Készült: 2020.12.03.08:15:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2001.03.07.), 16. felszólalás
Felszólaló Koppánné Dr. Kertész Margit (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:38


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében erről a négy törvényjavaslatról együttesen kívánnék szólni. Elöljáróban feltétlenül szeretném elmondani, hogy számomra az az újszerű ezen törvényjavaslatok ismertetése kapcsán, hogy a törvényjavaslatok, ahogyan a bizottsági jegyzőkönyvekben olvastam, maguk mögött tudnak hatpárti egyeztetést, amelynek mindenképpen jelzés értéke van számomra. Hiszen ezeknek az egyeztetéseknek a kapcsán mód nyílt arra, hogy mindkét oldalról véleményt nyilváníthattak, és úgy érzem, hogy konszenzus alapján sikerült a törvényjavaslatokat úgy előkészíteni és úgy megfogalmazni, hogy az mindenki számára egyértelmű és jó legyen, és ilyen módon kerüljön a törvénytervezet a tisztelt Ház elé.

A négy törvényjavaslat a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, a menedékjogról, a határőrizetről és a határőrségről, valamint a magyar állampolgárságról szóló törvénytervezet. A négy törvényjavaslat azon kívül, hogy terjedelmét tekintve nagy anyag, a fent vázolt politikai jelentőségét és előremutató szabályozási tárgyukat tekintve összekapcsolódnak. A módosítások célja az Európai Unióhoz való igazodás, és mintegy kétharmaduk ezt szolgálja. Bizonyos értelemben számomra, számunkra, állampolgárok számára a fennmaradó egyharmad rész az érdekes, hiszen hiányosságokat pótol, a gyakorlatban jelentkező problémákat igyekszik megoldani - és ennek érdekében módosítani -, amelyek akár ránk, állampolgárokra, akár eddig a jogot alkalmazó hatóságok részére új megoldásokat kínálnak. Magyarul: a gyakorlati élet problémáit jeleníti meg a jogalkalmazás kapcsán.

A legnagyobb terjedelmű törvényjavaslat a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvénytervezet, amely szabályozza a jogokat és kötelezettségeket, a feladatokat, amelyeket a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos ügyekben a magyar hatóságok végeznek. Pontos fogalommeghatározásokat tartalmaz. Személyi hatálya kiterjed a külföldiekre, beleértve a hontalanokat is. A hatályos törvényhez képest lényeges új eleme a szabályozásnak, hogy hatálya alá vonja a menedékjogi eljárásban érintett kérelmezőket és az ideiglenes védelemben részesített külföldieket is.

Az eddigiekkel szemben a javaslat szűkebb szervezeti körben határozza meg az idegenrendészeti ügyekben eljáró hatóságokat. Idegenrendészeti hatósági jogkörrel ruházza fel a központi idegenrendészeti szervet, a BM Bevándorlási Hivatalt, valamint annak területi szerveit, a határőrség idegenrendészeti szerveit, továbbá a vízumkiadásra jogosított külképviseletet és a Külügyminisztériumot. Csak közreműködői jogköröket biztosít a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség számára, és teljesen megszünteti a közigazgatási hivatalok idegenrendészeti hatáskörét.

A javaslat precízen fogalmazza meg a beutazás és tartózkodás szabályait, azt, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy az engedélyt megkapják. Alapvető változás az a rendelkezés, amely szerint a vízum nélkül beutazó külföldiek az első belépés időpontjától számított hat hónap alatt legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak külön engedély nélkül az ország területén, amennyiben rendelkeznek a tartózkodáshoz szükséges egyéb feltételekkel is. Ezzel a csatlakozást követően megszűnik a vízummentesen beutazó külföldiek esetében az a lehetőség, hogy 30, illetve 90 naponkénti ki- és visszautazással évekig tartózkodjanak az országban, anélkül, hogy az idegenrendészeti hatóságtól tartózkodási engedélyt kérnének.

A javaslat egyúttal felsorolja azokat a rendkívüli eseteket, amelyek bekövetkeztekor a belügyminiszter akár valamennyi beutazási feltétel teljesítése alól felmentést adhat. A javaslat a schengeni végrehajtási egyezményben foglaltakkal összhangban meghatározza a beutazáshoz és a tartózkodáshoz szükséges feltételeket, azokat a feltételeket, amelyek anyagi feltétel meglétét kérik, biztosítja a külföldi számára a tartózkodási célnak megfelelő létfenntartási körülményeket, valamint a származási országba történő visszautazás feltételeit, abba az országba, amelybe a külföldi belépési jogosultsággal rendelkezik.

Felsorolja a tervezet az anyagi fedezet megléte igazolásának lehetséges módozatait, kitérve külön is az érvényes meghívólevéllel történő igazolás kérésére. Részletesen szabályozásra kerülnek a meghívó fél - nemcsak természetes személy, hanem Magyarországon székhellyel rendelkező külföldi jogi személy - azon kötelezettségei és anyagi helytállása, amelyet igazolni kell.

A javaslat, szintén a korábban idézett egyezménnyel összefüggésben, meghatározza a kiadható vízumok négy típusát, amellyel jelentősen átalakította a hatályos törvény szabályait. A tartózkodási engedélyekkel kapcsolatban jelentősen megváltozik a jogcímek köre, hiszen csak kétféle tartózkodási jogcímet határoz meg a jelenlegi elfogadásra kerülő szabályozás: a tartózkodási engedély és a letelepedési engedély fogalmát.

A tartózkodási engedély legfeljebb két évre adható ki, és alkalmanként további két évre meghosszabbítható. Új eleme e szabályozásnak, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek Magyarországon született gyermeke részére a tartózkodási engedély a jogszabályi feltételek vizsgálata nélkül kerül kiadásra. A letelepedési engedélynek, amely a beutazási és tartózkodási engedélyek sajátos típusa, és határidő nélküli állandó magyarországi tartózkodásra jogosít, alapvető feltétele, hogy a kérelmezőnek együttesen kell teljesítenie mindazokat a feltételeket, amelyekkel engedélyezik a letelepedést. Ha valamelyik hiányzik, a belügyminiszter méltányosságból kivételt tehet. Új eleme a javaslatnak, hogy az idegenrendészeti hatóság ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el azt a külföldit, aki nem rendelkezik a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges engedéllyel. A javaslat hatályba léptetésének időpontja 2002. január 1-je.

A menedékjogról szóló CXXXIX. törvény módosítása az Európai Unióban használt fogalmakkal összhangban pontosítja a menekültügyi törvényben használt fogalmakat, és kiegészítésként megállapítja a kísérő nélküli kiskorú definícióját. A 2. § pontosan meghatározza, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kit kell menekültként elismerni, és hogyan kell a kérelmet benyújtani. Az ideiglenes menedék megszűnik a kormány által megjelölt tény bekövetkeztével, például az ideiglenes menedék biztosítására okot adó körülmények megszűnése esetén, ezt a 3. § taglalja.

A menekültet a jelenleg hatályos rendelkezések szerint is a magyar állampolgárra vonatkozó jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, indokolt azonban előírni, hogy rendelkezzenek az okmánybiztonsági előírásoknak megfelelő személyazonosító igazolvánnyal.

A menekültkénti elismerés iránti kérelmeket a jövőben a hivatal területi szervei, a menekültügyi hatóság fogja elbírálni. Az elismert menekültek és menedékesek ellátásában, a társadalmi beilleszkedésben a települési önkormányzatok és intézmények is részt vesznek, azért, hogy az e célokra rendelkezésre álló költségvetési források eredményesen kerüljenek felhasználásra. A javaslat egyértelműsíti, hogy a menekültügyi hatóság a kérelem megalapozottságáról nem dönthet a kérelmező személyes meghallgatása nélkül, és ez összefüggésben van a Tanács 1995. június 20-ai állásfoglalásával.

Lényeges változást jelent az eljárások rendjének a megváltoztatása olyan értelemben, hogy a javaslat átveszi és alkalmazza a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek elbírálására irányadó uniós elvárásokat. Megfogalmazza a csatlakozásunk időpontjától a dublini egyezmény szerinti, a menedékjogi eljárások átadás-átvételére szolgáló alapvető rendelkezéseket, valamint új elem, hogy a jogellenesen Magyarországon tartózkodó kérelmezőt, akinek menekültkénti elismerését elutasították, a későbbi idegenrendészeti eljárás helyett a menekültügyi hatóság utasítja ki. Természetesen előzőleg megvizsgálja a hatóság, hogy a kiutasítás nem ütközik-e az európai emberi jogi egyezménnyel.

A harmadik törvényjavaslat a határőrizetről és a határőrségről szóló '97. évi XXXII. törvény módosítását tartalmazza, amely a jogharmonizációs kötelezettségeken túlmenően a gyakorlatban jelentkező értelmezési problémák megoldására, a szöveg pontosítására terjed ki. A törvény új fogalomrendszere a schengeni végrehajtási egyezmény részes államai belső és külső határainak megfogalmazását alkalmazza, amelyre csak akkor kerül majd sor, amikor az Európai Unió Tanácsa dönt Magyarország teljes jogú tagságáról és ezzel párhuzamosan az ellenőrzések megszüntetéséről a belső határokon.

 

(10.20)

 

Ezért a javaslat mindazokat a jogtechnikai megoldásokat alkalmazza, amelyek lehetővé teszik a törvény többi részétől külön való hatályba léptetést.

Jelentős új eleme a javaslatnak, hogy a határátkelők tekintetében csak úgy lehet megnyitni új határátkelőhelyet, ha az megfelel az uniós elvárásoknak, és a megfelelő költség is rendelkezésre áll a működtetéshez, vagyis mindazok az infrastrukturális feltételek adottak, ahol a kulturált és biztonságos ellenőrzés lehetősége fennáll.

A negyedik törvényjavaslat a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása, amely azért vált szükségessé, mert a törvény hatálybalépése óta eltelt nyolc év, és mind a belső, mind a nemzetközi jogban mentek végbe olyan változások, amelyek szükségessé tették és teszik a törvény harmonizációját a megváltozott szabályokhoz. A határon túlról áttelepült magyarok névviselésének problémája a joggyakorlatban többször fölmerült, hiszen a magyar állampolgárságuk mellett gyakran elveszítették magyaros nevüket is, és miután sérelmezték, hogy magyar származású volt a családjuk, és ezekhez az okmányokhoz csak időigényes és költséges eljárás útján jutottak hozzá, ezért a javaslat névmódosítás címszó alatt külön került szabályozásra.

A tervezet bővíti a kedvezményes honosításra jogosultak körét oly módon, hogy az itt lakás időtartamát nyolc év helyett öt évben állapítja meg. Ez a kedvezmény valójában három személyi kört érint: az ország területén született külföldieket, azokat, akik már kiskorúként is Magyarországon éltek, valamint a hontalanokat.

Az államok közössége régóta deklarálta a hontalanság ellenében ható szabályozás szükségességét, mert a hontalanok egy állam védelmének hiányában bizonyos jogokat nem élvezhetnek, különösen a lakóhelyük államán kívül. Az ENSZ-nek két egyezménye is foglalkozik a hontalanokkal: a hontalan személyek jogállásáról és a hontalanság csökkentéséről szóló egyezmény.

A nemzetközi jog értelmében hontalannak azt tekintjük, akit egyetlen állam sem tekint állampolgárának, és a javaslat tételesen felsorolja, hogy kinek és hol kell alkotmányos alapismeretekből vizsgát tennie. A vizsga célja nyilván nem egyéb, mint hogy felmérje a magyar nyelv ismeretét, a mindennapi életben való eligazodást és bizonyos alapvető társadalmi ismereteket. Külön szabályozza a javaslat, hogy kinek nem kell vizsgát tennie.

Fontos módosítása a hatályos törvénnyel szemben a jelenlegi javaslatnak, hogy a korábbi szabályozás lehetetlenné tette, hogy aki egyszer a magyar állampolgárságot megszerezte, attól az visszavonásra kerüljön. Életszerűtlen ez a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy aki törvénytelen eszközzel, a hatóság félrevezetésével szerezte meg a magyar állampolgárságot, attól ne lehessen ezt valamilyen oknál fogva visszavonni. Egyetlen kitétele van a visszavonásnak, hogy ha az állampolgárság megszerzésétől tíz év eltelt, akkor erre nem nyílik mód. Ahogy a javaslat fogalmaz, szükségszerű e törvénytervezet hatályba léptetése minél előbb, éppen e megfontolásból az idei év július 1-jével tervezi a törvény hatályba léptetését a jogalkotó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a négy törvényjavaslatot jónak ítélem, és általános vitára alkalmasnak tartjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai