Készült: 2024.03.29.15:48:51 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 377 2000.09.26. 1:01  376-378

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tárgyi egyezményt 1997-ben írták alá a csatlakozó országok. Az egyezmény alapvető célkitűzése, hogy az európai közúti közlekedésben részt vevő járművek mind közlekedésbiztonsági, mind pedig környezetvédelmi szempontból feleljenek meg az egységesen kialakított nemzetközi normáknak.

Az elmúlt évek során már oly módon korszerűsítettük a közúti járművek időszakos vizsgálatával kapcsolatos szabályozásunkat, hogy megfeleljen a vonatkozó közösségi jogszabályoknak is. Ennek eredményeként az egyezmény elfogadása és hazai bevezetése a jelenlegi szabályozásnak csak kismértékű módosítását igényli. Ugyanakkor hozzájárul a nemzetközi és hazai járműállomány minőségének javításához, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból való korszerűsítéséhez.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 493 2000.09.26. 2:02  490-493

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak, hisz egy nagyon régi témáról van szó, és a képviselő úr valóban már többször szót kért ebben az ügyben.

Nagyon röviden - ilyen késői órán - csak annyit mondanék, hogy nyilvánvaló, hogy nagyon sok olyan elkerülő út van az országban, amit meg szeretnének építeni, és nagyon sok képviselő van, aki majd módosító indítványokat fog beadni a különböző témákban. Valóban, a 4-es számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakasza szerepel a központi költségvetésben a kiemelt beruházások között, egyelőre olyan összeggel a tervezetben, amely kétségessé teszi az egy ütemben való továbbépítését.

Azt is el kell azonban mondani, hogy hosszú évek után végre most került sor arra, hogy valóban, a nyomvonalon érintett területeket megszereztük, megtörtént a terület régészeti feltárása is részben, és valóban most már hosszú évek után a jövő év elejére a beruházó készen állhat az út- és hídépítési munkák elindítására.

Azt is el kell mondanom, hogy Hajdúszoboszló nincs elfeledve, és a kormánynak az infrastruktúrafejlesztési programja mindenképpen az elmúlt években is Hajdúszoboszló számára is biztosított előnyöket. Gondoljunk itt csak arra, hogy a 33-as számú főúton keresztül Hajdúszoboszló megközelítése lényegesen gyorsabbá és korszerűbbé vált a 33-as számú főút felújításával.

Természetesen tudjuk azt, hogy az elkerülő út a város építésében milyen fontos lenne, itt azonban hétmilliárdos elkerülő út megépítéséről van szó. Nem mondtunk le az elkerülő út megépítéséről, az elkerülő út megvalósítása más, szintén fontos elkerülő utak építésével összehangolva lehetséges, és nyilván a többi képviselői módosító indítvány elbírálására pedig majd a költségvetési vitában lesz lehetőség.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Kisgazdapárt és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 497 2000.09.26. 3:48  494-497

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Röviden engedje meg, hogy szintén erről a nagyon fontos problémáról szóljak. Valóban, egy rendkívül elmaradott, sajnálatos módon kevésbé a figyelembe központjában álló vidékről van szó.

Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy itt is alkalmazkodnunk kell a modern kor kívánalmaihoz, és ennek keretében szeptember 1-jétől bevezettek egy új központosított kézbesítési rendszert, amelynek az a lényege, hogy a gyér forgalmú, megszüntetésre ítélt posták helyett a felvételi és kézbesítői szolgálatot a központi település postájáról gépkocsival közlekedő postás látja el. Gépkocsi minden nap és menetrendszerűen közlekedik, így az érintett lakosok naponta kapják küldeményeiket, és hozzájutnak a nyugdíjukhoz, feladhatják leveleiket, csomagjaikat.

 

 

(22.10)

 

 

Mindössze az alaptevékenységbe nem tartozó banki szolgáltatás igénybevétele érdekében kell a legközelebbi postahivatalt felkeresniük.

A posta határozott törekvése, hogy a szóban forgó települések továbbra se legyenek ellátatlanok, és az ott élők megbízható, kiszámítható postai szolgáltatásban részesüljenek. Intézkedését az érintett önkormányzatok bevonásával készítette elő, és folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli szolgáltatásainak teljesítését.

Amint arra a képviselő úr is utalt, a postáról szóló 1992. évi törvény úgy rendelkezik, hogy a 600 fő feletti településeken kötelező az állandó postai szolgáltatóhely fenntartása. Valóban, elsősorban gazdálkodási okokból kényszerült a posta az alacsony lélekszámú településeken a kis forgalmú és az eddig is csak néhány órán át nyitva tartó ráfizetéses postahivatalok bezárására. A visszajelzések szerint elmondhatom, hogy több település, így Kákics, Okorág, Nemeske, ahol korábban volt állandó postahely, megértéssel fogadta az új szolgáltatási formát. Az eddigi adatok pedig azt bizonyítják, hogy az érintett településeken a forgalom nem esett vissza, sőt emelkedett.

Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Posta lépést kíván tartani a gazdasági változásokkal, figyelembe kell venni az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó elvárásokat, követelményeket, és bizony azon településeknél, ahol a lélekszám és a postahelyek forgalma olyan csekély, hogy bevételük az üzemeltetés költségeit sem fedezi, az állandó postahelyek megszüntetését, illetve új szolgáltatási módok kialakítását jelenti. Azonban ez a megoldás vagy ehhez hasonló megoldások más országokban már hosszú évek óta sikerrel működnek, és a kezdeti zökkenők után azt a lakosság általában megelégedéssel fogadta.

Így mondhatjuk azt, hogy a Magyar Posta is azt nyilatkozta, hogy arra törekszik, hogy az új keretek között minél inkább kielégítse az ott élő lakosság postai szolgáltatások iránti igényét, azt, hogy amolyan házi ügyintézőkké váljanak a gépkocsikkal szolgáltató postások.

Valóban, jelenleg nem látunk arra lehetőséget, hogy a tárca a már említett gazdálkodási megfontolásokon túlmenően egyébként valóban felmerülő népességmegtartási, kulturális, idegenforgalmi szempontokat is mérlegeljen és ebben a formában támogasson. Ennek ellenére megígérhetem a tárca nevében, hogy az érintett lakosság postai szolgáltatásokkal való ellátását, az új rendszer bevezetése során felmerülő esetleges problémákat fokozott figyelemmel kísérjük és számon kérjük.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Kékkői Zoltán tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 129 2000.10.17. 2:01  126-133

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azzal kell kezdenem, hogy megköszönjem a képviselő úr elismerő szavait. Valóban, az elmúlt évek sikeres árvízvédekezéseiben döntő jelentősége volt annak, hogy a polgári lakosság, a védelmi szervezetek és a vízügy egy emberként, már-már erejüket meghaladva álltak helyt a töltéseken. Az eredményes védekezéshez hozzájárult az is, hogy az árvízvédelmi rendszer fejlesztésére az előző ciklus négyéves időszakához képest a polgári kormány az eddigi két évében a kétszeresét, mintegy 12,5 milliárdot fordított. Ugyanekkora összeg szerepel a kétéves költségvetési törvényjavaslatban is.

Az árvízvédelem fejlesztésére konkrét tervekkel rendelkezünk, a megvalósítás időbeli sorolásáról pedig ez év januárjában döntött a kormány. Ennek alapján folytatjuk a Tisza-völgyben megkezdett munkákat, köztük Csongrád város árvízi töltéseinek megerősítését, és amint azt a képviselő úr is említette, épül a zárt szivárgó a mentett oldalon; a csongrádi védőtöltés helyreállításával párhuzamosan pedig szakemberek vizsgálják meg a vízoldali téglaburkolat megerősítésének lehetőségét is. A kidolgozott változatok ismeretében születhet meg a döntés a megfelelő műszaki megoldásról.

Folyamatban vannak az alpári nyári gátra vonatkozó vizsgálatok is. Mivel a 700 centiméternél magasabb nyári gát kialakítására az érvényes vízjogi szabályozás nem ad lehetőséget, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet újra elemzi, miként lehetne a nagyvízi meder visszaállítását javítani, elősegíteni az árvizek akadálytalan és gyors levonulását.

Végül: valóban fontos feladat Csongrád város szennyvízkezelésének megoldása is. Céltámogatás elnyeréséhez a jelenlegi keretek miatt a Belügyminisztérium 2002-ben lát lehetőséget.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 133 2000.10.17. 0:33  126-133

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy ön is elismerte, hogy a kormány döntései alapján Csongrád környékén is lényegesen több vízügyi beruházás épül, mint az előző években, és valóban a további feladatok elvégzésére évek kellenek, ütemezzük a munkákat. Még annyit tennék hozzá, hogy a tervezett városi beruházáshoz a térség területfejlesztési célokra fordítható keretéből is igényelhető támogatás.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 183 2000.10.17. 4:10  180-185

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A hódmezővásárhelyi közlekedési beruházási szándékról a következő információkkal rendelkezünk: múlt év decemberében egy németországi vállalkozó és tőkebefektetési tanácsadó levélben kereste meg a minisztériumot egy Hódmezővásárhely térségében létesítendő teherrepülőtérre vonatkozó elképzeléssel. Eszerint: "a tervezett repülőtér 2-300 kilométeres körzetben földi úton láthatná el az áruk szétosztásának feladatát, az ezt meghaladó távolságokra pedig tranzit repülőtérként funkcionálva a légi szállítást szolgálhatná".

A részünkre megküldött információk és adatok azonban még egy előzetes terv, illetve beruházási program felvázolásához sem elegendőek, ezért azt nem tudjuk olyan tervezett beruházásnak tekinteni, amelyet közlekedéspolitikai szempontból értékelhetnénk, és amelyről érdemi álláspontot lehetne kialakítani. Ugyanúgy valóban kidolgozatlan az is, hogy mit és hogyan, milyen csatlakozó közúti és vasúti közlekedési feltételekkel szállítanának Hódmezővásárhelyre.

Kétségtelen tény, hogy légi közlekedési stratégiánkban prioritást élvez Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér, regionális gyűjtő-elosztó jellegű központtá fejlesztéssel. A kormány mindemellett támogatja ugyanakkor a regionális és a fővárosi agglomeráción kívüli repülőterek fejlesztését is. Hozzá kell tennem azonban, hogy jelenleg sok olyan repülőtérrel rendelkezünk, amelyek anyagi források hiányában nem kellően kihasználtak, ezért mindenképpen mérlegelnünk kell, hogy kellően meg nem alapozott, párhuzamos fejlesztések a már meglévő nemzeti vagyon hatékony működtetését semmiképpen se veszélyeztessék.

Tájékoztatnunk kell a képviselő urat arról is, hogy a hódmezővásárhelyi repülőtér létesítésére vonatkozó szándék megvalósításához a légi közlekedésről szóló törvényben foglaltak alapján a kormány előzetes egyetértése szükséges. Annak érdekében, hogy a vállalkozói kezdeményezést érdemben megvizsgálhassuk, és a törvényben előírt előzetes kormánydöntésre sor kerülhessen, ez év augusztusában levélben javasoltuk a befektetőnek, hogy készítse el a repülőtér fő tervezési, működtetési, környezetvédelmi jellemzőit tartalmazó döntés-előkészítő, úgynevezett megvalósíthatósági tanulmányt. Egyben jeleztük azt is, hogy ennek birtokában a szükséges államigazgatási eljárást megkezdhetjük. A kért anyag megküldésére azonban a mai napig nem került sor.

A befektetési tőkéről kormányzati szinten semmilyen tárgyalást nem folytatunk, hiszen Farkas úrtól, a befektetőtől kapott tájékoztatásban az szerepelt, hogy a befektetések nagyságrendje egymilliárd dollár, és az egész beruházás külföldi befektetői tőkéből valósulna meg, magyar állami pénzügyi támogatást nem igényel. Tehát részletes tervek nélkül és állami szerepvállalási igény hiányában nem volt miről tárgyalni.

Tisztelt Képviselő Úr! Még egyszer hangsúlyoznom kell: az említett befektetői kezdeményezés tehát jelenleg még kidolgozatlan, így a szaktárca nincs abban a helyzetben, hogy azzal a légi közlekedésről szóló törvénynek megfelelően érdemben foglalkozzon. Amennyiben sor kerülne arra, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészül és azt megkapjuk, akkor természetesen nyitottak vagyunk a javaslat közlekedéspolitikai szempontú alapos megvizsgálására és az államigazgatási eljárás előkészítésére. Addig azonban az ilyen és hasonló ötletekkel szemben arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy senki, önkormányzat se fektessen be pénzt, amíg valós garanciák és megvalósítási lehetőségek nem állnak rendelkezésre és azt igazolják is, nehogy úgy járjunk, mint annak idején, a déli autópályával kapcsolatosan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az önkormányzatok.

Köszönöm figyelmüket. Kérem a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 207 2000.10.17. 3:49  204-210

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A pénz- és értékszállítás biztonságossá tétele a Magyar Posta stratégiájába illeszkedő törekvés, éppen ezért annak megoldása legfontosabb feladatai között szerepel. Halaszthatatlanná teszik az előrelépést az utóbbi években a postásokat és a postahivatalokat egyre gyakrabban ért támadások és a szolgáltatások iránti bizalom csökkenése is. Csak ez elmúlt négy évben öt postai dolgozó halt meg, többen súlyos, életveszélyes sérülést szenvedtek, az utóbbi másfél évben okozott károk értéke pedig meghaladta a 100 millió forintot.

A képviselő asszony interpellációjában a Posta pénzszállításának és -feldolgozásának biztonságára fordított másfél milliárd forintról szólt, holott a valóságban az elmúlt évben az ilyen nagyságú összes biztonsági beruházásból mindössze 342 millió forint jutott erre a célra, a megelőző két évben pedig összesen 5 millió forint értékű beszerzés történt. Összesen alig egyötöde a ténylegesen felhasznált összeg annak, amit a képviselő asszony említett.

Az elvárt szintű védelem kiépítése valóban több milliárd forintba kerülne, megvalósítása pedig évekig tartana. Erre a Magyar Posta Részvénytársaságnak nincs meg a szükséges forrása, a probléma megoldása pedig nem tűr halasztást. Ezért az a változat, hogy a társaság önerőből oldja meg a pénzszállítás és a -feldolgozás biztonságát, nem a legmegfelelőbb alternatíva.

A helyzet javítása érdekében a társaság több lehetőséget, így a szakmai és törvényességi szempontokat is mérlegelte. Mivel a személy- és vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló 1998. évi törvény értelmében elkülönült, kizárólag erre szakosodott szervezet foglalkozhat pénzszállítással, a Magyar Posta csak kifejezetten postai szolgáltatáshoz kötődő, úgynevezett saját pénzeket szállít és dolgoz fel. A hatályos szabályozás alapján a legcélszerűbb megoldás pedig az, ha a feladatra a társaság saját tulajdonú, vagyonvédelmi célú gazdasági társaságot hoz létre vagy pedig egy ilyen társaságban tulajdont szerez. Az ez irányú tárgyalások több céggel már több mint egy éve folynak.

Az előkészítés során lényeges szempont volt a minőség és a komplexitás, amelyeknek a Defend Kft. egyaránt eleget tesz: megfelel a hazai és nemzetközi biztonsági követelményeknek, szigorú és zárt technológiával rendelkezik. Kiemelhető a nagy létszámú modern gépjárműpark és az országos hálózat megléte, emellett többmilliárdos kár-felelősségvállalási biztosítással bír, dinamikusan fejlődik és tisztán magyar érdekeltségű, valamint megoldott lenne az érintett postás munkavállalók továbbfoglalkoztatása is. Természetesen a pénzszállítás és -szolgáltatás megrendelésére - mivel erre a tevékenységre a közbeszerzési törvény rendelkezése vonatkozik - a Postának pályázatot kell kiírnia. A pénzfeldolgozási tevékenység viszont mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.

 

(15.20)

 

A Posta számára egyértelmű szakmai és gazdasági előnyt jelenthet, hogy a tranzakció révén visszakerülhet a pénzszállítás teljes piacára, mivel saját cégén keresztül más társaságok pénzét is szállíthatja. Egyidejűleg megfelel a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló '98. évi törvény előírásainak azzal, hogy a pénzszállítást - hozzá kell tennem, jóval biztonságosabban - az arra szakosodott szervezet végzi.

Ennek alapján kérem tehát képviselő asszonyt és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 231 2000.10.17. 4:12  228-234

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az 1998 decemberében átadott 2B terminál az építés és átadás óta több vizsgálaton esett át, amelyek törvénysértést, illetve visszaélést egyetlen esetben sem állapítottak meg. Valamennyi magyar hatóság, építési hatóság, ÁNTSZ, vám- és pénzügyőrség, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda is az érvényben lévő jogszabályoknak és az építési előírásoknak megfelelőnek tartotta az épületet. Így képviselő úr interpellációja - valószínűleg kellő mélységű információ hiányában - több ponton olyan téves állításokat tartalmaz, amelyeket feltétlenül pontosítanom kell.

A Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőteret működtető Légügyi és Légiforgalmi Igazgatóság, azaz az LRI 1993-ban pályázatot írt ki a 2-es terminál bővítésére. A pályázatot egy kanadai konzorcium nyerte el. A létrejött megállapodás szerint a kanadai cég a garanciát nyújtó kanadai kormányhivatallal közösen vállalta, hogy felépítteti az új utasforgalmi és csatlakozó létesítményeket, és azokat az építkezés megkezdésétől számított 18 hónapon belül a magyar állam tulajdonába átadja. A munkák elvégzéséért a kanadai kormány tulajdonában lévő és kormánygaranciát biztosító kormányhivatal a felelős. A beruházásban az LRI partnere azonban az ADC nevű kanadai befektető, amely mind a mai napig kanadai cég. Az LRI vezetőinek egyértelmű állításai szerint - és ezt dokumentálni is tudják - az LRI-nek nem volt és jelenleg sincs a projekt tervezésével, kivitelezésével és átadásával kapcsolatban pénzügyi felelőssége és ezzel összefüggő kötelezettsége.

Tájékoztatnom kell a képviselő urat arról is, hogy az EU-nak repülőtéri terminálokra vonatkozó követelményei nincsenek. A nemzetközi és hazai előírásoknak pedig a 2B terminál maradéktalanul megfelel. A kormány feltett szándéka, hogy 2002 végére az EU határátlépési követelményeit tartalmazó schengeni egyezmény előírásait az ország valamennyi határátkelőhelyén, így Ferihegyen is teljesíti. A repülőtéren ezeknek az elvárásoknak lényeges átalakítás nélkül, elsősorban forgalomszervezési megoldással kívánunk eleget tenni. Költsége töredéke annak az összegnek, amelyet a képviselő úr az interpellációjában említett.

 

 

(15.50)

 

Ami pedig az átadás-átvételi jegyzőkönyvet illeti, az 1998 novemberében aláírt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és az 1999 júniusában a szakemberek többségének javaslatára aláírt, úgynevezett végső befejezést tanúsító jegyzőkönyv is részletes hibalistákat tartalmazott, amelyeket a kivitelező elismert és folyamatosan kijavított, illetve kijavít.

Átminősítés nem történt, a hibák eredetileg is garanciális jellegűek voltak.

Tisztelt Képviselő Úr! Ami a repülőtér bővítésének megvalósítási módját illeti, azon valóban el kell gondolkodni, és a közeljövőben figyelembe kell venni, hogy szabad-e koncessziós formában továbbépíteni ilyen beruházásokat, szabad-e például kormánygaranciát adni koncesszióban, arányban állnak-e a befektetők jogosítványai a befektetett pénzekkel. Biztos lehet abban, ha a bővítésre, a beruházásokra sor kerül, ez a kormány gondosabban fogja mindezeket a szempontokat mérlegelni. Azt azonban el kell mondanom, hogy jelenleg a repülőtér biztonságosan üzemel, és semmilyen szabvány nincs, aminek ne felelne meg. A magyar légi közlekedési forgalmat lebonyolító, illetve kiszolgáló cégek pedig magyar állami tulajdonban vannak, és a privatizációs törvény szerint így is maradnak, többségi tulajdonban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 47 2000.11.06. 4:47  46-86

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes közlekedési törvények módosítására beterjesztett törvényjavaslat két alágazati törvény, a közúti közlekedésről, illetve a légi közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit pontosítja és egészíti ki. Bár az alágazati szabályozások alapvetően helytállónak bizonyultak, az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások és uniós felkészülésünk további kiigazításokat tettek szükségessé.

A mostani változtatásokat mindenekelőtt a nemzetközi és a közösségi szabályok átvétele indokolja. Emellett a javaslat olyan gyakorlati kérdések megoldását is szolgálja, melyek rendezése tovább nem halasztható. A nemzetközi követelményekhez igazodunk azzal, hogy a közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény módosítása illeszkedik a tisztelt Országgyűlés múlt év végén hozott határozatához, mely jóváhagyta csatlakozásunkat a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodáshoz, az AETR-hez. Ezzel összefüggő követelmény, hogy a külföldi járműveket a rendőrség mellett a közlekedési hatóság is önállóan ellenőrizze. Az e feladathoz kapcsolódó intézkedéseket és azok kereteit a közúti közlekedési törvényben kell meghatározni.

Hasonló törekvések vezényelték a légi közlekedésről szóló törvény módosítását, amellyel a balesetek kivizsgálása tekintetében a jogharmonizáció teljes körűvé válik. A törvényjavaslat összhangot teremt a légi közlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló, 2002. január 1-jén hatályba lépő rendelet és a vonatkozó európai gazdasági irányelv között azzal, hogy a jogközelítési kötelezettség törvényi szinten is megvalósul. Jogközelítési követelmények indokolják a légi közlekedési törvény olyan kiegészítését is, amelynek alapján a miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetését rendeletben szabályozza. Az Európai Közösségek Tanácsának 1995/93. számú EKG-rendeletével harmonizál az a javaslat, amely az állami feladatok körét a repülőtéri koordinációs szolgálat fenntartásával egészíti ki.

A törvényjavaslat a gyakorlati problémák megoldását, illetve szabályozását, pontosítását szolgáló kiegészítéseket is tartalmaz. Ilyen kiegészítés az, melynek értelmében a közlekedési hatóság az engedélyezést követően ellenőrzi a közlekedési szakemberek tanfolyami képzését, továbbképzését és utánképzését, valamint ellátja a szakfelügyeletet.

Hatályos szabályozást pontosít az a javaslat, amely szerint a közlekedési hatóság a járművek környezetszennyezését az időszakos vizsgálaton túl rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel is ellenőrzi. Ehhez kapcsolódik - az uniós gyakorlatnak megfelelően - az az intézkedés, hogy hatósági kiadvány közzétételével biztosítja a vásárlók részére az adott gépkocsitípus üzemanyag-fogyasztási jellemzőinek megismerhetőségét.

A közúti közlekedési törvény részletesen sorolja fel az út tartozékait. A meghatározás a zajárnyékoló fallal és töltéssel egészül ki, így az érintett lakosság nyugalma érdekében az új utak építése során a zajvédelmi létesítményeket is ki kell alakítani.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy a javasolt törvényi módosítások elfogadásával növekszik a közúti, illetve a légi közlekedésben részt vevők biztonsága. Igazodunk az e területen megfogalmazott közösségi követelményekhez. Egyidejűleg olyan feltételeket teremtünk, amely megalapozza a nemzetközi és belföldi közúti közlekedés, valamint a légi közlekedés további fejlődését.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 213 2000.11.07. 3:02  210-215

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Arra a kritikai megjegyzésére, hogy az előző interpellációs napon az M0-ás ügyében feltett kérdésre, illetve a napirend előtti felszólalásra ugyanolyan tartalmú választ adtunk, azt válaszolhatom, hogy részünkről ez tudatos eljárás volt. Ugyanis az lenne jogosan kifogásolható, ha ugyanarra a kérdésre különböző választ adtunk volna.

Ami pedig a válaszok tartalmát illeti, a megoldásról is részletesen beszéltünk. Elmondtuk, hogy a közlekedési tárca vezetőinek, szakembereinek legfőbb célja a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, a közutakon bekövetkező balesetek számának csökkentése.

Ennek érdekében az M0-ás közlekedésbiztonságának javítására az üzemeltető Nemzeti Autópálya Részvénytársaság tervet dolgozott ki, melynek végrehajtását a múlt hónapban a bekövetkezett balesetek miatt felgyorsították. Egyetértünk természetesen azzal, hogy az M0-ás autóút biztonságosabbá tételére a végleges megoldást valóban csak az elválasztó sávval kiépített autópálya jelentheti.

A kormány tízéves autópálya-építési programjának felülvizsgálatára és gyorsítására most készülő tervezetekben már szerepel az M0-ás autóút autópályává bővítése. A teljes beruházás azonban a szükséges két új Duna-híddal együtt több mint 70 milliárd forintot igényel. Így a megvalósítás a közlekedésbiztonsági szempontokat is figyelembe vevő gyorsforgalmi útépítési program során fokozatosan valósítható meg.

A balesetek számának csökkentésére természetesen addig is azonnali intézkedéseket kell hozni. Így az autópályát üzemeltető Nemzeti Autópálya Részvénytársaság az M0-ás szóban forgó részén már 2,5 kilométer hosszon új pályaelválasztó elemeket épített ki. Gyorsítják a burkolati hibák javítását, és további útjelző táblákat helyeznek el. Várható, hogy ezen intézkedések eredményeként csökken a balesetek száma, fegyelmezettebben és biztonságosabban lehet közlekedni ezen a kritikus szakaszon.

Tájékoztatom ugyanakkor a képviselő urat, hogy a kormányzati munkamegosztás szerint a beruházások pénzügyi fedezetének nem a közlekedési tárca költségvetésében kell majd megjelennie.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön interpellációjában írásban is említette, hogy Németországban haladéktalanul nekiláttak a keleti tartományok útjainak rendbetételéhez. Ismeretes az is, hogy ehhez a nyugati tartományok németmárka-milliárdokkal járultak hozzá. Sajnálatos tény, de ön előtt, aki külügyekkel is foglalkozik, nyilván ismert, hogy Magyarországon más volt a helyzet. Természetesen, ha ön többletforrásokat is tudna szerezni az M0-ás körgyűrű minél előbbi megépítésére, azt nagy örömmel vesszük, és minél előbb megkezdjük az építést.

Kérem képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 237 2000.11.07. 4:14  234-240

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Újra megvilágítom, és így önnek újra elmondom, hogy a Magyar Posta pénz- és értékszállításának korszerűsítését és biztonságosabbá tételét nem valamilyen hirtelen rádöbbenés vagy a képviselő úr által feltételezett mögöttes szándék vezérli, hanem nagyon is reális gazdasági és jogi megfontolások.

Az e témában korábban elhangzott válaszomban is utaltam arra, hogy a posta az elmúlt időszakban, biztonsági rendszerének hiányosságai miatt a bűnözői körök kifejezett célpontjává vált. Jelentős anyagi károkat és emberéleteket követelve megnövekedett a részvénytársaság sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Ez a szomorú és kedvezőtlen folyamat a valós oka annak, hogy a Magyar Posta biztonsági stratégiájának leglényegesebb elemévé és a menedzsment egyik legfontosabb feladatává vált a pénz- és értékszállítás biztonságosabbá tétele.

A legcélszerűbb és törvényes megoldásnak kínálkozott, hogy erre a feladatra a posta egy vagyonvédelmi célú társaságban tulajdont szerez. Így beléphet egy olyan piacra, az üzleti pénzszállítás piacára, ahol évtizedek óta, egészen 1998-ig, a személyi és vagyonvédelemről szóló törvény hatálybalépéséig domináns szereplő volt.

Ami pedig a képviselő úr konkrét kérdéseit illeti, kénytelen vagyok kijavítani az interpellációban elhangzott tévedéseket, amelyek a tények pontosabb ismeretében talán meg sem fogalmazódtak volna.

Először is, az engedélyek és jövedelmezőség megítéléséhez: a Magyar Posta által végzett pénzfeldolgozás nagy része és a postán belüli pénzszállítás lényegében véve belső szolgáltatás, s mint ilyen, nem bevételtermelő, hanem költségnövelő. Ellátásához tehát nincs szükség MNB-engedélyre. Ennél sokkal szűkebb terület az olyan pénzfeldolgozás és pénzellátás, amelyet a posta kapacitásai hatékonyabb kihasználása érdekében külső partnerek, bankok részére is vállal. Ez valóban üzleti tevékenységnek minősül és engedélyköteles, amellyel a részvénytársaság természetesen rendelkezik. Bevétele az összes bevételéhez képest alig fél százalékot tesz ki, a profitja is minimális. Tehát téves feltételezésen alapul a képviselő úr azon állítása, miszerint ez esetben egy jól jövedelmező tevékenység átjátszására kerülne sor.

El kell oszlatnom képviselő úr azon gyanúját is, hogy az eljárás során az érintettek a törvények alóli kibúvás lehetőségét keresték. Ugyanis mind a hitelintézeti törvény, mind a közbeszerzési törvény 9. §-a alapján egyértelmű, hogy pénzfeldolgozó tevékenységre - mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra - nem terjed ki a közbeszerzés hatálya, ezért az nem közbeszerzés-köteles.

Képviselő úr interpellációjában firtatja, hogy miért nem alapított a Magyar Posta egy százszázalékosan saját tulajdonában lévő pénzfeldolgozó céget. Nos, azért nem, mert ezzel a gazdasági társaságokról szóló törvény 4. §-ába ütközne. Ugyanis a Magyar Posta Rt. mint egyszemélyes részvénytársaság, nem alapíthat olyan céget, melynek ő kizárólagosan tulajdonosa.

Természetesen nem titok, hogy a Magyar Posta Rt. nemcsak egy céggel, hanem további két céggel is folytatott tárgyalásokat. Ez utóbbiak nevük közzétételére nem adtak felhatalmazást. A részvénytársaság a tárgyalások előtt az elvárásait ismertette, rögzítette. Mindezeket értékelve szerzett többségi részesedést a posta a szóban forgó kft.-ben.

Összegzésként azt tudom mondani, hogy a tárca részéről támogatjuk a részvénytársaság azon törekvéseit, hogy a pénzszállítás területén a mostani kedvezőtlen helyzet mielőbb megszűnjön, korszerű biztonságtechnikai rendszerrel megbízható, jó minőségű szolgáltatásokat tudjon nyújtani, és akkor, ahogyan ön mondta, legrosszabb álmai is bizonyára megszűnnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm képviselő úr figyelmét. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 281 2000.11.07. 1:58  278-281

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amint azt a képviselő úr is említette, az intézkedések bevezetésére a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorítása érdekében volt szükség. A közlekedési felügyeletek a gépjárművek időszakos vizsgáztatása során ellenőrzik az alváz- és motorszámot is. Ha a szám a gyártó által szokásosan alkalmazott beütéstől vagy a forgalmi engedélyben szereplőtől eltér, az okok feltárása a rendőrhatóság feladata. Ilyen esetekben vizsgálatot rendelhetnek el, amelyet az általuk felügyelt szakértői hálózat hajt végre.

A képviselő úr által említett konkrét eseteket a három héttel ezelőtt elhangzott ígéretnek megfelelően kivizsgáltattam. Megállapítottam, hogy a végrehajtás mindkét esetben megfelelt a hatályos szabályozásnak.

Kétségtelen tény, hogy a jogszabály alkalmazása során előfordul, hogy a vétlen tulajdonos kényszerül hosszú és költséges bizonyítási eljárásra. Az eredetvizsgálat alól azonban kivételt sajnos még a keleti gyártású kocsik esetében sem lehet tenni, sőt sajnos még Lenin elvtárs képének figyelembevételével sem, mivel a rosszul beütött motorszám nem tekinthető olyan típushibának, amely egyértelműen kizárná az idegenkezűséget. Ugyanakkor sajnos ezen gépjárművek is keresettek az autótolvajok körében.

A vétlen tulajdonosok érdekében, amikor nyilvánvaló, hogy a gépjármű tulajdonosa nem követett el visszaélést, azt tarthatjuk a legjobb útnak, hogy egyszerűsíteni és gyorsítani kell az eljárást. A Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint már megkezdődött annak vizsgálata, hogy ezt a célt hogyan lehetne mielőbb elérni, jogszabály-módosítással, az eljárásban részt vevők képzésével vagy az eljárási szabályok végrehajtásának változtatásával.

Remélem, hogy mindezek eredményeképpen hasonló esetekben az eljárással járó kellemetlenségek elkerülhetők lesznek. Köszönöm figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 327 2000.11.28. 2:17  324-327

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt emlékeztetni szeretnék arra, hogy az előző kormány idején európai összehasonlításban is többszörös díjat kellett fizetni az autópályát használóknak. Ehhez képest az M1-es és M3-as autópályán ez év január 1-jén bevezetett egységes tarifájú matricás rendszernél ezek a díjak jelentősen csökkentek; most a korlátozás nélkül igénybe vehető éves matrica 22 ezer forintba kerül. A különbség feltűnő a korábbi díjrendszerrel szemben. Ennek eredményeképpen a felmérések szerint - és ez némileg ellentmond az ön által elmondottaknak - az M1-es irányába tartó tehergépjárműveknek jelenleg 76 százaléka, a személygépkocsiknak pedig 77 százaléka az autópályát veszi igénybe, és csak a többi a főútvonalat.

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az 1. számú főút Budapest-Tata közötti szakaszán a forgalom nagysága 6-6,5 ezer jármű/napra emelkedett a korábbi évek 3-5 ezres átlagához képest. Ez az érték is azonban alacsonyabb a hasonló utak országos átlagánál, és a forgalom növekedése nemcsak az autópályadíj bevezetésének, hanem a környék fejlődésének, az új kamiontermináloknak is köszönhető.

Ami pedig a tehergépjárművek és a tranzit-kamionforgalom autópályára terelését illeti, ennek két útja lehetséges. Az egyik az említett tarifapolitika, a másik a forgalomkorlátozások jogi feltételeinek megteremtése. Mindkét területen folyik az előkészítő munka annak érdekében, hogy ezt az országosan jelentkező gondot a lakosság és a fuvarozók érdekeinek figyelembevételével mielőbb orvosolni tudjuk. Vizsgálatunk kiterjed a budapesti agglomerációban alkalmazható különleges díjtételekre is; ez érintheti képviselő úr javaslatát, kérdését is.

Összefoglalóan pedig mégiscsak azt kell mondanom, hogy a felmérések szerint a matricás díjrendszer bevált, hisz a forgalom jelentős része az autópályát használja.

Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 335 2000.11.28. 1:56  332-335

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban annyit mondhatok, hogy természetesen a MÁV nem engedheti meg, annak ellenére, hogy általában a MÁV szolgáltatása pénzügyileg veszteséges, hisz állami támogatással működik. A MÁV Rt. a menetrend összeállításakor minden esetben figyelembe veszi az önkormányzatok javaslatait is és a rendelkezésre álló utasszámlálási adatokat.

Nagykanizsa és Budapest között '98. május végén indult meg az Intercity-közlekedés. Az utasszámlálási adatok szerint a vonatokat naponta átlagosan csak 80-100 utas veszi igénybe. Az alacsony kihasználtság ellenére a MÁV nem tervezi az Intercity-szolgáltatás csökkentését. Ezeken a vonatokon kívül naponta három pár gyorsvonat és négy pár sebesvonat közlekedik Budapest és Nagykanizsa között. A forgalom gazdaságosabb lebonyolítása érdekében a gyorsvonatok egy pár kivételével a Keszthelyre közlekedő kocsikat is tartalmazzák és oda továbbítják. Mindössze egy pár olyan sebesvonat van a nyári időszakban, amelyről Balatonszentgyörgyön át kell szállni. Ezen túlmenően Nagykanizsán át négy pár nemzetközi vonat is közlekedik.

Jelenleg folyamatban van a jövő évi menetrend tervezése; ennek során a MÁV megvizsgálja a Nagykanizsa-Szombathely-Győr vasúti kapcsolat javításának lehetőségét is. Sajnos persze a rendelkezésre álló vasúti járműállomány közismert állapota határt szab a menetrendi kínálat bővítésének.

A tárca részéről ugyanakkor külföldi források bevonásával is jelentős erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a vasúti eszközállomány romlását megállítsuk. Határozott szándékunk, hogy változtassunk a kedvezőtlen jelenségeken, a változtatásokon, növeljük a menetrend stabilitását, ezzel is elősegítve a vasút súlyának növekedését az utazási szokásokban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 4 2000.12.12. 2:35  1-4

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Demszky Gábor SZDSZ-pártelnök-főpolgármester debreceni nyilatkozatára talán elég lenne annyit mondani, hogy no comment, de tekintettel a téma rendkívüli fontosságára, az országépítéshez, illetve a városépítéshez való hozzáállásról és a valós szándékokról röviden szólnék.

Most már az országos ügyekben is érintett pártelnök-főpolgármester nyilatkozatára - amelyben az autópálya-építés elsődlegességére hívta fel a figyelmet a metróépítéssel szemben - azt is mondhatnánk, ez jelzi, hogy a metróépítés a főpolgármester számára elsősorban a kormány elleni támadások alapjául szolgált, illetve pártelnöki kampányának megalapozásául.

Azonban inkább arról beszélnék, hogy a pártelnök-főpolgármester debreceni nyilatkozata reményt adhat arra, hogy a metróépítésről, a metróépítés indításának idejéről is érdemi tárgyalások folyjanak, és a kormányzat és a főváros valóban tárgyalhasson a főváros és környéke közlekedésének és közműfejlesztésének kérdéseiről is. A metróépítés majd akkor kezdődhessen, amikor valóban minden kétséget kizáróan minden kérdést tisztáztak, eldől például a Gellért téri hőforrások kérdésének ügye, eldől, hogy lesz-e a Kiskörúton villamos, vagy megszünteti azt a városvezetés, és eldől, hogy megvan-e a metróépítés pénzügyi háttere.

Addig is azt kell elmondani, hogy a kormányzat a főváros és környékének fejlesztését is előkészíti, így többek között az M0 keleti szektorának továbbépítését, az M0 déli szektorának bővítését, egy észak-budapesti híd előkészítését, nem is említve a közműfejlesztéseket, amelyekhez európai uniós források is igénybe vehetők. A kormányzat természetesen folytatja az autópálya-építést, így Debrecen, Miskolc és az északkeleti országrész bekötése valóban elsőrangú érdek. Azt is el kell mondani, hogy ez olcsóbb autópálya lesz, mint amit Demszky Gábor vagy SZDSZ-es párttársai képzeltek el, tehát ne csak megépüljön az autópálya, hanem használható is legyen.

Végezetül azt kell mondanom, reméljük, hogy az "I love metró 4" helyett felkerül az "I love M3, M6, M8" és így tovább. Tehát kíváncsian várjuk a főpolgármester úr szegedi, szombathelyi vagy miskolci nyilatkozatait, amelyekben támogatja majd a kormány országépítési terveit.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

 

(9.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 211 2001.03.06. 3:31  208-213

MANNINGER JENŐ, közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az elmúlt év elején a Tiszán és Szamoson lezajlott ciánszennyezéskor is bebizonyosodott, hogy a vízkészletek védelme érdekében szoros és korrekt nemzetközi együttműködés szükséges. Ugyanakkor a Duna vízminőségére vonatkozó tájékoztatás megfelelően megoldottnak tekinthető. Az ilyen információk továbbítása a bécsi főközpontba és az érintett országokba egy nemzetközi riasztórendszeren keresztül történik. Ezzel párhuzamosan, a határvízi egyezmény alapján működő vízminőségi albizottság egyidejű tájékoztatása mellett Szlovákia és Magyarország területi szervei egymást is értesítik a folyóba jutó esetleges szennyezésről azért, hogy a szükséges intézkedések a leggyorsabban megtehetők legyenek. Az eddigi tapasztalatok alapján e tekintetben a szlovák fél részéről időbeni és folyamatos információátadás valósult meg.

A Duna vizének minőségi változásait az országhatáron belül figyelőrendszer segítségével környezetvédelmi felügyelőségek ellenőrzik. A szükséges beavatkozásokról tárcánk a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt dönt, a felszíni vízkészlet megelőző védelmét, illetve egy esetleges kárelhárítást pedig a minisztériumok alá tartozó műszaki szervezetek hajtják végre.

Ami pedig a főváros ivóvízellátását illeti, itt a szolgáltató a Fővárosi Vízművek Rt., amely nem az állam, hanem a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában van. Az ivóvízellátás biztosítására vonatkozó terv elkészítése önkormányzati feladat, amely két részből tevődik össze: az egyik a különböző szennyeződések elleni megelőző védelem vagy ezek miatti utólagos mentesítés, amelyeknek szakmai követelményeit rendelet írja elő; a másik pedig a szükségvízellátás, amit a polgári védelem tervezése keretében kell kidolgozni.

Budapest ivóvízellátásáról elmondható, hogy a szolgáltatók ma már nem vesznek igénybe felszíni vizet, hanem a Szentendrei- és a Csepel-sziget kavicságyaiból kitermelhető úgynevezett parti szűrésű vizeket használnak. A fővárost kiszolgáló vízmű - mint a többi szolgáltató is - rendelkezik a hozzájuk érkező vizek minőségét figyelő rendszerrel, és mindazon technológiai vízkezelésre képes, amire a ciánveszély idején sikeresen helytállt szolnoki vízmű.

 

(15.10)

 

Ezen túlmenően az üzemeltetőnek, illetve katasztrófahelyzetben a védekezést irányító szervezetnek a főváros vízellátása biztonságos fenntartása érdekében számos megoldásra van lehetősége. Így például a főváros feletti és alatti szigeti vízbázisok váltott leállítása vagy csökkentett működtetése, az ipar részére történő ivóvíz-szolgáltatás szüneteltetése, önkormányzati elrendelés útján a családiházas övezetekre korlátozódóan szakaszos vízszolgáltatás vagy tartálykocsis vízszállítás.

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy a Duna vízminőségét érintő ügyekben a szomszéd országokkal az együttműködés folyamatos. A főváros ellátásáért felelős szervek és szervezetek pedig megfelelően felkészültek lehetnek arra, hogy a lakosság egészséges ivóvízellátásáról kritikus helyzetekben is gondoskodjanak.

Kérem tehát képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 229 2001.03.06. 3:52  226-231

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A lakossági vízfogyasztás megállapításával kapcsolatos gondok nyilván sokak előtt ismertek. Itt, a parlamentben is többször elhangzott, megtapasztalhattuk, hogy milyen áldatlan állapotokhoz, a fogyasztók és a szolgáltatók közötti sorozatos vitákhoz vezet a díjszámítás mai formája. Az elmúlt években végzett vizsgálatok alapján mára már tisztázódott, hogy a bekötési és a mellékvízmérők közötti jelentős eltérésből adódó problémák kezelése négy törvényt, a szövetkezetit, a társasházakról szólót, a mérésügyit és a vízügyi törvényt is érintheti.

A folyamatban lévő szakmai egyeztetések során dől el, hogy a kérdést valójában melyik törvény tudja megnyugtatóan rendezni. A magunk részéről dolgozunk a közműves ivóvízellátásról, a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet korszerűsítésén, amellyel a leolvasási pontatlanságokból adódó problémák kezelhetők. A jogszabályban megteremthető annak a feltétele, hogy a díjszámlázás a mellékvízmérők alapján történjen a mérési különbözet egy adott nagyságáig. Hogy ez 10 százalék vagy ettől eltérő, az elsősorban nem a minisztérium döntését, hanem a szolgáltatók és fogyasztók megállapodását igényli. Az erre vonatkozó tárgyalások jelenleg folyamatban vannak, a megegyezésre a félév végéig látunk lehetőséget.

A vízmérők hitelesítése a mérésügyről szóló törvény alapján az Országos Mérésügyi Hivatal engedélyével bárki által végezhető, szabadáras tevékenység. Nem tiltja tehát előírás, hogy a víziközmű-szolgáltatók a jelenleginél nagyobb mértékben fejlesszék hitelesítő állomásaikat.

A képviselő úr példájánál maradva: Székesfehérvár önkormányzata minden további nélkül támaszthat ilyen követelményt az önkormányzati tulajdonú Fejérvíz Rt. ügyvezetésével szemben, és azt is előírhatja, hogy e tevékenységet minél alacsonyabb haszonkulccsal végezzék.

Annak sem látom akadályát, hogy a víz- és csatornadíjszámlákon szerepeljen az is, hogy a mérési eltérés kinek a hibájából származik. A számlák tartalma tekintetében a kormányrendelet csak általános előírást ad. Így lehetőség van arra, hogy a közműszámlák olyan adatokat is tartalmazzanak, amelyek a fogyasztók jobb tájékoztatását szolgálják. A részletezést a szolgáltató üzletszabályzatában kell előírni.

Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a jogi szabályozási lehetőségek mellett megoldást kell találni az önhibájukon kívül adósságcsapdába került közösségek megsegítésére is. E körbe főleg azok a '70-es évek elején épült paneles lakótelepek tartoznak, ahol az ingatlanonként elkülönített vízmérés a mai napig nem valósult meg. A bekötési vízmérő nem a lakóépületek előtt van, hanem tőlük jóval messzebb, és emiatt a távoli vezetéken fellépő vízelfolyást az épületeken belüli műszaki ellenőrzéssel természetesen nem lehet bemérni.

Első lépésként tehát az ilyen jellegű lakóépületek körét kell országosan felmérni, amelyet a lakástulajdonosok és a szolgáltatók közösen még az idén elvégeznek. A megfelelő műszaki megoldást a vezetékek átépítése jelentheti. Az érintettek köréről és az anyagi feltételek biztosításáról a felmérés befejezését követően, legkésőbb a jövő év elején tudunk dönteni.

Addig is, reményeink szerint az év második felétől, a mérési különbözet megfizetendő mértékéről létrejött megállapodás, valamint a vonatkozó jogszabály módosítása alapján a közműszámlák kifizetésekor sok családnál már érzékelhető megtakarítás jelentkezhet.

Kérem tehát a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 281 2001.03.06. 1:58  278-281

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjen meg egy megjegyzést a kérdés címéhez: ki rendelte a zenét? Valóban, az előző kormány által rendelt zenéért, azaz Európában a legdrágább koncessziós autópálya-építésekért valóban borsos árat kellett fizetni. Azonban a jelenlegi kormány most, az önök díjpolitikájával ellentétben, már elfogadható mértékű, egységes matricás rendszert vezetett be, amely a magyar autósok többsége számára elérhetővé tette az autópálya-használatot, és a felmérések szerint is egyértelműen 10 százalék alatt van azoknak a száma, akik nem használják az autópályát; tehát minimális mértékben növekedtek meg a környékbeli települések forgalmi adatai. Minden adat arra mutat, hogy az itt megnövekedett adatok elsősorban a környék egyéb forgalomnövekedésének köszönhetőek.

Ennek ellenére a helyzet javítására már eddig is több intézkedés született Komárom város térségében. Így például megépült a kamionterminál, amellyel megszűnt a torlódás a városban, átállították a jelzőlámpákat is, amelyek elősegítik a folyamatos áthaladást. Természetesen továbbra is javítani kívánunk azon települések helyzetén, amelyeket az átterelődés, ha minimálisan is, de érint. Ehhez az érintett önkormányzatokkal közösen intézkedési tervet dolgoztunk ki, melyet február végén természetesen Komárommal is egyeztettünk. A város képviselője javaslatainkkal egyetértett. Ezek egyébként tartalmazták képviselő úr korábbi felvetéseit is. Ennek megfelelően jelzőlámpás gyalogos-átkelőhelyek létesülnek, s megkezdődik a Táncsics Mihály úti csomóponti csatlakozás kialakítása. Természetesen dolgozunk olyan jogszabályi megoldáson is, amely a teherforgalom mérséklése érdekében lehetőséget adna az önkormányzatoknak súlykorlátozás kezdeményezésére meghatározott feltételek mellett.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 151 2001.03.29. 2:40  148-151

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Engedjék meg, hogy a képviselő úr felszólalására reagálva néhány mondatot röviden elmondjak, mert valóban nagyon fontos témáról van szó.

Az elmúlt két és fél év ismétlődő árvizei is ráirányították már a figyelmet, hogy a határos országok vízgyűjtőin történt természeti beavatkozások és a mezőgazdasági művelésben végrehajtott változtatások alapvetően meghatározzák az árhullámok kialakulását. Így a megelőzés érdekében a kormány már korábban is lényegesen gyorsította az árvízvédelmi program végrehajtását, másrészt beindított jelentős kutatásokat az árvízszint-emelkedés okának feltárására. Erre azért van szükség, mert nyilvánvalóan a gátak magasítása egy bizonyos határ fölött már nem járható út, más megoldási lehetőségeket is kell találnunk.

Az egyik ilyen kutatás még 2000-ben kezdődött meg, ami a Felső-Tisza vízgyűjtőjének erdőborítottságát és annak hatását vizsgálta. Az eredmények azt igazolták, hogy a vízgyűjtőn csakugyan csökkentek az erdők, de felhívták a figyelmet arra is, hogy nem ez az egyetlen oka az árvízszintek emelkedésének. Jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági művelésben bekövetkezett változás, az urbanizáció hatása és a folyók ukrán oldali védtöltéseinek kiépítettsége is. A kutatások tovább folynak, és eredményei a kidolgozás alatt lévő Vásárhelyi-tervben kell hogy realizálódjanak.

A Polgári Együttműködés kezdeményezését a tiszai árvizek megelőzéséhez kapcsolódóan a kormány részéről üdvözöljük és örömmel vesszük.

 

(16.00)

 

 

A segíteni akarást csak köszönet illetheti.

Fontos feladatnak tartjuk ennek az erőnek az integrálását és hatékony felhasználását.

Engedjék meg ugyanakkor, hogy tájékoztassam a képviselő urat és a tisztelt Házat is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr március 26-án telefonon konzultált ukrán partnerével a kárpátaljai és a kelet-magyarországi árvizes kérdésekről. Az ukrán fél nagyfokú készséget mutat mind kétoldalú, mind többoldalú együttműködésre. Így néhány héten belül Kárpátalján találkozik a két ország miniszterelnöke, ahol rövid és hosszú távú árvízvédelemmel kapcsolatos feladatokat tekintenek át.

Képviselő úr felszólalása ennek a tárgyalásnak az előkészítéséhez is további érveket adott és segítséget, amit végül még egyszer megköszönök. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 178 2001.04.18. 5:04  177-265

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vízgazdálkodásról szóló törvény most beterjesztett módosításának célja, hogy szabályozásunk megfeleljen a települési szennyvíztisztításról szóló uniós irányelvnek. Szeretném előrebocsátani, hogy nem átfogó törvénymódosításról van szó. A csaknem hat évvel ezelőtt hatályba lépett ágazati törvény valóban több ponton megérett a változtatásra, és ezen már dolgozunk. Az előkészítő munka, amelynek során egyrészt figyelembe vesszük az árvíz, az belvíz során szerzett tapasztalatokat, másrészt az Európai Unió tavaly decemberben megjelent vízügyi politikai irányelveit, az év második felében fejeződik be, és kerül a javaslat a tisztelt Országgyűlés elé.

A mostani változtatásokat a csatlakozási tárgyalásaink előrehaladása tette indokolttá. Ahhoz, hogy a környezetvédelmi fejezet tárgyalásai még ebben a félévben lezárulhassanak, szükséges a főbb jogszabályok EU-hoz történő igazítása. Idetartozóan teljesítenünk kell azt, hogy 2000 úgynevezett lakosegyenérték feletti településeken a szennyvizek elvezetése és megfelelő tisztítása megoldott legyen.

A tárgyalások során Magyarország azt az engedményt kérte, hogy ezeknek a követelményeknek 15 év alatt kelljen megfelelnie. Ennek úgy tudunk eleget tenni, hogy messzemenően figyelembe vesszük a jelenlegi helyzetet és kereteket, a jövőbeni feladatokat pedig fokozatosan és differenciáltan határozzuk meg.

A feladatellátás legcélszerűbb módjának pedig azt ítéljük, hogy az irányelvvel és a tulajdonosi jogosítványokkal összhangban annak felelősei az önkormányzatok legyenek. Az állam természetesen továbbra is különböző támogatások révén jelentős hozzájárulásokat vállal, ezért a törvény meghatározott önkormányzati körben kötelező feladatként írná elő a szennyvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, illetve ártalommentes elhelyezését.

A javasolt önkormányzati kötelező feladatmeghatározás feles törvénymódosítással is megtehető. Az alkotmányból levezethetően és alkotmánybírósági döntés alapján is törvény, adott esetben a vízgazdálkodásról szóló törvény is, előírhat kötelező feladatot az önkormányzatok számára. Megjegyzem, hogy hasonló megoldás született a múlt évben a hulladékgazdálkodásról szóló törvény elfogadásakor is.

A törvénymódosítás alapján 15 év alatt elérjük, hogy az országban mintegy 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációhoz tartozó település az uniós követelményeknek megfelelő közműves szennyvízelvezető rendszerrel rendelkezzen. A 2000 lakosegyenérték alatti kistelepülések esetében pedig a vízbázisvédelemre vonatkozó jogszabályok által meghatározott, valamint a környezetvédelmi szempontból érzékeny területeken lenne kötelező feladat a szennyvizek összegyűjtése és ártalommentes elhelyezése.

 

 

(17.20)

 

E kistelepüléseken szükséges fejlesztések is részét képezik a 15 éves nemzeti programnak.

Ami pedig a finanszírozási hátteret illeti, a program teljesítése 15 év alatt összesen 810 milliárd forintot igényel. Ez az összeg évenkénti bontásban megfelel a költségvetésben jelenleg is ilyen célra, különböző címen rendelkezésre álló kereteknek. A jövőbeni költségvetési finanszírozás az ISPA-forrásokat is igénybe véve garantálja a program ütemes megvalósítását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat több felhatalmazást is kér a kormány számára a jogharmonizációhoz és a végrehajtáshoz szükséges jogszabályok megalkotására. Ezek közül gyakorlati jelentősége miatt különösen fontosnak tartjuk a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolását és jegyzékének elkészítését. E tekintetben a jelenleg meglévő agglomerációk átrendezését nem tervezzük, azt azonban szükségesnek ítéljük, hogy a jegyzék igazodjon a gyakorlati élet változásaihoz. Erre a kétévenkénti felülvizsgálat lehetőséget ad.

A törvénymódosításnak a kötelező önkormányzati feladat előírására vonatkozó rendelkezése csak 2003. január 1-jén lépne hatályba. Ez idő alatt lehetőség lenne a felkészülésre, a feladatok és a források ütemezésére.

Végezetül pedig szeretném megköszönni a kijelölt bizottságok megkülönböztetett figyelmét a törvénymódosítás iránt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a parlamenti vita során benyújtott módosító indítványokkal tovább javulhat a törvényjavaslat. Természetesen nyitottak vagyunk ilyen tárgyalásokra és ezek mérlegelésére, hiszen valóban olyan jelentős ügyről van szó, amely környezetvédelmi, egészségügyi hatásai miatt alapvetően érinti a lakosság többségének életminőségét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 440 2001.05.10. 1:31  437-440

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden, mert hiszen a felmerült kérdésben már a keddi interpelláció során miniszter úr részben válaszolt egy hasonló felvetésre. Csupán a tények kedvéért mondanám el, nem vitatnám most itt, és nem vitatkozván a metró ügyében:

Azok a kormányzati beruházások, amelyekre javaslat érkezett, és amelyekről szó van, és amelyeknek egy körülbelüli összege 250 milliárd forint lehet, a következő évek kormányzati beruházásai, és ezek már ebben az évben megkezdődhetnek. Ezek nagyon sok szakmai vitát megjártak már, nagyon fontos, hogy megjelöljük a prioritásokat, és a kormány majd megfelelő időben dönteni fog ezekről a beruházásokról. De ezek egyébként nem olyan beruházások, amiket itt a képviselő úr említett. Hiszen például az M0-ás beruházás ügyében prioritásként az itt ülő Lotz Károly képviselő úr akkori miniszterként is támogatta ezeket a beruházásokat.

Tehát itt nem arról van szó, hogy valaki ezeket ki akarja sajátítani, hanem olyan fontos beruházásokról, amelyek segítik a főváros közlekedését, mint az elővárosi vasút, mint egy reptérfejlesztés, mint egy M0-ás autópálya megépítése. Ezekről van szó, ezek a következő években reményeink szerint megépülnek.

Köszönöm a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 131 2001.06.19. 1:30  128-135

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ahogy ön mondta, az M5-ös autópálya koncessziós építése az előző időszakban keletkezett, az autópálya sorsával kapcsolatos döntés sajnos nem a jelenlegi kormány kezében van. Korlátozza a mozgásteret az építésre, üzemeltetésre és fenntartásra vonatkozóan 1995-ben jóváhagyott, jelenleg érvényben lévő koncessziós szerződés, amelyről elmondhatjuk, hogy rossz szerződés, legalábbis az igénybe vevők és az állam szempontjából. A koncessziós társaságnak 2003 végéig kizárólagos joga van a továbbépítésre, és hatáskörébe tartozik az útdíj meghatározása is. Hozzá kell tennem, hogy a mostani útdíj jelentős állami hozzájárulás mellett kerül ennyibe, a '95-ben aláírt szerződés értelmében évente több milliárdot fizet az állam azért, hogy a társaság veszteségeit fedezze.

Ami pedig a továbbépítést illeti: az AKA Rt. eddigi ajánlatai szerint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszt a jelenlegihez hasonló finanszírozási és díjszedési konstrukcióban kívánná megvalósítani, vagyis a jelenlegi díjak mellett, a matricás rendszert nem javasolták bevezetni. Ezt azonban mi nyilván nem tudjuk elfogadni, de készen állunk a tárgyalásokra, ahol valóban egy jobb rendszerrel az autópálya is használható lehet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 135 2001.06.19. 0:49  128-135

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Annyit szeretnék még a képviselő úrnak megemlíteni a további kérdésére, hogy természetesen az autópálya nyomvonalát megvizsgáltuk, szinte minden készen áll, a kiviteli tervek is elkészültek, a területbiztosítás gyakorlatilag megtörtént, azonban 2003-ig a '95-ben megkötött szerződés értelmében csak a jelenlegi társaság építhet a jelenlegi feltételekkel Szeged felé utat. Ennek a szerződésnek a megváltoztatására törekszünk, és akkor valóban része lehet ez is a többi autópályára alkalmazott matricás, megfizethető rendszernek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 193 2001.06.19. 3:45  190-195

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A mai napon már elhangzott az M5-ösről egy kérdés; ön sokkal előbb készítette el már az interpellációját, ez is mutatja azt, hogy ez egy régi kérdés, és az egész környéken valóban sokan kérdezik meg, akkor is, amikor a miniszter úr személyesen látogatott el a környékre, akkor is, amikor bármilyen esemény van, hogy mit tudunk tenni az M5-ös ügyében.

Ön is említette, az M5-ös autópálya díjasítására a koncessziós szerződés 1995-ben való megkötése után, 1997-ben került sor. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az előző kormányzat komoly hibát követett el akkor, amikor a szerződés kedvezőtlen feltételeit elfogadta. Az autópályáról a párhuzamos főutakra átterhelődő nehézgépjármű-forgalom jogosan váltotta ki az érintett önkormányzatok tiltakozását. A térség önkormányzatai már abban az évben közösen fellépve követelték a kedvezőtlen hatások ellensúlyozását, illetve a károk enyhítését. Ekkor született meg az a hároméves keretmegállapodás, amelyben a tárca vállalta a forgalom alakulásának folyamatos figyelemmel kísérését, számos csomópont átépítését, az autóbusz-közlekedés zavartalansága érdekében megállóhelyek építését, illetve burkolatmegerősítési munkálatok elvégzését. A keretmegállapodásban vállalt feladatokat a minisztérium teljesítette, noha tudjuk, ez csak nagyon kis mértékben képes a rossz szerződés következtében beállott nagy forgalmat és annak következményeit ellensúlyozni.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány szándéka változatlanul az, hogy az autópálya használatáért fizetendő díjak megfizethetők legyenek, ezért került bevezetésre az M1-es és M3-as autópályán a matricás díjrendszer, és ezért tervezzük ennek a bevezetését az M5-ösön is, többek között azért is, hogy egységes, minden autópályán hasonló díjrendszer legyen. Így az M1-es és M3-as autópályákon az, amit ön említett, már megtörtént, itt a díjtételek kedvezőek; egyértelműen érzékelhető a forgalom visszaterelődése az autópályákra, a környékbeli települések szinte kivétel nélkül mentesültek a nagy forgalom alól. Az M5-ös autópálya díjtételei még valóban jelentősen eltérnek az említett autópályákétól, ez nehezíti a megegyezést. Ön is említette, hogy itt egy koncessziós szerződés szabályozza ezt a kérdést.

Vizsgálunk természetesen mást is, nem csak a matrica bevezetését. Azért, hogy az autópályákra párhuzamos főutak mentén lévő települések zaj- és környezeti ártalmait mérsékelhessük, dolgozunk egy olyan jogszabály-módosításon, amely meghatározott feltételek fennállása esetén - itt bizonyos környezetvédelmi értékekre gondolok - lehetőséget adna az érintett önkormányzatoknak, hogy kezdeményezhessék a nehéz-tehergépkocsik behajtásának korlátozását, azaz, ahogy általában fogalmaznak, a kamionok kitiltását, és a célforgalmi közlekedés bevezetését olyan önkormányzatok területén, ahol valóban rendkívül jelentős környezeti ártalmak jelentkeznek. Ez a szándékunk, és ha ezt a jogszabály-módosítást sikerül végrehajtani, akkor nyilván kedvezőbb lesz a helyzet; természetesen a legjobb az lenne, ha az autópálya-társasággal meg tudnánk egyezni, és valóban a tehergépkocsi-forgalom is az autópályákat használná.

Kérem a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 205 2001.06.19. 3:04  202-208

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elöljáróban kicsit pontosítsam a kérdést, hiszen a közlekedési felügyelet nem foglalkozhat ezzel az üggyel. Az ön által említett kisajátítási üggyel a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság foglalkozik, és a tőlük kapott információ alapján tudok a kérdésére válaszolni. Örülünk persze - előrevetőleg hadd mondjam el -, örömteljes, hogy az M70-es autóút építéséről beszélünk már, hisz valóban egy rendkívül fontos szakasza épülhet meg, a nagy tehergépjármű-forgalom miatt; a Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz építésének előkészítésénél tartunk, a szükséges földterületek tulajdonának megszerzésénél.

 

(17.10)

 

Ez az Állami Autópálya-kezelő Részvénytársaság feladata, de mint minden tervezett szakaszon, meg kell szerezni a földeket, itt éppúgy, mint a többin is, minden egyes ingatlanra külön-külön szakértői értékbecslés készül. Ezek meghatározták az adott ingatlan forgalmi értékét. Az ár kialakításánál a kisajátítási törvényben előírt értékesítési szempontokon túlmenően figyelembe vették a térségben előforduló piaci értéket, az esetleges értékcsökkentést, valamint a zöldkárt is.

Az Állami Autópálya-kezelő Részvénytársaság minden érintett tulajdonosnak a szakértő által javasolt vételárat, illetve kártalanítási összeget ajánlotta meg. Azon ingatlanok esetében, amelyeknél a tulajdonosok a felajánlott vételárat nem fogadták el, közigazgatási eljárás indult. A több esetben már megszületett jogerős közigazgatási határozat, amely egy újabb független szakértő bevonásán alapult, az eredeti összeget nem módosította. Az új szakértői vélemények is azt igazolták, hogy a részvénytársaság által felajánlott összegek reálisak, a forgalmi értéknek megfelelőek voltak. A forgalmi érték megállapítása mindenkor szakértői vélemény alapján történik. Amennyiben az érintett ingatlantulajdonos a felajánlott vételárat vagy a kártalanítási összeget nem fogadja el, kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát; a jogorvoslat egyetlen lehetősége tehát a bírósági út.

Végezetül el kell mondanom, hogy az útépítés céljára megvásárolt földterületek vételárának, illetve a kisajátított területek kártalanítási összegének megállapítására a minisztériumnak semmilyen jogköre nincs. A szakértői véleményektől, a közigazgatási határozat tartalmától nincs módunkban eltérést kezdeményezni. Így tehát a képviselő úrnak azt kell mondanom, hogy igazából mi nem tudunk az árba beleszólni, én úgy gondolom, hogy ezt a környéken élő is belátják, hisz remélhetjük, hogy a köz érdekében, elsősorban az ott lakók érdekében a tervezett autóút építése mielőbb megkezdődik.

Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 133 2001.09.04. 4:01  130-136

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy a Magyar Posta Részvénytársaság stratégiájában szereplő elemek - így a hálózat jobb kihasználását elősegítő banki, illetve biztosítási piacra lépés - mindenképpen a részvénytársaság versenyképességének növelését és a piaci feltételekhez történő hatékonyabb alkalmazkodást szolgálják. Ugyanez a tevékenységbővítés, ugyanez a tendencia figyelhető meg az Európai Unió több tagországában is a közszolgálati posták esetében.

A társaság tőzsdei bevezetése két évvel ezelőtt, 1999-ben valóban megfogalmazódott a stratégiai elképzelések között mint lehetőség, jelenleg azonban nem szerepel sem a kidolgozott postai stratégiában, sem a tárca tervei között. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hosszabb távon ne lenne egyszer elképzelhető a Magyar Posta Rt. tőzsdei megjelenése is.

Azt viszont pontosítanom kell - hiszen a képviselő úr ebben a tekintetben pontatlan számokat mondott -, hogy a részvénytársaság központi létszáma hogyan változott, hiszen nemhogy háromszorosára nem nőtt, hanem az utóbbi két évben mintegy 20 százalékkal csökkent. A Posta tevékenységi körének bővülése tehát nem járt együtt sem a vezetői juttatások, sem pedig a létszám növekedésével.

Ami pedig a konkrét egyéb kérdéseket illeti: a Posta stratégiája alapján valóban holding jellegű állami társasággá kíván átalakulni. Annak érdekében, hogy a Posta fejlettebb technikával korszerűbb szolgáltatást tudjon nyújtani, elengedhetetlen a meglévő országos hálózatának hatékonyabb kihasználása, tevékenységi körének bővítése. Az új feladatok ellátásához pedig leginkább a holding típusú szervezet felel meg, amely rugalmasan tudja követni a gazdálkodási környezet változásait.

 

(14.10)

 

A tevékenységi kör bővítéséhez központi költségvetési forrásokkal nem számolunk, az nem érinti a jóváhagyott kétéves költségvetést. Egyébként a részvénytársaság a működéséhez jelenleg sem részesül állami támogatásban, mindössze néhány postai beruházáshoz kap költségvetési forrást, ez azonban minimális, az összes beruházásnak alig 2 százaléka. Így költségvetési forrásátcsoportosításról sem lehet szó.

A Magyar Posta Részvénytársaság fejlesztéseit részben saját forrásból, részben pedig tekintettel arra, hogy hitelpiaci megítélése kedvező, banki hitel igénybevételével tervezi megvalósítani. Ezen túlmenően további forrásbevonást tesz lehetővé, hogy a Posta ez idáig még nem használta ki a szállítói finanszírozásban rejlő lehetőségeket. Természetesen a finanszírozási lehetőségek elemzésére gazdaságossági számítások is készülnek. Az új tevékenységekre - mint például a Tetra-rendszer kiépítése - a Posta által alapítandó gazdasági társaság veszi fel a hiteleket, így természetesen szóba sem kerülhet az, hogy a hitelösszeg visszafizetésére ne kerüljön sor. Említettem, hogy a részvénytársaság hitelezői megítélése kifejezetten jó, tehát jó helyzetben vagyunk.

További elemzés tárgya volt és megállapítható, hogy a Magyar Posta gazdálkodása nyereséges volt a múlt években is, és az idei üzleti terv szerint is. Természetesen mint tulajdonos mind a miniszter, mind a minisztérium, valamint a felügyelőbizottság a teljesítést figyelemmel kíséri, és a Posta gazdálkodását ellenőrzi.

Kérem a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy ezek szerint válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 163 2001.09.04. 2:09  158-166

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt köszönjük képviselő úr figyelemfelkeltő interpellációját, ugyanakkor megemlítem, hogy az ügyet természetesen már vizsgáltuk, és intézkedéseket is hoztunk.

Ennek kapcsán azért megerősítem, hogy a magunk részéről, a minisztérium vezetése részéről sem tarthatjuk elfogadhatónak a szcientológia egyház személyiségfejlesztő programjainak módszereit és munkahelyi alkalmazását. Ez nemcsak a MÁV-nál, de más intézménynél sem engedhető meg. A MÁV Rt. munkaszervezetén belül a munkavállalók képzését a szakmai követelményeket szem előtt tartó, az állami előírásokat követő belső utasításokban rögzített előírások szabályozzák. A vasúttársaság oktatási rendszere mind ez idáig az érintettek megelégedését kiváltva, megfelelő színvonalon működött. Más esetet nem tapasztaltunk, a képviselő úr által jelzett eset így rendhagyónak minősíthető. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szóban forgó ügy határozott szakmai intézkedéseket tesz szükségessé.

Valóban, a MÁV Nagykanizsai Pályagazdálkodási Főnökségén tavaly év elején tartott kiscsoportos kommunikációs tréningről, illetve az ezt követő negatív visszajelzésekről - lévén, hogy helyi ügyről volt szó - csak később szereztünk tudomást. A MÁV Rt.-nél a decemberi bejelentést követően azonban azonnal megindult a vizsgálat. A vasúttársaság vezetői értekezlete májusban az ügyet megtárgyalta, és júliusban kiadott egy írásbeli utasítást, melyben előírta, hogy ezentúl továbbképzési tréningeket csak az oktatási tervbe illesztve, vezérigazgató-helyettesi engedélyezés után lehet szervezni. Ezzel azt kívánják elérni, hogy kétes hátterű és színvonalú, nem akkreditált tanfolyamok szervezését teljes mértékben megakadályozzák.

A MÁV-nak ezzel az intézkedésével biztosítékot látunk arra, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő, és ezt folyamatosan ellenőrizni is kívánjuk. Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 169 2001.09.04. 2:57  166-171

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt el kell mondani, hogy a dél-alföldi régióban a Phare 2000 program keretében az önkormányzatok olyan összekötő utak építésére nyújtottak be pályázatot, melyeknek csak egy része tartozik az állami, országos kezelésben lévő közúthálózathoz. Ezért az építési pályázatokat nem a közlekedési tárca, hanem a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács fogta össze. Ebben a Phare-programban nyolc összekötő- és bekötőút megépítése szerepel, köztük a Tömörkény-Pusztaszer, valamint a Kiskunmajsa-Csengele közötti összekötőúté.

Valóban, a beruházási költségek emelkedtek, ezen belül az önkormányzati rész is, amely emelkedésnek számos oka van, ezek közé tartoznak a benyújtott pályázatok műszaki dokumentációjának hiányosságai. Sajnos nem számoltak az új útügyi előírásokkal, és a költségbecslések sem a kivitelezés várható időpontjára vonatkoztak. Az önkormányzatok által az előzetesen számítotthoz képest a beruházási költségek növekedése valóban nehezen kezelhető helyzet elé állította az érintett településeket.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a szóban forgó települések közötti összekötőutak megépítése mind a települések, mind a régió felzárkóztatását szolgálná. Éppen ezért a kormány segítséget kíván nyújtani az ilyen helyzetbe jutott önkormányzatok részére. Az FVM 156,5 millió forintot, tárcánk pedig további 100 millió forintot biztosít a Phare 2000 pályázaton részt vevő nyolc település számára. A beruházások megvalósítását segítheti emellett az is, hogy a szakmailag még támogatható esetekben, KiskunmajsaCsengele és Mezőberény-Délmegyer között a tervezett hatméteres burkolatszélesség helyett hozzájárultunk ahhoz, hogy az csak négy méter széles legyen.

A pályázatban szereplő utakra vonatkozóan ez év júliusában készült el az Európai Unió új előírásait tartalmazó tenderdokumentáció, melynek jelenleg folyik a felülvizsgálata. Az Unió részéről a jóváhagyás szeptemberben várható. Ezt követően kerülhet sor a vállalkozói felhívás közzétételére, az ajánlatok benyújtására pedig majd 90 nap áll rendelkezésre.

Mindezeket a határidőket és a rendelkezésre álló forrásokat figyelembe véve a Tömörkény-Pusztaszer és a Csengele-Kiskunmajsa közötti út kivitelezési munkái kedvező esetben a jövő év tavaszán elkezdődhetnek. Így valóban nemcsak a megvalósítás problémáiról, hanem a térségben régóta várt beruházásokról - a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően - számolhat be majd a képviselő úr reményeink szerint.

Kérem ezért a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 175 2001.09.04. 3:18  172-177

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amint azt bizonyára a képviselő úr is jól ismeri, a tisztelt Házban is többször elhangzott, a kormányprogram célul tűzte ki az autópályadíjak mérséklését, az autósok számára megfizethető díjrendszer kialakítását.

Ugyanakkor nyilván emlékszik még arra, hogy az előző kormány idején európai összehasonlításban is többszörös díjat kellett fizetniük az autópályát használóknak. Az akkori úthasználati díj alapján, példaként havi húsz oda-vissza utazást figyelembe véve, éves szinten akár 700 ezer forintba is kerülhetett egy sztráda igénybevétele. Ezzel szemben a jelenleg korlátozás nélkül igénybe vehető éves matrica személygépkocsira vonatkozóan 23 300 forint. A különbség tehát szembetűnő.

Azt is hozzá kell tennem, hogy az M7-es autópálya díjasítása sem eredményez majd alapvető változást. Félelmei az M7-es díjasításától nyilván akkor lennének igazak, ha az előző kormány díjait kellene figyelembe venni, azonban a matrica jelenlegi díjai ilyen félelemre nem adhatnak okot. A terveink szerint a matrica díja akkor sem emelkedik, ha több autópályára lesz érvényes.

A parlamentben tavaly júniusban lezajlott politikai vitanapon tényszerű adatokkal is részletesen bemutattuk, hogy mi minden történt a díjasítás terén, és azok milyen kedvező következményekkel jártak az autópálya használatára és a környező településekre, úgyhogy engedje meg, hogy idő hiányában ettől most eltekintsek. De valóban az mondható, hogy a tapasztalatok igazolták az elképzelésünket. Az autópályadíj megfizethető, hiszen az autósok több mint 90 százaléka dönt úgy, hogy felhajt az autópályára, és megveszi a matricát.

 

 

(15.00)

 

Így most már több év után az egységes használati díj bevezetésének tapasztalatainak összegzése megtörtént, és valóban megállapíthattuk, hogy autópályákon zajlik a forgalom, nem az alsóbb rendű utakon úgy, mint korábban.

A magas autópályadíj képzete nyilván azért él még bennünk, mert kétségtelen, hogy az előző kormány által megállapított M5-ös díjakat még nem tudtuk megváltoztatni, de erről is folynak a tárgyalások. Ugyanakkor a kormány ez év júliusi határozata szerint a díjfizetési rendszer további finomítása megtörtént. Itt nem elsősorban a jármű-kategóriák szerinti díjmérséklést céloztuk meg, hanem mindenekelőtt azon települések helyzetét kellett javítani, amelyeket kedvezőtlenül érintett az autópálya díjasítása, és lehetőség volt bizonyos szakaszok - így például Hatvan és Tata környékén - ingyenessé tételére, ami a jövő évtől történik meg.

Ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy újra át kell gondolni minden évben, a díjas autópálya-hálózat bővülésével a díjak szerkezetét, de az eddigi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy ez kedvező, és az autósok ezt igénybe is veszik.

Így engedje meg, hogy a képviselő urat és a tisztelt Házat is arra kérjem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Szórványos taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 199 2001.09.04. 4:03  196-201

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönjük a képviselő úr interpellációját, már csak azért is, mert az M8-as gyorsforgalmi út tervezett nyomvonaláról valóban téves információk jelentek meg a sajtóban. Ez nem a miniszter úrnak volt köszönhető, hanem meg nem nevezett hírforrásoknak. Így valóban szükséges az, hogy - különösen az érdeklődők és az érintettek számára - hiteles tájékoztatást adjunk.

A kormány 2001. augusztus 7-i ülésén döntött a gyorsforgalmi úthálózat építési programjának kiterjesztéséről. Nemzetgazdaságunk kedvező helyzetét figyelembe véve lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetközi közúti közlekedési folyosók mielőbbi kiépítését szem előtt tartva további útszakaszok kerüljenek be a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programba, és egyúttal egy hosszabb távra terjedő úthálózat-fejlesztési programot alkossunk meg.

Az M8-as autópálya megépítését és a gyorsforgalmi út Veszprém és Szolnok közötti szakaszának programba vételét elsősorban az indokolta, hogy egy ma még nem létező kapcsolat megteremtése révén oldódjék úthálózatunk centrális jellege, és egy korszerű közép-magyarországi közlekedési folyosó jöjjön létre. Az M8-M4 autópálya megépítésének gondolata már az elmúlt évtized során felmerült, valóban már akkor megkezdődött a lehetséges nyomvonal kialakítása, de az elmúlt időkben gyorsult fel a munka, az elmúlt év során az országos területrendezési terv kialakításához átadhattunk egy nyomvonaltervezetet is, amely Rábafüzestől Veszprémen, Dunaújvároson, Dunavecsén és Szolnokon keresztül vezetne Ártándig.

A gyorsforgalmi úthálózat rövid távú fejlesztési programjában szerepel Dunaújváros térségében egy új Duna-híd megépítése és egy hozzá csatlakozó autóút kiépítése a 6-os és az 51-es számú főút között. Az M8-as gyorsforgalmi út Szolnok és az 51-es számú főút közötti szakaszának építése pedig - amely természetesen tartalmazza a Pest megyei útszakaszt is - az előrebecslések szerint 2007-2008 környékén kezdődhet meg. A beruházások előkészítése már el is kezdődött, az új gyorsforgalmi út nyomvonalának kialakítását nyilvánvalóan szakmai szempontok határozhatják meg, hiszen ez az új autópálya teremti meg majd a közúti kapcsolatot Kelet- és Nyugat-Magyarország között.

Ugyanakkor - mint minden autópálya-építés esetében - a nyomvonal kialakításáról egyeztetéseket folytattunk az érintett önkormányzatokkal, így most nem beszélhetünk végleges változatról, nyilvánvaló, hogy ezek majd az egyeztetések során alakulnak ki. Most tehát azt tudom mondani a képviselő úrnak - és ezt szeretném hangsúlyozni -, hogy tárcánk szakmai szempontból az eredeti nyomvonalat támogatja, mely szerint Nagykőrös központjától délkeletre Szolnokig haladna az M8-as út, és erről folytat egyeztetéseket is. Az ettől eltérő nyomvonalváltozat valóban téves információnak minősíthető.

Kérem a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 229 2001.09.04. 3:40  226-234

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ismerik az SZDSZ álláspontját arról, hogy a kormány miért magyar céggel és nem multinacionális cégeket előnyben részesítő, egyébként megfizethetetlen autópálya-használatot eredményező módon végezteti az autópálya-építéseket. Most hasonló kifogásokat keresnek a készenléti és kormányzati, egységes, digitális rádiótávközlő-rendszer, az úgynevezett Tetra-rendszer megvalósítása kapcsán is. Sőt, felhívnám képviselő úr figyelmét, hogy attól, hogy kétszer mondja el ugyanazt, még nem tekinthetjük modellnek. Egész másról van szó a Tetra esetében.

Az előző kormány évekig halasztotta a döntés meghozatalát arról, hogy a készenléti és kormányzati szervek a NATO-, az EU- és a schengeni előírásoknak megfelelő, egységes kommunikációs rendszerrel rendelkezzenek. A kormány június 26-án döntött végre az említett követelményeket kielégítő Tetra-rendszer kiépítéséről és a megvalósítás módjáról. A rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a kormányzati szervek is - mind békeidőben, mind rendkívüli időszakokban - megfelelő biztonsággal és védettséggel használhassák. Ezenfelül meg kell felelnie a titokvédelmi, a nemzetbiztonsági és az állami szervek ellenőrzési szempontjainak is. Mindezek a követelmények csak egyetlen szolgáltató országos kiterjedtségű rendszere útján valósíthatók meg, így nem jön létre többszörös rendszerépítés.

A kormányhatározat alapján a kiépítésre, fenntartásra, üzemeltetésre a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta többségi postai tulajdonú gazdasági társaságot hoz létre. Ez idáig a társaság megalapításának az előkészületei még nem történtek meg. A Tetra-rendszer alap-infrastruktúrájának kiépítése egyébként nem feltétlenül tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ennek ellenére a minisztérium vezetése egyetért azzal, hogy a lebonyolítás pályázat alapján történjen. A pályázat nyertese végzi majd a hálózat kiépítését, az üzemeltetésről és a fenntartásról pedig - képviselő úr állításával ellentétben - a létrehozandó postai többségi tulajdonú társaság gondoskodik.

 

(16.20)

 

Őt illeti meg egyébként az évenkénti fenntartási költség is. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra is, hogy az új rendszer kiépítésére a kormány nem különített el semmiféle pénzügyi fedezetet. A Tetra-rendszer megvalósítása érdekében, mint már elhangzott, hitelfelvételre kerül sor.

Ami pedig a beruházás összegét illeti, arra különböző számok jelentek meg. Hogy mennyiből oldható meg a rendszer, ez felesleges találgatás mindaddig, amíg a kivitelező kiválasztása, a szerződéskötés meg nem történik. Nyilvánvaló, hogy ezeknek megfelelően még nem kerülhetett sor a kivitelező, szállító kiválasztására, ezért arra sem kerülhetett sor, hogy a Motorola vagy bármely más cég visszautasíthatott volna erre vonatkozó ajánlatot. Ezt a Motorola által közzétett és az MTI-nek átadott - egyébként a kezemben lévő - sajtóközlemény is megerősíti. Ezt egyébként ön elferdíti és pontatlanul idézi; az elmúlt hónapok tapasztalata alapján sajnos inkább ezt lehetne modellnek minősíteni. Önök most már nemcsak téves információkat juttatnak külföldre, hanem külföldi cégek nyilatkozatait és uniós tisztségviselők nyilatkozatait is elferdítik és pontatlanul idézik. Reméljük, hogy ez nem egy modell, csak egy rossz módszer, amitől majd el fognak térni.

Én tehát azt kérem a képviselő úrtól, hogy most a valós információk ismeretében fogadja el a választ, és ezt kérem a tisztelt Háztól is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 255 2001.09.04. 2:12  252-255

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ahogyan a képviselő úr említette, erre a rendeletre elsősorban a jogharmonizáció miatt volt szükség. Gondolom, képviselő úr nem e rendeletet bírálja. Arra most nem térnék ki, hogy a korábbi időszakban, az előző kormány alatt mennyi támogatást kaptak ezek a bizonyos IFA-s vállalkozók, mert erre a rövid idő ellenére sem tudnék mit mondani. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet megoldása a mi feladatunk.

De hogy lássuk, milyen terhet jelentenek ezek az előírások: a mi információink szerint a fuvarozók kérték, hogy változtassuk meg a régebbi előírásokat, és a miniszteri rendelet a fuvarozók által többször is kifogásolt korábbi rendelkezéseket váltott fel. A jelenlegi pénzügyi előírások szerint a járművek árát figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy amíg például egy nyerges járműszerelvény ára, felszereltségtől és típustól függően körülbelül 30 millió forint, addig a megkövetelt vagyoni biztosíték mindössze 2,5 millió forint.

 

(16.50)

 

Ugyanakkor ezt nem kell letenni, tehát a pontosítás az, hogy ez nem egy elkülönített holt tőke, hanem a vállalkozás saját tőkéje. Akinek nincs szerencséje ezzel az összeggel rendelkezni, az új jogszabály - hangsúlyozom, az új jogszabály - szerint lehetősége van arra, hogy más módon igazolja a megfelelő pénzügyi fedezet meglétét: kezesség, bankgarancia vagy biztosítás útján.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy segíteni kell ezeket a kisvállalkozókat. A Széchenyi-terv az év eleje óta két pályázatot is kifejezetten ennek a szektornak hirdetett meg. Még ebben az évben sor kerül a harmadik pályázati felhívás meghirdetésére is, mikro-, kis- és középvállalkozások gépjárműparkjának fejlesztésére.

Meg kell még említeni, hogy ezen felül adókedvezmény is igénybe vehető a fuvarozók beruházási hiteleinek kamatai után.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy az új szabályozás a kisvállalkozó fuvarozók versenyképességét javította. Kétségtelen, hogy komoly verseny van ezen a téren, hiszen ez egy jól jövedelmező szektor. A rendelet pedig kifejezetten az uniós felkészülésünket szolgálta.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 278 2001.09.04. 0:35  277-279

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tárgyi egyezmény célja, hogy az európai közúti közlekedésben részt vevő járművek közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból megfeleljenek az egységesen kialakított nemzetközi normáknak. Az egyezmény kötelezővé teszi a tagállamok részére, hogy szabályozzák a forgalomban részt vevő közúti járművek időszakos vizsgálatának a rendjét.

A korábbi parlamenti döntés és a külügyi bizottság egyhangú támogatása alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyezmény törvényi kihirdetését támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 106 2001.09.05. 2:11  51-280

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, természetesen nem személyes megtámadtatás okán kértem szót, csak mivel Kovács Kálmán úr a személyemet illetően is említett olyan témákat, amelyekben valóban részt vettünk, néhány kérdésben most szeretnék röviden, maximum két percben reagálni, de ha szükséges, akkor hosszabban is később.

Valóban létrejött egyébként a kis- és középvállalkozóknak egy ilyen fóruma, amit persze ők alapítottak meg, folytattuk is a munkát, voltak is eredményei, de ezzel együtt akkor nem jutottak be az autópálya-építésbe, ma pedig bejutottak, ez tény.

Egy dolgot mindenképpen szeretnék még megismételni, hiszen az ellenzék egyes képviselői nagyon sokszor elismétlik azt, hogy azért nem kaptunk pénzt az uniós alapokból, mert nem volt pályáztatás. Mondhatnám azt is, hogy ez szemenszedett hazugság, de kicsit komolyabb a dolog, mert külföldi tisztségviselőket is sikerült összezavarni, akik azóta már korrigálták ezeket a nyilatkozatokat. Ez természetesen nem így van, még akkor sem, ha az SZDSZ egyes képviselői ezt naponta elismétlik; pontosan annyi pénzt kaptunk, amennyi Magyarországnak a nagysága, a helyzete alapján jár. Azon lehet vitatkozni, hogy ez most vasútfejlesztésre vagy autópálya-építésre lenne-e jobb, de pontosan annyi pénzt kaptunk.

Azt hiszem, azokat az érveket már elmondtuk az autópálya-építés kapcsán, amelyek következtében a koncepció így állt fel. Nyilván mindenkinek vannak érzelmei a dologban. Én például emlékszem rá, Keller képviselő úr, amikor reggelente telefonált még a minisztériumba bizonyos budaörsi strabagos munkák ügyében - akkor, úgy látszik, neki volt kapcsolata a Strabaghoz.

 

 

(14.30)

 

Ez egy dolog. Azt hiszem, hogy nem képviselőkön keresztül nyerték el a munkát, pontosan lehet látni, hogy szigorú versenyeztetéssel kapták meg az alvállalkozók (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és valóban azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag minden magyar vállalkozó részt vesz benne.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 149 2001.09.05. 2:15  51-280

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon röviden, mert elhangzott az előbb, hogy igazából nem az autópálya lenne az, ami a közbeszerzések tanulságait egyértelműen bemutatná, a jelentés alapvetően nem is erről szól, mégis kénytelen vagyok mint a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium államtitkára az autópálya- és útépítéssel kapcsolatban reagálni.

Meg kell jegyeznem, hogy ha valaki az autópályák építését akarja vizsgálni, akkor nemcsak a közbeszerzést, hanem a nemzetközi tenderek összetételét is vizsgálni kellene, hiszen a legtöbb nem is közbeszerzéssel valósult meg, nemzetközi tendereken valósult meg, vagy ahogy az M5-ösön megvalósult volna, ott a koncessziós fél például kérte, hogy ne legyen még pályáztatás sem, hanem ő jelölje ki a kivitelezőt. Tehát a kérdés mindenesetre sokkal összetettebb, mint ahogy itt elhangzott, és nem lehet a közbeszerzési kérdéseket csak ebből a szempontból megvilágítani.

Azért kértem szót még egyszer, mert újra és újra elismétlik, pedig elmondtuk - tudjuk, hogy az ismételgetés fontos, hiszen minél többször ismételgetnek egy hazugságot, annál inkább megmarad (Bauer Tamás közbeszólása.) -, tehát még egyszer elmondhatjuk itt, hogy elhangzott az és az EU főbiztosa jelezte, hogy Magyarország nagyobb eséllyel pályázhat a pénzügyi támogatásra, ha autópálya-projekt helyett vasúti hálózat fejlesztéséhez kéri a segítséget. Azon lehet vitatkozni, hogy a következő pályázatok mire kerülnek beadásra - egyébként van előkészítésben autópálya-tender.

Még egy nagyon fontos dolog, ami nem hangzott el: semmilyen konkrét ígéret korábban nem volt, ezt Kovács Kálmán sem tudta felolvasni sem angolul, sem magyarul, hogy konkrét ígéretet kaptunk volna bármelyik autópálya Phare-, ISPA-, uniós támogatására. De hogy a dolog így alakult, azt hiszem, Magyarország végül is jól járt, megkapta a támogatásokat és azok hasznosulnak. Tehát a következő években fog eldőlni, hogy mire mennyi támogatást kapunk, de ezek az álhírek, miszerint elestünk pénzektől - mert ezt konkrétan elmondták -, valóban ez az, ami kárt okoz az ilyen támogatások kérdésében.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 163 2001.09.05. 2:28  51-280

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnézést, tisztelt elnök úr, elnézést, nagyon ritkán fordul velem elő, lehet, hogy azt hittem, Keller úr telefonál nekem, mert megtalálta végre, hogy kihez beszélhet. (Közbeszólások.) Most is kiment, tehát lehet, hogy tényleg mindjárt csörög a telefonom, mint annak idején is, amikor keresett, amit egyébként utána letagadott, de erre nem akarok visszamenni, mert pontosan tudjuk bizonyítani papírokkal, hogy Keller úr sajnos valótlant állított.

De mindenesetre azt szeretném leszögezni, és ezt is tudja mindenki az Országgyűlésben, aki autópályával foglalkozik - vagy kellene tudnia -, hogy az autópálya-építésnek megvan a felelőse, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium is felelős bizonyos kérdésekért, tehát valóban azért ülök itt, ha bizonyos kérdéseknél az uniós támogatás felmerül, arra megfelelő felvilágosítást tudjak adni, műszaki kérdésekben is, láttam, hogy most már ezzel is foglalkoznak a képviselők. Tehát nagyon szívesen állok rendelkezésre, azt is tudják pontosan, hogy ki a felelős az autópálya-beruházásokért. Tehát Keller úr eddig is tudta, eddig is beszélt, úgyhogy nem akadályozta meg.

Úgy gondolom, a minőség két percbe nem fog már beleférni hosszasan, de valóban a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium volt a felelős - most is bizonyos értelemben - az autópálya minőségéért, és úgy gondolom, hogy ez a vita tényleg nem tartozik a napirendhez, de Kovács Kálmán képviselő úr említette, sőt Keller úr is jártas ebben a témában. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szakértő!) Tehát azért el kell mondani, hogy korábban bizony nagyon súlyos hibák voltak. Tehát azok a töltéssüllyedések, amiket itt említettek, amiket most feltételeznek, azok megvalósultak például az M3-as építése kapcsán az előző ciklusban, vagy azok a földtámfalak, amiket sűrű erdőfalakkal kellett megtámasztani, azokat bizony a multik építették az előző ciklusban. Ezeket is még lehet látni.

Én ezt nem rovom fel egyébként az előző politikai vezetés hibájául, mert természetes, ez nem az ő hibájuk, ilyen előfordulhat, a kérdés az, hogy milyen szankciók voltak. Ezek meg is fognak történni, és úgy gondolom, kár arról beszélni, de nyilvánvaló, hogy erről is beszélünk, tehát felelős ugyan nem vagyok, de nagyon szívesen el tudok beszélgetni Keller úrral az autópályák földművének tömörségéről is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Megvannak az előírások, ezeket be fogják tartani, ha nem, akkor meg meg fogják őket büntetni, úgy, ahogy most is.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 6 2001.09.25. 3:06  3-6

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ma már közismert, hogy a gyorsforgalmi utak és autópályák építése a gazdasági növekedés és a területfejlesztés szempontjából is elsődleges fontosságú. Az ország azon részein, ahol autópályák épültek a korábbi években, ott valóban megindult a gazdasági növekedés, és azok az országrészek, amelyek nem voltak ilyen szerencsések, úgy érzik, hogy hátrányba kerültek. Ezért tűztük ki azt a célt, hogy ezt feltétlenül ki kell egyenlíteni. A kormány és a közlekedési tárca tervének az a célja, hogy tizenöt év alatt olyan hálózat épüljön ki, hogy az ország minden részétől harminc percen belül elérhető legyen az autópálya. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az utazási idő csökken, hanem így az ország minden területére eljuthatnak a befektetők, és remélhető, hogy a gazdasági növekedés majd az egész ország területére kiterjed.

Korábban a fejlesztési tervek inkább csak az európai folyosók, a tranzitforgalom kiszolgálására koncentráltak - természetesen ezt továbbra is fenn kell tartani -, de látható, hogy most már elsősorban a területfejlesztést kell a legfontosabb célkitűzésként kezelni. Fejlesztési elképzeléseink között ezért az is szerepel, hogy ahol a teljes hálózat kiépítése nem lehetséges, a közeljövőben ott is igen komoly úthálózat-fejlesztéseket hajtsunk végre, a legkritikusabb szakaszokon, a főútvonalakon is megépítsük az elkerülő utakat, lehetőség szerint már gyorsforgalmi úthálózathoz illő paraméterekkel, így később azok bekapcsolhatók lesznek az országos hálózatba. Így került előtérbe a Békéscsaba-Szarvas közötti elkerülő út építése, amelynek az előkészítése folyik, a 4-es számú főútvonal négysávosra bővítése, valamint a 4-es számú főútvonalon elkerülő utak építése Törökszentmiklós és Hajdúszoboszló térségében.

Az említett építések azt fogják eredményezni, hogy ezek a területek is bekapcsolódhatnak, és ha még nem is autópályán, de jelentősen gyorsabban érhetők majd el az ország fontosabb részei. A fejlesztési elképzeléseinket eszerint alakítjuk tovább. Ezt megerősíti az is, hogy a most már valóban megindult autópálya-építések - mondhatni azt, hogy az országban egyszerre ennyi út és autópálya nem épült, és ezt mind magyar vállalkozók építik - arra serkentenek minket, hogy a programot átvizsgáljuk és lehetőség szerint továbbfejlesszük. Ennek a vizsgálata folyik a minisztériumunkban, és a 15 éves tervet elő fogjuk készíteni az előbb említett elvek alapján.

Megnyugtathatom a képviselő urat - és köszönöm észrevételeit -, hogy eszerint készítjük elő és folytatjuk a munkát, a források remélhetőleg rendelkezésre állnak és lehetőség lesz ennek a 15 éves tervnek a véghezviteléhez.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 227 2001.09.25. 3:40  224-229

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a csongrádi pontonhíd felújítása, illetve távlati kiváltása több alkalommal szóba került, így az interpellációk során is. A Közlekedési Minisztérium hídfelújítási és hídépítési programja rendkívül jelentős fejlesztéseket tartalmazott az elmúlt években és tartalmaz most is. Így épült több Duna-híd végre, hosszú idők után a bajai vagy a most felújított dunaföldvári híd, októberben át lesz adva a párkányi híd. De hogy csak a Tiszát említsem, ebben az évben készült el az a híd, amelyre több évtizede vártak, a tiszaugi híd is.

Nyilvánvalóan a hosszú évtizedek lemaradását ütemezetten lehet behozni, és a kisebb forgalmú helyeken később kerülhet sor a hidak építésére. Ezért itt általában kompok üzemelnek, vagy Csongrádhoz közel valóban egy pontonhíd üzemel, amely - ahogy a képviselő úr is említette - csak meghatározott időszakokban vehető igénybe, télen komp üzemel. Ennek a felújítására a közelmúltban került sor. Az állandó híd Csongrádtól mintegy 5 kilométerre van, és megfelelően kiszolgálja a közúti forgalom nagyobb részét. Ezen híd igénybevétele azok számára kerülőt jelent, akik súlykorlátozás miatt nem haladhatnak át a pontonhídon, illetve akik télen a komp helyett ezt az útvonalat választják. Tekintettel azonban a pontonhíd földrajzi elhelyezkedésére, abból adódóan az itt jelentkező forgalmi igényekre és az 5 kilométeres távolságra lévő állandó hídra, egy új állandó híd építésével, mint ezt a képviselő úr is említette, csak később, hosszabb távon tudunk számolni.

Azonban az előkészítést megkezdtük, a megvalósíthatósági tanulmányt a jövő évben elkészíttetjük. Abban megvizsgáljuk, milyen műszaki megoldással, mekkora költséggel lehetne az új hidat megépíteni, és milyen finanszírozási kört lehetne bevonni a beruházás megvalósításába.

Ami pedig a jelenleg üzemelő pontonhidat illeti, teherbírásának növelésére már elkészült a tanulmányterv. Eszerint a felújítás költsége meghaladná a 300 millió forintot. A jelentős ráfordítás ellenére is megmaradna ideiglenes jellege, a téli átkelés a továbbiakban sem lenne megoldott.

A pontonhíd felújításáról a végleges döntés csak akkor hozható meg, ha összehasonlíthatóvá válik a megvalósíthatósági tanulmány alapján az állandó híd megépítésének költsége a jelenleg üzemelő rendszerek - a komp és a pontonhíd - korszerűsítésének kiadásaival. Ehhez további gazdasági elemzések elvégzésére van szükség, melyek elkészültéig kérem a képviselő úr szíves türelmét és megértését.

Természetesen a csongrádi átkelés feltételeinek javítására a jelenlegi lehetőségek között is megfelelő figyelmet fordítunk. A közelmúltban - amint arra a képviselő úr is utal - jelentős anyagi ráfordítással javítottunk a téli időszakban a pontonhidat felváltó komp műszaki állapotán, és egy építendő új komp terveit is elkészítettük. Magát a pontonhidat pedig évente karbantartjuk, így az egyébként műszakilag korszerűtlen szerkezetet a nehézségek ellenére is fenntartjuk, és rendelkezésére áll az itt közlekedőknek.

Kérem tehát a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 251 2001.09.25. 4:16  248-254

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy a légi koordinációt nem züllesztették le, és teljesen más kérdés a privatizáció és a beruházások, amiről ön beszél. A Ferihegyi repülőtéri koordináció szervezeti átalakítását európai jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése tette szükségessé, a vonatkozó nemzetközi és hazai rendeletek alapján Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér igénybevétele esetén is érvényesíteni kell az átláthatóság, a semlegesség és az egyenlő elbánás alapelveit. Ennek olyan szervezeti felépítés felel meg, amelyben elkülönül egymástól az operatív kiszolgáló tevékenység és a résidőkiosztást végző repülőtéri koordináció, így a jogharmonizáció során egyúttal rendezettebb lesz a működtetés is.

Korábban a repülőtéri koordináció a hivatkozott rendeletben rögzítettnél lényegesen tágabb feladatkört látott el 29 emberrel. Az egy szervezeten belüli feladatvégzés így a semlegességet nem garantálta maradéktalanul. Ezért a közösségi jogszabályban is elvárt függetlenséget két szervezeti egység, a 6 fős repülőtéri koordinációs központ és a 19 fős repülőtéri operatív szolgálat létrehozásával kellett megteremteni.

A képviselő úr által említett személy felmentésére pedig fegyelmi eljárás keretében, az arra jogosult, a munkáltatói jogkört gyakorló LRI-vezető részéről került sor. Így az eljárást korai lenne minősíteni, tekintettel arra is, hogy munkaügyi per van folyamatban.

A repülőtéri koordináció helyzete pedig sem korábban, sem jelenleg érdemben nem érinti az LRI privatizációját. Az előkészítés alatt álló szervezeti szétválasztásra - mármint az LRI szétválasztására - szigorúan szakmai alapon kerül sor. Létrejön egy új, a légiforgalmi irányításért felelős költségvetési szervezet és egy, a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőteret üzemeltető részvénytársaság, amelyet zártkörűen, egyszemélyes, százszázalékos állami tulajdonú részvénytársaságként alapítunk meg. Nincs veszélyben a nemzeti vagyon sem, hiszen Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér teljes földterülete és épületei, illetve a 2/B terminál épülete továbbra is a magyar állam tulajdonában, kincstári vagyoni körben marad.

A 2/B terminál beruházása vagyonvesztést nem okozott, abban azonban igaza van a képviselő úrnak, hogy a korábbi ciklusban megkötött koncessziós szerződés a vagyon piaci értékét negatívan befolyásolta. Éppen ezért a jelenlegi átalakítási koncepció lényegesen eltér ettől. A korábbi kormány által kötött szerződés a külföldi befektetőnek ugyanis jelentős hasznot eredményezett, és a repülőtér fejlesztését a koncessziós szerződésben szabályozott kötöttségek miatt jelentősen gátolja. Így a mi koncepciónk egész más: a kettéválasztás során egy állami tulajdonban tartott, zárt körű, egyszemélyes, százszázalékos részvénytársaságot fogunk megalapítani.

Ami pedig a tájékoztatást illeti, a szakszervezetek az átszervezés főbb szakaszairól tájékoztatást kapnak, és lehetőségük van véleményük kifejtésére is.

Természetesen az átalakítás során igyekszünk azt is megvizsgálni, hogy gazdaságosabban működjön a repülőtér. Az átszervezések ezt az célkitűzést szolgálják.

Végezetül hadd hívjam fel még egyszer a figyelmet arra, hogy ne keverjük össze a légi közlekedés koordinációját, a repülőtér helyzetét egy beruházás pénzügyi konstrukciójának megvitatásával. Valóban, az a beruházás vitatható volt, ugyanakkor elmondható, hogy a Ferihegyi repülőtér működése biztonsági szempontból mindig is megfelelő volt, gazdaságilag és szervezetileg pedig a jelenlegi átszervezéseknek köszönhetően csak jobb lesz.

Kérem tehát a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, válaszomat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 293 2001.09.25. 4:22  290-296

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdést, amelyet most ismételten felvetett, látszólag a kisvállalkozókért való aggódás diktálta, valójában a képviselő úr nem ismeri az uniós jogszabályok hazai bevezetésének körülményeit, és úgy tesz, mintha a 27 ezer vállalkozó nem 1994-1998 között került volna igen nehéz helyzetbe.

Tájékoztatom a képviselő urat arról is, hogy maguk a fuvarozói érdekképviseletek kérték a teljes harmonizációt jelentő uniós előírások életbe léptetését, ugyanis a korábbi szabályozás előírásai a fuvarozók döntő többsége számára - a minimum 50 százalékos saját tőke és a tonnánkénti 5 ezer forintos letét a fuvarozó mikro-, kis- és középvállalkozások számára - nehezebben voltak teljesíthetők, mint az új rendelkezések. A hatályos rendelet szerint jelentős könnyítés, hogy az első gépjármű után megkövetelt vagyoni biztosítéknak nem elkülönített holt tőkeként kell rendelkezésre állnia, hanem a vállalkozás saját tőkéjeként. Ha a vállalkozás még ezzel az összeggel sem rendelkezik, akkor az új jogszabály szerint lehetősége van arra, hogy más módon igazolja a megfelelő pénzügyi fedezet meglétét, például kezesség, bankgarancia vagy biztosítás útján. A felelősségbiztosítási konstrukcióban például havonta átlagosan 3-6 ezer forintos díj megfizetésével teljesíthető ez a feltétel.

Helyesbítenem kell a képviselő úr azon állítását is, mely szerint a járművek számától függően megkülönböztetést tennénk a fuvarozó vállalkozók között. A hatályos jogszabályok ilyen előírást nem tartalmaznak, azok egységesen valamennyi fuvarozó vállalkozó számára egyaránt kötelezőek.

Itt kell megnyugtatnom az ön által esetleg félrevezetett fuvarozókat is, hogy az új rendelkezés nem kötelezi őket új tanfolyamok elvégzésére, a vizsgakötelezettség csak az újonnan piacra lépni kívánó vállalkozásokra vonatkozik. A már korábban megszerzett képesítéseket és mentességeket az engedélyező hatóság továbbra is teljes értékűnek fogadja el. Tehát a képviselő úr által említett 27 ezer, már piacon lévő vállalkozást az új jogszabály szerint semmilyen vizsgakötelezettség nem terheli, így nincs is arra indok, hogy a jogszabály módosítását kezdeményezzük.

Ami pedig a kisvállalkozóknak adott kormányzati segítséget illeti, az egészen pontosan - tájékoztatom a képviselő urat - a Gazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozói célelőirányzatából történik. A fuvarozók számára a kormány már 2000-ben két pályázati felhívást tett közzé: az egyiket az integrációs felkészülést segítő képzések, a másikat az informatikai beruházások támogatására. E két pályázaton összesen 248 vállalkozás kapott támogatást mintegy 340 millió forint összegben; 2001 januárjától pedig a Széchenyi-terv a vállalkozáserősítő program keretében további két pályázatot hirdetett meg a fuvarozók fejlesztési célú, illetve a versenyképességüket növelő informatikai beruházásainak támogatására.

Ezen felül még ebben az évben megjelenik egy újabb pályázati felhívás a közúti fuvarozói gépjárműpark fejlesztésének elősegítésére. Ezt a pályázatot még az idén be lehet adni, a képviselő úrnak is rendelkezésére állnak a pályázat feltételei. A fuvarozók minden bizonnyal majd a pályázatból fognak tájékozódni, és remélem, egyre többen vehetik ezt igénybe.

 

 

(16.30)

 

Úgy vélem, hogy ez a felsorolás jellegű tájékoztatás is jól érzékelteti, hogy messzemenően több érdemi intézkedést tettünk a hazai családi vállalkozások megerősítésére, mint a korábbi ciklusban történt, így a jelenlegi feltételek kedvezőbbek, még akkor is, ha 27 ezer vállalkozó nehéz piaci körülmények között versenyez. Kedvezőbbek a feltételek, így sajnos az ön felvetése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ellentétes a fuvarozók érdekeivel, így azt nem tudjuk elfogadni. (Az elnök ismét csenget.)

Kérem ennek ellenére a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 319 2001.09.25. 1:26  316-319

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, több kérdés is elhangzott már az M5-ösről, de mindig megkérdezik, úgyhogy kénytelen vagyok mindig megismételni a választ. Ennek a '95. december 11-én megkötött szerződésnek sajnos az a nehézsége, hogy akkor szabályozták a jelenlegi díjakat, és olyan záradéka is van, ami miatt nagyon nehéz felmondani. Tárgyalunk erről, és úgy, ahogy az állami kezelésben levő autópályáknál, reméljük, hogy itt is már január 1-jétől a matricás rendszert be lehet vezetni. Ez lesz az igazi megoldás, hisz akkor a tehergépkocsik is majd ezt használhatják, azok a fuvarozók is és azok a személygépkocsi-tulajdonosok is, akik Szegedről, Csongrádról, Kecskemétről Budapestre igyekeznek.

A szomszédos főútvonalakat az állami útkezelő társaság tartja rendben, tartja karban. A megfelelő összegeket ráfordítja, de mint említettem, mi elsősorban az autópályát szeretnénk használhatóvá tenni, ehhez mindent meg is fogunk tenni, és akkor remélhetőleg a főútvonalakon már csak sokkal kisebb forgalom lesz, és a jelenlegi út paraméterei lehetővé teszik azt, hogy ott is rendesen lehessen közlekedni.

Kérem a képviselő urat, hogy legyenek türelemmel, meg fogjuk oldani ezt a kérdést is. Köszönöm figyelmüket.

 

 

(17.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 189 2001.10.16. 2:49  186-193

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Interpellációjukban egy nagyon fontos kérdésre hívták föl a figyelmet, a Dél-Dunántúl, illetve a dél-dunántúli régió fejlesztésének szükségességére. Ugyanis minden eddig eredmény ellenére szükség van a megyeközpontok további fejlesztésének biztosítására, de Somogy, Tolna és Baranya északi és nyugati részeinek, kistérségeinek helyzetén is javítani kell.

Az eddig elkészített közlekedésfejlesztési tervek, gyorsforgalmi autópálya-programok vagy nem tartalmaztak ebben a régióban lényeges fejlesztést, vagy csak nagyon nagy távlatban, 30 éves időtartamban vizsgálták annak megvalósítását. Természetesen egy M65-ösnek nevezett, megyeszékhelyek környezetében haladó nyomvonal nem válthatja ki teljesen az M6 építését, feltétlenül szükség van a Budapest-Dunaújváros-Szekszárd-Mohács útvonal megvalósítására is. De ez valóban nem teszi lehetővé a három megye előbb említett térségeinek felzárkóztatását.

Ezért kell, hogy korábban - nem csak 30 éves távlatban - megvalósítsuk már az M65-ös közlekedési folyosót, illetve annak vonzáskörzetében egy útvonalat, a Dél-Dunántúlt az M7-es Balaton déli partján lévő vonalához kapcsoljuk. Egyébként a déli parti vonal építését 2002-ben megkezdjük. Tehát a térség fejlesztése már így is biztosítva van.

Ismeretes, hogy nemrégiben a kormány megbízta a Közlekedési Minisztériumot egy új, 15 éves közlekedésfejlesztési terv elkészítésével. Ennek egyik oka éppen az volt, ami az önök felvetésében is elhangzott, hogy minél több terület kapcsolódhasson be a térségfejlesztésbe a lendületet kapott autópálya-építés segítségével.

Ebben a tervben természetesen már az önök felvetésével is foglalkozunk, szerepel benne a dél-dunántúli megyeszékhelyeket összekötő gyorsforgalmi úthálózat, Szekszárd-Pécs-Kaposvár korszerűbb összeköttetése nem várhat 30 évig. Az M7 Balaton-parti szakaszának építésével pedig lehetővé válik, hogy az M7-esre való rácsatlakozással az egész térség megközelítése javuljon. Így nemcsak Budapest, hanem az M7 további szakaszain át Nyugat-Európa irányába is javul az összeköttetés. Ennek a terület- és iparfejlesztésre, valamint a turizmusra gyakorolt ösztönző hatása rendkívül jelentős lesz.

Végezetül tehát elmondhatom a képviselő uraknak, hogy jelentős előrelépésről számolhatok be, ma már középtávon is látunk megoldást, a közlekedési tárca 15 éves gyorsforgalmi autópálya-fejlesztési tervében szerepel egy Pécset, Kaposvár környékét az M7-essel összekötő útvonal.

Abban a reményben, hogy mindez megfelel a képviselő urak felvetésének, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 263 2001.10.16. 2:03  260-263

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A közlekedési kormányzathoz tartozik a közút és a vasút is. Ha a közúti költségeket nézzük - Nagykanizsa is Zala megyéhez tartozik -, Zala megyében az előző kormányzat 278 millió forintot fordított a fejlesztésekre, a jelenlegi kormányzat, már három év alatt is, 2,5 milliárd forintot, tehát majdnem a tízszeresét fordította erre.

Ha a közúti fejlesztéseket tovább nézzük, akkor a 7-es számú főút hét kilométeres szakaszát felújítottuk; fel lett újítva a Zalavár-Sármellék összekötő út. Ugyancsak Nagykanizsa környékéhez tartozik a tornyiszentmiklósi és a nemesnépi határátkelőhöz vezető út is, és több csomópont is átépült. A Széchenyi-terv keretéből a térségben további beruházások megvalósítására nyílik lehetőség; hosszú évek után végre megoldódott az M7-es autópályán a Balaton déli partjának a nyomvonala, így 2002-ben ott is megkezdhető a munka, akárcsak a határhoz közeli Becsehely és Letenye közötti új szakaszon, illetve az M70-es autópálya Tornyiszentmiklós felé menő szakaszán. Tehát úgy gondolom, nemhogy ellehetetlenült a környék, hanem éppen most áll igazi fejlődés alatt, a közúti kapcsolatai kiválóak lesznek, ez óriási lehetőséget ad a gazdasági fejlődésre is.

Ami pedig a vasúti összeköttetés kérdését illeti, Nagykanizsa most is jól ellátott vasúti összeköttetés szempontjából. Hogy az intercityk hogyan változtak, erre természetesen majd részletesen válaszolni fogunk. Én azt hiszem, ilyen irányú panasz eddig hozzánk nem jött, úgyhogy meg fogjuk vizsgálni ezt a kérdést, de a képviselő úr ezt nem jelezte. Mindenesetre azt el lehet mondani, hogy a Balaton déli partján ugyanúgy közlekednek az intercityk; az intercityk az országban általában elterjedtebbek, és több intercity jár, mint négy évvel ezelőtt.

Köszönöm a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 267 2001.10.16. 1:50  264-267

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt évtizedben a közúti tehergépjármű-forgalom a duplájára emelkedett. Ez az olyan területeken, ahol jelentős a tranzitforgalom, mint Makó városában, valóban nagyon komoly problémákat okoz. Így előtérbe is került az új elkerülő út tervezése, építése.

1998-ban született egy megállapodás, azonban azt módosítani kellett. A kormány '99. évi döntése a gyorsforgalmi úthálózat programjáról befolyásolta ezt, hiszen kiderült, hogy az M43-as megvalósítása még hamarabb, a tervezettnél hamarabb kerülhet napirendre. A program szerint a város elkerülő útjának keleti szakasza a megépülő M43-as gyorsforgalmi út beruházásának részeként valósul meg, vagyis egyértelművé vált, hogy az elkerülő utat az M43-as gyorsforgalmi úttal összehangolva érdemes építeni.

Az új gyorsforgalmi út építésének első üteme, amely Szegedről Makót északra elkerülve a 43-as számú főútig épül ki, magában foglalja tehát a város keleti elkerülését is. Erre vonatkozóan megkezdődött az engedélyezési eljárás, és a mai állás szerint legkésőbb három éven belül sor kerülhet a beruházás megindítására; a nyugati elkerülő út ezt követően épülhet meg.

Összefoglalóan tehát azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy a várost elkerülő keleti szakasz építése így most már belátható időn belül megkezdődik, de azt is megvizsgáljuk - erre még nem volt idő a képviselő úr kérdésfeltevése óta eltelt időszakban -, hogy az új lehetőségek, az új források megnyitása lehetővé tenné-e legalább az elkerülő út egyik szakaszának a megindítását, még közelebbi időszakban.

Kérem addig is a türelmüket, köszönöm a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 202 2001.10.18. 1:40  1-275

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Engedjék meg, hogy két felszólalásra reagáljak csak nagyon röviden. Az egyik az árvízzel kapcsolatos; természetesen a hosszabb időterjedelemben majd részletesebb magyarázatot is tudunk adni. Bajor Tibor képviselő fölvetése viszonylag újszerű, miszerint a kormány nem cselekedett időben.

Ehhez képest én azt hiszem, az, hogy nem történt nagyobb baj az árvíz során, egyértelműen annak köszönhető, hogy a vízügyi szolgálat helytállt, annak idején ezt ők maguk is elismerték, és megfelelően cselekedtek időben, és ezért sikerült a nagyobb károkat elkerülni, sikerült megoldani azt, hogy emberi életben kár ne essék.

A másik kérdésre vonatkozóan, az autópálya-építéssel engedély nélkül és a természetkárosítással való kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy nem egészen értem a kérdésfölvetést, hiszen egyértelmű, hogy eddig aki autópályát épített, egy esetben bizonyosodott be, hogy engedély nélkül építették: ez az önök által támogatott, favorizált, nemzetközi monopolhelyzetet élvező cégek esetében történt így, tehát pontosan Keller képviselő úr is tudja, hogy mely cégek voltak azok, amelyek engedély nélkül használtak föl anyagot az autópálya-építéshez. Ez így volt, mint ahogy mára az is bebizonyosodik sajnos, ha már beszélni kell róla, hogy egyre több hibát látunk azokban az autópályákban, amelyeket az előző ciklusban építettek. Remélem, hogy a vizsgálatuk majd erre is kiterjed, tehát a meglévő, elkészült autó-pályaszakaszokhoz is ki kell menni, és nézegetni kell az aszfaltot, képviselő úr.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 82 2001.11.29. 7:22  1-118

MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány percben nagyon röviden beszéljek a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium magyarországi uniós csatlakozásának elősegítését szolgáló tevékenységéről is. Valóban itt is felzárkózásról van szó, és olyan feltételek megteremtéséről, amelyek biztosítják versenyképességünket.

Minden, esetleg a közvéleményben élő kép ellenére el kell mondanom azt, hogy nincsen olyan uniós előírás, amely megszabná azt, hogy milyen sűrűségű és pontosan milyen minőségű úthálózattal, vasúthálózattal kell rendelkeznünk. A minőséget illetően ugyan már vannak előírások, amelyek azt kell hogy garantálják, hogy bizonyos súlyú tehergépjárművek áthaladtak országunkon, ezek képezik általában azokat a tárgyalásokat, amelyeket talán a legfontosabbnak tartunk. Ugyanakkor az úthálózat fejlesztését, a vasúthálózat fejlesztését - annak ellenére mondom, hogy nincsen előírás - a kormány 15 éves programjai garantálják. Így ezekről én most az időkeret miatt nem beszélnék.

Néhány pontban megemlíteném azokat a főbb témákat, főbb témaköröket, amelyekben átmeneti mentességi igényünket kifejeztük, amelyekben biztosítani kívánjuk a magyar nemzetgazdaság, a magyar vállalkozói réteg érdekeit messzemenően szem előtt tartva.

2006 végéig kértünk mentességet a belföldi közúti árufuvarozási piacnak a külföldi fuvarozók számára történő megnyitása, az úgynevezett kabotázs alól. Ezzel a törekvésünkkel védeni kívánjuk a nagyszámú, kis tőkeerejű hazai kisvállalkozók érdekeit.

2005 végéig tartó mentességet kértünk a 25 tonnát meghaladó gépjárművek adója vonatkozásában. Ezekre az EU-adószint 65 százalékát elérő adót rónánk ki. Egyértelművé tettük ugyanakkor, hogy az adókedvezményt a legmagasabb környezetvédelmi normáknak megfelelő járművekre alkalmaznánk. A célunk itt az, hogy az átmenet ideje alatt kicserélődjenek az elavult, a környezetet nagymértékben szennyező nehézgépjárművek.

Elfogadta az Európai Bizottság, hogy közútjaink jelentős részének műszaki állapota ma még nem teszi lehetővé az Unió területén engedélyezett legnagyobb tengelyterhelésű és össztömegű tehergépjárművek korlátozás nélküli forgalmát, ezért a járművekre fenntarthatjuk a túlsúlyt 2008 végéig.

A Bizottság elfogadta a belvízi hajózás kérdésében az úgynevezett selejtezési kényszer alól kért mentességet.

Ötödikként pedig megemlíthetem, hogy a magyar vasúti pályához való hozzáférést külföldi üzemeltetők számára 2006 végéig csak részben kívánjuk lehetővé tenni. Ez az eljárás összhangban van az Európai Unió országai vasúttársaságainak korábbi gyakorlatával.

Jelentős eredménynek tartom, hogy az Európai Bizottság alapjában véve elfogadásra javasolta a tagországok számára a magyar ajánlatot. A kompromisszum lényege, hogy csatlakozásunkat követően a pályakapacitás 20 százalékának mértékéig vállaljuk az uniós vasúttársaságok beengedését.

A légi közlekedési piacunk és ezen belül a Malév védelme érdekében kezdeményeztük, hogy a 2005 végéig terjedő időszakra mentességet kapjunk a teljes piacnyitás alól. Továbbá a légi forgalommal kapcsolatos másik mentességi igényünk az EU-normáknál magasabb zajszintű repülőgépek fogadásának átmeneti engedélyezése.

A bizottság kompromisszumos javaslata számunkra elfogadható, mely szerint az átmeneti enyhítés a FÁK-államok ezen forgalomban meghatározó, 70 százalékos arányú repülőgépeire terjedjen ki.

Röviden összefoglalva a főbb témaköröket, elmondható, hogy mentességi kérelmünkkel kapcsolatban a közlekedési fejezet eddigi tárgyalása során sikerült érvényesítenünk a nemzetgazdasági és kormányzati igényeket, egyben a magyar érdekeknek megfelelő elvárásokat. Ugyanakkor az Európai Bizottság egy korrekt, számunkra kedvezőbb tárgyalási álláspontrendszert alakított ki. Ezzel is tudatták, hogy a magyar közlekedés területét megfelelő felkészültségűnek minősítették, és a csatlakozás időszakában váratlan nehézségekkel nem számol bennünket illetően. Ebben a fejezetben, ezt még egyszer hangsúlyoznám, ez az álláspont, hogy a csatlakozás időszakában váratlan nehézségekkel nem számol bennünket illetően. A sor tehát most az EU-tagállamain van, hogy egymás között egyezségre jussanak valamennyi csatlakozni kívánó országra vonatkozóan. A fejezet idei lezárása ennek a függvénye.

A Közlekedési és Vízügyi Minisztériumot érintően hadd tegyem még hozzá mindehhez, hogy természetesen a környezetvédelmi fejezet lezárásában is jelentős szerepet kellett vállalni, hiszen a számos érzékeny területet érintően a tárcánk gondozásában készült nemzeti szennyvíztisztítási program, valamint az ivóvízminőség-javítási program kedvező brüsszeli fogadtatása is közrejátszott az elért eredményben.

Végezetül hadd említsem még meg - ez nem a közlekedési fejezethez tartozik - az éves jelentéshez kapcsolódóan, hogy az éves jelentés számos pozitívumot tartalmazott. Természetesen megemlítette azt is, hogy mit kell még elvégezni, például a MÁV-reform felgyorsításának szükségességét, amely ügyben már több mindent tettünk. Az idő szintén nem engedi meg, hogy elmondjam, de általában azt lehet mondani, hogy a közlekedési és vízügyi ágazat uniós csatlakozásra való felkészítése tervszerűen folyik, az előirányzatnak megfelelően.

Annyit szeretnék még hozzátenni mindehhez - mert ebben a témakörben elhangzott, és még egyszer el kell mondanom, mert úgy látszik, az uniós jelentést és bizonyos újságokat vagy propagandakiadványokat egyes képviselők összekevernek -, hogy egyetlenegy fillér ISPA-támogatástól nem estünk el. Lotz Károly képviselő úr bizonyára rosszul emlékszik, mert az M7-esre, az M3-asra vonatkozóan nem kellett visszavonnunk ilyet. Biztosan emlékszik viszont jól Palacio főbiztos asszony kijelentésére, miszerint a vasutat preferálták. De azt hiszem, hogy ezt már nagyon sokszor elmondták.

Összefoglalóan csak annyit tudok mondani, hogy nem estünk el egyetlenegy fillértől sem, mint ahogy ha megnézzük, hogy mi szerepel a jelentésben a közbeszerzési eljárásoknál, az autópálya-építésre vonatkozóan tényként említi meg a jelentés, hogy a közbeszerzési eljárásokat ez ügyben nem alkalmazzák, viszont semmilyen más mondattal nem foglalkozik, hanem ezt már egy másik jelentés követi.

 

 

(13.50)

 

Nem az, amit önök itt elmondtak, tehát nem azok a propaganda jellegű kijelentések, hanem egy olyan szám követi, amely azt mutatja, hogy a közbeszerzési eljárások százaléka és mennyisége is növekszik Magyarországon.

Tehát úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy a jelentést ne keverjük össze más újságokban megjelent politikusi kijelentésekkel, hanem pontosan idézzünk belőle. Természetesen megköszönve a figyelmüket, azt mondhatom még egyszer - hiszen a közlekedési fejezet tárgyában kívántam ismertetni főbb feladatainkat, mivel ez egy nagyon fontos fejezet -, hogy köszönjük hasznos észrevételeiket. Minden okunk megvan arra, hogy optimistán ítéljük meg, és érdekeinket érvényesíteni tudjuk, és a fejezet lezárásra kerüljön.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)