Készült: 2020.07.13.23:26:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

131. ülésnap (2020.05.20.), 136. felszólalás
Felszólaló Arató Gergely (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:15


Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselőtársam a késői órát említette. Szerintem azok a képviselőtársaink, akik tegnap fél egyig voltak itt a parlamentben, másképp látják ezt az időpontot. De ennek ellenére én vele szemben nem szeretnék hosszan beszélni erről a törvényről, tekintettel arra, hogy lényegében egyetlen képpel leírható az, hogy milyen ez a törvény. Ez egy klasszikus kétarcú törvény, mondhatom azt is, hogy Dr. Jekyll és Mr. Hyde típusú törvény, jó pár ilyen volt már előttünk.

(17.10)

Stevenson klasszikus regényéből a joviális, okos doktor szerepében lép föl az Európai Unió, amelynek itt átülteti a kormány, és egyébként helyesen teszi, látszik, és  hogy mondjam csak  elismeréssel tudok szólni arról a szakmai munkáról, amit a kormány ezzel kapcsolatban elvégzett vagy az ezzel foglalkozó szakemberei. Azt kell mondanom, hogy tulajdonképpen az irányelv átültetése részletesen megtörténik, és megfelel mind az uniós elveknek, mind pedig tulajdonképpen megfelel annak a helyzetnek, amire Magyarországon szükség van, a korábbi magyar jogrendnek.

Fanyaloghatnánk azon, hogy ezeknek a lépéseknek egy jó részét korábban is megtehette volna már a kormány, nem kellett volna az EU-ra várni, de azt kell mondanom, hogy nyilván azt is várta a kormány, és ez is érthető, hogy pontosan mi lesz a kódexben, mert hogyha korábban lép, akkor esetleg vissza kell hozni egy törvényt. Ezt is meg tudom érteni.

Tehát azt kell mondanom, hogy ezt a részét a törvénynek alapvetően kevés kritika érheti. Azokat a célokat szolgálja, amiket mi is támogatunk, hogy az a típusú technikai fejlődés folytatódjon Magyarországon, amely alapvetően lehetővé teszi azt, hogy széles körben elérhetőek legyenek azok a hálózati feltételek és általánosságban infokommunikációs szolgáltatások, amelyek ma már hozzátartoznak az életünkhöz, néha morgunk rajta, néha élcelődünk rajta, de valójában ezek az életünk részét képezik.

Államtitkár úr expozéjában egyetlen elemre csak azért reagálok, a bántás szándéka nélkül, mert azt gondolom, hogy fontos, hogy értsük, hogy ez csak az egyik része a digitális Magyarország fejlesztésének. Azt mondja államtitkár úr, hogy bebizonyította a járvány és a járvány miatt kötelességből, kötelezően vagy kényszerből elrendelt iskolai távoktatási rendszer, hogy milyen fontos az infokommunikációs technika és milyen fontos a távoktatás lehetősége az oktatásban.

Drága államtitkár úr, azért ezt már 15 éve is tudtuk. Ha önök, vagy nem önök, mert ön akkor még nagyon fiatal volt, hanem az ön elődei nem dobták volna a kukába azt az infokommunikációs oktatási stratégiát, amit otthagytunk készen a minisztériumban 2010-ben, akkor most úgy mehettünk volna neki a válságnak és a távoktatásnak, hogy minden tanárnak és minden diáknak van speciális oktatási célokat szolgáló laptopja, ezen jó minőségű magyar oktatási környezet fut, és egyébként van 8-10 éves gyakorlat abban, hogy hogyan kell használni ezt az oktatási környezetet.

Nagyon klassz és nagyon jó az, hogy megoldották ezt az iskolák, de azt is tudjuk, hogy azért ez egy csomó nehézséggel járt, egészen onnantól, hogy nem álltak rendelkezésre sem a családokban, sem az iskolákban a megfelelő eszközök, egészen odáig, hogy a megfelelő tapasztalat és szaktudás is meglehetősen hiányosan állt csak rendelkezésre.

