Készült: 2024.03.28.15:28:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2004.11.02.),  229-253. felszólalás
Felszólalás oka Záróvita
Felszólalás ideje 1:27:55


Felszólalások:   229   229-253   253      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző asszony. Tisztelt Országgyűlés! A további támogatott javaslatok elfogadása kizárja az alapajánlás 26. pontját.

Most a támogatott módosító javaslatokról döntünk, a külön szavazásra kért indítvány kivételével. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 191 igen szavazattal, 136 nem ellenében elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a külön szavazásra kért indítványokról, valamint annak alternatíváiról döntünk.

Az ajánlás 20. pontjában Braun Márton és Hargitai János a 7. § módosításával azt kezdeményezik, hogy a szövetkezeti hitelintézetekre ne vonatkozzanak e törvény rendelkezései. Ez kizárja a kiegészítő ajánlás 19. pontjában szereplő módosító javaslatot, amelyben a gazdasági bizottság azt indítványozza, hogy csak bizonyos feltételek megléte esetén mentesüljenek a hitelintézetek a rendelkezések alkalmazása alól.

Először az ajánlás 20. pontjáról döntünk. A bizottságok ezt nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 146 igen szavazattal, 194 nem ellenében nem fogadta el.

Most a kiegészítő ajánlás 19. pontját teszem fel szavazásra a gazdasági bizottság indítványa szerint. Az előterjesztő és a költségvetési bizottság egyaránt támogatja, de a frakció kérésére külön szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 200 igen szavazattal, 144 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most azokról a módosító javaslatokról döntünk, amelyekről a Házszabály értelmében még szavazni lehet.

Az ajánlás 8. és 12. pontjaiban Font Sándor a 2. és 3. §-okat új rendelkezésekkel egészíti ki. A bizottságok ezt nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 8 igen szavazattal, 338 nem ellenében nem fogadta el.

Az ajánlás 24. pontjában Halmai Gáborné és Tóth Gyula a 7. § kiegészítésével azt kezdeményezi, hogy a szövetkezeti hitelintézet bizonyos feltétel esetén csökkenthesse adója összegét.

A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 4 igen szavazattal, 343 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 25. pontjában Halmai Gáborné, valamint Braun Márton és Hargitai János a 7. § kiegészítésével egyes részvénytársasági formában működő pénzügyi vállalkozásokat is kivesznek a törvény hatálya alól. A bizottságok ezt nem támogatják.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 158 igen szavazattal, 192 nem ellenében nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem szavazott az Országgyűlés. (Nem érkezik jelzés.) Úgy látom, hogy jelentkező nincs. Köszönöm szépen.

Zárószavazásra következő ülésünkön kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/11705. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/11705/60. és 63. számon kapták kézhez. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a részletes vita végén az előterjesztői zárszó már elhangzott.

Most a határozathozatalok következnek. Az előterjesztő az alapajánlás 2., 12., 20., 31., 32., 48. és 51. pontjait, továbbá a kiegészítő ajánlás 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8., 9. és 10. pontjait támogatja. Ezek elfogadása kizárja az alapajánlás 4., 5., 6., 11., 17., 27., 28., 29., 30., 33., 34., 37., 39., 41., 42., 43., 46., 47., 49., 50. és 56. pontjait.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 189 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 151 tartózkodás mellett elfogadta.

(20.40)

Tisztelt Országgyűlés! Most azokról a módosító javaslatokról döntünk, amelyekről a Házszabály értelmében még szavazni lehet.

Az ajánlás 1. pontjában Pap János az 1. §-ban a törvény új 1. §-ában a törvény célját megfogalmazó rendelkezések utolsó mondatának elhagyását kezdeményezi. A bizottságok nem támogatják.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 161 igen szavazattal, 188 nem ellenében nem fogadta el.

Az ajánlás 3. pontjában Lezsák Sándor az 1. §-ban a törvény új 1. §-át egészíti ki. Az informatikai bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 155 igen szavazattal, 195 nem ellenében nem fogadta el.

Az ajánlás 7. pontjában Pap János a 2. § (3) bekezdésében a törvény 2. § (3) bekezdésében a termékdíjköteles termékek körét módosítja, illetve egészíti ki. Az indítvány összefügg a 38. ponttal, így ezekről együtt határozunk. A javaslat elfogadása magában foglalja az ajánlás 8., 9. és 10. pontjait, valamint az ezekhez kapcsolódó módosító javaslatokat. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 192 nem ellenében nem fogadta el.

Most az ajánlás 8. pontjáról döntünk, amelyet Pap János terjesztett elő. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 159 igen szavazattal, 191 nem ellenében nem fogadta el.

Az ajánlás 9. pontjában Pap János a 2. § (3) bekezdésében a termékdíjköteles termékek körét a hígítókkal és oldószerekkel kívánja kiegészíteni. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 163 igen szavazattal, 190 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 10. pontjában Pap János a 2. § (3) bekezdésében azt javasolja, hogy a csomagolóanyag is termékdíjköteles termék legyen. A javaslat összefügg a 26. és 40. pontokkal, így ezekről együtt döntünk. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 193 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 13. pontjában Pap János a 4. §-ban a törvény 5/A. (3) bekezdésének módosítását kezdeményezi azzal, hogy a visszagyűjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást végző szervezettel is végeztetheti. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 162 igen szavazattal, 193 nem ellenében nem fogadta el.

Az ajánlás 14. pontjában Parragh Dénes és Tóth István, valamint Csáky András a 4. §-ban a törvény 5/A. § (3) bekezdésében a termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentesség szabályát egészíti ki. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 162 igen szavazattal, 189 nem ellenében nem fogadta el.

Az ajánlás 16. pontjában Parragh Dénes, Tóth István, valamint Csáky András a 4. §-ban a törvény 5/A. § (4) bekezdésének módosításával a mentességi szabályok alóli kivételek megszüntetését javasolják. A javaslat elfogadása kizárja a 15. pontot. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 165 igen szavazattal, 190 nem ellenében nem fogadta el.

Most az ajánlás 15. pontját teszem fel szavazásra Orosz Sándor és mások javaslata alapján. A környezetvédelmi és a mezőgazdasági bizottság támogatja, a költségvetési bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 5 igen szavazattal, 191 nem ellenében, 154 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 18. pontjában Pap János az 5. §-ban a törvény 5/B. §-ában a termékdíj visszaigénylésének szabályát kívánja megváltoztatni. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 153 igen szavazattal, 198 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 19. pontjában Orosz Sándor és mások az 5. §-ban a törvény 5/B. §-ában a termékdíj-visszaigénylési szabályban a hatáskörrel rendelkező szervezetet kívánják megváltoztatni. A környezetvédelmi bizottság támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 7 igen szavazattal, 195 nem ellenében, 151 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 21. pontjában Orosz Sándor és mások a 6. § (2) bekezdésében a törvény 5/C. § (8) bekezdésének elhagyását kezdeményezik, amely szerint bizonyos termékek után nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. A környezetvédelmi bizottság támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 9 igen szavazattal, 195 nem ellenében, 146 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 23. pontjában Parragh Dénes és Tóth István a 7. § (1) bekezdésében a törvény 7. § (1) bekezdésének módosításával a minisztériumi szolgáltatásmegrendelés szabályát kívánják megváltoztatni. A javaslat elfogadása magában foglalja a 22. pontot is. A környezetvédelmi bizottság nem támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 174 igen szavazattal, 175 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most az ajánlás 22. pontjáról döntünk, amelyet Csáky András terjesztett elő. A környezetvédelmi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 162 igen szavazattal, 192 nem ellenében nem fogadta el.

