Felszólalás adatai

Kezdeném a 39-essel, amelyben egyébként pozitív véleményemnek kell hangot adnom, hogy az alkotmányügyi bizottság javaslatára - és remélem, ezt a Ház támogatni fogja - kikerül az az egyébként pontatlan megfogalmazás, miszerint a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteknek az alaptörvénnyel való összhangját. Itt az volt a probléma, hogy ez a kormány kezdeményezésére történhet meg, ha a kormányhivatal ezt jelzi. Tehát ez egy szakmailag megalapozott módosító javaslat.

A 40-es ajánlási pontban arra teszünk javaslatot Gaudi és Gyüre képviselőtársammal, hogy kivegyük azt a szégyenletes megkötést, hogy a képviselőknek csak az egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Ez, hogy ha már megnyitásra került ez a része az alaptörvénynek, akkor nem hagyhattuk ki, hogy újra színvallásra késztessük a kormányzatot, vagy legalábbis az eddigi véleményének a felülbírálatára. Úgy gondoljuk, hogy nem igazságos és méltánytalan, hogy egy kibővített létszámú Alkotmánybíróság részére egy országgyűlési képviselő sem nyújthat be indítványt. Ezzel tulajdonképpen az Országgyűlésnek és az országgyűlési képviselőknek a munkáját és az alkotmányos szerepét csökkentették, és ezt szeretnénk visszaállítani.

A 47-es ajánlási pontot azért kell mindenképpen megemlíteni, mert itt visszakozni látszik a kormányzat, azon esetek egyike, ahol úgy tűnik, hogy a sok elmondott szó valahol gyökeret vert, és valamiféle előrelépés látható. A téma nem más, mint a legfőbb ügyésznek azon jogosultsága, hogy azonos hatáskörű bíróságok közül úgymond válogathasson a vádemelés vonatkozásában.

Ezt annak idején azzal sikerült indokolni, hogy a bíróság ügymenetének túlterheltsége és egyéb okok miatt ez indokolt. Hozzáteszem: az Országos Bírósági Hivatal elnökének is megvan ez a jogosultsága, amely egyébként megmarad, annak a kivételére is tettünk módosító javaslatot, ott sajnos nem sikerült elérni ezt az eredményt, de legalább a legfőbb ügyész esetében kikerülhet ez a rendelkezés abban az esetben, ha az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát - amellyel egyébként a kormány ott jelen lévő képviselője egyetértett - a tisztelt Ház is támogatni fogja. Nagyon bízom benne, és képviselőtársaimat erre tudom buzdítani.

Aztán az 51-es ajánlási pont is egy régóta meglévő problémát próbál meg alaptörvényi szinten szabályozni. Ez nem más, mint hogy sok esetben a polgármesterek, a megyei képviselő-testületek elnökei vagy a képviselő-testület vagy annak hivatala különböző állami feladatokat és hatásköröket kapott.

(21.00)

Ez még önmagában nem lenne baj, mert az, hogy az állampolgárokhoz minél közelebb történjenek bizonyos ügyintézések, az nincs ellenünkre, sőt az egy követendő irány lehet.

Viszont nagyon sokszor megtörtént az, hogy annak ellenére, hogy megkapták a feladatot, ehhez szükséges pénzügyi feltételeket nem kaptak, tehát rájuk lett oktrojálva a feladat, viszont megfelelő pénzt nem kaptak hozzá. Az 51. javaslat arra tesz - de sajnos egyelőre még támogatást nem tudott kicsikarni a kormányzat részéről - kísérletet, hogy alaptörvénybe iktassa, hogy a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett lehet ilyen feladatokat előírni.

Továbbhaladva az ajánlási pontokon, az 56. ajánlási pont az, amihez még hozzá szeretnék szólni. Itt megpróbáltam az alkotmányügyi bizottság javaslatát értelmezni. Lehet, hogy majd államtitkár urat kell itt is segítségül hívnom, mert bizony ez nekem nem ment, bár általában az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatai is úgy szoktak készülni, hogy néhol elég gyorsan kidolgozott javaslatokat kapunk meg, ami talán arra enged következtetni, hogy mondjuk, ez a javaslat is bírja a kormányzat támogatását.

A lényeg az, hogy itt azt próbálnák módosítani, a sokszor vitatott azon rendelkezést, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok mennyiben alkalmazhatóak és mennyire vehetőek figyelembe. Ezt úgy módosítaná az alkotmányügyi bizottság - és vélhetően a kormányzat szándéka is megfigyelhető emögött -, hogy a hatályukat vesztik ezek a határozatok, ez a rendelkezés azonban nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.

Gondolom, arra próbáltak utalni, hogy amilyen joghatásokat korábban elértek, az ne lehessen bolygatható - akár a halálbüntetésre is gondolhatunk, hiszen számtalan esetben a halálbüntetésnél is alkotmánybírósági határozatra szerettek hivatkozni -, viszont ez rávilágít arra, hogy a kormányzat valódi célja tényleg az volt, hogy a jövőben ne lehessen ezeket felhasználni még abban az esetben sem, ha egyébként azok a határozatok nincsenek ellentétben az új alaptörvénnyel, és csak a kialakult joggyakorlat és az alkotmányos normák talaján állnak. Így viszont elérhetik azt, hogy olyan határozatokban indokolásként ne szerepelhessenek, amelyeket önök esetleg nem megfelelőnek tartanak.

Erre egyébként az 59. ajánlási pontban - és akkor erre is fel szeretném hívni a figyelmüket - Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba képviselőtársaim nyújtottak be ennél sokkal jobb javaslatot, amely úgy szólna, hogy az alaptörvény értelmezése során az Alkotmánybíróságot nem kötik a korábbi határozatok. Attól eltérő döntést hozhatnak. Ez egy sokkal korrektebb és a realitás talaján álló megfogalmazás, és arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a javaslatot, az 59. javaslatot támogassák az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata helyett, hiszen itt arról van szó, hogy tulajdonképpen a régebbi alkotmánybírósági határozatok felhasználhatók, hivatkozni lehet rájuk.

Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy egyfajta megújítása megtörténhetne, hiszen ha az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy egy régi határozat egy ügyben hivatkozási pont lehet, azt megerősíti, és az új határozatában azt felhasználja, akkor ez beépülhet az Alkotmánybíróság új gyakorlatába. Viszont természetesen vannak olyan határozatok, amelyekhez nem kellene kötnie magát az Alkotmánybíróságnak, és ahogy eddig sem volt egyébként kötelező, tehát a régi határozatokat meghaladhatták és megújíthatták az Alkotmánybíróság bírái, de úgy érezzük, hogy a kormányzat és a alkotmányügyi bizottság módosító javaslata súlyosan lekorlátozná azt a jogot, ami eddig az Alkotmánybíróság számára fennállt.

Ezt sem méltányosnak nem tartjuk, sem jónak nem tartjuk, hiszen abban, ami az elmúlt több mint 20 évben, amiben persze természetesen voltak negatív fejlemények és esetleg negatív színben feltűnő határozatok is, túlnyomó részben a magyar alkotmányosságnak vagy az újkori alkotmányosságnak bizonyos sarokköveit és sarokpontjait az Alkotmánybíróság határozatain keresztül sikerült kidolgozni. Ezek hivatkozhatóvá nem tételével, illetve hatálytalanításával tulajdonképpen az elmúlt huszonnéhány évet erőszakolná meg a kormányzat, illetve az előterjesztők, ha ez így benne maradna. Hozzátéve: úgy, hogy ezek joghatását viszont meg szeretnék tartani, ami abszolút fából vaskarika, jogi fából vaskarika véleményem szerint, különösen úgy és abban az esetben, ha ezeknek a határozatoknak nem történik meg a megfelelő felülvizsgálata és az új alaptörvényben ennek való megfelelésük.

Kérem, hogy így, ebben a formában ne támogassák a javaslatot, az 59. javaslatot viszont igen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)