Készült: 2024.04.19.21:43:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

334. ülésnap (2013.12.09.),  191-200. felszólalás
Felszólalás oka Záróvita
Felszólalás ideje 12:22


Felszólalások:   183-191   191-200   201-203      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztői választ megelőzően a záróvita lezárult, a benyújtott módosító javaslatokról történő határozathozatalra és a zárószavazásra később, de még a mai ülésnapunkon sor kerül.

(17.10)

Most soron következik a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája. Győrffy Balázs, Jakab István és Obreczán Ferenc fideszes képviselőtársaink önálló indítványát T/12953. számon, az egységes javaslatot pedig T/12953/9. számon kapták kézhez és ismerhették meg képviselőtársaim. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/12953/10. számon volt elérhető valamennyiük számára.

Most kezdeményezem, hogy az ajánlásban szereplő pontokat összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ez látható többség. Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége ajánlásomat elfogadta.

Megnyitom a záróvitát a benyújtott módosító javaslatra, és megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni azzal kapcsolatban. (Jelzésre:) Igen, a Jobbik képviselőcsoportjából Magyar Zoltán képviselő úr kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány sajnos nem változtat érdemben a javaslaton, így azon véleményünket sem tudja megváltoztatni, miszerint ezt a törvénytervezetet nem fogjuk tudni támogatni. Ennek okát az általános és a részletes vita folyamán már többször kifejtettük, de mégis bizakodtunk abban, hogy esetleg a kormány ezeket az érveinket és meglátásainkat, amelyek nemcsak a mi fejünkből pattantak ki, hanem bizony a gazdák, gazdaszervezetek, illetve az érintettek is eljuttatták mind önökhöz, mind hozzánk ezeket a problémáikat a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyeket mi módosító indítvány formájában benyújtottunk, tehát bíztunk abban, hogy esetleg ezekből merítve majd javítanak a törvénytervezeten, de nem ezt tették.

Egyébként magát az agrárkamarai törvényt már eredeti formájában, amikor először tárgyaltuk, sem tudta a Jobbik frakciója támogatni, és az idő be is bizonyította azt, hogy nem volt érdemes ez a törvénytervezet a támogatásra. Gondoljunk csak arra, hogy 7 százaléknyian vettek részt az agrárkamarai választásokon, 7 százaléknyi érintett, az is csak úgy, hogy önök buszokkal és autókkal az ismerőseiket odaszállíttatták, hogy biztosan meglegyen a többsége azoknak a magoszos, kormány közeli barátaiknak, akik gyakorlatilag nem tettek mást az agrárkamarával, mint a Magosz infrastruktúráját beültették az agrárkamara helyére, és így most már európai uniós, illetve hazai forrásból finanszírozzuk az önök barátait. Így, ahogy említettem az előző javaslatnál, magát az agrárkamarai törvényt sem tudtuk támogatni, ugyanezen aggályaink miatt ezt a módosítást sem, és a zárószavazás előtti módosítóról - amelyről pedig most kellene beszélnünk - sem tudok érdemben beszélni, hiszen, ahogy mondtam, nem változtatja meg azt az álláspontunkat, hogy az az agrárkamarai törvény képtelen lesz azokra a nemes célokra, amelyek miatt önök ezt életre hívták, amelyek miatt egyébként mi is abban bíztunk, hogy végre ennek az országnak egy olyan agrárkamarája lesz, amelyik megfelel azoknak az elvárásoknak, amit az elején még azt hittük, közösen támasztottunk. Hiszen olyan nemzetközi példákat hoztak önök ide sorban elénk - akár jó néhány nyugat-európai országot idesorolhatunk -, ahol valójában az agrárkamara léte jogos, és mindenképpen a gazdálkodókat segíti, hiszen leveszi a vállukról azokat a bürokratikus terheket, amit önök és az előző agrárkamara sem volt képes megtenni a hazai gazdálkodók érdekében.

