Felszólalás adatai

DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvény módosításáról szóló T/17968. számú törvényjavaslat tárgyalása jó célt szolgál. A cél az elektronikus ügyintézés lehetőségének megalapozása. Alapkövetelmény a hagyományos papíralapú és az elektronikus iratok kezelésére egyaránt alkalmas szabályozás megteremtése, az európai uniós gyakorlathoz illeszkedő elektronikus levéltár kialakítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a vezetője felelősségi jogkörébe tartozik, de túlmutat az ő hatáskörén. A Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt a közigazgatási szervek egységes iratkezelési szabályozása megnevezésű projektben a MeH, a NKÖM, a Belügyminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselőinek részvételével dolgozták ki a módosítást, amit kormányhatározat ír elő.

Az érintett miniszterek saját felelősségi körükben dolgozták ki az iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályokat. A KEIR-projekt keretében került sor erre. Fő elemei: a levéltári törvény felhatalmazása alapján az iratkezelés szakmai irányítása Magyarországon első ízben jelenne meg önálló kormányzati feladatként. Lesz tehát gazdája az iratkezelésnek. Eddig a közlevéltárak kényszerültek a feladatellátásra, amihez sem feltételekkel, sem megfelelő felkészültséggel nem rendelkeztek. A kormányhatározat célja, hogy a szolgáltató közigazgatás fejlesztéséhez szükséges környezetet biztosítsa. Ennek elengedhetetlen része egy egységes követelményeken alapuló iratkezelési szabályozás, amely lefedi mind a hagyományos papíralapú, mind az elektronikus iratkezelés teljes folyamatát.

Az elektronikus iratkezelés egyre bővülő köre szükségszerűen felveti a szabványosítás igényét, ami azt jelenti, hogy az iratkezelési technikák és folyamatok az egységesítés felé haladnak. A KEIR-projekt részeként értelmezhető javaslat tartalmazza azokat a törvényi felhatalmazásokat, amelyek több, az iratkezelés tárgykörébe tartozó kormányrendelet és miniszteri rendelet kibocsátását teszik lehetővé; jelesül például az iratkezelés általános követelményeit meghatározó tervezett kormányrendelet vagy az iratkezelési szoftverekkel és az elektronikus iratok levéltárba adásával és tárolásával szemben támasztott követelményeket megállapító leendő miniszteri rendelet.

Azért fontos a levéltári törvény módosítása, mert alapvető célkitűzése a szolgáltató, ügyfélbarát közigazgatás kialakítása, a követhető, hatékony és gyors ügyintézés. Az intézkedésben is egységesebb és szigorúbb követelmények meghatározása és érvényesítése szükséges. Az egységesített, szabványosított követelmények a fegyelmezett és szakszerű iratkezelési gyakorlatot eredményezik, maradandó értékű iratok levéltárba került részének a megőrzését, használhatóságát segítik.

A 2205/2003. évi kormányhatározat alapját képező koncepció azt mondja ki, hogy a közigazgatás informatikai fejlesztési programjának ki kell terjednie a közlevéltárakra is. Nyilvánvaló, hogy az elektronikus iratok fogadásához szükséges feltételrendszer biztosítása nélkül a jövő igazgatási és történeti forrásai menthetetlenül elveszhetnek.

A szocialista képviselőket az a kérdés foglalkoztatta, mit jelent az, hogy a közfeladatot ellátó szerv csak olyan szoftvert alkalmazhat, amely külön jogszabályban meghatározott tanúsítvánnyal rendelkezik. A törvény 6. § (2) bekezdésében nevesítve ad felhatalmazást arra, hogy kikkel egyetértésben kell kialakítani ezt a rendeletet, amely meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezeket a szoftvereket alkalmazni lehessen ezeknek a szerveknek a működése során. Lesz tehát egy egységes kritériumrendszer, aminek meg kell felelni.

Tisztelt Ház! Az MSZP képviselőcsoportja nevében elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket.