Készült: 2020.07.14.15:48:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

221. ülésnap (2009.09.15.), 86. felszólalás
Felszólaló Vígh Ilona (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:56


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VÍGH ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A magam részéről nagyon örülök annak, hogy a hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló határozati javaslatot a parlament őszi ülésszakának első napján napirendre tűzte a parlament.

(15.30)

Azt, hogy ebben a nagyon fontos ügyben nincs megoldás, talán az is indokolja, hogy szocialista-liberális képviselőtársaim talán nem tartják fontosnak, hogy erről a témáról beszéljünk, illetve vitassuk meg, annak érdekében, hogy ezek a károsultak megfelelő megoldást kapjanak a problémáikra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt év őszén volt a parlament napirendjén az egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést segítő módosításáról szóló törvényjavaslat, akkor képviselőtársaimmal itt a vitában megfogalmaztuk azt, hogy nemcsak ez a nagy probléma, hogy ma Magyarországon uzsorakamattal adnak kölcsönt talán a legszegényebbeknek, legrászorultabbaknak - ez különösen érinti a legszegényebb vidékeket -, hanem sajnos tudnunk kell azt, hogy a mai bankrendszer is szinte uzsorakamattal adja a kölcsönt ma Magyarországon.

Képviselőtársaim vélhetően valamennyien ültek már bank szép irodájában, ahol a bank, az ügyfél és a közjegyző hármasa van jelen, amikor is a közjegyző körülbelül 150 oldalon keresztül ismerteti az ügyféllel, hogy elsősorban mi az ő kötelezettsége. Azt hiszem, hogy talán ez a legnagyobb probléma, és a korábbi törvény tárgyalása kapcsán is szó esett arról, hogy ma sajnos rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a pénzügyi kultúra alacsony foka jellemző, és akkor megfogalmaztuk, hogy az oktatási rendszernek és a médiának is rendkívül nagy szerepe lenne abban, hogy a lakosságot tájékoztassa abban az esetben, ha hitelt kíván felvenni.

Nyilván az emberek azért szeretnének hitelt felvenni, mert bajban vannak. Azt gondolom, hogy az utóbbi egy évben, illetve korábban is, a devizaalapú hitelek esetében is az emberekben igazán nem tudatosul, hogy milyen kötelezettség hárul rájuk, amennyiben iksz összegű hitelt felvesznek.

Arra aztán igazán nem számítottak az állampolgárok, hogy elér bennünket a '33-as gazdasági világválsághoz hasonló pénzügyi és gazdasági válság, aminek következtében az állampolgárok még nehezebb helyzetbe kerülnek. Abba már nem akarok belebonyolódni, hogy mi is okozta a pénzügyi és gazdasági válságot a világban, Európában. A pénzpiaci hiénák mohósága miatt történt vélhetően ez a probléma, amelynek a levét a kisemberek isszák meg, illetve azok, akik bajban vannak, és hitelt kénytelenek felvenni. Tisztelt Képviselőtársaim! Senki nem számít tehát arra, hogy ha fölvesz egy iksz összegű hitelt, akkor menet közben a hitel összege a duplájára nő, illetve 30-40 százalékkal magasabb összegű hitelt kell visszafizetniük.

A problémát még nehezíti az, hogy a pénzügyi-gazdasági válság következtében munkahelyek ezrei szűntek meg. Képviselőtársaim, talán soha nem volt ilyen nagy mértékű a munkanélküliség hazánkban, mint napjainkban. Azt gondolom, hogy a kormány ezt a problémát a jelen helyzetben igazán nem tudja kezelni. Az "Út a munkához" elnevezésű program gyakorlati hatását érezzük az önkormányzati munkában. Azt gondolom, hogy ez igazán nem megfelelő megoldás, és az egész közfoglalkoztatás is alapvetően változásra szorulna. Tehát egészen új alapokra kellene helyezni az egész foglalkoztatási kérdést. Azt gondolom, hogy nagyon nagy összegeket fordít a kormány a foglalkoztatásra, de igazán ez nem hatékony, és nem éri el a célját.

Képviselőtársaim, azt is látjuk, hogy tehát nagyon alacsony a foglalkoztatás Magyarországon; a férfiak alig 56 százaléka, míg a nők 50 százaléka dolgozik. Soha nem látott a regisztrált munkanélküliek száma, ami 558 ezer. Tehát bőven van probléma ezen a területen. Azért is lenne fontos, hogy ezt a problémát összetetten kezeljük, és nagyon fontos lenne, hogy a parlamenti pártok konszenzusra jussanak a tekintetben, hogy valóban, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek, azokon segítsünk.

A szociális bizottságban is szó volt róla, és tegnap Bajnai Gordon miniszterelnök úr is az expozéjában szólt arról, hogy milyen megoldásokat találtak ennek a problémának a kezelésére. Említésre került, hogy létrehozták a krízisalapot 5 milliárd forinttal, és 8 ezer fő kapott 35 ezer forint támogatást. Megkérdezem képviselőtársaimat: ha egy picit belegondolnak a mindennapi élet gyakorlatába, tulajdonképpen ezzel a 35 ezer forint összeggel hogyan tud boldogulni az a család, amely rendkívül nehéz helyzetbe került?

A másik megoldásnak gondolja a kormány, hogy az önkormányzatok oldják meg ezt a problémát; abban az esetben, ha valaki elveszíti a lakását, akkor az önkormányzatok vásárolják vissza a Magyar Fejlesztési Bank segítségével. Úgy látom, képviselőtársaim, hogy az önkormányzati rendszer alapvető filozófiájával ellenkezik ez az elképzelés, hogy az önkormányzatok vegyék el azoktól a családoktól a lakást, akik nehéz helyzetbe kerültek. Nem hiszem, hogy ez egy jó elgondolás az önök részéről. Az önkormányzatok nem azért vannak, hogy még nagyobb gondot okozzanak, hanem azért vagyunk, hogy segítsük az ott élő családokat, embereket. Tehát semmiképpen nem tartjuk jónak, hogy az önkormányzatok vegyék meg az emberek lakását, és aztán még nehezebb helyzetbe hozzuk őket azáltal, hogy havonta bérleti díjat kérünk tőlük, és így még inkább növeljük a problémáikat.

Ismerik képviselőtársaim, hogy milyen nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok. Soha nem látott kötvénykibocsátásra került sor az elmúlt időszakban. Azt is tudják képviselőtársaim, hogy a 3263 önkormányzat közel 50 százaléka úgynevezett önhibáján kívül hátrányos helyzetű, ami tudjuk, hogy azt jelenti, hogy az alapfeladataikat nem tudják ellátni. Tehát egyszerűen nincsenek meg a biztos személyi feltételek ahhoz, hogy az oktatási, egészségügyi és szociális feladatainkat megfelelően el tudjuk látni. Tehát nem gondolom, hogy az önkormányzatok nyakába kellene varrni ezt a problémát.

Képviselőtársaim! Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy nem csak ez a probléma most a településeken, hogy családok veszítik el a lakásukat. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem csak a bank által biztosított hitelek okozzák a legnagyobb problémát, ugyanilyen problémát jelent a közüzemi szolgáltatók uralma, hiszen ők is talán azt tesznek az emberekkel, amit akarnak.

Én is szeretnék felolvasni egy levelet. Képviselőtársam, László Tamás egy banki levélből idézett. Én pedig az Égáz-Dégáz egyik levelét hoztam el, ami engem nagyon felháborított. Én mint egy kistelepülés polgármestere látom, hogy milyen problémával küzdenek a lakosok, amikor bejönnek hozzám, és azt mondják, hogy most 28 ezer forint havi jövedelemből hogy fizessenek ki 35 ezer forintos gázszámlát. A közüzemi szolgáltatók ugyanígy ezeket a pénzügyi tételeket a lakosságra hárítják.

Csak egy gondolatot szeretnék idézni az Égáz-Dégáz leveléből, amit az ügyfeleknek küldött ki, minden család számára. "2009. június 30-ig a földgáz árszabályozásában elismert és tényleges import költségeinek a negatív különbözetéből adódó bevétel hiányát, az import korrekciós tényezőt a felhasználók felé tovább kell hárítani. Ez a tétel a számlák végösszegében szerepelni fog, a fizetendő összeg ezzel növekedni fog." Ugyancsak tartalmazza ez a levél, hogy a július 1-jétől alkalmazandó földgázegységárat megtekinthetik a honlapjukon az ügyfelek. Továbbá 2009. július 1-jétől a gázdíjak esetében alkalmazandó áfamérték 25 százalékra változik.

Tehát, képviselőtársaim, azt gondolom, hogy a kormány intézkedései során igazán nem gondol abba bele, hogy milyen terhek rakódnak ma egy családra. Felhívnám tehát a figyelmet arra, hogy én a közüzemi szolgáltatók esetében is problémásnak tartom ezeket az összegeket, amelyeket szintén a lakossággal kívánnak megfizettetni.

Államtitkár úr felszólalásában jelezte, hogy növekedtek a bérek és a nyugdíjak az elmúlt években. Államtitkár úrnak azt szeretném erre reagálni, hogy az európai összehasonlítás tekintetében bizony Magyarországon nagyon alacsonyak a bérek és a nyugdíjak, és a világpiaci áron ránk szabadított közüzemi szolgáltatói díjak nagyon nagy nehézséget okoznak a családoknak.

Államtitkár úrnak szeretném még jelezni, hogy azt is tudjuk ugye, hogy az IMF-hitel egy részét a bankok kapták. Tehát azt gondolom, hogy a bankoknak bizony nagyobb részt kellene vállalniuk ezekből a terhekből, és nem a hitelfelvevőkre kellene hárítani ezeket a nagyobb összegeket.

Amikor a szociális bizottságunk augusztus 18-án ülésezett, akkor a PSZÁF, illetve a Pénzügyminisztérium munkatársai tájékoztattak bennünket arról, hogy a hitelfelvétel összege 5800 milliárd forint ma Magyarországon.

(15.40)

3 millió ingatlan van, ugye, kis hazánkban, és 40 ezren nem tudják fizetni a hiteleket, és eddig 3 ezer végrehajtás történt, és 10 ezer ügylet átütemezése van folyamatban. Tehát úgy fogalmaztak a minisztérium munkatársai, hogy ez a 3 ezer árverezés nem is olyan sok. Képviselőtársaim, államtitkár úr, én azt mondanám, hogy ez bizony nagyon sok, és különösen az a 40 ezer család, aki nem tudja fizetni a hitelt. Akit kiköltöztetnek a lakásából, annak bizony ez nagyon komoly problémát okoz, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy konszenzusra kellene jutnunk abban, hogy megfelelő megoldást találjunk erre a kérdésre.

Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek után én is azt fogalmazom meg, hogy úgy érzem, és nagyon sokan megfogalmazzák a lakostársaim közül is, hogy az állam nem tölti be szerepét, tehát nem védi meg az állampolgárait. Úgy érzik, hogy védtelenek, és ebben bizony nagyon nagy szerepe van a kormánynak, hogy bizony érezzék a lakosok azt, hogy az állam megvédi őket, és most a probléma kapcsán úgy érezzük, hogy erről nincs szó.

A bankok magatartáskódexével kapcsolatban halljuk, hogy nem lesz ez olyan egyszerű ügy, tehát ez nem fogja megoldani a szóban forgó problémát. Azt mondják a bankok, hogy az ő eljárásuk jogszerű, bár megfogalmazzuk, hogy etikátlan ez a dolog, amit csinál a bank, de jogszerű. Én is azt gondolom, hogy egy magatartáskódex ezt a problémát nem oldja meg.

Képviselőtársaim! Soltész Miklós képviselőtársam elmondta azokat a pontokat, amelyeket fontosnak tartanánk, hogy törvényi rangra emelkedjenek ezek a javaslatok. Én csak reménykedem abban, hogy képviselőtársaim támogatnak bennünket abban, hogy törvény szülessen, és azt gondolom, hogy a képviselőknek nagyon nagy felelőssége van abban, hogy a legnehezebb helyzetben lévő családoknak ilyen módon segítsünk a jövőben.

Képviselőtársaim, köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem a határozati javaslatunk támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai