Készült: 2021.03.08.10:00:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

101. ülésnap (2003.10.29.), 118. felszólalás
Felszólaló Dr. Szent-Iványi István (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 17:09


Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ebben a Házban nagyon sok vita folyik, és különösen sok vita folyik a jövő évi költségvetésről. Ez rendben is van, minden országban, minden demokráciában a parlamentben vitatják a költségvetést. Ha ez nem így lenne, akkor ez nem egy demokrácia lenne. De talán van egy dolog, amiben egyetértünk, illetve merem remélni, hogy egyetértünk; mégpedig abban, hogy a jövő év legkomolyabb kihívása az ország számára Magyarország európai uniós csatlakozása. A jövő évi költségvetés egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa Magyarország zökkenőmentes alkalmazkodását, taggá válását az Unióban, hiszen az első év minden bizonnyal meg fogja határozni hosszú távra Magyarország esélyeit, Magyarország felemelkedését az Unión belül. Talán idáig ezekben a dolgokban egyet is értünk.

Harrach alelnök úr az imént azt mondta, hogy itt két külön világképről, két országképről, két jövőképről van szó. Nagyon remélem, hogy ez nem azt jelenti, hogy az egyik oldal egy európai Magyarországot képzel el, a másik pedig egy nem európai Magyarországot.

Én abban bízom, hogy mi mindannyian közösen egy modern európai Magyarországot szeretnénk, és a költségvetéstől is azt várjuk el, hogy ehhez a szükséges lehetőségeket megadja.

Mi, szabad demokraták az uniós csatlakozás körüli vitákban mindig hangsúlyoztuk, hogy az Európai Unió alapvetően és elsősorban nem pénzről szól. Nem azért akarunk csatlakozni az Unióhoz, mert minél több pénzt szeretnénk látni az Uniótól, hanem azért, mert úgy látjuk, hogy az ország hosszú távú felemelkedésének, sikeressé válásának alapvető és elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozás. Tehát itt nem elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogy az első, második, harmadik év mit fog hozni, hanem hogy akár középtávon, akár hosszú távon politikailag, morálisan, társadalmi hatásaiban és természetesen - ne legyünk képmutatók - gazdasági hatásaiban is mivel jár az uniós csatlakozás. Legalábbis mi, szabad demokraták, de azt gondolom, hogy mindannyian ebben a Házban meg vagyunk győződve arról, hogy ez az egyetlen sikeres lehetősége Magyarországnak.

Az előbb azt mondtam, hogy nem a pénzről szól, de ha a költségvetésről beszélünk, akkor mégsem kerülhetjük el, hogy a pénzről is beszéljünk, és számokat is mondjunk. Tudom, hogy ez nagyon unalmas a jelenlévőknek és még inkább azoknak, akik távolból követik ezt a vitát, de talán nem árt pontosan tudni, hogy miről van szó, hiszen a mai nap folyamán is már számos olyan felvetés, észrevétel hangzott el a költségvetés uniós vonatkozásairól, amelyek félreértéseken alapulhatnak, esetleg félrevezető szándékúak voltak, de én nem minősíteni akarom őket, hanem világossá tenni, hogy miről van valójában szó.

Két dologról szeretnék beszélni: az uniós forrásokról, beleértve a költségvetésen belüli és a költségvetésen kívüli forrásokat is, mert ez utóbbiakat - ugyan nem szerepelnek a költségvetésben, de az ország fejlődése szempontjából nélkülözhetetlenek - sokan figyelmen kívül hagyták. Másodsorban pedig szeretnék beszélni - vagy fogok beszélni - az átláthatóságról, mert ez is egy fontos szempont, nemcsak azért, mert az Unió egyik vezérelve, hogy minden pénzügyi művelet ellenőrizhető és átlátható kell legyen, hanem azért is, mert mi magunk, képviselők is azt szeretnénk, ha világosan láthatnánk ebben a kérdésben, és itt vannak érdemei is ennek a költségvetésnek, meg vannak problémái is, ezekről is szólok.

Először is hadd kezdjem azzal - már mondtam, hogy nem a pénzt tekintem a legfontosabbnak, de mégis minden vitában ez föl szokott merülni -, mennyi pénzt fogunk kapni. Előfordulhat-e az - amit sokan fölvetnek, ellenzéki képviselők is, de a sajtó részéről is, sőt lakossági fórumokon is -, hogy Magyarország nettó befizetővé válik, tehát hogy az első évben többet fizet, mint amennyit az Unióból kap? Koppenhágában mi kötöttünk egy megállapodást, egy csatlakozási szerződést, és a csatlakozási szerződés bizonyos kereteket kijelölt. Ezek rendkívül kedvező keretek voltak, de ezt akkor is elmondtuk, ez valóban így van, hogy ezeknek a kereteknek a lehívhatóságára nincs százszázalékos garancia. Azok az összegek, amelyek idáig a levegőben röpködtek, vagy amiket mondtak különböző felelős és kevésbé felelős emberek, nem megalapozatlanok abban a tekintetben, hogy az uniós számításokon alapulnak, de egyáltalán nem biztos, hogy ezek az első évben vagy a további években rendelkezésre fognak állni.

Miről van szó? Itt vannak kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyeknek egy elég jelentős része pályázati jellegű, pályázati természetű, tehát annak függvényében tudjuk lehívni, hogy sikeresen tudunk-e pályázni. Először vegyük számba a költségvetésen kívüli tételeket, amelyek nem szerepelnek tételesen a költségvetésben, hiszen nem részei a magyar költségvetésnek, de nagyon fontos részei az Európai Unióból érkező támogatásoknak. Ilyen az agrárpiaci támogatások összege, ez mintegy 18 milliárd forintos összeg, a közvetlen termelői támogatások, amelyeket egyszerűbben közvetlen kifizetéseknek szoktunk nevezni, ezt már mindenki nagyon sokat hallgatta, ez 76 milliárd összeg a jövő évre; én most csak a 2004-es adatokat mondom, itt most csak a 25 százalékát kapjuk ennek az összegnek, amelynek majd reményeink szerint hét év múlva már a száz százalékát fogjuk kapni. Ez az, ahol a 30 százalékos magyar kiegészítés van, erről is majd szólni kívánok, és a belső politikák támogatására további 12 milliárd forintra számíthatunk.

Tehát összességében 106 milliárd forintnyi költségvetésen kívüli támogatásra számíthatunk, amelyek nem pályázati jellegűek. Ez még nem jelenti azt, hogy feltétlenül megkapjuk, de azt gondolom, meg fogjuk kapni, ennek az a feltétele, hogy a szükséges intézmények a brüsszeli előírásoknak megfelelően működjenek és akkreditációt kapjanak. Ebben bizonyos késlekedésben vagyunk, de a reményeink és az eddigi eredmények azt mutatják, van esélyünk arra, hogy ezeket a pénzeket megkapjuk. Az is igaz, hogy az agrárpiaci támogatásokat és a közvetlen termelői támogatásokat nekünk kell megelőlegeznünk. Ezek utólagos kifizetésűek, tehát 2005-ben fogja megkapni Magyarország ezt a 18 milliárd, illetve 76 milliárd forintos összeget, ezt már egyértelműen megkapja, ha mi kifizetjük, de addig valóban nekünk kell meghitelezni, tehát ennek van egy bizonyos költsége, ezt mi most 1 és 2 milliárd forint közötti összegre becsüljük. Államtitkár úr bólogat, ha jól látom, és örülök neki, mert ez az én szakmai becslésem, ugye, itt a kamatkiadásról van szó, ezt a Kincstár fogja megelőlegezni, tehát ez ennyivel jár. De összegészében ez mégiscsak 106 milliárd forint.

Beszéljünk arról, amit sokan fölvetettek, hogy rendelkezésre áll-e a költségvetésben a magyar költségvetési kiegészítés, tehát az úgynevezett 30 százalékos támogatás. Sokan nagyon határozottan azt állították, hogy ennek nincs meg a forrása a költségvetésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nincs így. 102 milliárd forint van elkülönítve, jóllehet a mi számításaink szerint - és ha jól veszem ki, akkor ebben a Pénzügyminisztérium számításai is azonosak - mintegy 91 milliárd forintnyi összeget kell kiegészítő támogatásként a közvetlen termelői támogatásokhoz hozzátenni, tehát nem 102-t, hanem 91-et, tehát bizonyos tartalék is bele van építve. Itt vannak bizonyos bizonytalanságok, ezt önök is nyilván érzik, 1-2 milliárdos nagyságrendben, de nem ebben a nagyságrendben, tisztelt képviselőtársaim.

(Németh Zsoltot a jegyzői székben Vincze László váltja fel.)

Tehát én nyugodtan mondhatom, és nagyon fontos, hogy ezt mindannyian nyugodtan mondhassuk a termelőknek, hogy rendelkezésre állnak azok az összegek, amelyekre ők számítanak s amelyek szükségesek ahhoz, hogy már jövőtől versenyképesen vegyenek részt az európai gazdasági versenyben a mezőgazdasági piacon.

(14.00)

És vannak a költségvetésen belül megjelenő összegek. Úgy érzékelem, hogy a félreértéseket nem kis részben az okozza, hogy vannak a kötelezettségvállalások, vannak a konkrét projektekre lekötött összegek, és ezek valóban nagyságrendileg különböznek egymástól, és nem is egyszerű kiigazodni közöttük, tehát senkit nem vádolok, aki ebben az ügyben nem lát egészen tisztán, mert nem ilyen egyszerű, de azért van magyarázat a dolgokra.

Beszéljünk először a kötelezettségvállalásokról; nemcsak azért, mert ezek a hangzatosabb és vonzóbb összegek, hanem azért, mert végül is ezek azok, amelyek a teljes keretét jelentik az Unióból érkező támogatásoknak. Miről van szó? A jövő évben még a PHARE- és SAPARD-pénzekről is szó van, szó van a nemzeti vidékfejlesztési tervről, az ISPA-támogatásokról, a schengeni alapról és a közösségi kezdeményezésekről. Nem megyek bele a részletekbe, a végösszegeket mondom.

Az Európai Unió által biztosított teljes kötelezettségvállalás összege - most mindig forintokat mondok - 118 milliárd forint. Ehhez a nemzeti hozzájárulás, a hazai hozzájárulás 38 milliárd forint, tehát összegészében mintegy 157 milliárd forintról van szó. Tudom, hogy az összeadás nem jön ki, de ennek az az oka, kerekítettem föl és le, tehát tizedekkel változik, de 156 egész valamennyiről van szó. Tehát 157 milliárd forintnyi összeg az, amit mi leköthetünk.

Ez nem kerül teljes egészében kifizetésre a jövő évben, de az uniós szabályok szerint, az N+2 szabályok szerint ezt még 2005-ben, 2006-ban le lehet hívni. Nagyon bízom abban - sőt, több mint bízom, biztos vagyok abban -, hogy ez az ország képes arra, hogy ha nem is az első évben - hiszen erre senki sem képes -, de a három év alatt ezt az összeget teljes egészében ki tudjuk meríteni. Én tehát merek úgy számolni, tisztelt képviselőtársaim, hogy tulajdonképpen itt 157 milliárdos pótlólagos kerettel számolhatunk, és ebből mintegy 118 milliárd külső forrás, magyarul: európai uniós forrás.

Nos, mi a helyzet a konkrét projektekre lekötött összegekkel? A nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjáról van szó, azokról, amelyek minden bizonnyal kifizetésre kerülnek. Ezek az összegek kétségtelenül nagyságrendileg kisebbek. 63 milliárd forintra számítunk az Európai Uniótól. Hazai kiegészítésként 21 milliárd forintot tervezünk, tehát összességében 84 milliárd az, amire jövőben számíthatunk.

Ha kedves képviselőtársaim figyeltek arra, amit mondok - és talán remélem, hogy figyelnek, mert hiszen én is tévedhetek -, akkor azt érzékelhetik, hogy máris a ténylegesen Magyarországot, a magyar nemzetgazdaságot támogató összegek itt már a 190 milliárdnál tartanak. 106 milliárd a közvetlen támogatások, pályázati alapon 84 milliárd, az mintegy 190 milliárd forint. Ebből még szeretném kiemelni azt a 7,5 milliárd forintos elkülönítést, amit az intézmények fejlesztésére különítettek el. Ezt különösen fontosnak tartom, ehhez szeretnék is gratulálni a Pénzügyminisztériumnak vagy azoknak, akik ezt tervezték, hiszen én és mindazok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, tudják, hogy a legnagyobb probléma ma az intézményépítés területén van.

Nincs terem arra, hogy elmondjam, hogy miért, nem is jó, hogy ez így van; bizony, olyan országok is megelőznek, akikről büszkén azt gondolnánk, hogy jóval hátrébb tartanak adminisztratív képességek, feltételek területén, de ez sajnos így van. Itt gyorsítanunk kell, mert ha a szükséges intézmények nem állnak fenn, akkor bizony veszélyeztetjük azt, hogy hozzá tudjunk jutni a megfelelő összegekhez. Ezért fontosnak és elégségesnek tartom az itt meghatározott összeget.

Azt a kérdést is föl szokták tenni, hogy jó, jó, ezek nagyon szépen hangzanak, de mi az az összeg, amit nekünk kell befizetnünk. Mert kétségtelen, hogy az Unió kifizetések és befizetések valamiféle egyensúlyán alapul. Természetesen azok az országok, amelyek kevésbé fejlettek, többet kapnak, mint amennyit befizettek, mások pedig kevesebbet

Így lesz-e nálunk is? Most kívánok válaszolni az önök által megfogalmazott kérdésre, hogy nettó befizetők leszünk-e vagy sem. A mi befizetéseink vagy nemzeti hozzájárulásaink összege a mostani számításaink szerint... - az aktuális euróárfolyamról beszélünk; emlékeim szerint 255 forinttal számolt a Pénzügyminisztérium. (Dr. Veres János: 255 forint.) Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tehát 255, én is így emlékeztem.

Ezek 122 milliárd forintot tesznek ki. Miből áll ez össze? Az áfaalapú befizetés 19 milliárd forint lesz, a GNI - ami nem teljesen ugyanaz, de mi inkább GDP-nek mondjuk -, tehát a nemzeti jövedelemhez viszonyított befizetés 92 milliárd forint, és a brit korrekció - erről most nem szívesen beszélnék - 10 milliárd forint, összességében tehát 122 milliárd forint.

Sokan fölvetik, hogy nem szerepeltetjük a költségvetésben a vámalapú befizetéseket. A vámok 75 százalékának befizetése odatartozik. Ezt már az európai uniós előírásokkal összhangban nem szerepeltetjük. Ez teljesen helyes, és ez további 33 milliárd forint, amit Magyarország fog befizetni, de ez már nem része a magyar költségvetésnek, legalábbis májustól nem. Arról nem akarok beszélni, hogy bizonyos nehézséget okoz az, hogy nem január 1-jétől vagyunk tagok. Tehát az uniós költségek 8 hónapra vonatkoznak és nem 12-re. 33 milliárd forintot fizetünk itt be.

Ugyanakkor - és erről sem szoktunk beszélni - kapunk költségvetési visszatérítést, mintegy 44 milliárd forintnyi összeget. Ez egy nagyon jelentős összeg, és van egy óriási előnye, gondolom, ennek a pénzügyminiszter úr és az államtitkár úr különösen örül, nevezetesen az, hogy ez nem pántlikázott pénz. (Dr. Veres János mosolyogva bólint.) Az összes közül ez az, amit szabadon lehet elkölteni sokféle célra; nyilvánvalóan csak nemes és meghatározott célokra, de szabadon elkölthető 44 milliárd forinthoz jut az ország.

Itt szeretném kiemelni azt - mert félreértések voltak -, hogy vajon a pályázati pénzekhez meglesz-e a szükséges háttér és alap. Azt mondhatom, hogy igen, meglesz. Igenis az a 9 milliárd forint, amit elkülönítettek erre a célra, minden számítás szerint alkalmas kell hogy legyen az olyan nehéz helyzetben lévő önkormányzatok pályázatai akár százszázalékos önrészének finanszírozására is, amelyek megfelelő pályázatokat terjesztenek elő.

Természetesen a jobb helyzetben lévő önkormányzatok csak 80 százalékig számíthatnak erre a támogatásra, a többiek azonban a százszázalékosra is. Tehát elvileg - nemcsak elvileg, gyakorlatilag is - van lehetőség arra, hogy a forráshiányos önkormányzatok is pályázhassanak európai uniós pénzre. Sokat hallom polgármesterektől, hogy erre nem lesz lehetőség, hogy ez baj és rossz.

Összegészében hadd mondjam el azt, tisztelt képviselőtársaim - és ezt tartom e költségvetés egyik nagy erényének -, hogy bármilyen akkurátusan is vizsgálta akár az én bizottságom - beleértve az ellenzéki képviselőket is, akik igen felkészülten és komolyan vették a feladatukat - azt, hogy hol találják meg a gyenge pontját európai uniós szempontból ennek a költségvetésnek, mindannyian elismerték, hogy a szükséges forrásokat biztosítja az európai pénzek és európai források lehívásához.

Természetesen lehet, hogy ezt nem fogjuk tudni megcsinálni, de akkor annak nem a költségvetés lesz az oka, hanem más oka lesz - lehet intézményfejlesztésben rejlő oka, lehet a gazdaság összteljesítményében rejlő oka -, de ez a költségvetés, tisztelt képviselőtársaim, nyugodtan állíthatom, képes erre.

Végezetül hadd tegyek egyetlen rövid megjegyzést az átláthatósággal kapcsolatban; ez egyszerre lesz dicsérő és bíráló megjegyzés. Nagyon fontosnak tartom és dicsérem azt, hogy végre a miniszterelnöki fejezethez vonták össze a források túlnyomó részét. Ez szerintem kifejezetten helyes és jó irány, és nagyban növelte az átláthatóságot, ugyanakkor egyet kell értenem az Állami Számvevőszék azon kritikai megjegyzésével, hogy a források teljes összege és kimutatásuk sokféle szempont szerinti rendezése miatt nagyon komoly intellektuális erőfeszítést igényel pontosan megtalálni azt, hogy mire honnan mennyi van. Többféle táblázat nagyon kemény tanulmányozását igényelte ez. Ez a mi bizottságunknak is elég komoly gondot okozott, de a végén megtaláltuk, és azt mondhatjuk, hogy egy picit még lehetne javítani az átláthatóságon, de egészében jó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a tudatban merem az önök támogatásába és szíves jóindulatába ajánlani ezt a költségvetést, hogy a nemzet jövő évi legnagyobb kihívásának, sikeres európai uniós csatlakozásának a szükséges pénzügyi feltételeit biztosítja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai