Készült: 2020.07.15.15:08:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2001.11.08.), 40-42. felszólalás
Felszólaló Dr. Rubovszky György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:18


Felszólalások:  Előző  40 - 42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kérem, engedje meg, hogy a helyemről mondjam el a felszólalásomat.

 

ELNÖK: Mindenki onnan beszél, ahonnan akar, képviselő úr.

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Először engedtessék meg, ennek a törvényjavaslatnak a vitájával kapcsolatban egy ilyen házszabályi kérdés merült fel, s most az ellenzéki képviselőtársaim rögtön két ellentétes magatartásformát mutattak be. Én igyekeztem - mint bizottsági előadó - korrekten, a többségi véleményt úgy érvényre juttatni, ahogy fogom tenni az érdemi felszólalásomban is. Azt mondtam mint bizottsági előadó, hogy a kormánypárti képviselőket a kormányvéleményt megfogalmazó főosztályvezető úr által elmondottak meggyőzték, nem ismételték el, amivel egyetértettek, hanem szavazatukkal bizonyították, hogy azzal egyetértettek. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Mondtam is, hogy korrekt volt.)

 

 

(10.10)

 

Én azt mondom itt, tisztelt képviselőtársaim, hogy én száz százalékig egyetértek a dr. Hende Csaba államtitkár úr által elmondott expozéval, és időkímélés miatt nem fogom elismételni. Egy-két dologra hivatkozni kívánok abból, amit az államtitkár úr mondott, de minden mondatát, ha a saját véleményemet elsőként mondhatnám el, el kellene mondanom; ezt nem fogom megtenni, csak nyilatkozom, hogy a Fidesz nevében az előterjesztéssel száz százalékig egyetértek.

Mielőtt ennek a törvényjavaslatnak a taglalására kitérnék, szeretnék szólni Kovács Tibor képviselőtársamnak a számvevőszéki bizottság nevében tett nyilatkozatáról. Elképzelhetetlennek tartom, hogy azok a példálózások egy bizottsági állásfoglalásban megfogalmazásra kerüljenek. (Kovács Tibor és Tóth András közbeszól.) Az egy ugyanolyan hiba, hogyha a bizottsági előadó a saját véleményét mondja el, és nem a bizottsági álláspontot. (Kovács Tibor: Nekem a kisebbségi véleményt kellett elmondanom, nem a bizottsági véleményt!) Elnézést kérek, az a felvezetésből nem derült ki, hogy kisebbségi vélemény (Kovács Tibor: Kiderült, kiderült!), vagy ha kiderült, akkor én hallottam félre, és akkor elnézést kérek.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja egyetért az előterjesztéssel, és - legalábbis ahogy azt én az eddig a törvényjavaslatról az alkotmányügyi bizottsági előtti vita pontos áttekintéséből megállapíthattam - nincsenek olyan gondok, amelyek miatt a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleménye alapján egyáltalán szót lehetne emelni. Nevezetesen a számvevőszéki képviselő úr támadja azt, mert a törvényjavaslat meggondolatlan, a törvényjavaslatot vissza kell vonni - ezeket a kampánycélokat nem nagyon értem, és erre nem is kívánok kitérni, mert ennek, azt hiszem, semmi köze ehhez a jogszabályhoz.

Azzal szeretném kezdeni a véleményemet, hogy Tóth András képviselő úr a bizottság előtt számtalan kifogását fogalmazta meg, azokról itt nyilván beszélni fog, mindenesetre azzal kezdte hozzászólását, hogy: "magával a rendezéssel és az elveivel - szó szerint mondom - nekünk semmi bajunk nincsen". (Tóth András bólogat.) Én is úgy érzem, hogy ez a helyes megnyilatkozás ebben a kérdésben.

Nem értem ezeket a vitákat, amikor példálózva kiveszünk bizonyos személyeket abból a körből, amely a javaslat szerint érintett, mert a bizottság előtt is, az indokolásban is egyértelműen szerepel, és most is rendkívül pontosan megmagyarázta az államtitkár úr, hogy mi az a két vezérlő elv, amelynek alapján tulajdonképpen a vagyonnyilatkozat általánosítása bevezetésre kerül. Ilyen körülmények között meggyőződésem szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség egyáltalán nem sérti a Magyar Köztársaság elnökének a tekintélyét, és nyilvánvalóan semmilyen sérelmet nem szenvednek el azok az ombudsmanok, akiknek a törvény szerint vagyonnyilatkozatot kell tenni. Pontosan végig kell olvasni a törvényjavaslat indokolását, amiből tökéletesen meg lehet állapítani azokat a rendezési elveket, amelyek egy korábban elkezdett, majd egyre szélesülő jogintézményt valamennyi lényeges közmegbízatást betöltő személyre, illetve a közvagyonnal rendelkezők körére kiterjesztenek.

A bizottsági álláspontok ismertetésénél elhangzott az a kérdés, hogy a kormány előterjesztője nem tudta megmondani, ez pontosan hány személyt érint. Tisztelettel, ez így azért csak féligazság, mert a bizottsági ülésen elhangzott - és a kormánypárti képviselők számára ez teljesen megnyugtató válaszként lett elfogadva -, hogy ez a kör azért nem határolható be ma pontosan, mert hisz az előttünk lévő javaslat kiterjeszti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírásának lehetőségét a közalkalmazottak egy részére, és hogy a közalkalmazottak mely része lesz vagyonnyilatkozat adására kötelezett, azt az adott tárcát vezető miniszter saját rendeletében fogja szabályozni. Itt tehát az adott miniszterek kapták meg ezt a lehetőséget, mert az valóban nem lenne szerencsés, hogy minden közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kelljen tenni, de ahol a miniszter úgy látja, azt a kört ő jogosult beszabályozni.

Röviden a Számvevőszék felvetéséről szeretnék még beszélni. Azért az nem egészen úgy hangzott el az alkotmányügyi bizottságban, mint ahogy azt a számvevőszéki bizottságról hallottuk. A számvevőszéki képviselő az alkotmányügyi bizottságban két lehetőséget mutatott fel. Az egyik lehetőség az, hogy szerintük nekik ehhez semmi közük. Nevezetesen arról van szó, hogy a közpénzekkel kapcsolatos döntés-előkészítésben részt vevő személyek és közalapítványok, valamint az ezekkel kapcsolatos személyi kör vagyonnyilatkozata kerüljön a Számvevőszékhez. Tehát az volt az egyik alternatíva, hogy az Országgyűlés mentesítse a Számvevőszéket ettől a kötelezettségtől, vagy ha úgy dönt, hogy mégis, akkor ennek a tárgyi feltételeit kell biztosítani a Számvevőszék részére.

Ezzel kapcsolatban a második dolgot röviden elintézném azzal, hogy sem a számvevőszéki, sem az alkotmányügyi bizottság nincs abban a helyzetben, hogy a Számvevőszék költségvetésével, illetve a személyi feltételeivel kapcsolatos kérdésekben akár ajánlást is tehetne, ennek meggyőződésem szerint megvan az Országgyűlésen kívüli, nevezetesen a kormányon és a Pénzügyminisztériumon keresztüli lehetősége. Ha ez indokolttá teszi a létszámbővítést, akkor ám legyen, ehhez nekünk semmi közünk.

Megítélésem szerint nekünk ahhoz van közünk, hogy ennek a személyi körnek, illetve általában ennek az egész körnek az ellenőrzése a jogrendszerünk szerint a Számvevőszék hatáskörébe van utalva. Ebből következik az, hogy nem egy idegen test, hanem aki az illető társadalmi szervezetnek vagy döntés-előkészítő körnek a munkáját érdemben ellenőrizheti, aki előtt érdemi beszámolási kötelezettséggel rendelkeznek, annak a kezében legyen ez az ellenőrzési lehetőség is, máshova besorolni szerintem aligha lehet.

Az is egyértelműen kiderült a rendező elv kapcsán, hogy manapság két lényeges vagyonnyilatkozati formátumot ismer a magyar jog. Az egyik az országgyűlési képviselőkre vonatkozó rendszer, ezt alkalmazza a jelen javaslat azokkal a személyekkel, azzal a személyi körrel kapcsolatban, akik tisztségüket választás útján nyerik el; és a mostani javaslat kizárólag a képviselői eljárástól való eltérésre, specifikumokra tér ki, ilyen például az, hogy az ombudsmanok vagyonnyilatkozata nem nyilvános, szemben az országgyűlési képviselőkkel. A másik kör pedig a kinevezéssel tisztségbe jutó személyek köre, akik pedig a nemrégen, a köztisztviselőkkel kapcsolatban elfogadott vagyonnyilatkozatot kötelesek adni. Azt hiszem, hogy mind a két kör teljesen zárt logika szerint teljesen rendben van, végiggondolás után ezeket a rendező elveket pontosan meg lehet látni.

Mi ennek megfelelően támogattuk a törvényjavaslatot, és az Országgyűlés előtti vitában, valamint a szavazáskor is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  40 - 42  Következő    Ülésnap adatai