Egészen egyszerűen úgy tudnám talán megfogalmazni, hogy ezzel az agrárkamarával semmi más teendő, semmi más előrelépés nem képzelhető el, mint hogy újrakezdjük az egészet, mind magának a törvénynek a benyújtását, mind hogy egy normális, tisztességes társadalmi vita előzze meg a benyújtást. Illetve az agrárkamarai választások megismétlése is elkerülhetetlen, nemcsak az alacsony részvétel miatt, nemcsak azért, mert komoly visszásságok övezték a választásokat - ahogy említettem, az önök elvtársai gyakran visszaéltek a kapcsolatrendszerükkel, illetve az információs előnyükkel -, hanem azért is, mert ez a módosítása a törvénynek olyannyira átírja az agrárkamarát - akár csak az adatkezelésre gondoljunk -, hogy semmiképpen nem tarthatjuk legitimnek az előző választást. Az egy olyan körülmények között megtörtént belső választás volt, amely nem ezekre az alapokra helyezte a hangsúlyt, nem tudhatták az érintettek akkor még, hogy ennyire meg fog változni az agrárkamara, így egy olyan választáson vettek részt, amelynek feltételei a későbbiekben jelentősen módosultak.

Mindenképpen szükségesnek tartjuk tehát egy új választás kiírását és egy új agrárkamarai törvény benyújtását, egy olyan törvényét, amely végre a magyar gazdálkodóknak, illetve a kamara által érintett magyar állampolgárok mindegyikének az érdekeit képes lesz képviselni, és a 7 százalékosnál egy radikálisan nagyobb részvételi arányt tud produkálni. Higgye el, államtitkár úr, higgyék el a beterjesztők, ha az érintettek úgy érezték volna, hogy ez az agrárkamara értük is tud dolgozni, hogy képes lesz az ő életüket megkönnyíteni, akkor nem ilyen kis arányban mentek volna el szavazni. De látható volt előre, már a kiértesítések során, hogy ez semmi másról nem szól, mint a Magosznak az infrastruktúráját beültetni - ahogy már említettem - ebbe az új, kényelmes helyzetbe, így a Jobbik számára továbbra is elfogadhatatlan mind az eredeti törvény, mind pedig ez a módosítás.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben
Z. Kárpát Dániel váltja fel.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás jelentkezik.) Nincs lehetőségem, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, szót adni. Úgy szól a Házszabály, hogy frakciónként egy fő 5 perces időkeretben, és ha nem használják ki, akkor sajnos erre nincs lehetőség. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Elég rossz ez a szabály.) Ön jogilag egy rendkívül képzett ember, bizonyára ez elkerülte a figyelmét. Köszönöm szépen.

(Győrffy Balázs feláll.) Győrffy Balázs képviselő úr, válaszolni kíván a vitában elhangzottakra? Mert annak még nem jött el az ideje.

Most azt kérdeztem az előbb, hogy kíván-e valaki még felszólalni. (Győrffy Balázs: Válaszolni kívánok.) Mivel jelentkezőt nem látok, megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni. Igen, Győrffy Balázs képviselő úr. (Közbeszólások. - Göndör István: Amikor szavaztunk, csak az öt percről volt szó, arról nem, hogy egy képviselő mondhatja el!)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Tisztelettel kérdezem elnök urat, hogy a polémia a válaszadásra vonatkozik-e, mert akkor várok.

ELNÖK: Bocsánatot kérek még... (Jelzésre:) Ügyrendben Göndör István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt elnök úr, amikor a záróvitáknál áttértünk arra, hogy időkeretben tárgyalunk, akkor alakult ki ez, hogy frakciónként 5 perc, de hogy ezt egy embernek, egy képviselőnek kötelessége kihasználni, vagy kettőnek, háromnak, ebben nem volt korlátozás, elnök úr.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Jogos, én megkövetem Gaudi képviselő urat, mert közben én is egyeztettem. Valóban úgy van, hogy a hátralévő 20 másodpercre Gaudi képviselő urat illeti meg a szó. Parancsoljon!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Igen, köszönöm szépen. Egy adalékkal egészíteném ki képviselőtársamat, hogy a törvényességi felügyeleti jogköre fennáll az ügyészségnek a kamarával kapcsolatban, és az ottani törvénytelenségeket igenis ki kellett volna vizsgálnia a Legfőbb Ügyészségnek. Ilyen értelmű beadványt kapott az ügyészség, nem végezte el a munkáját, tehát törvényt szegett. Az agrárkamarát pedig fel kell oszlatni és egy újat demokratikusan választani.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy szeretne-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

A záróvitát lezárom, és most adok szót Győrffy Balázs képviselő úrnak az előterjesztők képviseletében a vitában elhangzottak megválaszolására. Parancsoljon!

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy jobbikos képviselőtársaimnak igazából nem velem, nem a jogszabállyal van vitája, hanem az Alkotmánybírósággal, hisz felhívnám a tisztelt figyelmüket arra, hogy állást foglalt, hogy a kamarai átmenet, az új nemzeti agrárgazdasági kamara kialakítása a magyar alkotmányos jog szerint történt. Tehát erre felhívnám a figyelmüket, és ennek részét képezte a teljes jogszabályi környezet, ami az átalakulásra vonatkozik.

Noha az előterjesztés nem ezt a tárgyat boncolgatja, azért a kamarai választásokat csak sikerült újra elővenni, ezért felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy azért az a kamarai struktúra, amelyik a korábbiakban létezett, túl sok jóval nem kecsegtette a gazdatársadalmat. Egy nagyon szűk réteget volt képes megszólítani, és a gazdatársadalom ennek ellenére - hadd hozzam ismét az önök tudomására - több mint tízszeres részvételt produkált a korábbiakhoz képest. Nyilván ez nem egy jó eredmény, de azért azt vegyük figyelembe, hogy nem egy beágyazott rendszerről van szó.

(17.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi kamarai választási alkalomkor volt olyan, hogy több volt a megválasztott tisztségviselő az adott megyében, mint amennyien részt vettek a választáson. Ehhez képest, képviselő úr, hülyeségeket - elnézést - ne tessék mondani, mert ha megnézi az adatokat, akkor nagyon jól látja, hogy tényszerűen nem volt ilyen. Itt azért tízezres nagyságrendben mozdultak meg a gazdák. Nyilván ezzel nem lehetünk elégedettek, ugyanakkor azt lássuk, hogy ez egy több mint tízszeres részvétel a korábbiakhoz képest.

Engedjék meg azonban, hogy érdemben is hozzászóljak a módosítás lényegéhez, ami arról szól, hogy képesek legyünk egy olyan gazdaságszerkezeti rendszert felépíteni, ami alapvetően információkkal látja majd el a stratégiaalkotókat, legyenek azok szakmai vagy politikai stratégiaalkotók, hogy tisztában legyünk azzal, hogy pillanatnyilag hol tartunk. Ugyanis ha nincs ilyen összeírás, akkor képtelenség megfontolt és megalapozott döntést hozni, hogy a célt, amit adott esetben meg is tudunk fogalmazni, azt hogy fogjuk elérni. Mert a pillanatnyi állapot ismerete érdemben befolyásolja azt az utat, amit végig akarunk járni, ha ismerjük legalább a célt.

A módosítás alapvetően erre irányul, hogy képesek legyünk egy olyan gazdaságszerkezeti rendszert felépíteni, ami arra alapul, hogy a kötelező tagság alapján mindenkinek kötelessége adatot szolgáltatni, tehát egy valóban az adott pillanatra jellemző gazdasági információhalmazt biztosít a döntéshozók számára. Örültem volna, ha erről beszélnek, képviselőtársaim, és nem politikai felhangot ütnek meg ebben az abszolút szakmai módosítóban. Ez nem sikerült.

Elnök úr, megköszönöm a lehetőséget, további válaszadással nem kívánok élni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   183-191   191-200   201-203      Ülésnap adatai