Készült: 2020.09.21.09:08:48 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 48 2007.03.05. 2:40  47-52

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Uniónak eddig is és ezután is az egyik legfontosabb politikai célja. Az Európai Szociális és Gazdasági Bizottság nemrégiben elismerte, hogy Magyarország rendkívül komoly lépéseket tett ebben az ügyben, bár arra is felhívta a figyelmet, hogy még jelentős teendők vannak sok területen. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 2007-et az Európai Unió az esélyegyenlőség évének nyilvánította.

Az esélyegyenlőség ügye rendkívül bonyolult és összetett kérdés, ugyanúgy idetartozik a vallási, faji, nemzeti kisebbségi vagy nemi diszkrimináció, mint ahogy a munkahelyeken, a munka világában megvalósuló vagy nem megvalósuló szociális jogok érvényesülése. A fogyatékkal élők tekintetében némi előrelépést jelentett a 2003. év, amelyik a fogyatékkal élők éve volt az Európai Unióban. Az ott elfogadott cselekvési tervnek köszönhetően ma nagyobb figyelem fordul a fogyatékkal élő embertársaink felé, és az európai polgárok is talán jobb és naprakészebb információval rendelkeznek ezekről az embertársaikról.

Nemrégiben alkalmam volt találkozni a Komárom-Esztergom Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnökével Tatabányán, és a vele folytatott megbeszélés arról győzött meg, hogy ezek az emberek nemcsak kérik és várják a segítségünket, hanem bizony nagyon konkrétan szeretnének részt venni a probléma megoldásában, nagyon konkrétan részei szeretnének lenni a probléma megoldásának. Nagyon sok jó ötletet kaptam, sőt rendkívül jó színvonalon kidolgozott konkrét törvénymódosítási javaslatokat kaptam tőlük. Ennek a részletezésére itt természetesen sem hely, sem idő nincs, de el fogom juttatni miniszter úrnak ezeket, mert azt gondolom, hogy a döntés-előkészítésben és a döntések meghozatalában mindenképpen hasznos lehet.

Ez az év tehát az esélyegyenlőség éve, egy lehetőség. Lehetőség arra, hogy ráirányítsuk a közvélemény, de nemcsak a közvélemény, hanem a döntéshozók figyelmét is bizonyos diszkriminációkra, azokra a csoportokra, amelyeket diszkrimináció sújt, és természetesen azokra a problémákra is ráirányítsuk a figyelmet, amelyek ma még megoldást várnak, és amelyeket csak közösen tudunk ebben az országban mi, politikai döntéshozók és az ügyben érintett polgárok meghozni.

Kérdezem a miniszter úrtól, hogy milyen programokkal, milyen intézkedésekkel kapcsolódik be Magyarország az európai esélyegyenlőségi évbe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 52 2007.03.05. 1:10  47-52

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a válaszát, és azt gondolom, hogy azok a kulcsszavak, amelyeket az Európai Unió, illetve az európai gazdasági és szociális bizottság pont az európai év meghirdetése kapcsán elmondott, azok mind visszaköszöntek ebben a válaszban. Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan speciális problémákkal is lehetőség lesz foglalkozni, mint a halmozott hátrányosság, ami azt jelenti, hogy egy adott hátrányos helyzetben levő közösségen belül halmozottan hátrányos személyekről van szó. Erre példának hozza az Európai Unió például a fogyatékos gyermekeket vagy az amúgy is sok problémával küzdő cigányságon belül a roma nők helyzetét, amire külön felhívja a figyelmet az Európai Unió.

Azt gondolom, hogy erre az évre jól fölkészültünk. Azt gondolom, hogy együtt tudunk majd működni mindannyian, remélem, a patkó mindkét oldalán és ebben az országban is, és akkor igaz lesz az a kitétel, amit a miniszter úr mondott, hogy "Európába, de mindahányan!" A válaszát tisztelettel elfogadom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 150 2007.03.20. 7:40  135-211

LUKÁCS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ORTT beszámolási kötelezettségének tartalmi elemeit egészen pontosan szabályozza a hatályos médiatörvény, de már itt, a bizottsági vélemények elmondása után is azt gondolom, hogy nem árt a törvényből azt a néhány sort szó szerint is meghallgatnunk ahhoz, hogy ezt a benyújtott beszámolót objektíven tudjuk elbírálni.

Tehát a médiatörvény azt mondja, hogy a beszámolóban különösen értékelnie kell az ORTT-nek a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét, a műsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény szerint kapcsolódó napilapok, hetilapok, lapterjesztők, műsorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását, a műsorszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét, a műsorszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását, és kezdeményezhetik természetesen a törvény módosítását is.

A törvény a tartalmi elemek között is kiemelt helyen említi a véleményszabadság kérdését az elektronikus médiában. Ez a beszámoló, ami előttünk fekszik, ezen belül is három nagyon fontos kérdésben megfelelő részletességgel és nagyon jó színvonalon tesz különböző jelentős információt elénk. Ezek a tájékoztatással összefüggő ügyek, az emberi méltóság kérdése és a kiskorúak védelméről szóló ügyek.

A tájékoztatás kérdésében, mint ahogy elnök úr is elmondta, 2006-ban, mint ahogy általában a választási években a legfőbb feladat az önkormányzati és országgyűlési választással kapcsolatos műsorok értékelése volt. Ezt örömmel hallottuk, hogy kikristályosodott megfelelő módon ez a rendszer már a médiumokban, és nagyobb problémát nem érzékelt ebben a dologban az ORTT. Ez talán annak is köszönhető, hogy 2005-ben módosult az a törvény, a választási eljárásról szóló törvény, ami talán azt a zavart, ami az OVB és az ORTT közötti különböző jogkörökben volt, eloszlatta.

Az emberi méltóság védelmével kapcsolatos ügyekben egy érdekes kezdeményezéssel élt az ORTT ebben az évben, és nekünk, törvényhozóknak, azt gondolom, hogy nem lehet elmenni a mellett a tény mellett, amit leírnak nekünk az ORTT jelentésében.

(15.20)

Mégpedig az, hogy az a bírósági gyakorlat alakult ki, hogy az ORTT hiába szerez tudomást arról, hogy valamelyik médium szereplőjével olyan szerződést köt az adott televízió vagy bármely más médium, ami láthatóan és egyértelműen rendkívül egyoldalú, és még személyiségi jogi kérdéseket is felvet, mégis azt mondja a bírósági gyakorlat, hogy csak és kizárólag a sugárzott műsor tartalmából lehet kiindulni. Tehát azt gondolom, hogy nekünk, törvényhozóknak is újra kell gondolni ezt a kérdést, mert természetesen számon lehet kérni ezeket az ügyeket az ORTT-n, de jól láthatóan ezen a törvényi kitételen ők sem tudnak túllépni.

Persze a kiskorúak védelméről szóló rész tekintetében már a bizottságban is és itt is a képviselőtársak főleg a pornográfia kérdését vetik fel. De emellett sem mehetünk el anélkül, hogy meghalljuk az ORTT-nek azokat a mondatait, amikor azt mondja, hogy ő persze próbálna tenni ebben az ügyben, de nincsen egyértelmű törvényi szabályozás a kezében, mást mond az általa kialakított szabályozás, és azt is hallottuk, hogy ellentétben áll ez a Btk.-val. Ez megint ránk vonatkozó feladatokat vet fel, és amikor ezeket a törvényeket egyértelművé tettük ebben a Házban, akkor sokkal nagyobb joggal vagy több joggal kérhetjük számon az ORTT-n ezen törvények betartását.

A beszámolóban talán kevesebb szó esik róla, de rendkívül fontos fejezet az úgynevezett digitális átállásról szóló rész. A digitális átállás stratégiájának a javaslatát már tavaly ősszel nyilvánosságra hozta a Miniszterelnöki Hivatal, és egy konzultációs vitára bocsátotta. Ebben már folynak a pártközi egyeztetések, és ebben rendkívül komoly feladatai lesznek mind a hatóságnak, mind a szolgáltatóknak, de azt gondolom, hogy a parlamenti pártoknak, illetve a parlamentnek is jelentős feladata lesz. Remélem, hogy a végleges stratégia kidolgozásában segítségünkre lesz az a stratégiai tanács, amit ez év elején az ORTT létrehozott és működtet.

Hölgyeim és Uraim! Ez a benyújtott beszámoló véleményünk szerint a törvény által előírt kötelezettségeknek eleget tesz. A kulturális és sajtóbizottságban, de máshol is más aspektusból értékelték a képviselők ezt a beszámolót. Voltak viták, és bizonyára itt is lesznek különböző értékelések. A Szocialista Párt véleménye szerint a beszámolóval szemben tartalmi elvárásokat kell támasztani, az adott év médiapiaci helyzetéről, médiapolitikai eseményeiről objektív beszámolót kell adnia.

Az is egy érdekes felvetés volt a bizottságban, hogy mennyire legyen ez a beszámoló leíró, s mennyire legyen ez a beszámoló elemző. Sok helyen csak leíró, leírja az eseményeket és számot ad róluk, sok helyütt elemzések is láthatók ebben a beszámolóban. De az is egy akceptálható vélemény, hogy olyan helyeken nincs elemzés, ahol szükség lenne rá, méghozzá olyan elemzések hiányoznak, amit egyébként csak az ORTT tud elvégezni, mert az ORTT-nél vannak olyan adatok és információk, amelyek ezt lehetővé tennék. Mégis azt gondolom, hogy az ORTT nem tud mást tenni ebben a beszámolóban sem, csak a hatályos médiatörvény szerint működni. Úgyhogy ha a beszámoló tartalmi elemeiről mást szeretnénk vagy a beszámoló tartalmi elemeiről másak az elvárásaink, és egy másfajta ORTT-beszámolót szeretnénk látni, akkor nem tudjuk megúszni, hogy megint oda kerüljön a szó, hogy bizony módosítani kellene a médiatörvényt, a médiatörvény pedig egy kétharmados törvény, ezért aztán a patkó mindkét oldalán van ebben jelentős felelősség. Én azt remélem, hogy ebben tudunk lépni majd még talán ebben a ciklusban.

A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója mindezekkel a megjegyzésekkel és észrevételekkel együtt az ORTT 2006. évi beszámolóját elfogadásra javasolja a parlamentnek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 182 2007.03.20. 1:55  135-211

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Az ORTT 2006-os beszámolójának a vitája folyik, és én már úgy érzem, hogy egy médiaszociológiai szemináriumon ülünk, itt már ölési technikákról és egyebekről beszélünk, hogy ki kit birkózott le a Mónika show-ban. Most már csak azt szeretném megkérdezni, hogy az ORTT-nek milyen jogköre van ahhoz, hogy valakit ne birkózzanak le a Mónika show-ban, mert ha ezt rajtuk kérjük itt számon, akkor talán tessenek olyan törvényeket csinálni, hogy számon kérhessük rajtuk. Erről beszéltem.

Nagy valószínűséggel a kormány képviselői is szívesen itt lennének, ha szóltunk volna nekik, hogy hosszú távú médiapolitikai és médiaszociológiai beszélgetésen vehetnek részt. Bizonyára fontosnak tartanák. Csak fölhívnám a figyelmet - mert többen hiányolták ezt -, hogy az ORTT-nek az Országgyűlésnek kell beszámolnia, ennek a vitája zajlik. Az ORTT beszámolójával a kormánynak nincs dolga, az Országgyűlésnek van dolga. Nagy valószínűséggel, ha a kormánynak bármilyen feladata lenne ebben az ügyben, akkor a kormány képviseltetné magát itt. Még egyszer mondom: nagy valószínűséggel a kormány azt vette alapul, hogy az ORTT 2006-os beszámolójáról fogunk itt beszélni, amivel nekik nincs dolguk, valószínűleg ezért nincsenek itt, de abban is biztos vagyok, hogy nem nyaralnak, hanem valamilyen közfeladatot látnak el.

Tehát csak még egyszer felhívnám a figyelmet, hogy olyan dolgokat kérjünk számon, és olyan dolgokat hozzunk itt elő az ilyen típusú napirend kapcsán, ami a napirendhez tartozik, és amivel kapcsolatban az ORTT itt lévő elnöke vagy képviselői előrébb kerülnek, és talán beljebb jutunk a napirend lezárása ügyében is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 186 2007.03.20. 1:54  135-211

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Nem lesz kettő perc. Még egyszer mondom: az elvi felvetésekkel egyetértek. Én csak azt mondom még egyszer, hogy csak azt tudjuk számon kérni, amit itt törvénybe és szabályokba foglalunk, mert csak az alapján tud az ORTT vagy bármely más hatóság föllépni ezekkel a dolgokkal szemben, mert amit nem foglalunk törvénybe, hiába kérjük rajtuk számon, és beszélgetünk hosszan erről a dologról. Egyébként senki nem mondott ellent a másiknak. Elvi megközelítésben egyetértünk. Én csak azt mondom, hogy azt tudjuk számon kérni, amit törvénybe iktattunk. Amit nem, azt hiába. Társadalmi folyamatokat - amikről egyébként nem fogok hosszan szólni, itt már elemezték - az ORTT-n mint hatóságon számon kérni, azt gondolom, lehet egyébként, csak nem megyünk vele semmire.

(17.00)

Az ORTT a médiaszabályozással tud foglalkozni, olyan törvények alapján, amit mi adunk neki, a társadalmi folyamatok különböző alakulását jóval szélesebb spektrumon kell vizsgálnia. Ez egy alapkérdés, amit ön vetett fel (Kontur Pál felé fordul.): költői. Mondja meg nekem valaki, ha nekem van egy kiskorú gyermekem, itt többször szó esett róla, az ORTT a felelős azért, hogy mit néz a televízióban, vagy én? Ezt a dolgot ebben a társadalomban meg kell beszélni, mert én nem kérhetem az ORTT-től számon, hogy én megengedem-e a gyerekemnek, hogy mit nézzen a televízióban, mint ahogy ön mondta, hogy rendkívül el nem ítélhető módon megszabta a gyermekeinek, hogy mit nézhetnek a televízióban és mit nem.

Tehát a társadalom felelőssége és az egyén felelőssége nem kiváltható azzal, hogy az ORTT-re mutogatunk. Én csak ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 60 2007.05.15. 3:08  57-75

LUKÁCS ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót. Hölgyeim és Uraim! A kulturális és sajtóbizottság május 8-ai ülésén tárgyalta a műsorterjesztésről és digitális átállásról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat nagy többséggel került elfogadásra a bizottságban, a Kereszténydemokrata Néppárt nem szavazata mellett tulajdonképpen minden frakció képviselői igennel szavaztak a törvényjavaslatról. Ez a szavazati arány azt mutatja, hogy ebben az ügyben tulajdonképpen konszenzus alakult ki a parlamenti pártok között, és ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt fél évben hosszas frakcióközi egyeztetés zajlott ebben az ügyben. Kezdetben igen sok volt a kérdés és a szembenálló álláspont, de féléves egyeztetés után úgy tűnik, sikerült egy olyan törvényjavaslatot idehozni a Ház elé, amely a frakciók többségének a támogatását élvezi.

A frakciók képviselői azt is felismerték a törvényjavaslat tárgyalása során, hogy a földfelszíni analóg sugárzás 2012. január 1-jével történő lekapcsolása, a digitális átállás lehetőséget teremt - hiszen előjött ez a kérdés - a médiaszabályozás más részeinek újragondolására. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy jelen javaslat az átviteli rendszerek szabályozását tűzi ki célul, a tartalomszabályozás új kereteinek kialakítása még ebben az évben lehetséges lesz akkor, ha ezt az egyeztetést, ezt a munkát folytatjuk, és talán ugyanilyen konszenzusos javaslattal az évek óta előttünk fekvő anomáliák - a médiatörvényben és a hazai médiarendszerben meglévő anomáliák is - végre nyugvópontra juthatnak. Azt gondolom, a szocialista frakció ebben partner lesz, de ahogy az egyeztetéseket láttam, ebben a többi frakció is partner, és mindenki célul tűzte ki ezt.

Végül hadd mondjam el, hogy a bizottság frakcióinak többsége elismeréssel szólt a Miniszterelnöki Hivatal azon dolgozóiról és munkatársairól, akik előkészítették ezt a törvényjavaslatot Sarkady Ildikó asszony vezetésével, és nemcsak a bizottságnak nyújtottak segítséget, nemcsak a törvényjavaslatot készítették elő rendkívül magas szinten, hanem a hónapokig tartó ötpárti tárgyalások sikerét is nagyban segítették szakmai szakértői munkájukkal. Ezért a köszönetet a bizottság is kifejezte irányukba.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 76 2007.05.15. 2:17  58,75-81

LUKÁCS ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! A kulturális és sajtóbizottság - mivel szervesen összefügg a két törvény - ugyanazon az ülésén tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, illetve módosító javaslatot, mint az előző törvényt. Arról számolhatok be önöknek, hogy ugyanaz a szavazati arány alakult ki: a Kereszténydemokrata Néppárt nemmel szavazott, a többi frakció pedig általános vitára alkalmasnak találta ezt a törvénymódosítási javaslatot.

A miniszter úr expozéjában is elhangzott már, hogy négy fő iránya van ennek a módosításnak: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak való megfelelés, a tulajdonosi követelmények módosítása a közösségi jog négy szabadságelvének tekintetében, és fogyasztóvédelmi tárgyú aktusok alkalmazása, illetve az alkalmazási lehetőségek megteremtése. Talán a legfontosabb, de mindenképpen a legsürgősebb az a vételikörzet-korlátozás feloldása, ami miatt az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Magyarország ellen.

A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 115. § (4) bekezdése, ami a közösségi jogba ütközik, és emiatt folytatnak ellenünk kötelezettségszegési eljárást. Ehhez hozzátartozik és elhangzott a bizottsági ülésen, hogy a kormány egyébként már ezelőtt háromszor beterjesztette a parlamentnek azt a javaslatot, ami szerint ezt föl lehetett volna oldani, sőt volt egy egyéni képviselői javaslat is erre; ez mindahányszor kisebbségben maradt, és nem sikerült elfogadnia ezt a Háznak.

(14.50)

Most, hogy a két törvényt hónapokon keresztül együtt egyeztette az ezzel megbízott ötpárti csoport, úgy tűnik, hogy ebben a dologban is előre tudunk lépni. Ez kiderült a bizottsági vitán is, öt pártból négy párt ezt a javaslatot támogatta, úgyhogy a kulturális és sajtóbizottság ezt a javaslatot a Háznak is támogatásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 110 2007.09.24. 2:22  109-116

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Tatabánya megyei jogú város távhőszolgáltatását biztosító Komtávhő Zrt. a Tatabányai Erőműtől vásárolja a szolgáltatás ellátásához szükséges hőmennyiséget. A két gazdasági társaság együttműködését hosszú távú hőszolgáltatási keretszerződés szabályozza, amely kimondja azt is, hogy a szerződésben rögzítésre került képlet által kiszámított projektár és a hatósági ár közül mindig az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

Már tavaly szeptemberben rendelkezni kellett volna az erőműnek ezzel a hatósági árral, ehhez képest csak ez év februárjában nyújtotta be az erőmű a hatóságiár-megállapítási kérelmét a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pedig az Energia Hivatalt kérte fel arra, hogy a hatósági árat állapítsa meg.

Az Energia Hivatal ezt meg is állapította, a hődíjban 2345 forint/gigajoule helyett 2338, a teljesítménydíjban pedig 3 millió 526 ezer forint megawatt/év helyett 2 millió 514 ezer forint megawatt/év értéket javasol. Ez azt jelenti, hogy a teljesítménydíjban 29 százalékos csökkenést lehet eredményezni, ami azt jelenti, hogy ha a hatósági ár kihirdetésre kerül, akkor a tatabányai távhőfogyasztók teljes számlájából körülbelül 3-5 százalékot lehet engedni, ennyivel tudjuk csökkenteni a tatabányai távhőfogyasztók terheit.

Ezután levélben kértem Kóka miniszter urat, hogy más módon és más adatokat is figyelembe véve számítsák újra ezt az árat, mert vannak olyan adatok, amelyek alapján esetleg még ennél is kedvezőbb árat lehetett volna figyelembe venni, de ez a kérés nem talált halló fülekre.

Kérdésem a következő: mikor hirdetik ki a Tatabányai Erőmű Kft. megfelelő hatósági árait, hogy csökkenthessük a tatabányaiak távhőszámláját?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 114 2007.09.24. 0:49  109-116

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Az, hogy a Tatabányai Erőmű Kft. csak az elmúlt évben 600 milliós eredményt könyvelhetett el, és a kiegészítő árampótlékból több mint 1 milliárd forintot kapott az államtól, azt hiszem, ez azt jelenti, hogy nincsenek különösebb anyagi gondjai. Mégis azt kérném, ha lehet, minél előbb hirdesse ki a GKM a hatósági árat, mert amíg nincs kihirdetve, addig a vitának se nagyon van jogalapja. 24 ezer háztartás várja Tatabányán, hogy az ár valamilyen módon csökkenthető legyen.

Arra kérem államtitkár urat, hogy ebben az ügyben legyen szíves, figyeljen oda és járjon el, mert azt hiszem, mindannyiunk érdeke, hogy ezekben a háztartásokban csökkenhessenek a terhek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 36 2009.05.11. 1:06  31-36

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Válasza megnyugtatott, és azt üzeni, hogy nem veszett még el a remény. Azt üzeni, hogy a Legfőbb Ügyészség odafigyel a megyei ügyészségek működésére, és amikor hibát észlel, akkor megpróbálja korrigálni azt. Én tatabányaiként nem szeretném, hogy Tatárszentgyörgy és Tiszalök után Tatabánya is föliratkozzon erre a borzalmas listára, sőt magyarként nem szeretném, ha egyetlenegy településnek is föl kéne erre iratkoznia.

Ezért kértük öntől ezt a segítséget, ezért kérjük, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az ilyen típusú ügyeket és ezt az ügyet is. Azt reméljük, hogy a rendőrség és az ügyészség közösen megtalálja az elkövetőket, példás büntetést kapnak, hogy elmenjen a kedvük attól, amit tesznek, és hogy Magyarországon végre kiderüljön, hogy ez az ország nem lehet a fasisztáké, s nem lehet a szélsőségeseké.

A válaszát tisztelettel elfogadom. (Taps az MSZP soraiban.)