Készült: 2019.12.09.04:18:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (2011.04.04.), 283. felszólalás
Felszólaló Bányai Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:57


Felszólalások:  Előző  283  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Magyarország alaptörvényének a szellemiségét az ajánlásoknak, a módosító javaslatoknak a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem oldaláról szeretném megközelíteni, illetve értékelni.

Az 1987. évi Brundtland-jelentésben, amelyet az ENSZ adott ki, a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket, s éppen emiatt az LMP, amelyik nem vállalta ebben a vitában a részvételt, szellemi atyjának, Daniel Cohn-Benditnek a fantasztikus mélységű filozófiájára is szükség lett volna ennek a résznek a részletes vitájában, mert a hozzáértő és hasznos tevékenységük ebben a vitában sajnos elmaradt. De hiányoltam a magam részéről azt is, hogy mindösszesen 7 módosító javaslat, 7 ajánlás érkezett az alaptörvényhez a környezetvédelem szempontjainak a figyelembevételével és annak erősítése érdekében.

De ad-e választ ennek ellenére az alaptörvény arra a fontos kérdésre, hogy mi marad utódainknak ebben a most folyó, a világot lényegében, ha nem is elpusztító, de sok esetben tönkretevő gazdasági növekedési folyamatok miatt?

Ugye, számos dokumentum foglalkozik azzal a kérdéssel, s le is írják, hogy a fenntartható fejlődés egymással összefüggő és egymást erősítő pillérekre épül, a gazdasági fejlődésre, a társadalmi fejlődésre és a környezetvédelemre. E három pillér nem egyenrangú, hanem egymásba vannak ágyazódva: a gazdaság a társadalom alrendszere, a társadalom pedig az ökoszisztéma alrendszere. Az ökológiai fenntarthatóság a döntő ebből a háromból, mert ez az alapja a biológiai létnek és a biológiai túlélésünknek.

(17.10)

Így elsődlegesen ez határozza meg a társadalmakat, és ezen keresztül a gazdaságot. Többek számára a téma szoros kapcsolatban látszik állni a gazdasági növekedésnek azon igényével, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti erőforrások túlhasználatának a hosszú távú fejlődés látná kárát.

Életrendünk akkor fenntartható, ha illeszkedik a természet rendjébe. Ma még vannak erőforrásaink arra, hogy ez a bolygó, ez a több mint 6 milliárd ember az életét tudja élni. De meddig van ez a fenntarthatóság, meddig marad ez így? Mert az erőforrások, főleg az energetikai energiaforrások, a fosszilis energia java része már kimerülőben van. Világunk jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. Éppen emiatt az a kérdés, hogy a mi alaptörvényünk ezt a fontos igényt, ami arról szól, hogy a jövő generációnak lesz-e még jövője, teljesíti-e.

A Nemzeti hitvallás új módosító javaslata, hiszen a 8. ajánlási pontban az szerepel, hogy felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi-szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit, ez már önmagában valamiféle bizonyosság arra, hogy Európa egyik legszigorúbb környezetvédelmi törvényével rendelkező országként mégiscsak a jövőbe vetjük a bizalmunkat abban is, hogy megvédjük a jövő generációi számára a magyar földet, a magyar vidéket.

Akkor továbbmegyünk ezzel a következő módosítással a 9. ajánlási pontra; anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával, használatával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. De ebbe illeszkedik az is, hogy a 37. ajánlási pont szerint a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és nem az ivóvíz, hanem a vízkészlet, valamint a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Emellett van még egy olyan nagyon fontos javaslat, ami arról szól, amit Harrach Péter már a nap folyamán elmondott, hogy a természeti kár okozójának kötelessége lesz azt a kárt megtéríteni, amit okozott a természetben, mert ilyen károkra fel kell készülni.

Illetve ami még nagyon fontos, Ivády Gábornak volt egy módosító javaslata, amit bár a bizottságok és az előterjesztő előtte nem támogattak, mert összefüggött egy másik ajánlási ponttal, de miután ő volt az egyik legaktívabb módosító ebben a témában, neki köszönjük, hogy ebben a munkában segített.

Összességében, hogy a Magyar Köztársaság új alaptörvénye, Magyarország Alaptörvénye fog-e és ad-e választ arra, hogy a jövő nemzedékek számára lesz-e itt Magyarországon tér, lehetőség és erőforrás, azt mondjuk, hogy éppen amiatt, hogy olyan sarkalatos törvények állnak előttünk, amelyek már eleve - részben és nagyobbrészt - teljesítik azt a kívánságot, hogy a jövő nemzedékek számára is maradjon Magyarországnak erőforrása, ezért bizton állíthatom, hogy a támogatásunkkal, az alaptörvény ilyenfajta módosításaival a jövő számára biztosítva lesz az életlehetőség, az erőforrások.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  283  Következő    Ülésnap adatai