Készült: 2024.03.29.15:51:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2012.05.22.), 116-118. felszólalás
Felszólaló Babák Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:59


Felszólalások:  Előző  116 - 118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Dancsó képviselőtársam egy kicsit mélyebb kontextusba helyezte a napirenden lévő adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és nyilvánvaló, hogy ilyenkor az általános vitában sok minden szóba jöhet, mint ahogy meg is tették képviselőtársaim, és egy eléggé széles körben szorosan nem a napirendhez tartozó kérdéseket is vitába hoztak. Ez helyénvaló, hiszen az általános vitában van ennek a helye.

Engedjék meg, hogy magam is egy picit szélesebb kitekintést próbáljak e tekintetben alkalmazni, már csak azért is, mert talán meg kell érteni azt a filozófiát, vagy talán azt a körülményt inkább, amelyben jelenleg ma a kormánynak kormányoznia kell. Tudniillik azért általában ezt a leltárt, ezt az anamnézist vagy státust alkalmasint elfelejtjük, sőt alkalmasint a diagnózisban is vita van, ráadásul még a terápiában is, hogy orvosi kifejezésekkel éljek, bár nem vagyok orvos és kevéssé értek hozzá, de úgy gondolom, fontos azért tudni azt, hogy mi a problémánk.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Hol is állunk? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van a világban egy pénzügyi válság, amely generálja persze a gazdasági stagnálást és a gazdasági válságot. Szeretném kihangsúlyozni, hogy pénzügyi válság volt korábban, mert a világ eladósodott, és a pénzvilág különben a szivattyúi kapcsán úgy gondolta, hogy túlgerjeszti a fogyasztást és sok egyéb mást, most pedig egy stagnáló gazdaság vagy gazdasági válság állapotába léptünk.

De azért nézzük meg, hogy mi van Magyarországon ennek következtében. Bocsánat a kifejezésért, de mifelénk azt mondják Békésben, hogy lerongyolódott ország. Érzelmileg is, pénzügyileg is, egzisztenciálisan, sok egyéb más kérdésben lerongyolódott ország, amelyet sajnos az előző kormány műve kapcsán megörökölhettünk, és következménye annak, amit itt a szocialista-liberális kormányzat végzett.

Ne felejtsék el, tisztelt képviselőtársaim, ahogy az Európai Unió tagja lettünk, ezt követően állandóan túlzottdeficit-eljárás hatálya alá tartoztunk, mert nem tartottuk be az uniós szabályokat. Most perfektuálódik a túlzottdeficit-eljárás, megfenyegettek azzal, hogy azokat a forrásokat is, amelyek járnának az országnak, pontosan a felzárkózást illetően, visszavonják. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert ebben a klímában kell ennek a kormánynak valamilyen megoldást találnia a túlélést illetően.

Akkor hadd mondjam el, hogy további fék, amely kivonja a pénzt a gazdaságból, a hiteltörlesztések. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Két hitelt szeretnék emlegetni, amelyet örökségként a Gyurcsány-Veres-kormány hagyott hagyatékként számunkra, úgymond, hogy megfékezze a mostani kormányzás lehetőségeit is, azaz ez a fék a mostani lehetőségeinket nagyon-nagyon erősen behatárolja, sőt korlátozza, sőt kifejezetten fékként szolgál.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az IMF-től felvett a magyar kormány, a Gyurcsány-Veres-kormány perfekt módon, tehát már perfektuált hitelként 7714 millió eurót - euróról beszéltem és nem forintról -, az Európai Uniótól felvett 5500 millió eurót, ez összesen, ha összeadom, az eddig ténylegesen felvett hitelállomány 13 214 millió euró. Borzasztó összeg!

De a huncutság nem ebben van, mert feltehetnénk a kérdést, hogy miben adósodott el az ország, és hol van ez a pénz, miért nem élnek jobban ebből az emberek, sőt miért nem ösztönözte a gazdaságot, a fejlődést, hiszen tudjuk azt, hogy egy országot kihozni a mélypontról csak a gazdasági fejlődéssel lehet, ott termel új erőt. Minden megszorítás mind lefelé húz, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, csak nagy a baj, mert a hitelt törleszteni kell, a hitelnek kamatai vannak, nagyon helyesen mondták Volner úrék és a többiek is, hogy a hitelt törleszteni kell, mert különben egy ország bonitása, likviditása azon is múlik, hogy hogyan tud fizetni, amikor valamit aláírt és megígért. Nagyon veszélyes dolog, ha valaki határidőre nem fizet.

S akkor elmondom önöknek, hogy mit hagyott érdekes módon a Gyurcsány-Veres-kormány, sőt a Bajnai-kormány is a mostani kormányra. 2011-re 2000 millió euró hiteltörlesztést, 2012-re, tehát erre az évre 3300 millió euró hiteltörlesztést. 2013-ra 3600 millió euró hiteltörlesztés terheli az éves költségvetést, és nem beszéltem még a kamatokról, és nem beszéltem más egyéb hitelekről, mert szeretném elmondani, hogy csakis az IMF-től és az Uniótól felvett hitelekről tárgyalunk most. Nem beszélek a szabad piacon felvett, állampapírok kapcsán perfektuálódott hitelek összegéről, csak erről a két hitelformáról.

És akkor jön 2014, a teljes kormányzati ciklus le van terhelve, nehogy véletlenül rendben lehessen a gazdaságpolitikát alakítani, nehogy az emberek jobban élhessenek, meghagytak számunkra 2214 millió eurót.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Szocialista Képviselőtársaim! Amikor bármit mondanak ebben a Házban, ezekkel a számokkal és a többivel is tisztában kellene lenni, és az lenne a korrekt és tisztességes, hogy hölgyeim és uraim, eladósítottuk az országot. Törleszteni kell, és ez mind féke annak, hogy jobban élhessünk.

Igen, a hiteltörlesztés egy veszélyes dolog. Felvenni borzasztó, ráadásul nem tudunk elszámolni vele, hogy mire költöttük, mert nem éltek jobban az emberek a nyolc év alatt, megszorítások következtek be. Mert ha jobban éltek volna, akkor azt mondanánk, mint a görögök, hogy feléltük. De nem éltük fel, nincs meg, nem tudni pontosan. (Tessely Zoltán: Nokia!)

Úgy gondolom, hogy a magyar kormánynak mindenféleképpen a kötelezettségek teljesítéséről a maga módján gondoskodnia kell, iszonyú terhet jelent az állami költségvetésre, és szokták mondani felénk, Békés megyében, hogy ha üres a kamra, akkor a gazdasszony eléggé furcsán viselkedik, mert nehéz neki ebédet főzni, ha valaki mindent megevett már a kamrából. Na, így történt ebben az országban is, hogy minden eltűnt a kamrából.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nagy baj van, és ebből a bajból ki kell ennek az országnak lábalnia, hiszen az éveink múlnak, Magyarország percei, szokták mondani költők is, hogy drágák, hiszen aki ma rosszul él, az nem bocsátja meg senkinek sem, és megvan a bűnös, csak azzal sem érünk semmit sem, ha a fejükre olvassuk; nekünk ebből a borzasztóan feszítő helyzetből ki kell lábalni.

Szóval ez az a státus, amelyből ma az Orbán-kormánynak és nekünk, parlamenti képviselőknek, konszenzust teremtve és okosan előre kell jutni.

Tehát azt a receptet, amelyet Vágó képviselő úr felvázol számunkra, ő egyszerűen csak így mondja, hogy radikális gazdaságpolitikai változás, és kész. Ez fellendíti az országot. Igen, tetszik tudni, ha ennyire egyszerű lenne, hogy radikális gazdaságpolitikai változás, akkor miért nem teszi ezt az Unió, miért nem teszi ezt Görögország, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, ha ennyire egyszerű? Tudniillik úgy beállítani, hogy a magyar kormány ostoba, és nem érti a Vágó Gábort, hogy radikális gazdaságpolitikai változásra van szükség, mert ezzel megoldható minden, hát ez így nem igaz, sőt mondhatnám, hogy eléggé dilettáns is.

Szóval ahhoz, hogy radikális gazdaságpolitikai változást lehessen elérni, ahhoz pénzre is szükség lenne. Miből van legkevesebb? A pénzből. És miért van a pénzből a legkevesebb? Azért, mert pontosan ezek a balliberális politikusok, pénzszivattyúkat működtetve, a multinacionális cégekkel lefejték az egész országot.

Hölgyek, Urak! Elapadt a tehénnek a teje! Ebben az országban nincsen pénz. Úgy gondolom, hogy... (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Skandalum!) - skandalum, igen, ahogy mondta tisztelt képviselőtársam. Szóval azt, hogy Magyarországot, és ezért hangsúlyozom, mert ez az érdekünk, mi egy ország és a magyar emberek érdekeit kell hogy képviseljük, hogyan jöhet itt szóba a multinacionális érdek valamilyen védelme? Nem jöhet szóba, hölgyek, urak! Még a hulladékgazdálkodás tekintetében sem, mert minden ilyen dologban csak a pénzfejő gép működik és feji az országot. Elég nagy baj az, hogy az energiaszektort az ivóvíztől kezdve a hulladékgazdálkodásig, a gázszolgáltatásig, a magyar olajipari szolgáltató cégig privatizálták, mégpedig áron alul, elkótyavetyélték a balliberális kormányok, 12 év alatt volt szerencsénk ezt mind megélni, és most nincs mihez nyúlni, mert üres a kamra.

Úgy gondolom, hogy az a piacgazdaság, amelyet fetisizált különben ez a balliberális politika, és folytatja az LMP is, ez a balliberális piacgazdasági metódus mindenhol bedőlt a világban. Hölgyek, urak, a piacnak nincs kellő önszabályozó ereje, nincs fékje ahhoz, hogy pontosan a telefónia tekintetében is, ha már piacgazdaság van, tessék nekem megmagyarázni, hogy miért Magyarországon a legdrágábbak a telefondíjak. Azért, mert el vannak szemtelenedve - ahogy felénk mondják, nem én mondom, hanem felénk mondják -, és ha valaki elszemtelenedik, akkor túlságosan sokat markol.

Úgy gondolom, hogy nem a kormány zsebe van tele, hanem itt a multinacionális cégek zsebe van tele, és nagyon helyes volt a kormány politikája az adópolitikában is, hogy azoktól vette el, akik jelentős jövedelmet realizáltak.

(13.40)

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, meg kell nézni, hogy melyek ezek a szektorok, amelyeknél a pénzszivattyú a magyarok pénzével szemben pénzszivattyúként működött. Ezek mind multinacionális cégek, mélyen tisztelt hölgyek, urak. Itt realizálták a legtöbb banknyereséget, itt realizálták az energiaszektor után a legnagyobb nyereséget, itt realizálták a vízszolgáltatásban a legnagyobb nyereséget, és sok egyéb mást, és hozzájárul ehhez még a mi ostobaságunk - Vágó képviselő úr -, hogy olyan történetek folytak, mint a BKV, a metróépítés és sok egyéb más.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ebből az aspektusból kell keresnünk a kiutat és a megoldást, ami nem csekély feladat, és ebben tényleg nemzeti összefogásra van szükség, és nem hazugságokra, hanem összefogásra, hogy ebből a bajból ezt az országot kirángassuk.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, azért jó tudni, hogy az ország a kormányváltás tájékán a tönk szélén, a szakadék szélén állt, innen került visszarángatásra. De még nem vagyunk túl távol a szakadéktól, hölgyek, urak. Nem vagyunk távol, óriási bajok vannak. Nyilvánvaló, hogy egy kormánynak két lehetősége van, az egyik az elvonások növelése, az adóbevételek növelése, a másik pedig a költségek visszafogása a strukturális változásokkal, amelyeket a kormány elkezdett, és ebbe beletartozik minden, amihez igyekeztünk gyorsan és sürgősen hozzányúlni. Mert lehet ilyeneket mondani, ha tűz van, hogy ugyan már, ki a hibás, meg hogyan próbáljuk megoldani, de ha valaki nem tudja, hogy hol a poroltó és hol a víz, akkor megette a fene az egészet, míg itt beszélgetünk, addig leég az egész ország, ha tűz van. Szóval, azért a gyorsaságra is van magyarázat, hölgyek, urak. Egy tűz esetében nem azon szoktunk tanácskozni, hogy merről közelítsük meg, hanem gyerünk gyorsan, és próbáljunk minden eszközt bevetni arra, hogy ezt a tüzet eloltsuk.

Ebben az országban az elmúlt két évben erről volt szó. Tűzoltásról volt szó. Ezt lehet bírálni, nyilvánvaló, hogy bírálják is az Európai Uniótól, mert nagyon sok multinacionális cégnek - sőt mi több, országnak, sőt nemzetnek - megborzoltuk a bajszát. Igen, borsot törtünk az orruk alá, a nemzeti érdekek kapcsán. Ezt tisztán kell látni. Ez a filozófiai különbség, hölgyeim és uraim, hogy ez a parlament és a kormányzati többség nemzeti érdekeket kíván képviselni, mégpedig az ország polgárainak az érdekében, és ebben tisztességesen teszi a dolgát. Hogy alkalmasint az ember a zongoránál is melléüt, elő szokott fordulni. A törvénymódosítások pedig azért vannak bent, mert ahol nem szolgálta az ország érdekét, vagy a folyamatokkal szembement valamelyik szabályozásunk, azért vagyunk parlamenti képviselők, hogy ezeket a törvényeket aktualizáljuk és módosítsuk.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő T/7028. számú törvényjavaslatról hadd mondjak egy-két megjegyzést még. (Közbeszólások, derültség az MSZP padsoraiban.) Ebbe a körbe tartozik, hogy ennek a kormánynak salátatörvényt kellett beadnia, mert a salátatörvény egy sajátságos műfaj. (A mellette ülő képviselőtársához:) Mennyi időkeretem van? (Göndör István közbeszól.)

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr. Tisztelt Göndör képviselő úr, úgy is, mint az Országgyűlés jegyzője, ön tudja, hogy csak akkor adhatok önnek szót, ha két percre bejelentkezik, ezt nem tette meg, nem áll módomban szót adni önnek. Köszönöm.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nyilvánvaló, hogy a törvényhozás egy sajátos műfaja, ami előttünk van. Nem szeretjük a salátatörvényt, nem, senki. Nehezen lehet követni, ez teljesen igaz. De most mondtam, hogy alkalmasint tűzoltásról van szó, és szeretjük, nem szeretjük, ezeket a lehetőségeket ki kell használni az ügyben, hogy kompetensen, határozottan jó terápiát próbáljunk alkalmazni az előttünk lévő betegségre és bajokra.

Nos, tehát meg lehetne tenni azt, hogy ezeket a törvényeket, amelyek 21 törvényt módosítanak, ha jól emlékszem, egyenként behozzuk a tisztelt Ház elé, hosszú folyamat kapcsán, rengeteg kárral és bajjal szolgálna az is, hogyha mondjuk nem rendeznénk azokat a passzusokat, amelyek most már nem jók vagy nem eurokompatibilisek, és ezáltal megint kötelezettségszegésbe kerülnénk.

Nagyon nehéz helyzetben van a kormány, amikor meg kell határoznia ennek a törvénynek a célját, mert ki lehet emelni belőle egy-két passzust és egy-két célt, de ugyanakkor még mögötte van három-négy, és ha nem mondunk valamit el teljesen őszintén, akkor azt mondják, hogy csak kerülgettük az igazságot; úgy, mint a féligazságot mondták ki az előző nyolc év alatt a szocialista-liberális kormány tagjai is csak, de ők hazudtak.

Nos, tehát nem célszerű ezt külön-külön behozni, szolgáljon ez a törvényjavaslat védelmében - nem szeretjük, de szükséges -, így tehát most egyben 21 törvény módosítását hoztuk a tisztelt Ház elé, és úgy gondolom, arról lehet vitatkozni, hogy a szabályok pontosak-e, okosak-e, jók-e, de hogy szükségesek, arról nem célszerű vitatkozni, mert fontosak, ezt merem állítani. Mégpedig hadd mondjam el önöknek, hisz nem volt korábban szociális szövetkezet, a szociális szövetkezetnél tisztázni kell azt, hogy személyi jövedelemadó terheli-e mondjuk, a természetbeni juttatást vagy sem, és milyen mértékben és hogyan.

(Nyakó Istvánt a jegyzői székben Göndör István
váltja fel.)

Hadd csapjak bele egy-két más kérdésbe is, már csak a szakmaiság érdekében is, hogy például a szerencsejátékról szóló törvényünk, amely igazán régi törvény, többször került módosításra, pontosan a monopolügyek miatt, hogy ne legyen monopolhelyzetben az egy központi szerver, több szerver létrehozását engedélyezi a törvény, de ugyanakkor a garanciákról is intézkedik, hogy a monopolhelyzet ne alakuljon ki. Mint ahogy annak idején tudták különben a szocialista-liberális kormányban is, hogy amikor privatizálnak, akkor egy monopolhelyzetet állítanak elő a bankrendszerben, az energiaszektorban, a vízgazdálkodásban és sok egyéb másban, mégis hagyták. Úgy gondoljuk, mindenhol oda kell figyelnünk arra, hogy az állampolgárok kiszolgáltatottsága, a piaci erőfölénnyel való visszaélés és a monopolhelyzet kihasználása kapcsán - legyen az akár magyar cég, akár külföldi cég - ezt nem szabad megengedni.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  116 - 118  Következő    Ülésnap adatai