Készült: 2020.02.20.06:06:45 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 128 2014.11.21. 5:55  65-176

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 óta a kormány jelentős intézkedéseket tett a munkaalapú gazdaság megteremtése érdekében. Ezek közül is kiemelkedik a 2012 nyarán bejelentett munkahelyvédelmi akció elindítása. 2015-ben is tovább folytatódnak azok a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, amelyek eddig 890 ezer ember foglalkoztatását tették lehetővé és 205 milliárd forinttal csökkentették a munkáltatók terheit. Jövőre a munkahelyvédelmi akcióban már részmunkaidőben is jár az adókedvezmény a kisgyermekes szülők után, és a munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény is kibővül. Jövőre is megmarad a részmunkaidőben dolgozó nők utáni adókedvezmény, amit 2011-ben vezetett be a kormány, amikor a társadalombiztosítási járulékot 27 százalékról 20 százalékra csökkentette. 2015-ben is folytatódik a gyed extra, amiben szintén adókedvezményekkel ösztönözzük a munkáltatókat a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatására.

Tisztelt Ház! A kormány célja a családi adórendszer további bővítése, a második gyermek vállalásának ösztönzése. A kormány tervei szerint 2016-tól 2019-ig több lépcsőben kerül sor a két gyermekkel rendelkezők adókedvezményének további növelésére. Az egy éve bevezetett gyed extra 2015-ben is folytatódik, mert egyértelművé vált, hogy alkalmas a gyermekvállalás és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatásának jelentős ösztönzésére. A kisgyermekes szülők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében a munkahelyvédelmi akció keretében nyújtott munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezményt is bővíti a kormány. A módosítás alapján a kisgyermekes szülők után érvényesíthető munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is bruttó százezer forintos összeghatárig vehető igénybe.

(17.20)

Kiemelt feladat továbbá, hogy az aktív korú, munkára képes emberek minél nagyobb arányban jussanak munkajövedelemhez, ne legyen szükség jövedelempótló támogatás folyósítására.

A munkaalapú társadalom megerősítéséhez, a versenyképes gazdaság működtetéséhez nélkülözhetetlen eszköz a versenyképes szakképzés is, aminek hatékony működtetése érdekében kiemelt feladat a duális alapon folyó szakképzés rendszerének erősítése, valamint a szakképzés működtetésének, irányításának hatékonyabbá tétele. Ennek érdekében szükséges a szakképzés egységes irányítási és végrehajtási rendszerének megteremtése.

Tisztelt Ház! A kormány a közfoglalkoztatás rendszerének kiterjesztésével még szélesebb rétegek számára teremtette meg az értékteremtő munkában való részvétel lehetőségét. A 2015. évnek az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelt prioritása a Start-munkaprogram folytatása, fokozatos kiterjesztése; 2015. évi célkitűzés, hogy a program keretében lehetőség szerint minél több dolgozni kívánó ember részt vehessen értékteremtő munkában, különösen a munkaerőpiacon hátrányban lévők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a munka nélkül lévők, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását kívánja növelni a kormány. A program átfogó célja, hogy elősegítse a versenyszférába, az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérést.

A vállalkozások komplex fejlesztése a prioritás fő célja, a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése, jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozícióik javítása érdekében. Ennek eléréséhez szükséges a technológiaintenzív tevékenységek további kiépítése, a magas hozzáadott értékű termelés és stratégiai szolgáltatások hazai meggyökereztetése, továbbá kiemelten a kkv-szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése.

A prioritási tengelyben megjelenő beavatkozások esetében különösen fontos az egyes vállalkozásfejlesztési projekteken belül a vállalati szervezet és a humán erőforrás fejlesztésének, a munkahelyteremtés, az infokommunikációs technológia és alkalmazások használatának, illetve az üzlet- és piacfejlesztési tevékenységeknek az integrálása.

És végül, de nem utolsósorban: a gazdasági növekedés további ösztönzése érdekében a hazai kis- és középvállalkozások társasági adója változatlanul alacsony marad. A kormány 2011-től csökkentette a társasági adót 19 százalékról 10 százalékra, 500 millió forintos adóalapig, ezt jövőre is fenntartja. Emellett a kormány határozott célja, hogy egykulcsos legyen a társasági adó még ebben a ciklusban. Jövőre társaságiadóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások, és változatlanul adókedvezményt kapnak a látvány-csapatsportokat, az előadói, művészeti szervezeteket és a magyar filmeket támogató vállalkozások.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 380 2014.12.08. 4:58  379-380

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy tartják, hogy minél mélyebben hatolunk a múltba, annál nagyobb világosság árad belőle. Ez akkor is igaz, ha vannak társadalmi csoportok, ha akadnak emberek, akik évtizedeken keresztül tűzzel-vassal akadályozták, hogy fény derüljön bizonyos történelmi események mozgatórugóira, de leginkább a felelőseire. Ezek közé az események közé tartoznak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kommunista megtorlások láncolatában eldördült sortüzek. Pufajkások, orosz tankok, hivatásos orvlövészek teljesítették a hatalom tömeggyilkos szándékát. Budapesten, Tatabányán, Miskolcon, Ózdon és Egerben is ártatlan emberek vére festette vörösre az utcák kövezetét, sebesültek nyöszörgésétől és segítségkérésétől visszhangoztak a menedéket nyújtó kapualjak.

Ma van az évfordulója annak, hogy 1956. de­cember 8-án eldördült a sortűz Salgótarjánban is. Több ezer bányász, acélgyári, üveggyári munkás vonult Nógrád megye székhelyén a rendőrkapitányság előtti térre. A tömeg azt követelte, hogy bocsássák szabadon az előző nap letartóztatott két társukat, akik tagjai voltak a megyei munkástanácsnak. A karhatalmisták tőrbe csalták a tüntetőket, és tüzet nyitottak a védtelen, menekülő emberekre, közöttük gyermekekre, asszonyokra, sőt egy várandós anyára is. A tömeggyilkosságnak 131 halálos áldozata volt, és másfél száz sebesültjét szállították a kórházba.

Kiderült, hogy a szovjet tankok árnyékában hatalomra került bábkormány hiába ígérgetett fűt-fát, hiteltelen maradt. Képtelen volt megszerezni a munkástanácsok támogatását, ezért nem riadt vissza a lövetéstől sem. Kádár János és bandája a salgótarjáni vérengzésért a Központi Munkástanácsot tette felelőssé, amelynek a vezetőit másnap le is tartóztatták. Néhány nappal később a kommunista propaganda a röplapjain pedig azt a képtelenséget állította, hogy az ellenforradalmárok tüzeltek és hajigálták a kézigránátokat a karhatalomra, a szovjet egységekre. Mai szóhasználattal élve: hazudtak reggel, éjjel meg este.

Tisztelt Országgyűlés! Tudjuk, hogy Magyarországon a forradalmat és a szabadságharcot követő kegyetlen megtorlásnak mennyi áldozata volt. Több mint 400 embert kivégeztek, 21 ezer személyt bebörtönöztek, 16-18 ezer főt internáltak és körülbelül 200 ezren menekültek el az országból.

Az önmagát forradalmi munkás-paraszt kormánynak nevező moszkovita gyülekezet ‑ tagjai között Münnich Ferenccel, Apró Antallal, Biszku Bélával ‑ kitűnőre vizsgázott a saját népe elleni bosszúhadjáratban. Lefogtak mindenkit, akiről azt feltételezték, hogy képes lehet az állam rendjének, nyugalmának a megzavarására.

Ha lapozgatunk az ország legújabbkori történelemkönyvében, időről időre kiszúrhatja a szemünket, hogy a kommunista mozgalom ‑ becenevén a baloldal ‑ és a diktatúra édestestvérek. Nem válogatnak az eszközökben: koncepciós per, statáriális bíróság, gulágtábor, őszödi beszéd, titkos bankszámla, IMF-hitel, vízágyú, gumilövedék ‑ egyre megy nekik. A kommunisták célja a társadalom leginkább veszélyes személyeinek, csoportjainak megtörése, eltávolítása, a különböző rétegek elrettentése, megfélemlítése vagy megsemmisítése.

58 éve Salgótarjánban is példát mutattak belőle, az emberek pedig sokáig lopva, egy-egy szál virággal, észrevétlenül pislákoló gyertyával emlékeztek meg a sortűz mártírjairól. Az idő múlásával sok hozzátartozó érezte úgy, hogy nem is az a legrosszabb, ami történt, hanem az, hogy nem szabad beszélni róla. Titokban kellett tartani, mintha meg sem történt volna. Szent Ágoston szerint azonban a halottak láthatatlanok ugyan, de azért jelen vannak.

Tisztelt Ház! Azt mondják, hogy az emlékek olykor nagyobb pusztítást végeznek, mint egy géppisztolysorozat. A nemzedékünknek mégis a hátára kell vennie ezt a terhet, vállalnia kell ezt a felelősséget, hogy az utánunk jövő generációk is okulhassanak a demokráciáért, a nemzet függetlenségéért 1956-ban vívott szabadságharcból, mert végső soron az emlékezet tesz bennünket azzá, amik vagyunk. Minél mélyebbre ásunk a múltba, annál nagyobb világosság árad felénk, ha pedig megfosztanak az emlékeinktől, olyan, mintha mindenünktől megfosztanának, ezt pedig nem hagyhatjuk.

A salgótarjáni gyásznap arra figyelmeztet, hogy az emlékek nemcsak a múltunkról szólnak, hanem befolyásolják a jövőnket is. Figyeljünk hát rájuk oda! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 252 2015.02.16. 2:35  247-282

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mára már megérett a helyzet arra, hogy számos nyugat-európai példa, így az osztrák vagy német minta alapulvételével hazánkban is törvény szabályozza a kereskedelmi elárusítóhelyek nyitva tartását.

A közelmúltban elfogadott törvény egyaránt törekszik arra, hogy a kereskedelmet, amely a nemzetgazdaság egyik fontos húzóágazata, csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban az ország döntő része számára pihenőnap legyen; olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő sem; olyan szabadnap, amely nem teszi tönkre a családi és társas életet, amely elősegíti a kikapcsolódást, a feltöltődést. Arról nem is beszélve, hogy a vasárnapi munkaszünetnek egészségügyi, sőt környezetvédelmi vonatkozása is van, hiszen például országszerte jelentősen csökkenhet a zajterhelés.

Az elfogadott javaslat kizárólag a vasárnapi és a munkaszüneti napon tiltja meg az üzletek nyitva tartását. A többi esetben, így például szombaton is kizárólag időbeli korlátok közé szorítja. Fő szabály szerint az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva Magyarországon. Fontos célkitűzése az elfogadott javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységek, és az egyébként tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet.

A mai napon a tisztelt Ház elé került törvényjavaslat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt módosítja azzal a céllal, vagy pontosabban: a már elfogadott törvényjavaslatot egészíti ki azzal, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára vasárnapi munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlékot biztosítson. Továbbá rendelkezik a törvényjavaslat arról is, hogy a foglalkoztatott munkavállaló egy naptári hónapban legfeljebb két alkalommal kötelezhető vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

Kérem képviselőtársaimat, hogy módosításokkal, de támogassák a kezdeményezést.

Köszönöm a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 153 2015.03.03. 2:42  148-177

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat mindössze három paragrafusból áll. Tekintettel arra, hogy ebből csak kettő érdemi paragrafus, ezért viszonylag röviden össze lehet foglalni a lényeget.

Természetesen nem előzmény nélküli a törvényjavaslat. Az Országgyűlés 2014. december 16-ai ülésnapján fogadta el a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt, amely néhány nap múlva, március 15-én lép majd hatályba. Ezt a törvényt az a szándék vezérelte, hogy senkit se lehessen akarata ellenére vasárnapi munkavégzésre kényszeríteni. A cél az egyetemes pihenőnap megvalósítása volt, vagyis az, hogy mindenki legyen szabad, akinek a munkája nem igényel folyamatos munkavégzést. Szükséges, hogy legyen egy olyan nap, amit a család minden tagja közösen tölthet el.

Persze tisztában vagyok azzal, hogy az európai gyakorlat igen színes képet mutat. Ausztriában talán a legsúlyosabb vagy legszigorúbb a szabályozás, szombat este 6 órától hétfő reggel 6 óráig kell zárva tartaniuk a kereskedelmi egységeknek. Belgiumban évente 9 vasárnap lehetnek nyitva az üzletek, Angliában pedig a 280 négyzetméternél nagyobb üzletek vasárnaponként legfeljebb 6 órán keresztül lehetnek nyitva. Németországban az egyes tartományok joga meghatározni, hány vasárnap lehet kinyitni az üzleteket; Svájcban fő szabály szerint zárva vannak az üzletek vasárnap; míg Lengyelországban, Svédországban, Szlovákiában nincs korlátozva az üzletek nyitva tartása. Az elfogadott javaslat nálunk kizárólag vasárnap és munkaszüneti napon tiltja meg az üzletek nyitva tartását, a többi esetben, így például szombaton is kizárólag időbeli korlátok közé szorítja, fő szabály szerint az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva Magyarországon.

Fontos célkitűzése az elfogadott javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységek, és az egyébként tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet.

A mai napon a tisztelt Ház elé került törvényjavaslat célja tisztázni a jogalkalmazás számára, hogy a vegyesen működő kis- és nagykereskedelmi üzletek a vasárnapi nyitvatartási tilalom szempontjából milyen szabályok alkalmazása mentén határozhatják meg nyitva tartásukat. Kérem képviselőtársaimat, hogy bizonyos módosításokkal, de támogassák a kezdeményezést.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 350 2015.03.16. 3:35  345-355

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz a keményen dolgozó, bérből és fizetésből élő emberek pártján áll. Ezért támogatjuk a kormány azon törekvéseit, hogy a következő évek róluk és családjuk előrejutásáról szóljanak. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényjavaslattal a kormánypártok célja az volt, hogy senkit ne lehessen akarata ellenére vasárnapi munkavégzésre kényszeríteni. A vasárnap a családok döntő része számára legyen pihenőnap, olyan nap, amit a család valamennyi tagja kikapcsolódásra vagy feltöltődésre tud fordítani.

Ennek megvalósítását először a kereskedelemben lehet elkezdeni. Miután a kereskedelem a nemzetgazdaság húzóágazata, csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett volt célszerű a szabályozást megoldani. Azokban az esetekben, amikor a jogszabály megengedi a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kiskereskedelemben is, például az adventi időszakban, szükséges, hogy a vasárnapi munkát végzők a jelenleginél nagyobb bérpótlékot kapjanak. Így a javaslat szerint a kiskereskedelemben 100 százalékos bérpótlék jár minden munkavállalónak, akiknek csak azon az öt vasárnapon kell dolgoznia, amikor a törvény ezt lehetővé teszi. Amennyiben december 24-e vagy december 31-e vasárnapra esik, úgy szintén jár az emelt vasárnapi bérpótlék. Azoknak a boltoknak az alkalmazottai, amelyek minden vasárnap nyitva tartanak, továbbra is 50 százalékos vasárnapi pótlékra jogosultak.

Európa is megosztott a kérdésben. Az EU-tagállamok nagy részében extra bért kapnak a dolgozók a hétvégi és munkaszüneti napokra eső munkavégzéséért. A balti államokban, Portugáliában, de a szlovákoknál is az 50 százalékkal megemelt órabér a minimum, hacsak a munkaszerződésben mást nem kötnek ki a felek. A bérkompenzáció helyett a franciák plusz szabadnappal kárpótolják a pihenőidő kiesését. Cipruson csak a bolti dolgozóknak jár kötelezően dupla fizetség, az is csak ünnepnapokon és vasárnap.

(22.30)

A brit törvények értelmében a munkavállalók és a munkaadók között kötött szerződésben kell rögzíteni a hétvégi munkára vonatkozó feltételeket, különben a munkaadó még csak extra bért sem köteles fizetni a pihenőnapok feláldozásáért a munka oltárán.

Magyarországon jelenleg közel 900 ezer munkavállaló dolgozik vasárnap valamilyen gyakorisággal. A vasárnap dolgozók 70 százalékát olyan munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatják, ahol a vasárnapi munkavégzés a tevékenység jellegéből fakad, ezért az érintettek külön pótlékra nem tarthatnak igényt. Idesorolhatók a mezőgazdaságban, az energiaellátásban, a szállításban, a szálláshely-szol­gáltatásban, a vendéglátásban, a rendvédelem, a honvédség, az egészségügy, a szociális ellátás, valamint a szórakoztatás területén dolgozók.

Amennyiben a vasárnapi munkavégzés minden formája után 100 százalékos pótlékot kellene fizetniük a munkáltatóknak, és ez Lukács úrnak is szól, akkor a vállalati szféra éves többletterhe 94 milliárd forint, a közszféráé pedig 32 milliárd forint lehet. (Lukács Zoltán: Két stadion!) Jelenleg a gazdaság teljesítménye azonban még nem engedi meg magának ezt a többletterhet. Én kérném a javaslat támogatását. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 360 2015.03.16. 2:09  355-372

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat ezúttal is három paragrafusból áll, tehát viszonylag röviden össze lehet foglalni a lényeget. Bár az előzmények igen széles körben ismertek, de azért érdemes egy rövid visszatekintést adni.

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény március 15-én lépett hatályba. A döntéshozók szándéka az volt, hogy vasárnapi munkavégzésre akarata ellenére senkit se lehessen kényszeríteni. Az európai gyakorlat igen színes képet mutat: miközben vannak súlyosabb és szigorúbb szabályozást követő országok, addig vannak abszolút megengedők is. A magyarországi szabályozást az a cél vezette, hogy az egyetemes pihenőnap megvalósításával legyen egy olyan nap, amit a családok együtt tölthetnek el.

Rátérve a javaslatra: az előttünk fekvő javaslat célja, hogy a vegyesen működő kis- és nagykereskedelmi üzletek a vasárnapi nyitvatartási tilalom szempontjából azonos elbírálás alá essenek, mint a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletek, így egyértelművé válik, hogy a vegyesen működő üzletek vasárnap évente csak öt alkalommal tarthatnak nyitva. A benyújtott módosító javaslat értelmében pedig a töltőállomások területén működő, üzemanyag-értékesítéssel nem foglalkozó üzletre a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény rendelkezései vonatkoznak, így ezen üzletek is csak öt alkalommal tarthatnak nyitva évente.

A javaslat célja, hogy biztosítsa a versenysemleges működés lehetőségét a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi nyitva tartás tekintetében. Kérem a javaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 396 2015.03.16. 4:40  395-396

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elkövetkező évek fejlesztési lehetőségeinek szemszögéből Kelet-Nógrád valamennyi települése, így Salgótarján, Bátonyterenye és Pásztó városok is történelmi lehetőség kapujában állnak. A kormány döntésének köszönhetően Salgótarján megyei jogú város tervezési jogkörébe 9,2 milliárd forint, míg a Nógrád megyei önkormányzat tervezési jogkörébe pedig 41 milliárd 130 millió forint indikatív forrás került meghatározásra.

Örömteli előrelépés a kormány támogatáspolitikájában, hogy a hátrányosabb helyzetű térségek ‑ ezek közé tartozik Nógrád megye is ‑ fajlagosan jelentősebb támogatást kapnak, mint a fejlettebb térségek. A Nógrád megyei indikatív keret ennek köszönhetően egy főre vetítve a legmagasabb, de abszolút értékben is több, mint Baranya, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas és Zala megyék keretei. A pozitív megközelítés érvényesült a megyei jogú városok esetében is, hiszen Salgótarján indikatív kerete egy főre vetítve szintén a legmagasabb.

A terület- és településfejlesztési operatív program, amelynek keretében ezt a nagy lehetőséget megkapta Nógrád megye és ezen belül Salgótarján, elsődleges célja a decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése.

A stratégiai cél pedig kettős: egyrészt a gazdaságélénkítéshez és a foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása, másrészt a vállalkozásbarát településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása.

Tisztában vagyok azzal, hogy a kvázi decentralizált forráskeret hatékony felhasználása nagy lehetőséget jelent számunkra, de Nógrád megye, ezen belül Salgótarján felzárkóztatási folyamatának felgyorsítása érdekében ennél jóval több forrásra, lehetőségre és támogatásra lesz szükség. Például olyan lehetőségre, olyan támogatásra, amely a Civil Összefogás Fórum ‑ Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, az FM, a magyar élelmiszerláncok és Héhalom település, továbbá öt nógrádi falu helyi viszonylatú közös összefogását célozza. Ez az összefogás nagymértékben segítheti a kistérségi közösségek munkahelyteremtését és a megindítható élelmiszer-termelési törekvéseket.

Az előzmények közé tartozik, hogy a CÖF-CÖKA az FM-mel megkötött stratégiai együttműködési szerződése szerint megkezdte a helyi kis- és családi vállalkozások kialakításában az együttműködést. Terveik szerint sor kerül termelői-értékesítési helyek kialakítására, helyi közösségépítésre. Az alapítvány ötlete lehetővé teszi a fiatalok helyben tartását és a családok számára munkahelyteremtést biztosít. Szeretnék a már létező MNB, FHB hitelezési formák igénybevételét, felhasználását minél szélesebb körben ismertté tenni és a helyi kis- és családi vállalkozások beindítására ösztönözni. Megteremtették a magyar élelmiszerláncokkal kötött szerződéssel a helyben termelt növényi és állati, valamint az élelmiszer-ipari termékek logisztikáját, biztosítva a szerződéses felvásárlást.

Az FM közreműködésével a vállalkozásokhoz szükséges Nébih-szabályok és a termékek adjusztálásának előírásai írásos formában a felhasználók részére átadásra kerülnek; az induló vállalkozásoknak a szükséges betanítást, a termelői technológia ismertetését, a technikai eszközök elérhetőségét az alapítvány önkéntesei viszik el az érintettekhez.

(0.20)

A termékértékesítés és -felvásárlás biztosítéka az önkormányzatokkal és a vállalkozásokkal előre szerződő élelmiszerláncok és a helyi köz- és gyermekétkeztetés piaca lehet. A Civil Alapítvány és a vele együttműködő közösség feladata a nagyrészt önkéntes munkával megvalósuló szervezetrendszer koordinálásában és kontrollálásában teljesedne ki. Óriási segítséget jelenthet a kormány értékteremtő közmunkaprogramja, hiszen lehetőség nyílhatna arra, hogy a közmunkásokat az önkormányzatok szerződés alapján meghatározott időre kiközvetítsék az induló vagy fejlesztést végző kis- és családi vállalkozások részére.

Úgy gondolom, hogy a CÖF által elindított és több kelet-nógrádi települést érintő törekvés a nemzeti közjó kiteljesítését szolgálja. Az önként vállalt civil munka pedig hozzájárulhat a GDP növekedéséhez. A Nógrád megyei Héhalmon és környezetében található öt település ez irányú összefogása szép példája lehet a civil társadalom összefogásával megvalósuló vidéképítési, országépítési programnak. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 128 2015.06.17. 9:22  125-180

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás.

A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája, amely jogviszony némileg eltér a piaci foglalkoztatástól. A támogatási időszak az egyes közfoglalkoztatási programok esetében legfeljebb 12 hónap lehet, amely további legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

A közfoglalkoztatás elsődleges célja, hogy a foglalkoztatásban részt vevőket visszavezesse az elsődleges munkaerőpiacra. A törvényjavaslat a közfoglalkoztatottak és az őket az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatni kívánó munkáltatók kapcsolatfelvételét segíti elő. Egyrészt lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb hányada munkalehetőséghez jusson az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, másrészt könnyíti az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni kívánó munkáltatók szezonális munkaerőigényének kielégítését.

A közfoglalkoztatás több évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon. A ’90-es években jellemző formája a munkaügyi szervek által koordinált közhasznú munkavégzés és közmunka volt. 2000-től a közcélú foglalkoztatás szervezése az önkormányzatok számára kötelezővé vált, amelynek célja kettős volt: visszavezetés a nyílt munkaerőpiacra, valamint az abban részt nem vevők kizárása a segélyezésből. Az „Út a munkához” program 2009-ben lépett életbe. Jelentősen megnőttek a rendelkezésre álló források, a közfoglalkoztatás költségvetési kerete felülről nyitottá vált. Az önkormányzatok fajlagosan nagyobb támogatást kaptak közfoglalkoztatásra, mint segélyekre.

1996 és 2008 között éves átlagban 30-40 ezer fő végzett közmunkát, ez a szám 2009-től 60-100 ezerre nőtt. 2011-ben közfoglalkoztatásra 64 milliárd forint, 2012-ben 137,5 milliárd forint, 2013-ban 153,8 milliárd forint, 2014-ben 231,1 milliárd forint támogatási keretösszeget hagyott jóvá a kormány.

(14.10)

Ez az összeg a 2015. évben 270 milliárd forintot tesz ki.

2014-ben a KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladta a 4,1 millió főt, ami egy év alatt 208 100 fős növekedésnek felel meg, ez 5,3 százalékos növekedés. Ha felbontjuk a foglalkoztatottak számában megfigyelt éves növekményt, a foglalkoztatottak főbb csoportjaira azt látjuk, hogy a 2014. év során jelentős mértékben lecsökkent a közfoglalkoztatás szerepe, és a növekedés összetevőit illetően a piaci munkahelyek kínálata vált jelentőssé.

A 2014. évi adatok szerint a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 80,7 százaléka vagy alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen személy volt, vagy foglalkoztatási és társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken élt.

Az első képzési programra a 2013 decembere és 2014 márciusa közötti időszakban került sor, közel 100 ezer fő bevonásával. Álláskeresők, illetve közfoglalkoztatottak ilyen volumenű képzésére Magyarországon az elmúlt 25 évben nem volt példa. 2014 de­cembere és 2015 márciusa között ismét téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programok valósultak meg, amelyekbe 28 ezer fő került bevonásra. A hangsúly az előző évhez képest eltolódott a munkaerőpiacon is hasznosítható, állam által elismert OKJ-s, magasabb szintű szakmai tudás megszerzése irányába.

A közfoglalkoztatás keretében alkalmazásban állók száma 2014-ben havi átlagban 182 600 fő volt, ami 41,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A teljes munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2014-ben 78 068 forint volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg még néhány statisztikai adat megosztását! Magyarországon 2015 első negyedévében a foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 62,4 százalék volt, az Európa 2020 stratégia keretében elérendő cél 75 százalék. A munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,2 százalékról 2015-re 7,8 százalékra csökkent. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2015-ös kiadásainak 63,2 százalékát teszi ki a közfoglalkoztatásra fordított összeg. A közfoglalkoztatásba bevont álláskeresők létszáma 2011-ben 271 716 fő, míg 2013-ban 402 693 fő volt. A közfoglalkoztatás átlagos időtartama 2011-ben 2,86 hó/fő, 2013-ban 4,92 hó/fő volt. A közfoglalkoztatottak visszakerülése az elsődleges munkaerőpiacra átlagosan 10 százalék körül van. Az átlagos havi létszám a Tárki számításai szerint 2010-ben 53 910 fő, 2012-ben 107 632 fő, 2013-ban 128 323 fő volt.

A közfoglalkoztatás 2015. évi célkitűzéseit kormányhatározat rögzíti. Ezek az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak segítése mellett többek között a természeti és épített környezet védelme, a vasúti pályák és a közúthálózat környezetének tisztán tartása, a kulturális örökség elemeinek megóvása, az érintettek nagyobb bevonása vízrendezési munkákba, szociális szövetkezetek alakulásának elősegítése, továbbá a roma lakosság társadalmi integrációja volt.

A foglalkoztatáspolitika hagyományos eszköztára nem tartalmaz azonban olyan elemeket, amelyek a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek és az inaktívak egy részét teljes mértékben integrálni tudja. Részükre a tranzit foglalkoztatási formák bővítése és a szociális gazdaság szélesítése jelenthet megoldást. A magyar közfoglalkoztatás azonban nem pusztán foglalkoztatáspolitikai eszköz, hanem szociális és területfejlesztési, vidékfejlesztési feladatokat is teljesítenie kell.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban foglalkoztatni kívánó munkáltató a munkaerőigényét május 1-je és október 31-e között annak a településnek a polgármesterénél is bejelentheti, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található. A polgármester a településen lakóhellyel rendelkező álláskeresők ‑ ideértve azokat is, akiknek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatás miatt szünetel ‑ közül a munkáltató által bejelentett munkaerőigénynek megfelelő személyekről tájékoztatja a munkáltatót. A polgármester a feladatának a részére az álláskeresőkről a járási foglalkoztatási szerv által elektronikusan szolgáltatott adatok felhasználásával tesz eleget. A polgármester haladéktalanul értesíti a járási foglalkoztatási szervet az egyszerűsített foglalkoztatási munkaerőigényről és az általa egyszerűsített foglalkoztatásra javasolt személyekről.

A járási foglalkoztatási szerv a polgármester tájékoztatását követően haladéktalanul értesíti az egyszerűsített foglalkoztatásra javasolt közfoglalkoztatott közfoglalkoztatóját, amely az értesítés alapján a közfoglalkoztatottat az egyszerűsített foglalkoztatás idejére mentesíti a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Amennyiben az álláskereső ‑ ideértve azokat is, akiknek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatás miatt szünetel ‑ nem fogadja el a számára felajánlott egyszerűsített foglalkoztatást, a polgármester ennek tényéről haladéktalanul értesíti a járási foglalkoztatási szervet. A járási foglalkoztatási szerv az értesítés alapján három hónapra kizárja az álláskeresőt.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy lehetőséget kíván biztosítani az egyszerűsített foglalkoztatás keretében arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb hányada munkalehetőséghez jusson. Kérjük a törvényjavaslat elfogadását, és egyúttal köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 6 2015.10.08. 10:35  1-20

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolói fekszenek előttünk a 2011-15. évekre vonatkozóan. Azért kerül sor most erre a vitára, és azért is célszerű ezeket a beszámolókat egyben tárgyalni, mert itt egy nagy ívű folyamatról van szó, a 2011 májusától 2015 januárjáig tartó időszakról. Emellett, mint tudjuk, időközben az alap betöltötte küldetését és megszűnt.

Mindjárt az elején szeretnék megemlékezni arról az eredményről, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy 2013 augusztusában Magyarország visszafizette a még 2008-ban felvett IMF-hitelt. Egy olyan állami pénzalap esetében, amely az adósságcsökkentésért felel, ezt a tényt mindenképp meg kell említenünk, és ezúttal is hálásak vagyunk azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vállaltak ebben az erőfeszítésben.

Érdemes emlékeztetnünk arra is, hogy ez az alap azt a nyugdíjvagyont kezelte, amely korábban a magánnyugdíjpénztárak kezelésében volt, ám korántsem volt biztonságban. Utólag is látszik, hogy helyes döntés volt ezt a vagyont túlnyomó részben államadósság-csökkentésre fordítani, kisebb részben pedig az egyéb kötelezettségeknek eleget tenni. Ezek a beszámolók is bizonyítékok arra, hogy ennek a hatalmas pénzösszegnek az elköltése átláthatóan folyt.

De mi is vezetett az alap létrejöttéhez? 2010 októberében a kormány második akciótervének ismertetésekor jelentették be először, hogy a kabinetnek felül kell vizsgálnia a nyugdíjrendszer kiadási oldalát is. A miniszterelnök akkor azt mondta, nem lehet fenntartani, hogy az állam havonta 30 milliárdot költ a kettős, tehát egyszerre állami és magánnyugdíjrendszer miatt. Ekkor született meg az a döntés, hogy 2011. december 31-ig felfüggesztik ezeket a kifizetéseket, addig pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe.

Két héttel később, 2010. október 25-én két, a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényt fogadott el a parlament. Az első 14 hónapra felfüggesztette a tagdíjak folyósítását azért, hogy a havi 30 milliárd forint az állami nyugdíjkasszában maradjon. A másik jogszabály megszüntette a kötelező magán-nyugdíj­pénztári tagságot, és lehetőséget teremtett a visszalépésre az állami rendszerbe.

A 2010. november 29-én nyilvánosságra hozott újabb törvényjavaslat kimondta, hogy a magánnyug­díj­pénztárakból visszalépők vagyonát a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fogja egybegyűjteni, amit majd az Államadósság Kezelő Központ működtet. A törvényt december 13-án fogadta el az Országgyűlés, így véglegessé vált, hogy a magánnyugdíjrendszerben maradók 2011. január 31-ig nyilatkozhatnak maradási szándékukról. A törvény tehát létrehozta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, melynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adta. A vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre volt fordítható. Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származott, ezek után sem adót, sem illetéket nem kellett fizetnie.

Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. volt, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezett, melynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelölte ki. A testület tagja volt továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.

2011. május 18-án a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap öt tagból álló irányító testülete megtartotta alakuló ülését. Az alap május 31-én kezdte meg működését. Miután 2011 január végéig a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka, mintegy 3 millió ember nem nyilatkozott, hogy a pénztárnál maradna, visszakerült a társadalombiztosítási rendszerbe, a felhalmozott megtakarítások pedig az állam kezelésébe kerültek.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap összesen 2946 milliárd forint értékű eszközt vett át a pénztáraktól 2011. június elején, főleg állampapírokat, befektetési jegyeket és részvényeket. Ebből automatikusan megsemmisült a pénztárak által vásárolt 1387 milliárd forint értékű állampapír, mivel ezek az állam tartozását testesítették meg. A maradék vagyonból júliusban visszautaltak 216 milliárd forint reálhozamot a pénztáraknak, amit azok kifizettek a kilépett tagoknak.

Ha a 2011-es létezése óta összegezzük, hogy az átvett majdnem 3000 milliárd forint mire is ment el, akkor elmondhatjuk, hogy nagyobbrészt az eredeti célokat szolgálta. Akkor ugyanis a kormány nyilatkozatai alapján az átvett vagyonból csökkentik az államadósságot.

Ha az ÁKK oldalán található dokumentumok adatait összegezzük, kiderül, hogy 2036,8 milliárd forint, vagyis a teljes vagyon 69,2 százaléka ment adósságcsökkentésre, amiből 1354 milliárdot még 2011 júniusában fizettek ki. Ezt követően a legnagyobb egyszeri adósságcsökkentésre fordított összeg 2012 novemberében került kifizetésre 172,3 milliárdos értékben.

Az adósságcsökkentés mellett 233,2 milliárd forintot, vagyis a vagyon 7,9 százalékát a reálhozamok kifizetésére fordították, 201 milliárdot, 6,8 százalékot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek adott át az alap adósságcsökkentés céljából, végezetül, de nem utolsósorban még 2011 októbere és decembere között 528,8 milliárd forintot az alap befizetett a költségvetésbe is, amiből 70 milliárdot visszakapott.

Mindehhez hozzá kell még tenni egy dolgot, amit gyakran el szoktak felejteni, tudniillik azt, hogy amiatt, hogy 2011 és 2013 között az államadósságban a KESZ-egyenleg javulni tudott, és ennek kamatbevétel-hatása is volt, a kimutatható kamatbevétel hatást eredményezett 283 milliárd forint értékben, ezért a 230 milliárd forintos nettó eredmény a 2011 és 2015. január közötti működésben kimutatható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, most röviden felidézném a tulajdonképpeni politikai okot, a magánnyugdíjpénztár-befizetések átcsatornázását és az e mögött a döntés mögött húzódó motivációkat.

(9.30)

A kormány 2011-ben alakította át a nyugdíjrendszert, megszüntetve a magán-nyugdíjpénztári rendszert, amely gyakorlatilag felelőtlenül bánt az emberek nyugdíjbefizetésének egy részével. Ez látszott a botrányosan alacsony reálhozamokból is abban az időszakban. Ma már talán senki sem vitatja, hogy az állami nyugdíjrendszerrel mindenki sokkal jobban jár, mert biztos lehet benne, hogy fog állami nyugdíjat kapni, és nem a piaci machinációktól függ majd majdani nyugdíjának értéke.

Az átalakításra ezen kívül azért is szükség volt, mert körülbelül 800 milliárd forintot tett ki a nyugdíjkassza akkori hiánya, ez pedig veszélyeztette a mostani nyugdíjak kifizetését. Ne felejtsük el, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból ugyanakkor nemcsak az öregségi nyugdíjakat, hanem a korhatár feletti és korhatár alatti rokkantsági járadékot is fizetni kellett, ami több mint 200 milliárd forinttal növelte a nyugdíjkassza akkori hiányát. Nem volt véletlen tehát, hogy a pazarló és sok esetben jogtalan korhatár előtti nyugdíjak, valamint a visszaélésekre lehetőséget adó rokkantnyugdíjak rendszerét átalakította a kormány.

Az átvitt vagyon, a befizetések, járulékok mértékének megfelelően növelte az állami pillérből származó nyugdíjvárományt. A korábbi szisztéma szerint a vegyes rendszer tagjai a tisztán állami rendszerben lévők nyugdíjának háromnegyedét kapták volna az állami pillérből, a maradékot a magánpillérből. A magánpillér a járulékok negyedével gazdálkodott, tehát a befektetések sikerességétől függően az innen származó rész lehetett volna a hiányzó egynegyed, annál több vagy akár kevesebb. Az arány természetesen attól is függ, hogy közben az állami rész hogyan változik.

A nyugdíjreform során az állami nyugdíjrendszerből 25 százalék lett átirányítva magánkezelésbe, de sajnálatos módon a különböző európai uniós és költségvetési szabályok az állami nyugellátást kiegészíteni hivatott elszámolásokat nem engedték beszámítani, pontosabban ezek adósságnövelő tényezőként szerepeltek. Az is fontos elem, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kimutatása szerint 13 év alatt ezeknek a pénztáraknak az átlagos teljesítménye, átlagos reálhozama mínusz 0,2 százalék volt. Ha nincs ez a pénz, ami eddig felhalmozódott a magánpénztáraknál a második pillérben, akkor 2010 végén nem 80 százalék lett volna a GDP-arányos államadósság, hanem csak 71 százalék.

Tisztelt Ház! Összességében elmondhatjuk, és ebben osztom Balogh László államtitkár úr véleményét, a Nyugdíjreform Alap történelmi feladatot hajtott végre, amikor a második pillérben felhalmozott vagyon kezelésére kapott megbízást teljesítette. Ezt a soha nem látott mérvű feladatot az adott, sokszor változó nemzetközi pénzpiaci körülmények között megítélésem szerint nagyon precízen, nagyon alaposan, körültekintően hajtotta végre. A végén megmaradt 232 milliárd forintnyi vagyont pedig a törvény előírásainak megfelelően a Nemzeti Vagyonkezelőnek adta át. Összességében tehát pozitív eredményt tudott felmutatni.

Kérem, a vitában fontolják meg a fenti szempontokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 14 2015.10.08. 1:45  1-20

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A szocialista képviselők néhány megjegyzésére szeretnék reagálni.

Tóbiás frakcióvezető úr fogalmazta meg, hogy félrevezettük, becsaptuk az embereket, minket tulajdonképpen egy cél vezetett, szükségünk volt erre a 3 ezer milliárdra. Engedjék meg, hogy néhány leggyakrabban megfogalmazott vádra reagáljak. Eltűnt a pénz, vagy ahogy Heringes Anita képviselő asszony fogalmazott, eltapsolták a pénzt, vagyis pontosan az alap kezelte összesen 3 ezer milliárd forint értékű vagyon mindössze pár száz milliárd forintra apadt vagy eltűnt.

Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapból ez a pénz nem eltűnt, hanem fontos célokra lett fordítva: államadósság-csökkentés állampapírok bevonásával 2017 milliárd forint; költségvetési befizetések, amelyek áttételesen szintén az államadósságot csökkentették, 459 milliárd forint; reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetése 231 milliárd forint; értékpapírok átadása az államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében pedig 264 millió forint értékben. Azt is meg szokták fogalmazni, hogy az alap is rosszul gazdálkodott a rábízott pénzzel. Erre azt tudom mondani önöknek, hogy nemcsak a kitűzött adósságcsökkentési célt sikerült teljesítenie az alapnak, hanem ennek hatásaként összességében, fontos számot mondok, 283 milliárd forint kamatmegtakarítást is elért az állam számára.

Tehát továbbra is azt tudom mondani önöknek, hogy az alap jól végezte a munkáját. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 58 2015.11.16. 2:21  57-62

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben kedvező statisztikai adatok jelentek meg a hazai kiskereskedelem helyzetét illetően. A KSH adatai szerint már több mint két éve folyamatosan nőtt a kiskereskedelem, csupán az elmúlt egy évben több mint 6 százalékkal. Hasonlóan fontos eredményeket sikerült elérnünk a foglalkoztatás bővítése terén is. 2010 óta folyamatosan javul a foglalkoztatás, hiszen öt év alatt közel 500 ezer fővel bővült a munkavállalók száma. Ezzel párhuzamban csökken a munkanélküliség. A 2010-es 11 százalékról mára 6,7 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta.

A kormány eredményesen vette fel a harcot a lakossági terhek csökkentése terén is. A korábbi években tapasztaltakkal szemben ma a magyar családokat terhelő energiaárak egész Európában az egyik legalacsonyabbak között vannak. A devizahitelek kive­zetését követően pedig közel ezermilliárd forintnyi hitelállomány megfizetése alól mentesültek a magyar családok. A magyar reformok működnek, ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt héten stabilról pozitívra javította Magyarország hitelminősítési kilátását a Moody’s nemzetközi hitelminősítő. Ez már a felminősítés előszobája.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően és a javuló munkaerő­piaci helyzet eredményeként az elmúlt két évben folyamatosan nőttek a reálbérek, az elmúlt 12 hónapban több mint 4 százalékkal. Ráadásul a családi adókedvezményeknek köszönhetően további több mint 240 milliárd forint marad az idei évben a magyar családoknál. Összességében 2015 első tíz hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal voltak alacsonyabbak éves összehasonlításban, és az év végére nulla körüli infláció alakulhat ki. Az infláció 2010 óta történt leszorítása is mutatja, hogy a magyar reformok működnek.

Ezen pozitív folyamatoknak köszönhetően nagy lendületet kapott a kiskereskedelmi forgalom alakulása is. Ezért kérdezem államtitkár urat, mennyiben könnyíti meg az alacsony infláció a családok terheit. Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 62 2015.11.16. 0:53  57-62

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Államtitkár úr is, igaz, indirekt módon érintette, én is kitérnék rá röviden, hogy a 2010-es választások után tulajdonképpen két út között választhattunk. Mehettünk volna tovább a megszorítások útján, az úgynevezett görög úton, és most talán akkor nehezebb helyzetben lennénk, mint Görögország, azonban Magyarország egy másik utat választott. Ennek a döntésnek a helyességét bizonyítja, néhány dolgot megemlítenék a teljesség igénye nélkül: a beruházási adatok 17 éves csúcson vannak, az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, visszafizettük az IMF-hitelt, nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, a rezsicsökkentésnek köszönhetően csökkentették a lakossági terheket, alacsony az infláció, stabil a gazdaság, nő a kiskereskedelmi forgalom, az irány jó, a magyar reformok pedig működnek. A válaszát elfogadom. (Taps a Fidesz soraiból.)

(15.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 192 2015.12.07. 4:53  191-192

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! 1956. december 8-a Salgótarján város gyásznapja. Emlékezni a hősökre, visszatekinteni a múlt eseményeire, úgy gondolom, kötelességünk. A magyar nép 1956-ban megelégelte az elnyomást, a jogtiprást, a diktatúrát. Mindennél erősebben munkálkodott az emberekben a szabadság, a nemzeti függetlenség és a jobb élet utáni vágy. És ez nemcsak gondolatokban, nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánult. Amikor emlékezünk, gondoljunk azokra az emberekre, akik elismerést, megbecsülést és dicsőséget szereztek Nógrád megyének, a magyar népnek. Talán azért is, mert mi, magyarok 1956 őszén igazi felemelő, feltétel nélküli szabadságban éltünk pár napon keresztül. Legyőztük magunkban a csalódásainkat, a félelmeinket, úrrá lettünk a szenvedéseinken. 1956 hősei elmondhatták magukról, hogy volt az életüknek egy olyan pillanata, amikor mindent megtettek az igazságért, ami örökre magához láncolta őket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról az igazságot évtizedeken át vörös erők sötét lepellel borították le az emberek elől. A forradalom megvallása bűncselekménynek számított. Ha valaki el akarta kerülni az üldöztetést, hallgatnia kellett. Így épült fel a hazugság vára a hatalom minden szegletét kézben tartó és ahhoz haláláig görcsösen ragaszkodó pártállamban. Mi azonban tudjuk, hogy az igazságot csak ideig-óráig lehet takargatni. Idő kellett hozzá, hogy kinyíljon a szemünk. Megtanultunk azt is, hogy ha az embereket naponta becsapják, ha megfélemlítik, ha elveszik kenyerét, ha elárverezik lakását, ha kétségessé teszik saját maga és gyermekei jövőjét, akkor előbb-utóbb elveszíti a türelmét.

(14.40)

Feltámad és megindul, hogy megvédje a szabadságát, hogy visszaszerezze mindazt, ami az övé, és helyreállítsa a jogait. Ez történt 1956-ban is. A kommunista diktatúra viszont saját népére támadt, saját nemzetének testén ejtett életveszélyes sebeket.

Tisztelt Országgyűlés! Salgótarján december 8-án gyászol, és gyászol Nógrád megyében, az egész országban minden jóérzésű ember, osztozik fájdalmunkban minden demokrata. A forradalom és szabadságharc hozzávetőleg négyezer magyar állampolgár életébe került. Több tízezren sebesültek meg. A vérbíróságok ítéletei alapján több mint négyszáz embert végeztek ki. Az anyagi érdekek hajszolásának, az önzésnek és a hatalomvágynak nincsenek vértanúi. Mártírokat viszont csak igaz eszmék, valós értékek és közösségek teremtenek.

Mennyit ér egy 1956-ban elhunyt mártír élete? A magyar nép számára nagyon sokat; mint mindenki másé, aki a nemzet függetlenségéért, felemelkedéséért, szabadságáért adta oda a legdrágábbat. Amikor rájuk gondolunk, jussanak eszünkbe azok a nagy tüzek, amelyeket sohasem szabad hagynunk kialudni. Nekünk a legfájdalmasabb, hogy 1956. december 8-án Salgótarjánban a letartóztatott munkásvezetők szabadon bocsátását követelő tömegnek halálos sortűzzel válaszolt a hatalom.

Egyes történészek szerint 47-en, köztük nők és gyermekek haltak meg a helyszínen és a kórházban. Más források 131 halottról beszélnek, a sebesültek számát pedig másfél száz körülire becsülik. Nehéz is végleges adatokat találni, mert a hatóságok azonnal hozzákezdtek a tények meghamisításához és eltüntetéséhez. Salgótarjánban a Kádár-diktatúra bölcsőjét véres kézzel ringatták. Angyal Pál, Balázs József, Bártfai József, Benkő Imre ‑ kezdődik az áldozatok névsora. De hogyan kezdődik a bűnösök és a bűnpártolók névsora? Azoké, akik a honfitársaikra lőttek. Azoké, akik elrendelték a sortüzet. Azoké, akik a rendszerváltásig úgy tanították a középiskolás diákoknak, hogy ’56-ban a csőcselék ellenforradalma zajlott, ma pedig már a demokrácia és a jogállamiság lelkes támaszainak maszkírozzák magukat. Vigyázat, Biszku Béla szellemi örökösei folytonosan itt ólálkodnak körülöttünk! A pártbizottságokról ejtőernyővel landoltak a többnyire gondosan előkészített terepen, és igyekeznek elhitetni velünk, hogy született demokraták.

Tisztelt Országgyűlés! Kegyelettel és hálával emlékezzünk a salgótarjáni sortűz mártírjaira! Bátorságból, emberségből, szolidaritásból örök példát mu­tattak az utókornak. Azt hagyták ránk, hogy vigyázzunk nemzetünk egységére, fogjunk össze, és cselekedjünk közösen egy boldog, virágzó, demokratikus Magyarországért. A mi magasztos tisztünk az is, hogy amíg világ a világ, megőrizzük a salgótarjáni sor­tűz mártírjainak emlékét, megőrizzük a forradalom tiszta lángját. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 76 2016.02.15. 3:00  75-80

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy évvel ezelőtt Salgótarjánban a fideszes többségű önkormányzat 945 millió forintos többlettel adta át a városvezetést a baloldalnak. Az azóta eltelt rövid idő ellenére akár az egymilliárd forintot is elérheti a jelenleg szocialista vezetésű város költségvetésének hiánya. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a szocialisták zsákutcába vezették a várost, és ahelyett, hogy megfordulnának és kivezetnék a bajból a települést, tetézik, pontosabban: elfedik a bajt. A szocialisták, akik 2014 nyarán a választási kampányban egyebek mellett utasbarát tömegközeledést, jobb közbiztonságot, több munkahelyet ígértek, és persze azt is, hogy a város virágzásnak indul, belátták, nem tudnak megbirkózni az ígéreteikkel, és 14 hónap után megpróbálják újra becsapni a várost. Nem vitás, csak szavazógépként tekintenek az emberekre. Régi jó szocialista szokás szerint, a pártállami időket idézve a sikertelenségüket követően a felelősséget kívánják áthárítani, összemosni. Vezetésbeli képességeik hiányát is beismerve munkacsoportot hoztak létre ahelyett, hogy egy versenyképes, a város fejlődését szolgáló költségvetést raknának le az asztalra. Jól felismerhető szándékuk, hogy a február végi polgármester-választás előtt ne kelljen a város lakosságának szembesülni a tényekkel, a feketelevest pedig márciusra tartogatják.

A bukott baloldal hagyományaihoz hűen a jól ismert Gyurcsány-Bajnai-recepthez nyúlva a költségvetési lyukakat, a kiadások csökkentését csupán létesítmények bezárásával, elbocsátásokkal, a fizetések csökkentésével és új helyi adók bevezetésével akarják betömni. Az építményadót több mint 50 százalékkal már megemelték, a vállalkozásokat kedvezően érintő 30 százalékos bérletidíj-kedvezményt mára megvonták, de ez nem elég. Drasztikusan szűkíteni akarják a tömegközlekedést, a Zenthe Ferenc Színházat bezárnák, drámai csapás érheti a közfoglalkoztatás rendszerét, ingatlanadót vetnének ki, összességében több száz ember megélhetését vennék el.

Meggyőződésem, hogy egy felelős városvezetésnek a jogszabályban rögzített határidőket betartva, kellő időben és kellő megalapozottsággal kell a költségvetését beterjesztenie, amit az önkormányzat képviselő-testülete elfogadhat, ellenkező esetben a bizonytalanság és a hibás döntésekkel járó negatív következmények sokasága vár a településre. Jelenleg ez a helyzet Salgótarjánban: be nem jelentett lépéseikkel az emberek biztonságát fogják megtámadni, és végérvényesen tönkre fogják tenni a várost, az embereket azonban nem lehet becsapni büntetlenül.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy milyen következményekkel jár, ha egy város nem fogad el költségvetést az adott évre vonatkozóan. Kampányra hivatkozva elodázhatja egy városvezetés a költségvetés elfogadását? Hogyan állítható helyre a törvényes működés a salgótarjáni önkormányzatnál? Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 80 2016.02.15. 1:06  75-80

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, az ön válaszát elfogadom, de mindaz, ami Salgótarjánban történik, elfogadhatatlan. Ma délig Salgótarján megyei jogú városnak nem volt beterjesztett költségvetése, és nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy február 28-ig, tehát a választások napjáig Salgótarján megyei jogú városnak nem lesz elfogadott költségvetése. Azzal, hogy nem lesz a városnak elfogadott költségvetése, a szocialista városvezetés megtévesztette az embereket, becsapták a salgótarjániakat.

Azt gondolom, hogy az emberek szeretnének tisztán látni. 2012-ben úgy, ahogy államtitkár úr is említette, a Fidesz-kormány konszolidálta Salgótarján megyei jogú várost, 3,2 milliárdos adósságtól szabadította meg, 2014-ben az előző fideszes városvezetés 945 millió forintos többlettel adta át a várost, 14 hónap után a szocialista városvezetés azonban zsákutcába juttatta Salgótarjánt. A csőd szélére sodródott Salgótarján. Ezen a helyzeten változtatni kell. S ha meglesz a bizalom, akkor meg fogjuk védeni az emberek biztonságát, és meg fogjuk menteni a várost a csődtől. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 164 2016.02.22. 2:05  163-170

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy héttel ezelőtt interpellációt nyújtottam be: „El lehet odázni Salgótarján költségvetését?” címmel. A válaszadás időpontjában még nem volt a szocialista vezetésű Salgótarjánnak benyújtott költségvetése, azóta eltelt egy hét, és sajnos továbbra sincs benyújtott költségvetés. Magyarázat viszont van, miután az MSZP-s alpolgármester, aki egyben polgármesterjelölt is, két okot megfogalmazott. Megpróbálom szó szerint idézni.

Az első ok: „A parlament Költségvetési bizottsága hétfőn fogja tárgyalni azokat az általunk benyújtott napirendi pontokat, amelyek a mi költségvetésünket nagyban befolyásolhatják. Ezek még nem érkeztek meg.” Azóta megérkezett, és a Költségvetési bizottság nem támogatta.

A másik ok: „Másrészt én személy szerint azt gondolom, hogy Salgótarján megyei jogú városnak időközi választás miatt most nincs polgármestere. A polgármester-választásra pedig február 28-án kerül sor. És én azt szeretném, hogy a törvényesen megválasztott polgármester úr költségvetése lenne a 2016. évi költségvetés.”

És így folytatta a szocialista alpolgármester: „Ha március 15-ig feltöltődnek a város költségvetési számai, akkor Salgótarjánt hátrányos helyzet nem éri, ebből kifolyólag március 10-én van a következő tervezett közgyűlés, ahol a február 28-án megválasztott polgármester ezt a költségvetést be tudja nyújtani, és az illetékes iroda szereplőivel egyeztetve elégséges a hátralévő időszak, hogy március 10-ig az adathalmaz, ami szükségeltetik feltölteni, az megtörténjen.”

Összefoglalom, hogy mit is tudtunk meg: a parlament Költségvetési bizottsága tárgyal a költségvetést nagyban befolyásoló napirendet, továbbá Salgótarjánban időközi választás miatt nincs polgármester; törvényesen választják a polgármestert; fel kell tölteni a város számait; az illetékes iroda szereplőivel kell egyeztetni, és majd március 10-én lesz a következő közgyűlés. Ez félrebeszélés. A valós okok elhallgatásra kerültek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Követett-e el törvénysértést a szocialista alpolgármester, és van-e takargatnivalójuk a szocialistáknak Salgótarjánban? Várom a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 168 2016.02.22. 1:01  163-170

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr, a válaszát. Úgy gondolom, hogy a szocialista városvezetés részéről ez felelőtlenség, hogy szántszándékkal nem került beterjesztésre a 2016. évi költségvetés. Nyilván nem véletlenül vállalták akár a törvénytelenséget is, ugyanis ha beterjesztették volna a költségvetést, akkor feketén fehéren kiderült volna, hogy mire is készülnek a szocialisták Salgótarjánban: óvodabezárásra, óvodai csoportok megszüntetésére, újabb adók kivetésére, buszjáratok megszüntetésére, a sport, a kultúra támogatásának csökkentésére, a Zenthe Ferenc Színháznak a megszüntetésére, és arra, hogy emberek százai veszíthetik el majd a munkájukat, megélhetésüket.

Tulajdonképpen az derült volna ki ebből a költségvetésből, hogy Salgótarján megyei jogú város csődhelyzetben van. Ezzel a lépéssel a szocialista városvezetés, úgy gondolom, becsapta a salgótarjáni embereket, de azt is gondolom, hogy nem lehet büntetlenül becsapni a salgótarjáni embereket - február 28-án az ítélet meg fog születni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 317 2016.05.30. 5:56  198-356

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A panamai iratok napvilágra kerülésével, úgy tűnik, végeláthatatlan azon politikusok listája, akik érintettek az offshore botrányban.

(21.00)

Bár hosszú a sor, én csak a Nógrád megyei szállal, pontosabban a salgótarjáni szállal kívánok foglalkozni. Ugyanis Boldvai László, az egykori MSZP-kincstárnok, országgyűlési képviselő és megyei pártelnök feleségén keresztül szintén érintettje lett a történetnek. Kiderült, hogy a házastársnak tulajdona volt egy, a Szamoa szigetére bejegyzett, működése során jelentős összegeket megmozgató offshore cégben, és a szamoai céggel együtt hozzájutott egy bankszámlához is az egyik legpatinásabb svájci banknál, és pont a tulajdon szerzésének napján történtek intézkedések, hogy a cége megkaphasson egy nagyobb, közel 80 millió forintos összeget. A botrány következményeként Boldvai felfüggesztette párttagságát, de cseles módon nem vonult vissza, megyei közgyűlési mandátumát megtartotta. Harangozó úrnak még azt is szeretném elmondani, hogy továbbra is élvezi Boldvai úr Tóbiás elnök úr támogatását, bizalmát. Mélységi munkát is végez a városban, és úgy látszik, továbbra sincs béke az MSZP-n belül Nógrád megyében, Salgótarjánban.

Hogy kiderült a szocialista politikus érintettsége, nagy vihart nem kavart a nógrádi megyeszékhelyen, ugyanis sokan emlékeztek még Salgótarjánban egy 2004‑es történetre. Tizenkét évvel ezelőtt 864 millió forint vissza nem térítendő támogatást ígért a Medgyessy-kormány egy izraeli cég salgótarjáni beruházásához. A külföldi tulajdonú társaság egy gyémántcsiszoló üzemet létesített volna 4 milliárd forintból a privatizációra váró öblösüveggyártó bérelt területén.

Akkoriban többen tudni vélték, hogy az üzlet hátterében egy izraeli úriember állt. Ma már csak annyi látszik, hogy a cégadatok szerint a kérdéses időszakban a mára felszámolás alá került Duna Silver Kft. ügyvezetője valóban egy izraeli üzletember volt. Külön érdekessége az ügynek, hogy a céget a szokásos módszert követve minimális, 3 milliós törzstőkével jegyezték be, és a tulajdonosi szerkezete offshore cégekben végződött. Igaz, a gyémántcsiszoló ügyét akkoriban Boldvai László MSZP-s parlamenti képviselő erőltette, és a projektet támogatta Burány Sándor akkori munkaügyi miniszter is, de végül is a beruházás nem valósult meg, és az sem derült ki soha, hogy hova tűnt 864 millió forint.

