről, az elvégzett vizsgálatokról, a munka főbb adatairól, a hivatal nyilvántartásairól. A Fidesz-Magyar Polgári Pártnak az az álláspontja, hogy támogatja az adatvédelmi biztos úr beszámolójának az elfogadását, és természetesen támogatja az emberi jogi bizottság országgyűlési határozati javaslatának elfogadását is.

A beszámoló idei adatai is jelzik, hogy az adatvédelemre vonatkozó jogi szabályozás még mindig meghaladja az adekvát társadalmi igényt Magyarországon. Úgy gondolom, hosszabb történelmi korszaknak kell eltelnie, amíg a magyar társadalom az információs szabadság mértékét is személyes ügyként fogja kezelni, és nem csupán verbális igény marad. Az információs szabadság iránti társadalmi igény azonban nemcsak a magyar társadalomban, hanem a tőlünk nyugatra lévő társadalmakban is elmarad a személyes adatok védelméhez fűződő igénytől.

A tavalyi adatok mutatták azt a tendenciát, hogy a rendszerváltás előtti, úgynevezett egydimenziós alávetettséget felváltotta egy sokpólusú veszélyeztetettség. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás utáni társadalomban a polgár már nemcsak az állam erejével kell hogy szembesüljön, hanem a magángazdasági szereplők jelenlétével is. Ezt úgy jelezték a korábbi adatok, hogy a hivatali ügyforgalomban - mármint az adatvédelmi biztos hivatalában - a közhatalmi és a magánadatok közötti arány jelentősen megváltozott, ez az arány kezd kiegyenlítődni.

Több adat mutatja, hogy a tavalyi jelenséghez képest csökkennek a panaszok és nőnek a konzultációs ügyek. Ez számunkra azért szimpatikus, mert álláspontunk szerint ezek vagy az adatvédelem megkezdése vagy az adatkezelés során való tárgyalásokat jelentik, ami nyilvánvalóan az adatvédelem egy felértékelődéséhez vezet, és ezt minden körülmények között ünnepelnünk kell.

Felszólalásom elején jeleztem azt, hogy a sokpólusú veszélyeztetettség jelenségét támasztja alá a bepanaszolt adatkezelők típusa is, amely szerint az állami és a magán-adatkezelők egymáshoz való viszonya is közeledik egymáshoz.

Tisztelt Országgyűlés! Mi minden körülmények között elfogadásra ajánljuk az adatvédelmi biztos úr beszámolóját, ennek ellenére - a beszámoló kritikájaként - kénytelen vagyok még kitérni a következő kérdésre. Úgy gondolom, nem lenne szerencsés, ha az adatvédelmi biztos úr munkáját aktuálpolitikai dolgokkal befolyásolnánk vagy annak való alárendelését igényelnénk. Ennek ellenére mint kormánypárti képviselő semmiképpen nem mehetek el a mellett a jelenség mellett, ami tavaly három kiemelt ügyben is előfordult, gondolok itt a postabankos VIP-ügyre, a Juszt Lászlóval és a Kriminális című újsággal kapcsolatos kérdésre vagy a titokvédelmi törvény vitájára. Ezekben a kérdésekben úgy ítéljük meg az adatvédelmi biztos úr tevékenységét, hogy hatásköri korlátain egy kicsit túllépett, ha szabad idéznem Pokol Béla bizottsági elnök urat, akkor aktivistának minősíthetjük az adatvédelmi biztos úr ez irányú tevékenységét. Egy kicsit túllépett a megadott kereteken.

Engedtessék meg, hogy itt röviden reagáljak Fodor Gábor előterjesztő képviselő úr megjegyzésére. A beszámoló elején szereplő, "A titkok éve" című fejezetet is ebbe a kategóriába vehetjük, jóllehet maga az adatvédelmi biztos úr közöl ebben a fejezetben egy olyan adatot, miszerint az egyik panaszossal közli, hogy az az adott titkolózás helyénvaló volt. Egy kicsit tehát úgy érzem, hogy maga a fejezet címe túldramatizálja a történetet, azt hiszem, egy kicsit el van túlozva az a hangulat, amelyet Fodor Gábor képviselő úr itt elmondott.

Tisztelettel ennyit az adatvédelmi biztos úr beszámolójáról. Tehát a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében javaslom az Országgyűlésnek a beszámoló elfogadását, és természetesen javasolom az országgyűlési határozati javaslat elfogadását is.

Tekintettel arra, hogy ebben az általunk megkapott anyagban szerepel, kénytelen vagyok kitérni a VI. fejezetre is, amely, mint említettem, az én megítélésem szerint nem tárgya a '99. évi munkával kapcsolatos beszámolónak. Mi is ez a VI. fejezet?

A VI. fejezetben az adatvédelmi biztos úr arról ír, hogy az 1998. évi tevékenységével kapcsolatos beszámoló milyen úton járt a bizottságok előtt, és hogy mi lett a sorsa az Országgyűlés előtt. Az adatvédelmi biztos úrnak nem feladata a Házszabály ismerete, ezt őrajta senki számon nem kérheti, én sem teszem, azt viszont rendkívüli módon sajnálom, hogy úgy nyilatkozik ebben az anyagban, mintha házszabály-ellenesen jártak volna el a bizottságban. Nem, tisztelettel, a bizottságban házszabályszerűen jártak el, csak a biztos úr a bizottság előtt nem előterjesztőként szerepelt, az előterjesztő akkor is az emberi jogi és kisebbségi bizottság volt; a biztos úr a bizottság előtt a beszámoló alanya volt. A biztos úr azt kifogásolja, hogy a vita különböző szakaszaiban nem kapott szót, de erre a Házszabály nem is ad lehetőséget; mint ahogy az itteni meghallgatások során is, a beszámoltatások során is, a parlamentben elhangzott vitát követően a biztos úr meg fogja kapni a válaszadás lehetőségét, úgy, mint ahogy az alkotmányügyi bizottság előtt is megkapta. Ezzel csak azért foglalkozom részleteiben, hogy mindenki előtt tudott legyen: ez a kritika nekem szól, jóllehet az én nevem hiányzik egyedül a kritizáltak köréből. Én elismerem, ezt én csináltam. Nem tisztem a bizottság többi tagjának a megvédése, de azért ezekben a bizottsági történetekben vannak némi csúsztatások. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem tartom szerencsésnek, hogy a '99. tevékenységgel kapcsolatos beszámolóban benne van a '98-as beszámoló sorsa.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Támogatjuk úgy a beszámoló elfogadását, mint az országgyűlési határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 102 2000.05.24. 2:03  1,7-10,77-111

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két képviselői felszólalással kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni.

Az első: Fodor Gábor képviselő úr mondta, hogy elfogadásra ajánlja a VI. fejezetben foglaltakat is, amit először én kritizáltam. Tévedés ne essék, a VI. fejezettel kapcsolatban pontosításokra szerettem volna kitérni.

A másik: változatlanul fenntartom azt az álláspontomat, hogy az ebben a beszámolóban szereplő VI. fejezetnek semmi köze nincs az adatvédelmi biztos úr 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoláshoz. Ezt az álláspontomat fenntartom. Azt, hogy ő egy korábbi évi anyagot belefűz a '99. évi tevékenységbe, megkritizáltam. Ettől függetlenül változatlanul tartjuk a álláspontunkat: támogatjuk a beszámoló elfogadását és az országgyűlési határozati javaslat elfogadását is.

Tóth András képviselő úr felszólalásának elején azt mondta, hogy a kormánypárti képviselők megkifogásolták azt, hogy szerintük az adatvédelmi biztos úr túllépte hatáskörét. Szerinte nem erről van szó. Szerinte arról van szó, hogy az adatvédelmi biztos úr szembesült egy olyan intézkedéssorozattal, amelyet nem hagyhatott szó nélkül.

Ez szemlélet kérdése. Én változatlanul azt az álláspontot tartom a magam számára elfogadhatónak, hogy az adatvédelmi biztos úr bizonyos kérdésekben igenis túllépte a hatáskörét, ugyanúgy, ahogy ezt Turi-Kovács Béla képviselőtársam is kifejtette. Tehát az álláspontomat változatlanul fenntartom, csak nem szerettem volna ezt reagálás nélkül hagyni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 182 2000.06.20. 0:12  177-183

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi bizottság támogatja, nem tudok mást nyilatkozni.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 122 2000.09.04. 2:42  83-188

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hack Péter felvetésére szeretnék reagálni. Hack Péter azzal vádolja az Országgyűlést, hogy a mentelmi jog felfüggesztésének megakadályozása miatt nem hozta az önkormányzatot olyan helyzetbe, hogy tisztázzon egy kérdést.

Képviselő Úr! Felszólalás előtt tisztázni kell az előterjesztést. Az előterjesztésből megállapítható, hogy az a kérdés, amiben a kiadatást kérték, egyetlen fegyelmi eljárásnak sem tárgya. Abban a büntetőügyben nem rendeltek el vizsgálatot, az egy magánfeljelentés volt. A két felfüggesztés ügyében, amiben igenis alkotmányt sértett az önkormányzat, abban a kérdésben ügyészségi nyomozásmegtagadásig jutott el a dolog. Az igazságszolgáltatás tehát egyértelműen biztosította a közgyűlés lehetőségét a tisztánlátáshoz.

Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon lényeges kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. A polgármesteri jogállásról szóló törvény a köztisztviselői törvény egy szakaszára hivatkozott a fegyelmi eljárások lefolytatásának határidejében. Azt mondta, hogy az elrendelt fegyelmit 30 napon belül be kell fejezni. '95-ben történt egy jogszabályi változás a köztisztviselői törvényben: átsoroltak bekezdéseket, és elfelejtették a hivatkozást hozzásorolni.

 

(20.00)

 

Ebből adódóan '95-től '99-ig alkotmányellenesen, de ebbe a joghézagba a hódmezővásárhelyi önkormányzat bele tudott bújni, és tudta húzni az időt '99 márciusától 2000 szeptemberéig, hogy sorban felfüggesztgette a polgármester tevékenységét, de nem élt egy jogalkotási hiba miatt a 30 napos határidő, ezért ők azt hitték, hogy minden rendben van.

De tisztelettel, kimondta az Alkotmánybíróság, hogy ez igenis alkotmányellenes! A ma hatályos jogunk meg már vissza is hozta ezt a 30 napos határidőt. Ezt tessenek megérteni! Nem azt kell nekünk tisztázni, hogy ellopott tyúkot (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) vagy nem lopott el tyúkot, hanem azt, hogy az önkormányzat alkotmányszerűen tevékenykedik vagy sem.

Meggyőződésünk szerint nem. Elnézést az időtúllépésért. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 132 2000.09.04. 2:19  83-188

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Lehet, hogy félreérthető volt, amit az előbb mondtam, elismétlem. 1999. május 6-án a közgyűlés Rapcsák Andrást felfüggeszti. Ez a ma hatályos felfüggesztés. Mégpedig ezt három pontba foglalt fegyelmi vétség gyanúja miatt teszi. Az első a '99. április 29-én kelt könyvvizsgálói jelentés a házon belüli önkormányzati gazdálkodással kapcsolatban. Abban a jelentésben szó nincs családfakutatásról. Kettő: a polgármester által '99. április 21-én elkövetett irodai zártörés. A harmadik: a polgármesternek sajtó útján nyilvánosság előtt tett, a közgyűlést és az önkormányzati képviselőket sértő kijelentései miatt. Azt mondja a fegyelmi eljárás, hogy felfüggeszteni csak a fegyelmi határozatban lévő dolgok miatt lehet, ha azok nem nyernek bizonyítást, meg kell szüntetni. Ezt tökéletesen csinálja Hódmezővásárhely, mert '99. márciusában is felfüggeszti, bebizonyosodik, hogy alaptalan, ezért gyorsan felfüggeszti '99. májusában is, és nem csinál semmit ebben az ügyben, és az az inkriminált mentelmi ügynek ezekhez a pontokhoz semmi köze nincs.

Az Országgyűlés semmiben nem akadályozta meg Hódmezővásárhely közgyűlésének éleslátását, mert abban az ügyben el sem rendeltek fegyelmit. Azért mondtam Hack képviselő úrnak, hogy csak olyan ügyben lehet a fegyelmi vizsgálatot lefolytatni, amiben elrendelték. El kellene rendelni pótlólag. Nem rendelték el. Nem rendelték el, mert amikor az Országgyűlés megtagadta a kiadást, vagyis (Dr. Lamperth Mónika: Pontos volt a kifejezés!) nem függesztette fel a mentelmi jogot, azonnal elindították a polgári pert, és a polgári perben kiderült, hogy nincs igazuk, mert igenis annak az embernek a magánfeljelentése alapján indult el az eljárás. Mert én végignéztem az iratokat akkor is és most is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és a kettő nem függ össze.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 148 2000.09.04. 1:34  83-188

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, mégis kénytelen vagyok hozzászólni. Az előző felszólalással kapcsolatban, tisztelettel: Jauernik képviselő úr azt mondja, hogy az Országgyűlés helyre tette a köztisztviselői törvényt, ilyen jogellenes helyzet nem fordulhat elő. Innen kell kiindulni, és ebben a felszólalásban benne volt, hogy a törvényalkotás előtti helyzet jogellenes helyzet volt, ezt a jogellenes helyzetet kell most az Országgyűlésnek reparálni. Ez összecseng az Alkotmánybíróság döntésével, amely azt mondja, hogy az elrendelt fegyelmit ésszerű határidőn belül be kell fejezni.

Az önkormányzat abban volt érdekelt, hogy elrendeli a fegyelmit, felfüggeszti - és nem hoz döntést. A megyei bíróság megmondta, hogy fegyelmi határozat hiányában nem tud mit csinálni a felfüggesztéssel, előtte szülessen meg a fegyelmi határozat. De másfél éve nem hajlandók meghozni a fegyelmi határozatot!

Ez az a jogellenes magatartás, amilyen joghelyzeti problémát időközben az Országgyűlés megoldott, de arra az időszakra, ameddig ez a szerencsétlen helyzet volt - ez pontosan négy esztendő volt -, arra nincs más lehetősége az Országgyűlésnek, belátva, amit Jauernik képviselő úr is belátott, hogy ez egy jogellenes helyzet, azt csak úgy tudja reparálni, ha most ezt a közgyűlést feloszlatja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 97 2000.09.25. 4:24  92-114

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szlovák mentelmi bizottság fogadásáról szaladtam át, és sajnos nem hallhattam az expozét, ezt nagyon sajnálom.

A törvényjavaslat kapcsán szeretném elmondani, hogy a Fidesz, ahogy az alkotmányügyi bizottságban is, egyhangúlag támogatja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Egyetlenegy problémát jelent a törvényjavaslat, a határidőket. A határidők azért okoznak problémát - elnézést kérek, ha az államtitkár úr erre mondott megoldást és ezt nem hallhattam -, mert van egy téves határidő-idézés a törvényjavaslatban.

 

 

(19.30)

 

 

Nevezetesen, a június 30-ai határidő, ami igazság szerint nem arra vonatkozik, amire a törvényjavaslatba beépítésre került, de a kormány igen tisztelt képviselője bizottsági ülésen is felhívta erre a figyelmünket. Ezt a problémát könnyen meg lehetne oldani, ha nem lennénk beszorulva a határidők közé.

Ismeretes a tisztelt Ház előtt, hogy volt egy kivételes eljárásra való előterjesztés, amit a tisztelt Országgyűlés nem fogadott el. Ebből az következik, hogy az október 18-a táji plenáris ülésen lehet a szükségszerűen előterjesztett módosító javaslatokról szavazni, majd, azt hiszem, november 7-e a szavazási nap, amikor végszavazást lehet tartani. A kötelező kamarai tagság meg október 31-ével szűnik meg.

Azt hiszem tehát, itt kell megtalálnunk azt az áthidaló megoldást, ami ezt a feszültséget feloldaná. Nekem most már - hogy kivételes eljárás nem kerülhet szóba - csupán csak egy ötletem támad, és itt a jelen lévő képviselő urak segítségét is kérem. Akkor tudjuk zavarmentesen ezt a cégeljárási ügyet megoldani, ha az Országgyűlés elfogadja a Házszabálytól való eltérést úgy, hogy a határidő-módosításokkal egy időben, október 17-én vagy 18-án - a határidőt nem tudom pontosan -, a módosító javaslat fölötti szavazást követően rögtön a zárószavazást is meg lehet tartani.

Nyilvánvalóan a mostani általános vita végéig van lehetőség módosító javaslatokat beadni. Rendelkezésemre áll az az öt módosító indítvány, amit Göndör képviselő úr már korábban előterjesztett, és ezt a délelőtt folyamán sikerült megszerezni. Ezek a módosító javaslatok is mind az általam most felvetett probléma korrigálására irányulnak. Ez valami olyan közös dolog, amit minden körülmények között meg kell oldanunk.

Van több variációs lehetőség, de mondom, az összes probléma megoldása abban rejlik, hogy október 20-a táján meg kellene születni a törvénymódosításnak ebben az ügyben. Tekintettel arra, hogy általános vitáról van szó, csupán csak azt szeretném elmondani, hogy feltétlenül szükséges a törvényjavaslat, hiszen a kötelező kamarai tagság megszűntével és a ma hatályos eljárási törvényünk szerint a cégnyilvántartás kötelező nyilvántartása nyilvánvalóan olyan koherenciazavart okoz, amelyet fel kell oldani.

Ilyen körülmények között az általános vitában mást elmondani nem tudok. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a határnapok korrigálásával szíveskedjen elfogadni.

Köszönöm szépen a szót. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 103 2000.09.25. 2:07  92-114

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kénytelen vagyok Göndör István képviselő úr felszólalására reagálni. Szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem vesz el semmit ebben az ügyben a vállalkozóktól, és gyakorlatilag egy gesztust gyakorol.

Miről van szó? A cégeljárási törvény szerint minden változást harminc napon belül köteles a gazdasági társaság ügyvezetője a cégnyilvántartás felé bevezetni. A törvényjavaslat 1. pontja hivatkozik a kamarai törvényre, október 31-ével megszűnik a kötelező kamarai tagság, tehát ezt adminisztratív úton törölni kell. Ha az a vállalkozó, aki azt szeretné, hogy a cégnyilvántartás az ő önkéntes kamarai tagságát tüntesse fel, erre azt mondja a törvényjavaslat, hogy a törvényes harminc napon belüli bejelentési határidőben lehetőséget biztosít, és mindenfajta kedvezményt, amit lehet, megad annak érdekében, hogy az önkéntesség alapján választott kamarai tagság ott a cégjegyzéken szerepelhessen.

Tisztelettel szeretném elmondani, hogy 1996-ban, amikor a gazdasági kamarákat a cégnyilvántartásban kötelezővé tették, akkor minden gazdasági társaság köteles volt bejelenti a kamarai tagnyilvántartási számát az illetékes cégbíróságnak. Ez a rendszer már csak így működik, de nem a kormányoktól függően, hanem a cégnyilvántartási rendszer működik így. Következésképpen nem elvételről van szó, hanem arról, hogy aki ezt fenn szeretné tartani, az egy kétsoros levéllel minden további nélkül ezt megtehesse, minden anyagi teherviselés nélkül.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 109 2000.09.25. 1:43  92-114

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, hogy egy plusz lépés az önkéntes kamarai tagságot vállaló részéről ez a cégbírósági bejelentés, de hadd mondjam el, hogy ugyanez a pluszlépés megelőzi, hiszen a kamara felé is lépnie kell, október 31-ével megszűnik a kamarai tagsága, és neki be kell jelenteni, hogy ő önkéntes kamarai tag szeretne lenni.

A másik probléma, ami miatt ezt a bejelentést meg kell tenni - lehet, hogy rosszul vagyok informálva, de engem úgy informáltak -, hogy az önkéntes kamarai tagok a mostani nyilvántartástól függetlenül egy másik nyilvántartási számot fognak kapni. Ha ez nem így lenne, akkor lehetne azt mondani, hogy aki fenn akarja tartani, az jelentse be, hogy fenntartja, és kész, ne töröljék. De tisztelettel, be kell jelenteni a számváltozást, mert azt a cégbíróság nem fogja beszerezni! Következésképpen kétségtelen, aki azt szeretné, hogy kamarai tag maradjon, annak lépni kell a kamara felé, és az, aki azt szeretné, hogy ez a kamarai tagsága a cégnyilvántartásban szerepeljen, az új kamarai nyilvántartási számot kénytelen beadni a cégbíróságnak annak érdekében, hogy ne egy fal, egy régi, egy korábbi, elavult szám jelenjen meg, hanem az a kamarai nyilvántartási szám, amelyik az ő önkéntes kamarai tagságának megfelelő. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 66 2000.10.16. 3:43  41-133

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Október 11-én tárgyalta az alkotmányügyi bizottság a 2001-2002. évi költségvetést az általános vitára alkalmasság szempontjából.

Ellenzéki képviselőtársaim ugyanúgy felvetették a kétéves költségvetés jogszerűségét, ahogy az előző felszólaló, Kupa Mihály képviselő úr is ezt tette. A teremben jelen lévő pénzügyminisztériumi előterjesztő akkor szépen kifejtette azt, hogy álláspontja szerint az államháztartási törvény nem fogja tiltani az elfogadáskor ezt a költségvetési módszert. Kétségtelen, hogy ez egy bizonyos kockázatvállalással jár, nevezetesen azzal, hogy az államháztartási törvény módosítása folyamatban van, tehát akkor tudja elfogadni az Országgyűlés, ha ennek az államháztartási törvény meg fogja teremteni a feltételeit.

Elhangzott a bizottsági ülésen az is, hogy 23 esetben módosította az Országgyűlés az államháztartási törvényt. Én tökéletesen egyetértek Kupa Mihály képviselő úrral, hogy meg kellene csinálni egy jót, de az biztos, hogy a 23 módosítás gyakorlatilag előre mutatja azt, hogy itt, ezen a téren még további módosításokra is szükség lesz.

Szeretném elmondani még azt is, hogy a Magyar Országgyűlésben teljesen elfogadott és bevett szokás az, hogy még el nem fogadott, de folyamatban lévő törvényeknek a továbbgondolásával újabb és újabb törvényjavaslatok kerülnek előterjesztésre. Nemcsak ilyen eset van, mint jelen pillanatban ez, hogy az államháztartási törvény módosítása már folyamatban van, hanem például a legutóbbi bizottsági ülésünkön az alkotmányügyi bizottság két olyan ellenzéki képviselő által előterjesztett törvényjavaslatról vitatkozott, ahol egyszerre került be a bizottság elé az alkotmánymódosítási törvényjavaslat, és annak a továbbgondolásaként már ott volt rögtön az a törvény is, és soha szóba nem került az, hogy ez a hatályos alkotmányba ütközik, tehát ezt az Országgyűlés nem tárgyalhatná.

De maradjuk magánál a költségvetési törvényjavaslatnál. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés forrásoldalát a még el nem fogadott adótörvények fogják meghozni. Tehát gyakorlatilag itt is egy folyamatban lévő, még el nem fogadott alapon, várakozás eredményeként tudunk tárgyalni, annak ellenére, hogy itt a számok már le vannak írva; magyarul az előterjesztő megelőlegezi azt, hogy azzal az adótörvény-módosítással ezeket a bevételeket fogja tudni produkálni.

Ezen előadásokat követően az alkotmányügyi bizottság döntött, a döntése pedig az volt, hogy 18:14 arányban a 2001-2002. évi költségvetést általános vitára alkalmasnak tartotta. Ez a bizottság többségi álláspontja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 387 2000.10.17. 2:49  386-390

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az idő előrehaladottságára való tekintettel igyekszem nagyon rövid lenni, bár a téma nagyon fontos.

A bírói jogállásról és az ügyészi szolgálati viszonyról szóló törvény mindkét esetben azt írja elő, hogy a bírák, illetve az ügyészek első ízben hároméves határozott időre kerülhetnek kinevezésre. E határozott idő alatt végzett munka alapján lehet őket úgy minősíteni, hogy sor kerülhet a határozatlan időre való kinevezésre. Felmerül az a probléma, hogy a gyermekét nevelő ügyésznő, illetve bírónő a hároméves határozott idő alatt nem tud elegendő munkát végezni ahhoz, hogy a kellő minősítés megszülethessen. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kezdeményezte, aktív munkával az előkészítésben is részt vett, az Igazságügyi Minisztérium pedig elkészítette a szövegszerű javaslatot. Ötödmagammal terjesztettem elő ezt a törvénymódosítást, amely arra vonatkozik, hogy mindkét esetben megismételhető legyen a határozott idejű kinevezés, és így kellő munkavégzés után a határozatlan idejű kinevezésnek sem lesz akadálya.

Egy félreértést szeretnék még röviden tisztázni. Nevezetesen: rendkívül kevés idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy a törvényjavaslatot időben elő tudjuk terjeszteni. Ennek az az indoka, hogy október 1-jétől fordulhat elő az, hogy a határozott idejű kinevezés lejár, mert '97 októberében fogadta el a Ház ezt a törvényt. Erre való tekintettel nem volt lehetőségünk határidőcsúszásra. Kizárólag technikai oka van annak, hogy ez a törvényjavaslat ötpárti előterjesztésként került a tisztelt Ház elé. Mint kiderült, itt is volt olyan képviselő úr, akivel csak telefonon tudtam felvenni a kapcsolatot, az átvett törvényjavaslatból láthatják, hogy sk-zva lettek feltüntetve e képviselők nevei.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság ülésén ezt a törvényjavaslatot egyhangúlag támogattuk. Ezt kérem a tisztelt Országgyűléstől is, kérem, hogy szíveskedjenek a mai határozattal törvényerőre emelni a módosításunkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 112 2000.10.21. 2:04  1-243

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Dornbach képviselő úr felszólalásából két dolog van, amire feltétlenül reflektálni kell. Mind a kettő tárgyi tévedés volt, amit a képviselő úr elmondott.

Első: a költségvetésnek az önök fogalmazása szerinti jogszerűségét nem maga a költségvetési törvény fogja megalapozni, hanem a Ház által már részletes vitán túl lévő zárszámadási törvény. Napokon belül meglesz a törvényi feltétele a kétéves költségvetésnek; tehát akkor, amikor erről a Ház szavazni fog, nem lesz semmi olyan jogi akadály, amire a képviselő úr hivatkozott.

A másik: sajnos a két percbe nem fog beleférni, de a bírósági költségvetéssel kapcsolatban is tárgyi tévedésben van a képviselő úr. Tudniillik azok a differenciák, amelyek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a kormány által beadott költségvetési javaslat között vannak, azok például olyanok, hogy a bíróság tervezett egy 12 százalékos illetményalap-fejlesztést. Az országban egyetlen területen ilyen nincs, messze túl van ez a 12 százalék azon, amiről egyáltalán Magyarországon beszélni lehet.

Szeretnék hivatkozni arra, amit a miniszterelnök úr mondott tegnap, hogy ő szíve szerint háromszoros nyugdíjat adna, csak tudomásul kell venni, hogy a gazdasági növekedés 6-7 százalék. Ugyanez érvényes a bíróságra is, olyannyira, hogy maga Solt Pál elnök úr, amikor kedden reggel felszólalt, akkor az ezzel kapcsolatos kormányzati előterjesztést már nem is kifogásolta. Tudomásul vette, hogy a bírói hatalom is azt a 8,75 százalékos illetményalap-fejlesztést fogja megkapni, ami az egész költségvetésben mindenkire áll.

Köszönöm szépen, sajnos lejárt az időm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 122 2000.10.21. 2:10  1-243

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnos a két perc nem volt elég, hogy Dornbach képviselő úr félretájékoztatására felhívjam a figyelmet.

A másik nagyon lényeges kérdés, amelyik az OIT és a kormány által jegyzett törvényjavaslat között van, a beruházások kérdése. A beruházások jelentenek a 23 milliárdos eltérésből 15 milliárd forintot. Szeretném emlékeztetni a képviselő urat, aki lényegesen hosszabb ügyvédi gyakorlattal rendelkezik, mint én - az elmúlt időszakban, az elmúlt harminc évben sajnos koptattuk a bíróságok folyosóit -, hogy 1990-től '94-ig a bíróságok épületállománya hihetetlen nagy feljavuláson esett keresztül, hála az Antall-kormány idején a nagy beruházásoknak. De ezek folytatódtak a Horn-kormány idején is, mert a Budai Központi Kerületi Bíróságtól kezdve számtalan új bíróság van.

Én nem vitatom, hogy elavult a Pest Megyei Bíróság épülete, de jelen pillanatban tudomásul kell vennie az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak és az önálló bírói hatalmi ágnak, hogy ezt a kérést, ezt a 15 milliárd forintos beruházási igényt most számtalan kiadás előzi meg. Ilyen körülmények között kénytelenek ezt hátrébb sorolni. Ez a legnagyobb eltérés.

A harmadik eltérés pedig az, hogy hivatkozik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács arra, hogy az EU-n belül a bírókat három bírósági kisegítő alkalmazott támogatja a munkában. Ez egy ideális állapot; én azt hittem, hogy mi nulla-egész-valamennyinél vagyunk: nagyon megnyugtatott, tisztelt képviselőtársam, hogy egy bíróra 1,8 kiegészítő személyzet esik. E két szám között - az EU-igény és a jelenlegi között - több mint 5 milliárd forint a differencia.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 164-166 2000.10.21. 10:16  1-243

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): A kétpercestől visszalépek, de a rendes felszólalásomat elmondanám.

 

ELNÖK: Én felszólaláshoz kértem jelentkezést, képviselő úr, miután kétperces felszólalásra már nem jelentkezett senki. Ezután ön következik felszólalásra, megadom a szót.

 

 

(13.30)

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Dornbach Alajos képviselő úr felszólalását követően a bírósági költségvetéssel kapcsolatban már egy-két kérdésre kitértem, arra most kizárólag csak utalni szeretnék.

Utalni szeretnék arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által előterjesztett költségvetési javaslat és a kormány által beterjesztett törvényjavaslat között 23 milliárd forint eltérés van. A 23 milliárd forint eltérés pedig egyszer egy beruházási 15 milliárd forintos keretre és egy 8 milliárd forintos működési költségkeretre vonatkozik.

Elmondtam már, hogy a beruházási kerettel kapcsolatban milyen problémák vannak. Nevezetesen: prioritásban számtalan kérdés megelőzi az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által előterjesztett igényt.

Elmondtam azt is, hogy a működési költségekkel kapcsolatban vannak olyan igényei az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, ami semmilyen körülmények között nem akceptálható, nevezetesen az, hogy a 2001-es esztendőre ők 12 százalékos bírói illetményalap-fejlesztést terveztek, és további 7,7 százalékost a 2002-es esztendőre.

Ez így magában nem sokat mond, de engedjék meg, hogy konkrét számokat mondjak. A konkrét számok a következők: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerint az lenne az elvárható - és ez van az 53 milliárd forintos költségvetésben -, hogy a bírói illetményalap 195 ezer forint legyen. Ezzel szemben a kormány-előterjesztés szerint ez az illetményalap 188 ezer 350 forint. Ugyanez a kérdés 2002-ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által igényelt 213 ezer forinttal szemben 202 ezer 950 forint a kormány-előterjesztésben.

Hivatkoztam arra is, hogy gyakorlatilag itt és most Magyarországon kell ezeket a kérdéseket tudomásul vennünk, és én azt hiszem, hogy ha egy pályakezdő bíró, aki ugyan diplomát szerzett, aki ugyan letöltötte a fogalmazói idejét, letöltötte a titkári idejét, de kinevezésre kerül, és kezdő bíróként 188 ezer forintot keres, nem mondom azt, hogy sok, de gyakorlatilag magyarországi viszonylatban nem rossz. Ez egy nagy eltérés a kormány által előterjesztett és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által készített költségvetési tervezet között.

Az Igazságszolgáltatási Tanács által előterjesztett költségvetési differenciaként egy nagyon lényeges összeg az, amely az Európai Unió tagállamaiban lévő bírói kisegítő személyzet és a magyarországi kisegítő személyzet közötti arányt jelenti. A költségvetési törvényből megállapítható, hogy amíg az EU-ban egy bírót három igazságügyi kisegítő alkalmazott segít munkájának elvégzésében, addig Magyarországon ez átlagosan 1,8. Teljesen indokolatlan, hogy ezt a 3:1,8 arányt jelen pillanatban, a 2001-es költségvetési törvényben próbáljuk meg kiegészíteni. Én azt hiszem, hogy ezen a téren is az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igénye egy kicsit maximalista.

Nem ezen a téren jelentkezik a probléma a két költségvetési előirányzat között, hanem én elmondom, hogy hol van probléma, és azt is elmondom, hogy én ezen a területen minden lehetőségnek megfelelően megpróbálok segíteni, amennyire tudok. Ez nem önkéntes vállalás, hanem a költségvetési bizottság részéről én delegáltja vagyok az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, és - ha szabad ezt a kifejezést használni - egy kicsit munkaköri kötelezettségemnek tartom azt, hogy az ő költségvetési igényüket támogassam.

A probléma ott jelentkezik, hogy a költségvetési törvény az elfogadott 8,75 százalékos illetményalap-fejlesztést, mint általában, a bírói karnál is úgy képzeli el, hogy ennek a fejlesztésnek csak egy részét adja meg költségvetési támogatásként, és mintegy 40 százalékos részre azt kéri az ágazattól, hogy az ágazat bér- vagy létszámcsökkentéssel oldja meg ezt a problémát. Hát ez itt, tisztelt Országgyűlés, elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan azért, mert a bírói ágazatnak minden körülmények között nem létszámcsökkentésre, hanem létszámnövelésre van szüksége, tehát itt mindenféleképpen tenni kell valamit annak érdekében, hogy ez az illetményalap-fejlesztés teljes egészében támogatásként a bírósági fejezethez kerüljön. Ez nem egy olyan horribilis összeg, mert a 2001. évre körülbelül 700 millió forint, a 2002. évre pedig 1,3 milliárd forint.

Problémát okoz még a szabálysértések bírói felülvizsgálattal kapcsolatos elbírálása is. Akkor, amikor a 2000. év költségvetését készítette az Országgyűlés, már ez a kérdés napvilágot látott, és különböző becslések születtek ebben a körben. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács akkor 80 bírói és 160 igazságügyi alkalmazotti... - de lehet, hogy rosszul mondom a számot -, 120 bírói és 180 igazságügyi alkalmazotti helyet kért. Ezzel szemben az Országgyűlés 40 bírói és 40 alkalmazotti státuszt biztosított a 2000. évre, azzal az indokkal, hogy az akkori becslések szerint ez évente körülbelül 30 ezer ügyet jelent. Szeretném hangsúlyozni, hogy a törvény 2000. március 1-jével lépett hatályba, tehát azóta jelentkeztek ilyen ügyek a bíróságokon. Az én információim szerint - a csonka év ellenére -, mire a költségvetést elkezdtük tárgyalni, körülbelül 40 ezer ügy érkezett, és ez nyilvánvalóan a következő teljes esztendőben nagyobb szám lesz. A jogászkollégák által ismert alkotmánybírósági döntés, amelyik itt az időbeli hatályát ennek a felülvizsgálatnak még meg is tágította, még jobban fogja emelni ezt a számot.

Ilyen körülmények között tehát ezen a területen is valamit tennünk kell, és a szabálysértésekkel kapcsolatos pluszfeladat ellátása miatt többlet bírói és többlet alkalmazotti státuszt kell biztosítani az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztettem már arra, hogy 15 milliárd forint az eltérés az Országos Igazságszolgáltatási Tanács költségvetési igénye és a törvényjavaslat között. Ez a 15 milliárd forint a beruházások terén van. A beruházásokról elmondottakat nem akarom megismételni; nagyon sok beruházás történt a bírói ágazatban '90 és '94 között, ez folytatódott '94 és '98 között. De én azt hiszem, hogy egy kicsit megelőztük a többi ágazatot, többek között például megelőzte a bíróság az ügyészséggel kapcsolatos épületberuházásokat is.

Tudomásul kell venni, hogy nem a bírói terület finanszírozása a prioritások egyik kiemelt része, de szeretném hangsúlyozni, amit Solt Pál elnök úr, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is hangsúlyozott itt az Országgyűlésben a kedd reggeli felszólalása alkalmával, hogy a bíróságok működési feltételei biztosítottak. Biztos, hogy lehetne erre az ágazatra is sokkal több pénz költeni, jelen pillanatban nincs.

 

 

(13.40)

 

Én az általam előbb kifejtett három területen megpróbálok - több képviselőtársammal egyeztetve - ezen a területen valamit javítani.

De megítélésem szerint az előterjesztett költségvetési törvényjavaslat a reális igényeknek mintegy 97 százalékát fedezi, ezért mi ezt a fejezetet is mindenképpen helyesnek, jónak és elfogadhatónak tartjuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 170 2000.10.21. 1:06  1-243

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Az ön felszólalásának lényege az volt, hogy a kormány mindent elkövet a bírói kar lehetetlenné tételére. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igényével kapcsolatban a Számvevőszék kizárólag azt az egy dolgot kifogásolja, hogy a 8,75 százalékos illetményalap-fejlesztésnek az a megoldása, miszerint létszámcsökkentéssel oldják meg a differenciát, tehát hogy 5 százalékot ad a kormány és 3,75-öt oldjanak meg házon belül, ez a létszámigényekre való tekintettel lehetetlen. Hangsúlyozni szeretném: a két költségvetési javaslat 23 milliárd forintos eltérésével szemben ez ebben az évben összesen 675 millió forint.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 186 2000.11.10. 1:04  1-349

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mádi képviselő úr számtalan módosító indítványról beszélt, Keller képviselő úr azt kifogásolta, hogy a Fidesz képviselőcsoportja ennek a forrásoldalát nem mutatta meg. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a részletes vita első körében vagyunk, meglesznek azok a kapcsolódó módosító indítványok, amelyek a Fidesz által javasolt költségvetési kiadási oldalnak a forrásoldalát fogják biztosítani.

Szeretnék hivatkozni itt tulajdonképpen arra, hogy én a költségvetés előterjesztése után kizárólag a bíróságok érdekében tettem meg az előterjesztésemet, és ezekben az esetekben sem határoztam meg a forrásoldalt. Amennyiben sikerül a forrást megtalálni, minden további nélkül kapcsolódó módosító indítvánnyal ezt is elő fogjuk terjeszteni. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 190 2000.11.10. 2:04  1-349

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Toller képviselő úr azt mondta, hogy Rubovszky György észrevette, hogy az igazságszolgáltatási költségvetésnél baj van, és ezért adott be módosító indítványt. Szeretném hangsúlyozni, képviselőtársam, hogy erről nincs szó. Ha az általános vita első vitanapján felszólaló Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének felszólalását figyelemmel kísérte volna Toller képviselőtársam (Dr. Toller László: Figyelemmel kísértem.), akkor hallhatta volna az elnök úrtól, hogy a bíróságok működésének feltételeit a költségvetés biztosítja.

Nem arról van szó, hogy bármilyen bajt vagy feszültséget vettem volna észre, hanem arról van szó, hogy én az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságából delegálva vagyok az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a kormányjavaslat közötti differencia terén próbáltam egyeztetni és többletforrást szerezni a bírósági hatalmi ág részére.

A személyi kérdések terén összesen két eltérés van. Az egyik a bérfejlesztés, a másik pedig a többlet bírói helyekkel kapcsolatos kérdés. A bérfejlesztésről: mint a sajtóból is lehet tudni, úgy néz ki, hogy a támogatás megvan arra, hogy a bíróság megkapja ezt az igényét. A létszámfejlesztéssel kapcsolatos kérdésnél pedig a vizsgált időszak még rendkívül rövid ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk. Itt nevesül a szabálysértések bírósági felülvizsgálatáról van szó; ezen a téren is előterjesztettem módosító indítványt, de azt hiszem, hogy ez a módosító indítvány részben elhamarkodott volt, úgyhogy ennek sok jót nem jósolok.

Letelt az időm sajnos. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 196 2000.11.10. 2:04  1-349

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném kihangsúlyozni, amit az előző felszólalásomkor is elmondtam, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által előterjesztett költségvetési igény és a kormány által benyújtott törvényjavaslat között a lényeges differencia a beruházások és a felújítások terén van.

Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy 1990-től folyamatosan a bíróságok felújítása és az ezzel kapcsolatos beruházások igen komoly összeget öleltek fel, igen komoly előlépések történtek. Utalnék itt például a Budai Központi Kerületi Bíróságra, a megye bíróságok felújítására, a Fővárosi Bíróság felújítására, és ezt a felújítási sort állította be az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amiről természetesen én is azt mondom, hogy ezek nem feleslegesek, ezek indokoltak, csupán arról van szó, hogy az ország jelen teherbíró képessége nem ad lehetőséget arra, hogy ezek a beruházások ugyanolyan tempóban folyjanak tovább.

Ami a bíróságok működéséhez szükséges, az a törvényjavaslatban szerepel. Ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, Solt Pál elnök úr is elismerte. Gyakorlatilag sikerült a személyi kiadások terén bizonyos korrekcióra támogatást kapni, úgyhogy én azt hiszem, hogy egyáltalán nincs szó arról, hogy hátrányos helyzetben lenne pillanatnyilag az igazságszolgáltatási ágazat.

Szeretnék arra is emlékeztetni - és szintén a bírósági beruházásokkal kapcsolatosan csak egy mondat -, hogy ameddig a bírósági épületek felújítása folyt, addig az ügyészségi épületek és helyiségek felújítására nem került sor. Azt hiszem, hogy itt a párhuzamosság elve miatt ott kell egy kicsit lényegesebben lépnünk.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 182 2000.12.11. 2:10  98-236

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én is ezzel az ominózus 4. §-sal kapcsolatban szeretnék felszólalni.

Azért nem értek egyet Hankó Faragó Miklós képviselő úrral, mert tegyük helyre a törvényjavaslatot időrendben. Amikor a három kormánypárti képviselő ezt a törvényjavaslatot megírta, az 1997-es mentelmi bizottsági állásfoglalás állt. Ez azt jelenti, hogy a képviselőnek kizárólag összeférhetetlenségi eljárásban lehet átvenni a vagyonnyilatkozatot, és egyszerűen a mentelmi bizottság akkori kormánypárti többsége által meghozott döntés szerint nem juthatott hozzá országgyűlési képviselő ehhez a vagyonnyilatkozathoz. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez hiba volt!) Az igaz, hogy már elő lett terjesztve a törvényjavaslat, és utána mondta a mentelmi bizottság, hogy mégis. De tisztelettel, akkor, amikor a képviselőtársaim ezt leírták, egyszerűen törvényi és parlamenti bizottsági akadálya volt annak, hogy bárki hozzá tudjon jutni... (Dr. Hankó Faragó Miklós: Nem igaz!) Elnézést kérek, a mentelmi bizottságnak volt egy olyan határozata (Dr. Hankó Faragó Miklós: Az más! Az hibás volt!), hogy csak összeférhetetlenségi eljárásban lehet hozzájutni. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez egy hibás határozat volt!) Ezt az általános vitára való alkalmasságnál mi felfedeztük; de itt a Fidesznek semmi problémája nincs, mert a Fidesz eldöntötte, hogy mindenki nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát.

A megváltozott körülményekre való tekintettel terjesztettem elő a módosító indítványt, de hozzáteszem - én ezt közöltem ellenzéki képviselőtársaimmal -, hogy ha a Házszabálytól való eltérés nem megy keresztül, akkor a Fidesznek politikai érdeke az, hogy egy módosítót se fogadjon be, azért, hogy lehessen zárószavazás. Ezt tudatosítottuk - így döntött az Országgyűlés.

Köszönöm szépen.

 

 

(19.40)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 194 2000.12.11. 2:11  98-236

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én először Keller képviselő úr előző felszólalásához akartam hozzászólni, és most engedjék meg, hogy mind a kettőhöz hozzászóljak.

Nem arról szól a történet, hogy a Fidesz nem ad időt arra, hogy ez kérdés megvitatásra kerüljön. Ma este remélhetőleg a házelnök lezárja a részletes vitát, jövő héten kedden szavazunk, és mi csak azt kérjük, hogy a módosító indítványok után rögtön a zárószavazás is megtörténhessen, minden egyes kérdésben szavazunk.

Arra pedig, amit az előbb Tóth András képviselő úr kiforgatott: én azt mondom, az az elsődleges érdek, hogy december 18-án ez a törvénymódosítás megszülessék, inkább legyen egy halvány kis ék ezen az egész anyagon.

Visszautasítom azt a megjegyzést, amikor Keller képviselő úr azt mondja, Rubovszky György rájött, hogy rossz a törvényjavaslat. Nem igaz! Van egy szándékon túli sérelem - ezt így hívja a jog -, amikor az előterjesztő vagy az elkövető szándékát meghaladó eredmény jön létre. Ez gyakorlatilag - ahogy az előbb kifejtettem - számunkra, fideszes képviselők számára az égvilágon nem jelent semmit, mert a hitelesített '98-as nyilatkozatunkat közzétesszük. Egyszerűen ahhoz akartunk hozzájutni, amit az előbb kifejtettem, hogy a hitelesített anyagot tudjuk közzétenni.

Kétségtelen - ellenzéki képviselő szájából hangzott el -, hogy amnesztiát hirdet a Fidesz - az ellenzékieknek, akik nem hozták nyilvánosságra; és itt van az a probléma, amiért előterjesztettem ezt a módosító indítványt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ha nem adnak rá lehetőséget, benne marad, önök döntik el, hogy mit csinálnak.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 207 2000.12.11. 2:10  98-236

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem tudom, mit kezdjek Keller képviselő úr felszólalásával, mert nem tudom, hogy szándékosan magyarázta-e félre, vagy annyira rossz a terem akusztikája - de arra hivatkoztam volna, hogy kevés idő állna rendelkezésre? Én azt mondtam, hogy ma lezárásra kerül a részletes vita. A Szocialista Párttal üzenet formájában a múlt héten csütörtökön megpróbáltam fölvenni a kapcsolatot - ez az üzenetváltás nem vezetett eredményre. Azt hiszem, hogy amit egy kormánypárti képviselő ezen a téren megtehet, azt én megtettem; a mai szavazásból kiolvastam a választ.

Szeretném eloszlatni: semmi olyan ügyrendi indítványt nem terjesztettem elő, hogy ezt a vitát folytatni kellene. Ennek a vitának tulajdonképpen a hangulata az, amit Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr az előbb összefoglalt, hogy az ellenzék részéről egy sárdagasztásos obstrukció folyik, a legjobb tudomásom szerint a múlt héten több órán keresztül, ma is több órája. Ezt lehet csinálni, képviselőtársaim. Minden józan megállapodási lehetőség fel lett ajánlva, lehetett volna egyeztetni, lehetne egyeztetni. (Bauer Tamás: Ezt kizárták!) Visszautasítást kaptunk. (Keller László: Kizárták!) Parancsol? (Dr. Répássy Róbert: Azt mondtuk, hogy a parlamentben egyeztetünk!) Jó, hát tisztelettel, lehet, hogy ki lett zárva; én a kapcsolatot felvettem, a kapcsolatfelvételre meghallgatásra találtam, választ nem kaptam, csak a mai szavazással. Tudomásul vettem - csak akkor ne tessenek tájékozatlanság okán ilyen nagy szavakat pufogtatni!

Maradjunk abban, hogy kizárólag az történik, amit Szentgyörgyvölgyi képviselő úr mond: az ellenzék mindent elkövet az időhúzásért. Ebben nem leszünk partnerek. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 49 2000.12.13. 7:29  46-60

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat azzal szeretném kezdeni, hogy az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságában ennek a törvényjavaslatnak a megvitatása rendkívül rövid időt vett igénybe, az előterjesztő rövid indokolását követően szinte egyhangúlag támogatta a bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Most az általános vita során nem szeretném azokat elismételni, amiket az államtitkár úr az expozéjában elmondott. Egy-két olyan kérdésről szeretnék beszélni, amelyeket a Fidesz-Magyar Polgári Párt minden körülmények között indokoltnak és nagyon fontosnak tart, úgyhogy ezeket a pontokat szeretném az általános vita keretein belül kiemelni.

Nagyon szerencsésnek tartjuk azt, hogy a polgári törvénykönyv II. fejezetének újraszabályozásánál az eddigi bontástól eltérően teljesen különválasztja a jogalkotó vagyis a javaslat azt a kérdést, hogy a korlátozott cselekvőképesség az életkor függvénye vagy pedig a gondnokság alá helyezésé, és ugyanígy különválasztja a cselekvőképtelenségnél is az életkorból adódó cselekvőképtelenséget és a bírósági eljárás során keletkezett cselekvőképtelenséget. Ezt a szerkezeti struktúraváltást nagyon szerencsésnek és sokkal áttekinthetőbbnek tartjuk, mint a hatályos szabályozást.

Ami számomra nagyon fontos az eddigi ügyvédi gyakorlatom alapján: üdvözöljük, hogy a gyámhatóságnak a törvényjavaslat kötelezettséget ír elő, ami eddig nem szerepelt a polgári törvénykönyvben; vagyis ha a gyámhatóság tudomást szerez arról, hogy valamelyik állampolgár gondnokság alá helyezése indokolt lenne, és arra a közeli hozzátartozó nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor a törvényjavaslat ezt a gyámhatóságnak kötelezővé teszi. Ez minden körülmények között az egyébként hátrányos helyzetben lévő emberek szempontjából nagyon fontos garanciális szabály.

Még a polgári törvénykönyvnél nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a bíróság által megállapított korlátozottan cselekvőképesnél a polgári törvénykönyv írja elő azt, hogy a bíróság köteles a gondnokság alá helyezést szabályozni idő szempontjából is. Az államtitkár úr elmondta, hogy a gondnokság alá helyezés jogi mértéke tekintetében is szabályozásra kerül. Ez utóbbi majd a nyilvántartás szempontjából lesz nagyon fontos, de az egy nagyon komoly garanciális szabály, hogy a mostani eljárások során a bíróság minden körülmények között köteles meghatározni azt, hogy legkésőbb öt éven belül, de az ítélet függvényében akár korábban is, köteles a bíróság felülvizsgálni a gondnokság alá helyezés tárgyában született ítéletet. Ez is nagyon lényeges garanciális szabály, mert a gondnokolt nincs teljesen hátrányos helyzetbe szorítva, a törvény garantálja azt, hogy az egészségi állapotának függvényében minél korábban megszabadulhasson ettől, vagy az állapotának megfelelően változzanak a körülmények.

Változhatnak a körülmények abban a kérdésben is, hogy a bíróság a cselekvőképességét milyen terjedelemben tartotta fenn a gondnokoltnak. Ezt is nagyon lényeges szabálynak tekintjük.

A kötelező felülvizsgálattal kapcsolatban nagyon szerencsésnek tartjuk a hatályba léptető intézkedések sorában azt, hogy 2002-től kezdődően folyamatosan, 2006-ig bezárólag az összes hatályban lévő gondnokság alá helyezési ügyet felül kell bírálni a bíróságnak, és a mostani szabályok szerint kell átalakítania az ítéletet, illetve az ítéletben a megfelelő szabályokat. Ez persze nem mentesíti a gyámhatóságot attól, hogy a most elfogadandó törvényjavaslatnak megfelelően a kedvezőbb szabályokkal, akár a kettős gondnokjelöléssel, akár egyéb más, törvény adta lehetőségekkel éljen.

Amiről még szeretnék külön is beszélni, hogy nem szerencsés, hogy célját a ma hatályos rendelkezés nem tudta elérni a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatal ügyében. Ez a ma hatályos jogunk szerint a települési önkormányzatok hirdetőtábláján jelent meg, ami azt hiszem, több esetben inkább káros volt a gondnokoltra, mint hogy egyáltalán megfeleljen az ügy céljának.

Nagyon szerencsésnek tartjuk azt a központi nyilvántartást, amit a törvényjavaslat a bíróságok által hozott ítéletek alapján az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának hatáskörébe utal.

 

(12.30)

 

Teljesen indokolt az, hogy a hatályba léptető rendelkezés itt elválik. Számítások szerint 2001 őszén léphet hatályba ez a törvényjavaslat, tekintettel arra, hogy a kihirdetéstől számított 6 hónapot javasol a törvényjavaslat, de ez a nyilvántartás a ma gondnokság alá helyezettek tekintetében ennyi idő alatt nyilvánvalóan nem készíthető el. Ilyen körülmények között indokolt az, hogy erre az Országos Igazságszolgáltatási Tanács több mint egyéves határidőt kapott, és e tekintetben a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezése szerint ez a nyilvántartás 2003. január 1-jétől egy közhiteles nyilvántartásként az egész ország területére érvényesen mindenkinek az arra indokolt információt biztosítja.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek azok a kiemelt pontok, amelyeket mi üdvözlünk, amelyeknek mi örülünk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezt az Igazságügyi Minisztérium útján a kormány előterjesztette. Kérjük az Országgyűlést, hogy szíveskedjen ezt a törvényjavaslatot elfogadni, a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslat elfogadását támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 89 2001.02.12. 1:09  80-98

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is elnézést szeretnék kérni, nekem a költségvetési bizottság többségi álláspontját is el kellene mondanom. Azt kérem az elnök úrtól, hogy engedje meg, hogy három mondatban a bizottságit és a Fidesz-vezérszónoklatot is elmondhassam.

Annyit szeretnék a bizottsági ülésről elmondani, hogy az előterjesztést követően az ellenzéki képviselők megkritizálták a decemberben elfogadott sporttörvényt, és tulajdonképpen csak éppen hogy említették a jelen előterjesztést. Amikor erre a figyelmet felhívtuk, további kritika nem érte az előterjesztést, de 16 támogató szavazattal, többségi véleménnyel bekerült a tisztelt Ház elé. Ugyanezt az arányt szeretném én a Fidesz-képviselőcsoport nevében is mondani, tehát a Fidesz képviselőcsoportja, ahogy a bizottságban, úgy a tisztelt Ház előtt is egyhangúlag támogatja a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 93 2001.02.12. 1:39  80-98

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nagyon köszönöm azt a konstruktív magatartást, hogy az ellenzéki képviselők a 2 órai kezdésre figyeltek, de én tisztelettel azt is kérném, hogy a Magyar Országgyűlés képviselői figyeljenek a Házszabályra is. A Házszabály azt mondja, hogy ha a törvényjavaslat törvény módosítására vonatkozik, csak a módosítás tárgyában beadotthoz lehet módosító indítványt előterjeszteni. Ezért mondtam el ott is, és itt is szeretném kihangsúlyozni, hogy a sporttörvénynek a jelen javaslattal nem érintett részéhez se hozzászólni nem lehet, se módosító indítványt nem lehet beterjeszteni, mert mind a vita keretén kívül esik.

Tehát én nagyon örülök neki, minden frakciónak megvan a joga arra, hogy önálló javaslattal jöjjön elő. Ha a sporttörvényben olyan kifogásolnivaló részek vannak, ám legyen, be kell terjeszteni a Házhoz.

Itt volt az a probléma, amely utóbb - egy minimális módosításról van szó - kiderült, lehet, hogy egy hónap múlva, de hála istennek, hogy egy hónap múlva derült ki, és nem egy év múlva, és nem görgettük a problémákat. Ezért mondtam én, hogy tartalmában konszenzus volt, és ezért nem tudok többségi véleményt mondani, mert az alelnök úr tudja, hogy az én ezen ügyrendi megszólalásomon kívül a kormánykoalíció egyetlen hozzászólást nem tett a törvényjavaslathoz.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 185 2001.04.17. 3:10  184-189

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint arról valamennyi sajtóorgánum beszámolt, a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében elutasította a Fővárosi Önkormányzatnak a 4-es metró ügyében benyújtott keresetét. Az ítélet - és ezzel mindenki egyetértett - precedens értékű volt. Azonban én ez alkalommal nem az ítélettel kívánok foglalkozni, hanem annak szintén precedens értékű fogadtatásával.

Teljesen természetesen, hogy egy bírósági határozatról különbözőképpen vélekedik az alperes és a felperes. Másképp ítéli meg az az érintett, aki számára kedvező, és másképp az, akinek hátrányos döntést hozott. Ezért az is teljesen érthető, hogy az SZDSZ és koalíciós partnere nem örültek a pervesztésnek.

Azt azonban megdöbbentőnek tartom, ahogy mindezt kommentálták, ahogy a Legfelsőbb Bíróság döntését minősítették. Csak néhány idézet a nyilatkozatokból. Demszky Gábor főpolgármester úr mondja: "Az, hogy a döntés szerint az államnak nem kell kifizetnie a metróberuházás ráeső részét, azt jelenti, hogy ma Magyarországon az államnak nem kell teljesítenie szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az állam ilyen módon kivételes helyzetbe kerül, hiszen polgárai fölé helyezheti magát." Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettes mondta: "Nem a magyar állam, hanem a Fidesz nyert a budapestiekkel szemben." Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi szocialista frakcióvezető mondta a legerősebbet: "Remélem, hogy a Legfelsőbb Bíróság minden befolyástól függetlenül, szabadon tudott dönteni a kérdésben, és semmilyen presszió nem nehezedett rá!"

Ezekben a nyilatkozatokban a fővárosi koalíció képviselői, élükön a főpolgármesterrel, enyhén szólva is otrombának számító vádat sugalltak a Legfelsőbb Bírósággal szemben. Ezt én mint ügyvéd, mint országgyűlési képviselő és mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja határozottan elutasítom; nevezetesen, azt a burkolt állítást, hogy a bíróság bárki vagy bármi által befolyásolt alkotmányellenes ítéletet hozott.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem ezért, elfogadható-e egy jogállamiság keretei között működő parlamenti demokráciában a helyi közhatalmat gyakorló Fővárosi Önkormányzat vezetői részéről, hogy a független bíróság által hozott jogerős ítéletet a fentiek szerint minősítsék.

Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 189 2001.04.17. 0:52  184-189

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tökéletesen egyetértünk: az elmúlt években számtalan olyan bírói ítélet született, amelyik valamilyen módon érintette vagy befolyásolta a pártok érdekeit.

Abban az esetben, amikor ellenzéki képviselőtársaim számára született kedvező ítélet, akkor ők ünnepelték a bíróságokat mint a jogállamiság utolsó bástyáit. Ezekben az esetekben sem a kormány részéről senki, sem pedig kormánypárti képviselő nem vette magának a bátorságot arra, hogy egy ilyen otromba gyanúsítást tegyen. (Folyamatosan csörögnek a mobiltelefonok.)

Tekintettel arra, hogy egyetértünk, köszönöm szépen a választ, és elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 46-48 2001.05.09. 2:09  41-125

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném jelezni, hogy nem az alkotmányügyi bizottság, hanem a költségvetési bizottság részéről többségi véleményt szeretnék mondani.

 

ELNÖK: Tessék!

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Van az a mondásunk, hogy fél, mint ördög a tömjénfüsttől. Azt hiszem, ez a mondás százszázalékosan bizonyítást nyert a költségvetési bizottság ülésén.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülés ezt a rendkívül rövid és ahhoz képest aránytalanul hosszan és precízen megindokolt törvényjavaslatot megtárgyalta. A kormányoldalról három-négy hozzászólás is volt: minden alkalommal a törvényjavaslat lényegére, arra a négy pontra tértek ki a hozzászóló képviselők, amit nem szeretnék elismételni, mert az államtitkár úr expozéjából kiderült, és az előttem szóló Hargitai képviselő úr is pontosította ezeket a kérdéseket.

Az ellenzéki oldalról megszólaló képviselő kizárólag azzal foglalkozott, hogy mi lesz az állami és önkormányzati iskolák működésével, hogy milyen problémák voltak az egyházi iskolákkal kapcsolatos kérdéskörben - szó szerint szóba került a dabasi iskola is -; hiába mondta a kormányoldal, hogy ezek a problémák nem a volt egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatosak, hanem ettől teljesen függetlenül, a helyi önkormányzatokkal kötött egyedi megállapodások körül alakultak ki, nem erről a törvényről szólt az ellenzéki vita, hanem kizárólag az egyházi oktatással és az egyházi témakörrel kapcsolatos mindenfajta probléma felvetésére került sor.

Nos, e vita eredményeként a bizottság 18 igen és 8 ellenszavazat mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 58 2001.05.09. 1:37  41-125

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedtessék meg, hogy Hegyi Gyula képviselő úr felszólalásához kapcsolódva a Lamperth Mónika képviselő asszony által felvetett kérdésre is válaszoljak.

A törvényjavaslat arról szól, hogy addig, ameddig önkormányzat, illetve állami szerv használatban tartja az intézményt, addig azt jó karban kell tartani; nem arról van szó, hogy további felújítást kell eszközölni, kizárólag arról, hogy karban kell tartani. Igenis a jövő tulajdonosa megkapja az ellenőrzési jogot. Engedjenek meg egy konkrét példát! A Sapientia Főiskola visszakapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsésztudományi karának Duna-parti épületét. Kérem képviselőtársaimat, menjenek el oda, nézzék meg, hogy ott mi van! A bölcsészkar kiköltözőfélben van az épületből, és a piarista diákok térdig járnak a szétvert malterban - egyszerűen barbár megoldás, ami ott történik!

Ezeket a dolgokat kell megoldani és ezt a kérdést kell tisztázni minden körülmények között. A piaristák, illetve most már a Sapientia Főiskola anyagilag szinte megoldhatatlan feltételek között van azért, mert a visszakapott nagy értékű ingatlan szinte negatív irányba hat most már.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 64 2001.05.09. 1:08  41-125

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném felolvasni a törvényjavaslatot, azt mondja, hogy "a vagyonkezelőnek az átadásig megfelelő módon karban kell tartani". Itt nincs szó beruházásról, nincs szó felújításról; itt arról van szó, hogy emberi módon kell ezt az egészet kezelni, és a kiköltözéskor sem szabad azt a rombolást végrehajtani, mint ami az ELTE épületében történt.

A másik, amit szeretnék pontosítani: a volt egyházi ingatlanok kártalanításánál a pénzbeni kártalanítás lehetősége eddig is megvolt, csak a törvény szövege úgy szólt, hogy "kivételes esetben". Az élet hozta azt a döntést, vagyis az élet tapasztalatai indokolják azt, hogy ezt a kivételességet szüntessük meg, és akkor, amennyiben lehetséges, pénzbeni kártalanításra váltsunk át mint általános dologra. Tehát ez nem egy újszerű dolog, csak a kivételesből bemegy a lehetőségek közé.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 90 2001.05.09. 2:15  41-125

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt tulajdonképpen a módosításra szánt jogszabály 2/A. §-ának az eltörlése körül alakult ki vita. Szeretném elmondani, hogy a hivatkozott 4/1993. számú alkotmánybírósági határozat az enélküli törvénnyel foglalkozott, mert erre is irányult kérelem annak idején, hogy alkotmányellenes a törvény, mert az önkormányzati iskolák megszüntetésére irányul. Ezt a kérelmet '93. február 23-án az Alkotmánybíróság elutasította, és leírta határozatában, hogy a törvény 10. §-a pontosan biztosítékot jelent az önkormányzat javára, hogy ha a használó önkormányzat az iskolaépületet köteles visszaadni az egyháznak, akkor az önkormányzatnak járó kártalanítást úgy kell megállapítatni, hogy az önkormányzat csereingatlant tudjon ezen vásárolni vagy szerezni, illetve az átköltöztetés megtörténjen.

Ha gondosan megnézzük ennek a törvényjavaslatnak az indokolását, akkor az alapvető indoka a 2/A. § törlésére az, hogy egyszer: '97-ben felesleges volt beemelni a törvénybe, mert a törvény többi rendelkezései, illetve a közoktatásról szóló '93-as törvény nem oldja fel az önkormányzatokat az oktatás alapvető kötelezettségeinek teljesítése alól; másodszor pedig: a kártalanítás szabályai pontosan rendezve vannak, tehát az egy település-egy iskola elve nem fog megszűnni, ha ezt visszaadják.

Ebből következik, hogy ennek a 2/A. §-nak - ahogy a jelen javaslat indokolása is tartalmazza - tulajdonképpen a félreérthetősége miatt kell kikerülnie a törvényből, semmilyen érdemi rendelkezést nem fog megváltoztatni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 98-100 2001.05.09. 1:15  41-125

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, de megvárnám, míg Bauer képviselő úr visszajön, úgyhogy most elállok felszólalási szándékomtól. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem jön már vissza. - Hallgatja rádión!)

ELNÖK: Köszönöm, de lehet, hogy ettől megkíméltetünk...

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Elnézést, akkor engedtessék meg, egy nagyon rövid megjegyzést szeretnék tenni.

Bauer képviselő úr próbált a Fidesz-frakcióban éket verni két képviselő közé, helyesebben az államtitkár úr és az 1991-ben Fidesz-sorokban ülő képviselők és a jelenlegi MKDSZ-es képviselők között. Ezzel kapcsolatban egy általános megjegyzésem lenne, nevezetesen az, hogy valamennyien, akik a politikában szerepelünk, tudjuk azt, hogy a Fidesz milyen hihetetlen fejlődésen ment keresztül '90-től '98-ig. Ezt az állampolgárok is látták, ezért a viszonylag kisebb létszámú frakció '98-ban már megnyerte a választást. Ez egy nagyon komoly munka és nagyon komoly fejlődés eredménye. (Bauer Tamás visszatér az ülésterembe.) Aki ezzel a fejlődéssel nem tudott lépést tartani, az lemorzsolódott, és az ma már nem a Fidesz-sorokban ül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 108 2001.05.09. 2:01  41-125

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lamperth Mónika a törvényjavaslat (2) bekezdésével kapcsolatban tett egy olyan nyilatkozatot, hogy ha az kellő módon pontosításra kerül, akkor a Szocialista Párt támogatná.

Az akkor itt hevenyészve előterjesztett iránnyal kapcsolatban szeretnék csak a jegyzőkönyv kedvéért egy megjegyzést tenni. A törvényjavaslat azt mondja ki, hogy a vagyonkezelőnek az átadásig megfelelő módon karban kell tartani az ingatlant, és ezzel kapcsolatban az átvevő ellenőrzési jogot kap. A képviselő asszony azt javasolta, hogy ha ez a karbantartás nem lesz megfelelő, akkor az állam álljon helyt az önkormányzat helyett.

Én tisztelettel nem szeretném, hogy ez valami rossz irányba vigye el a törvényjavaslatot, mert ez majdhogynem felhívás minden önkormányzat felé, amelyik eddig a karbantartási kötelezettségét teljesítette, hogy nem kell megtenni, most már nem kell vele törődni, mert majd az állam meg fogja csinálni. Tehát az ilyen irányú módosítást nem tudom támogatni.

A pontosítást tudnám támogatni, de azzal a céllal, hogy ha a törvény adta kötelezettségét az önkormányzat nem teljesíti és itt felróhatóság nem állapítható meg, akkor bejöhet a képbe az állam, de addig, ameddig a felróhatóság az önkormányzatot, illetve a mai használót terheli, addig mindenféleképpen neki kell helytállni. Tehát vigyázni kell, hogy gyakorlatilag a megfelelő karbantartás a használót terhelje, és az esetek összes körülményeinek kellő mérlegelésével kell a jogorvoslati utat megtalálni.

Nem szeretném, hogyha itt félreértés lenne, és mivel nem tettünk ellenvetést, akkor ezt kvázi elfogadtuk. Igen, csak ezért szerettem volna ezt jegyzőkönyvbe mondani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 118 2001.05.09. 1:57  41-125

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Keller képviselő úr felszólalásával kapcsolatban szeretnék valamit pontosítani. Én értem Lamperth Mónika félelmét, és értem azt is, amit Hegyi Gyula képviselő úr azonos módon előadott a felszólalásában. Az én olvasatomban semmilyen új kötelezettséget nem ad ez az önkormányzatoknak, viszont azért kell megismételni, mert az önkormányzatok egyéb törvényben előírt kötelezettségére nézve az ellenőrzési jogot egyedül itt kapja meg a jövőbeni tulajdonos. Azt, hogy mire kap jogot, valahol nevesíteni kell; nagyon furcsa lenne az a jogalkotás, ha azt mondanánk: az átvevő az épített környezetről szóló törvény ikszedik szakaszában előírt tulajdonosi kötelezettségek ellenőrzése... - ez így a helyesebb, és ha ez a cél, akkor itt nekem semmi kifogásom nincs.

Én csak arra akartam felhívni a figyelmet, nehogy véletlenül - nem szándékosan, hangsúlyozom - egy mindenfajta egyébként fennálló kötelezettség háttérbe szorítására irányuljon a szocialista jobbítási szándék, nehogy az legyen belőle, hogy olyan állami kötelezettséget ír elő ez a törvény, amely a megfelelő karbantartási kötelezettségre kész önkormányzatokat is feloldaná ezen kötelezettségük alól, amelyek így azt mondanák: nekem ehhez semmi közöm, mert a törvény szerint majd az állam fog pontosítani.

Hangsúlyozni szeretném: a képviselő asszony nem azt mondta, hogy egy előre megfontolt ilyen módosító indítványt szeretne előterjeszteni, hanem azt mondta: például ilyen módon lehetne ezt módosítani. Én ezért jelzem, hogy ez nem biztos, hogy szerencsés. Az a szándék, amit ő megfogalmazott, szerintem számunkra elfogadható lesz.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 217 2001.05.29. 3:00  216-221

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! A Postabank Részvénytársaság további könyvvizsgálatával kapcsolatos peres eljárás során kiderült, hogy több állami tulajdonú részvénytársaság felperesi pozícióban van a könyvvizsgálatát ellátó Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. és az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. mint könyvvizsgáló cég ellen. A könyvvizsgálók esetében különös jelentősége van a függetlenség megőrzésének, az összeférhetetlenség kizárásának.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló és a könyvvizsgálói tevékenység tárgyában megjelent 1997. évi LV. törvény előírja, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenység során független szakértőként köteles eljárni, így a könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég nem vállalhat könyvvizsgálói tevékenységet, ha bármely okból elfogult. Az előbb idézett per megindulása olyan helyzetbe hozhatja a könyvvizsgálót, akár azt a társaságot, amely felperesi pozícióban van, ami hatással lehet a könyvvizsgáló tárgyilagosságára, mert befolyásolhatja azt a képességet, hogy a megbízó pénzügyi kimutatásairól objektív és elfogulatlan jelentést készítsen. Ugyancsak ilyen hatással lehet az is, hogy a társaság vezetése mennyire lesz kész arra, hogy a fontos információkat a könyvvizsgáló tudomására hozza.

Ha nem is lehet teljes pontossággal meghatározni, hogy a könyvvizsgáló számára mikortól helytelen a könyvvizsgálat folytatása, a könyvvizsgálónak a nemzetközi normák szerint figyelemmel kell lennie a peres eljárás folytán a közvéleményben keltett visszhangra is, mint ami szintén hatással lehet a könyvvizsgáló függetlenségére. Joggal merül fel tehát erőteljesen az a kétely, hogy a Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., valamint az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. mint több velük perben álló részvénytársaság könyvvizsgálója, képes-e ebben a helyzetben független könyvvizsgálatra.

A másik oldal és a kérdésem lényege az, hogy azon állami tulajdonú részvénytársaságok, mint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vagy a Magyar Villamos Művek tekintetében a magyar állam mint tulajdonos mit tesz vagy mit tett annak érdekében, hogy az érintett állami tulajdonú részvénytársaságoknál a független könyvvizsgálat biztosítása megtörténhessen.

Várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 221 2001.05.29. 0:58  216-221

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen a választ, államtitkár úr. Szeretnék kitérni én is arra, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara etikai szabályzata előírja a könyvvizsgálók számára azt, hogy teljesen objektív munkát végezzenek, és minden egyes, a függetlenségüket sértő körülmény esetén akár még a szerződésüket is bontassák fel.

 

 

(14.30)

 

Ilyen körülmények között én örülök annak a lépésnek, amit az előbb az államtitkár úr mondott, hogy az erre való elhatározásra, vagyis a vizsgálatra felkérték a cégeket, s amennyiben a cégek ezt a befolyásolt helyzetet nem fogják kellően felmérni, akkor én is azt kérem, valamilyen módon intézzék el azt, hogy itt a független könyvvizsgálat biztosítható legyen.

Elfogadom természetesen a választ, és köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 48 2001.05.30. 0:52  1-81

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én is kénytelen vagyok a Hack Péter képviselő úr által mondottakra reagálni. Való igaz, hogy egyetlen fideszes képviselő sem mondta el, hogy mi a jelöléssel vagy az ombudsmanválasztással kapcsolatos álláspont, de ennek egyszerű magyarázata van.

A Ház elfogadta a napirendjét, a napirenden a 2000. évi beszámoló a téma, és nem pedig a jelölés. Egy külön bizottság tevékenykedik a jelölés kapcsán, és az nem itt ülésezik, tisztelt képviselő úr. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy itt többpárti vitát folytassunk a jelöltekről - nekünk az ombudsmanok tavalyi évi beszámolójáról kell vitát folytatnunk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

(13.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 62 2001.05.30. 0:41  1-81

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Vitatkozni szeretnék Gál Zoltán képviselő úrral. Vitányi István képviselő úr a Fidesz képviseletében elmondott vezérszónoklatában szóba sem hozta a hat esztendőt, kizárólag a 2000. év beszámolójáról beszélt, Láyer József ugyanúgy a 2000. évi beszámolóról fog beszélni, én is a 2000. évi beszámolóról fogok beszélni. Mi tartjuk magunkat a napirendhez, és nem fogjuk összemosni a két kérdést, a hat esztendőt sem és a jövőt sem, maradunk a napirendnél. (Dr. Gál Zoltán: Majd megnézzük a jegyzőkönyvet.)

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 160 2001.05.30. 7:09  1-14,154-181

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Engedtessék meg, hogy az első mondat Donáth László képviselő úrnak mint az expozét előterjesztő bizottsági tagnak szóljon! Azt mondta a képviselő úr, hogy az az álláspontja, a '92. évi LXIII. törvény volt az utolsó romlatlan virág. Szeretném figyelmébe ajánlani, hogy ezek szerint a rontás első lépése a '95. évi LXVI. törvény volt, amihez viszont a jelenlegi kormánynak semmi köze.

Ezen a bevezetőn túlmenően szeretném az egész napi vita során tett megjegyzésekre előterjeszteni az álláspontomat. Dohányzás közben a telefonszobában hallgattam a televízióban, amikor Kósáné Kovács Magda bizottsági elnök asszony mondta, hogy megpróbál meggyőzni a tekintetben, hogy ne csak a 2000. évi beszámolóról döntsön ez a parlamenti vita, és a szavazás ne csak erről legyen, hanem ezzel minősítjük a biztosok... (Kósáné dr. Kovács Magda: Nem ezt mondtam. - Dr. Dávid Ibolya: De a lényege ez volt.) Akkor félreértettem.

Tisztelt Országgyűlés! Én változatlanul azon álláspont mellett vagyok, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt a napirendnek megfelelően kizárólag, legalábbis én az adatvédelmi biztos úr 2000. évről szóló beszámolójáról fogok beszélni, ezzel kapcsolatos álláspontomat fogom kifejteni, és ki fogom fejteni a képviselőcsoportom álláspontját is. A felszólalásomat követő szavazásnál kizárólag erről a 2000. évi beszámolóról, nem az eddigi öt és fél esztendőről, nem a jövőről fogunk dönteni.

Nem értek egyet azzal a szabad demokrata állásponttal, ami - lehet, hogy ezt is félreértettem - mintha egy olyan provokáció lett volna, hogy akkor mondjuk el, hogy mi bajunk van a biztosokkal, nevezzük meg. Ha nem tesszük, válasszuk újjá őket! (Dr. Fodor Gábor bólint.) Ez nem így van, tisztelt képviselőtársaim, ezen provokáció ellenére nem fogok negatívumokat mondani az adatvédelmi biztos munkájával kapcsolatban, és nem tudok ígéretet tenni arra, hogy a Fidesz képviselőcsoportja meg fogja-e őt választani vagy sem. Ez nem kiszivárogtatás, egyszerűen arról van szó, amit délelőtt is mondtam, hatáskörmegosztás van, nekem ebben a kérdésben sem szavam, sem információm. Annyi információm van, amit a sajtóból tudok, hogy mi történt tegnap délelőtt, nem is rám tartozik.

Bizonyos fokig előrebocsátottam a Fidesz álláspontját, de azért szó szerint megismételném a félreértések elkerülése végett. A Fidesz képviselőcsoportja az adatvédelmi biztos munkáját rendben elvégzettnek tekinti, az adatvédelmi biztos beszámolójával kapcsolatban kifogást nem emel, a beszámolót el fogja fogadni, és az országgyűlési határozatot is meg fogja szavazni. Ennyit dióhéjban.

Azt ígértem, hogy nem fogok időben messzire visszamenni, de azért a '99. évről szóló beszámoló fölötti vitát mint bizonyos fokig ennek a bölcsőjét, mégis két dolog tekintetében érintenem kell. Az egyik kérdés az, hogy akkor volt egy formai vitánk, amiben nem azt mondom, hogy én győztem, de szerintem ez így sokkal szerencsésebb. Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy a korábbi beszámolóban az előző évi beszámoló fölötti vita is egy fejezetként szerepelt. Ebben nem szerepel. Szerintem ez így sokkal szerencsésebb, az egy más műfaj volt.

Az előző beszámolóban vagy az előző évi munkánál volt még egy megjegyzésem, Pokol Bélára hivatkozva azt mondtam, hogy a biztos úr bizonyos fokig aktivista magatartást folytat, és sok kérdés tekintetében túllépi a hatáskörét. Ezt változatlanul fenntartom. Itt is vannak olyan adatok, amit minden magyar állampolgártól elfogadok, és Majtényi László magyar állampolgártól is természetesnek veszek, hogy a korrupció elleni harc kérdéseivel foglalkozzon, de hogy Majtényi László véleménye nem lehet az adatvédelmi biztos beszámolójában, ez az én véleményem. Ha ezt osztja a biztos úr, osztja, ha nem osztja, nem. Nem bántó, nem sértő, vannak kérdések, amiben ezen túlléptünk.

Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvaló, a vita során kétpercezésekre fog még sor kerülni, én nem szeretném az adatvédelemmel kapcsolatos kérdéskört hosszan hámozgatni, én a biztos úr munkájáról beszélek. Még egy dolog van, amire szeretnék kitérni. A beszámoló kilátásba helyezi, helyesebben javasolja az adatvédelmi törvény 30., 13. és 20. §-ának teljes, illetve azok részbeni megváltoztatását. Nem tudom, meg kell ezt fontolni, meg kell csinálni az előterjesztést, és erről lehet vitatkozni, ebben nem kívánok vitába szállni a biztos úrral. Viszont azt is szeretném elmondani, hogy a különböző ágazatok és a különböző vizsgálatok számtalan egyéb, nagyon sok problémára hívták fel a figyelmet, többek között az enyémet is. Mint gyakorló ügyvéd, rögtön az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos kérdéskört találtam meg, és azzal egyértelműen egyetértek, hogy ott ezekkel a személyazonosító kérdésekkel és a földhivatalon keresztül az illetékhivatalhoz való eljutás körül az adatvédelemmel kapcsolatos dolgok miatt jogszabályi módosításra szükség lesz.

Csak összefoglalni tudom: a jelentést elfogadja a Fidesz képviselőcsoportja, az országgyűlési határozatot pedig meg fogja szavazni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 38 2001.05.31. 2:16  33-46

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz álláspontját Hörcsik Richárd képviselő úr elmondta, én itt kizárólag Bauer Tamás képviselő úr felszólalása két gondolatával szeretnék foglalkozni.

Az egyik az, hogy Hörcsik képviselő úr elmondta, hogy a tulajdonosnak a karbantartási kötelezettsége a polgári jog szabályai szerint fennáll. Ebben a törvényjavaslatban nem ez az új, hanem a jövendő tulajdonos vagy a jövendő használó ellenőrzési joga. Ezt a kötelezettséget tulajdonképpen az élet dolgozta ki, és az a gyakorlat készteti álláspontunk szerint a kormányt, hogy azok a tulajdonosok vagy használók, akik nem rendelkeznek nagy bőséggel, anyagiakkal, a karbantartási kötelezettségüket a jövőben is saját tulajdonukban vagy használatukban maradó ingatlanokra fordítják, és egyszerűen feladják azt a karbantartási kötelezettségüket, ami a valamikori átadandó ingatlanokkal kapcsolatban áll fenn.

Ez az a kérdés, amit minden körülmények között meg szeretnénk akadályozni, s itt is szeretném kihangsúlyozni - az általános vitánál már kihangsúlyoztam -, hogy csak a megfelelő karbantartás. Itt nem arról van szó, hogy felújítást és nem tudom, hogy még milyen pluszterheket kellene vállalnia.

Itt rögtön a másik gondolattal szeretnék foglalkozni. A felszólalásomban elmondtam, hogy nem szeretnénk olyan kibúvót beengedni ebbe a törvényjavaslatba, amelyik a karbantartási kötelezettség alól úgy oldja fel az önkormányzatot, hogy az állam támogatását kérheti ehhez a kötelezettséghez. Gyakorlatilag ez a tulajdonosi jogosítványokból ered, és ennek a költségeit a központi költségvetésre való áthárításával nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 44 2001.05.31. 2:25  33-46

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is rögtön válaszolnék Hegyi Gyula képviselő úrnak: én az ezen a paragrafuson nyugvó kereseti követelést felemelt fővel tudnám érvényesíteni a bíróság előtt, de azért szeretnék valamire ismételten hangsúlyosan hivatkozni.

Az általa elhagyandó bekezdés két mondatból áll. Az első mondat, ami egy általános kötelezettséget ír elő, számtalan, Hörcsik képviselő úr által pontosan idézett polgári jogi szabályokra való hivatkozás tulajdonképpen, amire csak azért van szükség, mert a jog által eddig nem szabályozott, mert ritkán előforduló jogviszonyról van szó; a második mondat arról szól, hogy a jövendő használó megkapja az ellenőrzési jogot. Az első felvezető mondat kizárólag azért kell, hogy ez a második mondat érthető legyen, mire vonatkozik. Nem új jogintézményről van szó, mert a polgári törvénykönyv a tulajdonos jogai és kötelezettségei között pontosan rendezi ezt a jogviszonyt.

Itt arról van szó, hogy megjelent az a lista, amiből az ingatlanok átadásra kerülnek, a tényleges átadás évek múlva, legkésőbb 2011-ben fog lebonyolódni. Akkor a jelenlegi használók ingatlanai között lehetnek olyanok, amelyekről a jelenlegi használó tudja, hogy három vagy négy év múlva vissza fog adni, és megszegi a polgári törvénykönyvben lévő kötelezettségét, és a karbantartási terheket nem viseli.

Ez a bajom az összes többi módosító indítvánnyal is e témakörben, hogy gyakorlatilag fölszabadítja a tulajdonost azon kötelezettsége alól (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), hogy ő karbantartson, mert ha áthárítják a központi költségvetésre, akkor az önkormányzat gyakorlatilag jogellenes magatartásával fog előnyhöz jutni.

Elnézést az időtúllépésért. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 296 2001.11.06. 1:48  293-299

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság bizottsági jegyzőkönyve nem úgy tartalmazza a történetet, ahogy az előterjesztő képviselő asszony előadta. Az ügyben a mezőgazdasági bizottság döntött, mégpedig a döntése úgy történt, hogy a bizottság tagjaiból összesen hat fő támogatta, tizenegy ellenezte és hat tartózkodott a tárgysorozatba-vételi eljárás során. A bizottsági meghallgatás során nyilatkozott a kormány képviselője, aki pontosan elmondta, hogy az nem vitás, hogy Gáspár Miklós elnök úr mint a Fővárosi Földhivatal elnöke támogatta ezt a megoldást, csak az a jegyzőkönyv azt is tartalmazza, hogy a tizenkilenc megyei földhivatal viszont nem ért egyet ezzel a megoldással. Hosszasan kifejtette a minisztérium képviselője, hogy milyen többletköltséggel és milyen jogbizonytalansággal járna ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása. A bizottsági ülésen a kormányoldal is kifejtette álláspontját, pontosan a minisztériummal egybehangzóan, szakemberként elmondta a képviselő asszony, hogy milyen hátrányokat eredményezne a törvényjavaslat elfogadása.

Ilyen körülmények között - egybehangzóan a minisztérium álláspontjával, illetve a bizottsági szakértőként tett képviselői nyilatkozattal - bejelentem, hogy a Fidesz-képviselőcsoport a tárgysorozatba-vételt nem támogatja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 32 2001.11.08. 1:11  29-117

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága tárgyában 2001. október 30-án tárgyalt. A kormány előterjesztését követően megszólalt az Állami Számvevőszék képviselője is, és ő is felvetett két alternatívát. Két ellenzéki vélemény is hangzott el, arra nem kívánok kitérni, mert hiszen a bizottság állított kisebbségi előadót is, csupán csak annyit szeretnék elmondani, hogy az ellenzéki vélemények meghallgatását követően a kormány reakciója, válasza alapján az alkotmányügyi bizottság kormánypárti oldalát a törvényjavaslat helyességéről meggyőzték az ott elmondottak, így aztán az alkotmányügyi bizottság 19 támogató és 11 ellenző szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 40-42 2001.11.08. 10:18  29-117

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kérem, engedje meg, hogy a helyemről mondjam el a felszólalásomat.

 

ELNÖK: Mindenki onnan beszél, ahonnan akar, képviselő úr.

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Először engedtessék meg, ennek a törvényjavaslatnak a vitájával kapcsolatban egy ilyen házszabályi kérdés merült fel, s most az ellenzéki képviselőtársaim rögtön két ellentétes magatartásformát mutattak be. Én igyekeztem - mint bizottsági előadó - korrekten, a többségi véleményt úgy érvényre juttatni, ahogy fogom tenni az érdemi felszólalásomban is. Azt mondtam mint bizottsági előadó, hogy a kormánypárti képviselőket a kormányvéleményt megfogalmazó főosztályvezető úr által elmondottak meggyőzték, nem ismételték el, amivel egyetértettek, hanem szavazatukkal bizonyították, hogy azzal egyetértettek. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Mondtam is, hogy korrekt volt.)

 

 

(10.10)

 

Én azt mondom itt, tisztelt képviselőtársaim, hogy én száz százalékig egyetértek a dr. Hende Csaba államtitkár úr által elmondott expozéval, és időkímélés miatt nem fogom elismételni. Egy-két dologra hivatkozni kívánok abból, amit az államtitkár úr mondott, de minden mondatát, ha a saját véleményemet elsőként mondhatnám el, el kellene mondanom; ezt nem fogom megtenni, csak nyilatkozom, hogy a Fidesz nevében az előterjesztéssel száz százalékig egyetértek.

Mielőtt ennek a törvényjavaslatnak a taglalására kitérnék, szeretnék szólni Kovács Tibor képviselőtársamnak a számvevőszéki bizottság nevében tett nyilatkozatáról. Elképzelhetetlennek tartom, hogy azok a példálózások egy bizottsági állásfoglalásban megfogalmazásra kerüljenek. (Kovács Tibor és Tóth András közbeszól.) Az egy ugyanolyan hiba, hogyha a bizottsági előadó a saját véleményét mondja el, és nem a bizottsági álláspontot. (Kovács Tibor: Nekem a kisebbségi véleményt kellett elmondanom, nem a bizottsági véleményt!) Elnézést kérek, az a felvezetésből nem derült ki, hogy kisebbségi vélemény (Kovács Tibor: Kiderült, kiderült!), vagy ha kiderült, akkor én hallottam félre, és akkor elnézést kérek.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja egyetért az előterjesztéssel, és - legalábbis ahogy azt én az eddig a törvényjavaslatról az alkotmányügyi bizottsági előtti vita pontos áttekintéséből megállapíthattam - nincsenek olyan gondok, amelyek miatt a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleménye alapján egyáltalán szót lehetne emelni. Nevezetesen a számvevőszéki képviselő úr támadja azt, mert a törvényjavaslat meggondolatlan, a törvényjavaslatot vissza kell vonni - ezeket a kampánycélokat nem nagyon értem, és erre nem is kívánok kitérni, mert ennek, azt hiszem, semmi köze ehhez a jogszabályhoz.

Azzal szeretném kezdeni a véleményemet, hogy Tóth András képviselő úr a bizottság előtt számtalan kifogását fogalmazta meg, azokról itt nyilván beszélni fog, mindenesetre azzal kezdte hozzászólását, hogy: "magával a rendezéssel és az elveivel - szó szerint mondom - nekünk semmi bajunk nincsen". (Tóth András bólogat.) Én is úgy érzem, hogy ez a helyes megnyilatkozás ebben a kérdésben.

Nem értem ezeket a vitákat, amikor példálózva kiveszünk bizonyos személyeket abból a körből, amely a javaslat szerint érintett, mert a bizottság előtt is, az indokolásban is egyértelműen szerepel, és most is rendkívül pontosan megmagyarázta az államtitkár úr, hogy mi az a két vezérlő elv, amelynek alapján tulajdonképpen a vagyonnyilatkozat általánosítása bevezetésre kerül. Ilyen körülmények között meggyőződésem szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség egyáltalán nem sérti a Magyar Köztársaság elnökének a tekintélyét, és nyilvánvalóan semmilyen sérelmet nem szenvednek el azok az ombudsmanok, akiknek a törvény szerint vagyonnyilatkozatot kell tenni. Pontosan végig kell olvasni a törvényjavaslat indokolását, amiből tökéletesen meg lehet állapítani azokat a rendezési elveket, amelyek egy korábban elkezdett, majd egyre szélesülő jogintézményt valamennyi lényeges közmegbízatást betöltő személyre, illetve a közvagyonnal rendelkezők körére kiterjesztenek.

A bizottsági álláspontok ismertetésénél elhangzott az a kérdés, hogy a kormány előterjesztője nem tudta megmondani, ez pontosan hány személyt érint. Tisztelettel, ez így azért csak féligazság, mert a bizottsági ülésen elhangzott - és a kormánypárti képviselők számára ez teljesen megnyugtató válaszként lett elfogadva -, hogy ez a kör azért nem határolható be ma pontosan, mert hisz az előttünk lévő javaslat kiterjeszti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírásának lehetőségét a közalkalmazottak egy részére, és hogy a közalkalmazottak mely része lesz vagyonnyilatkozat adására kötelezett, azt az adott tárcát vezető miniszter saját rendeletében fogja szabályozni. Itt tehát az adott miniszterek kapták meg ezt a lehetőséget, mert az valóban nem lenne szerencsés, hogy minden közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kelljen tenni, de ahol a miniszter úgy látja, azt a kört ő jogosult beszabályozni.

Röviden a Számvevőszék felvetéséről szeretnék még beszélni. Azért az nem egészen úgy hangzott el az alkotmányügyi bizottságban, mint ahogy azt a számvevőszéki bizottságról hallottuk. A számvevőszéki képviselő az alkotmányügyi bizottságban két lehetőséget mutatott fel. Az egyik lehetőség az, hogy szerintük nekik ehhez semmi közük. Nevezetesen arról van szó, hogy a közpénzekkel kapcsolatos döntés-előkészítésben részt vevő személyek és közalapítványok, valamint az ezekkel kapcsolatos személyi kör vagyonnyilatkozata kerüljön a Számvevőszékhez. Tehát az volt az egyik alternatíva, hogy az Országgyűlés mentesítse a Számvevőszéket ettől a kötelezettségtől, vagy ha úgy dönt, hogy mégis, akkor ennek a tárgyi feltételeit kell biztosítani a Számvevőszék részére.

Ezzel kapcsolatban a második dolgot röviden elintézném azzal, hogy sem a számvevőszéki, sem az alkotmányügyi bizottság nincs abban a helyzetben, hogy a Számvevőszék költségvetésével, illetve a személyi feltételeivel kapcsolatos kérdésekben akár ajánlást is tehetne, ennek meggyőződésem szerint megvan az Országgyűlésen kívüli, nevezetesen a kormányon és a Pénzügyminisztériumon keresztüli lehetősége. Ha ez indokolttá teszi a létszámbővítést, akkor ám legyen, ehhez nekünk semmi közünk.

Megítélésem szerint nekünk ahhoz van közünk, hogy ennek a személyi körnek, illetve általában ennek az egész körnek az ellenőrzése a jogrendszerünk szerint a Számvevőszék hatáskörébe van utalva. Ebből következik az, hogy nem egy idegen test, hanem aki az illető társadalmi szervezetnek vagy döntés-előkészítő körnek a munkáját érdemben ellenőrizheti, aki előtt érdemi beszámolási kötelezettséggel rendelkeznek, annak a kezében legyen ez az ellenőrzési lehetőség is, máshova besorolni szerintem aligha lehet.

Az is egyértelműen kiderült a rendező elv kapcsán, hogy manapság két lényeges vagyonnyilatkozati formátumot ismer a magyar jog. Az egyik az országgyűlési képviselőkre vonatkozó rendszer, ezt alkalmazza a jelen javaslat azokkal a személyekkel, azzal a személyi körrel kapcsolatban, akik tisztségüket választás útján nyerik el; és a mostani javaslat kizárólag a képviselői eljárástól való eltérésre, specifikumokra tér ki, ilyen például az, hogy az ombudsmanok vagyonnyilatkozata nem nyilvános, szemben az országgyűlési képviselőkkel. A másik kör pedig a kinevezéssel tisztségbe jutó személyek köre, akik pedig a nemrégen, a köztisztviselőkkel kapcsolatban elfogadott vagyonnyilatkozatot kötelesek adni. Azt hiszem, hogy mind a két kör teljesen zárt logika szerint teljesen rendben van, végiggondolás után ezeket a rendező elveket pontosan meg lehet látni.

Mi ennek megfelelően támogattuk a törvényjavaslatot, és az Országgyűlés előtti vitában, valamint a szavazáskor is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 50 2001.11.08. 2:15  29-117

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb visszaléptem a kétpercestől, hogy az írásban bejelentettek el tudják mondani vezérszónoklatukat, de tekintettel arra, hogy másodszor megszólíttattam, kénytelen vagyok itt és most reagálni.

Kétfajta vagyonnyilatkozat lesz a Számvevőszéknél, egyszer a számvevőknek és a Számvevőszék középvezetőinek a vagyonnyilatkozata - ami ott lesz a Számvevőszék vezetőjénél -, a másik pedig a törvényjavaslat 11. §-ában az egyes közhasznú szervezetek vezetőivel kapcsolatos vagyonnyilatkozat. Én nem azt mondtam, hogy a törvény-előkészítés során kell vitatkozni vagy nem vitatkozni erről, tisztelettel; én azt mondtam, hogy a Számvevőszék képviselője két alternatívát vetett fel a bizottság előtt. Az egyik az volt, hogy a 11. § maradjon el, vagyis a törvényjavaslat ne foglalkozzon a közhasznú szervezetek vezetőivel, és azt az általa 700-1300 szervezetre tett számot hagyjuk ki ebből a körből. A másik pedig szó szerint az volt, hogy biztosítsa a személyi és tárgyi feltételeket.

Hát tisztelettel, ez költségvetési kérdés és nem jogszabály-előkészítési kérdés, mert ő itt konkrétan azt várta, hogy amennyiben az Országgyűlés a 11. §-t nem veszi ki a tervezetből, akkor intézkedést várunk abban a tekintetben, hogy a személyi és a tárgyi feltételeket a vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez teljesíteni tudjuk. Erre mondom én azt, hogy ez az intézkedés nem az alkotmányügyi bizottság hatásköre és nem hatástanulmány kérdése, ez gyakorlatilag státus és pénz biztosítása. Ez meggyőződésem szerint költségvetési kérdés.

Köszönöm a szót.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 58 2001.11.08. 2:12  29-117

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Először én is arra szeretnék reflektálni, hogy számomra megnyugtató volt Tóth András képviselő úr felszólalása, mert így felcsillan a remény arra, hogy ebből a javaslatból törvény lehessen. Megítélésem szerint az általa felvetett dolgok vagy rendezve vannak a javaslattal, vagy pedig módosító indítvánnyal rendezhetők.

Az első példa, ami a bizottságban is elhangzott, a házastársi vagyonnyilatkozat kérdése. Számtalan olyan problémája lehet a közélet szereplőjének, amely először talán mellékesnek tűnik, de aztán kiderül, hogy nem az, és ezek a körülmények alkalmassá vagy alkalmatlanná tehetik a közéletben való részvételre. Én idesorolom azt is, ha a házastárs megakadályozza azt, hogy az illető személy kötelezettségét teljesíthesse. Egyébként a javaslattal ez rendezett, mert a javaslat az összeférhetetlenségi szabályok körében valamennyi személy esetében feltünteti, hogy ha vagyonnyilatkozat-adási kötelezettségét nem teljesíti vagy nem pontosan teljesíti, akkor összeférhetetlen az adott tisztség betöltésére.

A másik dolog, amellyel nagyon röviden szeretnék foglalkozni, ez a számvevőszéki kérdés. Nem hiszem, hogy valamennyi hatályos jogszabályunk tiltó vagy megengedő rendelkezését minden javaslatba be kellene venni. Nagy tisztelője vagyok a Számvevőszék elnökének, de nem értek egyet azzal a megjegyzésével, hogy bizonyos szabályok hiányoznak ebből a törvényjavaslatból. Itt az adatvédelem és a titoktartás egyéb területeken rendezve van; és arra szeretnék hivatkozni, amit már az előbb is elmondtam, hogy a Számvevőszék vezetése két körben fog vagyonnyilatkozatot kezelni, egyszer a saját dolgozói, egyszer pedig az ellenőrzöttek fölött.

Köszönöm a szót.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 208 2001.11.08. 3:23  207-215

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tekintettel a javaslatom hosszúságára és az idő előrehaladottságára, messze nem kívánom a rendelkezésemre álló időt végigbeszélni.

Tisztelt Országgyűlés! A polgári törvénykönyv ügyleti és késedelmi kamatainak szabályozása a '70-es évekbeli 5 százalékos ügyleti kamattal és 3 százalékos késedelmi kamattal szemben folyamatosan emelkedett, mígnem 1999-ben már 20 százalékos ügyleti kamattal és 8 százalékos késedelmi kamattal dolgoztunk.

Ekkor Csiha képviselő asszony a gazdasági helyzet javulására való tekintettel előterjesztette törvénymódosító indítványát, és hogy elkerüljük azt, hogy a polgári törvénykönyvet a gazdasági élet stabilizálódása folytán folyamatosan módosítani kelljen, olyan szabályt javasolt a polgári törvénykönyvbe bevezetni, amely szerint az ügyleti és a késedelmi kamatot az adott évre érvényes költségvetési törvény állapítsa meg.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy akkor az Országgyűlés ezt a törvénymódosítást nagy többséggel fogadta el, és így a 2000. évi LXXXVIII. törvény 2000. szeptember 1-jével hatályba is léphetett. Valamennyien elnéztük, nem vettük észre azt, amit a gyakorlat bizonyított be később, a törvény hatálybalépése után. Szoktuk mondani, hogy puding próbája az evés. A jogalkalmazás során napvilágra kerültek azok a kérdések, hogy a tartós jogviszonyoknál és az elhúzódó jogviszonyoknál igen sok problémát okoz ez a fajta rendelkezés.

Tulajdonképpen csupán ebben a két kérdésben terjesztettem elő törvénymódosítást, ami arról szól, hogy a 2000. évi LXXXVIII. törvény hatálybalépését megelőző ügyletekből a törvény hatálybalépése után esedékessé váló kamatokra is terjedjen ki ez a kamatcsökkentés. Ugyanígy, a tartós jogviszonynál pedig mindig az esedékességkori kamatszámításra kerüljön sor.

Az alkotmányügyi bizottságban kifejtett viták arra jogosítanak fel, hogy különösebb részletekbe ne menjek, tekintettel arra, hogy a bizottsági tárgyalás során az ott jelen lévő valamennyi képviselő a törvényjavaslatot támogatta.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 84 2001.11.26. 4:52  83-127

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! 1998-ban, a jelen Országgyűlés megalakulását követően esedékessé vált a választójogi rendszer megreformálása, és ennek érdekében az Országgyűlés létre is hozott egy bizottságot. A bizottság sajnos túl sok eredményt nem tudott elérni, de a bizottsági munka során abban a jelen lévő pártok egyetértettek, hogy a választásra fordítható keret - ami, hangsúlyozom, nem költségvetési pénz, hanem egyáltalán a pártok által a választásra, kampánycélra fordítható összeg - határa túl alacsony. Az 1997-es megállapítás óta eltelt idő azt bizonyította, hogy ez nem elegendő ahhoz, hogy korrekt elszámolás születhessék a pártok között.

 

 

(17.50)

 

Akkor a választójog megreformálása céljából létrehozott bizottság úgy döntött, hogy csak ezért az egy kérdésért nem kívánja módosíttatni a választójogi törvényt, vagyis a választási eljárásról szóló törvényt, és gyakorlatilag a nagy egyetértés ellenére úgy döntött, hogy ebben a kérdésben nem kíván továbblépni.

Igen ám, de közben a választójogi törvénnyel történt egy s más az elmúlt időben. A leglényegesebb kérdés a köztisztviselői törvénnyel, a köztisztviselők körének megállapításával kapcsolatos törvénymódosítás, amely 2000. július 1-jétől a kört nagyban beszűkítette, és ezzel a választási bizottságokban szereplők köre nagyon látványosan lecsökkent. Nemcsak az a probléma, hogy lecsökken ez a kör, hanem az is a probléma, hogy már több választásban részt vevő személy a személyi körön kívül kerülve, a választójogi törvény ma hatályos rendelkezései szerint nem vehetne részt a választási munkában. Ennek a problémának a feloldásaként egy Fidesz-sorokból érkező törvénymódosítás került a tisztelt Ház elé.

Ezt követően az MSZP képviselőcsoportja előterjesztett egy olyan törvénymódosítást, amely törvénymódosítás egy nagyon lényeges garanciális elemet tartalmaz: nevezetesen, ha az egyéni képviselők közötti szavazatszám túl alacsony, akkor a törvény erejénél fogva legyen kötelező a szavazatok újraszámlálása. Ezt itt két variációban a két feltétel egyikének bekövetkeztéhez kötné a javaslat.

No, ez volt az a három kérdéskör, ami után és aminek megtárgyalása érdekében az alkotmányügyi bizottság tagjai, egy szűkebb körüknek gondos előkészítő munkája után, a bizottság elé terjesztették azt a javaslatukat - felkérve ezzel a bizottságot -, hogy a bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása érdekében bizottsági törvénymódosítást terjesszen elő. Ez van pillanatnyilag a Ház előtt.

Még egyszer nagyon röviden összefoglalva: a köztisztviselői kör szűkítése miatt törvénymódosításra van szükség; szükséges az újraszámlálásnak és ennek a jegyzőkönyvben való rögzítésének a megalkotása érdekében megváltoztatni a választási eljárási törvényt, és ugyanakkor a bizottsági munkában korábban felmerült kétmillió forintos értékhatár érdekében tartotta a bizottság indokoltnak ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztését - ez szerepel a tisztelt Ház előtt.

A legjobb tudomásom szerint igen nagy támogatottsága van ennek a törvényjavaslatnak, ezért az időkorlát ellenére nem szeretnék élni ezzel az idővel, és ezzel gyakorlatilag be is fejezném. Azt kérem a tisztelt Háztól, hogy a bizottság által előterjesztett törvényjavaslatot szíveskedjenek megvitatni és a megvitatás után elfogadni.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 98 2001.11.26. 2:23  83-127

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én próbáltam világosan fogalmazni, de úgy látszik, hogy nem sikerült.

Volt egy választójogi rendszer felülvizsgálatát előkészítő bizottság. A bizottság közel két esztendőn keresztül rendszeresen ülésezett, és ebben az egy kérdésben alakult ki konszenzus, hogy egymillió forint helyett legyen kétmillió forint a keret; semmi egyéb kérdésben nem tudott a bizottság megállapodni. Tehát igenis, volt hatpárti egyeztetés, a hatpárti egyeztetés nem vezetett eredményre, kizárólag ebben a keretben alakult ki ez a többségi álláspont, de akkor úgy döntöttünk, én is tagja voltam ennek a bizottságnak, hogy ezért az egyetlenegy pontért nem fogunk előterjeszteni törvénymódosítást.

Igyekeztem kitérni arra, hogy a köztisztviselői törvény megváltoztatása miatt nagyban lecsökken azoknak a személyeknek a köre, akik már gyakorlottan vettek részt a választások lebonyolításában, és most a törvénymódosítás miatt ebből a körből kikerülnek.

Ez volt a másik indok, amiért hozzá kellene nyúlni a választójogi törvényhez. A harmadik pedig az MSZP által előterjesztett indítványon alapul, ez a kötelező újraszámlálási kérdés. Ebben is egységes álláspont van. Tehát volt hatpárti egyeztetés, a hatpárti egyeztetés ebben az egy kérdésben hozott eredményt, egyéb kérdésekben nem volt eredmény, most ezen változások miatt indokolt előterjeszteni ezt a törvényjavaslatot.

A másik pedig: én tévesztettem el az időpontot, a köztisztviselői törvénnyel a közszolgálati szerveknél foglalkoztatott korábbi köztisztviselők munkaviszonya 2001. július 1-jével történt, tehát rendkívül rövid idő telt el azóta, és ezt a törvényi szűkítést vette észre dr. Kovács Zoltán képviselő úr (Az elnök jelzi az idő leteltét.), és terjesztette elő az indítványát.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)