Készült: 2021.08.02.10:03:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

138. ülésnap (2020.06.10.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Árpád
Beosztás a Költségvetési Tanács elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 27:57


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy a Költségvetési Tanács nevében eleget tehetek azon kötelességemnek, hogy szóban is összefoglaljam és indokoljam a tanács véleményét a 2021. évi költségvetés törvényjavaslatának tervezetéről. A tanács erre vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét 2020. május 21-ei ülésén alakította ki és hozta nyilvánosságra. A kormány erre érdemi választ adott, amire a későbbiekben térek ki. Előre kell bocsátanom azt is, hogy a tanács által látott tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között alapvető különbség nincs, csupán néhány kisebb, úgynevezett nullszaldós módosítás történt. Összességében sem a pénzforgalmi, sem az európai uniós módszertan szerinti költségvetési hiány, sem a prognosztizált államadósság nominális nagysága és így GDP-arányos értéke sem változott. Ezáltal a tanács véleménye érvényes az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatra is.

Testületünk az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetést, annak makrogazdasági hátterét ezúttal is egységben vizsgálta, bevételeit és kiadásait az egyensúlyi követelmények, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte, nem bocsátkozott az elosztáspolitika minősítésébe. Természetesen mindezek során elkerülhetetlen volt a koronavírus-járvány hatásainak figyelembevétele.

Tisztelt Országgyűlés! A tanács megállapította, hogy a 2021. évi költségvetésben az előirányzatok a 2019. évi előzetes tényadatokkal alapvetően összhangban vannak, de megvan a kapcsolat a 2020. évi várható adatokkal is, melyek már tükrözik a járványnak  ma már megítélhető és amennyiben ma megítélhető módon  a bevételek csökkenésére, a kiadások átrendezésére és növelésére gyakorolt következményét is.

Mindemellett a 2021-es előirányzatok építenek a 2020. évre várható és a 2021-re tervezett makrogazdasági paraméterekre. A tanács, a stabilitási törvényből fakadó kötelezettségének is eleget téve, nem kerülhette meg, hogy a legfontosabb kapcsolódásokra tekintettel előzetesen, a zárszámadási törvényjavaslat tárgyalását megelőzően értékelje a 2019. évi költségvetési törvény végrehajtását.

A 2019-es nemzetgazdasági növekedés mértéke többek között a fogyasztás és a beruházási aktivitás vártnál is dinamikusabb növekedésének köszönhetően meghaladta a kormányzati várakozást és a költségvetés elfogadásakor fennálló úgynevezett előrejelzői konszenzust is. A magyar gazdaság  megtartva több éve tartó lendületét, emelkedő pályáján tovább haladva  2019-ben 4,9 százalékkal tudta javítani teljesítményét, fundamentumai tovább erősödtek. A kedvezőtlenebbé váló külső környezet hatásait ellensúlyozni tudtuk. A gazdaság bővülése jelentősen meghaladta az Európai Unió, az eurózóna, sőt a régió növekedését is, így folytatódott az elmúlt években tapasztalt felzárkózás, 2020-ra biztos, erős kiinduló pozíciót adva.

Az államháztartás központi alrendszerének bevételei 2019-ben egyaránt jelentősen meghaladták a törvényi előirányzatot és az előző évi teljesítést. Hozzájárult ehhez a bérekhez kapcsolódó adó- és járulékbevételeknél a keresetek dinamikus emelkedése és a foglalkoztatás bővülése, míg a fogyasztást terhelő adóknál a beruházások és a fogyasztás további erősödése, illetve az előre jelzettnél magasabb infláció, továbbá az adózási fegyelem, adótudatosság erősítése, a gazdaság fehérítése. Így vált lehetővé a fontos társadalmi célok támogatásának folytatása.

A kiadások egy része decemberben valósult meg, növelve ezzel a novemberig mérsékelten alakult pénzforgalmi hiányt. Ugyanakkor a finanszírozás előrehozatala a következő évek költségvetéseit tehermentesítette. Az eredményszemléletű hiány 2019-ben a GDP 2 százaléka lett, ami magasabb a költségvetési törvényben kitűzött 1,8 százalékos célnál. Ennek ellenére teljesültek  immár nyolcadik éve  a vonatkozó uniós, valamint az annak megfelelő hazai előírások. Az egyszeri tételek kiszűrésével számított úgynevezett strukturális hiány ugyanakkor abban az évben is nagyobb lett a konvergenciaprogramban középtávú költségvetési célként a 2017-2019. évekre meghatározott 1,5 százaléknál, így a stabilitási törvény erre vonatkozó előírásának megvalósulása várat magára.

Az államadósság-mutató a 2018. év végi 69 százalékról 2019. év végére 65 százalékra csökkent Ez megfelel mind az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben megfogalmazott szabálynak, mind az Európai Unió államadósság mérséklésére vonatkozó kritériumainak. A tanács kedvezőnek ítélte, hogy a központi alrendszer adósságán belül tovább csökkent, 17,3 százalék lett a devizaarány, s a hazai befektetők részesedése nőtt. Utóbbin belül a lakosság által megvásárolt állampapírok aránya az ösztönző kormányzati intézkedések hatására már meghaladta a 30 százalékos részarányt. Ezek által tovább mérséklődött az ország külső sérülékenysége.

Tisztelt Ház! A tanács  mint a 2021-es költségvetés közvetlen bázisát  elemezte a 2020. évi makrogazdasági és államháztartási folyamatokat, abban a koronavírus-járvány hatását. Itt újra engedjenek meg egy kitérőt dióhéjban. A Covid-19 járvány okozta gazdasági hatásokkal kapcsolatos költségvetési vonatkozású intézkedésekről a Pénzügyminisztérium már 2020. április közepén tájékoztatta a Költségvetési Tanácsot. Testületünk a megküldött dokumentumban foglaltakról  a rendkívüli körülményekre tekintettel  online munkakapcsolatban alakította ki véleményét.

Két megállapításra irányítanám a figyelmüket. A tanács egyetértett azzal, hogy a beavatkozásoknak három nagy területre kell kiterjedniük: az egészségügyi kihívás kezelésére, a gazdaság elkerülhetetlen lassulásával együtt járó negatív hatások ellentételezésére, valamint a veszélyhelyzetet követően a gazdaság újraindítására. Emellett kiemelte  ismét idézem -: „Az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikájának és a magyar gazdaság erőfeszítéseinek köszönhetően hazánk erős és ellenálló állapotban képes reagálni a járványra és annak gazdasági következményeire.” A tanács a 2020. évi várható és a 2021. évi előrejelzések értékelésekor e véleményében foglaltakra is alapozni tudott.

Tisztelt Ház! A kormány a 2020. évi költségvetést 4 százalékos gazdasági növekedésre építette, a koronavírus-járvány azonban a várakozásokat, mint ismert, nagymértékben átírta. A rendelkezésre álló modellszámításokon alapuló 2020. évi gazdasági teljesítményre az aktuális előrejelzések plusz 3 és mínusz 7 százalék között szóródnak, ezért a tanács a 2020-as makrogazdasági pályához kapcsolódó véleménye kialakítása során kevéssé tudott elemzői konszenzusra támaszkodni.

(9.30)

A kormányzati várakozás az idei évre, közismert, 3 százalékos GDP-csökkenést feltételez. Ez megítélésünk szerint konzervatív előrejelzés, más intézmények és szakértők mediánvárakozására is tekintettel elfogadható tervezési alapként.

Az idei év első két hónapjában magas volt a növekedés. A koronavírus-járvány gazdasági hatása márciustól eredményezett számottevő lassulást. A 2020. év első négyhavi adatai szerint az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya számottevően magasabb lett a megelőző évekénél. Ezt alapvetően a magasabb uniós kiadások és az alacsonyabb uniós bevételek okozták, emellett már megjelent benne a koronavírus-járvány elleni védekezés kiadásainak egy része. A fogyasztást terhelő adók és a bérekhez kapcsolódó adók és járulékok az első három hónapban számottevően emelkedtek, de áprilisban már jelentősen csökkent a dinamika. A szociális hozzájárulási adó és járulékok összege is csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amihez hozzájárult a kisebb adómérték is. A költségvetési folyamatok szempontjából kedvező, hogy az általánosforgalmiadó- és személyijövedelemadó-bevételek még emelkedtek áprilisban. A májusi és június havi bevételekben már várhatóan erősebbek lesznek a koronavírus-járvány hatásai, mert azok az áprilisi és májusi gazdasági folyamatokon alapulnak.

A koronavírus-járvány következményei alapvetően két csatornán befolyásolják a költségvetést: egyrészt a gazdasági növekedés lassulása mérsékli az adóalapokat, és egyes adók célzott csökkentését is szükségessé teszi, másrészt az egészségügyi veszélyhelyzet és a gazdasági hatások kezelése a kiadások növekedését okozza. Ezek következtében a kormány a 2020. évi költségvetés hiánycélját a GDP 1 százalékáról 3,8 százalékra emelte. Ezáltal élt az Európai Unió Tanácsa által nyújtott lehetőséggel, amely felismerve az állami beavatkozás szükségességét, életbe léptette a mentesítő záradékot az uniós szintű költségvetési szabályokra.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács a 2021. évi költségvetés megalapozottságának értékelésekor vizsgálta a makrogazdasági pálya elemeit. Ennek során az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank értékelésein túlmenően figyelembe vette a Magyarország 2020-2024-re elkészült konvergenciaprogramjában foglaltakat, az Európai Bizottság, az OECD és az IMF által készített prognózisokat, valamint a Tanács titkársága hatáskörében gondozott kutatói és szakértői elemzéseket.

A tanács a 2021. évi költségvetési tervezés szempontjából meghatározó körülménynek ítélte, mint említettem, a koronavírus-járvány következményeit, mindenekelőtt a bázisnak tekinthető 2020. évi, előzőekben említett kilátásokat. Kedvezőnek tartotta, hogy ugyan a 2021. évi gazdasági folyamatokat illetően is az ismert nemzetközi és hazai előrejelzések jelentősen eltérnek, abban ugyanakkor egységesek, hogy jövőre ismételten növekedés lesz. A kormányzati prognózis arra épít, hogy átmeneti visszaesés után a magyar gazdaság 2021-ben ismét jelentősen fog növekedni, és a gazdaság teljesítménye meghaladja a 2019. évi szintet. A tanács megítélése szerint ez akkor teljesülhet, ha a fogyasztás bővülése a tervezettnek megfelelően alakul, a nagyberuházások folytatódnak, és a külkereskedelmet nem zavarják adminisztratív és kínálati oldali korlátok.

Pozitív és negatív kockázatok tehát egyaránt vannak, nagyon sok függ 2020 második felének, az újraindulásnak a teljesítményétől. Ma még az sem zárható ki, hogy a gazdaság megindulása gyors lesz, ami jobb bázist teremt a következő évre. Hozzá kell tennem, hogy a tanács, mivel erre a megalapozott nemzetközi információk a világban mindenütt hiányoznak, nem mérlegelhette annak a lehetőségét, hogy rövid időn belül a járvány újabb, igen súlyos hulláma következik be. Ez ugyanis olyan új helyzetet teremt, ami a társadalmi-gazdasági hatások közvetlen mérséklését célzó lépéseket hozza ismét előtérbe, természetesen átírva evvel a makrogazdasági pályát és a költségvetést is.

Tisztelt költségvetési kérdéseket tárgyaló Országgyűlés! Tisztelt Hölgyek és Urak! A tanács érzékelte, hogy a 2021. évi költségvetés fókuszában az eddig elért eredmények és a fiskális biztonság megőrzése áll, és emellett a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme, javítása is megjelenik.

A tanács szerint a bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisban foglaltaknak. A legnagyobb súlyt jelentő bevételi csoportok közül a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek  tao, kata, kiva, és sorolhatom , a fogyasztást terhelő adók közül az áfának és a jövedéki adónak, valamint a lakosság befizetései közül a személyi jövedelemadónak az előirányzata nagyobb a 2020. évi, a válság hatásaival még nem számoló előirányzatnál.

Ugyanakkor a tanács megállapította: ha a makrogazdasági várakozások nem vagy csak részben teljesülnek, akkor ennek hatásai megjelennek, legnagyobb mértékben az általános forgalmi adóban, a szociális hozzájárulási adóban és járulékokban, valamint a személyi jövedelemadóban. Szükség van ezért a bevételek alakulásának kiemelt kormányzati figyelemmel kísérésére, az esetleg bekövetkező bevételkiesések ellensúlyozására. A tanács indokoltnak tartotta ezeken túl a gazdasági prognózis mutatóitól közvetlenül nem függő bevételek tervezett előirányzatainak további számításokkal történő megalapozását.

Tisztelt Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács, annak ismételt hangsúlyozása mellett, hogy továbbra sem minősíti a költségvetésben megjelenő elosztáspolitikát, úgy látta, hogy a megelőző két év tényleges és várt teljesítéséhez viszonyított 2021. évi szerény mértékű költségvetésikiadás-emelkedés összhangban van azzal a célkitűzéssel, mely szerint az államháztartás súlya folyamatosan szűküljön.

A központi alrendszer továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásaiból 2021-ben arányaiban folyó működési célokra az előző évi előirányzathoz képest többet, míg hazai forrásból felhalmozási feladatokra, valamint az európai uniós finanszírozású fejlesztésekre egyaránt kevesebbet fordítanak.

A tanács véleménye szerint a kiadások tükrözik, hogy továbbra is szükség van a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását eredményező programokra. A 2020-ban életre hívott, különálló költségvetési fejezetként működő Gazdaságvédelmi Alap 2021-ben is szolgálja a gazdaság védelmét és újraindulását. Ennek része a Foglalkoztatási Alapból létrejövő Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap, így a munkahelyek megőrzésének és újak létrehozásának összhangja biztosított. Az is fontos, hogy a Gazdaságvédelmi Alap jelentős összegű szabadon felhasználható tartalékot tartalmaz.

Ugyancsak összehangolt lesz a járvány elleni védekezés, valamint az egészségügyi ellátórendszer működtetése a 2021. évi költségvetésben új pénzalap, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap létrehozásával. Ennek gerincét az Egészségbiztosítási Alap adja, emellett az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó és a gépjárműadó teljes összege; ebben az alapban is vannak szabad tartalékok. Mindezek biztosítják, hogy a járvány elleni védekezésnek 2021-ben se legyen pénzügyi természetű akadálya.

(9.40)

Az előirányzatok garantálják jövőre is a családvédelem céljainak megvalósulását. Több pénz jut a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítására, az időskori biztonság fenntartására, mint ezt hallottuk. Többletforrások szolgálják az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését, az itt dolgozók jobb anyagi megbecsülését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását. Mód nyílik  hangsúlyozom  a korábban elkezdett, illetve néhány új területen az életpályaprogramok végrehajtására. A költségvetés lehetőséget nyújt számos fejlesztésre, így a hon- és rendvédelmi beruházásokra. A már megkezdett programok folytatódhatnak, tartható lesz a magas beruházási ráta.

Tisztelt Országgyűlés! A tanács támogatta azt a célkitűzést, hogy a 2021. évi uniós módszertan szerinti hiány feleljen meg a stabilitási törvényben foglalt 3 százalékos követelménynek, és az uniós, azonos mértékű referenciaértéket se haladja meg, de a gazdaság fellendítéséhez szükséges költségvetési kiadások és adózási könnyítések biztosítása érdekében közelítse meg ezt az értéket. Az így 2021-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt viszont akkor tartotta teljesíthetőnek a tanács, ha azokon a területeken, ahol az előirányzatok a 2020. évi eredeti előirányzathoz képest csökkennek, megfelelő takarékossági intézkedéseket hoznak; emellett elengedhetetlennek tartotta a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését.

A kormánynak a tanács véleményére adott válasza szerint a költségvetési intézményeknek a járvány elleni védekezés folyamatában már 2020-ban megtakarítást kellett elérni. Ezeket a 2021-es költségvetés tartalmazza, mellette számos halasztható programra az előző évinél kisebb forrást irányoztak elő. Az úgynevezett felülről nyitott előirányzatokra vonatkozóan a kormány azt válaszolta, hogy e tekintetben a tervezésnél kellő óvatossággal jártak el, mert mind a nyugellátások, mind a gyógyszertámogatás előirányzatánál, mind pedig a közösségi közlekedés támogatásánál megfelelő mértékű emelést javasolnak.

A Költségvetési Tanács mindemellett úgy ítélte meg, hogy a járvány esetleges elhúzódása miatt bekövetkező rosszabb gazdasági helyzet a tervezettnél kevesebb bevételt, valamint több válságkezelési kiadást eredményezhet. E kockázatokat a GDP 0,5 százalékát kitevő tartalékok nyilvánvalóan csak részben képesek fedezni. A tanács ezért azt ajánlotta megfontolásra, hogy az egyes fejezetek szintjén jelöljék meg azokat az előirányzatokat, amelyek elköltésére csak akkor lehessen kötelezettséget vállalni, ha a 2020. évi gazdasági és költségvetési folyamatok a kormányzati prognózisnak megfelelően vagy annál kedvezőbben alakulnak. Így el lehet kerülni mind a túlzott tartalékképzést, mind pedig azt, hogy kedvezőtlen esetben a költségvetési egyensúly megteremtéséhez előirányzatok zárolására vagy bevételek évközi növelésére kényszerüljön a döntéshozó.

A tartalékolásról  mint azt a benyújtott dokumentumhoz kapcsolódó válasz tükrözi  a tanács meglátása egy árnyalattal más, mint a pénzügyi kormányzaté, aki szerint egy ilyen szigorítás éppen a kilábalást hátráltatná. Természetesen a KT tagjai is tisztában vannak azzal, hogy a nagyobb tartalék a gazdasági növekedéstől vonna el erőforrásokat, de az általunk tett ajánlás nem jár ilyen veszéllyel, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a rugalmasság nagyobb biztonságot szolgálna.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács előremutatónak tartotta annak a gyakorlatnak a folytatását, mely szerint a három részre bontott központi alrendszerben a működési rész egyenlege már negyedik évben nulla, és pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezhet.

Az úgynevezett strukturális, egyszeri bevételek nélkül számított hiány tervezett mértéke újra magas, jóval meghaladja a célértéket, ezt azonban a tanács indokoltnak tartotta a járványhelyzet kezeléséhez szükséges erőforrások előteremtése miatt. Úgy látta ugyanakkor, hogy 2021-től a gazdaság magas ütemű növekedési pályájához visszatérve, a fenntarthatóságot erősítő gazdaságélénkítő programok folytatásával belátható távban teljesíthető lesz a strukturálishiány-kritérium is.

A tanács tudomásul vette, hogy a GDP-arányos államadósság 2011-2019 közötti csökkenésének trendje  a romló makrogazdasági pályából fakadó költségvetési helyzet miatt  2020-ban várhatóan átmenetileg megfordul, s annak mértéke újra 72 százalék fölé emelkedik.

A tanács fontosnak ítélte, hogy az államadósság-mutató csökkenő trendje visszatér, és 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik az elképzelések szerint. A 3,3 százalékpontos tervezett csökkenés a mi megítélésünk szerint megfelelő mozgásteret jelent az Alaptörvényben foglalt államadósság-szabály és a stabilitási törvényben foglalt előírás teljesüléséhez arra az esetre is  hangsúlyozom , ha az államadósság vagy a GDP a tervezettnél némileg kedvezőtlenebbül alakulna. A tanács meglátása szerint a mutató értéke a tervezettnél azonban így egy kissé később, 2024-ben kerülhet az Európai Unió szabályrendszerében előírt 60 százalékos küszöbszint alá.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A tanács megállapításai akként összegezhetők, hogy a költségvetés tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a jelen helyzetben szükségesek a gazdaság talpon maradásához éppúgy, mint a közszolgáltatások működtetéséhez, nemkülönben az államháztartási egyensúly fennmaradásához. Erre is gondolva szeretném megköszönni a pénzügyminiszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját ebben az időszakban is messzemenően segítették. Köszönöm az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a tanács titkársága munkatársainak, a felkért elemző intézeteknek, valamint egyes gazdasági intézmények szakértőinek, hogy független, alternatív makrogazdasági, államháztartási modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal támogatták a tanács véleményének sokoldalú, szakmai megalapozását.

Mélyen tisztelt Országgyűlés! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, a tanács nevében és a magam részéről is kívánok önöknek jó munkát a 2021-es költségvetési törvény javaslatának és a kapcsolódó módosító indítványoknak a megvitatásához. Köszönöm a figyelmet. (Taps.  Varga Mihály pénzügyminiszter a szónoki emelvényről távozó dr. Kovács Árpádhoz lép, és kezet fognak.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai