Készült: 2020.08.09.22:40:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2019.06.25.),  34-60. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:17:02


Felszólalások:   33   34-60   60-83      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Ház! Soron következik a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Gulyás Gergely, Kocsis Máté, Nyitrai Zsolt és Halász János fideszes, valamint Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselőtársaink által benyújtott előterjesztés T/6552. számon a Ház informatikai hálózatán elérhető.Elsőnek megadom a szót Halász János úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat elsősorban a zenei fesztiválok biztonságáról szól. Úgy látjuk, hogy a biztonságot erősíteni kell, ehhez pedig új, szigorúbb ellenőrzési, azonosítási rendszerek szükségesek. Kizárólagos célunk a rendezvényekre látogatók személyi biztonságának garantálása, a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények hatékony megelőzése, illetve felderítésének elősegítése, továbbá a körözött személyek azonosítása és elfogása.

Hazánkban a belépőjeggyel látogatható élőzenei tömegrendezvényeket számos esetben nagy kiterjedésű, szabadtéri helyszíneken rendezik. Ezek, ellentétben például egy repülőtérrel, versenypályával vagy stadionnal, folyamatos őrzés-védelem alatt nem állnak, és előzetes teljes körű átvizsgálásuk sem valósítható meg.

A belépőjegy ellenében látogatható, zeneszolgáltatást fő szolgáltatásként nyújtó tömegrendezvényekre belépő természetes személyek személyi biztonságának biztosítása az elsődleges. A bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények hatékony megelőzésének, illetve felderítésének elősegítése érdekében indokolt, hogy a meghatározott feltételeknek megfelelő tömegrendezvények szervezői a látogatók meghatározott adatait a tömegrendezvényre való belépést megelőzően rögzítsék. Fesztivál-nagyhatalom vagyunk, ezek a magyar rendezvények itthon és nemzetközileg is népszerűek, sikeresek, színvonalasak, elfogadottak.

Az ilyen tömegrendezvényeken az aktív fizikai biztonsági intézkedések mellett a rendezvényeken részt vevő személyek beazonosítása hatékonyan segíthetné elő a súlyos, a látogatók életét vagy egészségét veszélyeztető bűncselekmények megelőzését vagy azok bekövetkezése esetén az azokkal szembeni megfelelő intézkedések alkalmazását és a következmények kezelését.

A jogszabály arra kötelezné a szervezőket, hogy rögzítsék a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegyváltáshoz kötött zenei rendezvényeken részt vevők személyes adatait. Ilyen adat a családi és utónév, az állampolgárság, a születési idő, a nem, a személyi okmányt kiállító állam és a fotó. Biztonsági kockázatként értelmezhető, ha nem állnak rendelkezésre ezek az információk.

Szigorú adatvédelmi szabályok mellett akarjuk garantálni a rendezvények biztonságát. A szervezők 90 napig tárolhatják az adatokat, utána meg kell semmisíteni azokat.

Komolytalan felvetés az, hogy az államhoz vagy a politikai pártokhoz kerülhetnek ezek az adatok (Arató Gergely: Persze!), hiszen eddig is ezek a fesztiválok különböző adatokat kezeltek, hiszen a belépőjegyek vásárlásakor ez mind megvalósult, és most is a fesztiválszervezőkkel összhangban került benyújtásra ez az anyag. Itt ezeket az adatokat a hatóságok kaphatják meg például nyomozás során, vagy büntetőeljárás érdekében férhetnek hozzá azokhoz, de csak írásbeli kérésre. Ezen szervezetek közé tartozik a rendőrség, a TEK, a NAV, az ügyészség és a bíróság.

Tehát mi arra figyelünk, hogy a biztonságot erősítsük. Úgy látjuk, hogy erősíteni kell a biztonságot, ehhez pedig szükség van ezekre a szigorúbb, új ellenőrzési, azonosítási rendszerekre, melyeknek kizárólagos célja a rendezvényre látogatók személyi biztonságának garantálása.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd pedig fogadja el. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők előterjesztését a kormány támogatja, már csak azért is, mert fiataljaink védelmében meg kell tenni sajnos  azt kell mondanom, hogy sajnos  ezeket a lépéseket, meg kell tenni, hiszen valóban, ahogy ön is mondja, a személyi biztonság az első, a bűncselekmények megakadályozása, lehetőség szerint megelőzése az első, a kiemelt terrorcselekményekre való odafigyelés az első és kiemelt dolog. De ha mégis sajnos valami megtörténik, akkor nyilván ez az azonosításban biztos, hogy sokat segít a hatóságoknak. Tehát fiataljaink védelme, ez az elsőrendű szempont. És miután ön is mondta, hogy Magyarország valóban fesztiválország lett abban a tekintetben, hogy rengetegen járnak különböző fesztiválokra, nagyon fontos minden tizenéves, huszonéves és persze az idősebb korosztálynak is a védelme.Teljesen természetes, és köszönöm szépen, hogy erre külön figyelmet is fordítottak az előterjesztők, bár törvényi kötelezettségük is lesz majd mindazoknak, akik szervezők lesznek, miszerint az adatokat nem a kormánynak, nem politikai pártoknak, hanem természetesen a szervezőknek kell az adatvédelemnek megfelelően és a jogszabályoknak megfelelően tárolniuk, illetve egy idő után megsemmisíteniük.

Én csak egy megjegyzést tennék. Amikor ön beszélt, képviselő úr, akkor Arató Gergely egyből bekiabálta, hogy „persze”. Biztos magukra gondoltak, hiszen a mostani ellenzéki roncsderbin halljuk azt, hogy úgy használnak fel adatokat, ami nem legális, legalábbis nem tűnik annak. Tehát én nem is értem ezeket a közbeszólásokat. Én bízom annyira a fesztiválszervezőkben és bízom annyira az országban tevékenykedő szervezőkben, akik nem Fidesz-, nem KDNP-, nem Jobbik-, nem tudom, nem MSZP-szervezők, hanem általában fesztiválszervezők, és biztos erre is oda fognak figyelni.

Köszönöm szépen az előterjesztésüket. A kormány támogatja. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Nyitrai Zsolt. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

(10.40)

NYITRAI ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kikapcsolódás és biztonság  erről szól az előttünk fekvő javaslat. A tömegrendezvényeken részt vevők biztonságának megfelelő szintű védelme és biztosítása kétségkívül korunk legnagyobb kihívásai közé tartozó feladat. Hazánk a 15. legbiztonságosabb ország a világon, és nekünk az a célunk, hogy ez így is maradjon, akár még javuljon. Tisztelt Országgyűlés! A látogatók szubjektív biztonságérzetének növeléséért és fizikai biztonságuk biztosításáért, így különösen a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények elleni küzdelem elősegítéséért és előmozdításáért a rendezvények szervezőinek Európa- és világszerte egyre komolyabb lépéseket kell tenniük. Erről szól ez a mai javaslat is. E küzdelemben egyre aktívabb szerepet vállalnak a jogalkotók is azzal, hogy különféle jogi előírások útján e rendezvények szervezőire vonatkozóan olyan kötelezettségeket állapítanak meg, amelyek alkalmasak a látogató biztonságának megóvására és a bűncselekmények hatékony megelőzésére is. Erre biztatom most magunkat is.

Tisztelt Ház! A különféle tömegrendezvények szervezőire vonatkozó jogi kötelezettségek Magyarország jogrendszerében sem ismeretlenek, elég csak a sportról szóló törvény azon előírásaira utalni, amelyek lehetővé teszik, hogy kiemelt biztonsági kockázatú, illetve általánosságban a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvények tekintetében a látogatók igen szigorú azonosítása is megtörténhessen.

Szintén e körben említhető az úgynevezett zenés-táncos rendezvényekre alkotott, jelenleg is hatályos szabályozás, amely alapján az ilyen szórakoztató rendezvények csak külön engedély birtokában tarthatóak meg, amely engedély feltétele többek között az is, hogy a szervezők megfelelő biztonsági tervvel is rendelkezzenek.

Jól látható tehát, hogy a jogalkotó Országgyűlés, illetve Magyarország Kormánya eddig is prioritásként kezelte, és jelenleg is prioritásként kezeli a látogatók biztonságának minél nagyobb fokú biztosítását, valamint az e rendezvényeken esetleg elkövetni szándékozott bűncselekmények sikeres megelőzését, továbbá az esetlegesen elkövetett bűncselekmények hatékony felderítését.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat e prioritásokat figyelembe véve a már hatályos szabályozások sorának bővítésére tesz javaslatot, kifejezetten a zeneszolgáltatást fő szolgáltatásként nyújtó, belépő ellenében látogatható tömegrendezvények látogatóinak azonosítását lehetővé tevő szabályozás megalkotásával. A törvényjavaslat alapján a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény kiegészülne az e kritériumoknak megfelelő tömegrendezvények szervezőire vonatkozó rendelkezésekkel.

Miről is szól a javaslat valójában? Az ilyen tömegrendezvények szervezői, feltéve, hogy a tervezett rendezvényre több mint 25 ezer darab jegyet kereskedelmi forgalomba bocsátottak, a tömegrendezvényre belépő természetes személyek személyi biztonságának biztosítása, a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények hatékony megelőzésének, illetve felderítésének elősegítése érdekében a látogatók meghatározott adatainak rögzítésére volnának kötelesek. Ezen adatkör csak a fenti célok eléréséhez legszükségesebb, így a látogató megfelelő azonosításához éppen elégséges adatokat ölelné fel, így a látogató okmánya alapján rögzítetten a látogató családi és utónevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, okmányát kiállító állam megnevezését, valamint a látogatónak az okmányról rögzített arcképmását is.

A tömegrendezvény szervezője számára a szabályozás okmánymásolásra nem adna lehetőséget, ekként a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján az adattakarékosság elvére, különös tekintettel kizárólag az arcképmás esetében adna arra lehetőséget, hogy a látogató ezen személyes adatát az okmány e részének másolata útján rögzítse, minden más adat tekintetében kizárólag az adatnak az okmány alapján történő rögzítésére kerülhetne sor.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat által célzott adatrögzítésre fő szabály szerint a tömegrendezvény helyszínén kerülhetne sor. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a javaslattal célzott tömegrendezvények jellemzően igen nagy számú látogatót vonzanak, a jogalkotónak a látogatók kényelmének biztosítása érdekében szükséges lehetőséget biztosítania a jeggyel már rendelkező látogatók adatainak előzetes rögzítésére is. A törvényjavaslat e körben arról rendelkezik, hogy az előzetes rögzítésre csak a tömegrendezvényre szóló jegyek forgalomba hozatalát követően, de legfeljebb a tömegrendezvény kezdetének időpontját megelőző 90 napon belül kerülhetne sor.

Fontos kiemelni továbbá, hogy a törvényjavaslat az előzetes rögzítés lehetőségét nem teszi kötelezővé. Annak módját pedig, a technológiasemlegesség elvére is figyelemmel nem részletezi, az adatok rögzítésének technikai lebonyolítását ekként az adatkezelő mérlegelésére bízza.

Az előterjesztői szándék tehát: ha a tömegrendezvény szervezője lehetőséget biztosít az előzetes rögzítésre, úgy arra a szervező által mérlegelt módon, így például személyes megjelenés útján vagy bármilyen más észszerű módon, például a szervező által létrehozott és adatvédelmi szempontból is megfelelő online felület útján is sor kerülhet. A törvényjavaslat kifejezetten erre az esetre nézve rögzíti azt is, hogy az előzetes rögzítés során megadott adatokat a tömegrendezvény helyszínén kizárólag az okmány bemutatása útján össze kell vetni a látogató okmányában szereplő adatokkal.

Szintén a személyes adatok védelmére, különösen a célhoz kötöttség és korlátozott tárolhatóság elvére figyelemmel az előzetes rögzítés során megadott adatokat a tömegrendezvény befejezését követően akkor is haladéktalanul törölni kellene, ha a látogató a tömegrendezvény kezdetének időpontjától a tömegrendezvény befejezésének időpontjáig a tömegrendezvényre nem lépett be. Ekkor tehát a törvényjavaslat célja kizárólag az, hogy a tömegrendezvényre ténylegesen belépők adatai kerüljenek rögzítésre, minden más esetben, így ha a látogató a tömegrendezvény területére valamely okból végül nem lép be, az adatrögzítés kizárt volna, vagy a már fennálló adatkezelés céljának megszűnése okán az adatok haladéktalan törlését vonná maga után.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az irányadó alkotmányossági követelményeknek maradéktalanul megfelelne, rendelkezik a személyes adatok megőrzésének idejéről is, illetve arról is, hogy az adatokhoz mely szervek férhetnének hozzá.

Az adatokat a tömegrendezvény szervezőjének a tömegrendezvény befejezésétől számított 90 napig kellene megőriznie, illetve csak a törvényjavaslatban felsorolt bűnmegelőző és -üldöző szervek részére kerülhetnének továbbításra. Az adatkezelési idő a hatályos büntetőeljárási szabályokhoz, így az előkészítő eljárás lefolytatásához szükséges időtartamhoz, illetve az esetlegesen elrendelt titkos információgyűjtés időtartamához igazodik, a korlátozott tárolhatóság elvéből fakadóan ugyanakkor korlátlan adatmegőrzésre nem ad lehetőséget. Ez egy nagyon fontos garanciális szabály.

Az adattovábbítás lehetséges körére vonatkozó rendelkezés továbbá: szintén a célhoz kötöttség elvéből fakadóan azt is egyértelművé teszi, hogy a tömegrendezvény szervezői semmilyen más, a jogalkotó által meghatározottól eltérő, sajátos célra, ekként profilalkotásra, közvetlen üzletszerzésre, kapcsolattartási célra ezen adatokat nem kezelhetik.

A személyes adatok védelmére vonatkozó, az általános adatvédelmi rendeletben az adatkezelővel szemben támasztott követelményekkel összhangban e személyes adatok kezelését is oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is. E követelmények biztosításáért szintén az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelően az adatkezelők felelősek, amelyeknek esetleges megsértéséért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szankciót is alkalmazhat az adatkezelővel szemben.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve tehát, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényeknek a törvényjavaslat szerinti kiegészítését, ekként a látogatók azonosítását a tömegrendezvények látogatói biztonságának biztosítása, valamint a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények hatékony megelőzésének, illetve felderítésének elősegítése, valamint körözött személyek azonosítása és elfogása indokolja.

Kikapcsolódás és biztonság  ezt a célt szolgálja, ezt a célt kívánja elérni az előttünk fekvő javaslat. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a fenti célok elérése érdekében támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

(10.50)

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Trócsányi László miniszter úr 2014-es és ’18-as miniszterjelölti meghallgatása során mindkét alkalommal hangsúlyosan fejezte ki azt, hogy rendkívül komoly figyelmet kell fordítani arra, hogy a kodifikációs jogi képzés szintjét emeljék, és minél hatékonyabb képzési rendszert alakítsanak ki, tekintettel arra, hogy maga is arra a meggyőződésre jutott, hogy a jogalkotás folyamatában meglehetősen nagy hiány van a benyújtott jogszabálytervezetek kodifikációs szintjét illetően. Azért hívom ezt ide, mert egyrészről miniszter úrnak a mai napig sem sikerült fejlesztenie ezt a szakterületet, másrészről ez a törvényjavaslat alapvetően mutatja be azt, hogy a kormányzat milyen módon képtelen még az országgyűlési képviselőkre is hatni  hiszen jelen javaslatot több országgyűlési képviselő egyéni indítványként nyújtotta be  annak érdekében, hogy a kodifikációs tevékenység némi javulást hozzon az Országgyűlés történetében.

Ez a T/6552. számú javaslat a 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról szól, amely a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szól, tehát a törvény eredendően jogosítványokról szól, arról szól, hogy bizonyos szakterületen tevékenykedőknek milyen feltételrendszer van ahhoz, hogy azt a tevékenységet gyakorolják. Majd egyszer csak megérkezik ide egy törvénymódosító javaslat a zenefesztiválok mint tömegrendezvények személyi köreinek adatazonosítására, amely jogdogmatikai szempontból semmilyen módon nem illeszkedik ahhoz a területhez, amelynek a törvényébe módosításként ez a javaslat beérkezett. Ennyi erővel, már bocsássanak meg, de a gyülekezési törvényhez is, akár a Btk.-hoz vagy a Be.-hez  és még számtalan jogszabályt mondhatnék  egy fejezetrésszel hozzákapcsolhatták volna ezt az új szabályozást.

A jogalkotási törvényben  amelyet szintén a Fidesz hozott meg 2011-ben  teljesen egyértelműen szerepel, hogy azonos életviszonyokat, azonos jogviszonyokat lehet egy jogszabályban akár létrehozni, akár módosítani, de hát, már bocsánatot kérek, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységnek ahhoz, hogy a fesztiválokon hogy azonosítsák a jelenlévők adatait, az égadta világon semmi köze nincs. Még szerencse, hogy ahogy látom, az előterjesztők…  hát azért van köztük jogász. Ha tudott volna arról, hogy ő előterjesztő, és megnézte volna, hogy mit terjeszt elő, mondjuk, például Gulyás Gergely, akkor bizonyára sikított volna egyet, mert ez egyszerűen valami elképesztő. Már önmagában azért sem szabad megszavazni, mert egy ilyen kodifikációs silányságot senki nem fog támogatni.

De beszéljünk a részletekről! Azt mondja ez a jogszabály, hogy a zeneszolgáltatást fő szolgáltatásként nyújtó tömegrendezvényekre szolgál, és 25 ezernél több látogató vonatkozásában kell alkalmazni. Ne tessenek haragudni, de ahol 15 ezren vannak jelen, ott nem fontos a terrorizmus megelőzése?! Vagy ahol 10 ezren?! Vagy ahol 5 ezren?! Ha ennyi ember látogat el egy ilyen rendezvényre, akkor egyáltalán nem biztos, hogy körözött bűnöző, terrorista vagy bármilyen módon a magyar jogszabályokat bármikor is megsértő vagy aktuálisan a rendezvényen megsértő ember van ott? Nagyon védjük a magyar társadalmat meg a fiatalokat  ahogy Soltész államtitkár úr is mondta , annyira viszont nem védjük, hogy ha csak 15 ezren jelennek meg egy rendezvényen, akkor ugyanezt a szabályt alkalmazni kelljen. Hát, tessenek már gondolkodni! Még egyetlen fiatal élete is, ha veszélyben van, fontos. De miért pont 25 ezer? Megmondom önöknek őszintén, fogalmam nincs, hogy ezt a jogszabályjavaslatot miért terjesztették be, de hogy nagyon üzletszaga van, hogy valahol a háttérben valami üzleti terjeszkedés vagy megszerzés van, az szinte biztos.

Akkor most idehívom a másik feltételt: jegy ellenében, tehát ellenszolgáltatás fejében vesznek részt a látogatók a rendezvényen. Ez az egyik aspektus. A másik aspektus mi? Az, hogy zeneszolgáltatás.

Ne tessenek haragudni, de ezeken a szekták által létrehozott gyűléseken, ahol rengeteg honfitársunk van jelen  most mindegy, hogy 25 ezren fölül vagy alul van a létszám , nem legalább olyan fontos, védendő érdek, hogy ott ne lehessenek büntetett előéletű vagy körözött személyek vagy akár terrorcselekményre alkalmas személyek?

Vagy még egyet hadd mondjak önöknek: közpénzből az ország számtalan helyén folyamatosan ingyenes fesztiválok vannak. Ha egy 200 ezres városban ingyenes fesztivált szerveznek, hol van garancia arra, hogy a 200 ezres lélekszámú városban 25 ezren nem mennek el arra a rendezvényre? Tehát ha ingyenes, akkor lehet terrorista a csapatban, akkor lehet körözött bűnöző. Megjegyzem egyébként, egy ilyen adatazonosítás mellett nagy eséllyel körözött bűnözők nem fognak ellenérték fejében ellátogatni a rendezvényre, arra viszont sokkal nagyobb esély van, hogy ingyenes fesztiválokra ezek az emberek elmennek, ahol meg azért nem találjuk meg őket, mert ez a jogszabályjavaslat arra nincs kihatással. Hát, tessenek már gondolkodni! Ez olyan farizeus gondolkodásmód már megint! Legalább 25 ezer legyen, zeneszolgáltatás legyen, ellenérték mellett legyen. És a többi életviszonyban lévő, hasonló rendezvények biztonsága nem fontos? Tessenek már ezt végiggondolni, és tényleg nagyon kérem a javaslatot előterjesztőket, hogy vagy vonják vissza, vagy kezdjék el ezt nagyon átalakítani, mert ebből olyan javaslat lehetetlen, hogy legyen, amit egy ellenzéki párt meg tudna szavazni.

Még egyet szeretnék kiemelni. Ott van a 2. § (5) bekezdése. Ebben az (5) bekezdésben van egy mondat, ami totálisan érthetetlen és értelmezhetetlen. Én nagyon remélem, hogy megint nem a Törvényalkotási bizottság elnökének kell átírni ezt a jogszabályt azért, hogy egyáltalán használható legyen, ami az utóbbi fél évben rendszeres, hogy 20-25 vagy 82 pontból álló, a Törvényalkotási bizottság által előterjesztett módosítása van a javaslatoknak, mert az előterjesztők, sokszor a minisztérium sem képes arra, hogy legalább minden szempontból alkalmas javaslatot terjesszen elő. Az van az (5) bekezdésben: ha az összevetés eredménye alapján az állapítható meg, hogy az előzetes rögzítés során megadott adatok nem egyeznek meg a látogató adataival, úgy e látogató tekintetében az (1) bekezdés szerinti kötelezettség kizárólag a tömegrendezvény helyszínén teljesíthető  eddig még érthető a mondat, majd jön egy új tagmondat  azzal, hogy e látogató a tömegrendezvényre való belépése esetén a tömegrendezvény szervezője az előzetes rögzítés során megadott adatokat haladéktalanul törli. A mondathalom második fele nem konvergál az első feléhez. Az egy mondat két része külön intézkedésről szól, csak valahogy összeszerkesztették egy mondatba, ami totálisan érthetetlenné tette. Úgyhogy tegye már meg az előterjesztő vagy valaki, aki erre jogosult, hogy ne a Törvényalkotási bizottságnak kelljen jogszabályt fogalmaznia!

Azt mondja ez a jogszabályjavaslat, hogy 90 napig kezeli az adatokat az, akinek a birtokába jut az előzetes regisztráció alapján. Ezzel még nincs semmi probléma, mert ez gyakorlatilag az adatvédelmi jogszabállyal teljesen harmonizál. De aztán itt van egy nagyon csodálatos intézmény, ez a 2. § (6) bekezdése, ahol a) és e) pont között különböző, alapvetően bűnüldöző szerveket hív ide, amelyekre azt mondja, hogy írásos megkereséssel adja át a szervező ezeknek a szerveknek azokat a rögzített adatokat, amelyek arról szólnak, hogy kik jelentek meg ezeken a rendezvényeken. Most azt tényleg elképzeli valaki, hogy ez nem egy megbeszélt rendszer, hogy minden ilyen rendezvény után az a) és e) pont közötti valamelyik szervezet írásban ki fogja kérni ezeket az adatokat, át fogja a szervező adni, és ennek mi a jogkövetkezménye? Hogy nem lesz felelőssége a 90 napon belüli törlés, mert ha nincsenek nála az adatok, akkor elég nehezen törölheti.

Tehát én csak azt szeretném mondani, hogy önöknek teljesen más ezzel a jogszabályjavaslattal a céljuk, sokkal egyszerűbb lenne megmondani, hogy mi a céljuk, mert hátha van benne nemes cél is, és például közösen tudnánk valami jó kis jogszabályt csinálni, vagy legalábbis, ha önállót nem, de tudnánk keresni olyat, aminek a jogdogmatikai rendszerébe bevezethető lenne.

Azt elképzeli valaki, hogy a szervek az ilyen tömegrendezvények után, az ezen jogszabálynak megfelelő rendezvények után nem fogják automatikusan minden esetben kikérni azokat az adatokat, hogy kik voltak ott jelen? Ha a társadalom megtudja azt, hogy ilyen jellegű rögzítésre kerül az, hogy ő elment egy koncertre, megmondom önöknek, nem fog elmenni koncertre.

(11.00)

Tehát vannak emberek, akik azt mondják, hogy: álljon meg a menet, csak azért, mert elmegyek egy koncertre tisztességes emberként, az összes személyi adatomat rögzítik és elküldik a)-e) pont között valamelyik bűnüldöző szervhez, amelyik, isten tudja, meddig fogja őrizni ezeket az adatokat, hiszen fogja, kamuból elrendel egy nyomozást, a nyomozást akárhány évig fenntarthatja különböző hosszabbításokkal, különböző indokokból, és tulajdonképpen a mi országunk egy nagy zenei fesztiválra látogató emberek adatainak rögzített közege lesz. Szóval, az egész annyira faramuci! Azt gondolom, sokkal egyszerűbb lenne, ha megmondanák, hogy valóban mi a cél.

Azt mondja, és itt Nyitrai képviselőtársam még fokozottan fel is hívta a figyelmet arra, hogy a szervező maga találhatja ki, hogy az előzetes adatrögzítést milyen technikával valósítja meg. Igen, de én csak azt szeretném mondani, hogy viszont a jogszabály azt is előírja, hogy neki az előzetes adatrögzítés után a látogató személyi adatával azt össze kell vetni.

Ha a szervező nem a legmagasabb szintű technikai eszközrendszerrel oldja meg az előzetes regisztrációt…  egyébként meg 25 ezer fő fölötti előzetes bejelentkezés és regisztráció olyan komoly számítástechnikai kapacitást igényel, ami óriási többletköltséget és többletszervezést ró a fesztiválok szervezőire. De ami hangsúlyozottan fontos ebben a kérdésben: amikor odamegy a fesztiválra látogató, akkor őt igazoltatni kell, hiszen csak úgy tudja meg a szervező, hogy az előzetesen regisztráló személy vagy valaki más érkezett az eseményre. Ezt pedig nem lehet másként megtenni, mint egy személyes igazoltatással. Elgondolta azt valaki, hogy ha több mint 25 ezer ember megy egy rendezvényre, és mindenkitől el kell kérni a személyi igazolványt és összevetni a valamilyen technikai eszközben előzetesen rögzítettel, akkor az mennyi idő?

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát egy este hétkor kezdődő koncertre valószínűleg délre kell hívni az embereket érkezni, mert körülbelül akkor a rendezvény kezdetére mindenkit be lehet azonosítani, sőt, ha valaki nem az, a jegy birtokosa, mint aki előzetesen regisztrált, akkor ott, a helyszínen kell elintézni a regisztrációját. Végiggondolta azt valaki, hogy ez milyen technikai és milyen időbeli szükséglettel jár?

Én csak arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy szerintem, ha ezt megszavazzuk, akkor a következő ülésszakon már itt lesz a módosító javaslata, mert vélhetően a szervezők részéről érkeznek majd a kifogások, hogy fizikailag nem tudják végrehajtani azt, ami ebben a javaslatban elvárt. De hangsúlyozom, a legfontosabb problémája ennek az, hogy ha már védjük, miért csak 25 ezer, miért csak zenei fesztivál, miért csak ellenérték mellett, és hogy tulajdonképpen mi ennek a javaslatnak a valódi célja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés napirendjén lévő, a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXVIII. törvény módosításáról szóló T/6552. számú törvényjavaslat szerint a belépőjegy ellenében látogatható zeneszolgáltatást fő szolgáltatásként nyújtó tömegrendezvény szervezője a tömegrendezvényre belépő természetes személyek személyi biztonságának biztosítása, valamint a bűncselekmények, kiemelten terrorcselekmények hatékony megelőzésének, illetve felderítésének elősegítése érdekében köteles volna a tömegrendezvényre belépésre jogosító jegy ellenében belépni szándékozó látogató meghatározott személyes adatait rögzíteni. Mindez akkor lenne kötelező, ha a belépésre jogosító, forgalomba hozott jegyek száma meghaladná a 25 ezer darabot. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat kizárólag a tömegrendezvényre ténylegesen belépők meghatározott személyes adatainak kezelésére kötelezné a tömegrendezvény szervezőjét, amely adatokat a tömegrendezvény befejezésének időpontjától számított 90 napon belül törölnie kellene. Utalni szeretnék arra, hogy a sportrendezvények tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény már jelenleg is lehetővé teszi, továbbá labdarúgás tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú, illetve általánosságban a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvények tekintetében a törvény kötelezővé teszi az e javaslatnál bizonyos esetekben szigorúbb, széles körű biometrikus adatok kezelésével is járó olyan beléptetőrendszer alkalmazását, amelynek elsődleges oka és célja a nézőtéri erőszak visszaszorítása.

A zeneszolgáltatást nyújtó tömegrendezvények jelenleg nem tudják garantálni a résztvevők biztonságát, hiszen korlátozás nélkül bárki részt vehet ezeken a rendezvényeken, ezért mindenképp indokolt bizonyos biztonsági intézkedések bevezetése, jelen esetben konkrétan a rendezvényen részt vevők bizonyos személyes adatainak rögzítése, természetesen az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartása mellett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Jelen intézkedési javaslatok tehát szükségesek és egyben arányosak is. A rendezvényeken részt vevő személyek beazonosítása a jövőben hatékonyan segítené elő a súlyos, a látogatók életét vagy egészségét veszélyeztető bűncselekmények megelőzését, vagy ha azok sajnálatos módon bekövetkeztek, akkor az elkövetőkkel szembeni megfelelő intézkedések alkalmazását és maguknak az elkövetőknek a felderítését.

Az elmondottakra tekintettel a KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki az elmúlt, mondjuk, húsz percet hallgatta itt a Házban, az igencsak megdöbbenhetett, hogy vajon a két előttem szóló ugyanarról a jogszabályról beszél-e. És milyen érdekes a közéletünk, hogy ennyire eltérő nézőpontból ennyire eltérő megállapításokat lehet tenni ennek a jogszabálytervezetnek a kapcsán.Talán nem meglepő, hogy én egyébként Varga-Damm Andreával értek egyet, az ő álláspontját osztom, mi magunk is hasonló következtetésekre jutottunk. Nagyon sok kérdőjel fogalmazódott meg bennünk a jogszabály kapcsán. Én az őáltala elmondottakat nem akarom ismételgetni, de nyilván egy részét meg fogom említeni, illetve néhány egyéb aggályt is mondanék.

Mi úgy látjuk, hogy ez a jogszabály az egyedi jogalkotásnak egy újabb példája, nem kell ezt szépíteni. Nagyon sokféle, „kivéve a gyevi bírót” esete volt már, és nyilván az ilyen típusú jogalkotást nem igazán lehet támogatni.

Az jó, ha a jogalkotás reagál, gyorsan és hatékonyan reagál a társadalmi folyamatokra, de én úgy látom, hogy nagyon sokszor az üzleti életben tapasztalt jelenségekre reagál a jogalkotás, pláne az ilyen konstrukciók, amikor egyéni képviselői indítvány formájában, hipp-hopp, behoznak valamit. Egészen véletlenül, nem is olyan régen volt egy hír, hogy a NAIH, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 30 millió forintra megbírságolta a Sziget Zrt.-t, amiért a hatóság szerint a fesztiválszervező cég jogosulatlan adatgyűjtést folytatott.

Ez után a hír után nem sokkal találkozhattunk ezzel a javaslattal. Tulajdonképpen az ominózus cég nyilvánosságban található nyilatkozatai alapján is lehetett érezni, hogy egyfajta lobbitevékenység itt elindul a büntetés kapcsán, a helyzet rendezése, a cég számára is kedvező rendezése érdekében, mindenféle egyeztetés nélkül. Mert ennek a technikának az a lényege, hogy ha kormány-előterjesztés lenne, akkor egy olyan társadalmi egyeztetés előzné meg az elfogadását, amit hatástanulmányok  hogy használjak egy ilyen szót, bár nem tudom, mennyi értelme van még ezt használni ilyen helyzetekben  most nem előznek meg. Hiszen csak egyszerűen az asztalunkra kerül ez a javaslat, és hipp-hopp, áterőltetik azt az Országgyűlésen.

Volt itt egyébként észrevétel annak kapcsán is, hogy csak azért, mert elmegy valaki egy koncertre, miért kell neki ilyen típusú személyes adatait megadni, ilyen sokáig miért kell annak a koncertnek a szervezőjének ezeket az adatokat kezelni, mi szükség erre egyáltalán.

(11.10)

Ebben Vejkey képviselőtársam pozitív példaként hozta föl például a labdarúgás területén lévő folyamatokat. Az sincs rendben, ahogy azt a jogszabályt elfogadták anno! Megjegyzem, annak az élethez sem sok köze volt, és azt meg látjuk, hogy milyen siralmasan hatott például az NB I-es labdarúgó-mérkőzések látogatottsági adataira. Ott is általánossá tették ezt a fajta regisztrációt, majd folyamatosan hátráltak belőle, mert egyébként semmi köze nem volt ennek a jogszabálynak a valósághoz, és most már valóban csak a kiemelt kockázatú mérkőzéseken van ez a fajta regisztráció, az meg egyébként nagyon a kisebb része az összes első osztályú labdarúgó-mérkőzésnek. Tehát azért, mert korábban egyszer az élettel, a gyakorlattal teljesen összeegyeztethetetlen lépést tettek az élet más területén, ez még semmiképpen nem indokolja azt, hogy a koncerteken is legitimizálni kell egy ilyen típusú tortúrát.

De azért összeszedtünk néhány konkrét aggályt, amit, ha már ez az előterjesztés itt van, akkor azért meg kell kérdeznünk, mert nem igazán értjük, hogy mi az indoka ennek. Tehát miért pont 25 ezer vagy annál nagyobb létszámú rendezvényekre kell alkalmazni ezt a fajta adatgyűjtési rendszert a tervezet szerint? Ki és mikor dönti el, hogy egy rendezvény eléri vagy meghaladja ezt a 25 ezer fős résztvevői kört?

Vonatkozike ez a történet például a VIP és hiper VIP vendégekre is, mondjuk, adott esetben a kormányzatnak szánt ingyenes jegyek felhasználóira? Az ő adatukat is be fogjáke gyűjteni, kezelike majd ezeken az ominózus rendezvényeken?

Miért van szükség egy jegyvásárláshoz, illetve egy fesztiválon való részvételhez ezeknek a személyes adatoknak a begyűjtésére egyáltalán? Tehát az alapkérdésre lenne érdemes választ kapnunk, merthogy a kormányzati álláspontokból, a kormánypárti szónokok álláspontjából ez azért nem derült ki. A 14. életévet be nem töltött személyektől mi indokolja az adatok ilyen formájú beszerzését, tárolását, és például az adatok megosztását, mondjuk, az adóhatósággal? Tehát nem igazán érthető ez a kérdés.

Milyen garanciát biztosít a törvénymódosítás arra nézve, hogy az így beszerzett adatok nem kerülnek összekapcsolásra más központosított állami adatbázisokkal? Ki és mikor dönti el, hogy az adatok felhasználása mikor jogszerű és mikor nem? Miért van szükség a rendezvényt követően 90 napig a beszerzett adatok kezelésére, tárolására? Erre sem hallottunk egyértelmű választ. Miért van szükség arra, hogy a begyűjtött adatokat ilyen széles körben ismerhessék meg az állami nyomozó hatóságok? Erre utaltam már korábban, hogy egyéni képviselői indítványként jön be ez a javaslat, de külön bája ennek a történetnek, hogy itt az egyik indítványozó Gulyás Gergely, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, tehát minden további nélkül lehetett volna akkor ezek szerint kormány-előterjesztés, illetve Kocsis Máté frakcióvezető. Az a gyanúm, hogy az az ok, hogy ne legyen egyeztetés a történetben. Cáfolják meg, ha nem így van!

Ha már itt van ez az előterjesztés, ami nyilvánvalóan elhangzott itt ellenzéki képviselőtársaimtól is, hogy nem támogatható, a részünkről sem támogatható, de ha már itt van, miért nem ismerhetik meg az itt begyűjtött adatokat az európai és nemzetközi nyomozó hatóságok, például egy-egy nemzetközi körözéshez kapcsolódóan? Tehát ha egyáltalán szükség van erre az előterjesztésre, akkor ez miért nincs így?  csak ennyire vonatkozik a kérdés. Illetve miért nem vezetik be ezt a rendszert minden olyan rendezvényen, ha már ezt előterjesztették, ahol jegyvásárláshoz kötött a részvétel? Számos ilyen eseményt lehetne továbbá mondani. Ha megállnának azok az indokok, amiket önök itt mondanak, akkor valószínűleg ez is indokolt lehetne.

Tehát összefoglalva még egyszer, és nem ismételgetve az előttem szóló ellenzéki képviselőtársam által elmondottakat, ez így, ebben a formában nem támogatható a részünkről. Nyilvánvalóan a kivételező, egyedi jogalkotás egy ékes példája. Nem először látunk itt az Országgyűlésben ilyet, be kéne ezt már fejezni. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat leginkább arról árulkodik, hogy vannak olyan dolgok, amiket a modern világból a Fidesz és a kormánytöbbség nemigen ért. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás mellett idetartozik az adatvédelem is. Ez a javaslat sok szempontból egyfajta jogállami állatorvosi ló, ami magán viseli az önök törvényhozási és igazgatási felfogásának sok-sok szimptómáját, betegségtünetét. Hadd említsek ezek közül néhányat!Az első ezek közül az, hogy önök még mindig abban a világban élnek, erről szólt az összes kormánypárti hozzászólás, hogy minél több adatot gyűjtünk be, annál jobb, annál nagyobb lesz a biztonság. Itt elmondta Nyitrai képviselő úr, hogy ez a történet arról szól, hogy itt hogyan lehet a biztonságos szórakozást biztosítani. Azt kell önöknek mondanom, hogy nemcsak adatvédelmi, de rendészeti, terrorelhárítási szempontból sem igaz az, hogy az adatok korlátozás nélkül és ész nélkül való tömeges gyűjtése nagymértékben elősegítené a biztonságot.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezek a fajta adatgyűjtő rendszerek minden komolyabb terrorcselekmény előtt csődöt mondanak, nem véletlenül. Egyszerűen az a helyzet, hogy amikor ilyen nagy mennyiségű adat keletkezik, akkor ennek a feldolgozása, a felhasználása egyszerűen nem oldható meg megfelelő eszközökkel. Nem ez visz előre egyébként, hanem egy célzott és természetesen megfelelő jogi garanciákkal védett adatgyűjtés.

Hogy működik most ez a modell például az önök törvényjavaslatában? Arról van szó, hogy mindenkitől összegyűjtünk minden adatot, és aztán a rendőrség majd kikéri annak az adatát, akinek szeretné. Hogy is lesz ez? Majd tényleg úgy lesz, hogy jönnek a terroristák szépen a saját útlevelükkel, amit köröznek, majd bejelentkeznek? A határon gond nélkül átjönnek, ott önök nem állítják meg őket ezek szerint, a titkosszolgálat nem szűri ki őket. (Soltész Miklós: Megállítsuk?) De majd bekerülnek az adatbázisba, és akkor majd a Szigetnek vagy egy másik cégnek az adatbázisából a TEK majd ki fogja kérni, mert meg fogja álmodni, hogy ők benne vannak ebben az adatbázisban, nyilván saját névvel, címmel, saját útlevéllel, hiszen az a rendkívül fontos biztonsági rendszer, amit itt kiépítenek, ezt majd ki fogja szűrni.

Ez nyilvánvalóan nevetséges, és ezt nemcsak én mondom, hanem sokkal udvariasabb szavakkal ezt mondta az Adatvédelmi Hatóság is, amikor kifogásolta azt a gyakorlatot, amit ezek a fesztiválok eddig folytattak, és megállapította azt, hogy ez a fajta adatgyűjtés nem felel meg a célhoz kötöttség elvének. Nem sikerült bebizonyítani az adatkezelőnek azt, hogy valóban a biztonságot, valóban a terrorelhárítást segíti elő ezeknek az adatoknak a korlátozás nélküli vagy lényegében korlátozás nélkül való gyűjtése.

Van itt egy másik probléma is, szintén adatvédelmi probléma vagy jogszabályi probléma. Miről is van szó? Arról van szó, hogy a NAIH lefolytatott egy vizsgálatot, megállapította, hogy az adatkezelési gyakorlat nem felel meg sem a hazai adatvédelmi jogszabályoknak, sem pedig az úgynevezett legendás GDPR-nak, az uniós adatvédelmi elveknek. S miközben egy vállalkozást, mondjuk, egy kisvállalkozót a GDPR alapján megbüntetnek, számonkérnek, hogyha nem tartja be ezeket a szabályokat, önök most azt a megoldást választják, hogy semmi probléma, ha valami illegális és nem felel meg a GDPR-nak, akkor majd megváltoztatjuk a törvényt, és evvel megoldjuk a problémát. Tehát hogyha valami sérti a személyiségi jogokat, semmi probléma, majd törvénybe írjuk, hogy meg lehet sérteni a személyiségi jogokat. Na, ez az, ami nem megy! Ez az, ami nem megy jogi értelemben sem, mert az önök zseniális törvényei, hála istennek, nem írják felül az Európai Unió jogszabályait, a GDPR, amíg önök ki nem viszik ezt az országot az Unióból, addig érvényes lesz Magyarországon. Ennek következtében, ha önök nem is, de az Európai Unió továbbra is védeni fogja a magyar polgárok, köztük a fesztiválra járók jogait.

Azt szeretném tehát elmondani, hogy meg lehet próbálkozni evvel a fajta jogalkotással, de ez semmilyen más célt nem szolgál, mint azt, hogy látszólag vagy formálisan legalizáljanak egy személyiségi jogokat megsértő gyakorlatot.

Arra képviselőtársaim sok példát mondtak, és nem is akarok ebbe mélyen belemenni, de teljesen nyilvánvaló, hogy például egy sor olyan jelentős kockázatot rejtő rendezvény van, ahol nem gyűjtenek személyes adatokat. Valahogy az önök szabadságkoncertjein, utcai rendezvényein, felvonulásain, az ördög tudja, micsodácskáin, amiket jó sok adófizetői pénzből csinálnak országos és helyi szinten, ezeken valahogy meg lehet oldani a biztonságot anélkül is, hogy mindenkinek a személyi igazolványát beszkennelnék. Majd azt javaslom, hogy írjunk egy olyan jogszabályt, amelyik szerint a békemeneten kell mindenkinek megadni az adatait, járjanak elöl az önöket támogató polgárok jó példával, gyűjtsék először össze az ő adataikat. Mondom, tisztelettel, az is törvényellenes lesz természetesen, de talán ne a Sziget meg a fesztiválok látogatóival kezdjék ezt a gyakorlatot, hanem a saját embereikkel.

Azt is szeretném mondani, hogy miközben mindannyian büszkék vagyunk és nagyra becsüljük azt az erőfeszítést, azt a sikert, amit elértek ezek a fesztiválok, azt kell mondanom, hogy ennek a sikernek az egyik oka éppen az  hogyan fogalmazzak óvatosan és anélkül, hogy megsérteném önöket fölöslegesen? , hogy egy kicsit más ezeknek a fesztiváloknak a hangulata, az etosza, a felfogása, mint amit önök ebben az országban általában képviselnek.

(11.20)

Ezek a fesztiválok mégiscsak a szabadságról, a közösségről szólnak, egyfajta köztársaságnak nevezik magukat. Azt kell mondanom tehát, hogy ha elterjed ezekről a fesztiválokról, hogy önök, az európai szabályokat megsértve, adatokat gyűjtenek a résztvevőkről, ezzel jelentős üzleti kárt is fognak okozni, és jelentős kárt fognak okozni az országnak.

Ami meg a politikai vonatkozásokat illeti, tisztelt képviselőtársaim, senki sem állította azt, hogy önök politikai célokra legálisan gyűjtenének adatokat. Minden bizonyíték azt mutatja, hogy önök illegálisan gyűjtenek ilyen adatokat, elég a Kubatov-listára és a hasonló pártlistáikra utalni. Ezért aztán engem egyáltalán nem nyugtat meg, hogy Halász képviselő úr és Soltész államtitkár úr rögtön fontosnak gondolták védekezni ez ellen a vád ellen, amit egyébként előtte senki nem fogalmazott meg a Házban. Ezek után most már látom, hogy min jár az önök esze, és erősen gyanakvó vagyok, és aggódom ebben az ügyben.

Összességében tehát ez egy fölöslegesen jogkorlátozó, az európai uniós szabályokat megsértő és károkat okozó törvényjavaslat, és mint ilyen, nem támogatandó. Ez nem hoz hasznot senkinek, kivéve talán a szervezőket és önöket. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony!

DEMETER MÁRTA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban az adatrögzítéshez, adatkezeléshez rendelt közérdeken alapuló cél, azaz a tömegrendezvényekre belépő személyek biztonságának a biztosítása, a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzése és a körözött személyek azonosítása és elfogása természetesen maximálisan támogatandó cél, de az előterjesztők által választott eszközök ezeknek a céloknak az elérésére sajnos történetesen alkalmatlanok, éppen ezért kérjük azt, hogy gondolják újra ezt a törvényjavaslatot. A tömegrendezvény szervezője ugyanis, itt is szeretném jelezni, hogy nem lehet alkalmas és jogszabályi felhatalmazása sincs arra, hogy megállapítsa, hogy a rendezvényre belépni szándékozó nem hamis vagy pedig hamisított okmánnyal lép be, így teljesen véletlenszerű, hogy a rögzített adatok a valóságot tükrözike vagy sem. A bűncselekményt elkövetni szándékozó személy vagy személyek, különösen a szervezett bűnözői körbe vagy terroristacsoportokhoz tartozók pedig mind a hazai, mind pedig a nemzetközi tapasztalatok és tudás alapján rendelkeznek sajnos azokkal a hamis vagy hamisított okmányokkal, amelyekkel meg tudják téveszteni a nem kellően felkészült adatkezelőket, így az adatrögzítés lényegében nem tud a valós személyazonosság azonosításához és így a potenciális vagy tényleges bűnözők kiszűréséhez vagy pedig elfogásához vezetni. A törvényjavaslatban meghatározott adatkezelés a bűncselekmények visszaszorítására azért sem lehet alkalmas, mivel a beléptetési rendszer alkalmazása során a rendezvényszervező csakis arról szerez tudomást, hogy ki az, aki a rendezvény területén tartózkodik, azt azonban nem tudja megállapítani, hogy a rendezvény területén elkövetett bűncselekményt pontosan ki követte el. A bűnelkövető kilétét az alkalmazott gyakorlat következtében kezelt adatok segítségével a rendezvényszervező kizárólag akkor tudja megállapítani, ha tetten éri a bűncselekmény elkövetése során az elkövetőt, és az általa nyilvántartott adatok alapján pedig beazonosítja a személyét. Ezen adatkezelés ehhez azonban egyáltalán nem szükséges, mivel a tettenérés esetén az illetékes hatóság személyazonosságának igazolására fel tudja szólítani az adott személyt.

A törvényjavaslatban javasolt módszer kétségessé teszi a potenciális cselekmény elleni eredményes védekezést, ha adott esetben például órák telnek el az adatok adatbázisba való bekerülése és aközött, amikor az illetékes szervek észlelik a veszélyt, és fel is tudnak lépni ellene, hiszen az adott személy már pár perccel később a rögzítést követően bent tartózkodik a rendezvény helyszínén. Mivel a javaslat nem tartalmaz arra nézve sem rendelkezést, hogy a rendezvényszervező az általa kezelt adatok vonatkozásában felhatalmazást kapna más, az elérendő közcél szempontjából releváns hivatalos adatbázisokkal vagy nyilvántartásokkal történő összevetésre  természetesen annak érdekében, hogy érdemi információja lehessen arról, hogy a belépő személy pontosan kicsoda, és eshetőlegesen bűncselekményt követne el, és arra nézve sem, hogy az adatkezelő alkalmazna vagy alkalmazhatna bármilyen algoritmust esetleg, amely alapján megállapíthatnák, hogy mely személy lehet potenciális elkövetője egy adott bűncselekménynek , így a tervezett adatkezelés nem alkalmas sajnos a terrorcselekmények és egyéb bűncselekmények megelőzésére és visszaszorítására.

A törvényjavaslatban meghatározott adatkezelés akkor lenne alkalmas a meghatározott cél elérésére, ha például az illetékes hatóság átadna a rendezvényszervezők részére egy olyan listát, amely azoknak a személyeknek a körét tartalmazza, akik korábbi vagy lehetséges jövőbeli bűnelkövetők, olyan veszélyt jelentő személyek, akiknek a rendezvényre történő belépését meg kell akadályozni, vagy pedig a bűnüldöző szervet megfelelő időben szükséges értesíteni. Ehhez viszont a javaslattól eltérő szabályozásra lenne szükség, úgyhogy ezt én is szeretném kiemelni az LMP részéről, hogy egyáltalán nem a megfelelő törvényben és nem a megfelelő eszközökkel helyezik el ezt a módosítást, amellett, hogy természetesen az elérendő cél támogatható lenne. El kellene gondolkodni azon, hogy vagy más törvényben  én nem értem, hogy a rendőrségi törvényhez például miért van kevesebb köze ennek az adott rendelkezésnek vagy szándéknak , vagy pedig azt külön törvényben lenne szükséges szabályozni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvényben megjelölt célok elsődlegesen nem a rendezvényszervezők által végzett személyes adatkezelés által, hanem egyéb eszközökkel, mint a fizikai átvilágítás, fémdetektor, megfelelő biztonsági személyzet, rendőrség és más szervekkel való együttműködés útján valósíthatók meg.

Említésre méltó, hogy az egyik jelentős hazai zenei fesztivál esetében az elmúlt néhány évben a rendezvények esetében folyamatosan csökkenő bűncselekményszámról adott hírt a sajtó, ami nem az akkor is alkalmazott, a jelenlegi törvényjavaslattal azonos tartalmú adatkezelésnek, hanem a rendőrség munkájának a növekvő hatékonyságával, a külső helyszíneken és a fesztivál belső területén végzett rendőri munkának volt köszönhető. Ezért talán célszerű volna a rendőri fellépés hatékonyságát növelni, a rendőri jelenlétet erősíteni a tömegrendezvényeken, nem pedig önszuggesztióval próbálkozni, hogy majd az adatrögzítés megoldja a bűnmegelőzéssel és bűnüldözéssel kapcsolatos kihívásokat.

A terrorizmus és a bűnözés egyéb válfajai elleni hatékony fellépés nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a preventív általános információgyűjtés nem hatékony és nem is elegendő eszköz arra, hogy a feljogosított állami szervek érdemben cselekedni tudjanak. Gondoljunk bele, hogy csak 2018-ban idehaza a legjelentősebb zenei nagyrendezvényeken összességében a résztvevők száma meghaladta a 800 ezer főt, amely szám önmagában illuzórikussá teszi, hogy hatékony megelőző, szűrő-kutató tevékenységet folytathassanak az illetékesek. Sokkal inkább arra lenne szükség, hogy az érintett állami szervek célzottan, már az előzetesen elvégzett szűrő-kutató munka alapján tudjanak kéréseket megfogalmazni a rendezvényszervezők felé, illetve hogy kellő létszámban és megfelelő eszközökkel legyenek jelen ezeken a rendezvényeken és a tágabb környezetükben. Így sokkal fontosabb, hogy például a terrorizmus elhárításáért felelős szervek kellő időben és megfelelő eszközökkel felszerelve tudják a nagy rendezvények lebonyolítására szolgáló helyszínek előzetes biztonsági ellenőrzését lebonyolítani, vagy pedig azoknak a koordinálásában részt venni, mint ahogy természetesen a rendőrségnek is komoly, törvényben meghatározott feladatai lennének. Ezeket a törvényi kötelezettségeket kellene az illetékes szerveknek végrehajtani, és természetesen a kormányzatnak pedig az a dolga, hogy biztosítsa a hatékony munkához szükséges feltételeket, mind eszközbeli, mind pedig humán és anyagi erőforrásokat.

A törvényjavaslatnak az is hiányossága, hogy nem indokolja meg kellőképpen az adatkezelésbe bevonni javasolt adatkört, holott az általános uniós adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk. Ez az adattakarékosság elve.

Tehát mindezeket egybevetve, magát az elérendő közcélt támogathatónak tartjuk, viszont sajnos ez a törvényjavaslat, ez a módosítás ebben a formában teljesen alkalmatlan lesz ennek a megvalósítására, így ebben a formában nem fogjuk tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Én a magam részéről egyébként nagyon örültem volna neki, ha például a Belügyminisztérium részt vesz ezen a vitán. Nagyon kíváncsi lettem volna, hogy az állami erőszak-monopólium kizárólagosságával rendelkező szerveket felügyelő és irányító minisztériumnak mi a véleménye konkrétan erről a törvényjavaslatról, de azt gondolom, előbb-utóbb ez is ki fog derülni. Viszont engedjék meg, hogy megragadjam az alkalmat, ha már olyan törvényt tárgyalunk, amely a személy- és vagyonőrök tevékenységével kapcsolatos.

(11.30)

Itt szeretnék ugyanis arról beszélni, mivel több százezer foglalkoztatottról, több százezer dolgozóról beszélünk, hogy Magyarországon jelenleg is személy- és vagyonőrök tízezreit dolgoztatják feketén. Szavakban, sajnos eddig csak szavakban tapasztaltuk a kormányzat részéről, hogy erősen küzd a feketefoglalkoztatás ellen, de ebben a szakmában nem tesznek semmit a valóságban. A személy- és vagyonőrök mindenhol ott vannak, az élelmiszerboltokban, murvával hintett parkolók lakókocsijaiban, az elektronikus kapukat helyettesítik a metróban. A Belügyminisztériumnak kellene felügyelnie ezt a területet, a nyilvános adatokból viszont az látszik, hogy nagy a baj, és nagyon sok embert foglalkoztatnak ezen a területen feketén. Akit pedig így vagy úgy bejelentenek, ők pedig rendkívül keveset keresnek. A minimálbéren bejelentett biztonsági őr mára a szakma elitjébe tartozik  papíron. Mint ahogy szintén inkább csak papíron érvényesek a területet szabályozó szigorú előírások. A személy- és vagyonőrzéssel foglalkozó cégeket és személyeket a rendőrségnek kell ellenőriznie igen szigorúan, vagyis kellene ellenőriznie.

Jelenleg több mint százezer személy- és vagyonőrengedély érvényes Magyarországon, ám közülük csupán 39 ezren dolgoznak bejelentve olyan cégeknél, amelyeknek a vagyonőrzés a fő tevékenysége. Eszerint tehát akár 62 ezer vagyonőr is feketén dolgozhat. Jellemző, hogy a cégek mára munkaerő-kölcsönzőket vonnak be, hogy elkerüljék a járulék- és adófizetést, így alakulnak ki végeláthatatlan alvállalkozói láncok, amivel megkárosítják az államot is tízmilliárdokra, és rendkívüli módon kiszolgáltatják a munkavállalókat. Ebben a szektorban a munkavállalók 71 százaléka ellen követ el valamilyen jogsértést a munkaadó. A legtöbben mindössze 400-600 forintos órabért kapnak kézhez. A problémát súlyosbítják a kifizetetlen túlórák, a ki nem adott szabadságok, a teljes kiszolgáltatottság, a hatósági ellenőrzés hiánya és a terület alulszabályozottsága is. Ez az alulszabályozottság rendkívül nehéz helyzetbe hozza a tisztességes foglalkoztatókat, és továbbra is kedvezményezi és nem képes visszaszorítani a törvénytelenségeket elkövető munkáltatókat.

A kormány tehát sajnos eddig nem tett érdemi lépéseket a problémának a megoldására, sőt olyan törvénymódosítást fogadtak el, amellyel már érdemben tájékozódni sem lehet arról, hogy mely cég végez engedéllyel egyáltalán személy- és vagyonőri tevékenységet.

Nagyon kérem, hogy amennyiben egyébként a törvényjavaslat vitájában megtisztelnek minket azzal, hogy erre a nagyon fontos problémára is válaszolnak, akkor kérem, azzal majd ne érveljenek, hogy nagyon sok olyan szabály került elfogadásra, amely könnyebb helyzetbe hozza a dolgozókat, mert sajnos a valóság teljesen mást mutat, sőt nemhogy megoldotta volna a temérdek jogszabályi változtatás a problémát, hanem tovább súlyosbította. Kérném tehát, hogy vizsgálják meg a helyzetet, hogy mi a valóság, és egy erre reflektáló jogszabálycsomagra és konkrét intézkedésekre lesz majd szükség. Úgyhogy nagyon kérem, hogy amennyiben erre a részre is van kompetenciájuk válaszolni, és van lehetőség, akkor ezt tegyék meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Gyöngyösi Márton és Kepli Lajos képviselő urak arról tájékoztatták az Országgyűlés elnökét, hogy a mai napon képviselői mandátumukról lemondtak. Bejelentem, hogy az országgyűlési képviselők létszáma jelenleg 197 főt.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy valamennyiünk nevében köszöntsem a meghívásomra a mai napon ideérkezett lengyelországi diákcsoportot és kísérőieket, akik a karzaton foglalnak helyet. Köszöntjük őket! (Taps.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Nyitrai Zsolt képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Kétperces felszólalásomban a Jobbik és a DK képviselői által elmondottakra kívánok reagálni. A Jobbik képviselője feltette a kérdést, hogy mi a célja valójában ennek a javaslatnak. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: a cél a biztonság fenntartása, a biztonság megőrzése, a polgárok, a fesztiválozók védelme. Nagyon örülök, hogy a Jobbik képviselője hangsúlyozta felszólalásában, hogy az előttünk fekvő javaslat az adatvédelmi jogszabályokkal harmonizál. Elmondta azt is, hogy valószínű, hogy ilyen szigorú szabályozás mellett majd a bűnözők nem mennek el ilyen rendezvényekre. Pontosan így van, reméljük, hogy így lesz, mert ebben az esetben már van egy komoly visszatartó ereje ennek a tervezett szigorú szabályozásnak.

A DK képviselője adatvédelmi aggályokat fogalmazott meg, pedig még a Jobbik képviselője is rendben lévőnek találta ezt. Én meg azt látnám jónak, hogyha a DK képviselője  hogyha már adatvédelmi aggályokról beszél  szólna itt egy picit a főpolgármesteri előválasztásról, az ellenzéki roncsderbiről, hiszen ott nagyon komoly adatvédelmi szakértők fogalmaztak meg még komolyabb adatvédelmi aggályokat, hogy hova kerülnek azon budapesti polgárok adatai, akik részt vesznek ebben az előválasztásban, az ellenzéki roncsderbiben, milyen szervezetekhez kerülnek ezek az adatok, és hogyan lesznek azok felhasználva a jövőben. Adatvédelmi aggályok címszóval, azt gondolom, erről kellene a DK képviselőjének és az ellenzéki roncsderbiben részt vevőknek beszélniük elsősorban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon, képviselő úr!

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Bár nem sok köze van a témához, de mint reggel is hallhatták, akik korán jöttek, szívesen beszélek én az előválasztásról is természetesen. Tudja, úgy van az, tisztelt képviselő úr, hogy ebben az országban még léteznek a jogrendnek bizonyos nyomai. Ez azt is jelenti, hogy vannak ebben az országban olyan intézmények, ilyen például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely elég rosszul funkcionál ugyan, de mégiscsak jogosult arra, hogy az adatkezelés jogosságáról döntsön. A Magyar Nemzet nevű, magát újságnak hívó sajtótermék  inkább propagandakiadvány  és az önök által fizetett szakértők nem tartoznak ebben az országban a jogforrások közé, és nem tartoznak a hiteles szakértők közé sem. Ha önt ez a téma érdekli, akkor javaslom, hogy menjen fel az előválasztás honlapjára, olvassa el az adatvédelmi szabályzatot, tájékozódjon belőle, ott pontos választ kap mindazokra a kérdésekre, amelyeket felvetett.

Ami pedig egy pillanatba még a jogalkotás módjára vonatkozik, egy szerény megjegyzést hadd tegyek, és én is hadd kérdezzem meg, hogy ha önöknek ennyire fontos az, hogy egyébként ne kelljen betartani az adatvédelmi szabályokat és az adatvédelmi elveket a fesztiválszervezők egy részének, akkor miért nem ennyire fontos önöknek, mondjuk az, hogy foglalkozzunk itt az Országgyűlésben a devizahitelesek helyzetével, a kilakoltatott családok helyzetével, hogy foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy éppenséggel már alkotmánybírósági határozat kötelezné ezt a Házat, hogy a rokkantnyugdíjasok kapcsán új jogszabályt alkosson. Ezek nem voltak fontosak és sürgősek a kormánytöbbségnek, ezzel szemben, úgy tűnik, hogy ennek a problémának az orvoslása, az adatvédelmi szabályok megkerülése rendkívül fontos önöknek, és rendkívül sürgős.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót, elnök úr. Bár a téma valóban egészen más, de Arató Gergelyt én nagyon megkérem, hogy ne oktasson minket sem adatvédelemről, sem demokráciáról. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van!) Ne oktasson ön minket kormányzásra! Az egész ország látta, hogy amikor önök kormányoztak, hogy vitték csődbe ezt az országot, az egész ország és így a fővárosban élők is tapasztalták, hogy hogyan tették tönkre ezt a fővárost, milyen állapotban volt ez a főváros, hogy adósították el. Ne oktasson minket! Azért, mert önök most kitaláltak egy roncsderbit, és azon ott szórakoznak, ezt ne akarja az egész országra kivetíteni, pláne annak az elméletét, hogy azok, miszerint önök, mondjuk, adatokkal visszaélnek, legalábbis ezek a legfrissebb hírek, ezek után ki akarja vetíteni fesztiválszervezőkre, ki akarja vetíteni pártokra, ki akarja vetíteni a kormányra. Legalább ne hazudozzon! Ráadásul demokráciakérdésben önök végképp ne oktassanak minket, mert önök voltak azok, akik 2006-ban szemeket lövettek ki, önök voltak azok, akik ünneplőkre lövettek, és nem fogták vissza a rendőrséget. Önök voltak azok, akik azt mondták, és az ön pártelnöke, Gyurcsány Ferenc mondta azt, hogy élvezte, élvezettel nézte mindezt az akciót.

Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon megkérem, ne akarja átírni a történelmet, ne akarja lehazudni azt az időszakot, amikor kormányoztak, legalábbis úgy csináltak, és ne akarja lehazudni azt az időszakot, amikor teljes válságba vezették ezt az országot! Elég volt most már ebből a hazudozásból.

(11.40)

Egyébként csak hozzáteszem: ez a mostani jogszabály, amiről beszélünk, teljesen másról szól. Ha ezt felfogja egyszer végre, akkor lehet, hogy a kormányzáshoz is valamikor, néhány évtized múlva újra közelebb kerülnek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nyitrai Zsolt képviselő úrnak mint előterjesztőnek. Parancsoljon, képviselő úr!

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az LMP képviselője felszólalásának egy részére is reagáljak, ami nekem egyébként nagyon szimpatikus volt, mégpedig ezen javaslat kapcsán, ennek az oldalvizén előhozta a személy- és vagyonőrök helyzetének jogi szabályozását. Ez valóban egy olyan ügy, amiről szerintem érdemes beszélni, úgyhogy én a magam részéről vettem ezt az adást, tehát erre a jövőben, ha már ezen javaslat kapcsán is, de mindenképpen érdemes odafigyelni, hiszen ők nagyon sokan vannak, és azt gondolom, hogy komoly munkát végeznek, mindenképpen megérdemlik azt, hogy az ő életüknek és munkájuknak a szabályozása minden tekintetben pontos legyen. A Jobbik képviselőjének a felszólalásánál még szintén megállok egy gondolat erejéig. Ő fölvetette azt, hogy vajon hogyan fog majd a hétköznapokban, a gyakorlatban működni ez a típusú szabályozás, amit terveink és reményeink szerint elfogad majd a magyar Országgyűlés, nem foge fennakadást okozni. Szeretném hangsúlyozni, hogy nyilvánvalóan egy folyamatos párbeszédben, illetve konzultációban vagyunk azokkal a szervezetekkel, illetve szakértőkkel, akik nagyon komoly tapasztalatokkal rendelkeznek ilyen nagy rendezvények szervezésében, illetve lebonyolításában, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy az ő véleményük meg fog majd jelenni.

Egyelőre olyan jelzéseket kaptunk, hogy egy ilyen típusú szabályozást ők mindenképpen üdvözölnének, és ennek  még egyszer szeretném hangsúlyozni  a fő célja a biztonság, a biztonság fenntartása és megőrzése, a polgárok és a fesztiválozók védelme. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most normál felszólalások következnek. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Fájó, hogy az államtitkár úr eltávozott, de mégiscsak néhány olyan állítást fogalmazott meg, aminek ugyan ehhez a törvényjavaslathoz az égadta világon semmi köze nincsen, de ami ennél nagyobb baj: a valósághoz sincsen semmilyen köze. Nem mennék most bele a 2006-os ügyekbe, hiszen azt gondolom, azzal kapcsolatban, hogy ezt mi gyökeresen másképp látjuk, mindannyian tudjuk, elég világosan látszik az, hogy mi történt 2006-ban: önök megpróbálták megbuktatni a hivatalban lévő megválasztott kormányt, ez nem sikerült, értem, hogy ez azóta is fáj önöknek, de az ennek kapcsán folytatott folyamatos gyalázkodás nem viszi előre sem az igazság megismerését, sem pedig az értelmes politikai párbeszédet.

Ami viszont Budapestet érinti, ez valóban egy fontos kérdés. Azt kell mondanom önöknek, hogy ha Soltész államtitkár úr veszi majd egyszer a fáradságot és kiszáll az Audiból, és utazik néhány megállót (Közbeszólások a Fidesz soraiból, többek között dr. Hoppál Péter: Te jársz Audival, ő Škodával jár!), mondjuk, a 3-as metróval… Bocsánat, a Škodából kiszáll (Az elnök csenget.), mindjárt más a Škoda Superb, tehát kiszáll a Škoda Superbből, akkor így fogalmazok, bocsánat, ha megsértettem az államtitkár urat ezzel, és utazik néhány megállót a hármas metróval így nyáron, akkor kicsit talán más lesz a véleménye a fideszes városvezetés teljesítményéről.

Megjegyzem, abban a 2010 előtti időszakban, amit önök ilyen negatívan látnak, az éppen regnáló főpolgármestert, Demszky Gábort négyszer választották újra nagy többséggel, tehát talán mégsem voltak a budapestiek annyira elégedetlenek ezzel az időszakkal, mint ezt önök gondolják és be szeretnék állítani. Ami meg a város mai állapotát illeti, erről fölösleges itt szócsatákat vívnunk, majd a választók októberben eldöntik azt, hogy hogyan látják ezt a csodálatos fejlődést, hogyan látják azt, hogy élhetőbb, normálisabb ez a város.

Amiről egyébként engem ez a vita meggyőz, az az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ami az eredeti törvényjavaslatot illeti, ebben a tekintetben nem nagyon vannak érveik, hiszen a válaszban tényleg mindenről hallhattunk, a fővárosi előválasztásról, 2006-ról, a bánat tudja, micsodáról, Budapest fejlődéséről, arról azonban, hogy ez a javaslat és az ebben szereplő adatgyűjtés miért szükséges, milyen módon viszi előre azt, hogy egyébként ezek a fesztiválok biztonságosabbak legyenek, vagy éppen arról, hogy milyen módon garantálható a személyes adatok védelme, erről sajnos az önök válaszaiban nagyon kevés dolog hangzott el, pedig  hogy ne a saját hozzászólásomat említsem  például Demeter Márta képviselő asszony nagyon pontosan levezette azt, hogy miért alkalmatlan ez a törvényjavaslat arra a célra, amire önök ezt szánják. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a képviselőtársaimat, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Nyitrai Zsolt képviselő urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) A képviselő úr jelzi, hogy nem kíván reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a „Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2017” című beszámoló, valamint „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2017. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról” szóló határozati javaslat, továbbá a „Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2018” című beszámoló, valamint „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2018. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról” szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig.

Az alapvető jogok biztosa által benyújtott beszámoló B/417. és B/4398. számokon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/6544. és H/6545. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az előterjesztés tárgyalására érkezett Székely László urat, az alapvető jogok biztosát.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Székely László úrnak, az alapvető jogok biztosának, a beszámolók előterjesztőjének. Tájékoztatom a biztos urat, hogy 30 perces időkeret áll rendelkezésére a beszámoló elmondásához.




Felszólalások:   33   34-60   60-83      Ülésnap adatai