Készült: 2024.03.29.13:59:52 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 112 2013.11.27. 2:07  109-125

BARÁTH ZSOLT, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. A hétfői napon első helyen kijelölt bizottságként került sor ennek a törvényjavaslatnak, amely T/13091. számon van jelölve, a bizottsági megvitatására.

Meg kell jegyeznem, hogy a bizottság kormánypárti tagjai közül senki nem szólalt meg ebben az ügyben ebben a bizottsági vitában, úgyhogy egyrészt emiatt tartózkodással fejeztük ki ellenzéki jobbikos képviselőként a véleményünket a törvényjavaslat felé. Másrészt pedig volt, van is, maradt is néhány aggályos pont, kérdésünk, azon túl, hogy összességében támogathatónak tűnik ez a törvényjavaslat részünkről is elsősorban gyermekvédelmi és gyermekjogi szempontból, de úgy döntöttünk, hogy essünk túl a parlamenti általános vitán, a részletes vitán, amelyhez természetesen módosító javaslatokat fogunk benyújtani, és akkor meglátjuk, mi lesz a végeredmény, hogy igazából a parlamenti zárószavazáson támogatjuk-e ezt. Ha így halad a dolog, és ezeket a feltételeket úgymond a kormánypárt, illetve az előterjesztő is ilyen értelemben teljesíteni fogja, akkor fogjuk támogatni.

Tehát három dologról van szó. Egyrészt az internetszűrés, másrészt az előzetes pártfogói felügyelet, illetve, hogy ne dolgozzon olyan személy a gyermekvédelemben, a gyerekekkel ne foglalkozhasson hivatásszerűen, aki gyermekek elleni bűncselekményt követett el korábban. Mi még igazából enyhének találjuk ezeket a bizonyos megfogalmazásokat, úgyhogy próbálunk rajta egy kicsit szigorítani, és várjuk azt a vitát, amelynek most nézünk elébe, illetve azt is, hogy a módosítóinkat befogadják-e, és ezektől a kritériumoktól fogjuk feltétellé tenni a szavazásunkat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 118 2013.11.27. 6:06  109-125

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megint csak, ugyan nem a késő esti órában, de azért megjegyzem, hogy nappal vagyunk, és a gyermekek védelmével, jogával kapcsolatos jogszabály, illetve törvényjavaslat megalkotásához képest nem tartózkodunk annyian az ülésteremben, ami ezt a témát is akár megilletné. Ez, úgy látszik, most már tendenciózussá kezd válni itt, a magyar parlamentben. Mindig felhívom több jobbikos képviselőtársammal erre a figyelmet, de úgy tűnik, hogy túl kell tenni ezen magunkat.

Az érdemi részre rátérek. Néhány aggályt fogalmazok meg, amire szeretnék most választ kapni az előterjesztőktől. Elsőnek a megelőző pártfogó felügyelő intézményével kapcsolatban, ami egyértelmű, hogy gyermekvédelmi szempontból preventív, tehát a megelőző intézkedéseknek is a megelőzése lenne. Feltettem a bizottságban is azt a kérdést, hogy ez a megelőző pártfogói felügyelet 18 éves korig van hatályosítva vagy lesz érvényesítve, tehát nagykorúvá válás után már nincs erről szó, ez egyértelmű; fiatalkorú és gyerekkorosztályhoz lehet-e ezt úgy valahogy kötni, hogy mondjuk, 12 év alatti, 14 év alatti és 18 év alatti gyerekek tekintetében milyen más szempontok alapján is. Holott azt tudjuk, hogy a kockázatértékelés, ami a környezettanulmánnyal most már együtt fog járni a törvény hatálybalépése után, ott lesznek szempontok, bűnmegelőzési szempontok, amire szintén rákérdeztem, és egyértelmű, teljesen kielégítő választ ott sem kaptam; és akkor még ez összefügg, mármint konkrétan a 10. §, a 68/D. 1. pontja, ami a kockázatértékelés bűnmegelőzési szempontjáról beszél, megítélésem szerint összefügg a 18. § alatti ponttal, 169. §-sal, amivel kiegészül, ami itt a hatálybalépést írja tulajdonképpen, hogy 2014. december 31-ét követően a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetéséről beérkezett jelzés alapján rendeli el a megelőző pártfogást. (Sic!)

Mi ezt a hatálybalépést tulajdonképpen nagyon távolinak tekintjük, fogunk is ezzel kapcsolatban javaslatot tenni, ugyanis a jelen lévő Vágó Sebestyén képviselőtársammal - akik mind a ketten dolgoztunk gyermekvédelemben - ezt megbeszéltük azóta, hogy a bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelés szempontjait mi körülbelül - hát nem akarok nagyon nagyképűen nyilatkozni, de - pár óra vagy egy-két nap alatt ki tudnánk dolgozni. Tudjuk, hogy nem ránk lesz bízva; de akkor miért kell ennek a hatálybalépésével innentől kezdve 13 hónapot várni, azaz 2014. december 31-ét követően lép ez hatályba. Nagyon távolinak tartjuk ezt az időpontot. Ugye, hangsúlyozom, a gyermekvédelmi, gyermekjogi szempontokat minél előbb hatályba kell léptetni. Semmi különösebb okát nem látjuk ennek a 13 hónap várakozásnak, hogy minél hamarabb érvényesíteni lehessen ezt a megelőző pártfogói felügyeletet.

A másik aggályunk tulajdonképpen arról szólt, hogy a kockázatértékelés során és a környezettanulmány során egyértelmű-e az, habár a törvényjavaslat most írja, hogy hogyan, milyen módon lehet a rendőri segítséget igénybe venni. Hogyha a gyermekjóléti szolgálatnak vagy a hivatásos pártfogónak, vagy a megelőző pártfogónak ki kell menni a terepre, akkor ez egyszerű kommunikációban lebonyolódik-e, hogy mondjuk, a rendőrségnek odaszól az illető dolgozó, szakdolgozó telefonon, így kéri a rendőri segítséget, mondjuk, rendőrjárőri segítséget, vagy van ennek valami adminisztratív előzménye vagy háttere, amiből ugye, az következik ilyenkor, hogy húzódik az egész, vagy előre egyeztetni kell, hogy ezt könnyebben le lehessen játszani? Magyarul, itt arról van szó, biztos, hogy tudja mindenki a jelenlévők közül, hogy a pártfogó fizikai épségét biztosítani kell, mert akár környezettanulmányt, akár kockázatelemzést, amikor felvesz, megcsinál, kerülhet olyan szituációba olyan terepen, hogy arra szükség van. És ezt mindenképpen meg kell előzni, de a dolgoknak a folyamatossá tétele főleg akkor, hogyha akár egy gyermeknek a védelembe vételéről van szó vagy a védelembe vételével kapcsolatos adminisztrációról, akkor, amikor az előzetes pártfogói felügyeletet elrendelik, akkor mindenképpen meg kell gyorsítani ezt a folyamatot, hogy akármelyik intézmény minél hamarabb érvényesülhessen.

Mindent egybevetve ezek az aggályaink, illetve fenntartásaink addig megvannak, amíg választ nem kapunk rá, de még egyszer hangsúlyozom, hogy gyermekvédelmi és gyermekjogi szempontból ez az előterjesztés támogathatónak tűnik részünkről.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 122 2013.11.27. 0:20  109-125

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Tisztelettel kérem, elnök úr, hogy a módosító javaslatok beadásának a határidejét hosszabbítsa meg az ülésnap végéig, mert némi technikai akadályok támadtak. A módosítók már készen vannak, csak még egy apró simítás van hátra.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 88 2013.12.03. 9:59  81-97

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jászberényi születésű és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származó országgyűlési képviselőként mindenképpen szeretnék hozzájárulni néhány gondolattal ehhez a határozati javaslathoz. (Dr. Józsa István: Nem muszáj.) Annál is inkább, mivel én is voltam már néhányszor ilyen ünnepségen, részt vettem már jóval korábban, ugyanis a jászok már évtizedek óta, szinte évszázada ünneplik 1745. május 6-át. Ha az előttem szóló Lukács László képviselőtársammal lesznek hasonló vagy azonos gondolatok, akkor az nem azért van, mert együtt készültünk, hanem azért, mert ugyanarról beszélünk. Úgyhogy engedjék meg nekem, szeretném egy rövidke felvezetéssel ezt a gondolatsort mindenképpen kiegészíteni.

A XIII. és XIV. században Magyarországra érkező kunok és jászok betelepülésüktől fogva jelentős kiváltságokat kaptak az uralkodóktól. Nem tartoztak földesúri szolgáltatásokkal, a jászkunok földjén nem alakult ki jobbágy-földesúr viszony, területe még a török hódoltság idején is koronabirtoknak minősült. Tulajdonosa az uralkodó volt, aki ezt a jogát a mindenkori nádor útján gyakorolta. A lakosok nem csupán a földesúri adóktól mentesültek, de a nemesekhez hasonlóan a vám- és harmincadmentesség és egyéb előjogok is megillették őket. A kivételezett közjogi helyzet ugyanakkor jelentős kötelezettségekkel párosult. Ezek közül a legfontosabb a katonai szolgálat volt. A jászkunok háború idején kötelesek voltak a királyi korona alatti hadba vonulásra, és ők biztosították a nádor fizetését, aki a főbírájuk volt. Mindezeket a terheket azonban szívesen vállalták, büszkék voltak szabad állapotukra, az országban egyedülálló, kivételezett jogi helyzetükre.

1702 azonban a végzetes döntés éve volt. A török hódoltság után a bécsi udvar komoly anyagi gondokkal küzdött, a hosszú háborúskodás kimerítette a kincstárat. Pénzre volt szükség, ezért I. Lipót császár elhatározta, hogy az egész Jászkunságot, a Jászságot, Nagykunságot és Kiskunságot áruba bocsátja. Az eladást megelőzően, 1699-ben átfogó összeírás készült a Jászkunságról, hogy felmérjék a terület értékét, gazdasági erejét és adózási képességét. 1702-ben megszületett a jászkunok számára tragikus döntés, az uralkodó 500 ezer rajnai forintért eladta a Jászkunság egész területét és lakóit a német lovagrendnek. Az adásvétel a fennálló törvények értelmében is jogtalan volt, hiszen a kiváltságos terület, koronabirtok lévén, elidegeníthetetlen.

Az eladással a jászok és kunok kiváltságai megszűntek, egyik napról a másikra jobbágysorba kerültek. Természetesen sohasem törődtek bele az ősi jogon szerzett kiváltságaik elvesztésébe. Már a következő évben lelkesen csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharchoz, és a fejedelem meg is ígérte kiváltságaik visszaállítását, ami azonban a szabadságharc bukása miatt nem válhatott valóra. Mivel a német lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben eladta jogát a pesti Invalidus-háznak. Ez azonban nem változtatott a jászkunok helyzetén. "Életünket és vérünket és aranyforintjainkat!" - mondták ekkor a jászok és a kunok. A Jászkunságban hamarosan mozgalom indult a jogok visszaszerzésére, amit Pálffy János nádor is támogatott.

A három kerületből követek indultak Budára és Bécsbe, kérelmükkel a királyig is eljutottak. Útjaikra ajándékokkal megrakodva indultak őseink, vitték az akkori, igazi csemegének számító teknősbékát, de vittek darutollat, kócsagtollat és aranypénzt is bőven, hogy kérésüknek nyomatékot adjanak. Végül Mária Terézia királynő 1745. május 6-án kegyelmesen megengedte, ha a jászok és kunok visszafizetik az eladási ár összegét a kincstárnak, visszanyerhetik régi szabadságukat, a redemptiót. Ez volt a redemptio. Hatalmas összegnek számított ez akkoriban, a lakosok csak több évig tartó gyűjtéssel és kölcsönökkel tudták összeadni, ami kamataival együtt ekkor már 575 900 aranyforintot tett ki. Ezen túl vállalták ezer lovas katona felszerelését, valamint a nádor évi tiszteletdíjának megfizetését.

Bár a megváltás óriási terhet jelentett, a cserébe kapott jogok is nagy jelentőségűek voltak. A diploma visszaállította a jászok és kunok örökös kiváltságait, amelyek közül a legfontosabb a földesúri szolgáltatásoktól való mentesség, a szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, valamint a pallosjog, azaz a bíráskodás joga volt. A királynő új pecsét használatát is engedélyezte a jászkun hármas kerület számára, amelynek székhelye Jászberény lett. A redemptiót követően a korábban jogilag egységes közösség a megváltott föld arányában tagolódott, akik részt vettek a megváltásban, annak megfelelő földterületet adtak, ők lettek a redemptusok. A társadalom legfelsőbb szintjét foglalták el, rangjuk és jogállásuk a nemesekéhez hasonló volt. Azokat, akik nem tudtak részt venni a megváltásban, irredemptusoknak nevezték. Rajtuk kívül élt egy szegény, nincstelen réteg is a Jászkunságban, ők voltak a zsellérek.

A megváltott földet tőkeföldnek nevezték, ezen kívül azonban a teljes földterületnek csaknem a fele közös használatban volt, ebből alakultak később a redemptus közbirtokosságok.

(12.10)

A jászkunok bírája továbbra is a nádor maradt, aki jogait az általa kinevezett főkapitány útján gyakorolta. A három kerület élén a kapitányok álltak, akik választással kerültek tisztségükbe, munkájukat az ugyancsak választott alkapitány segítségével végezték.

Az önerőből történő megváltás jogos büszkeséggel töltötte el az abban részt vevőket, melynek emlékét generációkon át megőrizték. Ez jelentette az alapját a sokszor emlegetett jászkun öntudatnak, ami máig is jellemzi a jászok és kunok leszármazottait. A legtöbb jászsági településen minden évben megünneplik a jeles napot, így Lajosmizsén is ünnepi nagymisével minden év május második vasárnapján. Lajosmizse is jász település. Jászberényben díszes ünnepség keretében a jászkapitány szobránál, Budapesten pedig a köröndi Czettler-emléktáblánál tisztelegnek az ősök emléke és példamutató áldozatvállalása előtt.

Gondolataimat Papp Izabella levéltáros, a Jászok Egyesülete tagja írásaiból merítettem.

És akkor soroljuk fel még egyszer, hogy melyek voltak azok települések, amelyek a redemptióban részt vettek, illetve az összeget fizették a fizetett összeg sorrendjében: Jászberény, Jászárokszállás, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászdózsa, Jásztelek, akkor Jászmihályteleknek hívták, Jászfelsőszentgyörgy. A redemptióban részt nem vett további mai jászsági települések: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászboldogháza, Jászivány, Jászszentandrás, Pusztamonostor, csak a rend kedvéért.

A redemptiót követően létrejövő új közigazgatási egység, a jászkun hármaskerület, mely a Jászságot, a Nagykunságot és a Kiskunságot foglalta magában, székhelye, mint tudjuk, Jászberény lett.

Két olyan versből szeretnék egy-egy rövid versszakot idézni, az egyik a Jászok éneke, ami azóta is bizonyos közösségekben még emlékezetben van: "Ünnepre ébredt jászok ősi népe, / Távolból fölzeng hős Vezérünk kürtje. / Szűz Anyánk által köszönjük az Égnek: / Drága hitünket."

A másik pedig a jász Te Deum, amely így kezdődik: "Nagy isten áldunk téged, / urunknak ismerünk, / akit fenséged végett / imád minden velünk. / Áld és magasztal ég s a föld, / amelyet szent neved betölt."

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A magam, de legfőképpen a Jobbik-frakció nevében ezt a határozati javaslatot teljes mértékben támogatjuk. Nem akarok azonban ünneprontó lenni, de fel kell tennem a következő kérdést jelen vagy nem jelen lévő képviselőtársaimnak, elsősorban a Fidesz-KDNP kétharmados soraiban ülő előterjesztőknek, Szabó Tamás, Pócs János, Fazekas Sándor, Varga Mihály, Boldog István, Fejér Andor, Bene Ildikó, Sági István, Szalay Ferenc, Varga István és Balla György képviselőtársamnak. 2011 májusában beterjesztettem Farkas Gergő jobbikos képviselőtársammal a Rákóczi-szabadságharc és -emlékév megünnepléséről, emlékezetéről szóló határozati javaslatot. Ugyan ez még akkor a bizottságban kapott támogatást a nemzeti együttműködés jegyében, a kétharmados kormánypárti Fidesz-KDNP-többség leszavazta. Majd az idén beterjesztettem egy másik határozati javaslatot, a 907-es pozsonyi csatának emlékévvé nyilvánításáról, ugyanez lett vele a helyzet, ugyanez történt vele, ugyanez lett a sorsa: a kétharmados Fidesz-KDNP-kormánytöbbség leszavazta. A kérdésem csak annyi lenne, hogy miért.

Köszönöm, elnök úr, a türelmet, figyelmet, és erre a kérdésre, ha lehet, akkor várnék most egy választ. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 178 2013.12.09. 1:56  177-180

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tettem már föl egy ilyen kérdést a miniszter úrnak, akkor azt a választ kaptam Doncsev Andrástól, hogy az Európai Unió lakosságának évente 38 százaléka szenved valamilyen neuropszichiátriai betegségben. Ez nagyon sovány vigasz, de nem is megoldás arra a kérdésre, amit tovább is forszírozni szeretnék.

És most sokkoló hírek következnek az elmúlt hetekből a teljesség igénye nélkül, hátha ez így eljut az ingerküszöbükig. Megölte élettársát és nevelt fiát. Egy 85 éves férfi feltehetőleg késsel megszúrta feleségét. Egy férfi előzetes szóváltást követően végzett 42 éves lányával. Összekaszabolta kislányait a Lajosház utcai férfi. Súlyosan bántalmazta szüleit egy fonyódi férfi. Egy férfi családi veszekedés során megszúrta a látogatóban náluk járó nővérét. És a legsokkolóbb a napokból: halálra szurkálta kisfiát egy füzesabonyi férfi.

A szigetszentmiklósi esetet csak azért nem említem, mert annyira borzalmas és tragikus, hogy nem akarom tovább sokkolni senki idegeit.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Hová fog ez vezetni? A legnagyobb problémát abban látom, hogy nem történik semmi, mivel ezek az emberölések mintha szaporodnának, arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi kormány sem tud tenni annak érdekében semmit, hogy megvédje állampolgárait egymástól sem a családon belül, sem azon kívül. Olyan nagyfokú kilátástalanságérzés dúl a társadalom egyes rétegeiben, amit enyhe módon már nem, legfőképpen brutális megoldásokkal tudnak csak egyes embertársaink elkeseredettségükben, kilátástalanságukban levezetni, úgy tűnik, már a családon belül is egyre nagyobb intenzitással.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Mi történik ebben az országban? Mi erről az ön véleménye? Várom válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 68 2013.12.10. 5:03  67-68

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az emberi jogok világnapjára. Az ENSZ közgyűlése 1950. december 10-ét az emberi jogok napjának jelölte ki, annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez utóbbi összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. Ezek születésétől fogva minden embert egyformán megilletnek. Idetartozik az élethez és a szabadsághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, a gazdasági, szociális és kulturális jogok, az élelemhez, a neveléshez és a munkához való jog is.

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. A Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint az emberi jogok érvényesülése a modern demokrácia egyik alapja. Alapvető jogaink teljesülése nélkül nem építhetünk stabil, fejlődő Magyarországot sem magunk, sem gyermekeink számára.

A Jobbik természetesen nagyon fontosnak tartja ezt a napot, hiszen az emberi jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen egy élhető, szebb jövő, szebb világ megteremtéséhez. Az emberi jogoknak mindenkire egyenlően kellene vonatkozniuk, de ennek sajnos számos ellenpéldáját láthatjuk a világban és hazánkban is. Elegendő például a kettős mércére gondolni, arra, hogy egyes csoportok csupán származásuk folytán rászorulónak minősülnek, s mintegy alanyi jogon kapnak segélyeket, támogatásokat, nem tényleges rászorultsági alapon. Sokakhoz pedig nem jut el a segítség, akiknek élethelyzetük folytán ugyanúgy szükségük lenne rá. De még számos problémát említhetnénk, mint a kilakoltatások vagy a magas munkanélküliség.

A Jobbik tevékenysége során folyamatosan küzd az emberi jogok érvényesüléséért, például amikor az említett kettős mérce ellen beszél, vagy amikor az Országgyűlésben felszólal Izrael apartheid gyakorlata ellen, vagy amikor felhívja a figyelmet, hogy Szerbián számon kellene kérni emberi és kisebbségi jogi kötelezettségeit, hogy ne csak tudomásul vegye a nemzetiségek közötti incidenseket, hanem aktívan lépjen is fel ellenük.

Tisztelt Képviselőtársak! Most néhány cikkely az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából felelevenítésként, szó szerint idézve onnan, a hivatalos dokumentumból.

21. cikk 3. pontja. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata. Ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikk. Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz, minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy - az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen, és számot vetve az egyes országok szervezeti és gazdasági erőforrásaival - a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikk 1. pont. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.

25. cikk 1. pont. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz; joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.

26. cikk 1. pont. Minden személynek joga van a neveléshez. 2. pont. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia.

28. cikk. Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

És végül a 30. cikk. A jelen nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki vagy ilyen cselekményt elkövessen.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 209 2013.12.16. 1:55  208-211

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Jelzem, egy szó szerinti idézettel kezdem felszólalásomat, illetve kérdésemet. "Szabó Máté ombudsman a nyilvánosságot megrázó Cozma-gyilkosság után, amikor kétséget kizáróan kiderült a videofelvételekből, hogy egy kemény bűnözőkből álló cigány banda követte el a gyilkosságot, felvetette, hogy szigorúbban kellene fellépni a lakosság érdekében a cigánybűnözés ellen. Erre a balliberális politikai körök alapítványainak jogvédői olyan támadást indítottak ellene, hogy nem sokon múlott, hogy kikényszerítsék a lemondását." - írja Pokol Béla Európa végnapjai című, 2011-ben megjelent könyvének 64. oldalán. Pokol Béla jelenleg alkotmánybíró. Többször elhangzott az is a közbeszédben, hogy nem minden cigány bűnöző, ami igaz is, ezért lehet megbélyegző a cigánybűnözés szóhasználat.

A Hetek című hetilap - ami akár lehet a Hit Gyülekezete orgánuma is, mivel az alapító főszerkesztő Németh Sándor - 2013. november 22-i számának 12-13. oldalán Korhatáros bűnözés című cikkében írja a következőt: "Visszaszorulóban van a gyermekbűnözés Magyarországon a rendőrségi statisztikák szerint", majd egy kérdés következik: "Fejér megye lett a gyermekbűnözés központja vagy mégsem?" A cikk használja még máskor is a gyermekbűnözés kifejezést. Tisztelt Államtitkár Úr, illetve Miniszter Úr! Kérdezem önt, illetve önöket: fenti logika és a Hetek szerint minden gyermek bűnöző? Kikérem minden becsületes szülő és gyermek nevében, önt, önöket pedig arra kérem, határolódjon el a Németh Sándor-i retorikától, és tegye meg a megfelelő lépéseket miniszteri, illetve államtitkári hatáskörében, hatáskörükben gyermekeink védelmében.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)