Készült: 2020.07.05.12:30:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

50. ülésnap (2003.02.18.), 94. felszólalás
Felszólaló Karakas János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:13


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttem szóló képviselők, ellenzékiek és kormánypártiak teljes egyetértésben, nagyon fontos alaptörvénynek tartják ezt az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslatot. Szintén azonos módon fogalmazunk, hogy ez a törvénytervezet sajnos megkésett. S hozzá kell tennem, hogy sajnos késik a hozzá kapcsolódó intézményrendszer is.

Farkas Imre képviselőtársam említette a szőlőtermelők gondjait. Utoljára '97-ben, '98-ban készültek ilyen felkészítő anyagok - amelyekről akkor sajnos még mindenki úgy érezte, hogy nem aktuálisak -, hogy mi lesz az Unióban, milyen szabályozás, milyen agrárpiaci szabályozás várható. Azóta ez kicsit elült, és most úgy vagyunk, mint az egyetemista a vizsga előtt, hogy az utolsó éjszaka kell bepótolnunk nagyon sok mindent.

Ez a törvényjavaslat is sajnos ezt szolgálja. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy létkérdése a magyar termelőnek is, azért is, hogy megtanulja egyszer az uniós rendszert, nemcsak a hátrányait, hanem az előnyeit, kicsikét érezze már, talán a csatlakozás előtt is, hogy azért egy ilyen törvényjavaslatnak az elsődleges célja a jövedelemszerzés biztonságának a megteremtése bizonyos kvóta- és árszabályozásokkal; illetve mi, fogyasztók is érezhessük azt, hogy egy ilyen rendtartási törvény a biztonságos ellátást is szolgálja különböző kiegyenlítő befizetések kötelezővé tételével, amikor például egy importtermék sokkal, de sokkal kedvezőbben hozható be az országba, mint amennyiért itt elő tudjuk állítani. Éppen emiatt nagyon fontos a törvénytervezetben szereplő fogalomtár, amely már mutatja azokat a kereteket, amit az uniós csatlakozás folyamatában tartalommal kell megtöltenünk. Ilyen például, ha a borászatot nézzük, a krízislepárlás kérdése vagy az export-visszatérítés kérdése általánosságban.

Nagyon fontos és ennek az egész törvénytervezetnek az alapja egy megbízható, ellenőrzött, és szinte azt kell mondanom, százszázalékos lefedettségű piaci információs rendszer. Ezt kell megértetnünk nekünk, politikusoknak a termelőkkel, hogy ez az ő érdekeiket szolgálja, és csak akkor lehet biztos jövedelemszerzés részükről is, ha ezeknek a feltételeknek eleget tesznek. Csak akkor állhat mögéjük egy uniós rendszer egy év múlva, ha ezeknek az alapfeltételeknek eleget tesznek.

Rendkívül fontosnak tartom a termékpálya-bizottságokat is, bár bizonyos kételyeim nekem is vannak a működtetést tekintve, hogy hogyan sikerül ezt korrekt módon megoldani. Remélem, hogy a kísérő rendeletek, illetve a bejövő mostani törvénymódosító javaslatok ezt korrektebbé tudják tenni. Ha ezek a rendszerek beépülnek, gyakorlatilag egyben azt is biztosítják, hogy ezeken a rendszereken keresztül az uniós hasonló intézményekhez is tudjunk kapcsolódni, és le tudjuk képezni az uniós rendszert, illetve mi is az uniós rendszer adatszolgáltatói lehessünk, és életre tudjuk kelteni ezt az egész rendszert.

Többen szóltak már a 29. § két eleméről. A terméket felvásárló szervezeteknek ez a 30 napos kifizetési kötelezettsége tulajdonképpen egy láncolat, amelynek az elején van a termelő, és a legvégén van maga az értékesítési szervezet. Szinte mindenki - az értékesítő szervezet kivételével - panaszkodott arra, hogy nem 30, hanem 90 napos vagy még ennél hosszabb átfutással kapják meg a termékeikért járó pénzt. Ha ennek csak a kamatterheit nézzük, akár az élelmiszeriparban, akár az alapanyag-előállítóknál, ez rendkívül nagy teher volt. Ha mindezt, mondjuk, fejlesztésekre tudták volna vagy tudnák fordítani, akkor nem itt állna a műszaki színvonaluk. Én tehát ezt mindenféleképpen a rendszer jó elemének tartom.

A beszerzési ár alatti értékesítés tiltása megint egy olyan fogalom, amit nálunk is jó lenne bevezetni. Bár egyes cikkekből az ember hallja, hogy nemzetközi fórumokon, EU-s fórumokon is támadják ezt a nagy élelmiszerláncok, remélem, hogy ebben a törvényben nálunk is élni fog, és gondolom, az uniós pályát végigjárva majd az Unió is hasonló módon fog dönteni, mint amit mi szeretnénk elérni.

Még egy: említettem már az elején, hogy alig van idő. Éppen emiatt rendkívül fontos, hogy minél hamarabb megszülethessenek a vonatkozó rendeletek is, rendkívül fontos, hogy minél hamarabb megismerhessék ezeket a szereplők. Azért, hogy mindezt meg lehessen tenni, ezt valahogy kicsit jobban és gyorsabban le kell vinni a termelők felé, és ennek a levitelében a különböző érdek-képviseleti szervezetektől kezdve a politikának és legfőképpen az FVM apparátusának rendkívül nagy feladata van és lesz. (A teremben több képviselő mobiltelefonja csörög.) Ha ez nem történik meg, akkor viszont azt kell mondanom, hogy csalódás lehet ez az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény, amit viszont nem tehetünk meg, mert nyakunkon az Unió.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én is arra biztatnék mindenkit, hogy próbáljuk meg jobbá tenni ezt a rendelettervezetet. Egy-két javaslatom személy szerint nekem is lesz, például olyan irányú javaslat, hogy vegyük be ebbe a 30 napos határidőbe a bort és a pezsgőt is; gondolom, ezzel mindkét oldalon egyetértünk. De sok más értelmes és előrevivő módosító indítvánnyal találkoztam már. Gondolkozzunk, van még egy napunk, és utána jöhet a holnapi bizottsági vita.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai