Készült: 2024.03.29.10:20:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

102. ülésnap (2003.10.30.), 230. felszólalás
Felszólaló Lenártek András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:23


Felszólalások:  Előző  230  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Karinthy Frigyes zseniális novellájának, a “Magyarázom a bizonyítványomö-nak a sorai jutottak eszembe, ahogy hallgattam itt kormánypárti képviselőket reménytelen igyekezetükben azon, hogy megpróbálják megmagyarázni, miért jobb ez a költségvetés ahhoz képest, mint ami le van írva.

Nos, a novellában helyénvalóak azok a pajkos füllentések, amit egy-egy szám körül a nebuló végez, hogy ez miért nem az a szám, ami le van írva.

 

(16.00)

Ez rendben is van addig, amíg az ember diák, de azt gondolom, hogy kormánypárti képviselőként felelősséggel kell viseltetni a jövő évi költségvetés kapcsán.

Felszólalásomban azzal kívánok foglalkozni, hogy mit jelent a következő év a hazai kis- és középvállalkozások számára, milyen eredményeket tudnak elérni, fenyegeti-e őket valamilyen veszély. Sajnos, ugyanis ma sok vállalkozás van, elsősorban a kis méretű társaságok, vállalkozók körében, akik nem rendelkeznek megfelelő információkkal arra nézve, hogy a negatív csatlakozási hatásokat tompítani tudják. Nemcsak szellemi tőkepótlás szükséges, arra is figyelni kell, hogy a vállalkozások tovább erősödjenek, fejlődjenek, nőjön saját tőkéjük. Beruházások szükségesek ahhoz is, hogy a piaci kihívásokkal szemben egyenminőségű termékeket tudjanak előállítani, az uniós normák szerinti szolgáltatások nyújtására legyenek képesek.

Azt tapasztaljuk ezzel szemben, hogy a beterjesztett javaslatban a hagyományos vállalkozásfejlesztési forrásokból jövőre kevesebb áll rendelkezésre, mint az idén. Képviselőtársaim már kifejtették, hogy a gazdák kevesebb támogatásra számíthatnak, mint amennyit ígért nekik Medgyessy Péter és Kovács László a koppenhágai értekezlet után, illetve kevesebbre, mint amennyire szükség lenne.

Szó esett arról is, hogy az idegenforgalom támogatásai évről évre csökkennek a kormányváltás óta, ez évben a javaslat jelentős, 5 milliárd forinttal csökkenti az ágazat lehetőségét. Az elmaradt területfejlesztési célelőirányzattal és összevonási trükkökkel 9 milliárdos visszalépést kell elszenvedni a hátrányos területen élő pályázóknak. Becsó képviselőtársam már szólt róla, hogy jövőre kevesebb pénzt kapnak a leghátrányosabb helyzetű megyék, szemben Medgyessy Péter ígéretével, vagyis hogy mindent el kell követni az elmaradt térségek felzárkóztatása érdekében. Pedig szükség lenne a fejlesztésre, a munkahelyteremtésre. A kormány saját maga támasztja alá a leépülést ezen a területen, amikor nullaszázalékos foglalkoztatottságbővüléssel számol.

A központosítás káros következményének tudhatjuk be azt, ha jövőre - a jól bevált csatornán keresztül - bemegy érdeklődni valamelyik vállalkozó a megyei fejlesztési ügynökséghez, azt mondják majd, hogy már itt nincsenek fejlesztési pénzek, csak Budapesten vagy a régiónál. A számvevőszéki jelentésből pedig az derül ki, hogy 2004-re a beruházások lassítása és halasztása lesz a jellemző úgy, hogy közben tovább nőnek a területi különbségek.

Nézzük másképp a kis- és középvállalkozások helyzetét! Nőne-e az adózás terén a lehetőségük? Számíthatnak-e ott jóra? Csökken a társasági adó 2 százalékkal. Egy példán keresztül szeretném bemutatni, mit jelent ez egy vállalkozás számára. Egy APEH-tájékoztató számait hívom segítségül, ahol a Borsod megyei vállalkozások 2002. évi tényadatai szerepelnek. Kiindulópontként szeretném elmondani, hogy a kis- és középvállalkozási szektor a munkavállalók kétharmadát tudhatja be, és 99 százaléka tartozik ebbe a szektorba a megyén belül, ez az országos átlaggal körülbelül rokon. Nos, ennek a szektornak az egy vállalkozásra eső adózási eredménye átlagban 2,6 millió forint volt 2002-ben. Tehát mennyi akkor a 2 százalékos társasági adócsökkenés? 56 ezer forint évente. Tehát a Borsod megyei átlagos vállalkozó ebből a megtakarított pénzből ki tudja fizetni esetleg az egyhavi gázszámláját, de már egyhavi minimálbért nem. Más összefüggésében ez az egy teljes évi kedvezmény az egyhavi átlagköltségének az 1 százalékát sem éri el.

Bővül persze a beruházási adókedvezmény határa, ezt meg azért nem tudják igénybe venni, mert vagy nincs elegendő saját erő az ilyen nagyságrendű fejlesztésekre, vagy olyan kis összegű beruházást tudnak csak végrehajtani, aminél nem tudják igénybe venni ezt a kedvezményt. Vannak olyan térségek, ahol nem tudnak fejleszteni a cégek a Széchenyi-hitelkártya ellenére sem, mert vagy nincs kapcsolható saját erő vagy társforrás, másrészt a kamatterhek nem bírják el a magasabb költségeket. Nem érzékelhető tehát a kedvezmények köre, sőt a cégautóadó, a rehabilitációs hozzájárulás kétszeresére történő emelésével, a súlyadóemeléssel, az ökoadók belépésével tovább nőnek a vállalkozók terhei, pedig ha legalább következetes lenne a kormány, tudna segíteni. Tavaly Csillag miniszter úr még azt mondta, hogy a költségek csökkentése valós segítség a vállalkozóknak. Akkor most miért nem csökkentették tovább a tb-járulékot vagy a tételes egészségügyi hozzájárulást, mint ahogy azt az érdekképviseletek is kérték? Miben áll a gazdaságpolitikai fordulat, ha még ebben sem következetesek?

Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem ugyanakkor, utalva a beszédem elején említett Karinthy-novellára, hogy ez a bizonyítvány még nem végleges, a diáknak még van módjában javítani a jegyen, és remélem, hogy a decemberi záróvizsgáig közösen helyrehozhatjuk a hibákat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  230  Következő    Ülésnap adatai