Készült: 2020.02.28.11:10:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

191. ülésnap (2016.11.28.), 241. felszólalás
Felszólaló Becsó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:20


Felszólalások:  Előző  241  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan nem telik el úgy egy hét, hogy valamelyik ellenzéki párt ne jelentse be, hogy mit fog majd csinálni a választási győzelmüket követően. Persze, egyelőre viszonylag messze vannak a választások, és a jelenlegi felmérések sem az ellenzék győzelmi esélyeit vetítik előre, de ez nem zavarja az ellenzéki pártok képviselőit, sulykolják a maguk igazát, miközben megpróbálják lejáratni a kormánypártok képviselőit mindenféle előrángatott ügyekkel. Eleve abszurd, amikor a lejáratás és számonkérés az MSZP vagy a DK oldaláról érkezik, hiszen volt alkalmunk megismerni módszereiket, nyolcéves országromboló és patyolattisztának egyáltalán nem mondható tevékenységüket.

(18.30)

Azonban annak is van egy diszkrét bája, amikor a Jobbik részéről fogalmazódnak meg az MSZP-hez vagy a DK-hoz hasonló megjegyzések, megbélyegzések. Olvashattuk jobbikos politikustól, ez talán most a vitában is megerősítést kapott, hogy az előző és a mostani ciklus kapcsán is az a tapasztalatuk, hogy az európai uniós pénzek felhasználása továbbra is a korrupció melegágyát jelenti Magyarországon. (Szilágyi György: Így van!)

Jelenthetné persze a gazdasági növekedés megindítását, kreatív vállalkozói ötletek megvalósulását, munkahelyteremtést, innovációt, településeink fejlődését, térségeink gyarapodását, de a Jobbik egészen másra fókuszál, ha európai uniós pénzekről van szó, miközben először talán a saját házuk táján kellene söprögetni, ugyanis van mit söprögetni. Én a nagyon sok ügyből egyetlenegy ügyet szeretnék most kiemelni, talán a legnagyobb port felverő ügyet, ami Kovács Bélához kötődik. (Derültség a Jobbik soraiban.)

A kémügy nyilvánosságra kerüléséig a politikus nevét jóformán senki nem ismerte az országban, ami persze nem meglepő, hiszen nem ő volt a Jobbik kampányarca, interjúkat nem nagyon adott, nyilvánosságot nem nagyon vállalt. Bár szürke, de nem jelentéktelen politikusa a pártnak. Magyarországra történő visszatérése után rövidesen belépett a Jobbikba, megalakította a párt külügyi bizottságát, és a Jobbik által alapított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének kincstárnokaként is működött.

2014 májusában került nyilvánosságra a hír, hogy a Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézménye ellen, Oroszország javára folytatott kémkedés gya­núja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának fel­füg­gesz­tését. A politikus ellen 2014 áprilisának elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Ha kide­rül, hogy igazak a gyanúsítások, és Kovács tényleg az oroszoknak dolgozott, akkor akár nyolc év bör­tön­bün­tetést is kaphat. Bár szürke, de nem fukar poli­tikusa Kovács Béla a pártnak.

Az Állami Számvevőszék a Jobbik 2009-2010-es gazdálkodásáról szóló jelentésének talán legér­de­ke­sebb megállapítása a tagdíjakra vonatkozott. A bi­zony­latok szerint 2009-ben a tagdíjak 98,6 száza­lé­ka, 2010-ben 93,6 százaléka egy tagtól származott. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben 3,7 millió, 2010-ben pedig több mint 8 millió forintot egyetlen személy, egyetlen párttag vitt a Jobbikba. Utóbbi esetben tud­ható, hogy ez a magánszemély a kémkedéssel vádolt Kovács Béla volt. Kovács bőkezű támogatását még Vona Gábor is elismerte.

2016 szeptemberében újabb indítványt tett a leg­főbb ügyész az Európai Parlament elnökének Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A politikust kémkedés mellett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították. A Központi Nyomozó Fő­ügyész­ség 2017 januárjáig hosszabbította meg a Kovács Béla elleni, kémkedés gyanújával elrendelt nyomozás határidejét. Összefoglalva, visszatérve az eredeti kiindulási ponthoz, söprögetés ide vagy oda, de egy­értelműen kijelenthetjük, hogy a magyar emberek brüsszeli képviseletét sem bízhatjuk a Jobbikra.

És ha megengedik, akkor a konstruktivitás jegyében áttérnék Nógrád megyei kérdésekre, mert talán ez közelebb áll… (Közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük Szilágyi György: Így már értem!) A konstruktivitás jegyében. Elnézést, de a témához kapcsolódott mindaz, amit eddig is elmondtam. (Derültség, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Tehát folytatnám, amit elkezdtem.

Nógrád megye hazánk egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje, viszont nagy a munkanélküliség, kevés a jól működő, prosperáló cég a megyében, or­szá­gosan a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, és még mindig sokan keresnek boldogulást külföldön vagy fejlettebb térségekben. A rendszerváltást köve­tő­en szinte minden ciklusban volt olyan kormányzati döntés, amely próbálta segíteni a megyét, támogatta a felzárkóztatási folyamat megindítását. Voltak ked­vezőbb periódusok, és voltak lehangoló időszakok a megye életében.

Bizakodásra okot adó, örömteli időszak volt 1997 és 2004 között, amikor is kiemelt támogatást kapott megyénk, ipari parkok jöttek létre, jelentős zöldmezős beruházások valósultak meg, mun­ka­he­lyek létesültek. Sajnos, a 2004-et követő hat év már nem a felzárkózás folytatásáról, hanem a lesza­ka­dás­ról, a leépülésről szólt. 2010 adta meg az esélyt, hogy újra bátrabban tervezzünk, és sikeresen végigvigyük, majd lezárjuk a 2007-2013-as fejlesztési ciklust.

Az előző hétéves európai uniós fejlesztési cik­lus­ban néhány évnyi helybenjárást követően 2011-től gyorsultak fel az események, nyíltak meg nagyobb számban a pályázatok, és került felgyorsításra a rend­szer. Az uniós források hatékony fel­hasz­ná­lá­sá­nak köszönhetően felgyorsult a 21-es út négysá­vo­sí­tási programja, megújultak városaink, jelentős árvízvédelmi, turisztikai, településfejlesztési pro­jektek valósultak meg. Magyarán, megkezdődött Nógrád megye gazdasági felzárkóztatása, melynek folytatása kulcskérdés volt.

Ezért is örömteli, hogy a 2014-2020-as fej­lesz­tési időszakhoz kapcsolódóan eddig nem tapasztalt figyelmet és támogatást kaptunk. A terület- és te­le­pü­lésfejlesztési operatív program keretén belül ugyanis Nógrád megye 41 milliárd 130 millió forint, Sal­gótarján megyei jogi város pedig 9 milliárd 200 millió forint indikatív fejlesztési támogatást kapott. A megyének és a megyeszékhelynek megítélt támo­ga­tás fajlagosan a legtöbb a többi megyéhez vagy megyei jogú városhoz képest. Ehhez fog kapcsolódni a „Modern városok” program keretében a Salgó­tar­ján megyei jogú várossal történő megállapodás is, amely több fontos program megvalósulását fogja elősegíteni, bízunk benne, hogy a következő év elején ez realizálódni fog.

Összességében elmondhatjuk, hogy valódi és kéz­zel­fogható segítséget kaptunk, kapunk a kor­mány­zattól, forrásvesztéssel pedig egyáltalán nem kell számolnunk szűkebb hazámban sem. Néhány fon­tos adatot megosztanék még a tisztelt kép­vi­selő­tár­saimmal. Jelenleg az összes megyei forrás kö­rül­belül 75 százaléka van megnyitva. Csak szeretném jelezni, hogy a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban regionális szinten jóval kevesebb forrás volt meg­nyitva. Hozzáteszem, hogy 2011-2012 magasságában gyorsultak fel a folyamatok, kerültek nagyobb szám­ban megnyitásra források. Jelenleg Nógrád megyé­ben 17 felhívás jelent meg, és körülbelül 300 darab beérkezett támogatási kérelmet kell feldolgozni.

Elmondhatjuk, hogy nincs olyan forrásigény, legyen szó ipari terület kialakításáról, épület­ener­ge­ti­kai fejlesztésről vagy foglalkoztatási paktumról, amely teljes egészében nem kerül majd fel­hasz­nálásra. Természetesen számítunk a TOP forrásai mellett a kormányzat egyéb irányú támogatására is. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  241  Következő    Ülésnap adatai