Készült: 2020.08.05.19:26:45 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 110 2014.11.19. 11:22  1-157

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015-ös költségvetésben az egészségügyet érintő kérdéseket szeretném az eddig elhangzottaknál kicsit részletesebben értelmezni és értékelni. Egyetlen mai hozzászólás kivételével minden hozzászólás azt említette meg, hogy a 2015-ös évben az egészségügyi ágazat több pénzhez jut a 2014-es évhez képest. A fő elvek, amelyekre ezeket a forrásokat és a pluszforrásokat biztosítani kell, a béremelés, az adósságrendezés, valamint az egészségügyi fejlesztések kérdését ölelik fel.

Nagyon sokszor elhangzott már, hogy a háziorvosi ellátás fejlesztésére 10 milliárd forint pluszforrás áll rendelkezésre, az viszont még nem hangzott el ma, hogy a többletkapacitások befogadására mintegy 5 milliárd forintos összeg áll 2015-ben rendelkezésre. Az alapellátás tekintetében van egy nagyon fontos kérdés, hogy a források biztosítása mellett a szakellátással, azon belül is a járóbeteg-ellátással kapcsolatosan a betegutak optimalizálása, szakmai síkon való megvalósítása rendkívül fontos.

(17.50)

Nem beszéltünk ma még a népegészségügyi szolgáltatások széles rendszeréről, amelyet részletezni természetesen én se fogok, de azt mindenképpen megemlíteném, hogy a szűrővizsgálati rendszer felülvizsgálata, korszerűsítése és hatékonyságának javítása evidencia kell hogy legyen, valamint néhány betegségi terület, mint keringési betegség, cukorbetegség, daganatos betegségek, mentális zavarok megelőzése, a környezet-egészségügy rendkívül fontos, mert az elvi kérdések értelmezése nélkül a források nem biztos, hogy jól realizálódnak.

Nem hangzott az sem még el, hogy 2015-ben továbbra is fennmarad az egészségtelen termékekre kivetett népegészségügyi termékadó, amelynek mértéke még egyelőre nem állapítható meg előre, ami az egészségtelen élelmiszerek kiszorítását jelenti praktikusan, vagy legalábbis ezt próbálja kezelni, és ez teremtette meg bevezetése óta az egészségügyi béremelés alapjait.

A magasabb színvonalú szakmai munka biztosítása érdekében a képzés is rendkívül fontos. Két olyan terület van, amely úgymond átalakításon esett át vagy az átalakítás folyamata van: ez pedig a szakorvosképzés, aminek a színvonalát emelni kell a minőségi képzés irányába, és nagyon fontos még az ápolás területén az egészségügyi szakképzésnek, az OKJ-s képzésnek és a különböző képzési formáknak a megújítása, ami mindenféleképpen az ellátórendszer egészének ügyét és érdekét jelenti és szolgálja.

Nagyon fontos az, hogy ebben a szervezésben az országos, a térségi és a megyei szintű kapacitástervezést együtt kell újra és újra áttekinteni, és a szükségletekhez igazodva ezt kell leképeznie az ellátórendszernek a megfelelő működés biztosítása érdekében, mert amennyiben ezeket újra és újra nem értelmezzük, akkor az adósság és a különböző adósággal kapcsolatos kérdések és főleg összegek újratermelődnek.

Ma még nem hallottunk arról, ami az utóbbi években szinte egyáltalán nem volt probléma: a magasabb szakmai színvonalú és biztonságos lakossági gyógyszerellátás, ami nagyon-nagyon fontos. A közforgalmú gyógyszertárakban egy úgynevezett patikahitel-program van, ami megfelelő és nagyon kedvező kamattámogatást biztosít főleg és elsősorban gyógyszerészek számára, viszont van egy olyan törvényi rendelkezés, ami még ennél is fontosabb talán, és problémákat okozott az elmúlt években: amennyiben nem gyógyszerész felé történne értékesítés ebben a patikaprogramban, akkor az államnak elővásárlási joga van és lesz, ami azért fontos, hogy egy átmeneti időszakot követően gyógyszerész részére pályázati formában a tulajdonhányadot az állam ki tudja írni.

Néhány adatot szeretnék ? hogy is mondjam ? részletezni inkább a többletforrások tekintetében. Van egy úgynevezett egyszeri intézményi konszolidáció végrehajtásához szükséges többletfinanszírozás, ez mindösszesen 60 milliárd forint. Ez tulajdonképpen a kórházi adósságkezelés kérdését foglalja magában, azonban érdemi változtatások nélkül ez az adósságállomány újratermelődhet, ezért ezt koncepcionálisan és ennél szélesebb összefüggésekben kell kezelni és vizsgálni. Praktikusan: ez a 2015. évi költségvetésben tervezett 60 milliárd forint a 2014-ben keletkezett, jellemzően az államháztartáson kívüli szállítók felé történő tartozást hivatott fedezni a közeljövőben reményeink szerint.

Az alapellátás fejlesztéséről nagyon sokszor esett ma már szó, azonban erről szeretnék még néhány mondatot mondani. Nevezetesen: a Semmelweis-terv volt az, amikor 2010-ben indultunk, amely kulcselemének tekintette már akkor is az alapellátást, azonban az alapellátás ennél sokkal szélesebb, mint maga a háziorvosi ellátás, mert magában foglalja a védőnői hálózatot, az otthoni szakápolást, a hospice ellátást, a szociális gondozást, és mindezeknek az integrációja szükséges a lakosság jobb ellátása és kiszolgálása érdekében. Ezen túlmenően továbbra is napirenden van a megfelelő praxisközösségek kialakítása, a prevenciós szolgáltatásaik javítása, és kiemelt természetesen az alapellátáson belül a háziorvosi rendszer megerősítése, ami elég sok problémával küzd.

A rezidenstámogatási program folytatására 900 millió forint pluszfedezet áll rendelkezésre. A 2015. évi 900 millió forintos növekedés lehetővé teszi ennek keretében az új rezidensi ösztöndíjak meghirdetését, nevezetesen, az eddigi 1700 rezidens mellett további 700 szakorvosi és szakgyógyszerész-jelölt kerülhet be ebbe az ösztöndíjprogramba; jövedelem szempontjából havi nettó 100 ezer forint ösztöndíjat jelent ez a pluszforrás. Korábban, 2014-ben ez az összeg 1,65 milliárd forint volt, a 2015. évben a plusz 900 millió forinttal együtt ez 55 százalékos növekedést mutat anyagi vonatkozásban.

A légi mentés finanszírozására 765 millió forint áll rendelkezésre, illetve ennyi kerül be a légi mentésbe. A 2014. évben a légi mentés összege 1,5 milliárd forintot ? ha kerekítjük az összeget ? jelentett. Ebből tulajdonképpen öt gép, öt mentőhelikopter bérlése realizálódott 2014-ben, illetve két olyan gép volt, ami nem felelt meg a követelményeknek, és mintegy 70 millió forint erejéig két új mentőhelikopter beszerzésére került sor az utóbbi két hónapban, amelyek már működésbe is álltak a légi mentésben. Tehát 2015-ben ez az 581,1 millió forint többlet a bérleti díjakra, illetve 183,9 millió forint ennek a rendszernek a működtetésére áll rendelkezésre. Nagyon fontos a légi mentés fejlesztése, mert ez teszi lehetővé azt az úgynevezett 15 perces megközelíthetőséget és elérhetőséget, amire szinte most már a légi mentés vonatkozásában mindenütt megvan a lehetőség.

Az Országos Mentőszolgálat működési támogatása 525 millió forinttal emelkedik. A 2014. évi támogatás szintre hozására, továbbá egy úgynevezett koraszülött-mentési tevékenység biztonságos fenntartására határozták meg ezt a többletforrást, amit különösebben nem kell magyarázni, hogy miért nagyon fontos.

Szintén megemlítésre került ma már egy úgynevezett állami egészségügyi tartalék normafeltöltése, ami 300 millió forintot jelent. Ezt a keretet az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet kapja, aminek az a célja, hogy az állami egészségügyi tartalék azokat az úgynevezett orvostechnikai feltételeket javítsa ki, amelyeket 2014-ben teljességében mindenütt nem sikerült realizálni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És van még egy, igaz, hogy összegében nem egy óriási tétel, de nagyon fontos: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 40 millió forintot kapott arra, hogy az ivóvízminőség-javítási program keretében egy úgynevezett ivóvízmonitoring-programot alakítson ki és realizáljon. Az egészséges ivóvízről különösebben sokat, úgy gondolom, nem kell beszélni.

Azért próbáltam ezt a néhány adatot részletezni, mert én úgy gondolom, hogy ezek rendkívül fontosak, 2015-ben realizálódnak, és egyértelműen megállapítható, hogy a 2014-es évhez viszonyítva az egészségügy költségvetése 2015-ben egyértelműen emelkedik. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 60 2015.03.31. 12:06  59-91

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A védőnői szolgálat megalakulásakor két fő célkitűzés volt: a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősbítése. Az anya- és gyermekvédelem korábbi hagyományai, a századforduló Magyarországának járványügyi, társadalmi, gazdasági és ebből következően demográfiai változásai keltették életre a védőnői hálózatot. Mindezen hagyományok és változások napjainkig is meghatározzák a célokat, az elveket és a módszereket.

Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon valósul meg a száz éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül. Az egészséghez való jog az Alaptörvényben is rögzített emberi jog, amely magában foglalja a szükséges egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést. Az egészségnek a gazdaságra és általában a társadalom működésére kifejtett hatásai igen fontosak, de ezektől függetlenül minden ember egyéni egészsége is nagyon értékes.

A magyar védőnői szolgálat fennállásától folyamatosan megújult, igazodott a társadalom mindenkori igényeihez, elvárásaihoz. Megalakulásától, 1915-től széles kapcsolati rendszer alakult ki körülötte, ami szintén változott az aktuális helyzettel együtt. 1915-ben megalakult az Országos Stefánia Szövetség az anyák és a csecsemők védelmére. A szolgálat a családgondozási szemléletet tartotta a legalapvetőbb szempontnak, az általános családgondozás tulajdonképpen összefoglalása és összeegyeztetése a szakvédelmi munkának a közös cél, az egészségvédelem érdekében.

Az egészségügyről szóló törvény 1997-ben rögzítette, hogy a helyi önkormányzatok kötelesek az egészségügyi alapellátás körében a védőnői ellátásról gondoskodni.

(11.50)

A területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnő nyújthat a települési önkormányzat képviselő-testülete által megállapított és kialakított körzetben, ellátási területen. Feladatát az ellátási területén lakcímmel rendelkező személyek esetén köteles ellátni, és igénybe vehetik, akik a körzetben életvitelszerűen tartózkodnak, ezek ellátására is köteles a szolgálat, ha az ellátás iránti igényét írásban bejelenti. A tevékenység szakmai felügyeletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes vezető védőnője látja el.

A társadalom szerkezete sokat változott az alapítás óta eltelt közel száz év alatt, áthelyeződött a szakma fókuszpontja. Továbbra is tenni kell természetesen a koraszülések, az abortuszok csökkentéséért, a születések számának emeléséért, de jelentkeztek új, megoldandó problémák is, mint például a HIV-fertőzés, a kábítószerek terjedése. A védőnő sokrétű feladatai a következő területeket ölelik fel: a nővédelem, a várandós és gyermekágyas anyák gondozása, a gyermekek gondozása születésüktől a tanköteles kor végéig és a komplex családgondozás. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy a magyar védőnői szolgálat különös jelentőséggel bír a magyarságot érintő jelenlegi demográfiai kihívások szempontjából is, hiszen a gyermekvállalás előmozdítása és ennek érdekében a családok támogatása elsőrendű prioritás. A védőnői szolgáltatást évtizedek óta biztosítja a magyar állam annak elősegítésére, hogy minden gyermek a lehető legkedvezőbb körülmények között egészségben, biztonságban foganhasson, születhessen és nevelkedhessen.

A Fidesz-KDNP politikájában is a család és a gyermek az első. Ezen elkötelezettségünknek megfelelően számos intézkedésünkkel segítettük és segítjük a gyermekes családokat és a gyermekeket. Többek között visszaállítottuk a hároméves gyest, hatályba lépett a gyed extra, a gyed extra bevezetése ösztönzi a gyermekvállalást, segíti a gyermeknevelést és kedvezőbb feltételeket biztosít a kisgyermekes szülők munkába állásához. A kisgyermekes szülőket bölcsődeépítési programmal is segítjük. Az adócsökkentésen, a családi adókedvezményen és a rezsicsökkentésen túl a gyermekek iskoláztatási kötelezettségeit is csökkentjük. Minden eddiginél több forrást biztosítunk gyermekétkeztetésre. Az is fontos célkitűzésünk, hogy szeretnénk, ha minél több gyermeknek lenne lehetősége családban felnőni, ezért a Fidesz-KDNP az elmúlt években több fontos intézkedést is tett az örökbe fogadás megkönnyítésére, így csökkent az adminisztráció, bevezettük az örökbefogadási gyest.

A fenti intézkedéseink mellett mindenkor elkötelezettek voltunk a védőnői szolgálat megerősítésében és a védőnők munkájának elősegítésében. A bekövetkezett változások nyomán 2011. május 1-jétől a települési önkormányzatoknak lehetőségük volt finanszírozási szerződést kötni részmunkaidős iskolai védőnői szolgálatra is. A módosítás nagy segítséget jelentett elsősorban a kistelepülések önkormányzatainak. A 2012-ben bevezetett rendelet hatására a védőnői finanszírozást érintő forint-pontérték a korábbi átlagos 279,8 forintról 315,8 forintra emelkedett, ez 13 százalékos emelkedést jelentett akkor. A 2013. októberi kormányrendelet módosítása további díjemelést is meghatározott az egészségügyi alapellátás területén. A 2012. novemberi finanszírozási adathoz viszonyítva a 2013. novemberi finanszírozási növekmény a területi védőnői szolgálatok havi finanszírozásánál átlagosan 13 800 forint többletet, míg az iskolai védőnői szolgáltatás esetében a havi finanszírozás átlagosan 13 400 forint emelkedést jelentett egy-egy védőnő esetében. 2014. februárban ismét módosításra került, amelynek hatására 1,75 milliárd forinttal került megemelésre a védőnői szolgáltatás anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi ellátás 2014-re vonatkozó előirányzata. Ez az összeg teljes egészében a védőnői ellátást biztosító szolgáltatók díjazásának emelésére fordítandó.

A fenti finanszírozási módosítások mellett fontos cél a védőnői rendszer mint hungarikum értékeinek megőrzésével történő fejlesztése, korszerűbb működés elérésére, a megelőző ellátásban való hatékonyabb szerepvállalás érdekében. A magyar lakosság egészségi állapota szükségessé teszi, hogy a védőnői hálózat az eddigieknél nagyobb mértékben kapcsolódjon be a primer és a szekunder prevencióba nemcsak gyermekkorban, hanem felnőttek vonatkozásában is. Ez hosszú távon részét képezheti a védőnői hálózat stratégiai fejlesztésének és egyúttal az eddigieknél magasabb szintű minőségi gondozás megvalósulásában.

A védőnői szolgálat Magyarországon komplex, preventív családvédelmi szolgáltatást biztosít, amely Európában egyedülálló. Védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet. Szakmai tevékenységét elsősorban önállóan látja el, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti szociális ellátórendszer és a közoktatás szakembereivel. Szoros személyes kapcsolatot tart gondozottaival, amelynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban egészségi, szociális, mentálhigiénés tanácsot nyújt. Ezenkívül szűrővizsgálatokat végez és szervez, védőoltásokat készít elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosít a gondozottak számára. Országszerte közel 4500 védőnő teljesít szolgálatot évtizedek óta. A védőnő fő tevékenysége a tanácsadás módszerével végzett megelőzés, humánus, segítő szemléletű, családközpontú gondozás, amelynek alapértékei az elfogadás és a segítségnyújtás.

2013-ban a magyar védőnői szolgálat Magyar Örökség-díjat kapott, majd 2014-ben bekerült a Magyar Értéktárba. A százéves védőnői szolgálat álláspontunk szerint is nemzeti érték, hungarikummá nyilváníttatása folyamatban van. Június 13-ának jeles nappá nyilvánítását indokolja az a tény is, amely szerint ezen a napon, 1915. június 13-án Stefánia királyi hercegnő védnökségével alakult meg az Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére. A társadalom szerkezete sokat változott az alapítás óta eltelt száz év alatt, de a család-, gyermek-, ifjúsági és nővédelem továbbra is prioritás a védőnők mindennapi tevékenységében. Nagy hangsúlyt fektetünk a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében tervezett további fejlesztéseinknél a védőnők szakmai ismeretében, kompetenciáikban rejlő lehetőségekre.

A fentiek alapján az országgyűlési határozat a magyar védőnői hivatal és szolgálat közmegbecsülését hivatott megerősíteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 251 2015.04.27. 2:15  250-267

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a védőnői szolgálat Európában egyedülálló módon komplex preventív, családvédelmi szolgáltatást biztosít. A magyar állam évtizedek óta biztosítja a védőnői szolgáltatást annak érdekében, hogy minden gyermek a lehető legkedvezőbb körülmények között, egészségben, biztonságban foganhasson, születhessen és nevelkedhessen.

Amint az többször elhangzott, 2013-ban a magyar védőnői szolgálat Magyar Örökség-díjat kapott, majd 2014-ben bekerült a Magyar Értéktárba. A százéves védőnői szolgálat álláspontunk szerint is nemzeti érték, hungarikummá nyilvánítása is folyamatban van. Június 13-ának jeles nappá nyilvánítását indokolja az a tény is, amely szerint 1915-ben ezen a napon, június 13-án Stefánia királyi hercegnő védnökségével alakult meg az Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére.

Örömteli számomra, hogy a lefolytatott viták során képviselőtársaim felszólalásaikban szintén ‑ kivétel nélkül mindenki ‑ támogatásukról biztosították a javaslatot. Mindezeknek köszönhetően az Országgyűlés tiszteletét fejezheti ki a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében egészségmegőrző, egészségnevelő, felvilágosító, anya-, gyermek-, ifjúság-, család- és nővédelmi tevékenységet folytató, hivatását gyakorló szakemberek előtt akként, hogy a Magyar Örökség-díjas magyar védőnői szolgálat megalapításának 100. évfordulója alkalmából 2015. június 13. napját a magyar védőnők napjává nyilvánítja.

A fentiek alapján az országgyűlési határozat a magyar védőnői hivatás és szolgálat közmegbecsülését hivatott megerősíteni, amelyre tekintettel továbbra is kérem képviselőtársaimat, hogy az országgyűlési határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 267 2015.04.27. 0:47  250-267

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita folytatásaként a mai napon mindenkinek megköszönöm azt a pozitív hozzáállást, amit az előterjesztéshez megtettek.

Zárásképpen még egyszer kérem a támogatásukat, hogy először ez év június 13., majd ezt követően minden évben június 13. a magyar védőnők napja legyen. Nagyon remélem, hogy holnap ezt a szavazataikkal kivétel nélkül mindannyian meg fogják erősíteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 136 2015.05.28. 11:51  1-237

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány továbbra is folytatja a 2010-ben megkezdett politikáját, így az egészségügy fejlesztését is.

Az egészségügy 2010 óta fokozatosan próbál talpra állni, e talpra állást segíti és segítette a béremelés, az adósságrendezés ‑ a legújabb adósságrendezés a napokban várható ‑, valamint a rendszerváltás óta zajló legnagyobb fejlesztés, amely mögött vagyunk 2007-2013 között, amelynek áthúzódó időszaka van 2015-re.

Az egészségügyi dolgozók voltak az elsők, akiknek a kormány béremelési programot indított a korábbi ciklusban, továbbá ösztöndíjprogramot vezetett be az orvosok és egészségügyi dolgozók elvándorlásának megakadályozására, valamint az egészségügyi hiányszakmák pótlására is.

Az egészségügyi ágazat 2015. évi költségvetése 1,8 milliárd, az egészségügyi intézmények E-Alapból való bevételnövekményeivel együtt számolva 2,5 milliárd forintos többletet foglalt magában ez az összeg.

A kormány 2016-ban is folytatja az egészségügy fejlesztését. A 2016-os költségvetési törvényjavaslat elfogadásával az egészségügyben jövőre az ideinél is több forrás fog rendelkezésre állni.

Az egészségügyi ágazat stratégiai prioritásai a kormány által a 2015 februárjában elfogadott „Egészséges Magyarország 2014-2020” egészségügyi ágazati stratégiában kerültek megfogalmazásra.

A 2010-14 közötti időszak volt alapvetően az, ami orvosolta a korábbi kormányzat gondatlan tevékenysége következtében kialakult torzulásokat. Itt feltétlenül ki kell emelni a 2006-os évet a torzulások kezdetét illetően. A Fidesz-KDNP és a jelenlegi kormány választ adott a legégetőbb kérdésekre, és a nemzetközi válság ellenére mindent megtett annak érdekében, hogy javítsa a kórházi infrastruktúrát és növelje az egészségügyi dolgozók fizetését.

Világosan látjuk és látnunk is kell, hogy nincs jól működő egészségügy magyar orvosok, egészségügyi dolgozók nélkül.

(16.20)

A kormány ezért lépésről lépésre halad azon az úton, amely egy stabil, kiszámítható életpályát fog eredményezni, az orvosok és szakdolgozók számára egyaránt.

A 2014-2020 közötti egészségügyi ágazati stratégia időszakának alapvető célkitűzése az egészségügy infrastrukturális hátterének megerősítése és szerkezeti átalakítása, valamint a népegészségügyi szolgáltató rendszer alkalmassá tétele arra, hogy napjaink legfontosabb népegészségügyi kihívásaira adekvát válaszokat tudjunk adni. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusra olyan jövőkép fogalmazódott meg, amely a társadalom és az ágazat számára is egyértelművé teszi az egészségügyi rendszer megújításának irányát. A cél a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek növelése, a fizikai, mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése, az egészségtudatos magatartás elősegítése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése.

Minden kormányzati döntést és változtatást népegészségügyi szempontból meghatározott prioritások mentén szükséges megtenni. A fentieket szem előtt tartva és azzal összhangban a kormány 2016-ban folytatja az egészségügy fejlesztését, amelyhez a 2016-os költségvetési törvényjavaslat elfogadása esetén az egészségügyben jövőre az ideinél több forrás áll majd rendelkezésre.

Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetése az előző évekhez hasonlóan bevételi és kiadási oldalon a főösszeg egyezőségét irányozza elő. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi és kiadási főösszege egyaránt 1963,7 milliárd forint, az egészségügyi költségvetés nullszaldós, egyensúlyban van tervezve. A főösszegek a 2015. évi törvényi előirányzathoz képest mintegy 2,8 százalékos növekedést mutatnak. A korábbi kormányzati időszak kezdetén az E-Alap költségvetése nagyjából és egészében 1500 milliárd forint környékén volt, a jelenlegi tervezett 2016-os költségvetés pedig megközelíti ‑ és nincs kizárva, hogy el is fogja érni ‑ a 2000 milliárd forintot. Évről évre emelkedik az egészségügy költségvetési főösszege.

Az alap bevételei döntően két forrásból származnak, azonban az előző évhez képest változik ezen bevételek összetétele. Az egyik csoportot a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, illetve a járulékbevételek és a hozzájárulások képezik. A törvényjavaslat szerint 2016-ban a szociális hozzájárulási adó megfizetett összegének immár több mint 20 százaléka illeti meg az Egészségbiztosítási Alapot, szemben a 2015-ben meghatározott 14,5 százalékkal. Ebből kifolyólag a 2016. évi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része és a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 521,85 milliárd forint, amely mintegy 50 százalékos növekedést jelent a költségvetésben ezen a területen.

A másik bevételi csoportot a költségvetési hozzájárulások adják. Az alap bevételei tartalmazzák még az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételeket is. Ezen belül a három legnagyobb előirányzatot a gyógyszergyártók és -for­galmazók befizetései, a népegészségügyi termékadó és a baleseti adó jelenti. A baleseti adó, a népegészségügyi termékadó és a dohányipari vállalkozások 2016. évi egészségügyi hozzájárulása 2016. évre tervezett előirányzatai összességében mintegy 1 milliárd forint növekedést mutatnak a 2015. évi törvényi előirányzathoz képest.

Az alap meghatározó nagyságrendű kiadásai a pénzbeli és természetbeni ellátások. A pénzbeli ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági és rehabilitációs ellátások kiadásai teszik ki. Ezen túl meghatározó nagyságrendet képviselnek a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjak kiadásai.

A természetbeni ellátások legnagyobb előirányzatát a gyógyító-megelőző ellátás képezi, amely az előző évhez viszonyítva 33,7 milliárd forinttal magasabb összeget tartalmaz, figyelemmel elsősorban az alapellátás megújítására, fejlesztésére, amely 10 milliárd forintot jelent, a tervezett bérintézkedések fedezetére, amely 15,3 milliárd forint, valamint a többletkapacitások befogadására 5 milliárd forint van tervezve a költségvetésben. Ezen jogcímcsoportnál jövőre is rendelkezésre áll az egészségügyi dolgozók 2012-13. évi béremelésének fedezetére 53,5 milliárd forint, valamint az előző évhez viszonyítva 2004 milliárd forint többletet tartalmazó gyógyító-megelőző ellátási céltartalék 12,4 milliárd forint nagyságú előirányzata.

Az előzőekben említetteken túl az egészségügyi ágazat 2016-ban további 11 milliárd forint többletben részesül többek között a szakorvosképzés támogatási rendszerének kiterjesztésére, átalakítására, mentőgépkocsik beszerzésére, a mentésirányítási rendszer üzemeltetésére, az új budapesti kórház előkészítésére, valamint egyéb, életminőséget is javító intézkedésekre.

Az egészségügyi szakdolgozók és orvosok mozgóbérének korrekciójára a 2016. évi költségvetésben 12,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az ügyeleti díj, a készenléti díj, a rendkívüli munkavégzés, valamint a műszakpótlék számításának alapja a 2012. június 30-án hatályos kinevezésben, munkaszerződésben szereplő összeg vagy az akkori közalkalmazotti bértábla alapján járó illetmény, azaz ezen illetményelemeknek nem a béremeléssel megemelt illetmény az alapja. Az intézkedéssel biztosítható, hogy a 2012. és 2013. évi béremelés is a mozgóbér alapját képezze, ezáltal megvalósul a 2012-13. évi béremelés teljes alapbéresítése.

A költségvetés 2,5 milliárd forint forrást biztosít a fiatal szakorvosok támogatására, ezáltal megteremti a lehetőségét, hogy a szakorvosok a szakvizsga megszerzését követően is a rezidensösztöndíjhoz hasonló mértékű támogatásban részesüljenek. Az már eldőlt, hogy a túlmunkát a következő havi fizetéssel ki kell fizetni.

A benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi az alapellátás megújításának folytatását is. Az alapellátás megújításának második üteme jogcímen ez újabb 10 milliárd forintot jelent.

Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendetes tény, hogy az elmúlt években számos pozitív intézkedés bevezetéséről szólhattunk az egészségügy területén. Az egészségügy a lakosság szinte minden tagjának életére hatással van, így megbízható működése kiemelt figyelmet kap. Figyelemmel a fentiekre, mindenképpen örömteli, hogy az előttünk lévő költségvetési törvényjavaslat az egészségügy vonatkozásában megfogalmazott számos pozitív céllal és intézkedéssel ennek elérését elősegíti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 266 2015.06.15. 8:04  229-337

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves Meghívott Vendégeink! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon köszönöm a kezdeményezést, hogy ennek az egészségügyről szóló politikai vitanapnak az összehívását kezdeményezték, hisz egy rendkívül fontos kérdésről tudunk gondolatot cserélni, mindenki részéről, úgy gondolom, a kritika mellett is a jobbítás szándékával.

Sajnálatos módon 2010-ben, amikor megtörtént a kormányváltás, az egészségügyet rendkívül elkeserítő körülmények között örököltük meg. A közvetlen betegellátásból az átvétel pillanatában 250 milliárd forint hiányzott, magából az E-alapból pedig 400 milliárd forint. Elmondhatjuk, hogy a szocialisták kormányzása alatt az egészségügy volt az az ágazat, amelyik az egyik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. Én nem fogom itt az időpontokat említeni, nem 2002-2010, inkább 2006-2010 között elsősorban. (Gőgös Zoltán: Akkor volt a válság.)

Ez a politika odavezetett, hogy 2010-re a kórházak mintegy 125 milliárd forint adósságot halmoztak fel, és azzal kellett szembesülnünk, hogy a kórházak háromnegyede súlyosan eladósodott, 50 százalékuk gyakorlatilag csődben volt. Mindezt a felelőtlen időszakot már 2008-ban sem tudtuk elfogadni, és ma sem lehet támogatni nyilvánvalóan. Tudjuk, hogy az egészségügy még ma is nagyon sok problémával küzd, de reményteli és előremutatók azok a folyamatok, amelyekről itt már hallhattunk, és ezekről is mindenképpen beszélni kell egy ilyen diszkusszió során.

Sorra újulnak meg a kórházak. A rendszerváltás óta a legnagyobb, mintegy 300 milliárd forintos fejlesztés indult el az ágazatban, de ez a fejlesztés majdnem megduplázható a 2007-13 közötti időszakban (sic!), ha a fejlesztések egészét nézzük, majdnem megközelíti a fejlesztések aránya a 600 milliárd forintot, emellett az adósságállomány csökkentése évről évre folyamatos. Tudjuk, hogy nem az lenne a megoldás, hogy az adósságot csökkenteni kell, hanem az, hogy előzzük meg ezt az állapotot, hogy ne kelljen konszolidációra sort keríteni. Az egészségügy volt az elhangzott problémák mellett az az ágazat és az az első ágazat, ahol, ha csekély mértékben is, de a béremelési program elindult, és ennek a folyamata pillanatnyilag folytatódik. Országszerte egészségfejlesztési irodákat hoztunk létre, amelyekben az egészségügyi tanácsadás és ingyenes szűrővizsgálatok biztosítása folyik.

Az elmúlt években további számos pozitív intézkedés történt a népegészségügy területén ‑ ez már részletezésre került ‑, széles körű összefogás alakult ki a rákbetegségek leküzdésére és megelőzésére. 2009-től kezdődően helyi kezdeményezésre az önkormányzatok indították el a HPV elleni kampányoltásokat, amelyek keretében az önkormányzatok a 13-14 éves lányok oltásához nyújtottak anyagi segítséget. Örvendetes, hogy a kormányzat döntése alapján 2014-től a HPV elleni védőoltás bekerült magába a védőoltási programba.

A fentieken túl megalkottuk ‑ többször elhangzott már ‑ a nemdohányzók védelméről szóló jogszabályt is, melynek köszönhetően 2012. január 1-jétől tilos a közforgalmú, zárt légterű helyeken a dohányzás, a közösségi tereken, és bevezetésre került a népegészségügyi termékadó, törvény szabályozza a transzzsírsavak bevitelének csökkentését.

A mentőszolgálatnál ugyancsak egy komoly fejlesztés indult el. A fejlesztés jelentőségét mutatja, hogy 2008. január 1-jétől 2010-ig egyetlen új mentőautó sem futott az országban és nem történt fejlesztés a mentőszolgálatnál. Az elmúlt években mintegy 20 milliárd forint állami és uniós forrást fordíthatott az OMSZ a mentőautópark megújítására, új mentőautók, esetkocsik beszerzésére, ez a munka folyamatosan folytatódik. 2008 és 2010 között nem került sor új mentőautó megrendelésére, egészen addig az időpontig gyakorlatilag még érdemi előkészület sem történt erre vonatkozóan. Mindezek következtében valóban elöregedett a gépkocsipark, a gépjárművek egy része a jelentős futásteljesítmény és életkor miatt gyakran javításra, majd kivonásra szorult az új mentőautók beszerzésével.

A kormányváltást követően, 2010 végén 849 millió forintos támogatást biztosított a kormány az OMSZ számára erre a feladatra. 2010-14 között mindösszesen 300 új mentőautó beszerzésére került sor, ez év elején pedig egy 500 millió forintos kormányzati forrásból 21 darab mentőautó megvásárlására került sor. Pillanatnyilag 32 darab mentőautó beszerzése történik 770 millió forintból, ez folyamatban van. Mindezek mellett uniós forrásból megújul a mentésirányítás országos rendszere, ami szintén fontos, visszakerült a mentésirányítás rendszeréhez a betegszállítás rendszere. 22 új mentőállomás épül, 60 régi korszerűsítése folyamatban van és lesz az Országos Mentőszolgálatnál.

A mentőszolgálatnál lezajlott fejlesztéseken túl fontosnak tartom megemlíteni, hogy az elmúlt években a gyógyszerkasszában éves szinten megközelítőleg 100 milliárd forintos megtakarítást tudtunk úgy elérni, hogy eközben a betegterhek csökkentek a gyógyszerbeszerzésben. 2012-14 között több mint 1500 gyógyszerkészítmény ára átlagosan 35 százalékkal csökkent, ami 10,5 milliárd forintos megtakarítást eredményezett, és nem csorbultak a betegek gyógyszerhez jutási esélyei. Mindez a krónikus betegek esetében igaz, hogy nem jelentős, de mégis minden betegnél havi ezerforintos nagyságrendű megtakarítást jelentett.

(18.50)

Míg 2010-ben a leggyakrabban használt és legkorszerűbb támogatott vérnyomáscsökkentő gyógyszerekért havonta a betegeknek 3 ezer forintot kellett fizetniük, addig ma havonta ugyanezért egy beteg 600 forintot fizet. 2010-ben a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekért átlagosan 2200 forintot fizettek a betegek havonta, ez az összeg ma szintén 600 forinttal terheli a pénztárcájukat, de van olyan gyógyszer is, amely havonta csak 200 forintba kerül. El lehet menni a gyógyszertárba és le lehet ellenőrizni ezeket a számokat. 2010-től 49 új hatóanyagú gyógyszer támogatását biztosítottuk, ez több mint 40 ezer beteg számára jelentett segítséget a népegészségügyi szempontból is jelentős szív- és érrendszeri, daganatos betegségek, vírusos májgyulladás, sclerosis multiplex esetében, hogy csak néhány betegségtípust emeljek ki. Leállítottuk a patikaliberalizációt, és biztosítottuk a gyógyszerészek többségi tulajdonlását.

Az elmondottakból is jól látható, hogy a Fidesz-KDNP elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének további javítása mellett. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy folyamatosan javuljon a magyar lakosság egészségi állapota. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 294 2015.06.15. 2:11  229-337

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rig képviselő úr részéről elhangzott az alapdíj összegének változatlansága, hosszú ideje ez az ominózus 150 ezer forint. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egy 2014-es felmérést készített ‑ hozzá lehet jutni a megfelelő hírportálokon ‑, mely szerint az egy súlyszámra eső összeg 2014-ben 206 ezer forint volt, nem azon a címen, ettől függetlenül az alapdíjat emelni kell, értjük az igényt, de ennyi jutott egy súlyszámra összegszerűen.

A várólisták tekintetében én az ágazatot mindenképpen szeretném megvédeni, megmondom azt is, hogy miért. Mert az európai átlaghoz képest a magyar egészségügyben a várólisták ideje lényegesen alacsonyabb az európai átlagnál. E tekintetben úgy gondolom, hogy nem érdemes riogatni az embereket; vannak kivételek, ezen javítani kell, de messzemenően jobbak az európai helyzetnél a magyar várólisták.

A következő kérdés a gyógyszer bevitele, itt az LMP-s képviselőtársaimra utalnék. A betegeknek ma a kórházi ellátáshoz nem kell gyógyszert bevinni. Nem kell bevinni! Az más kérdés, hogy a betegek a saját biztonságuk érdekében alanyi jogon járó speciális, magas támogatású gyógyszereket a saját biztonságuk érdekében visznek magukkal, de ha nem tudnak vinni, akkor is biztosítani kell az egészségügyi intézményeknek ezt az ellátást.

Bérfejlesztés vonatkozásában valóban úgy gondolom, hogy teljesen jogosak az igények. Erre Banai és Zombor államtitkár urak sokkal autentikusabbak nálam, de az utóbbi időben 18 ezer orvos és 43 ezer egészségügyi dolgozó bérfejlesztésének bizonyos mértékére sor került. S végül a racionalizálás érdekében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ felügyelete mellett a regionális és megyei szakmai egyeztető fórumok igyekeznek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a szakmai ésszerűsítés irányába vinni a megoldásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 239 2015.07.06. 2:22  238-241

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Amint azt mindannyian tudjuk, minden év július 1-je a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Ő volt az első, aki a gyermekágyi lázat nem önálló kórképként, hanem fertőzés következményének tekintette. Rájött, hogy ezt a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, a boncolást végző szülész-nőgyógyászok adják át a fertőzést vizsgált nőbetegeiknek. Megoldásként Semmelweis a klórmészoldatos kézfertőtlenítés bevezetéséért küzdött, ám felfedezése élete során süket fülekre talált. Halála után sem figyelt fel találmányára az orvostudomány, csak évekkel később, amikor Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas kézfertőtlenítést kezdték alkalmazni, derült fény Semmelweis korszakalkotó felfedezésére. Ma a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.

Semmelweis Ignác nevét orvostörténeti múzeum, emléktábla és a budapesti egyetem is viseli. Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának és gyógymódjának feltalálója, 197 évvel ezelőtt, július 1-jén született. Látnunk kell, hogy az egészségügy nem csak finanszírozási, gyógyszerellátási, műszere-zettségi vagy akár életpályáról szóló kérdés: amennyiben a fentiekből elvész az emberi tényező, nem lesz sikeres az egészségügy, nem lesz olyan, amilyet az ország polgárai megérdemelnek.

(16.30)

A hazai egészségügy színvonalát akkor lehet fenntartani, ha jelen van benne az ott dolgozókat jellemző önfeláldozás is. Örömteli, hogy az ez évben elfogadott országgyűlési határozattal a magyar védőnői hivatás, a szolgálat közmegbecsülését is megerősítettük.

A Semmelweis-nap kapcsán nem csupán megemlékezésekkel ünnepeljük az anyák megmentőinek születésnapját, hanem országszerte elismeréseket osztanak az egészségügyi dolgozóknak. A magyar egészségügy legnagyobb ünnepén az egészségügyben dolgozók kitartását, munkabírását, elhivatottságát méltatjuk.

Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat: ebben az évben miként sikerült megemlékeznünk erről a rendkívüli napról? Várom a megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 52 2015.11.23. 2:13  51-54

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Örömteli mindannyiunk számára, hogy a népegészségügy területén az utóbbi időben számos kedvező és pozitív hatással bíró intézkedés került bevezetésre.

(12.30)

Megemlíthetjük itt a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, a közétkeztetési rendelet bevezetését vagy a különböző szűrőprogramok kiterjesztését. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a világ legtöbb országában, így Magyarországon is komoly problémát jelentenek az egészségügyben a várólisták. Azon tényezők, mint a krónikus betegségektől szenvedő betegek számának növekedése, a lakosság elöregedése vagy a betegek egészségügyi ellátással szembeni igényeinek növekedése a technológiai változások következtében is, hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre nő a kereslet az egészségügyi szolgáltatások iránt.

Az egészségügyi kormányzat 2010 után - helye­sen ‑ felismerte, hogy a várólisták megfelelő kezelésének az az első lépése, hogy pontos adatokkal bírjunk, és megfelelő nyilvántartás álljon rendelkezésünkre. Mindezeknek megfelelően 2012-ben új, online várólistarendszer került kialakításra. Ez az új rendszer országosan azonos elvek mentén, transzparensen működik.

Elfogadásra került az a jogszabály is, amely kötelezővé teszi, hogy a közfinanszírozott CT-MRI diagnosztikai szolgáltatók 14 napon belül kötelesek a diagnosztikai vizsgálatot elvégezni daganatos klinikai kórkép gyanúja esetén. Mindezeken túl a várólisták csökkentésének prioritását mutatja az is, hogy a kormányzat a tavalyi év végén 1 milliárd, ebben az évben újabb 5 milliárd forint célzott többletforrást tudott fordítani a várólisták csökkentésére.

A program révén a 2012. évi 70 ezerről 2015 áprilisára 44 ezerre csökkent a várakozók száma, a hírek szerint azóta is tovább. Kérdezem tisztelt államtitkár urat: hogy áll most a várólista-csökkentési program, hogyan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) segíti a kormány a várólisták csökkenését? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 97 2015.12.15. 2:21  96-101

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP számára elsődleges, hogy minden köznevelésben részt vevő gyermek lelki és testi egészségének megőrzése és erősítése mellett ugyanolyan magas szintű ismeretekben részesüljön az iskolákban, bárhol is éljen az országban.

Ezt a célt hivatott szolgálni számos bevezetett változtatás is, mint például a fiatalok egészségmegőrzését segítő, 2015 januárjában életbe lépett menzarendelet, vagy a térítésmentes tankönyvellátás bevezetése felmenő rendszerben.

A gyermekek testi és lelki egészségének megőrzése és erősítése mellett kiemelt figyelmet fordítunk a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedésére is. Huszonkétezer pályakezdő elhelyezkedése vált lehetővé a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően. Örömteli, hogy az elmúlt években Magyarországon csökkent az ifjúság munkanélküliség szintje, miközben az eurozónában ez tovább nőtt.

A Fidesz-KDNP jelentős hangsúlyt fektet a rezidensek és fiatal szakorvosok itthon tartására is. Kiemelt kormányzati cél, hogy valamennyi, a szakorvosképzést Magyarországon megkezdeni szándékozó fiatal bekapcsolódhasson a programba. A fentieken túl 2011 óta a rezidenstámogatási program is elérhető Magyarországon. Az ösztöndíjprogram bevezetése óta folyamatosan csökken a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma. A háziorvosi letelepedési pályázat keretében 2014 augusztusában a legalább 12 hónapja betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására is pályázat került kiírásra, 80 üres praxis került betöltésre.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen eredményei vannak a meghirdetett rezidensi ösztöndíjaknak és az ezzel összefüggő támogatási programoknak, és milyen intézkedéseket tesznek a fiatal szakorvosok itthon tartása érdekében? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 101 2015.12.15. 0:25  96-101

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, sokunk számára rendkívül megnyugtatóak voltak az elhangzottak, de ennél még az is sokkal fontosabb, hogy a pályakezdő fiatalok és az érintett fiatalok számára is ugyanilyen megnyugtatóak legyenek az itt elhangzottak. Remélem, hogy ezt a megkezdett utat tudjuk folytatni, és megtisztelő válaszát köszönettel elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 64 2016.05.11. 5:52  1-206

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, mindannyiunk számára örömteli és kiemelést érdemel, hogy a 2017-es, előttünk álló költségvetési tervezet egy olyan költségvetés, amely azt tudja biztosítani mindannyiunk számára, hogy minden magyar ember a következő évben biztosan léphet egyet előre.

Magyarország, közelebbről a Fidesz-KDNP eddigi politikája is stabil lábakon áll, így a kormány a költségvetésben több szakterület számára többletforrást tud 2016-hoz viszonyítva biztosítani. Ezeknek kö­szönhetően a 2017-es költségvetés ‑ sokszor elhangzott már, de ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni ‑ az oktatásban mintegy 270 milliárd forint, az egészségügyben 167 milliárd, tb- és jóléti kiadások területén 155 milliárd, a kultúra területén pedig 66 milliárd forint többletforrással számolhat és tervezhet. Amint láthatjuk, a 2017-es költségvetés százmilliárdos nagyságrendben áll rendelkezésre az egészségügy, az oktatás vagy éppen akár a kultúra területén is.

Azonban azt is meg kell említsük, hogy sajnos ez nem volt mindig így. Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege 2002 és 2010 között ‑ akkor én éppen kórházvezető voltam ‑ két év kivételével negatív volt, ráadásul három egymást követő évben a hiány a 300 milliárd forintot is meghaladta évente. 2010-ben nem csupán a költségvetés maradt ránk óriási hiánnyal, hanem az egész egészségügyet is romokban találtuk, kaptuk, mintegy 130 milliárd forintnyi aktuális adósságállománnyal szembe kellett néznünk. A konszolidáció, vagyis a kórházak adósságállományának a rendezése több körben gyakorlatilag minden évben megtörtént. A romok eltakarítása azonban még most is folyik.

2010-et követően rég várt fejlesztések indulhattak meg, az egészségügyben például mintegy 500 milliárdos fejlesztésről beszélhetünk. Ezen belül a kórházi infrastruktúrák több mint 322 milliárd forintból újultak meg, eszközfejlesztésre 104 milliárd forint állt rendelkezésre, ezenkívül az alapellátásban, járóbeteg-ellátásban különböző korszerűsítésekre is tudtunk pénzt fordítani.

A Fidesz-KDNP a 2010-ben megkezdett utat szeretné tovább folytatni, és elérni, hogy javuljon az ellátás színvonala, az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése egyaránt. Mindezek keretében tovább folytatódhat az egészségügyi dolgozók bérrendezése. A fentiek mellett nagy hangsúlyt kapnak a szűrési és megelőzési programok is. A fentiek megvalósítása a 2017. évi költségvetés javaslata szerint, nevezetesen az Egészségbiztosítási Alap 2017. évi költségvetése szerint megközelítően 2,1 milliárd forint kiadási főösszeg mellett valósulhat meg, az alapellátás területén pedig 15,5 milliárd forint áll pluszforrásként rendelkezésre.

Az összevont szakellátás a jogcímcsoport feladataiban és összegszerűségében is kiemelkedő helyet foglal el. Az előirányzat tervezett főösszege 746 milliárd forint, amely a szerkezeti változások, szintre hozások, fejlesztések hatására 25,9 milliárd forint többletforrást tartalmaz a jogcímcsoporton belüli és a jogcímcsoportok közötti átcsoportosításokon túl.

A hbcs-revízióval és bérbeépítéssel összefüggésben jelentkező kiadások fedezetére jövőre 10 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre. A nagy értékű gyógyszeres terápiák költsége is fokozatosan emelkedik, ennek fedezetére a 2017. évi költségvetésben az előirányzat fejlesztési kerete 5 milliárd forint. A gyógyító-megelőző ellátás céltartalék-előirányzata az előző évihez képest mintegy 10 milliárd forinttal emelkedik. A gyógyszerkassza céltartalék-elő­irány­zata 8 milliárd forint, a gyógyászati­segéd­esz­köz-kassza 4,8 milliárd forint többletforrással rendelkezik 2017-re, tehát összesen 12,8 milliárd forintról beszélhetünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar egészségügyben folyik a romok eltakarítása, de folynak a fejlesztések is, elindultak és folytatódnak a bérrendezések is, de tudjuk, hogy nagyon sok még az előttünk lévő tennivaló. Ki kell emelnem, hogy a benyújtott költségvetésnek az egészségügy reményeim szerint az egyik nyertese lehet a jövő évben, ezért kérem, hogy támogassák ezt a költségvetést. Köszönöm meg­tisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti pad­sorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 80 2016.10.03. 2:09  79-82

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-KDNP elkötelezett a betegellátás színvonalának emelése, az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülésének javítása mellett.

Sajnálatosan a szocialisták kormányzása alatt az egész­ségügy állapota sokat romlott, mintegy 400 mil­liárd forintot vettek ki az egészségügyből, akkor 5 ezernél több dolgozó fordított hátat a hivatásának itthon vagy külföldön. Az egészségügyi dolgozók átlagfizetése az átlagbér alatti szintre süllyedt, csökkentek a bérek; ellenben a korábbiakkal, a Fidesz-KDNP politikájának köszönhetően most csökkentek a munkát terhelő adók, a bérek növekedtek, növekedett a bruttó átlagkereset, a fizetések vásárlóereje, a béremelési programok az idén is folytatódnak.

A Fidesz-KDNP mindig kiemelten kezelte az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-kérdését, az elmúlt öt évben az ország gazdasági teljesítőképességének figyelembevételével mindent megtettünk a helyzet javításáért. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült bérfejlesztésben, a bérfejlesztéshez kapcsolódóan a két évben 75,7 milliárd forint többlet kifizetése történt meg, két év alatt a kórházakban és szakrendelő-intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt.

(13.30)

2015. július 1-jén megteremtettük a lehetőségét a mozgóbér befagyasztásának felengedésére, amellyel biztosítottá vált a 2012-13. évi béremelés mozgóbérelemeinek alapbérhez történő igazítása, amely 2016. január 1-jével megtörtént.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Közlönyben megjelent az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak bérfejlesztése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérdezem, a fenti kormányrendelet alapján mekkora béremelés valósul meg most az egészségügyben. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 202 2016.11.29. 7:17  115-271

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a magyar emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátására és minél kiegyensúlyozottabb működésére törekszik. A rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint 600 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években, amelynek keretében országszerte újultak meg kórházak, több mint 104 milliárd forintot fordítottunk új gépek és eszközök beszerzésére, igaz, hogy elsősorban a vidéki kórházakban, de jelentős részükben XXI. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek.

Sajnos a hergelésen, hangulatkeltésen kívül a baloldal nem képes másra. Összefogva a Jobbikkal az embereket arra használná fel, hogy miközben kormányzásuk alatt válságba sodorták az egészségügyi ellátórendszert, az összeomlás szélére vitték az ellátást konkrétan 2006-ban, 650 milliárd forint kivonása történt meg az egészségügyből, bezárattak kórházakat, több ezer egészségügyi dolgozó utcára került, mindemellett még az üzleti szempontok is érvényesültek ebben az időben. A Gyurcsány-kormány fizetős egészségügyet akart bevezetni, a 2006-os választási kampányban ez még nem hangzott el. A fizetős egészségügyi rendszer bevezetésének az volt az első lépése, hogy bevezetik a vizitdíjat és a napidíjat, a szociális népszavazáson erre az emberek nemet mondtak, és megakadályozták azt is, hogy az egészségbiztosítási rendszer egészét, illetve a kórházakat magánkézbe adják, amire komoly eltökéltségük volt.

A szociálliberalista kormányok idején a gyógyszerellátási rendszerrel is igen komoly problémáink voltak. Elsősorban itt a patikaliberalizációt említeném és az azzal felbukkanó cégeknek olyan problémáit, amelyeknek terhét még ma is viseljük. Emlékszik mindenki arra, hogy a patikán kívüli ellátásban a legkülönbözőbb helyeken szerettek volna gyógyszereket árulni, áruházakban, benzinkutakon és a legkülönbözőbb helyeken, ráadásul a szakmai kritikák szerint a liberalizáció hatására romlott a színvonal, és emelkedett az ára a gyógyszereknek.

A Fidesz-KDNP-kormány 2011 őszétől beve­ze­tett gyógyszer-finanszírozási lépéseinek köszön­hető­en az egymással helyettesíthetően alkalmazott gyógy­szerek körében ‑ ez az úgynevezett kettős vak­licit - 2 ezer gyógyszer ára csökkent átlagosan 35 szá­zalékkal Magyarországon. Főleg az időseket érin­tette ez a kérdés, és az államilag támogatott gyógy­sze­reket. 2011-ben, konkrétan egy évben 7,5 milli­árd­dal csökkentek a lakosság terhei, nyilvánvalóan a gyógy­szerellátás elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és a legkedvezőbb térítési díjú gyógyszerek ese­tében több ezer forintos megtakarítást lehetett ha­vonta realizálni.

Néhány példa nagyon röviden: vér­nyo­más­csök­ken­tő szereknél egyötödére, 3 ezerről 600 forintra, a vér­zsírcsökkentő gyógyszerek esetében 2200 forint­ról szintén 600 forintra, különböző trom­bó­zis­meg­előző gyógyszerek esetében 2100 forintról 450 fo­rint­ra csökkentek az árak. Olyan jól sikerült ez a be­avat­kozás, hogy a 2011-ben említett 7,5 milliárddal tör­ténő csökkenés mellett 2012-ben már 10,5 mil­li­árd forint volt az évi betegteher-csökkenés a gyógy­szerellátás területén.

Miért beszélek erről? Azért, mert ez a kérdés egy­­értelműen az idősebb és az idősebb korban je­lentkező betegséggel küzdő beteg emberek meg­se­gí­tését jelenti, aminek következtében, mint ahogy mond­tam, havi több ezer forintos megtakarítás je­lent­kezhet. Magam is gyakorló gyógyszerkiváltó va­gyok, édesanyám gyógyszereit szerzem be, és havi 5 ezer forinttal fizetek kevesebbet a havi gyógy­sze­re­i­ért, mint korábban.

2014 során jött még számos gyógyszer: vízhajtó gyógy­szerek 23,2 százalékkal, az asztmaellenes ké­szít­mények 10,9 százalékkal, bőrgyógyászati ké­szít­mé­nyek 20,1 százalékkal, a tápcsatorna-, anyagcsere-betegségek gyógyszerei ‑ sokszor elhangzott már ‑ 17,6 százalékkal csökkentek. Így meg­álla­pít­ha­tó, hogy nagyjából és egészében havonta 3-5 ezer forintos gyógyszer-, illetve költségmegtakarítás lehetett ezen a területen.

A korábbi kormányzatok a gyógyszerkassza csökkentését mindig úgy próbálták megoldani, hogy a lakossági térítési díjakat emelték meg. A támo­ga­tá­si kulcsok tekintetében az általános csökkentés a tá­mo­gatás 90 százalékról 80 százalékra való csökken­té­se volt, amit vissza kellett 90-re emelni nyíl­ván­valóan. Mindennek következtében még a korábbi, 2002-2010 közötti időszakban ‑ ezek tényadatok, tehát statisztika, nem politikai megközelítés ‑ a tá­mo­gatott gyógyszerek között a közgyógyellátásban, amely nyilvánvalóan a leghátrányosabb helyzetben lévő embereket érinti, 72 milliárd forintról 132 milliárdra nőttek a lakossági terhek a támogatott gyógy­szerek körében, ami azt jelenti, hogy az em­berek 60 milliárd forinttal többet fizettek ebben az időben a gyógyszerekért.

Összességében az állapítható meg, hogy a Fidesz-KDNP mindig az idős emberek mellett volt, nem engedtük a fizetős egészségügy bevezetését, és a gyógyszerek árát radikálisan csökkentettük. Az Or­szág­gyűlés alelnöke kérdezte, hogy mit üzenünk ennek korosztálynak. Azt üzenjük, hogy vigyázunk rájuk, óvjuk őket, és biztonságos ellátást próbálunk a szá­mukra biztosítani. Köszönöm megtisztelő fi­gyel­müket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 204 2016.12.05. 2:25  197-206

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ennek az előterjesztésnek a címe: „A közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer összeomlásának megakadályozásához szükséges halaszthatatlan intézkedésekről”. Ezzel a megfogalmazással egyedül az időpont nem stimmel, mondanám Korózs képviselő úrnak, mert ezt a beadványt 2007-ben kellett volna benyújtani a 2006-os reformintézkedéseket követően, nevezetesen akkor meglehetősen komoly problémák voltak. Akkor kellett volna aggódni azokért az elbocsátott egészségügyi dolgozókért, szakdolgozókért, gazdasági-műszaki területen dolgozókért, akiket az akkori, 2006-os intézkedések miatt el kellett bocsátani az egészségügyi ellátórendszerből.

Azzal, hogy az egészségügy egy kiemelt stratégiai ágazat, és erre nagyon oda kell figyelni, a társadalom minden tagját érinti, ezzel teljesen egyetértek. A 90 milliárd forintos adósságállomány, nem tudom, milyen forrásból származik; egyelőre, ami hivatalos adat rendelkezésünkre áll, az a szeptember végén lejárt, határidőn túli 60,5 milliárd adósságállomány, amelynek az ellentételezésére a kormány 60 milliárd forintot átutalt az egészségügyi ellátórendszerbe, kétségtelenül úgy, hogy ebből 45 milliárdot erre a lejártra, 15 milliárdot pályázati lehetőség keretében, 10 milliárdot pedig egyéb formában még a 2017-es év elejére is átcsoportosítva.

A másik kérdés, amit említett Korózs képviselőtársam, az egészségügyi kiadások GDP-százalékos megoszlása, amelyben említette, hogy a 6 százalékot kellene megcélozni. OECD-adatbázis szerint 2015-ben ez 7 százalék volt, múlt időben egyébként.

A bérfejlesztésekkel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy egyrészt az alapdíj emelkedett 150-ről 180 ezerre; több kellett volna, hogy legyen. A bérfejlesztés folyamatos, az orvosi bérek 56,8, a szakdolgozói bérek 2016 és 2019 között 65,5 százalékkal fognak emelkedni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 214 2016.12.05. 2:05  207-216

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nemes a kezdeményezés, amely a Jobbiktól érkezett, az ápolók évének nyilvánítani a következő évet, Kossuth Zsuzsanna születésnapjának 200. évfor­du­ló­ja apropóján. Az említett hölgy, akit Korózs képviselőtársam említett, Florence Nightingale, a lám­pás hölgy, akit így ismert meg a világ. És hogy még mondjunk egy emblematikus személyt, egy emblematikus valakit erről a területről, az Kalkuttai Teréz anya, akinek a nevét mindannyian ismerjük. Nagyon méltó, hogy Kossuth Zsuzsanna ezen nevek között említhető.

Bizottsági elnökként a múlt ciklusban nekem jutott az a lehetőség, hogy az ő születésnapját az ápolók napjává sikerüljön parlamenti határozattal nyilvánítani, amelyben, meg kell mondanom őszintén, hogy házelnök úr mellett nagyon komoly segítségemre volt Makray Katalin asszony, aki a civil oldalról nagyon sokat tett azért, hogy ezt sikerüljön realizálni.

Schmuck képviselő asszonnyal értek abban egyet, hogy valóban biztos, hogy precedensértékű lenne az emlékévvé nyilvánítás, de úgy gondolom, hogy olyan gondolati sort indíthatna el, amelynek kap­csán számos ilyen intézkedésre kellene hogy sor ke­rüljön. Én is úgy gondolom, hogy sokkal helye­sebb, ha az elindult úton az életpályamodell, a szoci­á­lis területen hasonló munkát végzők elismerésével, itt mindenképpen az anyagi megbecsülés az, ami nagyon fontos, illetve hogy ehhez a pályához kap­ja­nak kedvet a fiatalok is, amelynek keretében például a tanulói ösztöndíjprogramra lehetőség van az EFOP keretében.

Én is úgy gondolom, hogy ez az év biztos, hogy jobb kell legyen az ápolók részére, mint a korábbi évek voltak. Köszönöm szépen. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 56 2017.03.06. 2:56  55-60

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták kormányzásával ellentétben ma a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók is a létbizonytalanság helyett kiszámíthatóságot tapasztalhatnak, megalázás helyett pedig megbecsülést. Sajnos azonban ez nem mindig így volt. A baloldali kormányzás alatt a sorozatos pénzkivonás nemcsak veszélybe sodorta a kórházak működését, de kilátástalanná tette az egészségügyben dolgozók helyzetét is. Az egészségügyi dolgozók közül sokan kerültek utcára az intézményi bezárások, összevonások miatt, főleg 2006-ot követően, akiknek pedig megmaradt a munkája, azoktól „jutalomképpen” elvettek egyhavi bért, és béremelésről nem is álmodhattak.

(14.40)

Sajnos, még ma is azt látjuk, hogy a baloldal egyetlen, egészségügyi dolgozókat támogató intézkedést sem szavazott meg, csak felhasználják őket, miközben kormányzásuk alatt mindig elengedték a kezüket.

A fentiekkel ellentétben a Fidesz-KDNP cselekszik, 2010 óta folyamatosan pótolja vissza a pénzt az egészségügybe. (Dr. Legény Zsolt: Nem igaz! ‑ Köz­bekiáltás a Fidesz padsoraiból: Dehogynem!) Az egészségügyi dolgozók létbizonytalanság helyett kiszámíthatóságot, megalázás helyett megbecsülést kapnak. (Korózs Lajos: Ez sem igaz!) A béremelés már 2012-13-ban megkezdődött, amikor az úgynevezett chipsadóból az egészségügyi kasszába befolyt többletbevétel teljes egészében az ápolók és orvosok fizetésének emelésére fordítódott, majd 2014 nyarán következett a mozgóbér-elemek korrigálása. 2016. június 8-án az ágazati reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnerek, valamint a kormány közötti tárgyalás eredményeként létrejött egy megállapodás, amely többéves béremelést határozott el az egészségügyi ágazatban.

A tavaly elindult négyéves béremelésnek köszönhetően múlt év szeptemberében 26 százalékkal nőtt az ápolók bérének aránya, a szakorvosok, gyógy­szerészek alapbére 107 ezer forinttal emelkedett, a szakdolgozók alapbére összességében 26,5 százalékkal nőtt. Mindezeken felül az alapbérrel együtt a mozgóbér-elemek is emelkedtek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem önt, hogy az egészségügyben dolgozók mire számíthatnak 2017-ben, tovább folytatódnak-e a béremelések, és tovább növekszik-e a dolgozók megbecsülése. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 60 2017.03.06. 1:09  55-60

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön által elmondottak, úgy gondolom, nagyon megnyugtatóak az ellenzéki bekiabálások ellenére is. Arra, ami nominálisan emelkedik, nem lehet azt mondani, hogy csökken. A béremelések egyértelműen béremelést jelentenek, ezzel a dolgozók elégedettek. Nagyon megnyugtatóak azok az adatok, amelyeket az államtitkár úr mondott, hogy a külföldi munkavállalás és az elvándorlás, ha nem is állt meg, de jelentősen csökkent, ha úgy tetszik, visszafordult a folyamat.

Úgy gondolom, ez azért nagyon lényeges, mert a komoly infrastrukturális fejlesztéseket követően rendkívül fontos az egészségügyben dolgozók megtartása is. Úgy gondolom, hogy itt nagyon sok teendőnk van még. Tudjuk, nem teljes körű a bérfejlesztés az egészségügyben. Arra kell törekedni, hogy vigyük tovább ezt a folyamatot. Számomra a válasz nagyon megnyugtató és tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 71 2017.03.07. 9:27  54-74

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mint Békés megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője, kötelességemnek tartom és érzem, hogy az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslathoz hozzászóljak. A felszólalásra a térségért érzett felelősségem, némi helytörténeti és történelmi ismeret legalábbis részlegesen feljogosít. Jegyző úrnak szeretném mondani, hogy ennek a választókerületnek része a sarkadi kistérség, amely Gesztet is magába foglalja, a szeghalmi kistérség és sok térsége még Kelet-Békés megyének.

Geszt a Körös-Maros Nemzeti Park területén fekszik, Mezőgyán, Geszt, Zsadány térségében, ahol nagy kiterjedésű, tájképi szempontból is látványos természetközeli erdők vannak, amelyek zömét a Tisza-család telepítette annak idején. A népnyelvben meghonosodott, főleg a fővárosban és nagyobb településeken élő emberek szájából az a mondás, hogy Isten háta mögötti hely. Mi, helybéliek azonban biztosak vagyunk benne, hogy nemcsak nekünk, de a Teremtő számára is kedves ez a térség, hiszen történelmi szerepe nagyságát ezerszeresen felülmúlja. Ezért is különösen indokolt ennek a térségnek a kezelése, fejlesztése.

Éppen az elmondottakból következik, hogy a kormány a geszti Tisza-kastély és kripta megfelelő színvonalú közúti megközelítésének biztosításával és Geszt község elzártságának oldásával összefüggésben, a Geszt község közúti megközelítését segítő útfelújításról szóló 1541/2014. (IX. 24.) kormányhatározat alapján 2016 áprilisában elkezdte a közútszakasz felújítását, és kellő időben be is fejezte azt, mindannyiunk közös örömére, kiegészítve a kriptához vezető út felújításával.

Geszt település 1760-ban került a Tisza-család tulajdonába. Az akkori tulajdonost is Tisza Istvánnak hívták, és ez év szeptember 9-én iktatták be őt a geszti uradalomba. A mai kastély magját képező földszintes kúriát 1772-ben fia, Tisza László építtette, feltehetően korábbi épületek felhasználásával. Gróf Tisza István a kor igényeinek megfelelően 1902-ben korszerűsítette az épületet, bevezették az áramot, bekötötték a telefonvonalat, de az ő nevéhez fűződik és köthető a szárnyak találkozásánál emelt terasz is, amely nyaranta a család kedvelt tartózkodási helye volt.

A kastélyhoz jelenleg egy 15 hektáros tájképi park és számtalan melléképület tartozik, a még álló egykori istállók ma már életveszélyes állapotban vannak, az egykori, mára jelentősen átalakított vadászlakban a helyi óvoda kapott helyet, a kastélyban pedig jelenleg az Arany János Általános Iskola működik. Az iskolához és a kastélyhoz közel található a ma már nem nádfedeles kerti lak, amelyben Arany János, a család házitanítója ‑ kiemelten Tisza Domokos házitanítója ‑ írta azokat a gyönyörű verseket, amelyekre most, ebben az évben a 200 éves évfor­duló kapcsán mindannyian emlékezünk. A kastélyépülettől északnyugatra a régi temetőben áll a Tisza-család mauzóleuma, kriptája, amelyben 33 családtag, köztük Tisza István, Tisza Kálmán miniszterelnök is nyugszik, hozzátartozóikkal együtt.

Békés megye és a magyarországi protestantizmus elválaszthatatlan egymástól. A megye népművészetében, kultúrájában és természetesen hitéletében a reformáció emlékei és öröksége a mindennapokban öltenek testet. A már többször említett 500. évforduló kiváló alkalom ezek összegzésére és az örökség méltó ápolására. A Békés megyei reformátusok büszkék az őseiktől örökölt hitükre. A református egyház a XVI. század második felétől kezdve meghatározó szerepet játszott a Tiszántúl és a Partium kulturális, oktatási és közművelődési életében. A Tiszántúli Egyházkerület máig az ország legtöbb hívőt képviselő és szolgáló református egyházkerülete. Évszázados tevékenysége eredményeképpen olyan központok jöttek létre, mint az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium, amely a régió köznevelési centruma lett, ahol olyan, az irodalmunkban is maradandót alkotó jeles személyiségek fémjelezték az oktató munkát, mint Kálmáncsehi Sánta Márton, Méliusz Juhász Péter vagy éppen Csokonai Vitéz Mihály.

A Tiszántúl kulturális életében hatalmas fellendülést eredményezett a református egyház iskolalapító, fenntartó, valamint intézményműködtető tevékenysége. Mind a régió, mind pedig a teljes magyarság kulturális és oktatási téren elért eredményei szorosan kötődnek a Tiszántúl református intézményeihez és meghatározó személyiségeihez. A XIX. század végére kiterjedtté vált elemi iskolai hálózat, az egyház középiskolái, felsőoktatási intézményei, valamint a reformátussághoz kötődő nyomdák, egyesületek, kulturális kezdeményezések egészen 1945-ig a térség fejlődésének fontos mozgatórugói voltak.

A rendszerváltás óta a jelenleg mintegy 410 gyülekezetet számláló Tiszántúli Református Egyházkerület újra fontos missziót vállal a régió életében. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem mellett 9 középiskolát, 25 általános iskolát, két alapfokú művészetoktatási intézményt, 10 óvodát és 51 szociális intézményt működtet jelenleg.

Hogy ne csak hazabeszéljek, szeretném megjegyezni, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés nem csupán a Magyarországi Református Egyházra szűkíthető le. Gondoljunk csak a közelmúltban elfogadott törvényjavaslatra, amelynek értelmében az egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Budapesten az Árpád fejedelem úti zsinagógát kapta meg hitéleti célra, a katolikusok a tatabányai Semmelweis utca 2. szám alatti ingatlant, egy zuglói ingatlan pedig a magyarországi metropolita egyházhoz került az államtól. Hozzáteszem, ezek a lépések nagyon helyesek.

(13.10)

Legyen szó szociális, oktatási, kulturális vagy éppen ifjúságnevelési célok megvalósításáról, a magyar állam az egyházakban mindig kiváló együttműködő társra talál.

A geszti térség további fejlődése szempontjából is kiemelten fontos, hogy a református egyház továbbra is a tiszántúli közélet aktív szereplője maradjon. Ahhoz, hogy még hatékonyabban láthassa el feladatait és minél szélesebb spektrumon tölthesse be évszázados küldetését, szükség van a geszti Tisza-kastély számára történő átadásra. Az ott létrehozni kívánt oktatási-kulturális központ ugyanis nem csupán a református közösséget szolgálja, a létrejövő munkahelyek révén nem csak a településnek válik javára, de újabb lendületet adhat a kulturális, köznevelési fejlődésnek és talán a Tisza-család emlékezetének méltó megőrzésére is.

Ezért kérem önöket, hogy támogassák ezt a számunkra fontos törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 86 2017.11.16. 8:15  83-98

DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásomban szeretnék csak és kizárólag a most előttünk lévő törvényjavaslatra koncentrálni, tekintettel arra is, hogy a mostani általános vita tárgya egy salátatörvény.

(11.30)

Ilyen átfogó egészségügyi módosításokat tartalmazó törvény általában minden tavaszi és őszi ülésszakban a parlament elé kerül, és annak ellenére, hogy több törvény módosítására tesz javaslatot, számos területen tartalmaz pontosítást, nagyon fontos kérdések szerepelnek benne.

Ez a javaslat összesen kilenc egészségügyi tárgyú és további egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítását kezdeményezi. Megnyitja az egész­ségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényt, amelynek módosítási ja­vas­lata az általános közigazgatási rendtartáshoz kapcsolódó fogalompontosítást tartalmaz, másrészt a fel­hatalmazó rendelkezésben lehetővé teszi, hogy a HM-hez tartozó közegészségügyi szervek közigazgatási hatósági eljárásával kapcsolatos, az Ákr.-tól eltérő szabályokat kormányrendeletben lehessen rögzíteni.

A tervezet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosításával pontosítja a szabályozást a kezelőorvos általi adatkezelés tekintetében, így a kezelőorvos nem továbbíthatja, illetve nem használhatja fel az adatokat más célra, mint amit a törvény számára az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatban lehetővé tesz.

A törvény 22. §-a az Emberi Erőforrások Minisztériumába a háttérintézmények átszervezése kapcsán bekerülő feladatok vonatkozásában teremti meg az EMMI számára a tajszám és a hozzá kapcsolódó egészségügyi adatok kezelésének és továbbításának a lehetőségét.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek az úgynevezett jóhírnév-igazolás iránti kérelemmel kapcsolatos jogtechnikai jellegű módosítására azért van szükség, mivel a törvény jelenleg nem létező rendelkezésre utal vissza. A módosítással egyértelművé válik az is, hogy a pszichiátriai betegek esetén a korlátozó intézkedések orvos általi jóváhagyásának két órán belül kell megtörténnie, mint ahogy államtitkár úr ezt már az előbb említette.

Nagyon fontos az pontosítás is, hogy minden olyan egészségügyi szakképesítés tekintetében fennáll a továbbképzési kötelezettség teljesítésének kötelezettsége, amellyel az egészségügyi dolgozó az elmúlt nyolc évben nem vett részt a betegellátásban, azaz, ha egy másik egészségügyi szakképesítéssel az egészségügyi dolgozó már szerepel a működési nyilvántartásban, az nem ad felhatalmazást arra, hogy a nem gyakorolt, nyilvántartásba vételhez szükséges továbbképzés teljesítése nélkül vegyen részt a betegellátásban.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény új bekezdéssel való kiegészítése megteremti annak lehetőségét, hogy a biztosított keresőképtelenségét ‑ amennyiben kicsúszik a nagyon rövid, ötnapos napos időszakból, ez is elhangzott már ‑ a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőlegesen igazolhassa.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása révén, a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba kerülésének megakadályozásával összefüggésben lehetővé válik, hogy a kötelezettséget nem teljesítő gyógyszergyártókkal szemben a hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet megkapja azokat a jogosítványokat, amelyek más eljárásokban már rendelkezésére állnak, például forgalmazás felfüggesztése.

Az iparimák-szalmával foglalkozó vállalkozások számának növekedése indokolja, hogy a hatóság, amely a kábítószerekkel kapcsolatos nemzetközi egyez­ményeken alapuló kötelezettségek ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős, tudja, hogy az országban pontosan mely vállalkozások és milyen résztevékenységeket végeznek ezzel az anyaggal. Ez pedig csak a bejelentés kötelezővé tételével és a nyilvántartás vezetésével teljesíthető. Fontos külön kitérni a fémzárolásra is, mivel ezáltal azonosítható és kereshető vissza az, hogy pontosan milyen mákanyagot vetettek el. Ennek követése a kormányhivatal ellenőrzéseinek eredményességét is nagymértékben segíti.

Az egyértelmű joggyakorlás érdekében szükséges az a jogszabály-pontosítás, amelynek eredményeképpen a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerrel való folyamatos ellátásról a forgalomba hozatali engedély jogosultja, ennek hiányában a forgalmazó köteles gondoskodni.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyó­gyá­szatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása révén a működtető kérelmére ‑ és nem szankcionálási célzattal ‑ meg­való­sul a felfüggesztés lehetőségének megteremtése, amely­nek időtartama legfeljebb egy év. Ha egy év elteltével nem jelenti be az újbóli működtetést, a léte­sítési engedélye visszavonásra kerül.

A jelenlegi rendelkezések értelmében, amennyiben egy településen egy magasabb szintű szolgáltatást nyújtó közforgalmú gyógyszertár kezdi meg működését, a fiókgyógyszertár engedélyét vissza kell vonni. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza kormányrendeletben a településrészen vagy településen létesíteni kívánt fiókgyógyszertár létesítésére irányuló pályázati eljárás szempontjait.

Egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítása kapcsán megemlíteném, hogy a baleseti megtérítési eljárások, valamint az egészségbiztosítási szakmai ellenőrzések országos koordinálásának szakterülete az OEP jogutódjaként az EMMI-be került, így a megtérítési eljárásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében szükséges a minisztérium részére tajszám kezelését lehetővé tenni. A rendelkezés kiegészül továbbá azzal, hogy a továbbítás célja lehet az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének, igénybevételének ellenőrzése, valamint az ellenőrzés koordinációja is.

Az előttünk lévő, úgynevezett salátatörvény-javaslat tehát több törvény megnyitásával számos területen fogalmaz meg pontosításokat, és támaszkodik a gyakorlati tapasztalatokra is. Talán azt is mondhatjuk, hogy a salátatörvények igazából véve legtöbbször technikai, jogharmonizációs jellegű módosításokat tartalmaznak, ugyanakkor láthatjuk, hogy a most tárgyalt módosítások, azon túl, hogy lényegesek, az ellátás és az egészségügyi ellátórendszer biztonságos működését és a betegek javát is szolgálják.

Mindezek alapján a Fidesz-frakció a javaslatot támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 150 2017.12.04. 1:58  149-156

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-KDNP politikája jól tükrözi, hogy elkötelezettek vagyunk mind a betegellátás színvonalának emelésében, mind az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülésének javításában is.

Sajnálatosan azt is el kell mondanunk, hogy a szocialisták a kormányzásuk alatt az egészségügyből kivontak 400 milliárd forintot. Azt is el kell mondani, hogy volt olyan időszak Magyarországon, amikor az összeomlás fenyegette magát a mentésellátást is. 2008 és 2010 között nem került sor új mentőautó megrendelésére, sőt gyakorlatilag érdemi előkészület sem történt erre vonatkozóan. Mindezeknek köszönhetően a mentőgépkocsipark elöregedett, a gépjárművek nagy része rossz állapotban volt, veszélybe sodorta a biztonságos működést.

2010-ben a fenti helyzettel kellett szembesülnünk, de a Fidesz-KDNP politikájának köszönhetően a rendszerváltás óta a legnagyobb fejlesztés, mintegy 500 milliárd forintos fejlesztés indulhatott el. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években minden idők egyik legnagyobb fejlesztése valósult meg az OMSZ-nál is, sor került új gépek, műszerek beszerzésére, men­tésirányítás átszervezésére, új mentőállomások kiépítésére, új mentőautók vásárlására. A fenti intézkedéseknek köszönhetően a magyar mentőszolgálat végre egyre korszerűbb és méltóbb körülmények között láthatja el munkáját, és a fejlesztésekkel elérhető, hogy a mentők kiérkezéséig rövidebb legyen az idő.

A Fidesz-KDNP mindig kiemelten kezelte az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-kérdését is. Az elmúlt öt évben az ország gazdasági teljesítőképességének figyelembevételével mindent megtettünk, hogy javítsuk az egészségügyi dolgozók, így a mentőszolgálatnál dolgozók bérét is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan alakul a mentőszolgálat jövője?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 154 2017.12.04. 0:44  149-156

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a választ, államtitkár úr. Szeretném kiemelni, hogy a mentőszolgálat munkatársai igen magas szakmai színvonalon végzik munkájukat, mind az alapellátásban, mind a kórházi rendszerben dolgozó kollegákkal szorosan együttműködve. Örömteli, hogy áldozatos munkájukat a kormány részéről is tisztelet és megbecsülés övezi. Azt kérem államtitkár úrtól ‑ reméljük, hogy a kormány tudja folytatni munkáját ‑, hogy a megkezdett útról ne térjünk el, folytatódjanak a felújítások, az új mentőállomások építése, és próbáljuk napról napra javítani mind a földi, mind a légi betegmentést, betegszállítást. Köszönöm a választ. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 69 2018.02.21. 9:51  1-94

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a vitanap egészségügyi részére próbáljak néhány gondolatban reflektálni. Én úgy gondolom, hogy az utolsó parlamenti napon egyáltalán nincs ebben a Házban annak helye, hogy türelmetlenül, nem megfelelő stílusban, egymás munkáját nem kellőképpen tisztelve és értékelve hagyjuk abba ezt a parlamenti ciklust. Az egészségügyi ellátásban a háziorvosi ellátás megmentését célozták meg, és Selmeczi Gabriella elnök asszonyhoz kapcsolódva én is egy politikai vitanap stílusában a Lukács képviselő úr által elmondottakat tartom méltónak ennek a Háznak a falaihoz. A háziorvosi ellátást természetesen nem lehet kiszakítani az egészségügyi ellátás egészéből. Nagyon fontos, teljesen egyetértek azzal, hogy talán a legfontosabb eleme ma az egészségügyi ellátásnak az alapellátás egésze, abban kiemelten a háziorvosi ellátás. Ikotity jegyző úr utalt a visszamutogatásra. Én úgy gondolom, hogy nem kell visszamutogatni, de a tényeket fel kell ahhoz idézni, hogy értsük és tudjuk az összefüggéseit megérteni bizonyos kérdéseknek. Nevezetesen, Ónodi államtitkár úrral mind a ketten egy-egy intézménynek voltunk a főigazgatói, egy-egy nagy egészségügyi intézménynek akkor, amikor a 2007. év elért bennünket, és magam is, ha nem is olyan mértékben, de több mint 300 ember munkaviszonyát voltam kénytelen megszüntetni.

De elmondanám, hogy akkor összesen 6 ezer egészségügyi dolgozó került utcára, 2007-ben, döntően, zömében az ápolás területéről és nagyon sokan a különböző háttérszolgáltatások területéről is. Ezt követően, 2010-et követően nyilvánvalóan keresték a munkavállalás lehetőségét, sokan próbáltak a szociális szférában elhelyezkedni, de akik valóban ezt nem tudták megtenni, ténylegesen elhagyták az országot, például nagyon sok, nagyon jól képzett magyar ápoló. Ezt követően, úgy gondolom, 2010-et követően számonkérni, hogy ezek az emberek miért vállaltak külföldön munkát, ez egészen egyszerűen nem elegáns az előzmények ismeretében.

Egyébként az ápolói elvándorlás és a külföldi munkavállalás ma a mai magyar egészségügyben sokkal nagyobb problémát jelent, mint az orvoselvándorlás kérdése, mert időközben a „Nők 40”-nel nagyon sokan igénybe tudták venni a nyugdíjjogosultságot, akik elmentek, a visszajövetelt olyan fizetési feltételek mellett nagyon nehezen tudják realizálni, akik pedig itt maradtak, a kellő utánpótlásképzés hiányában bizony vannak problémák az ápolás területén.

Akkor, amikor elértük a 2010-es évet, hiába voltak ezek a reformelképzelések  nem megyek bele itt vizitdíj, napidíj, semmilyen kérdésbe , akkor kellett egy mérleget vonni a magyar egészségügy egészéről, konkrétan a kórházi állományról, a kórházi adósságállományról. 2010-ben a kórházi adósságállomány pontosan 130 milliárd forint volt, tehát nem sikerült az az elképzelést megvalósítani, amit szerettek volna az átalakítással, s ide jutottunk. Ezen túlmenően a mentőszolgálat romokban hevert, és mindösszesen ebben az időben  ezt is meg lehet cáfolni számszerűen, de leírják és utána lehet nézni  az egészségügyi ellátórendszerből körülbelül 650 milliárd forint kivonásra került. Ebből a kivont összegből, az egészből, az E-alapból és a gyógyító-megelőző ellátásból természetesen nem jutott háziorvosi ellátásra sem elég vagy elegendő, amennyi kellett volna.

Tehát a háziorvosi ellátás problémája nem 2010 után kezdődött. Az kétségtelenül igaz, hogy a már akkor sem fiatal életkorban lévő háziorvosok életkora 2010-18 között pontosan nyolc évvel lett több a nyolc év elteltével, de az életkor megállítását nem tudjuk megvalósítani. Mindezzel szemben 2010-et követően igyekeztünk az egészségügyi forrásokat minél jobban biztosítani.

(13.10)

Valahol el kellett indulni. A legfontosabb  ezzel egyetértek  a humán erőforrás az egészségügyben, az orvosi, ápolói, illetve a háttérszolgálat tevékenysége. De nagyon fontosak a környezeti, infrastrukturális feltételek is. Ebben elindult egy olyan folyamat, amelyben főleg a vidéki egészségügyi ellátórendszerre, infrastrukturális fejlesztések, beruházások, pályázatok keretében 500 milliárd forint került elköltésre, és úgy gondolom, hogy ezzel nagyon színvonalas lehetőséget biztosítottak az ott dolgozók és elsősorban az igénybevevők számára.

Volt egy nagyon fontos probléma és egy hiány, aminek a realizálása folyamatban van. Rá kellett jönnünk arra, hogy a közép-magyarországi régió és Budapest mintegy négymillió ember ellátását biztosítja, és bizony nagyon komoly hátrányt szenvedett ez a régió. Ezért elindult a központi régiónak, Budapestnek és Budapest környékének az egészségügyi fejlesztése. Ez folyamatban van, mindenki tudja. Erre a kormány a közeljövőben 700 milliárd forintot kíván biztosítani saját forrásból.

Most érkeztem el az alapellátás kérdéséhez. Ez valóban első számú prioritás. Ezt valóban meg kell erősíteni. 2015 januárjától minden területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis, nem azt mondom, hogy nagyon jelentős, de havi 130 ezer forinttal magasabb díjazásban részesült. 2016-ban az ország egészét illetően 14,1 milliárd forint pluszforrást biztosítottunk a megerősítésére, tehát 10 milliárd forintot kaptak a háziorvosok, gyermekorvosok, ezen felül 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, szintén 2 milliárdot a védőnők és 100 millió forintot az iskola-egészségügyi ellátás, ez is az alapellátás része. 130 ezer forinttal jutott több. 2017. június 1-jétől ismét 130 ezer forinttal nőtt minden egyes területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosi praxis összege. A fogorvosok esetében ez folytatólagos 50-50 ezer forinttal emelkedett.

A betegellátás színvonalának javítása érdekében és a hiányszakmák mérséklésére, az orvosok itthon tartására 2011-ben elindult a rezidenstámogatási program. Mert ha a fiatalokat, rezidenseket nem vonjuk be a képzésbe, nem képezzük, nem tanítjuk meg a szakmára, akkor természetesen ők nem tudnak a háziorvosi praxisokban majd később munkát vállalni. Ezen túlmenően praxisváltó program is bevezetésre került, hogy kedvezően próbáljunk hatni a korfára. 2017-ben már letelepedési pályázatot is írtak ki háziorvosok mellett a fogorvosok számára is. Attól függően, hogy a támogatással betöltött körzet mennyi ideje volt betöltetlen, letelepedési pályázaton 12 és 20 millió forint közötti vissza nem térítendő összeg volt nyerhető az üres álláshelyek betöltésére. Mindezeknek a támogatásoknak köszönhetően, azzal együtt, amit államtitkár úr mondott, hogy többen jönnek vissza külföldi munkavállaló orvosok, a háziorvosi praxisok betöltetlen aránya csökkent, 20 százaléka a korábban betöltetlen állásoknak betöltésre került.

Azt szeretném még a felszólalásom zárásaként kiemelni, hogy a 2018. évi költségvetésben 546 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint a 2017-es költségvetésben. 2009-hez képest 70 százalékkal több pénzt biztosítunk összességében alapellátásra, a praxisok betöltésére. Nem végeztük még el a munkát, de úgy gondolom, jó úton járunk, a bérfejlesztésekkel és ennek a kérdésnek a megoldásával együtt nagyon remélem, hogy a jövőben a munka folytatására újra bizalmat kapunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)