Készült: 2020.07.05.16:56:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

81. ülésnap (2011.04.01.), 122. felszólalás
Felszólaló Simonka György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:33


Felszólalások:  Előző  122  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SIMONKA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemrégiben, amikor volt szerencsém itt az Országgyűlésben felszólalnom az alkotmányozási folyamatban a foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatosan, akkor azt mondtam, hogy a munkahelyteremtésről nekem, dél-békési embernek nincsenek túlzottan nagy illúzióim, hogy nagymértékű ipar telepedne a környékünkre, olyan nagy mértékű, ami meg tudná oldani hosszú távon is a munkanélküliség kérdését. Számunkra az agrárium és a román határ közelsége miatt a turizmus lehetősége jelenthetne újbóli fellendülést.

Amikor a vidékfejlesztésről beszélek, szintén ugyanezeket a gondolatokat élem meg, persze tisztában vagyok azzal, hogy a vidékfejlesztés ennél sokkal komplexebb kérdés. Ugyanúgy tartalmazza az infrastrukturális kérdéseket, a közút- és a vasúthálózat fejlesztését, mint a mezőgazdaságot és az ahhoz kötődő, ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket is, vagy éppenséggel a turizmus hozzáadott értékét.

A közúthálózatról zárójelben meg kell jegyezzem, hogy a választókörzetemben, Dél-Békésben a településeket összekötő útjaink katasztrofális állapotban vannak. Ennek érdekében az elmúlt 8 évben az előző kormányok nem tettek semmit, hogy ez megváltozzon. De a magasabb rendű, nemzetközi útjaink állapota is komoly gátja a helyi gazdaság beindulásának. Példaként említhetném a mára már járhatatlanná vált medgyesbodzási és kaszaperi utakat, a dél-békési körzet két legfontosabb útját. Arról már nem is beszélve, hogy talán Békés megye az egyetlen megye, amelyikben egyetlen négyzetméternyi autópálya sem található. Amikor vidékfejlesztésről beszélünk, akkor ezeket a körülményeket sem szabad elfelejtenünk.

Az új alkotmány kitér a termőföld védelmére is. Számunkra a vidékfejlesztés szempontjából is elsődlegesen fontos a mezőgazdaság újbóli helyzetbe hozása, ami másképp nem képzelhető el csak úgy, hogy a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar is újra be fog indulni, és mint ahogyan azt a dániai példa is jól mutatja, elsősorban a termelők kezén van. Persze mindenkinek önvizsgálatot kell tartania, mindenkinek felelősen kell hozzáállnia az ágazathoz, és a feketegazdaságot nem szabad tovább erősíteni. Csak így tudjuk elkerülni azt, hogy a magyar gazdák által megtermelt alapanyagok külhoni cégek logójával kerüljenek az üzletek polcaira. Másrészről a gazdák is részesüljenek azokból a javakból, amelyekből a jelen állapotban rendre kimaradnak.

Ha már újra kell építenünk a mezőgazdaság feldolgozóiparát - márpedig újra kell építenünk -, akkor ezekről se feledkezzünk meg. A rendszerváltozás után - mint mostanra már kiderült - külföldi cégek felvásárolták a feldolgozóiparunk jó részét, majd a többségét szinte a megvásárlás pillanatában halálra is ítélték.

(13.00)

Ezzel számtalan embert fosztottak meg a munkájától, és ellehetetlenítették azokat a gazdákat, akik eddig ezeknek az üzemeknek a beszállítói körébe tartoztak. Ennek köszönhetően állatállományunk nagymértékben lecsökkent, ami nagyban befolyásolta a növénytermesztés jövedelmezőségét, ezen keresztül kiszolgáltatottá téve a vidéken élőket.

Amikor az alkotmány L. cikkében arról beszélünk, hogy Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozások szabadságán alapszik, illetve Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az előnnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait, akkor véleményem szerint arról is beszélnünk kell, hogy a magyar gazda is azonos helyzetből induljon, mint a külföldi vetélytársai. Tehát véleményem szerint a vidékfejlesztés kérdésköre Békés megyében elsősorban az agrárium újbóli helyzetbe hozásán alapszik.

Ha ebben sikerrel járunk, akkor megtapasztalhatjuk azt, hogy a jelenlegi helyzettel szemben éppen a külföldi üzletek polcai lesznek tele első osztályú, kiváló minőségű magyar termékekkel. Hiszen erre minden lehetőségünk rendelkezésre is áll: természeti adottságaink, a napsütéses órák száma, a kiváló földminőség, a természetes vizeink mennyisége, illetve minősége, valamint az évezredes tapasztalataink mind azt mondják, hogy a magyar mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek újra húzóágazattá válhatnak, mint ahogy az a korábbi évszázadokban is volt. Természetesen idesorolom a tejipart, a húsipart, a malomipart, a cukoripart, a biogázüzemeket, valamint a mezőgazdasági kutatásfejlesztést és a gépgyártást is.

Véleményem szerint kiemelt támogatásban kellene részesíteni az őshonos, illetve a magyar tenyésztés során létrehozott állatfajtákat. Nem kell messzire mennem, mivel a választókerületemben, Mezőhegyesen négy olyan lófajtát tenyésztettek ki, amely egész Európa lótenyésztését meghatározta. Ezek olyan egyetemes értékek, amelyekről gondoskodnunk kell. Az új alkotmány preambulumába beleíródik az is, hogy büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Akkor, amikor a golyóstollról, a helikopterről, a karburátorról és a számítógépről beszélünk, akkor gondoljunk a mezőgazdasági értékeinkre is.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  122  Következő    Ülésnap adatai