Készült: 2020.09.26.11:54:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2012.06.28.), 117. felszólalás
Felszólaló Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:51


Felszólalások:  Előző  117  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁBINÉ SZOTTFRIED GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan és sokféleképpen próbálják értelmezni a jövő évi költségvetés tervezetét, de a lényegét tekintve kiemelhetjük, hogy a munkahelyek teremtése és megőrzése rendkívül nagy hangsúlyt kap, érdemi tehercsökkentést tűz ki a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a képesítés nélküli fizikai munkások foglalkoztatása és az önfoglalkoztatók esetében.

Célként jelöli meg a 3-25 fő között foglalkoztatók, azaz kis- és középvállalkozások terheinek csökkentését, a gyermekeket nevelők terheinek csökkentését. A családi adókedvezmény továbbvitele szintén nem lehet kétséges.

Az elhúzódó válság idején is a foglalkoztatás növelésén és az adósság csökkentésén van a fő hangsúly. Az államadósság 78 százalékról 76 százalékra fog csökkenni. Az igen korán benyújtásra kerülő 2013. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat stabil iránytűt mutat a naponta változó európai gazdaságban. Európában tehát szinte egyedülálló módon, az uniós elvárásokhoz igazodó módon még a nyári ülésszakon elfogadásra kerülhetnek a sarokszámok.

A jövő évi költségvetés is, csakúgy, mint az előző kettő, egy tudatos, előre megtervezett folyamat alapján készült. Biztosítja a kormány azon vállalásait, amelyek továbbra is biztosítják a stabilitás megőrzését, egyben fokozatosan érezhető változásokat eredményeznek az emberek és a vállalkozások mindennapi életében. Ezt a stabilitást garantálja a 2013-as költségvetés tartalékkerete, amely a szokásos tartalékkereteken túl tartalmaz egy 200 milliárd forintot meghaladó, rendkívüli helyzetben felhasználható keretet.

A Költségvetési Tanács véleménye szerint a jövő évi költségvetési törvénytervezet megalapozott, nem fejezett ki ellenvetést a hitelességére és végrehajthatóságára nézve.

A babakötvények feltételi rendszerének ésszerűsítésével a kormány biztosítja a leendő fiatal felnőttek önálló életkezdését, miközben a kötvényesek hozzájárulnak Magyarország devizaadósság miatti sérülékenységének mérséklődéséhez is.

Már 91 napos várandósságnál igényelhető a családi adókedvezmény.

Az államadósságot folyamatosan újratermelő alrendszerek, például oktatás, egészségügy, állam, önkormányzatok, gazdaság, szisztematikus megújításának figyelembevételével született a jövő évi költségvetés. A nyugdíjrendszer átszervezésének köszönhetően továbbra is biztosítva van a nyugdíjrendszer finanszírozásának fenntarthatósága. Emellett a kormány garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Így tett 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is, és ezzel kalkulál a 2013-as költségvetés tervezésekor is. Miközben a szocialista kormányok alatt több esetben csökkentek a nyugdíjak, Európa-szerte pedig jelentősen visszaestek a nyugdíjak a válság hatására. Ugye, emlékszünk arra mindannyian, hogy a nyugdíjak megadóztatásának jogszabályi kötelezettségéről 1997-ben, azaz a Horn-kormány alatt határozott az akkori szocialista-liberális kormánytöbbség 2013. január 1-jei bevezetéssel. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

A Nyugdíj-biztosítási Alap... (Babák Mihály: Mondd el még egyszer, mert hazudnak!) 2013. évi költségvetése a bevételek és kiadások egyensúlyával lett tervezve, ami a biztonságos finanszírozás egyik fontos feltételét jelenti. 2013-ban a nyugdíjak finanszírozása alapvetően a munkáltatói és a munkavállalói befizetésekből történik. 2013-ban is a nyugdíjak reálértékét, egyben az idős emberek biztonságérzetét is megőrizzük.

Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évi költségvetése a 2012. évhez hasonlóan kismértékű hiánnyal van tervezve. Az alap bevételei tartalmazzák a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetéseit, a népegészségügyi termékadót.

2012. január 1-jével megtörtént a megyei kórházak átvétele, 2012 májusában pedig lezajlott a városi önkormányzati kórházak átvétele is. A lépéseknek köszönhetően az egészségügyi ellátórendszer többé nem fog függni az önkormányzatok fizetőképességének alakulásától.

Az egészségügy területén olyan átalakítások zajlanak, amelyek a hatékonyság növelését, jobb ellátást céloznak, miközben hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a finanszírozást. Az egészségügyi ágazat költségvetési tervezete tartalmazza az állam által átvett egészségügyi intézmények fenntartásához szükséges forrásokat.

Az előző évhez hasonlóan folytatódik az egészségügyi szakképzési rendszer működésének támogatása. Jelentős összeg van biztosítva a légimentés-eszközpark bérlésével, valamint az oltóanyag biztosításával összefüggő kiadásokra.

A kormány fenntartotta szándékát a kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatására, és ez megjelenik a költségvetés tervezetében is.

Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évre tervezett költségvetésének célja a struktúraátalakítás következtében létrejött, az új struktúrának megfelelő finanszírozáshoz szükséges fedezet megteremtése. A struktúraátalakítással összefüggésben fokozatos áttörés valósul meg a bázisfinanszírozásról a feladatalapú finanszírozásra. A 2013. évi költségvetés során az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásain belül a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj tervszámainak kialakításánál a bruttó átlagkereset növekedését is figyelembe vettük.

(12.20)

A család központi szerepet tölt be a magyar társadalom életében, a kormány ezért kiemelten fontos feladatának tartja a családok védelmét, támogatását, a családok boldogulásának elősegítését. A kormány, szemben a megszorításokat alkalmazni kénytelen országok gyakorlatával, a nyugdíjasok és a családok életét nem sértő takarékossági intézkedésekre törekszik az egyensúly megőrzésére. A Nyugdíj-biztosítási Alap 2013. évi költségvetésében a bevételek és kiadások egyensúlyban vannak, ami a biztonságos finanszírozás egyik fontos feltételét jelenti. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben jelentős változások várhatók, az ezekre vonatkozó szaktörvényi módosulásokról azonban az Országgyűlés még nem döntött. Ennek megfelelően a költségvetési törvényjavaslatban az ágazat támogatásai a kormány célkitűzéseit tükrözik. Az ellátórendszer anomáliái széles körben ismertek, a változási igények jogossága vitathatatlan.

A pénzbeli ellátások terén fontos változás, hogy a jegyzői hatáskörben lévő segélyek a jövőben Lét-alapként egyesülnek. E kategória egységesebb rendszerként fogja össze a jelenlegi jövedelemhez vagy különböző élethelyzetekhez kapcsolódó támogatásokat, megtartva ugyanakkor az egyes élethelyzetek különbözőségéből eredő eltéréseket. A szakmai elképzelések szerint a Lét-alap alaptámogatási komponense nyújtana segítséget a kellő jövedelemmel nem rendelkező háztartásoknak úgy, hogy jövedelmüket egy meghatározott szintig kiegészíti. Idetartozna a mostani foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve a rendszeres szociális segély. A Lét-alap kiegészítő támogatási komponense foglalná magába a háztartás társadalmilag elismert egyéb szükségleteinek biztosításához nyújtott támogatásokat, például a lakásfenntartási támogatást. A Lét-alapként nyújtott ellátásokat önkormányzati szinten a képviselő-testület hatáskörében már csak egy úgynevezett krízisellátás egészítheti ki, amely az egyének, háztartások egyedi, átmeneti jellegű krízishelyzetének megoldását segíti.

Magyarország jövő évi költségvetése tehát kiszámíthatóságot és stabilitást jelent, melynek szigorú betartásával az uniós gazdasági körülmények romlása esetén is biztos lábakon fog állni az ország, ezért a költségvetési tervezet elfogadását javaslom.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  117  Következő    Ülésnap adatai