Az ajánlás 25. pontjában Parragh Dénes és Tóth István, valamint Csáky András a 7. § (2) bekezdésében a törvény 7. § (3) bekezdésének kiegészítésével azt javasolják, hogy az információs és reklámhordozó papír hulladékának hasznosítására is terjedjen ki a szolgáltatásmegrendelés. A javaslat magában foglalja a 24. pontot. A környezetvédelmi bizottság nem támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 160 igen szavazattal, 191 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

(20.50)

Most az ajánlás 24. pontjáról döntünk, amelyet Orosz Sándor és mások terjesztettek elő. A környezetvédelmi bizottság támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 7 igen szavazattal, 195 nem ellenében, 150 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A kiegészítő ajánlás 7. pontjában Podolák György a 9. §-t új rendelkezéssel egészíti ki, amelyben a lakossági szelektív gyűjtés fogalmát terjeszti elő. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 1 igen szavazattal, 348 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 35. pontjában Orosz Sándor és mások a 10. §-ban a törvény 21. § (2) bekezdésében azt javasolják, hogy a csomagolás tanácsadó testület összetételét és feladatait kormányrendelet állapítsa meg. A környezetvédelmi bizottság támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 5 igen szavazattal, 194 nem ellenében, 152 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 36. pontjában Orosz Sándor és mások a 11. § (2) bekezdésének nyelvtani módosítását kezdeményezik. A környezetvédelmi bizottság támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 13 igen szavazattal, 188 nem ellenében, 151 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 44. pontjában Orosz Sándor és mások, a 45. pontjában pedig Pap János alternatív díjtételt terjesztenek elő a kenőolaj díjára.

Először a 45. pontról döntünk. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 164 igen szavazattal, 190 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most a 44. pontról határozunk. A környezetvédelmi és a mezőgazdasági bizottság támogatja, a költségvetési bizottság nem támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 7 igen szavazattal, 194 nem ellenében, 150 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 52. pontjában Orosz Sándor és mások, 53. pontjában pedig Pap János a 4. számú mellékletben a reklámhordozó papír alternatív összegű termékdíjtételét határozzák meg.

Először az 53. pontról döntünk. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 159 igen szavazattal, 190 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most az 52. pontot teszem fel szavazásra. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 4 igen szavazattal, 197 nem ellenében, 153 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 54. pontjában Orosz Sándor és mások az 5. számú melléklet kiegészítésével azt indítványozzák, hogy a napelemmel működő berendezések termékdíjtétele kilogrammonként 20 forint legyen. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 7 igen szavazattal, 198 nem ellenében, 148 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 55. pontjában Pap János az 5. számú mellékletben az elektromos és elektronikai berendezések termékdíjtételeit kívánja megváltoztatni. A bizottságok nem támogatják.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 163 igen szavazattal, 191 nem ellenében nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem szavazott az Országgyűlés. Kérem, gombnyomással jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő.

Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazásra következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes honvédelmi tárgyú országgyűlési határozatok módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz érkezett módosító javaslatokról történő határozathozatal és a zárószavazás. Keleti György önálló indítványát H/11674. számon, a honvédelmi bizottság ajánlását pedig H/11674/2. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy az előterjesztői zárszó korábban már elhangzott, így most a benyújtott módosító javaslatokról kell határoznunk.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztő támogatja az ajánlás 1. pontjában szereplő indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 348 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott Házszabálytól való eltérésnek megfelelően most sor kerülhet a zárószavazásra is. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/11674. számú határozati javaslatot, annak imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 353 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a textil- és ruházati, valamint a bőr- és cipőipar súlyos helyzetének enyhítéséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz érkezett módosító javaslatokról történő határozathozatal. Farkas Imre, Kovács Tibor, MSZP, Latorcai János, Ivanics István, Fidesz, és Fülöp István, MDF, képviselők önálló indítványát H/10683. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig H/10683/5. és 7. számokon kapták kézhez.

Emlékeztetem önöket, hogy az előterjesztői zárszó a részletes vita lezárását követően már elhangzott. Most a határozathozatalok következnek. Ennek során nem döntünk az ajánlás 2. pontjáról, mert az nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztők az ajánlás 1. és 3., valamint a kiegészítő ajánlás 1. pontjában szereplő javaslatokat támogatják. Most ezekről határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 349 igen szavazattal, 4 nem ellenében elfogadta.

A zárószavazásra a következő ülésünkön kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló, az Országgyűlés 2004. május 10-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása. A Házszabály 110. § (2) bekezdésében és a házbizottság 1997. február 13-án, illetve 1998. november 26-án kelt általános érvényű állásfoglalása értelmében az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvény tárgyalása során a záróvita és a zárószavazás szabályait kell alkalmazni. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

A köztársasági elnök úr átiratát kiadtam a kijelölt bizottságoknak, az alkotmányügyi bizottságot pedig a zárószavazás szabályainak megfelelően a módosító javaslatok megtárgyalására is felkértem. A köztársasági elnök átirata T/8766/59. számon került kiosztásra. Az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, amelyeket az alkotmányügyi bizottság ma megtárgyalt, és ezekről ajánlást készített. Ezt T/8766/65. számon kapták kézhez.

Kezdeményezem, hogy a záróvitában a benyújtott módosító javaslatokat összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki a javaslatommal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a záróvita szerkezetére tett javaslatomat elfogadta.

Megnyitom a záróvitát, és elsőként megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, 10 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, belügyminiszter asszony. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

(21.00)

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Tisztelt Országgyűlés! Az szocialista-szabad demokrata kormány eltökélt a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjának megvalósításában. Egy idézetet mondok a köztársaság kormányának programjából, amely szerint a köztársaság kormányának határozott szándéka, hogy a szükségesnél nem nagyobb, a polgárok igényeihez és elvárásaihoz jobban igazodó, hatékonyan működő, ügyfélbarát közigazgatást alakítson ki. Nos, ez a törvény, amelyet most az Országgyűlés az Alkotmánybíróság által megállapítottak alapján fog kijavítani, és azt követően hatályba lép, egy átütő erejű változást hoz a közigazgatás rendszerének egészében és az önkormányzati rendszer tekintetében is. (Zaj.)

Csak emlékeztetni szeretném tisztelt képviselőtársaimat arra (Az elnök ismét megkocogtatja a csengőt.), hogy amikor az eredetileg benyújtott törvény parlamenti vitája folyt, akkor az Országgyűlés valamennyi frakciója, a patkó mindkét oldalán ülő országgyűlési képviselők egyetértettek abban, hogy az önkormányzatok kistérségi együttműködését, a kistérségek önkéntes alapon való létrehozatalát törvényben szabályozni szükséges, tehát ennek a céljával, célkitűzésével kapcsolatban egyetértés alakult ki. Szeretnék emlékeztetni arra is, hogy amikor ezt az Országgyűlés tárgyalta, akkor a jogszabállyal és a finanszírozással, a pénzügyi forrásokkal való ösztönzésben is mint elvben közmegegyezés látszott kialakulni. A részleteket illetően természetesen sok vitánk volt, amit az Országgyűlésben lefolytattunk. (Folyamatos zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! Én őszintén örülök annak, hogy a törvény (Az elnök ismét csenget.) tartalmi rendelkezéseit, szabályozását az Alkotmánybíróság nem kérdőjelezte meg, azt alkotmányosnak tartja. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította azt, hogy a felhatalmazás kérdésében olyan tárgykört is szabályozott a kormány, amelyet az Alkotmánybíróság megítélése szerint törvényben kell szabályozni. Nos, most itt ezt a korrekciót kell az Országgyűlésnek elvégezni, ez a javaslat az alkotmányügyi bizottság előterjesztésében fekszik az Országgyűlés asztalán.

Ezért én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ezt a módosító javaslatot, amit az alkotmányügyi bizottság ideterjesztett, szavazza meg, és segítsen abban, hogy azt a szándékot, amit egyébként az önkormányzatok és a kormány együttesen is kifejezett, hogy a kistérségi társulásokat ösztönözni kívánja, nos, ezzel a törvénnyel határozzuk meg ennek az alapjait, és adjunk arra lehetőséget, hogy ezen keretekben folytatódjék tovább az a már megindult és nagyon jó irányú folyamat, amely a kistérségi önkormányzati társulások ösztönzését jelenti.

Tisztelt Országgyűlés! Én ezt, hogy idáig eljutottunk, egy eredményes és sikeres történetnek tartom, hiszen az önkormányzatok maguk igazolták vissza azt, hogy a kormány jó úton jár. 144 kistérségben alakult meg a társulás valamilyen formája, 90 többcélú kistérségi társulás alakult meg, amelyek már a kormány által meghirdetett és elbírált pályázati rendszerben ebben az évben 7,7 milliárd forint támogatásban részesültek, és a területfejlesztési társulások is nagy számban alakultak meg. Ez azt jelenti tehát, hogy a 168 kistérségből 144-ben megalakult az együttműködésnek valamilyen formája.

Ez a siker nemcsak a kormány sikere, hanem az önkormányzatok és a kormány együttműködésének sikere és eredménye. Szeretnék ezért külön is köszönetet mondani annak a hat kistérségi társulásnak és azon kistérségi társulást vezető polgármestereknek, akik a modellkísérletben nagyon sokat tettek azért, hogy ez egy eredményes, szakmailag, szakmapolitikailag is egy sikeres történet legyen. Megérdemlik, hogy az Országgyűlésben konkrétan elhangozzanak ezek a nevek, hiszen nagyon sokat dolgoztak: köszönet tehát Marcali, Makó, Tab, Miskolc, Zalaegerszeg és Baja polgármestereinek, akik sokat segítettek abban, hogy ezt a programot megvalósíthassuk.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a program és a kistérségi törvény csak egy keret, de a tartalom a lényeg, hiszen ezzel az együttműködéssel lehetőség nyílik arra, hogy a kistérségekben, a falvakban, a kisvárosokban, a nagyvárosokban jobb iskolák, jobb szociális ellátás, óvodák, magasabb színvonalú közszolgáltatás működjön, hiszen a közigazgatás maga, az önkormányzati szolgáltatások nem öncélúak, hanem az a céljuk, hogy az állampolgárok számára magas színvonalú közszolgáltatásokat nyújtsanak.

Én tehát büszke vagyok arra a Medgyessy-kormány belügyminisztereként, amelyik a beterjesztője volt és a Gyurcsány-kormány belügyminisztereként, amelyik végigviszi ezt a folyamatot, hogy mi az elmúlt két évben ezen a területen többet tettünk, többet értünk el, mint az előző ciklusokban együttvéve.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Moraj az ellenzék, taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti időkeretben. Megkérdezem, hogy az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottság kíván-e előadót állítani nyolc-nyolc perces időkeretben. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék a bizottság részéről. (Senki sem jelentkezik.) Alkotmányügyi nincs, úgy látom, hogy más bizottság sincs.

Akkor megkérdezem a további hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani öt-öt perces időkeretben - az emberi jogi, oktatási, területfejlesztési bizottságokra gondolok. Ha van ilyen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy ilyen bizottság sincs.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek tíz-tíz perces időkeretben. Először megadom a szót Répássy Róbertnek, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. (Zaj.)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Köszönöm a szót, elnök úr. Egy példátlan jogalkotási eljárásnak nézünk elébe, és ami ennél rosszabb, hogy meggyőződésünk szerint ez az eljárás alkotmányellenes.

Miről van szó? Arról van szó, hogy ezt a törvényjavaslatot a köztársasági elnök úr kezdeményezésére megvizsgálta az Alkotmánybíróság, és azt mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a kistérségek területi beosztásáról, földrajzi beosztásáról nem rendelkezhet kormányrendelet, hanem azt törvényben kell szabályozni. Eddig a dolog rendjén is van. A kormány azonban azt a megoldást választotta, hogy a törvényjavaslatot jelentősen kibővítve, az általuk korábban rendeletként elkészített földrajzi beosztást mellékletként hozzácsatolta ehhez a törvényjavaslathoz.

És most jön az alkotmányellenes eljárás: az Országgyűlésnek, a képviselőknek, különösen az egyéni képviselőknek nem volt módjuk a parlamentben megvitatni azt, hogy vajon az egyes kistérségeknek milyen legyen a területi, földrajzi beosztása, vajon az egyes települések akarnak-e ahhoz a kistérséghez tartozni, vajon ezekhez a részekhez módosító indítványt kívánnak-e benyújtani a képviselők. Önöknek nem hiányzik az, hogy egy ilyen horderejű kérdésben az Országgyűlés nem tudott vitát lefolytatni?

Hogyha komolyan vesszük a feladatunkat, akkor nem fogadhatjuk azt el, hogy a kormány javaslatát mindenféle vita, módosító indítvány nélkül az Országgyűlés szentesítse. Ennek a javaslatnak ez egy érdemi, nagyon jelentős, terjedelmileg is jelentős módosítása, nem lehet azt megtenni, hogy az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők a jogukkal ne tudjanak élni, és ne tudjanak részletesen megvitatni egy ilyen kérdést. Ami ennél rosszabb egyébként, hogy nem tudták maguk az érintett települések sem megvitatni, nem tudtak erre felkészülni, mivel a kormányrendelet megalkotása utáni időben ez a törvényjavaslat olyan gyorsasággal került a Ház elé, hogy erre a települések nem tudtak felkészülni.

Tehát, tisztelt Országgyűlés, ez a megoldás mindenképpen nélkülözi azt, hogy a parlament érdemben foglaljon állást a kistérségekről, a kistérségek területi beosztásáról. Nagyon helytelen ez az eljárás, ahogyan mondtam, meggyőződésünk az, hogy alkotmányellenes is. Ez a törvény egyszer már elbukott az Alkotmánybíróság előtt, szerencsétlen, és mindannyiunk számára nagyon szerencsétlen fejlemény lesz, hogy valószínűleg egy következő alkotmánybírósági kontrollon is elbukik.

(21.10)

Kérem, ezért fontolják meg, hogy nem kellene-e ezt a javaslatot az elejétől kezdve, az általános vitától kezdve végigvinni a kormánynak, ha azt akarja, hogy a parlamenti képviselők el tudják látni a feladatukat. És a kormánypárti többségnek is figyelmébe ajánlom, ha el akarják látni a feladatukat, és az egyes településekkel egyeztetve fogadják el, hogy ki tartozik a kistérségekbe, akkor a kormánynak vissza kellene vonnia ezt a javaslatot, és egy új változatban benyújtani az Országgyűléshez.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Nem fogjuk megszavazni a javaslatot, már csak a formai, alkotmányossági kifogás okán sem. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót tízperces időkeretben Farkas Imrének, a Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon!

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság véleménye és állásfoglalása után sem oldódik meg a törvény valamennyi ellentmondása. A törvény jelenlegi formájában diszkriminálja azokat az önkormányzatokat, amelyek saját hibájukon kívül nem tudják a társulásba bevonni a kistérség valamennyi települését. Ezek az önkormányzatok a törvény alapján nem jogosultak költségvetési támogatásra, és a költségvetési törvény tervezete is így foglal állást ebben a kérdésben.

A miniszteri expozéban most elhangzott, hogy ez 22 kistérséget érint. Ezt, megmondom őszintén, nagyon soknak tartom, mert ezek azok a kistérségek, ahol több település, több kistelepülés nem kíván csatlakozni, és emiatt a többi település nem tud olyan helyzetet teremteni, hogy a kistérségből ebben mindenki részt vegyen. Ha 22 ilyen kistérség van, az nagyon sok, sajnos az én kistérségem, ahol képviselő vagyok, pont ilyen, és meggyőződésem, hogy a többi kistérségben is lesznek majd problémák ebből adódóan, mert a közoktatás, az egészségügy és a szociális ellátás kérdésében majd problémák fognak adódni abból, hogy a kormányrendelet mit ért azon a tartalmon, amit ma a törvény ezen a területen megfogalmaz.

Ennek a korrekciója érdekében nyújtottam be indítványt Jauernik István képviselőtársammal. Az volt a szándékunk, hogy ezt a feszültséget oldjuk, és ne teremtsünk ilyen helyzetet azoknak az önkormányzatoknak a számára, akik nem tehetnek arról, hogy nem minden település lép be a kistérségi társulásba. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez egy nagyon súlyos probléma, annál is inkább, mert a törvény azt is kimondja, hogy csak egyetlenegy ilyen társulást lehet egy kistérségben létrehozni, és ez további hátrányt jelenthet bizonyos önkormányzatok számára.

Sajnos, az alkotmányügyi bizottság egyharmada sem támogatta javaslatunkat, tehát szavazni most nem lehet róla. Úgy gondolom, ez nagyon súlyos ellentmondása lesz a törvénynek, amit a költségvetési törvényben is majd látni fogunk, és gondolom, még azt követően is, mert nem hiszem, hogy mindenki el fogja fogadni ezt az állapotot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselői felszólalásra következik Mikes Éva, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

DR. MIKES ÉVA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Asszony! Ennek a törvénynek a tárgyalásakor minden lehetséges fórumon felhívtuk az önök figyelmét arra, hogy kormányrendelettel a kistérségi beosztás nem szabályozható. Önök nem hallgattak az érveinkre. Most újfent felhívjuk az önök figyelmét arra, hogy ilyen eljárásban, a törvény mellékleteként a kistérségi beosztás nem emelhető be. Biztos vagyok abban, hogy önök most sem fognak hallgatni az érveinkre, és ezért kerül majd újból az Alkotmánybíróság elé ez a törvény.

Miniszter asszony az expozéjában említette, hogy az önkéntes társulásokról szóló törvény esetében a társulások elősegítésében egyetértettünk, ez így van. Az önkéntes társulások ügyében egyetértettünk, az erőszakos körzetesítésben nem értettünk egyet. Szeretném még arra is felhívni a figyelmet, hogy e szerint a törvény szerint, ha önök ezt megszavazzák, akkor mindenfajta országgyűlési szokásos eljárás nélkül, anélkül, hogy a képviselők ezzel érdemben foglalkozhattak volna, alapjául fog szolgálni egy olyan területi beosztásnak, amelyen belül költségvetési átcsoportosításokkal önök körzetesíteni fognak. Hiszen arról van szó, hogy az önkormányzatoktól átraknak pénzeket a társulásokhoz, szó nincs arról, hogy bármilyen módon pluszforrásokhoz jutnának a társulások.

Arra is szeretném még felhívni a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság világosan fogalmaz, ez az eljárás nem felel meg annak, amit előír, hogy ha kizárólagos törvényhozási tárgykörként minősíti ezt a területi beosztást, akkor ilyen módon ez nem szabályozható. Másrészt szeretném újfent elmondani önöknek, immáron nem is számolom, hogy hányadszor, hogy ennek a kistérségi területi beosztásnak semmifajta szakmai indokoltsága, semmifajta szakmai alapja nincs. Tehát nem véletlen az, hogy önök a normál törvényhozási eljárásban nem óhajtják ezt tárgyalni, hanem ehelyett azt az ámokfutást folytatják, amit közigazgatási reform címén a kormány immáron egy esztendeje folytat.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Felszólalásra következik Gémesi György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon!

DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Sajnos, hogy visszakerült a törvény a parlament elé, mert akkor is jeleztük valóban az alkotmányossági aggályokat. Elég világosan és tisztán leírta az Alkotmánybíróság a véleményét, és ezt megismerhettük. Ma sem oldódott fel ez a kérdés. Nem ehhez kívánnék hozzászólni, hiszen ez elhangzott, és ezzel ugyanúgy egyetértünk, hanem ahhoz, amit miniszter asszony mondott, hogy ez tulajdonképpen egy sikertörténet. Azt gondolom, lassan két és fél évvel a kormányzás után ennek a törvénynek az ilyetén formában való másodszori tárgyalása nem a sikertörténet jellemzője, hanem inkább egy végigerőltetett folyamat, aminek nekifutunk néhányszor, aztán vagy átvisszük a lécet, vagy nem.

Nem mennék vissza a törvénytervezettel és a törvénnyel kapcsolatos vitára és az abban elhangzottakra, de újra el kell mondani, hogy mi volt az eredeti cél. Az eredeti cél az volt nyilván, hogy hatékonyabban tudjuk a feladatot ellátni. Ezzel, azt gondolom, mindenki egyetért; mindenki, aki az önkormányzati rendszerben dolgozik lassan most már 10-15 esztendeje, hiszen tudjuk azt, hogy nagyon sok kérdésben valóban jó lenne a hatékonyságot fokozni. De semmiféleképpen nem ez a törvény lesz, ami ezt a hatékonyságot segíteni fogja. Önök ebben a törvényben olyan feladatokat, együttműködési javaslatokat tesznek le az asztalra, és olyan finanszírozási háttérrel biztosítanák ezeknek a feladatoknak a megvalósítását, ami jelen formában, az önkormányzati rendszer jelen állapotában, az együttműködési szándékok jelen stádiumában elég nehezen végrehajtható.

Az igaz, amit a miniszter asszony mondott, szép számokat, hogy hányan álltak már össze az elmúlt időszakban többcélú kistérségi társulásként. Nagyon megnézném, és jó lenne azt kiértékelni, hogy az elmúlt időszakban mik azok az együttműködési formák, amelyek gyakorlattá váltak. Hogyan tudtak megállapodni néhány valóban aktuális feladatellátással kapcsolatos kivétellel általánosan az önkormányzatok? Mert megítélésem szerint nem nagyon tudtak igazán a hatékonyság tekintetében eredményeket felmutatni az elmúlt időszakban.

Tisztelt Miniszter Asszony! 7,7 milliárdot osztottak szét törvény nélkül. Azok az önkormányzatok, amelyek nem társultak, mert látták, hogy a törvény az Alkotmánybíróság előtt van, akik törvényesen jártak el, azok ebből a pénzből nem kaptak. Önök szétosztottak 7,7 milliárd forintot, és olyan formában osztották szét ezt a 7,7 milliárd forintot, amit, kérem, miniszter asszony, engedje meg, hogy ne jellemezzek. És nagyon kíváncsi vagyok majd arra, hogy önök milyen formában fogják kontrollálni ennek a 7,7 milliárd forintnak a felhasználását. Azért azzal eléggé tisztában van az egész önkormányzati szféra, és nem kérdés számunkra, hogy az elmúlt 2-2,5 esztendő milyen finanszírozási hátrányt jelentett az önkormányzatok számára, milyen kivéreztetési folyamat részesei voltak a települések.

Itt 100-150-200 milliárdos nagyságrendek hangoztak el. Ebben az esztendőben, a költségvetés ismeretében is tudjuk azt, hogy milyen mínuszok vannak az önkormányzati források tekintetében. Önök 7,7 milliárd forinttal csodát próbálnak tenni. Ez a kettő abszolút nincs arányban. Nem lehet csodát várni abban a működési szándékban, amiben már nincs tartalék. Hiszen a létszámleépítéseken túl vagyunk, hiszen túl vagyunk azon is, hogy az önhibájukon kívül hátrányos településeknél az osztályok száma, az átlaglétszámok már szabályozva vannak.

(21.20)

Ahhoz, hogy egyáltalán egy település kiegészítő működési forrást kapjon, már az osztálylétszámok egy bizonyos számot el kell érjenek, tehát gyakorlatilag a belső tartalékok minimálisak. Az elmúlt időszak iskola-, óvodabezárásai is abba az irányba hatottak, hogy gazdasági és pénzügyi kényszerek miatt a települések megléptek bizonyos jellegű lépéseket. Nagyon sok kérdőjel van az önkormányzati szférában, jómagam és az önkormányzatok számára is, hogy mi az, ami tartalékként még felmutatható. Nem azt jelenti ez a dolog, hogy a Magyar Demokrata Fórum ellene van a települések együttműködésének; a települések ésszerű együttműködésére, a törvényben kereteket biztosító együttműködésre nyilván a Magyar Demokrata Fórum a jövő tekintetében kitörési lehetőséget, előrelépési lehetőséget lát.

De azért mondom el a gondolataimat, mert egész egyszerűen számomra hihetetlen, hogy miniszter asszony egy sikertörténetnek mondja ezt a háromszor megbukott vagy negyedszer majd megbukandó dolgot, ami egyébként semmi más formában nem volt lehető, nem történt volna meg, ha bizonyos jellegű, viszonylag olcsó pénzeket nem juttattak volna oda településeknek. Hány ilyen alakuló ülésen volt ott, miniszter asszony? Én egypáron ott voltam, amikor semmi más nem volt a cél, mint az, hogy hogyan lehet lehívni az ingyen állami pénzt. Na, ez nem jó megoldás! Miniszter asszony, ez nem jó megoldás, ez hibás döntés, ez rossz irány. Tehát az együttműködés, a hatékonyság kérdése, a tartalékok kihasználása mindenféleképpen jó irány lenne, de ez semmiféleképpen nem abba az irányba hat és hatott az elmúlt időszakban, hogy az eredeti célokat megvalósítsa.

Ezért sem tudja a Magyar Demokrata Fórum ezt az újra elénk kerülő törvényt és módosító javaslatokat támogatni. Abban mindenféleképpen partnerek vagyunk, hogy a pénzeket, az állami pénzeket hogyan lehet hatékonyabban felhasználni, de ez nem sikertörténet, igen tisztelt miniszter asszony, hanem ebben a formában egy zsákutca.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces fölszólalásra jelentkezett Boros Imre független képviselő. Öné a szó, képviselő úr.

DR. BOROS IMRE (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Kicsit 2002 őszére utalnék vissza, amikor ön és más minisztertársai is arról szóltak, hogy jelentős közigazgatási reformok lesznek regionális szinten, kistérségi szinten, amivel végül is nagyon egyet lehetett érteni, bár a regionális részét akkor is - és azóta ez beigazolódott - némi szkepszissel fogadtuk. De úgy gondoltuk akkor, hogy a kistérségi ügyre érdemes rástartolni, különösen annak függvényében, ahogy ön is említette, hogy esetleg ezek száma növekedhet 15-20-30-cal is. Zala megye esetében - amely az ország legtöbb településével rendelkezik, 250 fölötti településszámmal - úgy gondoltuk, hogy egy hiányt pótolunk, amikor javaslatot teszünk újabb kistérségek megszervezésére. Elsősorban arra gondoltunk, hogy vannak itt aránytalanságok, két kistérségbe ötvennél több, sőt az egyikbe talán száznál is több település tartozik, egyszerűen az irányítás lehetetlen. Ezért körbejárva a potenciális helyszíneket, megszondázva az ott érintett polgármestereket, lényegében mindenütt kijött, hogy az érintett területek ezt igénylik, kérik, így javaslatot is tettünk három újabb kistérség gründolására pacsai, zalalövői, illetve zalakarosi székhellyel. Ezzel a közigazgatási hivatal is egyetértett. Legnagyobb meglepetésünkre azonban a mellékletben ezt nem látjuk visszaköszönni, hanem marad az eredeti hatos beosztás.

Tájékoztatásul elmondanám, hogy a szomszédos Vas megyében, ami lélekszámra is kisebb, településszámra is kisebb, kilenc kistérség van, és olyan megyékben, ahol lényegesen kevesebb település van, szintén legalább hat vagy ennél több kistérség van, úgyhogy kérem ennek a javaslatunknak a támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Toller László, a Szocialista Párt képviselője.

DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem sokan voltunk a Házban, amikor a kistérségekről folyt a törvényjavaslat vitája. Azért néhány vélemény akkor is egybecsengett, és voltak markáns véleménykülönbségek. A vélemények abban csengtek össze, és ezt a hét önkormányzati szövetség több ülésén együttesen is megállapította, hogy a magyar önkormányzati rendszer kilencvenes törvényalkotása után ennek újabb szabályozásába bele sem kezdtek a kormányzatok, minthogy nem voltak igazán érdekeltek abban, hogy drasztikus változás legyen az önkormányzatiságban, meg sem kísérelték azt, hogy valami eltérőt az induláshoz képest létrehozzunk.

Mi lehetett a valami eltérő? Azt mindenki belátta, hogy az ilyen településmélységi szabályozás, ahol az autonóm és atomizált települések próbálnak valamiféle teljes igazgatást, teljes önkormányzatiságot megvalósítani, nem igazán járható út, sok szempontból pazarló, sok szempontból nem jól lehet ezek között a települések között elosztani a feladatokat. Azt hiszem, néhány képviselőtársam ellenzéki oldalon ebben egyetértett.

Abban is egyetértés volt, hogy a területfejlesztési szabályok korábban bizony-bizony a nagyvárosokat és a kistelepüléseket a szabályozás szintjén is elválasztották egymástól. Ebből a legklasszikusabb példa az volt, amikor a tervezési-statisztikai régión belül a kistérségekből a nagyvárosok kimaradtak, holott szerves kapcsolatban voltak valamennyi településsel a környékükön, tetten érhető volt az együttes munkaszervezés és közfeladat-ellátás igénye.

A harmadik ilyen egyetértés talán az volt közöttünk, hogy forrást lehet megtakarítani egyik oldalról, amely forrást érdemes visszafordítani az önkormányzatiságra, illetve az önkormányzatok feladatellátására. Ez az integráció végül is akármilyen laza, kényszertársulás vagy teljesen önkéntes társulás, erre módot és lehetőséget adott.

Innen fölfelé volt a vita közöttünk, hogy ezek milyen megoldások lehetnek. Markáns véleménykülönbség egyébként a kistérség létrejötte és a nagyvárosok kistérségi szerepvállalása tekintetében nem volt. Abban volt, hogy ez az együttműködés törvényi alapját tekintve - mondja az ellenzéki képviselőtársaink többsége - kényszertársulás legyen vagy pedig teljesen önkéntes társulás. A mi véleményünk az volt, hogy ha teljesen önkéntes és eshetőleges ez a társulás, amikor települések kimaradhatnak egy szerves egységből, amit azért a magyar közigazgatási történelem és történet lerajzolt, és ha kimaradnak egyes települések ebből a szerveződésből, akkor hogyan finanszírozzuk őket. Mi lehet egy olyan finanszírozási rendszer, ami tudja követni a mindenféle méhkasszerű kaptárosodását a településeknek? Erre nem tudott senki választ adni, és ezért mondtuk mi azt, olyan rendszert kell létrehozni, amely az együttműködés területét jól lehatárolja, hogy olyan együttműködést kell létrehozni, amelyben a résztvevők finanszírozását egy valamiféle igazságosság jegyében lehet megoldani. Erről szólt ez a törvényjavaslat, amit a kormány akkor beterjesztett, és valójában tartalmában magam is úgy ítélem, hogy sikeres törekvés volt.

Hát miért nem sikeres az a törekvés, ahol egy nem létező törvényt úgy hajtanak végre a települések, hogy önként és dalolva társulnak, annak reményében, hogy a közös feladatok ellátásához forrást kapnak? Miért nem sikeres az a szerveződés és törvény, amely törvény hatálybalépése nélkül mindössze 22 kistérség gondolja úgy - mert megfordíthatom Farkas képviselőtársamnak, barátomnak a véleményét, mindösszesen 22 kistérség gondolja úgy, és ebben néhány olyan település, a többség azért társult volna ott is -, hogy nem teszi teljessé ezt a társulást? Nálunk is voltak olyan kísérletek, úgy gondolta egy kistelepülés, hogy a többieket egy kicsit meghúzza, hogy több forrást kapjon a közösből, és az utolsó pillanatig ellenállt. De ezt tudjuk, mikor a kisajátítások kezdődnek egy városban, hogy az utolsó ház jár mindig a legjobban, akinek a tulajdonosa eladja az ingatlant.

 

(21.30)

Tehát én azt hiszem, hogy ha csak ezt a két faktort nézem, már sikeres volt ennek a törvényjavaslatnak a kísérlete. Ha azt tekintem, hogy végre elindul egy olyan integráció Magyarországon, ahol legalább az alapszintű feladatellátásban valamiféle racionális gondolkodás elkezdődhet, csak a szennyvízelhelyezést, a települések közötti utak együttes javításának megoldását célozzák, az már sikeres. Persze ehhez kell egy-két költségvetési forrás is, amelynek a nagyságrendjéről majd ezután fogunk vitatkozni, kedves Gémesi képviselőtársam. Tehát a folytatás az, hogy ha egy ilyen szabályozás megindulhat, akkor végre valami alulról elkezdődhet építkezni.

Nem idegen a körzetesítés gondolata a közigazgatástól '90 óta. A körjegyzőségek például milyen elvi alapon jöttek létre? Az igazgatást úgy lehet hatékonyan szervezni, hogy nem minden település tart építési ügyintézőt, nem mindenki tart gyámügyintézőt vagy szocpolost, hiszen az évi nyolc-tíz esetre egy aprófalvas településszerkezetben nem valószínű, hogy hatékonyan lehet működtetni ügyintézőket. Azt kérem, hogy egy ilyen integrációt próbáljunk meg együtt támogatni. Ebből lehet egy következő variáció, ami egy kicsit segíti a regionalitást az önkéntesség elvének a szem előtt tartásával.

Próbáljanak meg a megyék is konszenzusra jutni abban, hogy hátha legalább a mezoszintű ellátások területén bizony-bizony jó megoldásokat lehet a magyar közigazgatás egére rajzolni és vázolni. Ehhez kívánok sok sikert. S azért ne felejtsék el azt a véleményüket sem, amely egyetértést mutatott az alapkérdések tekintetében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Kósa Lajosnak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon!

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszternő! A kistérségi társulásokról szóló törvényjavaslatról szóló vita olyan körülmények között zajlott, hogy a képviselőknek nem volt módjuk elmondani, mi tetszik, illetve mi nem tetszik nekik. Olyan megoldást választottak, amivel ezt nem is lehet korrigálni, hiszen nem lehetett hozzá módosító indítványt sem beadni. Márpedig ez nagyon komoly probléma, mert a Házban sok olyan képviselő ül mindkét oldalon, akiknek fontos lett volna a véleményük a kistérségi társulásokkal, azok önkéntességével kapcsolatban. A mostani megoldás, hogy a törvényjavaslat egy mellékleteként vannak beosztva a kistérségek, abszolút önkényes. Éppen ezért nemcsak az eljárás alkotmányellenes, hanem ez a beosztás, ez a javaslat súlyosan diszkriminatív is.

Engedje meg, hogy teljesen érthetetlennek és magyarázat nélkülinek lássam azt, hogy az országban egyetlenegy település van a fővároson kívül, amelyik nem tartozik semmilyen kistérséghez, és ez Debrecen városa. Ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy Debrecen városának a mutatói a hozzá csatlakozó kistérségi társulásban a fejletlenebb települések mutatóit lerontanák, ezért esélytelenebbek lennének bármilyen pályázaton, hiszen gondoljunk Sopronra, Győrre, ahol ugyanez a helyzet, és mit tesz a véletlen, önöknek mégis sikerült Sopron, Győr, Pécs és minden magyarországi nagyváros mellé számtalan kistérségi partnert felsorakoztatni - persze kötelező érvénnyel -, csak Debrecen mellett nem találtak semmi ilyet.

Ezt annak idején is kifogásoltam, mert ezt a diszkriminációt nem tudtam elfogadni. Volt alkalmam még boldogult Medgyessy Péter miniszterelnök úrnál járni abban az ügyben (Zaj a kormánypárti oldalon. - Kovács Kálmán: Miért boldogult?) - miniszterelnökként boldogult -, hogy vajon megegyezik-e ez a kormány szándékával. A fogadóóráján személyesen arról biztosított, hogy ezen természetesen változtatni kell. Először ugyan azzal jött, hogy a Debrecen környéki kistelepülések nem akarnak Debrecen városához tartozni. Ez egyébként nem igaz. Én magam több polgármesterrel is beszéltem, akik szívesen vették volna, ha térségi feladatokat közösen látunk el, például azon egyszerű oknál fogva, mert Debrecenben a víziközműdíjak csak fele összeget tesznek ki, mint a tőlünk hat kilométerre és egyébként összeköthető településeken. Ott tehát a víziközműdíjak a miénknek a kétszerese. Ha meg tudták oldani ezt a problémát Győrben, Pécsett vagy Sopronban, akkor érthetetlen, hogy Debrecenben ezt miért nem tudták megoldani. Medgyessy Péter személyesen tett ígéretet arra, hogy ezt az ügyet korrigálni fogja. Akkor még nem tudtuk, hogy következnek az augusztusi sajnálatos események (Derültség az ellenzéki oldalon.), amelyek kapcsán Medgyessy Péter ígéretével most már tényleg nem tudunk mit kezdeni.

Arra viszont tényleg nincs magyarázat, hogy ez a törvény most olyan megoldást javasol, amiben minden debreceni állampolgárt kizárnak abból a lehetőségből, hogy kistérségként megalakulva pályázatokon vehessünk részt. Pedig nekünk is vannak feladataink, amiket szeretnénk ellátni. Ez a törvény nem rendelkezik arról, hogy mi van abban az esetben, ha egy kistérségben csupán egyetlenegy település van és nem több. A törvényben ez a hiátus most is benne van.

Még egy ilyen település van, a főváros. Ez a törvény a fővárost teljes egészében kívül helyezi a közös feladatellátáson, ami megint nehezen elfogadható, mert bizonyára még a minisztérium is el tudja képzelni, hogy a főváros számos olyan feladatot lát el a főváros környéki agglomerációból, amire mégiscsak kellene valamit mondani. Vegyük csak a tömegközlekedést! Tudjuk, hogy a tömegközlekedés annyira neuralgikus a fővárosban - de más regionális központokban is -, hogy még az adóemelés ódiumát is vállalta volna az adócsökkentések lánglelkű bajnokaként mutatkozó SZDSZ, csak hogy a tömegközlekedéssel kapcsolatban tudjon valamit csinálni. Márpedig a fővárosi tömegközlekedést a fővárosi emberek pénzéből finanszírozza az önkormányzat, de tudjuk, hogy a fővárosi tömegközlekedést igénybe vevők nagyon nagy számban pont az agglomerációból jönnek. Az a helyzet, hogy ennek a törvénynek a következményeképpen az ország állampolgárainak egyötöde teljesen kiesik ebből a rendszerből.

Innen látszik, hogy nem más ez a törvényjavaslat, mint egy szépségplecsni - amennyire persze szépségplecsninek lehet ezt a tákolmányt mondani - abban a programpontban, hogy valami kényszer van, mert valamit tenni kell a közigazgatási reformban. Ezt bevállalták, és mindenképpen át akarták erőltetni; pipáljuk ezt ki, mindegy, hogy álságos, amit csinálunk, mindegy, hogy tudjuk, hogy az önkormányzati térségi feladatokra 7 milliárd forint csepp a tengerben, és mindegy, hogy ez értelmes vagy sem, kizárjuk vele az ország lakosságának az egyötödét, csak valamit tudjunk csinálni. Tudjuk, hogy ketyeg a december végi ultimátum, addig kell valamit produkálni. Azt hiszem, hogy ez testamentumnak nagyon gyenge, kedves miniszter asszony. (Derültség az ellenzéki oldalon.)

Ráadásul azt a bravúrt követik el ezzel, hogy megint sikerül egy alkotmányellenes szituációba beleszaladni. Nemcsak azért - még egyszer hangsúlyozom -, mert az eljárás is rossz, hanem azért is, mert teljes egészében figyelmen kívül hagyják az ország lélekszámának az egyötödét, s úgy érzem, ez egy icipicit diszkriminatív, ha óvatosan akarok fogalmazni. S még egyszer mondom, az ügy érdemét pedig nem is kezeli. Azt gondolom, nem érdemes ilyen ügyeket felvállalni, a parlamentnek meg végképp nem. Egy ágazati miniszter - lelke rajta! Ennyit ér az ő szakmai becsülete, ezt lehet mondani. Tudomásul vesszük, mindenki úgy ítéli meg magát, ahogy gondolja. Ez senkinek nem válik a becsületére.

Miután Debrecen városát teljes egészében kizárták ebből az ügyből, én Debrecen városa nevében az Alkotmánybírósághoz fogok fordulni, mert nincs magyarázat arra, hogy ilyen diszkriminációt alkalmazzanak Debrecennel és az összes debreceni polgárral szemben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Toller László, a Szocialista Párt képviselője. (Zaj az ellenzéki oldalon.)

DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Nem élek a két perc lehetőségével, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, ha Kósa Lajos elolvasta volna a törvényt, ha Kósa Lajos elolvasta volna a törvényhez kapcsolódó egyéb szabályokat, akkor belátná, hogy semmiféle igaza nincs. Debrecen egy sajátos kistérségként van föltüntetve a törvényben (Derültség az ellenzéki oldalon.), úgy is hívják benne, hogy Debrecen kistérség.

Mindebből az következik, hogy mindazok a jogok megilletik Debrecent, mint bármelyik más kistérséget. Egyetlen gond van összesen, hogy ha Kósa Lajos pályázni akar, akkor vagy egyetért önmagával a pályázat benyújtását tekintve, vagy nem ért egyet önmagával. Ez az egyetlen dilemma, ami a Fidesz részéről fölmerülhet Debrecen tekintetében. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Kósa Lajos, a Fidesz képviselője. Parancsoljon!

 

(21.40)

KÓSA LAJOS (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársak! Bizonyára mindannyiuknak igaza van, aki ilyen vidáman fogja fel ezt az ügyet, de én mégiscsak képviselek 220 ezer embert Debrecenből. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiban.) Nekik az a lehetőség, hogy (Zaj. - Dr. Szekeres Imre: El kell olvasni a törvényt! Szégyelld magad! - Az elnök csenget.) önök kizárják őket a pályázati lehetőségekből, nem öröm.

Tudom, hogy ez önöknek nem számít semmit, számtalanszor bebizonyították már. De mégiscsak az a helyzet, hogy kértünk állásfoglalást a Belügyminisztériumból, pontosan annak kapcsán, hogy a törvény nem rendelkezik arról és nem ad szabályt arra vonatkozólag, hogy ha olyan kistérséget fogalmazunk meg, amiben csak egy település van, annak mi a teendője.

Nagyon cinikus módon - ám roppant jellemzően - a minisztériumból azt az állásfoglalást kaptuk, hogy természetesen kistérségként megalakulhatunk, de pályázni viszont nem tudunk, mert szerintük - mármint a minisztérium jogértelmezői szerint - erre lehetőség nincs, egészen addig, míg az ilyen típusú kistérségi feladatokban nem lesz kiterjesztően értelmezhető a törvény, és szerintük nem az. Hozzáteszem: ebben, ha valamiben, még nagyon konzekvens volt a Szocialista Párt, mert Debrecen esetében kiterjesztően értelmezni még semmit nem értelmeztek.

Ez is ilyen ügy, és én nagyon elgondolkoznék azon, hogy valaki adjon már értelmes magyarázatot erre, hogy mi ennek az oka. Mi annak az oka, hogy a 3200 önkormányzatból konkrétan Debrecent választották, aki nem tud kistérségként működni rendesen? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És ezt meg kell válaszolniuk 220 ezer embernek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Nagy taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gulyás József, a Szabad Demokraták Szövetségétől, tízperces időkeretben. Parancsoljon!

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Lamperth Mónika belügyminiszter asszony azzal kezdte a felszólalását, hogy a kormánypártok, a kormány eltökélt, elkötelezett az önkormányzati rendszer és a közigazgatási rendszer átfogó reformja mellett.

Nos, ezt a törekvésünket megfogalmaztuk a 2002-ben elfogadott kormányprogramban is, és a kormányprogram elfogadását, a kormány megalakulását követően meg is kezdődött az érdemi munka a Belügyminisztériumban és a különböző szakmai műhelyekben. Ennek a munkának az eredményeivel szembesülhettek a kormány által bevont szakértők, szakmai szervezetek, az önkormányzati érdekszövetségek 2003 folyamán.

Az elmúlt évben a Belügyminisztérium érdemi egyeztetést kezdeményezett a négy parlamenti párt képviselőinek bevonásával és az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával. Ennek az egyeztetésnek egyik korai fázisában világossá vált, hogy az ellenzéki pártok, az ellenzéki frakciók nem partnerek abban, hogy az önkormányzati rendszer átfogó reformját közösen ez az Országgyűlés meglépje. Egy dologban volt egyetértés: hogy legalább a kistérségi társulások ügyében előre tudunk lépni. S amikor idáig eljutottunk, akkor ennek a kistérségi társulási törvénynek az előkészítéséhez érdemben hozzálátott a Belügyminisztérium.

Ennek az előkészítő munkának különböző fázisaival megint csak szembesülhettek a parlamenti pártok és azok frakciói. De szembesülhettek az önkormányzati érdekszövetségek is. Amiről ma nem esett szó, az önkormányzati érdekszövetségek egyértelműen igenelték ezt a változást, egyértelműen kiálltak annak a szükségessége mellett, hogy a kistérségi társulásokat illetően végre átfogó módon kerüljön sor szabályozásra. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.)

Tavaly év végén a Belügyminisztériumban már kodifikált szöveg született, az önkormányzati érdekszövetségek el tudták volna fogadni, hogy törvény erejével jöjjenek létre a társulások. Ennek jegyében készítette elő a kormány a javaslatát. Ugyanakkor az általános vitában világossá vált, hogy az ellenzéki pártok nem partnerek ebben a megoldásban, annak ellenére sem, hogy a rendszer szereplői, tehát az önkormányzatok támogatták volna ezt a megoldást. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ezzel együtt a kormánypárti frakciók - felmérve ezt a helyzetet - előálltak egy olyan modellel, amelyet önök igeneltek: legyen önkéntes a társulás, és az önkéntes társulásra vonatkozó törvényjavaslatot végre elfogadta az Országgyűlés.

Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság döntése után előállt egy új helyzet, amit kezelni kell. Ennek a kezelésére készült egy előterjesztés, de ma nem ezt vitatják az ellenzéki pártok, hanem teljesen más ügyeket hoznak ide: a finanszírozás ügyét, a források ügyét. Azt gondolom, hogy ez a szabályozás, amelyről tavasszal döntöttünk - és amelyet ha most megerősítünk, akkor új keretet teremt a kistérségi társulások számára -, megteremti a lehetőségét annak, hogy azon keretek között, amelyekre az ellenzék adja az áldását, hiszen az átfogó reformhoz, a szükséges reformhoz nem adta az áldását, ezen szűk keretek között igenis jobb legyen a kistérségekben az önkormányzatok által ellátott feladatok színvonala, gazdaságosabb legyen ez a feladatellátás. Ezért támogatja a Szabad Demokraták Szövetsége ezt az előterjesztést.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás jogával a képviselők részéről. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs több képviselő.

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom.

Megkérdezem Lamperth Mónika belügyminiszter asszonyt, hogy kíván-e reflektálni a vitában elhangzottakra. (Dr. Lamperth Mónika jelzi szólási szándékát.) Úgy látom, hogy igen. Parancsoljon, öné a szó. A képviselőket pedig megkérem, hogy legyenek szívesek türelemmel és lehetőleg csöndben hallgatni a belügyminiszter asszonyt.

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! (Zaj. - Az elnök csenget.) Úgy kezdődött most ez a vita, hogy a Fidesz képviselői közül Répássy képviselő úr és később Kósa képviselő úr is azt mondta, hogy nem alkotmányos ez a megoldás, merthogy nem lehet erről vitatkozni. Majd ezt követően a vitában hosszasan elmondták az érveiket. Ez volt az első ilyen állítás.

Majd ezt követően azt mondták a fideszes képviselők, hogy nem alkotmányos ez a megoldás, amit most csinálunk a parlamentben, mert nem lehetett módosító indítványt hozzá benyújtani; miközben nyújtottak be módosító indítványt, és Boros képviselő úr konkrét módosító indítványok mellett mondta el az érveit.

Én tehát szeretném világossá tenni, hogy az Országgyűlés házszabályszerűen jár el, hiszen a Házszabály mondja azt, hogy az Alkotmánybíróság észrevételei alapján ebbe a stádiumba kell visszahozni a törvényt. Lehet róla vitatkozni az alkotmányügyi bizottságban és a plenáris ülésen most. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Ez volt tehát a vita, amit lefolytattunk, és lehetett hozzá módosító indítványokat is benyújtani, amiről szavazni fogunk.

Nos, én az ilyen komolyságú fölvetésekkel, amikre itt most a választ megadtam, nem kívánok érdemben foglalkozni a válaszadásban, de volt néhány nagyon komoly, megfontolást igénylő észrevétel és javaslat, ezekre nagyon röviden szeretnék kitérni.

Amit Farkas Imre képviselő úr mondott; azt mondta, hogy ez a törvény ellentmondása, hogy azok a települési önkormányzatok, akik azért kerülnek, ha úgy tetszik, kívül a kedvezményezett körön, mert néhány települési önkormányzat nem akar társulni, ez az én fölfogásomban nem a törvény ellentmondása, hanem egyszerűen arról van szó, hogy valamilyen módon a jogszabály nyilván ösztönözni akarja a társulást, és ehhez szabályokat határoz meg.

Megmondom őszintén, hogy nekem is összeszorul akkor a torkom, amikor látom, hogy hihetetlen nagy erőfeszítést tesznek települések, térségek; a saját választókerületem körzetét is mondhatom példának: 77 település van a Kaposvár város környéki társulásban, ahol 75-en komplex társulásra hozták meg a testületi döntést, és két település miatt nem jött létre százszázalékosan a társulás.

Igen, azt gondolom, hogy ez mindenképpen azt jelenti, hogy további érvekre és további ösztönzésre van szükség annak érdekében, hogy ezek az önkormányzatok is meghozzák a döntést, hiszen a társulás önkéntes. És azt is készséggel elfogadom, hogy a szabályozásban az úgymond, finombeállításnál a gyakorlati tapasztalatok alapján esetleg változtatni kell majd a törvényen is, az egyes pályázati kiírásokhoz kapcsolódó kormányrendeleten is, hiszen egy ilyen átalakulás a közigazgatásban sehol a világon nem történik egyik hónapról a másikra vagy egyik évről a másikra. Igen, ehhez türelmes, szívós munkára van szükség, és erre a kormány természetesen kész.

(21.50)

Amit Gémesi képviselő úr fölvetett, hogy jó lenne a tapasztalatokat a hatékonyság szempontjából ösztönözni, tájékoztatom a tisztelt Országgyûlést, készülünk erre, lesz ilyen konferencia, amelyre valamennyi kistérséget meghívjuk, és részletesen, mélységében, szakmai szempontból is szeretnénk végigmenni valamennyi területen.

Az, ami a Zala megyei kistérséget illetően a módosító indítvány melletti érvelésnél elhangzott Boros képviselő úr szájából, nos, ebben a stádiumban nem támogat a kormány egyetlen olyan módosító indítványt sem, amely a kistérségek további szerkezeti átalakítását kezdeményezi. Jóllehet igaz az, hogy egy olyan térségben, mint például Zalaegerszeg város környéke, amely aprófalvas településszerkezetben nagyon sok kistelepülést egyesít, sokkal nagyobb szerepe van a mikrotérségek megalakulásának és a kistérségtől a mikrotérségekre való feladatdelegálásnak. De nem zárom ki, hogy megfelelő időbeli tapasztalat után ez korrekcióra és felülvizsgálatra kerüljön. Azt gondolom, erre szükség lesz a későbbiek során.

Az álláspontom az, hogy a társulások jövő évi ösztönzésében nemcsak annak a 90 komplex társulásnak kell a kedvezményezetti körbe bekerülniük, amelyek a megfelelő határidőben az első pályázatnál nyújtottak be sikeres pályázatot, hanem mindazoknak, amelyek most alakulnak. Ezért a kormány új határnapot fog majd kitűzni, és mindazok a kistérségi társulások, amelyek e határidőben megalakulnak, a jövő évben kaphatnak abból a pótlólagos támogatásból, amelyet a költségvetési törvény határoz meg.

Végezetül Debrecen ügyében nem akarom megkerülni a kérdést. A képviselő úr mint Debrecen polgármestere elmondta, hogy 220 ezer ember képviseletében teszi fel a kérdést, hogy miért nem alakult meg a környező településekkel együtt a debreceni kistérség.

Képviselő Úr! Én azt nem tudom, hogy az a 220 ezer ember, akire ön most hivatkozik, tudja-e, miért nem akartak Debrecennel társulni a környező önkormányzatok. Ugyanis erről van szó. (Zaj a Fidesz padsoraiban.) A képviselők valamiért lázasan ordítoznak befelé. Nem erről van szó, képviselő úr, hanem arról, hogy a kistérségek megalakulása körüli önkormányzati egyeztetést minden egyes megyében a közigazgatási hivatalok vezetőire bíztam. A közigazgatási hivatalok vezetőinek szakmai felelőssége az, hogy az önkormányzatokkal konszenzusos állapotot alakítsanak ki. Ez mindenütt - néhány kisebb vitától eltekintve - normális mederben sikerült. Én tehát azt gondolom, sem a kormány, sem mások nem felelnek azért, hogy Debrecen környékén ilyen helyzet alakult ki.

De a képviselő úr tudja azt, hogy én itt a parlamenti folyosón kezdeményeztem, váltsunk szót arról, hogyan lehetne Debrecen tekintetében ebből a helyzetből kikerülni. Nem mutatott nagy fogadókészséget. Ígérem, én ezt nem teszem többet, ellenben belügyminiszterként továbbra is dolgozni fogok azon - függetlenül attól, hogy Debrecen környékén az önkormányzatok valamiért nem akarnak önökkel együttműködni olyan mértékben, mint ahogyan az kívánatos lenne -, hogy mégis valami olyan konstrukció kialakuljon, amely ebben a kistérségi szisztémában jobban ösztönzi egy nagyváros és a térsége együttműködési szándékát.

Egyébként az, hogy pályázati pénzektől elesik Debrecen városa, ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Attól a speciális támogatástól, amely több települési önkormányzat közös feladatellátását célozza, persze igen, mert bármilyen módon próbálja a képviselő úr itt csűrni-csavarni a tényeket, Debrecen települési önkormányzata egy települési önkormányzat, függetlenül az ön okfejtésétől.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt kérem, az Országgyûlés szavazza meg ezt a módosító indítványt, mert meggyőződésem, hogy az önkormányzatok számára fontos törvényről fog most az Országgyûlés dönteni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról döntünk. Ennek során nem határozunk az ajánlás 2. pontjáról, mert az nem kapta meg az alkotmányügyi bizottság szükséges támogatását.

Elsőként az ajánlás 1., 3., 4., 5. pontjait teszem fel szavazásra, ezeket valamennyi bizottság támogatja. A javaslat elfogadása kizárja az ajánlás 6., 7. és 8. pontját. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. -- A kijelzőn 187 igen, 0 nem és 189 tartózkodó szavazat látható.))

Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy nem határozatképes az ülésünk. Megkérem a frakciók vezetőit, biztosítsák a határozatképességet, utána megpróbáljuk még egyszer a szavazást.

Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szavazunk. A kérdés ugyanaz, amit az előbb már felsoroltam, nem ismételném meg. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 191 igen és 2 tartózkodó szavazat mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyûlést, elfogadja-e a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt az iménti módosításokkal együtt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Tisztelt Országgyűlés! Ismét nem határozatképes az Országgyûlés, 190 igen és 1 tartózkodó szavazat látható, 193-an nem szavaztak a parlamentben.

Ismételten kérem a frakcióvezetőket, biztosítsák a határozatképességet. Ismét megpróbáljuk a határozathozatalt.

Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazás következik. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

191 igen és 2 tartózkodó szavazat mellett az Országgyûlés az előterjesztést elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Még két szavazásra, személyi javaslatok megtárgyalására kerül sor.

Az Országgyûlés elnöke a Házszabály 19. § (2) bekezdés g) pontjának megfelelően személyi javaslatot terjeszt elő H/12452. számon. Ebben azt kezdeményezi, hogy az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságába Suchman Tamás helyett Németh Erikát a bizottság alelnökévé, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságba Németh Erika helyett Szabados Tamást, az ifjúsági és sportbizottságba Burány Sándor helyett Alföldi Albertet, az oktatási és tudományos bizottságba Kozma József helyett Alföldi Albertet válassza meg a bizottság tagjává.

 

(22.00)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a személyi javaslattal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a személyi javaslatot 290 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében a megválasztott bizottsági tisztségviselőknek és tagoknak eredményes munkát és sok sikert kívánjak! (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a napirend elfogadásakor az Országgyűlés határozott arról, hogy a mai ülésünkön nem döntünk a Fidesz képviselőcsoportjának kérelméről, amely az ügyrendi bizottság 41/2002-2006. számú eseti jellegű állásfoglalásának elutasítására irányult.

Tisztelt Országgyűlés! Egy szavazásra még visszatérünk, amit elődöm későbbre utalt. Ez pedig nem más, mint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló T/12192. számú törvényjavaslat. Kérem, szavazzanak! (A szavazógép nem működik. - Szabó Imre, dr. Vastagh Pál, dr. Szekeres Imre: Nem veszi be a kártyát!) Bocsánat, mi a probléma? A kártyákat kérem behelyezni a kártyaolvasóba, tisztelt képviselőtársaim, mert úgy látom, hogy a szavazógép nem működik. Tessék ellenőrizni a kártyáikat, tisztelt hölgyek és urak, mert szavazásra kerül sor. (Dr. Szekeres Imre: Nem működik a gépem!) Nem működik a gép, nagyszerű! Kérném szépen a technikus kollégákat, biztosítsák a rendszert, hogy szavazni lehessen mindenkinek!

Úgy látom, hogy Göndör István frakcióvezető-helyettes úr ügyrendi felszólalást kér. A gép nem működik. Parancsoljon! Kérem, figyeljenek, tisztelt képviselőtársaim! Öné a szó, frakcióvezető-helyettes úr. (A szavazógép ismét működik. - Göndör István mikrofonja nem működik.) Göndör István frakcióvezető-helyettes úrnak kérnék szépen hangot biztosítani. (A táblán megjelenik Göndör István neve.) Kérném szépen a képviselő úr mikrofonját bekapcsolni. (Göndör István: Elmondom mikrofon nélkül, elnök úr.) Nem, képviselő úr, tessék biztosítani a hangot a képviselő úrnak! (A mikrofon továbbra sem működik.) Kérem, akkor a kézi mikrofont tessék hozni! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Túlbeszélted az időt! - Csenget. - Göndör István elé hordozható mikrofont helyeznek.)




Felszólalások:   229   229-253   253      Ülésnap adatai