Úgy gondolom, a régmúlt és közelmúlt botrányai is megerősítették, hogy fokozottabb nemzetközi együttműködésre van szükség. Nézzünk néhány tényt ennek keretében! Magyarország több olyan, a közelmúltban aláírt nemzetközi egyezménynek is részese, amelyek segítenek abban, hogy az adóhatóság naprakész információkkal rendelkezhessen arról, hogy külföldön magyar illetékességű személyek és vállalatok milyen összegeket tartanak. Magyarország adóügyi információcsere-partnereinek száma meghaladja a százat, 2017-től több mint 70 országból, köztük számos adóparadicsomból érkezhet Magyarországra automatikus információcsere keretében magyar illetőségű személyek pénzügyi számlainformációira vonatkozó adat. A várható hatalmas adatmennyiség hozzájárulhat az adóelkerülés elleni hatékony küzdelemhez is, és alátámasztja, hogy törekszünk az adóelkerülés minél szélesebb körű feltérképezésére.

Ami pedig a nemzetközi adóügyi információcsere kérdését illeti, Magyarország 2013. november 12-én írta alá az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt. Jelenleg az egyezménynek 94 állam részese, köztük számos adóparadicsomnak tekintett ország is. Az egyezmény lehetőséget teremt arra, hogy a magyar adóhatóság információcsere-megkereséssel forduljon a szintén aláíró joghatóságok felé, ami nagyban növeli az adóhatóság képességét az adóelkerülés felderítésére.

Az egyezmény a kérésre történő információcsere mellett az adóügyekben történő segítségnyújtás egyéb formáinak igénybevételét is lehetővé teszi, ezek az automatikus, valamint spontán információcsere, az egyidejű adóellenőrzések és a külföldön történő adóellenőrzések lefolytatása, adatok szolgáltatása, valamint segítségnyújtás az adókövetelések beszedésében. Még fontos információ: az OECD dolgozta ki a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást, aminek keretében a részes joghatóságok információt cserélnek egymással a másik joghatóságban adóügyi illetőséggel rendelkező személyek számlainformációja vonatkozásában.

A megállapodást Magyarország 2014. október 29-én írta alá, amivel megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország több mint száz országból kaphasson automatikus módon évente pénzügyi számlainformációkra vonatkozó adatokat. A megállapodás alapján az aláíró államok adóhatóságai és a magyar adóhatóság automatikus módon információt cserélnek a területükön bejegyzett pénz- és tőkepiaci szereplőknél vezetett, a partnerállamban belföldön illetőséggel bíró ügyfelek számlái vonatkozásában, feltéve, hogy mindkét állam megfelelő biztosítékokkal és infrastruktúrával rendelkezik a hatékony információcsere-kapcsolatra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 241 2016.11.28. 8:20  190-336

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan nem telik el úgy egy hét, hogy valamelyik ellenzéki párt ne jelentse be, hogy mit fog majd csinálni a választási győzelmüket követően. Persze, egyelőre viszonylag messze vannak a választások, és a jelenlegi felmérések sem az ellenzék győzelmi esélyeit vetítik előre, de ez nem zavarja az ellenzéki pártok képviselőit, sulykolják a maguk igazát, miközben megpróbálják lejáratni a kormánypártok képviselőit mindenféle előrángatott ügyekkel. Eleve abszurd, amikor a lejáratás és számonkérés az MSZP vagy a DK oldaláról érkezik, hiszen volt alkalmunk megismerni módszereiket, nyolcéves országromboló és patyolattisztának egyáltalán nem mondható tevékenységüket.

(18.30)

Azonban annak is van egy diszkrét bája, amikor a Jobbik részéről fogalmazódnak meg az MSZP-hez vagy a DK-hoz hasonló megjegyzések, megbélyegzések. Olvashattuk jobbikos politikustól, ez talán most a vitában is megerősítést kapott, hogy az előző és a mostani ciklus kapcsán is az a tapasztalatuk, hogy az európai uniós pénzek felhasználása továbbra is a korrupció melegágyát jelenti Magyarországon. (Szilágyi György: Így van!)

Jelenthetné persze a gazdasági növekedés megindítását, kreatív vállalkozói ötletek megvalósulását, munkahelyteremtést, innovációt, településeink fejlődését, térségeink gyarapodását, de a Jobbik egészen másra fókuszál, ha európai uniós pénzekről van szó, miközben először talán a saját házuk táján kellene söprögetni, ugyanis van mit söprögetni. Én a nagyon sok ügyből egyetlenegy ügyet szeretnék most kiemelni, talán a legnagyobb port felverő ügyet, ami Kovács Bélához kötődik. (Derültség a Jobbik soraiban.)

A kémügy nyilvánosságra kerüléséig a politikus nevét jóformán senki nem ismerte az országban, ami persze nem meglepő, hiszen nem ő volt a Jobbik kampányarca, interjúkat nem nagyon adott, nyilvánosságot nem nagyon vállalt. Bár szürke, de nem jelentéktelen politikusa a pártnak. Magyarországra történő visszatérése után rövidesen belépett a Jobbikba, megalakította a párt külügyi bizottságát, és a Jobbik által alapított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének kincstárnokaként is működött.

2014 májusában került nyilvánosságra a hír, hogy a Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézménye ellen, Oroszország javára folytatott kémkedés gya­núja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának fel­füg­gesz­tését. A politikus ellen 2014 áprilisának elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Ha kide­rül, hogy igazak a gyanúsítások, és Kovács tényleg az oroszoknak dolgozott, akkor akár nyolc év bör­tön­bün­tetést is kaphat. Bár szürke, de nem fukar poli­tikusa Kovács Béla a pártnak.

Az Állami Számvevőszék a Jobbik 2009-2010-es gazdálkodásáról szóló jelentésének talán legér­de­ke­sebb megállapítása a tagdíjakra vonatkozott. A bi­zony­latok szerint 2009-ben a tagdíjak 98,6 száza­lé­ka, 2010-ben 93,6 százaléka egy tagtól származott. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben 3,7 millió, 2010-ben pedig több mint 8 millió forintot egyetlen személy, egyetlen párttag vitt a Jobbikba. Utóbbi esetben tud­ható, hogy ez a magánszemély a kémkedéssel vádolt Kovács Béla volt. Kovács bőkezű támogatását még Vona Gábor is elismerte.

2016 szeptemberében újabb indítványt tett a leg­főbb ügyész az Európai Parlament elnökének Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A politikust kémkedés mellett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították. A Központi Nyomozó Fő­ügyész­ség 2017 januárjáig hosszabbította meg a Kovács Béla elleni, kémkedés gyanújával elrendelt nyomozás határidejét. Összefoglalva, visszatérve az eredeti kiindulási ponthoz, söprögetés ide vagy oda, de egy­értelműen kijelenthetjük, hogy a magyar emberek brüsszeli képviseletét sem bízhatjuk a Jobbikra.

És ha megengedik, akkor a konstruktivitás jegyében áttérnék Nógrád megyei kérdésekre, mert talán ez közelebb áll… (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük Szilágyi György: Így már értem!) A konstruktivitás jegyében. Elnézést, de a témához kapcsolódott mindaz, amit eddig is elmondtam. (Derültség, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Tehát folytatnám, amit elkezdtem.

Nógrád megye hazánk egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje, viszont nagy a munkanélküliség, kevés a jól működő, prosperáló cég a megyében, or­szá­gosan a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, és még mindig sokan keresnek boldogulást külföldön vagy fejlettebb térségekben. A rendszerváltást köve­tő­en szinte minden ciklusban volt olyan kormányzati döntés, amely próbálta segíteni a megyét, támogatta a felzárkóztatási folyamat megindítását. Voltak ked­vezőbb periódusok, és voltak lehangoló időszakok a megye életében.

Bizakodásra okot adó, örömteli időszak volt 1997 és 2004 között, amikor is kiemelt támogatást kapott megyénk, ipari parkok jöttek létre, jelentős zöldmezős beruházások valósultak meg, mun­ka­he­lyek létesültek. Sajnos, a 2004-et követő hat év már nem a felzárkózás folytatásáról, hanem a lesza­ka­dás­ról, a leépülésről szólt. 2010 adta meg az esélyt, hogy újra bátrabban tervezzünk, és sikeresen végigvigyük, majd lezárjuk a 2007-2013-as fejlesztési ciklust.

Az előző hétéves európai uniós fejlesztési cik­lus­ban néhány évnyi helybenjárást követően 2011-től gyorsultak fel az események, nyíltak meg nagyobb számban a pályázatok, és került felgyorsításra a rend­szer. Az uniós források hatékony fel­hasz­ná­lá­sá­nak köszönhetően felgyorsult a 21-es út négysá­vo­sí­tási programja, megújultak városaink, jelentős árvízvédelmi, turisztikai, településfejlesztési pro­jektek valósultak meg. Magyarán, megkezdődött Nógrád megye gazdasági felzárkóztatása, melynek folytatása kulcskérdés volt.

Ezért is örömteli, hogy a 2014-2020-as fej­lesz­tési időszakhoz kapcsolódóan eddig nem tapasztalt figyelmet és támogatást kaptunk. A terület- és te­le­pü­lésfejlesztési operatív program keretén belül ugyanis Nógrád megye 41 milliárd 130 millió forint, Sal­gótarján megyei jogi város pedig 9 milliárd 200 millió forint indikatív fejlesztési támogatást kapott. A megyének és a megyeszékhelynek megítélt támo­ga­tás fajlagosan a legtöbb a többi megyéhez vagy megyei jogú városhoz képest. Ehhez fog kapcsolódni a „Modern városok” program keretében a Salgó­tar­ján megyei jogú várossal történő megállapodás is, amely több fontos program megvalósulását fogja elősegíteni, bízunk benne, hogy a következő év elején ez realizálódni fog.

Összességében elmondhatjuk, hogy valódi és kéz­zel­fogható segítséget kaptunk, kapunk a kor­mány­zattól, forrásvesztéssel pedig egyáltalán nem kell számolnunk szűkebb hazámban sem. Néhány fon­tos adatot megosztanék még a tisztelt kép­vi­selő­tár­saimmal. Jelenleg az összes megyei forrás kö­rül­belül 75 százaléka van megnyitva. Csak szeretném jelezni, hogy a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban regionális szinten jóval kevesebb forrás volt meg­nyitva. Hozzáteszem, hogy 2011-2012 magasságában gyorsultak fel a folyamatok, kerültek nagyobb szám­ban megnyitásra források. Jelenleg Nógrád megyé­ben 17 felhívás jelent meg, és körülbelül 300 darab beérkezett támogatási kérelmet kell feldolgozni.

Elmondhatjuk, hogy nincs olyan forrásigény, legyen szó ipari terület kialakításáról, épület­ener­ge­ti­kai fejlesztésről vagy foglalkoztatási paktumról, amely teljes egészében nem kerül majd fel­hasz­nálásra. Természetesen számítunk a TOP forrásai mellett a kormányzat egyéb irányú támogatására is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 337 2016.11.28. 4:23  336-337

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nógrád megye székhelye, Salgótarján néhány évtizeddel ezelőtt egy igen fontos ipari város volt. Több ezer embernek adott munkát a bánya, olyan jelentős hagyományokkal rendelkező üzemek tevékenykedtek a városban, mint az acélgyár, az Öblösüveggyár, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a BRG kihelyezett egysége, az Ötvözetgyár, a Síküveggyár vagy a Bányagépgyár. Pezsgő kulturális, közművelődési és sportélet jellemezte a mindennapokat. Első osztályú focicsapata volt a városnak, a vendéglátás messze földön híres volt, és akkor még nem mentek, hanem jöttek a fiatalok és az értelmiségiek. A város az akkori fogalmak szerint modern városnak, tulajdonképpen modern szocialista városnak számított.

A rendszerváltás új helyzetet teremtett Salgótarjánban is. A megindult privatizáció, a gazdasági környezet változása miatt az ipari vállalkozások egy része megszűnt vagy átalakult, az alkalmazásban állók jelentős hányada elveszítette a munkahelyét, és az újonnan létesülő vállalkozások a szükségesnél jóval kevesebb munkahelyet teremtettek. A lakosság száma folyamatosan csökkent, és a csökkenés mértéke meghaladta az országos és a Nógrád megyei átlagot. Az elvándorlás mértéke drámai szintre növekedett, különösen a kvalifikált szakemberek, értelmiségiek és főleg a fiatalok hagyták, hagyják el a várost, és keresnek boldogulást külföldön vagy a fejlettebb térségekben.

A város túl későn indította el a szerkezetváltás programját, ugyanis a rendszerváltás után közel 10 évet kellett várni arra, hogy az ipari park első üteme kialakításra kerüljön, 11 évet pedig arra, hogy a legfontosabb út, a 21-es út első 2,6 kilométeres szakaszán a négysávosítás elinduljon. Negyed évszázad alatt a turisztikai infrastruktúra leépült, a felsőoktatás megszűnt, a város sport- és kulturális élete elhalványult, a szegénység kitapinthatóvá vált, a szegregáció pedig felgyorsult.

Salgótarján napjainkban kevésbé tekinthető modern városnak, de ismerve a település társadalmi, gazdasági, szociális helyzetét, a politikai és kulturális környezetet, az igazi kérdés mégiscsak az, hogy ilyen feltételrendszer mellett lesz‑e újra modern város. A kormányzaton ez nem múlik, mert segítsége kézzelfogható, a város és térsége fejlődését segítő konkrét intézkedésekben jelenik meg: a kormányzat szabad vállalkozási zónává minősítette a Salgótarjáni járást, amely jelentős kedvezmények igénybevételét jelentheti a befektetőknek. Megszabadította adósságától a várost, amely mellett még további jelentős szociális és rendkívüli támogatást is biztosít a városnak. Gőzerővel épül a 21-es út négysávosítása, s így valóban rövidesen bekapcsolódhat a város az ország gazdasági vérkeringésébe.

A kormány támogatja, hogy közösségi főiskola létesüljön a városban. 9,2 milliárd forint közvetlen felhasználású terület- és településfejlesztési forrást kapott a város, amely fajlagosan a legmagasabb a megyei jogú városok között. És a non plus ultra, hogy belátható időn belül a modern városok program keretében külön is megállapodik a kormányzat a várossal, amely újabb beruházásokat jelent majd a helyben élőknek.

A kormányzat tisztában van azzal, hogy Magyarország gazdasági növekedésének hosszú távú fenntartásában kiemelten fontosak a megyei jogú városok, így Salgótarján város foglalkoztatásban és a helyi gazdaság bővítésében elért eredményei. Nyilvánvaló, hogy bizonyos nagyságrendű fejlesztéseket nem lehet a kormány nélkül megvalósítani, de víziókat felállítani, tervezni, a helyi erőket összefogni, terméket fejleszteni, a munka dandárját elvégezni már helyben szükségeltetik.

A késlekedés, a kreativitás hiánya, a politikai adok-kapok, a tehetségtelen emberek virágzása, a szakmaiatlan kinevezések már eddig is jelentős károkat okoztak a városnak. Nincs több idő. A múltat már nem tudjuk megváltoztatni, de a jövőt még befolyásolhatjuk. A sikerhez a feltételek, úgymint a kedvező gazdasági környezet, a fejlesztési források, a kormányzati figyelem és támogatás, továbbá az infrastrukturális fejlesztések folytatása, rendelkezésre állnak. Hogy tud‑e élni a kínálkozó lehetőséggel a város, az már csak alapvetően a város lakói által közvetlenül megválasztott vezetőinek alkalmasságán, felkészültségén múlik.

Modern város akkor lesz ismét Salgótarján, ha most nem szalasztja el a lehetőségeit. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 270 2017.03.27. 6:08  185-333

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nemzetközi összehasonlításban, különösen a visegrádi 4-ek viszonylatában is érdemes megvizsgálnunk Magyarország teljesítményét az uniós források felhasználásának kérdésében.

Amikor egy ilyen vizsgálatra sort kerítünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy egy új világrend kialakulásának korszakában élünk. Ezt mutatják a mögöttünk hagyott időszak eseményei, például a brexit, és még további változások következhetnek be az előttünk álló fontos európai választásokon is. Gondolok itt Németországra vagy Franciaországra. Ilyen helyzetben minden országnak, így a V4-eknek is szükségszerűen meg kell határozni saját helyét és pozícióját a kialakuló világrendben. Magyarországon a növekedés meghaladja az EU átlagát, és bár a régióban vannak jobban teljesítő országok, mégis a következő évek kilátásai nagyon biztatóak. A beruházásoknak kedvező kamatkörnyezete van, lényegében nincs, illetve elképesztően alacsony az infláció, csökken az államadósság, az ország nemzetközi pénzügyi megítélése érdemben javult, 5 százalék alatti a munkanélküliség, nő az export, fejlődik az ipar. Magyarország az elmúlt két évtizedben nem volt ilyen kedvező helyzetben, ami óriási lehetőség. Persze vannak gyengeségek is. Súlyos probléma a tőkehiány, a demográfiai adottságok is komoly gazdasági kihívást jelentenek, szükség van az egészségügyi helyzet javítására. Drágább lesz a munkaerő, és az is nagy kérdés, hogy a technológiai forradalomban hogyan tud Magyarország jelen lenni.

Valamennyi visegrádi országra igaz, így Magyarországra is, hogy az uniós források felhasználása ma érdemben hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez, a gazdaság megerősítéséhez. Ezért sem mindegy, hogy hogyan sáfárkodunk a rendelkezésre álló forrásokkal. A 2007-2013-as fejlesztési ciklust sikerült forrásvesztés nélkül sikeresen és eredményesen lezárni. A 2014-2020-as fejlesztési időszakban azonban minőségileg új szintre léphetünk, hiszen nem a források megmentésére kell koncentrálnunk, mint 2007 és ’13 között, hanem a helyes felhasználásra.

(19.30)

Ebben a fejlesztési ciklusban arra is fel kell készülnünk, és ez mindenféleképpen új elem, hogy az uniós források 2020 után akár meg is szűnhetnek. Emiatt is született döntés a kormány részéről, hogy felgyorsítja a felhasználást, mert ezzel is a versenytársaink, például a visegrádi négyek elé akarunk kerülni. Ha most egy pillanatfelvételt készítünk, akkor a visegrádi összehasonlításban nincs miért szégyenkeznünk. Bár erről már volt szó itt a vita során, de azért ismétlés a tudás atyja, néhány számot én is megosztanék.

A meghirdetett forráskeretet tekintve Magyarország a V4-ek viszonylatában kiemelkedő, 93 százalékon áll a rendelkezésre álló keret arányában. Ezek február végi adatok, második helyen Csehország, majd Lengyelország és Szlovákia. Az igényelt támogatás, megint csak a rendelkezésre álló keret százalékában: Magyarország itt is kiválóan teljesít, második helyen Csehország, majd Lengyelország és Szlovákia. A leszerződött támogatások tekintetében is viszonylag jól teljesítünk, 49 százalékon áll Magyarország, majd Lengyelország, Szlovákia és Csehország, és a kifizetett támogatások esetében is nagy a különbség Magyarország és a többi V4-es ország között, Magyarország 22 százalékon áll, 6 százalékon Lengyelország, 4-4 százalékon pedig Csehország és Szlovákia. Az összehasonlított adatok alapján tehát kijelenthetjük, hogy nemzetközi viszonylatban is Magyarország nemcsak a szavak szintjén elkötelezett abban, hogy növekedjen hazánk versenyképessége és szélesedjenek a gazdasági növekedés lehetőségei, hanem a tettek mezején is bizonyít.

Fontos prioritás azonban az is, hogy a hazánkon belüli területi különbségeket is csökkentsük. 2007-13 között is megjelent a célok között, hogy a hátrányos helyzetű megyéket, például saját megyémet, Nógrád megyét és a térségeket a fejlesztési források hatékony felhasználásával felzárkóztassák, fejlesztési pólusokat hozzanak létre, dinamizálják a gazdaságot, de ez, ismerve az egy főre jutó megyei támogatási adatokat, közel sem sikerült. Bár 2010 után már sikerült elérni, hogy hazánk egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje, Nógrád megye végre felkerüljön Magyarország fejlesztési térképére, de az első fejlesztési ciklust megelőző tervezési időszakban, majd a 2007-2013-as fejlesztési ciklus első négy évében elszenvedett hátrányt, a támogatások elmaradását már csak enyhíteni tudtuk.

A 2014-2020-as időszakban azonban valódi paradigmaváltásra került sor, hiszen gazdaságélénkítéshez és a foglalkoztatási szint növeléséhez, vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztéshez kiemelt, közvetlen támogatást kaptunk. Ez a szá­mok nyelvén azt jelenti, hogy a Nógrád Megyei Önkormányzat 41 milliárd 130 millió forint, Salgótarján megyei jogú város pedig 9,2 milliárd forint jellegű keretösszeget kapott, amely mind a megye, mind a me­gyei jogú város viszonylatában fajlagosan a legmagasabb összeg. Ehhez hozzá kell venni Salgótarjánnak a „Modern városok” program keretében lehatárolt forrást, továbbá a közlekedésfejlesztést, a gazdaságfejlesztést, a vidékfejlesztést, a környezeti és ener­getikai fejlesztést, a humán fejlesztést és a közigazgatás-fejlesztést és a regionális fejlesztési lehetőségeket és a majdan a megyébe érkező támogatásokat.

Ezek a források és a kiemelt figyelem azt jelenti a mi életünkben, hogy a 2014-2020 vagy pontosabban a 2014-2023 közötti időszak a felzárkózás időszaka lehet Nógrád megye viszonylatában. Remélem, hogy így is lesz. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 305 2017.04.10. 4:35  185-360

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban négy fontos munkaerőpiaci programról kívánok szólni, a nyári diákmunka programról, a 2013 elején bevezetett munkahelyvédelmi akcióról, az „Út a munkaerőpiacra” programról és a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” programról.

Nézzük akkor a nyári diákmunka programot! Ennek a programnak a célja, hogy már diákkorban elősegítse a fiatalok munkához jutását, és ezzel nemcsak a korai munkatapasztalat megszerzését, hanem a jövedelemszerzés lehetőségét is biztosítja a fiataloknak. Különösen fontos, hogy a diákok a nyári munkavégzésen élesben szereznek ismereteket a munka világáról. A nyári diákmunka program a fiatalkori inaktivitás csökkentésére, a korai munkatapasztalat és munkajövedelem-szerzés elősegítésére indított program, amelynek keretében évről évre egyre több fiatal foglalkoztatása valósult meg. 2013-ban közel 16 ezer, 2014-ben 24,5 ezer, 2015-ben 27 400, 2016-ban pedig 26 100 nappali tagozatos diák nyári foglalkoztatását segítette a program.

Magyarország 2013. január 1-jén vezette be a munkahelyvédelmi akciót, amelynek keretében a munkáltatói adóterhek csökkentésével kívánja segíteni a hátrányos helyzetű munkavállalók munka­erő­piaci integrációját. A munkahelyvédelmi akcióterv kezdeményezi a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, és szakképzési kedvezményt nyújt.

A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények az alábbiak: a 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény, az 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény, a szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény, a tartósan álláskeresők utáni kedvezmény, továbbá a kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény. A beavatkozás nemcsak az új alkalmazottakra érvényes, és a kedvezmény igénybevétele nem jár plusz adminisztrációs költségekkel.

A harmadik program az „Út a munkaerőpiacra” program. Ennek keretében kerülnek végrehajtásra azok a munkaerőpiaci programok, amelyek a 25 éven felüli, hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak, az alacsony iskolai végzettségűek, a 25 év feletti fiatalok, a munkaerőpiacra gyermekgondozást vagy hozzátartozó ápolását követően visszatérők, az 50 év felettiek, a tartósan álláskeresők, valamint a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedés érdekében kilépők munkaerőpiaci integrációját célozzák. A résztvevők komplex, személyre szabott segítségben, szolgáltatásokban, képzésben és támogatásokban részesültek.

Az „Út a munkaerőpiacra” program megvalósítása a kevésbé fejlett régiókban összesen 102 milliárd forint, míg Pest megyében és Budapesten 10,4 milliárd forint keretösszeg felhasználásával 2018. december végéig folytatódik. A GINOP-nál 112 milliárd forint, a VEKOP-nál pedig 7,4 milliárd forint keretemelés várható, amellyel párhuzamosan a projektmegvalósítás időtartama is meghosszabbításra kerül, várhatóan 2021. október végéig.

(20.40)

Ami pedig a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” programot illeti, a kormány döntése értelmében az elkövetkezendő időszakban a cél a teljes foglalkoztatottság elérése. E cél eléréséhez az elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatást indokolt ösztönözni. Ehhez illeszkedik a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” segítő program, amelynek célja, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el, ezzel is elősegítve az egyik legfontosabb célkitűzésünk elérését, a teljes foglalkoztatás elérését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 48 2017.05.19. 6:18  1-78

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés legnagyobb erénye, hogy szinte mindenki számára megteremti annak lehetőségét, hogy egyet lépjen előre. Megfeszített, következetes és elkötelezett hétéves munkánk eredménye, hogy Magyarország, az ellenzék minden gáncsoskodása ellenére erősödött, és ez az erősödés lehetővé teszi, hogy most újabb lépéseket tegyünk a teljes foglalkoztatottság irányába, kiemelten támogassuk a munkából élőket, a családokat, és tovább erősítsük az ország biztonságát.

2010-ben a szocialistáktól egy csődben lévő országot vettünk át, eladósodott önkormányzatokkal, a devizahitelek miatt kilátástalan helyzetben lévő családokkal. A GDP-arányos bruttó államadósság jóval 80 százalék feletti volt, alacsonyabb bérekkel, sokkal kevesebben dolgoztak, ismeretlen volt az értékteremtő közmunka, büntették a nyugdíjasokat, és a korrupció is a nyakunkig ért.

A 2018-as költségvetés azonban lehetővé teszi, hogy a teljes foglalkoztatottság eléréséért tett lépéseket tovább folytassuk, csökkentsük a munkát terhelő adókat, és folytatódnak a béremelési programok a közszférában is. Kiemelten támogatjuk a családokat, többet szánunk az otthonteremtésre, folytatódik a minimálbér-emelés, adókat csökkentünk. Megerősítjük a terrorveszély miatt a terrorelhárítást és a határok védelmét, folytatódik az államadósság csökkentése, több jut az egészségügyre, az oktatásra, az útfelújításokra.

2018-ban stabil lesz az önkormányzatok támogatása is. Örömteli, hogy az önkormányzatok stabilitását biztosító támogatási rendszer 2018-ban is fennmarad, emellett jelentős európai uniós és hazai fejlesztési források állnak majd rendelkezésre. Ez különösen fontos Nógrád megyében, hiszen a hazai vagy uniós források bevonása, a fejlesztési elképzelések megvalósítása, a társadalmi felzárkóztatási programok továbbvitele szükséges a felzárkózási folyamat felgyorsításához. Márpedig, ha nincs stabil önkormányzati gazdálkodás, akkor nincs kiszámítható és előremutató települési fejlesztéspolitika sem. Ezek után talán nem kell külön magyarázni, hogy mit is jelent vagy pontosabban mit is jelenthet a stabilitást biztosító költségvetési tervezés.

A 2014-2020-as fejlesztési cikluson belül 2014-2015 a felkészülés, az erőgyűjtés, a programozás időszaka volt, 2016 a projektek, fejlesztési tervek előkészítésének és az első pályázatok beadásának időszaka, 2017 már a folyamatok felgyorsulásának, az első uniós projektek megvalósításának időszaka volt, 2018 pedig a kibontakozás, a gazdasági és települési prosperitás eddig nem látott mértékű felerősödésének időszaka lesz. Ez az egész országra, természetesen Nógrád megyére, ezen belül pedig választókerületemre, Kelet-Nógrádra is igaz lesz.

Tisztelt Ház! Régóta vártunk rá, de végre megszülettek az újabb, ezúttal a településeket is közvetlenül érintő terület- és területfejlesztési operatív program keretében megszületett döntések. Korábban már volt odaítélt támogatás, hiszen a négy- és ötszámjegyű utak fejlesztésére 2 milliárd 633 millió forint, a megyei foglalkoztatási paktumra 1 milliárd 24 millió forint, a két helyi paktumra, az egyik a nyugat-nógrádi ‑ Rétság-Balassagyarmat tengely ‑, a másik pedig a kelet-nógrádi, ami négy szabad várakozási zónát foglal magában, 2 milliárd 389 millió forint, tehát összesen 6 milliárd 46 millió forint került megítélésre.

Szóval ezúttal Nógrád megyében, Salgótarján megyei jogú város nélkül 13,9 milliárd értékű pályázati forrásról született döntés. 76 Nógrád megyei település kapott támogatást 130 sikeres pályázatára. A pozitív döntéseknek köszönhetően ipari parkok és iparterületek kerülhetnek kialakításra Bercelen, Szügyben, majd Bátonyterenyén és Pásztón. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztést tudunk megvalósítani Szurdokpüspökiben, ahol Hanák Kolosnak, a mátrai turizmus atyjának is emléket állító látogatóközpont kerül kialakításra, Taron Tar Lőrinc legendája elevenedik meg, Pásztón a Romkert újul meg turisztikailag, és Csehszlovákiától a trianoni döntést követően mintegy négy évvel később, 1924. február 15-én hazatért Somoskőújfaluban pedig a hazatérés múzeumát építjük meg.

A teljesség igénye nélkül, bölcsődét építünk Pásztón és Jobbágyiban, környezetbarát zöldfejlesztéseket valósítunk meg Bátonyterenyén. Települési, környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések indulnak Szécsényfelfaluban, Nagylócon, Palotáson, Sóshartyánban és Vizsláson. Önkormányzati energetikai korszerűsítéseket indítunk Szarvasgedén, Lucfalván és Márkházán, egészségügyi alapellátásban infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg Mátranovákon, Nemtiben, Kazáron, Mátramindszenten és Dorogházán. A szociális területen az alapszolgáltatások bővítésére kerül sor Szurdokpüspökiben, Bátonyterenyén és Taron. Az elkövetkező napokban újabb döntések várhatóak, ahol az érintett projektek szintén milliárdos támogatásban részesülhetnek.

Tisztelt Ház! A rendszerváltást követő legnagyobb volumenű fejlesztések indulnak Salgótarján megyei jogú városban is. A kormánynak fontos Nógrád megye, fontos Salgótarján, ezért nem véletlen, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban fajlagosan a legnagyobb támogatás került megítélésre mind a megyének, mind a városnak a TOP keretén belül. Színesebbé és még nagyszerűbbé teszi a képet az elmúlt év végi másfél milliárd forintos direkt fejlesztési támogatás az egykori bányászvárosnak és a márciusban megkötött mintegy 100 milliárd forintos lehetőséget magában foglaló „Modern városok” program, amely, valljuk be, soha nem látott és tapasztalt esélyt ad Nógrád megye székhelyének a felzárkózás felgyorsítására.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018. évi költségvetés megteremti annak lehetőségét, hogy a stabil alapokon nyugvó önkormányzati finanszírozás mellett Nógrád megye és Salgótarján megyei jogú város megvalósíthassa fejlesztési elképzeléseit. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 270 2017.12.04. 4:42  203-284

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Régóta vallom, hogy nincs feleslegesen elvégzett munka, és ez különösen igaz egy olyan megyében, amely a rendszerváltozás óta folyamatosan azzal küzd, hogy végre elinduljon a társadalmi és gazdasági felzárkóztatás folyamata.

Nógrád megye az elmúlt 27 év során sok formában, például egyedi kormányhatározat vagy a leghátrányosabb helyzetű megyék kiemelt támogatása, kapott jelentős forrást a problémái enyhítésére, de az igazi gondot az jelentette, hogy főleg a szocialista kormányok idejében még azt sem kapta meg, ami minimálisan járt volna. A támogatások elmaradása, a gyenge érdekérvényesítés, a 21-es út négysávosításának 2010-ig történő elszabotálása, a befektetői térképről való lemaradás azt eredményezte, hogy a legfontosabb mutató területén érdemi előrelépést nem tudtunk elérni, Nógrád megye és a fejlettebb térségek közötti fejlettségi olló tovább nyílt.

Céljaink elérése érdekében Nógrád megyében a 2010-es kormányváltást követően három fontos feladatot tűztünk ki magunk elé: ismét felkerülni hazánk fejlesztési térképére, dinamizálni a gazdaságot és megerősíteni a megyei identitást. A kormány kitüntető figyelmének, az önkormányzatok és a gazdasági élet szereplői partnerként történő megnyerésének és a döntéshozatali mechanizmus megváltoztatásának köszönhetően 2011-től végre egy érzékelhető fejlődési pályára állíthattuk Nógrád megyét.

Az igazi áttörést és a valódi történelmi lehetőséget azonban számunkra is a 2017-2020-as tervezési időszak lehetőségei jelentették. Ennek keretében a 21-es út négysávosítása Hatvan és Salgótarján között gőzerővel halad. 2019-re végérvényesen biztonságosabbá és gyorsabbá tesszük a közlekedést ezen az 52 kilométeres szakaszon, és bekapcsoljuk a térséget hazánk gazdasági vérkeringésébe, továbbá mind a 22-es, mind a 23-as főúton is egy jelentős felújítást tudtunk eszközölni.

A kormány vidékbarát és felzárkóztatást elősegítő döntésének köszönhetően fajlagosan a legmagasabb területfejlesztési operatív program támogatást kapta Nógrád megye, ez több mint 41 milliárd forint, de ugyanez elmondható a megyei jogú városok között Salgótarjánról is, hiszen eddig sohasem látott mértékű támogatást kapott fejlesztési elképzelései megvalósítására ‑ ez 9,2 milliárd forint.

A „Modern városok” program keretében egy nagyvonalú megállapodás született Salgótarján és a miniszterelnök úr között, amely magába foglal egy 21 milliárdos turisztikaiattrakció-fejlesztést és a Nógrád brand építését, egyházi létesítmények, templomok, parókiák, imaházak megújítását, barnamezős rehabilitációt, onkológiai centrum kialakítását, rekreációs fejlesztéseket, a duális képzéshez és a városközponthoz kapcsolódó beruházásokat, a közlekedés modernizálását és útfejlesztést is.

Szabad vállalkozási zóna lehet megyénk négy járása, és az egyedi kormánydöntés elérése is könnyebbé vált megyénkben. Továbbá jelentős iskola­felújítási program indul megyénkben; a kormányhivatal épületeinek és a szakképzési centrum több intézményének az épületenergetikai megújítása folyamatban van; fejlesztjük Hollókőt és Szentkutat; szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos fej­lesztések lesznek megyénkben; felsőoktatási infrastrukturális fejlesztést valósítunk meg; alsóbbrendű utakat újítunk meg; ipari parkok jönnek létre; kerékpárutakat építünk; támogatjuk az innovációt, a cégek munkahelyteremtő beruházásait; sertéstelepek jönnek létre; számtalan társadalmi felzárkóztatási programot indítunk. Szóval, fejlesztjük Nógrád megyét.

Tisztelt Országgyűlés! Bármekkorát is lépjünk előre, mégse gondoljuk azt, hogy ezáltal minden problémánk megoldódott! Nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, de van teendőnk bőven a jövőben is. Egyre jobb képet mutat az ipari termelés volumene. Jövőre nem lesz szabad építőipari kapacitás. Egyre több vendég keresi fel megyénket, és a vendégéjszakák száma is emelkedik, sőt a bérek is jelentősen emelkednek.

Végre megéljük azt Nógrádban, hogy döntő részben rajtunk fog múlni, hogy képesek leszünk‑e élni a lehetőségekkel. Jómagam mindig is optimista beállítottságú ember voltam, és nem gondolom azt, hogy a jövőt illetően változnom kellene. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)