Azt kell mondanom tehát, és arra akarom biztatni tulajdonképpen ebből a szempontból a kormányt, hogy ne csak ezzel a részével foglalkozzanak, ne csak a technikai résszel foglalkozzanak, hanem foglalkozzanak sokkal többet a digitális írástudás, a digitális kultúra és a digitális szolgáltatások kérdésével is.

Ha megnézzük azt, hogy a digitális fejlettséget mérő index, a DESI-index mit mutat, az lényegében azt mutatja, hogy Magyarország nagyjából az uniós átlag szintjén, egy-két helyen még előtte is van a kapcsolt szolgáltatásokban, szóval, mindenben, hogy egyszerűen fogalmazzak, mindenben, ami drót, ami infrastruktúra, abban viszonylag jól áll, és ebből a szempontból ez a törvényjavaslat segít megtartani ezt a fajta pozíciót, és le van maradva abban, ami szolgáltatás, és ami humán terület, kivéve például az informatikusok számát, tehát ott sem egyértelmű ez a dolog, de ott azért sokfajta lemaradás van.

Tehát azt kell mondanom, hogy továbbra is hiányoljuk azt az átfogó stratégiát, ami minden területet felölel, és ami mögött egy széles szakmai konszenzus van és széles intézkedések. De hát persze nyilván elmondhatja erre a kormány képviselője, nyilván el is mondja majd, hogy most ez a törvénytervezet van előttünk, majd lesznek más törvénytervezetek, és egyéb munkasikerekre is készül a kormány. Valóban, reméljük, hogy így lesz. Egyébként ebből a szempontból őszintén szólva azt látom, hogy a mostani Innovációs Minisztériumban sok minden nincs jó helyen, de speciel ez a terület talán jobb helyen van, mint azokon a korábbi minisztériumi helyeken, ahol volt, mintha most nagyobb figyelmet és nagyobb odafigyelést kapna ez a terület.

Nézzük akkor a kevésbé kellemes oldalt, a szörnyűséges Mr. Hyde-ot, akit ebben az esetben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság játszik el. A törvénytervezetet azért nem fogjuk tudni támogatni, mert miközben a javaslatnak van egy csomó pozitív eleme, eközben tovább növeli azt a hatalmat, amit ez a fajta hivatal betölt.

Azt értjük persze, hogy van egy jó nagy székház, kell hozzá hatáskör is. Mai hír vagy mostanában kiderült hír, hogy 20 milliárdból építik föl a szipiszupi, csodálatos központot ennek az intézménynek, csakhogy látjuk azt is, hogy mire használják önök ezt az intézményt.

Nem szeretnék most belemenni egy médiapolitikai vitába, de hát ez az az intézmény, ami egyébként a hivatali bürokratikus hátterét biztosítja számos intézkedésnek, amely érdemben és jelentősen korlátozza a média szabadságát. Ez az a hivatal, amely eddig sem félt visszaélni nagyon jelentős hatalmával politikai célok érdekében. Hadd utaljak nagy szeretettel arra, hogy milyen módon sikerült rávenni egyes hírek szerint a magyar nagy telekommunikációs cég mögött álló német anyavállalatot arra, hogy eladja az Origót megfelelő kezekbe, amiből aztán finoman szólva sem a sajtószabadság dicsőségére szolgáló kormányzati szócső lett.

Magyarán szólva, akár a frekvenciákról van szó, akár pedig egyébként általánosságban a hírközléssel és a digitális technikákkal kapcsolatos, egyébként nagyon-nagyon értékes jogoknak és lehetőségeknek az osztásáról és az ezzel járó nagyon komoly hatalomról, ezzel ma a hatóság átláthatatlanul, ugyanakkor politikai célok érdekében él.

Ezért mi a javaslattal, ami ennek a hatóságnak a jogköreit, az önkényes fellépés lehetőségét szélesíti, nem tudunk egyetérteni, és egy ilyen javaslatot nem tudunk támogatni, még egyszer mondom, a javaslat egyébként létező számos pozitív eleme ellenére sem. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai