Készült: 2022.08.18.05:57:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

253. ülésnap (2009.12.15.), 53. felszólalás
Felszólaló Török Zsolt (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 14:58


Felszólalások:  Előző  53  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÖRÖK ZSOLT (MSZP), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A T/11436. számú előterjesztés az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvény nevet viseli. Rögtön az elején el kell mondani, hogy nem elsősorban a saját szellemi termékünkről van szó, hanem civil ifjúsági kezdeményezéseknek, civil ifjúsági szervezetek megkeresésének tettünk eleget akkor, amikor először többpárti egyeztetéseket folytattunk az ügyben, hogy legyen az ifjúságnak törvénye, illetve be is nyújtottuk ezt a törvényjavaslatot képviselőtársaimmal - dr. Varga László, aki egyben a Societas elnöke, dr. Szabóné Müller Timea, Winkfein Csaba képviselőtársaimmal - közösen, éppen azért, hogy a nemzeti ifjúsági stratégia elfogadása után, annak vitája során a mindenki által áhított ifjúsági törvény megszülethessék.

A törvény célja a családon és iskolán kívüli közegben az ifjúságot érintő állami, kormányzati és önkormányzati közfeladatok kijelölése. Éppen ezért a törvény egyrészt összefoglalja azokat a közfeladatokat, amelyeket jelenleg is ellát, vagy el kellene hogy lásson az állam, az önkormányzat vagy annak valamely alrendszere, valamelyik szereplője, másrészt pedig új feladatokat is kijelöl.

A törvénytervezet célja összhangban van a fiatalok élethelyzetével. Hiszen jól tudjuk, hogy az ifjúsági korosztály idejének nagy részét otthonától távol tölti, illetve, ha egy másik szemszögből nézzük, akkor pedig több időt tölt iskolán kívül, mint azon belül. Ezt a kifejezést persze nem negatív értelemben használom, hanem azért, mert valóban ez történik.

Éppen ezért tehát fontos, hogy a fiatalokra ne csak mint a családtámogatás alanyaira gondoljanak; fontos, hogy a fiatalokra, az ifjúságra ne csak mint az oktatás tárgyának alanyaira gondoljanak, hanem mint azokra a fiatalokra, akik, ahogy a nemzeti ifjúsági stratégia is megfogalmazta, a jövő nemzedékeként Magyarország, a magyar nemzet jövőjének erőforrásai.

Korábban sokat emlegettük, és pártállástól függetlenül sokan kértük, hogy szülessék törvény az ifjúságról, alkossa meg az Országgyűlés az ifjúsági törvényt. Szerintem ezt jól megalapozta az a több alkalommal elvégzett ifjúságkutatás, amelynek folyományaként megalkottuk a nemzeti ifjúsági stratégiát, és amelyet szinte teljes összhangban sikerült elfogadni, bár menet közben volt számos támadás ez ügyben, voltak véleménykülönbségek, de a vége az volt, hogy egy nemzeti ifjúsági stratégiát tudtunk megalkotni, amely tizenöt évre határozza meg a magyar fiatalok jövőjét, jövőképét, egy víziót vázol fel eléjük.

Az ifjúsági törvény egyik alpontja lehet a nemzeti ifjúsági stratégiának. Maga a nemzeti ifjúsági stratégia kijelöli, hogy minden két évben a kormány köteles egy cselekvési programot az Országgyűlés elé terjeszteni, illetve a cselekvési program végrehajtásáról egy jelentést készíteni. Ez maga az operatív, a cselekvést megjelenítő program, az, ami a fiatalok számára segítséget és lehetőséget nyújt. Az ifjúsági törvény pedig ezeknek a kereteit próbálja meghatározni.

Nézzük, miről szól maga a törvény! Feladatokat határoz meg például a Magyar Országgyűlésnek, amikor azt mondja, hogy az Országgyűlés ötévente fogadjon el egy jelentést az ENSZ gyermekjogokról szóló egyezményének teljesüléséről, érvényesüléséről. Vagy éppen meghatározza a törvény, hogy egy nemzeti ifjúsági stratégiát alkot, de nemcsak egyszer, egy alkalommal, 15 évre, hanem, ahogy az ifjúsági stratégiát tartalmazó határozat is megfogalmazta, ezt nyomon követi, utánköveti, és ha szükséges, akkor módosítja, vagy újabb 15 évre, 20 évre vagy 25 évre, hosszabb távra újabb ifjúsági stratégiát fogad el.

A törvény egy új intézményt is behoz, ez az ifjúsági jogok országgyűlési biztosának intézménye, egy új ombudsman. Erről a civil szervezetek körében is volt vita. Ami miatt mégis indokolt, hogy a törvényben szerepel, az az, hogy korábban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladat- és hatáskörét elsősorban gyermek- és ifjúsági jogokkal kapcsolatban határozta meg a benyújtott javaslat, később erősen zöldombudsman jelleget kapott ez az intézmény, elsősorban a környezetvédelmi zöldügyek felügyeletét bízta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosára. Ezért tartanánk szükségesnek azt, hogy az ifjúság ügyeivel foglalkozó országgyűlési biztos intézménye létrejöjjön.

A törvénytervezet feladatokat határoz meg a kormány számára. Itt például azt mondja, hogy az ifjúság helyzetét és problémáit érintő törvények, határozatok megalkotására kötelezi a kormányt, kétévente ifjúsági programot kell hogy elfogadjon a kormány, vagy éppen a kormány gondoskodik az ifjúsági korosztályok érdekeinek az igazgatási döntéshozatalban való figyelembevételéről. De ugyanígy az ifjúsági ügyekért felelős miniszter feladatait is felsorolja; többek között azt, hogy a programban milyen módon kell részt vennie az ifjúsági ügyekért felelős miniszternek az ifjúsági program, illetve a cselekvési program megalkotásában, annak végrehajtásában, illetve annak ellenőrzésében.

De természetesen az önkormányzatok számára is feladatokat határoz meg a törvénytervezet által megfogalmazott némelyik paragrafus, némelyik szakasz, így például egy új kötelezvény az önkormányzatok számára, hogy a 20 ezer lakosszám feletti településeken kötelező érvénnyel kellene ifjúsági bizottságot létrehozni. Ma is sok önkormányzat működtet ifjúsági bizottságot vagy önállóan, vagy más bizottság mellett, vagy annak berkein belül - sport- és ifjúsági bizottság, szociális és ifjúsági bizottság, oktatási és ifjúsági bizottság, művelődési és ifjúsági bizottság. De azt gondoljuk, hogy egy 20 ezer lakosszám feletti település esetében, ha valóban komolyan gondoljuk a nemzeti ifjúsági stratégia alapjait, amely szerint a jövő nemzedékére, a fiatalokra mint erőforrásra kell tekinteni, akkor kell hogy ezzel egy önálló bizottság foglalkozzon már önkormányzati szinten is.

A törvénytervezet egyébként nemcsak a jogok gyakorlása tekintetében határoz meg a közigazgatásra, az államra vagy annak alrendszerére kötelező feladatokat, hanem az együttműködés kereteit is szeretné bővíteni. Ily módon azt mondja ki a törvénytervezet, hogy intézményesített párbeszédformákat kell létrehozni a gyermek- és ifjúsági ügyek képviselői, érdekképviselői és a döntéshozók között. Döntéshozók, úgymint Országgyűlés - és akkor itt egy nemzeti ifjúsági képviseletre van szükség -, és úgy döntéshozók, mint önkormányzatok, megyei, fővárosi vagy települési önkormányzatok, ahol helyi szintű intézményesített párbeszédformákra van szükség, amelynek formáját konkrétan helyben kell megalkotni, hiszen az önkormányzatiság egyik fontos eleme ez. Másrészt pedig a működési metódusát is helyben kell megalkotni, hiszen erre a törvény csak kötelezi az önkormányzatokat, hogy folytasson párbeszédet, egyeztessen a fiatalokkal, kérje ki a véleményüket, sőt ha kell, akkor akár vétójogot is biztosítson a fiataloknak bizonyos ügyekben, de hogy milyen módon teszi ezt, azt a helyi önkormányzat dolgozza ki.

Hadd hozzak saját példát, egri és Heves megyei önkormányzati példát! Egerben önkormányzati képviselőként sikerült azt elérnünk hosszú évek alatt, hogy egy olyan intézményesített párbeszédforma jöjjön létre korábban, amely a városi diákparlament működését és az ott elhangzott véleményeket figyelembe véve együttműködött a diáksággal, a középiskolás korosztállyal elsősorban, de az ifjúsági intézményesített párbeszéd fórumait egyfajta érdekegyeztetési formaként is megvalósította. Korózs Lajos államtitkár úr képviselő korában számtalan alkalommal volt ott a diákparlamentet megnyitni, köszönteni a fiatalokat, vagy éppen egyfajta diákparlamenti műfajban a fiatalok hozzá juttathattak el véleményeket, javaslatokat, amelyeket utána ő képviselői munkája során is tudott alkalmazni, hasznosítani.

(11.30)

Ez jó az államnak - legyen az Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzat, települési önkormányzat vagy megyei -, és jó a fiataloknak, hiszen figyelembe veszik a véleményüket, ugyanúgy, mint minden egyes állampolgárnak van lehetősége arra, hogy beleszóljon a világ dolgaiba, a fiataloknak ezek a lehetőségek nyitnak új terepet, új kapukat.

Gondoljunk bele, egy munkavállaló a szakszervezeteken keresztül, ha jó a szakszervezet, akkor tudja érvényesíteni az akaratát. Egy munkaadó a munkaadói szervezeteken keresztül, a kamarákon keresztül például tudja érvényesíteni az akaratát vagy a véleményét. Egy egészségügyi dolgozó a szakkamarán keresztül tudja érvényesíteni a véleményét, az akaratát, az érdekeit. Egy fiatal hol tudja érvényesíteni? A diákönkormányzat erre például lehetőséget biztosít, vagy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája erre lehetőséget biztosít intézményen belül vagy éppen speciális ügyekben egy-egy témakörben, de összességében erre nem nagyon nyílik lehetőség. Ezért szeretnénk ennek a lehetőségnek a biztosítását megoldani ezzel a törvénnyel, hogy intézményesített párbeszédformák jöjjenek létre a fiatalok számára.

De ugyanígy feladat az is, hogy a fiataloknak legyen a szabad idő hasznos eltöltésére megfelelő terepe. Ennek egyik fontos eleme - és csak most kiragadom a törvényből az egyik elemét - a táboroztatás, amely egyrészt közösségi élményhez juttatja a fiatalokat, másrészt szocializációs feladatokat vállal fel, harmadrészt pedig a szabad idő hasznos eltöltését biztosíthatja, és a szülők válláról is terheket vesz le. Azt mondja a törvénytervezet, hogy megyei jogú városok esetében ajánlott, a főváros esetében, illetve megyei önkormányzatok esetében pedig kötelező érvénnyel tábort, táborhelyeket kellene üzemeltetni, hiszen azt gondoljuk, hogy ez bőven belefér ezeknek az önkormányzatoknak a költségvetésébe.

És ha már költségvetést említettem, akkor a törvénytervezet rendelkezik arról is, hogy mindezt miből. A gyermek- és ifjúsági alapprogramot jelöli meg országos forrásként, és azt mondja, hogy ez az, amiből kell hogy finanszírozzuk a gyermek- és ifjúsági ügyeket, az iskolán és családon kívüli élet finanszírozását, a fiatalok közéleti tevékenységét, szabadidős tevékenységét ezen forrásból államilag, helyben pedig az önkormányzatok saját büdzséjükön belül kell hogy elkülönítsenek keretet erre.

Természetesen joggal mondhatjuk azt, hogy ha most feladatokat rovunk az önkormányzatokra, pluszforrásokat akarunk, akkor mindezt miből. Azt gondoljuk, hogy 2011. január 1-jével lépne életbe a törvény - ez a zárórendelkezésekben szerepel is -, és ha a Bajnai-kormány válságkezelő tevékenysége eredményes, márpedig mi bízunk benne, hogy eredményes és sikeres lesz, eddig is ezt bizonyítják a számok és az adatok, akkor 2010 második felétől, a 2011. év elejétől van arra lehetőség, hogy többletforrásokat biztosítsunk egyrészt a fejlesztésre, másrészt a múlt adósságainak rendezésére, harmadrészt pedig, hogy a jövő számára biztosítsunk új lehetőséget, és az embereknek juttassunk többletforrásokat.

Persze, ennek vannak direkt formái, jövedelem vagy szociális támogatások rendszere vagy bármilyen más formák. De ahogy a nyugdíjasok esetében a gazdasági növekedés függvényében újból bevezetjük a nyugdíjprémium intézményét, és ha a gazdasági növekedés a 3-3,5 százalékot meghaladja, akkor a nyugdíjasok számára is pluszjuttatásokat tudunk biztosítani, ugyanígy szeretnénk elérni, ha 2011. január 1-jei hatályba léptetését követően a törvényből fakadóan a fiatalok számára is pluszforrásokat tudnánk biztosítani annak érdekében, hogy ne csak az iskolában, ne csak otthonukban, hanem szabad idejükben, közéleti tevékenységük során is aktívan élhessenek ezekkel a lehetőségekkel, amit a törvény is biztosít.

Összességében tehát megállapítható, hogy a törvény jövőbe mutató, a fiatalok számára kijelöli az intézményi és közigazgatási lehetőségeket, hogy hogyan, mily módon élhetnek jogaikkal. A törvény biztosít arra lehetőséget, hogy a fiatalok beleszóljanak saját sorsuk, saját életük alakításába intézményesített párbeszédformák megjelenítésével vagy éppen azzal, hogy helyi, megyei vagy országos szinten különböző képviseleti szervek létrehozását írja elő a törvénytervezet, illetve teremti meg ennek a lehetőségét. Másrészt pedig azért a beleszólás lehetőségén túl, a különböző jogok és lehetőségek felsorolásán túl az ehhez szükséges források megteremtésének kötelezettségét is előírja.

Már a bizottsági szakaszban is, az önkormányzati bizottságban, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban vagy éppen az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban történő meghallgatás, expozé, előterjesztés után is kérdések vetődtek föl arra vonatkozóan, hogy számos feladatot meghatározunk az önkormányzatoknak, érinti-e ez az önkormányzati törvényt, az Ötv.-t. Szeretném jelezni, hogy ebben a formában, ami itt meghatározásra kerül, nem érinti, hiszen az önkormányzati törvény jelenleg mintegy két és fél sor erejéig ugyan csak, de rendelkezik arról, hogy a gyermek- és ifjúsági feladatokkal kötelező az önkormányzatoknak foglalkoznia, hogy milyen formában, azt maga jelöli ki.

De azt gondolom, hogy az önkormányzatok működésének, a polgármesteri hivatalok ügyrendjének befolyásolása a törvény által egy szűk mezsgyén történik csak, éppen ezért fontos az, hogy ebben partnerek legyenek. Egyébként nem fontos ezt csinálni egy önkormányzatnak sem. Ha ő a múlt önkormányzata akar lenni, akkor foglalkozzon a múlttal. Ha a jövő önkormányzata akar lenni, akkor foglalkozzon a fiatalokkal.

Mi éppen ezért ezen törvényjavaslat keretében azt mondjuk: ha az Országgyűlés számára is fontos az, hogy a fiatalokra valóban mint erőforrásra tekintsen, ahogy a nemzeti ifjúsági stratégia is fogalmazott, akkor támogassák ezt a törvénytervezetet. Természetesen bizonyára számos ponton, számos szakaszban lehetnek vitáink, bizonyára számos ponton kell hogy módosító indítványt nyújtsanak be vagy fogadjunk be mi magunk is, de azt szeretnénk, ha Magyarországon, a Magyar Köztársaságban törvény rendelkezne a fiatalok, az ifjúság jogairól, ha az ifjúságnak egy önálló törvénye születhetne meg itt, az Országgyűlés falain belül.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  53  Következő    Ülésnap adatai