Felszólalás adatai

Udvarhelyszéken, a Hargita délnyugati szélén, a Homoród vizének két partján fekszik Lövéte község. Orbán Balázs így ír Lövétéről: "Lövéte magas, sűrűn egymás mellé és egymás fölé épített házaival, különösön a távolból festőileg szép tájat alkot, közötte törtet át a malmokat és ványolókat működtető Homoród, zuhatagos gátjaival kiegészítve egy havasi falunak vonzó képét."

"A Nagyvilág számára csak az létezik, amiről tudomást szerez." Ezen gondolat alapján indította útjára Lövéte honlapját Egyed József és Mihály János történész. Megjelentették a Lövétei helytörténeti füzeteket, amelyeken keresztül sok érdekes és értékes információt tudhatunk meg. A lövétei római katolikus egyházközség története, annak ellenére, hogy nevét hitelesen először 1523-ban kelt záloglevél említi, valószínűleg a XIII-XIV. század fordulójáig nyúlik vissza. Késő gótikus templomának építését, amely a falu felső északkeleti felében emelkedő, úgynevezett Kiáltó-dombon állott, a XV. század közepétől a XVI. század közepéig terjedő időszakra tehetjük. Az építkezések befejezésének közvetett adataként tartják feltételesen számon azt az elpusztult harangot, amelyet 1545-ben öntetett az egyházközség.

Lövéte mellett fontos megemlíteni Kirulyfürdőt. Kirulyfürdő Lövéte határában, a Kiruly-patak festői völgyében fekszik, a Székelyudvarhely-Csíkszereda közötti műútról Kalibáskőnél jobbra, 4 kilométerre. Az itt felfakadó ásványvizek valószínűleg már az őskortól ismertek voltak. Egyértelmű bizonyítékok tanúskodnak arról, hogy az itteni Sólyomkő tövéből felbuzgó gyógyhatású forrás vizét a XVI-XVII. században ivóvízként már széles körben használták a havasi kaszálóikon gazdálkodó lövéteiek, fejedelmi solymárok és vadászok.

Fürdővízként való hasznosítása adataink szerint a XVIII. században vette kezdetét. Az itt felbuzgó jó ízű borvizeket, felismerve azok gyógyhatását, 1740 körül a vadászatot kedvelő erdélyi főúri családok, és Udvarhelyszék elöljárói kezdték rendszeresen gyógyvízként, fürdővízként használni. Hírnevéért sokat tett gyalakuti gróf Lázár János főkormányszéki tanácsos, a kor jeles költője, aki sokat időzött itt, és a fürdő szépségét latin nyelvű versekben énekelte meg. Az egyház tulajdonát képező kis fürdőtelep a XIX. század közepére a kőhalmi, segesvári és medgyesi szászok kedvenc fürdője lett. A XX. század közepéig a nyári hónapokban virágzó, családias fürdőélet folyt itt, egészen az államosításig. Változatos ásványvizei, amelyek gyógyhatását széles területen lehetne hasznosítani, szinte kihasználatlanul folynak el, pedig az egykori fürdőtelep és közvetlen környéke nagyon alkalmas lenne egy gyógy- és idegenforgalmi helység kiépítésére.

Kirulyvölgye az erdélyi fejedelemség korában Lövéte solymárjainak egyik fontos befogóhelye volt. Erre manapság már csak a környék néhány helyneve utal, Sólyomkő és Karulyos pusztája. Kiruly, akárcsak régen, ma is nagyvadban gazdag területnek számít. A medveállomány túlszaporodásának következtében télen a nyaralók udvarán nem ritka látvány a medvenyom. Ugyanakkor Ilosza, Szárazág és Karulyos pusztája határrészek a szarvasoknak nyújtanak élőhelyet. A farkas és a hiúz is honos ezen a vidéken.

Felszólalásommal Lövéte és Kirulyfürdő környékének szépségeire és értékeire szerettem volna felhívni a tisztelt hallgatóság figyelmét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)