Készült: 2021.06.15.14:33:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2015.05.28.), 104. felszólalás
Felszólaló Kepli Lajos (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:18


Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy Nagy István államtitkár úr is a teremben tartózkodik, merthogy ma ismét a Földművelésügyi Minisztérium, illetve azon belül is a környezetvédelemmel kapcsolatos kiadások, illetve a költségvetés ezzel kapcsolatos számai volnának a fő témái a felszólalásomnak. Hiszen ma már szóba kerültek ezek a számok, és szeretném, ha államtitkár úr rendet rakna e tekintetben a képviselőtársak, illetve a felszólalásokat figyelők fejében, hiszen többek között én sem értem azt, hogy ugye, megtörtént április 30-i határidővel a környezetvédelmi hatóságok integrálása a kormányhivatalok alá. Egyedül a másodfok, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség maradt a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörében.

Na most, a számok a költségvetésben ezt nem tükrözik, hiszen fillérre pontosan ugyanaz az 5 milliárd 106,9 millió forint, ami tavaly a környezet- és természetvédelmi hatósági szervek finanszírozására szerepelt a Földművelésügyi Minisztérium számai között, ugyanaz szerepel most az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség címszó alatt. Tehát kizárólag a másodfok, ami ott maradt a Földművelésügyi Minisztériumnál, kapja meg ezt a támogatási összeget. Viszont a tíz területi felügyelőség, amely bekerült a kormányhivatalok hatásköre alá, gyakorlatilag semmiféle plusz személyi juttatást, a több száz fős személyi állomány, ami most bekerült a kormányhivatalok felügyelete alá, semmilyen plusz személyi juttatásra forrást nem kap. Hiszen ugyanaz a szám szerepel a járási és megyei kormányhivatalok személyi juttatásainál, mint ami a tavalyi évben, nem értjük, hogy hová tűnt el ennek a több száz embernek a fizetése, és hogyan lesz biztosítva így a környezetvédelmi hatóságok működése a kormányhivatalok berkeiben.

Erre a kérdésre szeretnék államtitkár úrtól választ kapni, hiszen ‑ még egyszer mondom ‑ a zöldhatóság működésének számai a kormányhivataloknál, a Miniszterelnökség fejezetben kellene hogy szerepeljenek most már, de ott nem szerepel erre vonatkozóan forrás. E tekintetben sajnálom, hogy a Miniszterelnökség részéről államtitkár nem tartózkodik most a teremben, mert hiszen az ő oldalukról kellene a másik irányból a választ megkapni.

Ugyancsak sajnálatos, ahogy a költségvetés-tervezetben, illetve a mellékletként szereplő táblázatokban láthatjuk, hogy 330 milliárdról 233 milliárdra csökken, 87 milliárd forinttal (sic!) csökken a környezetvédelmi kiadások mértéke; ami akkor is kevés lett volna, ha az előző évi szinten marad, tekintve, hogy mennyi olyan ügy jött elő az utóbbi években, ami részben azt támasztja alá, hogy a környezetvédelmi hatóságokat kéne erősíteni, részben azt támasztja alá, hogy hiba volt az országos környezeti kármentesítési programot kivéreztetni vagy megszüntetni, ámbár, megjegyzem zárójelben, hogy azért azt is érdemes volna vizsgálni, hogy az arra elköltött pénzek hogyan hasznosultak. Van erre vonatkozóan jócskán tapasztalatom, de a lényeg az, hogy valamiféle formában erre forrást kellene biztosítani, hiszen a Balmazújvárosban talált, „elhagyott”, felszámolás alatt lévő veszélyeshulladék-lerakó, az Illatos úton talált veszélyes hulladék, a Cséry-telep, az abasári ivóvízszennyezés problémája mind-mind arra utalnak, hogy olyan mértékű szennyezés van még a talajban, az országban rengeteg helyen, hogy ez időzített bombaként percről percre valamelyik településen élők életét, egészségét, ivóvizét, élelmiszerét veszélyezteti. És csak akkor derül fény rá, ha valamely civil szervezet vagy a helyi lakosság felzúdul, és követeli ennek a felszámolását, ahogyan történt ez az Illatos útnál, vagy ahogyan történt ez, mondjuk, a selypi cementgyárnál az azbeszt esetében, ahogy történt Balmazújvárosban a civilek segítségével, és még sorolhatnám a példákat.

Folyamatosan jönnek elő hétről hétre az újabb környezetszennyezési, környezetkárosítási események, mégpedig azért, mert annak idején, ha volt is erre forrás, azt nem megfelelően költötték el. Most pedig már nincs is környezeti kármentesítésre semmiféle forrás évek óta a költségvetésben, ami azért óriási probléma, mert ha egy konkrét példával szeretnék élni, az első Orbán-kormány alatt történt meg ‑ idézőjelben történt meg ‑ a garéi veszélyes­hulladék-lerakó vagy átmeneti veszélyeshulladék-tárolónak a kármentesítése, ami úgy zajlott, hogy az ott található több ezer hordót 3,6 milliárd forintos költségen elszállították és elégették, megsemmisítették a veszélyes hulladékokat vagy legalábbis a hordókat.

Azok a hordók akkor már 10-20 éve ott álltak, elkorrodálódtak, a tartalmuk már nagyrészt kifolyt a talajba. Na most, ha valaki elmegy Garéra, meglátogatja ezt a telepet, amit egyébként már senki nem őriz, tehát szabadon járkálhatnak ki-be, bárki, én is megtettem a múlt héten, ahogy belép, abban a pillanatban egy irtózatos bűz, vegyszerszag csap az orrába.

(14.20)

És láthatja, szinte szabad szemmel látható, szabad szaglással érezhető, hogy óriási töménységben, mennyiségben tizenvalahány év után még mindig ott van jelen a talajban a vegyszer, hiszen a hordókat elvitték, de a nagy mennyiség leszivárgott a talajba, semmiféle kármentesítés nem történt, ott összetolták egy-két kupacba, és hagyták, hogy hadd szivárogjon tovább. Az évtizedek alatt szépen eléri az ivóvízbázist, gyakorlatilag a garéi ivóvíz-, talajvízkutak már nem használhatók, hiszen már a rendszerváltás után néhány évvel az elhullott állatokban azokat a vegyszereket kimutatták, amiket egyébként szintén az Illatos úton is található hordókhoz hasonló tartalommal szállítottak oda, a Budapesti Vegyiművek hulladéka volt az is, tetraklór-benzol és más hasonló ínyencségek, amik rendkívüli módon rákkeltőek, mérgezőek, és különböző helyekre lettek eltüntetve az országban.

Ezek tehát az emberek egészségét a mai napig időzített bombaként veszélyeztetik, ezeknek a felszámolására bizony egy nagyon komoly programot kellene indítani. Ez a legsúlyosabb hiányossága talán a költségvetés környezetvédelemre vonatkozó számainak.

De még egyszer mondom, az egész elmúlt ötéves kormányzásán az Orbán-kormánynak, a második és harmadik Orbán-kormánynak az látszik, hogy a környezetvédelmi ágazat nem fontos nekik, egyfajta mostohagyermekként kezelik. Az önálló minisztérium megszüntetésével kezdődött, és egészen mostanáig a zöldhatóságnak a kormányhivatalba történő integrálásáig tartott, illetve még tart tovább is, amennyiben még van mit lerombolni ezen az ágazaton.

Mondhatják azt, hogy a hatékonyság és a különböző igazgatási, szervezési feladatok indokolják ezt az integrálást a kormányhivatalba, de akkor, még egyszer mondom, nem értem, hogy hova tűnt annak az állománynak, annak a több száz fős állománynak a személyi költségeire, a bérköltségeire a keret, ami az elmúlt évben még megvolt, most pedig a kormányhivataloknál nem található növekedés, holott a személyi állományuk elvileg több száz fővel növekszik.

Továbbá a környezeti, energiahatékonysági, épületenergetikai feladatoknál is, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál volt egy 650 millió forintos keret, ami 116 millió forintra csökkent az idén. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárától talán erre kapunk választ, hogy ez miért történt. Tehát mind környezetvédelemben, mind energiahatékonyságban van még azért bőven tennivaló.

Az általam beadott módosító indítványokról még itt a végén nagyon röviden, hiszen lakóhelyemmel, a Balaton környékével kapcsolatban, a Balaton problémáival kapcsolatban adtam be újfent ugyanazokat a módosító indítványokat, amiket tavaly is beadtam, és amelyek tekintetében igazából semmi nem történt. Itt a kérdésem továbbra is az, és szeretném, ha a kormány tenne valamit ez ügyben, ha nem is az én módosítóim elfogadásával, de bármilyen olyan módon, ami tényleges segítséget nyújt az ott élőknek, a Balaton-part partrehabilitációja, tehát az illegális feltöltések, stégek elbontása, a vízparthoz való szabad hozzáférés és a Balaton fejlesztése terén úgy általában, hiszen a Balaton Fejlesztési Tanácsnál, bár mondjuk, idén a Balaton fejlesztési költségek címszó alatt 70 helyett már 99 millió forint szerepel, de ez még mindig nagyon kevés, és a balatoni térség látja ennek a kárát. Ebbe most részletekben a módosító kapcsán nem mennék bele, hiszen majd látni fogják képviselőtársaim tételesen az erre vonatkozó számokat.

Összefoglalva azt mondhatnám, hogy több sebből vérzik a hazai környezetvédelmi ágazat, és olyan nagy horderejű beavatkozásra szorul, ami módosító indítványokkal, ehhez a költségvetési tervezethez szóló módosító indítványokkal már nem nagyon orvosolható, hiszen, még egyszer mondom, hogy ötéves mélyrepülésről, egy zuhanórepülésről van szó, amely még mindig nem ért véget, és amely a magyar emberek egészségét, a környezet állapotát most már szinte szó szerint fenyegeti, mert hiába hárítunk el tűzoltás jelleggel mindig éppen-éppen felmerülő vészhelyzeteket, ha a többi, többtucatnyi vagy akár száz vészhelyzet ugyanúgy ott van, és ott lapul a lábunk alatt a sok szennyezőanyag, amelyet évtizedek alatt felhalmoztak, és nem számoltuk még fel.

Úgyhogy ezekre várok válaszokat. Remélem, hogy Nagy István államtitkár úrtól majd konkrét válaszokat is fogok kapni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai