Készült: 2020.07.04.21:43:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

204. ülésnap (2017.03.07.), 71. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:27


Felszólalások:  Előző  71  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mint Békés megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője, kötelességemnek tartom és érzem, hogy az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslathoz hozzászóljak. A felszólalásra a térségért érzett felelősségem, némi helytörténeti és történelmi ismeret legalábbis részlegesen feljogosít. Jegyző úrnak szeretném mondani, hogy ennek a választókerületnek része a sarkadi kistérség, amely Gesztet is magába foglalja, a szeghalmi kistérség és sok térsége még Kelet-Békés megyének.

Geszt a Körös-Maros Nemzeti Park területén fekszik, Mezőgyán, Geszt, Zsadány térségében, ahol nagy kiterjedésű, tájképi szempontból is látványos természetközeli erdők vannak, amelyek zömét a Tisza-család telepítette annak idején. A népnyelvben meghonosodott, főleg a fővárosban és nagyobb településeken élő emberek szájából az a mondás, hogy Isten háta mögötti hely. Mi, helybéliek azonban biztosak vagyunk benne, hogy nemcsak nekünk, de a Teremtő számára is kedves ez a térség, hiszen történelmi szerepe nagyságát ezerszeresen felülmúlja. Ezért is különösen indokolt ennek a térségnek a kezelése, fejlesztése.

Éppen az elmondottakból következik, hogy a kormány a geszti Tisza-kastély és kripta megfelelő színvonalú közúti megközelítésének biztosításával és Geszt község elzártságának oldásával összefüggésben, a Geszt község közúti megközelítését segítő útfelújításról szóló 1541/2014. (IX. 24.) kormányhatározat alapján 2016 áprilisában elkezdte a közútszakasz felújítását, és kellő időben be is fejezte azt, mindannyiunk közös örömére, kiegészítve a kriptához vezető út felújításával.

Geszt település 1760-ban került a Tisza-család tulajdonába. Az akkori tulajdonost is Tisza Istvánnak hívták, és ez év szeptember 9-én iktatták be őt a geszti uradalomba. A mai kastély magját képező földszintes kúriát 1772-ben fia, Tisza László építtette, feltehetően korábbi épületek felhasználásával. Gróf Tisza István a kor igényeinek megfelelően 1902-ben korszerűsítette az épületet, bevezették az áramot, bekötötték a telefonvonalat, de az ő nevéhez fűződik és köthető a szárnyak találkozásánál emelt terasz is, amely nyaranta a család kedvelt tartózkodási helye volt.

A kastélyhoz jelenleg egy 15 hektáros tájképi park és számtalan melléképület tartozik, a még álló egykori istállók ma már életveszélyes állapotban vannak, az egykori, mára jelentősen átalakított vadászlakban a helyi óvoda kapott helyet, a kastélyban pedig jelenleg az Arany János Általános Iskola működik. Az iskolához és a kastélyhoz közel található a ma már nem nádfedeles kerti lak, amelyben Arany János, a család házitanítója ‑ kiemelten Tisza Domokos házitanítója ‑ írta azokat a gyönyörű verseket, amelyekre most, ebben az évben a 200 éves évfor­duló kapcsán mindannyian emlékezünk. A kastélyépülettől északnyugatra a régi temetőben áll a Tisza-család mauzóleuma, kriptája, amelyben 33 családtag, köztük Tisza István, Tisza Kálmán miniszterelnök is nyugszik, hozzátartozóikkal együtt.

Békés megye és a magyarországi protestantizmus elválaszthatatlan egymástól. A megye népművészetében, kultúrájában és természetesen hitéletében a reformáció emlékei és öröksége a mindennapokban öltenek testet. A már többször említett 500. évforduló kiváló alkalom ezek összegzésére és az örökség méltó ápolására. A Békés megyei reformátusok büszkék az őseiktől örökölt hitükre. A református egyház a XVI. század második felétől kezdve meghatározó szerepet játszott a Tiszántúl és a Partium kulturális, oktatási és közművelődési életében. A Tiszántúli Egyházkerület máig az ország legtöbb hívőt képviselő és szolgáló református egyházkerülete. Évszázados tevékenysége eredményeképpen olyan központok jöttek létre, mint az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium, amely a régió köznevelési centruma lett, ahol olyan, az irodalmunkban is maradandót alkotó jeles személyiségek fémjelezték az oktató munkát, mint Kálmáncsehi Sánta Márton, Méliusz Juhász Péter vagy éppen Csokonai Vitéz Mihály.

A Tiszántúl kulturális életében hatalmas fellendülést eredményezett a református egyház iskolalapító, fenntartó, valamint intézményműködtető tevékenysége. Mind a régió, mind pedig a teljes magyarság kulturális és oktatási téren elért eredményei szorosan kötődnek a Tiszántúl református intézményeihez és meghatározó személyiségeihez. A XIX. század végére kiterjedtté vált elemi iskolai hálózat, az egyház középiskolái, felsőoktatási intézményei, valamint a reformátussághoz kötődő nyomdák, egyesületek, kulturális kezdeményezések egészen 1945-ig a térség fejlődésének fontos mozgatórugói voltak.

A rendszerváltás óta a jelenleg mintegy 410 gyülekezetet számláló Tiszántúli Református Egyházkerület újra fontos missziót vállal a régió életében. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem mellett 9 középiskolát, 25 általános iskolát, két alapfokú művészetoktatási intézményt, 10 óvodát és 51 szociális intézményt működtet jelenleg.

Hogy ne csak hazabeszéljek, szeretném megjegyezni, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés nem csupán a Magyarországi Református Egyházra szűkíthető le. Gondoljunk csak a közelmúltban elfogadott törvényjavaslatra, amelynek értelmében az egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Budapesten az Árpád fejedelem úti zsinagógát kapta meg hitéleti célra, a katolikusok a tatabányai Semmelweis utca 2. szám alatti ingatlant, egy zuglói ingatlan pedig a magyarországi metropolita egyházhoz került az államtól. Hozzáteszem, ezek a lépések nagyon helyesek.

(13.10)

Legyen szó szociális, oktatási, kulturális vagy éppen ifjúságnevelési célok megvalósításáról, a magyar állam az egyházakban mindig kiváló együttműködő társra talál.

A geszti térség további fejlődése szempontjából is kiemelten fontos, hogy a református egyház továbbra is a tiszántúli közélet aktív szereplője maradjon. Ahhoz, hogy még hatékonyabban láthassa el feladatait és minél szélesebb spektrumon tölthesse be évszázados küldetését, szükség van a geszti Tisza-kastély számára történő átadásra. Az ott létrehozni kívánt oktatási-kulturális központ ugyanis nem csupán a református közösséget szolgálja, a létrejövő munkahelyek révén nem csak a településnek válik javára, de újabb lendületet adhat a kulturális, köznevelési fejlődésnek és talán a Tisza-család emlékezetének méltó megőrzésére is.

Ezért kérem önöket, hogy támogassák ezt a számunkra fontos törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  71  Következő    Ülésnap adatai