Készült: 2020.08.03.17:57:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2015.05.28.), 136. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:51


Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány továbbra is folytatja a 2010-ben megkezdett politikáját, így az egészségügy fejlesztését is.

Az egészségügy 2010 óta fokozatosan próbál talpra állni, e talpra állást segíti és segítette a béremelés, az adósságrendezés ‑ a legújabb adósságrendezés a napokban várható ‑, valamint a rendszerváltás óta zajló legnagyobb fejlesztés, amely mögött vagyunk 2007-2013 között, amelynek áthúzódó időszaka van 2015-re.

Az egészségügyi dolgozók voltak az elsők, akiknek a kormány béremelési programot indított a korábbi ciklusban, továbbá ösztöndíjprogramot vezetett be az orvosok és egészségügyi dolgozók elvándorlásának megakadályozására, valamint az egészségügyi hiányszakmák pótlására is.

Az egészségügyi ágazat 2015. évi költségvetése 1,8 milliárd, az egészségügyi intézmények E-Alapból való bevételnövekményeivel együtt számolva 2,5 milliárd forintos többletet foglalt magában ez az összeg.

A kormány 2016-ban is folytatja az egészségügy fejlesztését. A 2016-os költségvetési törvényjavaslat elfogadásával az egészségügyben jövőre az ideinél is több forrás fog rendelkezésre állni.

Az egészségügyi ágazat stratégiai prioritásai a kormány által a 2015 februárjában elfogadott „Egészséges Magyarország 2014-2020” egészségügyi ágazati stratégiában kerültek megfogalmazásra.

A 2010-14 közötti időszak volt alapvetően az, ami orvosolta a korábbi kormányzat gondatlan tevékenysége következtében kialakult torzulásokat. Itt feltétlenül ki kell emelni a 2006-os évet a torzulások kezdetét illetően. A Fidesz-KDNP és a jelenlegi kormány választ adott a legégetőbb kérdésekre, és a nemzetközi válság ellenére mindent megtett annak érdekében, hogy javítsa a kórházi infrastruktúrát és növelje az egészségügyi dolgozók fizetését.

Világosan látjuk és látnunk is kell, hogy nincs jól működő egészségügy magyar orvosok, egészségügyi dolgozók nélkül.

(16.20)

A kormány ezért lépésről lépésre halad azon az úton, amely egy stabil, kiszámítható életpályát fog eredményezni, az orvosok és szakdolgozók számára egyaránt.

A 2014-2020 közötti egészségügyi ágazati stratégia időszakának alapvető célkitűzése az egészségügy infrastrukturális hátterének megerősítése és szerkezeti átalakítása, valamint a népegészségügyi szolgáltató rendszer alkalmassá tétele arra, hogy napjaink legfontosabb népegészségügyi kihívásaira adekvát válaszokat tudjunk adni. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusra olyan jövőkép fogalmazódott meg, amely a társadalom és az ágazat számára is egyértelművé teszi az egészségügyi rendszer megújításának irányát. A cél a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek növelése, a fizikai, mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése, az egészségtudatos magatartás elősegítése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése.

Minden kormányzati döntést és változtatást népegészségügyi szempontból meghatározott prioritások mentén szükséges megtenni. A fentieket szem előtt tartva és azzal összhangban a kormány 2016-ban folytatja az egészségügy fejlesztését, amelyhez a 2016-os költségvetési törvényjavaslat elfogadása esetén az egészségügyben jövőre az ideinél több forrás áll majd rendelkezésre.

Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetése az előző évekhez hasonlóan bevételi és kiadási oldalon a főösszeg egyezőségét irányozza elő. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi és kiadási főösszege egyaránt 1963,7 milliárd forint, az egészségügyi költségvetés nullszaldós, egyensúlyban van tervezve. A főösszegek a 2015. évi törvényi előirányzathoz képest mintegy 2,8 százalékos növekedést mutatnak. A korábbi kormányzati időszak kezdetén az E-Alap költségvetése nagyjából és egészében 1500 milliárd forint környékén volt, a jelenlegi tervezett 2016-os költségvetés pedig megközelíti ‑ és nincs kizárva, hogy el is fogja érni ‑ a 2000 milliárd forintot. Évről évre emelkedik az egészségügy költségvetési főösszege.

Az alap bevételei döntően két forrásból származnak, azonban az előző évhez képest változik ezen bevételek összetétele. Az egyik csoportot a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, illetve a járulékbevételek és a hozzájárulások képezik. A törvényjavaslat szerint 2016-ban a szociális hozzájárulási adó megfizetett összegének immár több mint 20 százaléka illeti meg az Egészségbiztosítási Alapot, szemben a 2015-ben meghatározott 14,5 százalékkal. Ebből kifolyólag a 2016. évi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része és a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 521,85 milliárd forint, amely mintegy 50 százalékos növekedést jelent a költségvetésben ezen a területen.

A másik bevételi csoportot a költségvetési hozzájárulások adják. Az alap bevételei tartalmazzák még az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételeket is. Ezen belül a három legnagyobb előirányzatot a gyógyszergyártók és -for­galmazók befizetései, a népegészségügyi termékadó és a baleseti adó jelenti. A baleseti adó, a népegészségügyi termékadó és a dohányipari vállalkozások 2016. évi egészségügyi hozzájárulása 2016. évre tervezett előirányzatai összességében mintegy 1 milliárd forint növekedést mutatnak a 2015. évi törvényi előirányzathoz képest.

Az alap meghatározó nagyságrendű kiadásai a pénzbeli és természetbeni ellátások. A pénzbeli ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági és rehabilitációs ellátások kiadásai teszik ki. Ezen túl meghatározó nagyságrendet képviselnek a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjak kiadásai.

A természetbeni ellátások legnagyobb előirányzatát a gyógyító-megelőző ellátás képezi, amely az előző évhez viszonyítva 33,7 milliárd forinttal magasabb összeget tartalmaz, figyelemmel elsősorban az alapellátás megújítására, fejlesztésére, amely 10 milliárd forintot jelent, a tervezett bérintézkedések fedezetére, amely 15,3 milliárd forint, valamint a többletkapacitások befogadására 5 milliárd forint van tervezve a költségvetésben. Ezen jogcímcsoportnál jövőre is rendelkezésre áll az egészségügyi dolgozók 2012-13. évi béremelésének fedezetére 53,5 milliárd forint, valamint az előző évhez viszonyítva 2004 milliárd forint többletet tartalmazó gyógyító-megelőző ellátási céltartalék 12,4 milliárd forint nagyságú előirányzata.

Az előzőekben említetteken túl az egészségügyi ágazat 2016-ban további 11 milliárd forint többletben részesül többek között a szakorvosképzés támogatási rendszerének kiterjesztésére, átalakítására, mentőgépkocsik beszerzésére, a mentésirányítási rendszer üzemeltetésére, az új budapesti kórház előkészítésére, valamint egyéb, életminőséget is javító intézkedésekre.

Az egészségügyi szakdolgozók és orvosok mozgóbérének korrekciójára a 2016. évi költségvetésben 12,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az ügyeleti díj, a készenléti díj, a rendkívüli munkavégzés, valamint a műszakpótlék számításának alapja a 2012. június 30-án hatályos kinevezésben, munkaszerződésben szereplő összeg vagy az akkori közalkalmazotti bértábla alapján járó illetmény, azaz ezen illetményelemeknek nem a béremeléssel megemelt illetmény az alapja. Az intézkedéssel biztosítható, hogy a 2012. és 2013. évi béremelés is a mozgóbér alapját képezze, ezáltal megvalósul a 2012-13. évi béremelés teljes alapbéresítése.

A költségvetés 2,5 milliárd forint forrást biztosít a fiatal szakorvosok támogatására, ezáltal megteremti a lehetőségét, hogy a szakorvosok a szakvizsga megszerzését követően is a rezidensösztöndíjhoz hasonló mértékű támogatásban részesüljenek. Az már eldőlt, hogy a túlmunkát a következő havi fizetéssel ki kell fizetni.

A benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi az alapellátás megújításának folytatását is. Az alapellátás megújításának második üteme jogcímen ez újabb 10 milliárd forintot jelent.

Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendetes tény, hogy az elmúlt években számos pozitív intézkedés bevezetéséről szólhattunk az egészségügy területén. Az egészségügy a lakosság szinte minden tagjának életére hatással van, így megbízható működése kiemelt figyelmet kap. Figyelemmel a fentiekre, mindenképpen örömteli, hogy az előttünk lévő költségvetési törvényjavaslat az egészségügy vonatkozásában megfogalmazott számos pozitív céllal és intézkedéssel ennek elérését elősegíti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai