Készült: 2020.01.21.19:23:37 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 34 2014.06.30. 3:10  31-46

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nemzetiségi Szószóló Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi, hiszen az Országgyűlésben először nyújt be törvényjavaslatot a Magyarországi nemzetiségek bizottsága. Történelmi, mert eddig nem volt rá lehetőség, és ezért engedjék meg, hogy most felsoroljam azt a 13 nemzetiséget, akik ezt a munkát elvégezték: szerb, lengyel, roma, szlovák, ruszin, ukrán, horvát, szlovén, görög, román, német, örmény és bolgár. Köszönöm szépen a munkájukat.

Köszönöm, hogy lehetővé tette az Országgyűlés nagy többsége, hogy ezt a bár rövidnek tűnő, mégis az őszi választások szempontjából fontos törvényt megtárgyalhassuk annak ellenére, hogy hirtelen kellett benyújtani. Számomra érthetetlen volt, hogy a szocialisták frakciója miért nem szavazta meg ezt a tárgyalási lehetőséget.

Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat értelmében 2009-től szigorodik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben a nemzetiségi szervezet fogalma. Előírja, hogy csak legalább három éve ilyenként nyilvántartásba vett nemzetiségi szervezet járhat el jelölő szervezetként a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Módosítja a javaslat a nemzetiségi törvény összeférhetetlenségi szabályait, módosul továbbá a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVII. törvény néhány rendelkezése is. A kormány mindenképp támogatja ezeket a törekvéseket, köszönöm, hogy elvégezték ezt a munkát, hiszen több területen pontosítást, illetve nagyon fontos lépéseket terjesztettek be. A nemzetiségi jelölő szervezetekre vonatkozó szabályok szigorításával tovább csökkenhetnek az esetleges választási visszaélések lehetőségei. Az összeférhetetlenségi szabályok módosítása révén a nemzetiségek jogairól szóló törvény összeférhetetlenségi szabályai igazodnak az önkormányzati törvény összeférhetetlenségi szabályaihoz, de nem korlátozza olyan nemzetiségi vezetők munkáját, akik akár kulturális, akár oktatási intézményben vezetők, ők is választhatók lehetnek. Illetve harmadikként kiemelném a választási eljárásról szóló törvény módosítását, amely a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eljárási szabályait, mondhatni úgy is, ügyfélbarát módon pontosítja, egyszerűsíti.

(14.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm munkájukat. Köszönöm, hogy aktívan már rögtön az Országgyűlés kezdetekor elvégeztek egy olyan munkát, ami mind a tizenhárom nemzetiségnek a további munkáját segíteni fogja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 12 2014.09.16. 5:15  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, amit ön elmondott, egy olyan súlyos társadalmi, világpolitikai probléma, amelyre szerintem nagyon későn figyelt föl Európa, Észak-Amerika. 1700 évvel azután, hogy a nagy keresztényüldözések megszűntek, ezt követően sokkolta a világ jóérzésű népeit, nemzeteit, politikusait és embereit az, ami most akár Irakban, akár Szíriában, de hozzáteszem, egyes afrikai államokban is történik. Nem lehet az, és nem lehet kettős mércével mérni, hogy bárhol bármi történik a világban, ott arra mindenki azonnal fölemeli a szavát, ami egyébként nagyon helyes, de közben, ha a keresztények ezreit, tízezreit, százezreit üldözik el, irtják ki, és olyan módszerekkel teszik tönkre, amelyeket ön is említett, illetve iszonyatos halálnak vannak kitéve, az egyszerűen gyalázat, és ez ellen föl kell emelni mindenkinek a szavát.

Mindenképp fontos azt mondani és hangsúlyozni, amit Ferenc pápa is mondott, hogy ma nem kevesebben halnak mártírhalált hitükért, mint a keresztényüldözések első századaiban. Tehát mindenképp megrázó ez az időszak, és éppen ezért én azt gondolom, hogy érdemes tudni egyrészt azokról az országokról, ahol a leginkább ez történik. Az egyik Irak, és itt nem az iraki államról van szó, hanem egy magát államnak nevező, de igazából terrorszervezet - és ez fontos - pusztítja többnyire a keresztényeket, de sajnos más vallású, más hitű embereket is. És azt kell mondani, hogy ez a pusztítás nem biztos, hogy megáll. Tehát ha Európa, Észak-Amerika és azok az iszlám államok, amelyek valóban vallási hitre helyezik az állami berendezkedésüket, valóban a hithez kapcsolódnak, akkor nem hiszem azt, hogy ők ezt a pusztítást, ezt a gyűlöletkeltést továbbengedhetik, mert sajnos ugyanez van Szíriában is, és sajnos ugyanez van Szudánban, Nigériában vagy Pakisztánban is.

Még egyszer hangsúlyoznom kell, itt ugyan a vallási köntösben az iszlám nevében teszik azt, amit tesznek, de mind a magyar állam, mind pedig most már az Európai Unió tagállamainak a vezetői is egyértelműen végre fölismerték azt, hogy itt egy terrorszervezet gyűlölethadjáratáról van szó.

Mit tett a magyar kormány, és mit tehetünk mi magyar emberek, illetve minden jóérzésű párt? Én nem hiszem, hogy itt a parlamentben ebben a kérdésben túl nagy vita lenne az egyes politikai oldalak között.

Egyrészt augusztus 10-én Szijjártó Péter külügyminisztériumi parlamenti államtitkár a kormány nevében mind a NATO, mind pedig az Európa Tanács figyelmét fölhívta arra a felelősségre, amelyre most az országaink, illetve azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek tagjai vagyunk, igenis lépniük kell, és föl kell szólalniuk minden egyes területen.

Másrészt, amit én nagyon fontosnak tartok, hogy az Európai Tanács keretében az augusztus 30-ai ülésen, és itt fontos kiemelni, hogy a visegrádi négyek államai tettek egy olyan közös nyilatkozatot, amely után született egy közös elítélő nyilatkozat. Én tudom, hogy ez kevés, és a másik oldalról meg az is biztos, hogy egy iszonyatos nehéz döntés előzheti meg azt, hogy milyen módon avatkozzanak be akár az iraki állam mellett és segítségével, hogy ez az üldözés megszűnjön, vagy bármilyen más országban az a gyűlöletkampány megszűnjön, de mégis minden egyes alkalmat meg kell ragadnunk, föl kell használnunk, hogy igenis odafigyeljen a média, odafigyeljen a közvélemény, és odafigyeljen ezáltal a demokratikus államok közössége arra, hogy ez hosszú távon és rövid távon természetesen nem mehet tovább.

Mindemellett pedig szeretnék köszönetet mondani a Magyar Katolikus Püspöki Karnak, a magyar kormánynak is, illetve természetesen azoknak a karitatív szervezeteknek és a média munkatársainak is, akik vállalták egyrészt a humanitárius segélyek eljuttatását vagy összegyűjtését, másrészt pedig azoknak, akik közösen ott vállalták helyben a szétosztását, és tudósítottak ezekről a helyszínekről. Elképesztő feladatot vállalnak, de ha ezt ők nem teszik (Az elnök csenget.), akkor még ennyit sem tudunk.

Köszönöm szépen a felvetését, és köszönöm azt is, hogy egyébként, még egyszer mondom, politikailag azt gondolom, hogy ebben az Országgyűlésben senki nem gondolkozik egyéb, más módon ebben a kérdésben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 16 2014.10.28. 5:15  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Egyik oldalról szerintem az nagyon helyes és jó, ha valaki civil szervezetekben dolgozik vagy dolgozott és utána politikai szerepet is vállal, csak ezt nem kéne akkor tagadni. Mert ön azzal kezdte, hogy egyrészt ilyen helyen dolgozott, most meg LMP-s képviselőként politikus. Ez önmagában nem baj, csak jó lenne, ha nem csúsztatna sok tekintetben, nem állítana sok tekintetben olyat erről a kormányról, hogy civilellenes, mint amit egyébként próbálnak beállítani néhány tucatnyian.

Én azt köszönöm egyébként önnek, hogy elismerte, hogy valóban átalakult a civil támogatási forma, csak két dolgot elfelejtett megemlíteni. Az egyik, ami mindenképpen fontos, hogy túl azon, hogy a Nemzeti Együttműködési Alapon belül a civiltörvény hatálya és segítségének alapján, amely rendezte a civil szervezeteknek mindenféle támogatási rendszerét, ezen túl szociális, oktatási, egészségügyi területen óriási mértékben több tíz milliárd, sőt ha az elmúlt éveket nézzük, százmilliárd forintos nagyságrendben kaptak civil szervezetek támogatást, amelyek valóban önkormányzatoktól, államtól vettek át olyan feladatokat, amelyek kiegészítették az állami és önkormányzati munkát. Ez is a civil világ része.

Szeretném önnek azt is elmondani, hogy az elmúlt évek során, pontosan annak köszönhetően, hogy átalakítottuk ezt az egész rendszert, több mint 8 ezer civil szervezet 12 milliárd forintnyi támogatást kapott, ami igenis egy óriási nagy támogatás és óriási nagy összeg.

(9.40)

Szemben egyébként azzal az önök által is részben bírált, pont ön mögött ül egy képviselő úr, és levélben felszólaló képviselő úr segítségével, miszerint nem érdemes támogatni az Ökotársat és hozzá kapcsolódó szervezeteket, mert olyan liberális szervezeteket takarnak, amelyeket nem lehet mindig felvállalni. Ezeket önök is kijelentették. És ezek a szervezetek egyébként, néhány tucatnyian, huszonhárman, például 2013-ban 800 millió forint támogatást kaptak. A Kehi-vizsgálat kitért erre a területre, és egyértelműen bizonyította azt, hogy ez a néhány tucatnyi civil szervezet nem úgy működik, nem úgy kapta a támogatásokat ? saját döntési mechanizmusukon belül osztották szét a pénzeket ?, mint ahogy egyébként a Nemzeti Együttműködési Alap működik, vagy pedig ami elvárható az Európai Unióból érkező pénzek, támogatások kapcsán, ugyanígy a Norvég Alapból érkező támogatások kapcsán is. Ez óriási baj. Ha ön ezt a kritikát fogalmazta volna meg itt a Parlament falai között, akkor talán egyet is érthettünk volna, és ezt a kritikát, azt gondolom, a Kehi-vizsgálat teljes mértékben alátámasztotta.

Érdekes dolog, hogy kéttucatnyi civil szervezet miatt ekkora hűhót, ekkora balhét csapnak, közben több mint 50 ezer civil szervezet működik ma Magyarországon, és nem több száz millió forintból, nem több tíz millió forintból, hanem valakik teljesen ingyen, sőt tulajdonképpen a civil életnek az egyik alapvető kérdése az önkéntesség. Én azt tudom, hogy önök, liberálisok ehhez szoktak hozzá (Schmuck Erzsébet közbeszólása.), hogy mindig megkapták az elmúlt évtizedekben azokat a több tíz milliós támogatásokat, amelyeket mások csak szeretnének megkapni, vagy benyújtottak ugyan pályázatokat, de mindig lesöpörték az önök politikai érdekkörébe tartozó vezetők. Csóválja a fejét, képviselő asszony, de ha baloldali hírportáloknak lehet hinni, ha lehet hinni azoknak, mert ez egy más kérdés, és nem is idézem, hogy ki mondta azt, de a képviselő úrról mondja, hogy az elmúlt években olyan pénzeket kapott támogatásként az ő civil szervezete, hogy az egyik évben 25 millió, a következő évben 77 millió, majd 121 millió, majd 421 millió forint. Mások a töredékét kapták. Ha százezer forintokat megkapnának támogatásonként, akkor bizony már örülnének, pláne ha milliós nagyságrendben kapnának támogatásokat. Ehhez képest pedig önök sokszor olyan civil szervezeteket is védenek, amelyek mondjuk, Szerelem parkot valósítottak meg a Norvég Alapból. Normális dolog? Hiába csóválja a fejét, képviselő asszony, ez így történt. Kormányellenes tüntetésekre használják fel a pénzeket? Normális dolog ez önök szerint? Önök szerint, ha Magyarország, mondjuk, Norvégiában támogatna ilyen civil szervezeteket, felhasználhatnának ilyen pénzeket ottani kormányellenes tüntetésekre, és azt elfogadnák, vagy bármilyen más állam ezt elfogadná?

Tehát önök, amikor a civil szervezetek érdekében felszólalnak, akkor csak annak a néhány tucat civil szervezetnek, liberális és az LMP-hez köthető civil szervezetnek az érdekében szólalnak fel, és több mint 50 ezer civil szervezetnek a munkája, mindennapi tevékenysége nem érdekli önöket. (Schmuck Erzsébet: Fogalma sincs, miről beszél, államtitkár úr!) Köszönöm szépen, hogy előhozta ezt a témát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 12 2014.12.02. 5:20  11-16

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha az előző öt perc felkavarta Gőgös Zoltánt, akkor most se fog nyugtatólag hatni rá ez a néhány perc (Gőgös Zoltán: Nem is érdekel engem!), amire szeretném emlékeztetni, nemcsak őket, hanem az országot is (Gőgös Zoltán: Miért váltottak le, ha ilyen jó voltál?), nemcsak őket, hanem az országon túl élő magyar embereket is. Ugyanis 2004. december 5-ét követően, aki Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken járt, szomorúan tapasztalhatta azokat a hónapokat, sok helyen még éveket is, amikor azokat a magyarokat, akik szeretettel jártak közéjük, azokat a magyarokat, akik vissza akarták fogadni őket, őket is érthető dühvel, érthető ellenállással fogadták a szocialisták árulása miatt. Miért volt ez (Gőgös Zoltán: Mert annyi pénzt viszel…), miért kellett idáig eljutni, ez itt a nagy kérdés. És az a nagy kérdés, hogy megváltozott-e azóta a szocialisták hozzáállása.

A 2004. december 5-ei népszavazásra a szocialisták és velük karöltve a liberálisok, az SZDSZ kőkeményen kampányolt az ellen, hogy azokat a testvéreinket, akiket egy békediktátum szakított el tőlünk ‑ akik kitartottak évtizedekig akár a Ceauşescu- vagy bármilyen más diktatúrákban, megtartották magyarságukat, megtartották nyelvüket és mindent ‑, őket visszafogadjuk, és egy olyan hergelést indítottak el a népszavazás kapcsán, aminek során érvénytelen lett a népszavazás. 50 millió forintot fordítottak erre. Volt olyan cinizmus is bennük, hogy egyes plakátokat egyébként, hogy olcsóbb legyen a szocialistáknak, határon túl nyomtattak ki, határon túli, azt is mondhatnám, hogy nem túl szimpatikus nyomdászokkal és emberekkel.

De hát, azt gondolom, érdemes néhány dolgot felidézni. Kinyomtattak olyan plakátot: „Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra!”, „Ne fizessünk havi 20 ezer forintot!”, „Ne fizessünk az állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt!”. Gyurcsány Ferenc a következőt mondta: „A határon túliak tömeges bevándorlása összeroppanthatja az ország gazdaságát, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert.”, Hiller István akkori szocialista elnök nemet mond, mert szerinte sokkal jobb lesz a határon túli magyaroknak a külhoni magyar útlevél és a sok milliárdos állami támogatás, mint a kettős állampolgárság (Dr. Staudt Gábor: Szégyen!), hiába kérte itt a parlamentben egyébként az összes határon túli szervezet felszólalva az Országgyűlésben azt, hogy igenis szavazza meg az ország és támogassa a kettős állampolgárságukat. (Dr. Staudt Gábor: Szégyen!) Kuncze Gábor mint nagy demokratikus politikus cinikusan a következőt mondta: az emberek keveset tudnak erről ahhoz, hogy döntsenek róla, ezért nemmel szavazva le kell mondaniuk arról, hogy ők mondják meg, hogy mi történjen. Ez a nagy liberális hozzáállás.

De ennek az időszaknak sajnos volt egy előzménye. Az előzménye nyilván a kommunizmus időszaka, nyilván a szocialisták kormányzásainak az időszaka. És sajnos 2002-ben is ezt művelték, hiszen 2002-ben ugyanígy a külhoni magyarokról szóló státustörvény ellen is ágáltak. Mit mondtak akkor: 23 millió román fogja megszállni az országot, elvéve ezzel az itt élők kenyerét, munkahelyét és mindent. De érdemes meghallgatni Tóbiás Józsefnek, az akkori Fiatal Baloldal elnökének mi volt a hozzáállása: „Fiatal romániai román munkavállalók a kis pénzű magyar diáktársainkat fogják tönkretenni a kormánynak ezzel az árulásával. Ez a szomorú helyzet tragikussá teszi a munkalehetőségeket a fiatalok számára.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Változott-e azóta a szocialisták hozzáállása? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem.) Változott-e azóta a baloldal hozzáállása? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem.) Sajnos, nem. A folytatás egyértelmű volt: 2010-ben, amikor egy felemelő pillanatot élhettünk volna meg, hogyha mindenki megszavazza a külhoni magyar állampolgársági törvényt, de Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor, Molnár Csaba szocialista képviselők nemmel szavaztak; Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi István szocialisták tartózkodtak… (Közbeszólások az MSZP soraiból: István? ‑ Az más pártban van! ‑ Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Iván!) ‑ Vitányi Iván szocialista tartózkodott; Dorosz Dávid, Szabó Timea LMP-s képviselők tartózkodtak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Kérdés az, és itt kell a szocialistáknak is, a baloldalnak is a döntést meghoznia: az elmúlt évtizedek (Gőgös Zoltán: És te mennyi pénzt adtál, arról beszéljél!) politikáját folytatják-e, vagy azt a bocsánatkérésnek mondható kolozsvári találkozót, amit Mesterházy Attila kezdeményezett? De amennyiben önök nem határolódnak el, nem zárják ki soraik közül Szanyi Tibort, aki a következőt mondta: „Ideje lenne azt az ukrán nemzeti színekre hajazó félholdas műizét leszedni a magyar Parlament épületéről” (Dr. Staudt Gábor: Szégyen!), akkor önök továbbra is ezt a nemzetárulást, ezt a nemzetellenes politikát folytatják.

Jobbulást kívánok Gőgös elvtársnak! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps és derültség a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 12 2014.12.09. 5:16  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen önnek egyrészt, hogy liberális képviselőként figyelemmel kíséri Ferenc pápa és a katolikus egyház, illetve az egyházak működését és gondolatát. Azt is köszönöm, annak ellenére, hogy önök a 2010-es programjukban egyetlenegy mondattal sem említették meg a vallás, az egyház szerepét a társadalomban, most hirtelen felébredtek, és most hirtelen ebbe próbálnak belekapaszkodni. És örülök annak is, hogy liberális és egyéb zöldpárti párttársaik kint a strasbourgi parlamentben végre nem az egyház támadására használták fel a strasbourgi pápai látogatást, hanem sokkal inkább felismerték, hogy igenis hatalmas nagy baj van Európában. Amit Ferenc pápa elmondott, az Európában egy olyan követendő út és olyan követendő cél, amit nemcsak Magyarországnak, nemcsak az egyes személyeknek, hanem adott esetben a pártoknak, illetve a pártok programjának is követnie kell.

Engedje meg, hogy tételesen cáfoljam ‑ amennyi időm és lehetőségem van most ‑ azokat a mondatokat, amelyeket ön elmondott.

(9.30)

Egyrészt Ferenc pápa a család, a társadalom alapvető és legkifinomultabb alkotórészére hívja fel a figyelmet. Az elmúlt négy évben ennek a kormánynak a családpolitikája kiemelkedő szerepet játszott mindazon emberek számára, akikre oda kell figyelni, és hogy az egész társadalmon belül a családra oda kell figyelni, ez biztos. Nem véletlenül kaptuk meg egyébként a Nemzetközi Nagycsaládosok Szervezetének díját az elmúlt évek során, nem véletlen az, hogy az elmúlt évek során sok-sok kormány követte azt a családpolitikát, amely akár az adórendszerben, akár a támogatási rendszer bármely más területén is megvalósult. Ehhez szorosan kapcsolódik Ferenc pápának az a gondolata, amely valóban a szegényekkel kapcsolatos gondolat. Jó lenne, tisztelt képviselő úr, ha ön is és az ellenzéknek egy jó része is felfogná és észrevenné, hogy mi az az aktív szegénység elleni politika ‑ és nem szegényellenes politika, mint sokszor a baloldal egyes pártjai mondják ‑, jó lenne, ha ebbe önök is belekapcsolódnának és támogatnák. Nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb területe ennek az, hogy ‑ amennyire lehet ‑ segély helyett munkát adjunk. Nem véletlen az, hogy nagyban megnövekedett azoknak a száma, akik segély helyett most már munkával viszik haza a jövedelmüket a családjuknak, és ezzel egyébként a gyermekeiknek is mintát adnak, ami talán a legfontosabb.

Nem véletlen az, hogy bármennyire is próbálja a baloldali liberális média lehazudni azokat az eredményeket, amelyek a gyermekétkeztetés területén és a gyermekszegénység elleni küzdelemben az elmúlt években megtörténtek, de a tények azok a számok, amelyeket önök sem tudnak letagadni, miszerint 2010-ben 29 milliárd, ebben az évben már 53 milliárd, és jövő évben újabb 5 milliárddal növekszik a gyermekétkeztetésre fordított támogatás. Magyarán, 2010 és 2015 között megkétszereződik ez a támogatás, és ez is a szegénység elleni küzdelemnek a része.

Önnek teljesen igaza van abban is, hogy akár a zöldterületen, akár a természetvédelemben amit meg kell tenni, azt meg kell tenni, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban. Nem véletlenül hívta fel erre is Ferenc pápa a figyelmet. Én azt gondolom, hogy a magyarországi zöldpolitika ‑ a civil szervezetek és a kormány együttes munkájának eredményeképpen ‑ igenis példaadó, és igenis azt célozza, hogy a termé­szet megmaradjon nemcsak nekünk, hanem a gyermekeinknek, unokáinknak és dédunokáinknak egyaránt.

Tisztelt Képviselő Úr! Önökkel szemben, akik eddig az egyházi jelenlétet folyamatosan csak sérelmezték liberális és baloldalon, pontosan arra hívja fel Ferenc pápa a figyelmet, hogy az egyházi jelenlét Európát több szempontból is erőssé teszi ‑ erőssé és ellenállóvá teszi a szélsőségekkel szemben. Segítsenek ebben, hogy igenis az egyházi jelenlét akár hitéleti területen, akár pedig intézményfenntartásban, szociális, gyermekvédelem területén vagy pedig oktatási fenntartásban erős legyen, és ott az a jelenlét lelki erőt is adjon a fiatal nemzedékek számára, hogy azokkal az izmusokkal szemben, amelyeket szerintem semelyik társadalom nem akar vissza a XX. századból, fel tudjuk venni a küzdelmet.

Megköszönném azt is, hogy abban a küzdelemben, amire Ferenc pápa szintén felhívta a figyelmet, de a nagyhatalmak még késlekednek, miszerint azok a keresztények, akiket üldöznek most, szélsőségesek üldöznek szerte a világban, közösen lépjünk fel, és közösen tegyünk értük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt hiszem, megérdemlik, hogy végre ők is tisztességes és normális életet tudjanak élni, ne rettegés legyen az életük. Köszönöm szépen, hogy felvetette ezeket a kérdéseket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 6 2015.03.31. 5:18  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az ukrajnai válság és fegyveres konfliktus nagyon sokaknak a humanitárius segítségnyújtó gondolatát és nemcsak gondolatát, hanem a segítségét is elindította, hiszen ez a konfliktus kihat egyrészt Ukrajna gazdaságára, kihat az ottani családok megélhetésére, és ami nekünk talán leginkább fontos, kihat a kárpátaljai magyar közösség teljes egészének az életére, helyben maradására, megmaradására.

Bizonyára többen is nyomon követik ezt, azért érdemes felidézni, hogy a gazdasági válság következtében az elmúlt hónapokban a rezsiköltségek a 3-4-szeresére emelkedtek, az élelmiszerárak is megsokszorozódtak az elmúlt hetekben, hónapokban, és ezzel párhuzamosan sajnos, de ellentétes irányban a nyugdíjak, a bérek elértéktelenedése indult el, amelynek következtében a nyugdíjasok nyugdíja 10-12 ezer forintnyi hrivnyának elegendő, és ugyanígy a bérek is sajnos nagyon alacsonyak. Ennek következtében az emberek elszegényedése látványosan és napról napra egyre inkább szembetűnő.

A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus pedig családok tízezreit érinti. Érinti ukrán emberek életét, érinti orosz emberek életét, és érinti magyar emberek, magyar családok életét. Amivel személy szerint én magam is szembesültem: sérültek, sebesültek, adott esetben a frontról visszaérkező katonák nyomora, családok nyomora, és ami talán még szomorúbb: egyre több árva gyermek, akik bizony az ellátórendszer nehézségét is okozzák, de hát itt az emberiességi kérdés a legnagyobb, amiben mindenképp segítenünk kell.

Éppen ezért is fontos az, ami Magyarországon történt az elmúlt évek, illetve hónapok során is. Fontos a karitatív szervezetek összefogása, a kormány döntései a támogatási rendszerben, az egyházak felajánlásai, és hozzáteszem, mindenkinek, aki ezen a területen akár egyéni emberként, akár közösségként segít, és a Kárpát-medencében élő magyarság összefogása is azt szolgálja, hogy az ottani magyaroknak és az ottani emberek életét egy kicsit segítsük és a helyben maradást szolgáljuk.

Éppen ezért, ha megengedik, fölsorolnám azokat az eddigi lépéseket, amelyek eddig is megtörténtek Kárpátalja és az ukrán emberek érdekében, és amelyekre persze a jövőben is óriási nagy szükség lesz.

Tél előtt a karitatív szervezetek teljes összefogásával egy olyan akció indult el, amely részben kazánok beszerzését szolgálta Kárpátalján, részben pedig a téli tüzelőanyag beszerzését, vásárlását, amelynek, mondhatom így, hogy eredményeképpen az a nehéz időszak, amely mögöttünk áll most már, azért egy fokkal elviselhetőbbé vált az ott élő emberek számára.

A kormány néhány hete döntött 85 millió forint támogatás eljuttatásáról, amelyet a Katolikus Karitász az ottani karitatív szervezeteken keresztül ‑ a Református Szeretetszolgálaton, a Máltai Szeretetszolgálaton és a Katolikus Karitászon keresztül ‑ juttatja el azokhoz a családokhoz, amelyek a leginkább érintettek a konfliktusban, ahol adott esetben sérült, adott esetben elhunyt családapa is van, és ahol az így kieső jövedelem, a családapa által kiesett jövedelem még inkább sújtja és nehezíti a családok életét.

Március 15-én a katolikus egyház a vasárnapi gyűjtését teljes egészében Kárpátaljának gyűjtötte és ajánlotta föl. Mindenképp ez is óriási segítség. Itt kell megköszönnöm azoknak az egyéneknek, közösségeknek a gyűjtését is, amelyet különböző módokon juttattak el Kárpátaljára az elmúlt hetekben, hónapokban. De sokszor nehézségekbe ütközött mindez az ukrán hatóságok nehézkés hozzáállása miatt, és éppen ezért egy óriási nagy lépés az, ami most megtörtént, és itt köszönöm az ukrán nemzetiségi szószólónak, nemzetiségi önkormányzat elnökének, hogy közbenjártak, hogy most már egy konvoj segítségével tudjuk eljuttatni azokat a felajánlásokat, amelyeket a karitatív szervezetek, így a Katolikus Karitász, a Református Szeretetszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat közösen gyűjt.

Én köszönöm mindenkinek az eddigi felajánlását, köszönöm akár a pénzbeli, akár a természetbeni adományokat, és továbbra is biztatok minden magyart a Kárpát-medencében, hogy az a segítségnyújtás (Az elnök csenget.) továbbra is kárpátaljai, magyar, ruszin, ukrán és a Kárpátokon túli ukrán embereknek is tovább is folytatódjék.

Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypárti sorokból és a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 20 2015.04.28. 5:13  19-22

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Újabb világraszóló sportsikert aratott egy magyar csapat Krakkóban, a magyar játékosok ugyanis vb-ezüstöt szereztek, és ezzel feljutottak a világ legjobb 16 csapata közé. Szapporo után tíz éven belül másodszor sikerült ez a jégkorong-válogatottnak, és azt kell mondanom, hogy ez több embernek, több csoportnak, több közösségnek a sikere. (Zaj.)

Éppen ezért én köszönetet szeretnék mondani mindenekelőtt a játékosoknak és a csapatvezetőknek, akik olyan egységben készültek a világbajnokságra az elmúlt hónapokban, és olyan egységben képviselték a magyar nemzetet az elmúlt héten, ami mindenképp felemelő volt. De köszönetet szeretnék mondani most itt a magyar parlamenten keresztül a lengyel szervezőknek is, akik minden segítséget megadtak, hogy sikeres legyen a világbajnokság (Az elnök csenget.), és semmi olyat nem tapasztaltunk a világbajnoki utolsó mérkőzésen ‑ amikor Lengyelországgal játszottuk tulajdonképpen a sorsdöntő meccset ‑, hogy bármiféle nyomás lett volna a magyar csapaton. Sportszerűen szervezték meg az egész világbajnokságot.

És természetesen köszönetet kell mondani azoknak a szurkolóknak, annak a 2-3 ezer, sőt az utolsó mérkőzésen 4-5 ezer magyar szurkolónak, akik fantasztikus hangulatot teremtettek, olyan hangulatban játszhatott a magyar csapat, mintha itthon játszották volna mérkőzéseiket. Azt is kell mondanunk, az utolsó, záró meccsen 8-10 ezer lengyel néző fölé nőtt a magyar szurkolótábor.

Itt sajnos egy rövid negatív momentumot azért mégiscsak meg kell említeni, hiszen néhány tucat, futballmeccsekről kitiltott vagy pedig oda nem járó szurkoló majdnem tönkretette több mint 15 ezer ember ünnepét, és majdnem tönkretette viselkedésével a játékosok sikerét, a világbajnokság első osztályába való feljutást. Ugyanis hiába szólították fel őket a rendezők, hogy ne gyújtsanak tüzeket, ne petárdázzanak, ne fenyegessenek embereket, néhány tucat ember viselkedése miatt majdnem félbeszakadt a meccs, és hiába mondható az, hogy a jégkorong-világbajnokságon a legjobb szurkolótábor a magyar volt, a legsportszerűbb a magyar volt, ez a néhány tucat ember majdnem tönkretette a világbajnokságot.

Éppen ezért ez is bizonyítja, hogy azokra a szélsőjobboldali alakokra, emberekre, akiket a futballpályákról végre kitiltottak, nincs szükség, hogy ott legyenek, végre nincs szükség, pontosan azért, mert igenis családok, fiatalok, idősek egyaránt tudnak kimenni sok helyen most már sportolni, és ha ilyen alakok jelennek meg, szélsőjobboldali alakok, tönkreteszik a nemzet, az ország sikerét.

Ezek után azt kell mondanom, hogy az az öröm, amit közösen átéltünk, egyrészt az a hihetetlen buzdítás, ami volt, másrészt pedig a Himnusz közös éneklése, amit átélhettünk az elmúlt napokban, mindenképpen az egész ország sikere.

Hogy jutottunk idáig? Először is ki kell emelni az évtizedek óta közreműködő játékosokat, szülőket és csapatvezetőket, ki kell emelni azokat a településeket, városokat, ahol a magyar jégkorong mindenképp nagyszerű sikereket ért el, így elsősorban Székesfehérvárt Ocskay Gábor vezetésével, Miskolcot Egri István vezetésével, Debrecent, Dunaújvárost, Budapestet, illetve a határon túli városok közül Csíkszeredát. De köszönetet kell mondanom mindenképp a kormánynak azon döntéséért, ami a társasági adó átengedésével nemcsak a jégkorongot, hanem négy másik csapatcsoportot is nagymértékben támogat, hiszen az utánpótlás nagymértékben növekedett az elmúlt években, megsokszorozódott a pályák száma, és hallatlan nagy lehetőséghez juthattak a fiatalok. Ez a siker mindenkinek a sikere.

Végül köszönetet kell mondani azoknak a szurkolóknak, akik minden területen kitartottak, minden alkalommal kitartottak, és nyugodtan mondhatjuk azt is és mondják is, hogy a világ legjobb jégkorongszurkolói a magyarok.

(9.50)

Köszönet a buzdításukért, köszönet azért az áldozatvállalásért, amellyel egy hétig, végül is munkahelyüktől távol, sok-sok pénzt erre fordítva buzdították azt a csapatot. Azt kell mondanom befejezésül, hogy ez a mostani siker más sportágakhoz is, akár világversenyekhez, világbajnokságokhoz, olimpiákhoz is lehetőséget nyújt. (Mozgás. ‑ Zaj.)

Remélem, hogy a társaságiadó-rendszeren belül továbbra is támogathatjuk ezeket a sportokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 20 2015.05.12. 4:15  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! 1899. május 11-én Salkaházi Sára Kassán született. Az a néhány évtized, amely során Kassa még akkor magyar városként nevelte őt, megtanította arra, hogy becsülje az ott élő nemzetiségeket, becsülje az ott élő szlovákokat, németeket, magyarokat egyaránt. De megtanította arra is, hogy becsülje azokat is, akik más vallásúként, akár reformátusként, evangélikusként, akár zsidóként élték az életüket.

Sajnos az első világháború pusztítása, majd az azt követő trianoni békediktátum az ő életét is nagymértékben kettétörte. Egyrészt már akkor vállalta bátran azt a tettet, miszerint nem volt hajlandó fölesküdni az akkori Csehszlovák állam követésére, és ezzel utat mutatott sok-sok magyarnak; utat mutatott sok-sok magyarnak a következő évtizedek felvidéki küzdelmében. Másik oldalról pedig végig kiállt a kisebbségi magyarokért, a kisebbségbe került magyarokért az akkori Csehszlovákiában.

Salkaházi Sára másik nagy életpéldája, amit érdemes követni, egyértelműen az, amikor a Szociális Testvérek Társaságának tagjaként karitatív tevékenységet végzett, gyermekkonyhát, illetve szegények otthonát vezetett. De azt gondolom, hogy mindenképpen a leginkább kiemelhető az életpályájából, és hozzáteszem, a szociális testvérek tevékenységéből az 1940-es évek szörnyű diktatúrája, ami elkezdődött, és aminek következtében sok tízezer, sok százezer honfitársunk, többnyire zsidó honfitársunk életét tették tönkre, üldözték el vagy végezték ki őket.

(9.50)

Kár, hogy ezalatt, míg ön képviselőként Salkaházi Sáráról beszélt, van olyan frakció, amelyik ezen csak mosolygott, és nem figyelt oda erre a történetre. (Dr. Staudt Gábor közbeszól.)

Mindamellett pedig ki kell emelni annak az embermentő tevékenységnek a küzdelmét, amit a szociális társaság nővérei végeztek, hiszen több mint ezer zsidó gyermeket, illetve édesanyát, édesapát mentettek, közülük százat maga Salkaházi Sára. És ő volt az, aki 1944 decemberében, december 27-én vállalta a halált maga is, vállalta, hogy mindazokkal, akiket ő addig bújtatott és mentett, őt is a Dunába lövették azok a szélsőjobboldali, fasiszta, náci gondolkodók, akik nem tűrtek el más ideológiát rajtuk kívül. Éppen ezért azt gondolom, hogy az életét mindenképp a mai világban is figyelemmel kell kísérni, mert az mindenképp példát ad a mai világban is; példát ad abban a tekintetben, hogy bármilyen ideológia ellen, legyen az a kommunizmus, legyen az a nácizmus vagy fasizmus, fel kell lépni. Legyen az bármilyen nép, népcsoport vagy vallási felekezet elleni fellépés, az ellen fel kell emelnünk a szavunkat, akár a múltban történt ez, akár a jelenben, mint sajnos a keresztényüldözés most sok-sok országban.

Éppen ezért köszönöm mindazoknak, akik Salkaházi Sára emlékét őrzik. Köszönöm a Szociális Testvérek Társaságának, hogy folytatják azt a szociális munkát, tevékenységet, amit közösen a második világháború előtt, majd azt követően is folytattak, és köszönöm önnek is, tisztelt képviselő úr, hogy ezt az emléknapot, a születésnapját ilyen tekintetben is megemlítette, és felelevenítette az életét. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 8 2015.05.26. 5:23  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Köszönöm szépen egyrészt a személyes részvételét mindazoknak, így az önét is, akik el tudtak zarándokolni Csíksomlyóra, és köszönöm annak a több százezer magyar testvérnek, Kárpátalja különböző területeiről s a világ minden részéről, Moldvából a csángóknak, akik odazarándokoltak Csíksomlyóra. Felemelő volt azoknak, akik ott lehettek, és azt gondolom, felemelő volt mindazoknak, akik a tudósításokból láthatták ezt a gyönyörű ünnepet.

A mostani, idei csíksomlyói búcsú fő üzenetét Jakubinyi György érsek úr közvetítette, ami nem volt más, mint a hit, a szülőföld, a nemzet, az anyanyelv megőrzése és az ezek iránti hűség. Erre kérte, erre szólította, erre buzdította azokat az embereket, akik ott voltak, székelyeket, csángókat, magyarokat bárhonnan a világból, akik ott voltunk.

Azt gondolom, méltó, hogy köszönetet mondjunk a ferences atyáknak azért a méltóságteljes lebonyolításért, amint a sok százezer ember mozgatása, segítése tapasztalható volt Csíksomlyón. Hatalmas nagy munkát végeztek előkészületben is, hiszen megújult a Hármashalom-oltár, megújult a kegytemplom sisaktornya, folytatják a következő években is a felújításokat, de több százezer embernek ilyen méltón levezényelni egy ekkora ünnepet, azt hiszem, ez egyedülálló sokszor, sok helyen.

(13.20)

Nem véletlen, hogy a legtöbb romániai tudósítás vagy tárgyilagos, vagy pozitív képben mutatta be a mostani búcsút. Volt olyan, s itt szeretném is idézni a Pro TV tudósítóját: „Megkapó zarándoklat Csíksomlyón.” Igaz, hogy ők 150 ezer embert írnak, de szerintem ezzel nem érdemes vitatkozni. Mindenféle tolakodás vagy egyetlen felemelt hang nélkül számol be az eseményről, elismerően kiemelve, hogy ilyen kulturáltan és ilyen közösségi módon zajlott le ez az ünnep.

S aki ott volt, aki láthatta a tudósítást, azt is tapasztalhatta, hogy vannak jelen kereső emberek, vannak olyanok, akik a nemzet egysége miatt mennek oda ‑ ez is fontos ‑, vannak, akik a hitet keresik, és természetesen vannak a hívők is. Ilyen tekintetben megint csak azt kell mondani, hogy nemzeti ez a hely, hiszen ugyan katolikus zarándoklatról, katolikus ünnepről van szó, mégis ott vannak a protestáns testvérek is, reformátusok, evangélikusok, sőt sokan az unitárius testvérek közül is, ami még inkább mutatja az elmúlt évek erdélyi, székelyföldi összefogását.

S azt gondolom, ahhoz a fontos üzenethez, amit Jakubinyi György érsek kiemelt, hozzá kell tenni mindannyiunk közüzenetét: az, hogy akár az Erdélyben, akár a Székelyföldön, akár a Partiumban vagy a Kárpát-medencében élő magyaroknak mekkora a megmaradási lehetőségük, sok mindenen múlik. Múlik az ott élők akaratán, az ottani kormányok akaratán, és természetesen múlik Magyarországon, a magyar kormány segítőkészségén is. Nem véletlenül döntött az elmúlt héten úgy a magyar kormány, hogy tovább növeli a Kárpát-medencében élő magyarság támogatását, legyen az az egyházakon keresztül, legyen az az oktatási és nevelési intézményeken keresztül, vagy legyen az akár a családalapítás megsegítése érdekében is.

Befejezésül hadd emeljek ki egy nagyon fontos üzenetet, amire talán nem kapta fel annyira a magyar média a fejét, pedig nagyon fontos volt akár itt Magyarországon, akár pedig Görögországban. Történt egy olyan találkozó, amely az európai nemzetiségek föderatív unióját foglalja magába. Kilencven nemzetiséget fog magába ez a föderáció, és mind a két konferencián, mind a két találkozón sok-sok fontos üzenetet megfogalmaztak. Az egyik az volt, amit mi magunk is vallunk, hogy az államnak nem a kisebbségekről, hanem a kisebbségekkel kell beszélnie. A másik fontos üzenet, ami a szomszédos országok vezetőinek szerintem a legfontosabb: vegyék tudomásul azt az üzenetet, amit a 90 tag, őshonos kisebbség megfogalmazott és elfogadott, hogy az Európában működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatait, mint például a finnországi svéd ajkú közösségét, az olaszországi Dél-Tirol és a német-dán határvidék példáját és további kedvező megoldásokat kövessenek.

Ha ebben üzenet lehet Csíksomlyó egyrészt a béke oldaláról, másrészt a nemzetiségek összefogása oldaláról, akkor mindenképp fontos volt a mostani év is. Köszönöm szépen a felvetést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 78 2015.05.29. 7:31  1-144

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar nemzet, országunk szempontjából nagyon nagy jelentőséggel bír egyrészt az egyházak jelenléte, másrészt a civil szervezetek jelenléte és működése, harmadrészt - nem utolsósorban - a nemzetiségek munkája akár itt az Országgyűlésben, akár szerte az országban. Éppen ezért a magyar kormány, illetve a költségvetés is, és hozzáteszem, a Fidesz- és a KDNP-frakciók is úgy döntöttek már az elmúlt években is, hogy folyamatosan emeljük és támogatjuk ezen területek munkáját, lehetőségét és tevékenységét.

Így történt ez a 2015-ös költségvetés kapcsán is, amikor is, ha csak azt nézzük meg, hogy a civil szervezetek több mint 2 milliárd forinttal többől gazdálkodhatnak idén, mint az előző évben, ha azt nézzük, hogy a nemzetiségek több mint 2 milliárd forintot kaptak támogatásként ebben az évben, illetve hogy egyházaink a nagyberuházásaik folytatásához, illetve befejezéséhez is több milliárd forint plusz költségvetési támogatással számolhattak, akkor ez mindenképpen egy pozitív folyamat volt az elmúlt évek során és az idei költségvetésben is. Ezt a folyamatot a jövő év sem módosítja, akasztja meg, sőt folytatjuk a támogatás emelését. Ha azt nézzük, hogy ezen a területen 12 százalékkal nő a terület költségvetése, akkor az mindenképp hatalmas nagy eredmény.

Én itt két területet emelnék ki mindenképp. Kiemelném egyrészt az egyházak életét, másrészt pedig a nemzetiségek támogatását. Az egyházakét azért fontos és azért szükséges kiemelni, mert túl azon, amit a hitéleti tevékenységükkel ők tesznek, hitéleti tevékenységük részeként sok százezer vagy millió embernek átadnak, emellett olyan plusz társadalmi feladatot vállalnak át szerte az országban, amelyre óriási nagy szükség van, és hozzáteszem, óriási nagy lehetőséget is biztosítanak a rászorultak, illetve a gondozók-gondozottak számára a jelenlétükkel. Ilyen az oktatási területen, a szociális területen, azon belül az idősellátásban, a fogyatékosellátásban vagy bármilyen más területen a tevékenységük, a gyermekvédelem területén az egyházak tevékenysége.

Azt gondolom, ezek azok a feladatok, amelyek mindenképp a társadalom teljes egészét szolgálják, a társadalom egészét segítik, éppen ezért egyházaink azokat a támogatásokat, amelyeket eddig is megkaptak, ugyanolyan mértékben vagy pedig nagyobb mértékben meg fogják kapni a jövőben is.

Hadd emeljek ki itt néhány dolgot! Túl azon, hogy folytatódnak azok a nagy egyházi beruházások, amelyek érintik a katolikus, a református, a görög katolikus egyházat is, egy külön tétel bekerült a költségvetésbe, ez nem más, mint a Győri Evangélikus Egyház Insula Lutherana fejlesztése.

(14.40)

Egyedi támogatás, hatalmas, nagy beruházás, évtizedek óta elmaradt fejlesztés pótlása ez.

Kiemelném a támogatások emelése közül, ami, azt gondolom, hogy minden egyes magyarországi kistelepülést érint, az 5 ezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékának az emelését. Aki kicsit ismeri ezt a területet, tudja, hogy 2010 előtt nagyon kevés volt ennek a területnek a támogatása, az elmúlt évek során a második Orbán-kormány támogatta és emelte meg itt a lehetőségeket, de a jövő évben még további támogatásemelésre lesz lehetőség, 34 százalékkal fog emelkedni a jövedelempótlék. Ez annyit jelent, hogy 500 millió forinttal növeli, támogatja vagy fogja támogatni a tervezetben a költségvetés az egyházaknak a kisebb településeken való tevékenységét.

Hozzá kell tennem azt is, hogy amikor egyházakról beszélünk, az egyházak nemzetpolitikai feladatait, magyarságmegtartó erejét is kell figyelni, és egyben támogatni és segíteni. Ezért fontos a magyar költségvetés számára is, hogy az előző jövedelempótlékhoz a külhoni szolgálatot teljesítő papok, lelkészek támogatását megduplázzuk. Ez a kétszeresére fog emelkedni a jövő évtől fogva, ami még inkább segíteni fogja az ő helyben maradásukat, fogja segíteni azt a küzdelmet, ami a magyarság megmaradása érdekében történik. Ez mindenképpen fontos, főleg a szórványtelepüléseken, főleg ott, ahol kevesebb magyar él már együtt, de mégis a megmaradásért küzdenek.

Mindenképpen fontos kiemelni, hogy az egyházi épített örökségvédelemnek, amelynek eddig is nagyon nagy eredményei voltak, amelyből nagyon sok templom, nagyon sok közösségi ház megújult, annak a támogatása is a következő évben növekedni fog.

Tisztelt Országgyűlés! Hadd emeljem még ki itt a változások között a nemzetiségek szerepét, feladatát és a támogatásaik emelését. Szeretnék köszönetet mondani mindenképpen a parlamenti szószólóiknak és a országos nemzetiségi önkormányzatoknak is, hiszen az ő munkájuk segítségével a közös együttműködés eredménye az, hogy a jövő évben is 2 milliárd forinttal fog növekedni a támogatásuk. Ez azt jelenti, hogy két év alatt tulajdonképpen megduplázódott a nemzetiségek támogatása. Ez fontos az ország szempontjából is, hiszen mindannyian élünk nemzetiségek között, vagy mi magunk között, rokonságunkban vannak nemzetiségek, és az ő nyelvük, az ő kultúrájuk megmentése, fennmaradása érdekében fontos, hogy ezt a támogatást megkapják, amelyet részben a nemzetiségi önkormányzatok a települési és területi önkormányzatok területén tudják felhasználni, jórészt fel tudják használni az épített örökség területén, ami nagyon fontos, és mindenképpen nagyon fontos, hogy fel tudják használni a különböző programjaik szervezésére, akár táboroztatásra, akár kulturális programok megszervezésére is.

Azt gondolom, hogy ezen a területen Magyarország példát mutat a környező országok támogatása irányába, példát mutatunk a nemzetiségpolitikánkon belül, és egyben kihat ez a nemzetpolitikánkra is, hiszen azért nagyon sok olyan nemzetiségi önkormányzat van, akik anyaországaikkal felvéve a kapcsolatot sokkal inkább segítik az ottani magyarság megmaradását azzal, hogy az itteni üzenet eljut hozzájuk, pozitívan állunk hozzájuk, és sokszor ez pozitívan vissza is csatolódik.

Köszönöm egyrészt mindazok munkáját, akik akár a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül a költségvetésben ezt a lehetőséget biztosították számunkra. Köszönöm a nemzetiségeknek, egyházaknak és civil szervezeteknek az idei munkáját is, és még egyszer arról tudom biztosítani őket, hogy az a 12 százalék emelkedés, ami ezt a területet fogja szolgálni, még inkább erősíteni fogja az ő életüket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 128 2015.05.29. 3:39  1-144

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úrnak köszönöm a higgadt, nyugodt, bár nem mondom, hogy tévedésektől teli, sokkal inkább politikai tévedésektől teli hozzászólását. Azért is köszönöm ezt a gondolatmenetet, mert amit Bangóné képviselt itt az elmúlt órában és amilyen szóösszetételben a miniszterelnököt említette, az minden alá ment. Azt kell mondanom, hogy önöknek kellene bocsánatot és elnézést kérni; nyilván nem Teleki László képviselőnek, de a szocialistáknak, amilyen hangnemben beszélt a képviselő asszony körülbelül egy órával ezelőtt.

De hadd reagáljak Teleki képviselő úr szavaira! A Vöröskeresztet említette teljesen jogosan, és persze, nagyon fontos területe a támogatási rendszernek, csak szeretném azt jelezni önöknek, hogy 2010 előtt önök folyamatosan csökkentették a karitatív szervezetek támogatását. Mi ezt az elmúlt időszakban megkétszereztük. És nem három és négy kiemelt karitatív szervezet van most már, hanem nyolc, akik a támogatást megkapják. Csak azért jelzem ezt önnek, hogy ne egybe kapaszkodjon bele, hanem az egész folyamatot nézze.

A másik, amit mindenképp fontos hangsúlyozni: az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt négy év során - és ez folytatódik, és nemcsak a költségvetésben kell keresni ezt a támogatást, hanem az Új Széchenyi-terv programjaiban - 30-40 százalékkal növekedett. Soha nem volt ilyen mértékű növekedés.

Emellett ami talán a legfontosabb - és ebben önnek teljesen igazat adok -, hogy a gyermekszegénységnél, általában a nyomornál és általában a nagy bajba jutott családok életénél az egyik legnagyobb segítség valóban egyrészt a munka, ebbe beletartozik egyébként a közmunka is, a másik pedig az iskolai nevelés, az óvodai nevelés és ezen belül pedig az étkeztetés támogatása. Mutasson nekem egy olyan kormányt itt az elmúlt 25 évben, amely ennyit tett, mint a második Orbán-kormány is a mostani folytatásban.

2010-ben 28 milliárd forintot fordítottak gyermekétkeztetésre önök, így adták át a költségvetést. Mi ezt négy év alatt megkétszereztük, sőt a jövő évi költségvetésben már 70 milliárd forint lesz erre a területre. Hol van ez ahhoz képest, ahogy önök itt hagyták az országot? Amikor bármikor nyomorról, gyermekszegénységről, éhezésről beszélnek és számokat mondanak erről, akkor sokszorozzák meg az önök időszakát, hogy akkor mi történt és mi zajlott ebben az országban! (Heringes Anita: Nem volt ennyi szegény ember!) Mert önök voltak azok egyébként, akik a szegények adóját, az úgynevezett inflációt folyamatosan bevetették azért, hogy fölpörgessék az inflációt és ezzel próbálják a gazdasági lyukakat betemetni. (Heringes Anita: Nem volt személyi jövedelemadó a minimálbéren.) És önök nem tudták és nem is akarták ezt visszaszorítani, pontosan a legszegényebb emberek érdekében. (Heringes Anita: A minimálbért megadóztatták.)

Amikor a képviselő asszony barátnője, a másik képviselő asszony fölszólalt, akkor minket azzal vádolt, hogy beleszólunk mi, képviselők, államtitkárok a beszédekbe. (Heringes Anitához:) Legyen szíves, nyomjon egy kétpercest, képviselő asszony, és szóljon hozzá!

Az adatok nyilvánosak. Az adatok sajnos az önök számára, azt kell mondanom, teljesen negatívak, és nem tudnak mit csinálni ezzel a költségvetéssel. (Heringes Anita: A stílus maga az ember, államtitkár úr. - Az elnök csenget.) Éppen ezért csak vagdalkoznak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 140 2015.05.29. 5:06  1-144

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Beszámítom azt a 15 másodpercet is, hogyha szabad. Nagyon röviden szeretnék reagálni Demeter Márta képviselő asszony felvetésére.

Engem ne féltsen, jó, ne féltsen engem se a kormányfőtől, senkitől ne féltsen engem, amit elmondtam, azt vállalom. Egyébként úgy kezdtem a mondatomat, hogy örültem Teleki László képviselő úr hozzászólásának, aki már látott néhány dolgot itt a parlamentben, hiszen higgadt volt, és nem olyan minősíthetetlen módon szólt hozzá, mint Bangóné - és ez nagy különbség. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mert el lehet mondani úgy is a dolgokat, ahogy a képviselő úr elmondta, lehet kritizálni a költségvetés-tervezetet úgy, ahogy elmondta, lehet felhívni hibákra, tévedésekre, esetleg rossz döntésekre is a figyelmet úgy, ahogy a képviselő úr elmondta, de azt gondolom, hogy ebben a parlamentben minősíthetetlen volt az a hang, amit a képviselő asszony elmondott; a fenyegetőzéséről már nem is beszélve, igazából azzal már nem is törődik az ember.

Az ön nagyívű, költségvetésről ugyan nem szóló, de mégiscsak érdekes előadását hallgatva azt hittem, hogy tudok egyébként másra reagálni, tudok tényszerű számokra reagálni, legalábbis amit ön felvetett volna; de nem mondott, hanem elmondott egy általános dolgot az egész költségvetésen kívüli dolgokról. Igazából semmi olyan kritikát nem tudott felvetni, ami ésszerű lenne. Amit meg fölvetett, az meg teljesen irreális. Pontosan azt a rossz gazdasági döntéssorozatot, amit önök nyolc évig kormányzás gyanánt végeztek, azt kellett nekünk az első három évünkben helyre tenni. (Demeter Márta közbeszól.) És most jutott el az ország oda, most jutott el, hogy a költségvetésben most már végre vannak olyan lehetőségek, vannak olyan plusztételek, amelyeket önök inkább eltüntettek volna. És hogyha most szót fogadnánk önöknek, hogyha az önök módosító javaslatait elfogadnánk, ugyanabba a bajba kerülne az ország, mert nem tudnak másban gondolkodni, mint csak hirtelen az osztogatásban; hogy utána mi lesz, nem érdekli önöket. Utánuk az özönvíz! Ennek következtében került az ország 2007-2008-ban olyan helyzetbe, ami majdnem Görögország irányába vitte el a magyar gazdaságot.

Ehhez képest most ez a költségvetés lehetőséget ad egyrészt a családok támogatásának a továbbfejlesztésére, a családi adókedvezménynek a továbbfejlesztésére, a személyi jövedelemadónak a csökkentésére, a közlekedési támogatásoknak a növelésére, a gazdasági területen általában a beruházásoknak a növelésére, amelyek, hozzáteszem, mind munkahelyet teremtenek, a másik oldalról pedig a legjobb szociálpolitika. Nekem ne kezdjék el azt magyarázni, hogy az a legjobb szociálpolitika, ha mindent kiosztunk! Persze, arra is szükség van (Demeter Márta: Valódi munkahely kell!), arra is nagy szüksége van annak, aki bajban van, de hogyha a gazdaságot tönkreteszik, mint ahogy önök tették, annak a következménye ez a sok-sok ezer ember, sok-sok tíz- vagy százezer ember, akik iszonyatos nehéz élethelyzetben éltek az önök rossz gazdaságpolitikájának a következtében.

És hogyha csak a szociális területet megnézzük, mondjuk, a következő költségvetésben, jó lenne többet adni, tisztelt képviselő asszonyok és urak és mindenki, jó lenne többet adni (Demeter Márta: És?!), jó lenne a bérpótlékra is még többet adni, de legalább adunk. Önök csökkentettek, elvettek 13. havi bért, elvettek 13. havi nyugdíjat (Demeter Márta: 50 százalékos béremelés volt!), a nyugdíjaknak a reálértéke az önök szocialista kormányzata alatt csökkent, mialattunk már három-négy éve folyamatosan növekszik. Jó lenne persze még több pénzt adni, mondjuk, az ingyenes étkeztetésre, de az előbb válaszoltam Teleki képviselő úrnak: elértük a 70 milliárd forintot. 28 milliárdnál vettük át az ingyenes étkeztetésnek a költségvetési számát.

Amit még szeretnék kiemelni, hogy ugyanilyen fontosak a mi számunkra azok a nemzetiségi, vallási közösségek, amelyek itt élnek közöttünk az országban. Megsokszoroztuk a támogatásukat minden területen. Két év alatt például a nemzetiségi támogatás a kétszeresére növekedett. Az egyházaknak juttatott támogatás, amit nemcsak hitéletre adunk, hanem hogy a szociális, gyermekvédelmi és sok más területen végzett közfeladataikat elvégezhessék, az mind-mind az országnak a javulását, mind-mind a rászorultak, elesettek és szegény emberek felemelését szolgálják. És önök ezzel nem tudnak vitatkozni.

Mindenféle dologgal összevissza csapkodnak itt, mindenféle dolgot bedobnak, felemelnék a nem tudom, mit, vagy lecsökkentenék az áfát olyan szintre, amiről mindenki tudja, hogy irreális, ha megkérdeznének, mondjuk, egy gazdasági szakembert az önök környezetéből, azt mondaná, hogy irreális. Olyan lépéseket mondanak el, hogy az egyszerűen siralmas és nevetséges.

Én azt gondolom, picit hallgassák meg azt, amit az előbb Répássy államtitkár úr mondott: kicsit visszább az agarakkal! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 264 2015.06.17. 0:35  261-274

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztő! Az ön által elmondott, beterjesztett javaslat mindenképpen szolgálja a civil életet, és nemcsak a civil életet, hanem azt a területet is, amely az önkormányzatokhoz is fűződik. Éppen ezért azt kell mondani, hogy a kormány nemcsak a civil szervezeteket támogatja kiemelten, hanem kimondottan köszöni és fontosnak tartja azokat a módosításokat, amelyek így is bekerülnek a parlament elé. Éppen ezért köszönöm a munkáját. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 12 2015.06.23. 5:11  11-14

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió eddigi legsúlyosabb humanitárius válságát éli meg. A háború sújtotta országokból menekülő, és az embercsempész bandák, maffiák által becsapott tömegek szinte megállíthatatlanul érkeznek Európába, Európa határaihoz. (Korózs Lajos: Államtitkár Úr! Hallja, mit mond a képviselő úr? Maffiák által működtetett…!) A humanitárius válság így már súlyos gazdasági, szociális, egészségügyi és biztonságpolitikai veszélyt okoz. Mi a megoldás? Mi az állam, a politikai pártok felelőssége ebben az esetben?

Az elmúlt napokban a baloldal, ismét az emberek túlnyomó többségével szemben, a Fidesz-KDNP-kormány megoldási javaslatait támogató cselekvés ellenében politizál. Érdemes visszatekinteni, hogyan viselkedtek, amikor a Kárpát-medencében élő magyarok megmaradását, életét segítő lépések történtek. (Gőgös Zoltán: Vajdaságot segítő a kerítés nagyon! ‑ Az MSZP sorai felé:) Kár, hogy Tóbiás József pártelnök kimegy a teremből, mert nem személyes megtámadtatás tekintetében mondom, hanem az idézetet mondom, amit ő mondott 2002-ben a státustörvénykor. „Megnyitja a magyar munkaerőpiacot a romániai román munkavállalók előtt, sajnálatos tény, hogy a miniszterelnökünk megalomán ötletének és külpolitikai kudarcának árát elsőként a fiatal munkavállalókkal kívánja megfizettetni.” Magyarok ellenében szólt.

Ugyanezt tette Gyurcsány Ferenc, aki azzal riogatott, hogy 770 ezren átjönnek, és majd 168 ezer forintba kerül ez az országnak, fejenként minden egyes állampolgárnak. Most mekkora összeget számolt a baloldal?

Korózs Lajos, aki itt van most a teremben, azt mondta, hogy néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. (Korózs Lajos: Igen!) Majd később 161 milliárd forint pluszköltségről vizionált 2004-ben, amikor a kettős állampolgárságot kellett volna támogatni és biztosítani a határon túliaknak. (Korózs Lajos: Úgy van, mert állampolgárságot szereznek, és mindenre jogosulttá válnak a családi pótléktól a gyesig bezárólag! ‑ Az elnök csenget.) Fodor Gábor azt mondta, hogy azért kell nemmel szavazni, mert az igen a nemzetállami eszmét erősíti. (Korózs Lajos: Az ukrán nyugdíjasokról beszéljél! ‑ Dr. Répássy Róbert: Fenntartja gyűlöletkeltő állításait!)

Annak idején megtagadták önök saját nemzettársainkat. (Egy hang az MSZP soraiból: Jaj!) A baloldal most nem is fedi fel a probléma súlyát. Irreális mondatokat ismételgetnek, tárgyalgatni akarnak, de cselekedni nem. (Korózs Lajos: 27 ezren kértek magyar nyugdíjat olyanok, akik nem fizettek tb-t Magyarországon!) Szembemennek az ország, a magyar emberek érdekével és véleményével. Így vádaskodott egyébként előbb Harangozó Tamás is, hazudozott, állított olyat (Dr. Varga László: Ti hazudoztok!), hogy a magyar kormány, a magyar emberek szándékosan küldték tovább a bevándorlókat.

De itt is érdemes idézni a jelenlegi szocialista és baloldali álláspontot is. Tóbiás József azt nyilatkozta, hogy önmagát zárja ki Európából, aki szigorúan lép fel a bevándorlók ellen. Nézzenek körül, mit tesz az európai politikai vezetés egy jó része! (Dr. Varga László: Ezért hogy fogjátok szégyellni magatokat!) Gyurcsány Ferenc azt mondta ‑ érdekes, aki többször is bérmálkozott (Derültség a kormánypártok soraiban. ‑ Korózs Lajos: Reméljük, te is vasárnap a mise előtt meggyónod!) ‑, hogy emberiességi, keresztényi és európai uniós tagországi kötelessége Magyarországnak, hogy befogadja azt a rá jutó 700 menekültet. Érdekes megoldás!

Horváth Csaba szocialista képviselő: „A bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált, az igazi gondot ugyanis a magyarok kivándorlása jelenti. Újhelyi István szocialista képviselő a kormány javaslataira a következőt mondja; az MSZP-s európai parlamenti képviselő szerint utoljára a náci kormánytól láttak ilyen uszító, kirekesztő magatartást… (Korózs Lajos: Igen!) ‑ Köszönöm szépen, Korózs Lajos is ezt mondja. (Korózs Lajos: Igen! Náci propaganda! ‑ L. Simon László: Ne már! Náci propaganda! Ne már!) ‑ az európai parlamenti politikusok, ezt nem fogadja be Európa gyomra. A politikus elmondta, azonnal meg kell találni a jogi lehetőséget az ilyen renitens, azaz Magyarországgal szemben; ismét magyar emberek ellen, a magyar kormány ellen lépnek fel Brüsszelben, és mindenhol, ahol tudnak. (Közbeszólás az MSZP soraiból.)

Azt kell mondanom, hogy Magyarország és a magyar emberek eddig is megtették, amit lehetett, a múltban is, a régmúltban is, a közelmúltban is és a jelenben is. A múltban megtettük Lengyelország és a lengyel emberek érdekében. Erdélyből vagy bárhol, ahonnan menekültek a magyarok, segítettük őket. A délszláv háború során, amikor menekültek mindenféle délszláv országból a menekültek, segítettük őket. Akik most az ukrajnai konfliktus elől menekülnek, segítjük őket. És szükséges a gyors cselekvés, a határzár felépítése a határ megerősítése érdekében, de mindenki tudja, hogy ez egy ideiglenes megoldás. Szükséges a jómódban élő országok összefogása a szegényebbek megsegítése érdekében. Szükséges a nemzetközi összefogás az embercsempész bandák felszámolására. Szükséges az összefogás a valóban vallási, etnikai menekültek érdekében.

Viszont addig is, míg az Európai Unió lép, a baloldali közösségnek azt tudom mondani, hogy fogadjanak be egy-egy menekültet. Azt gondolom, hogy amilyen kevesen vannak, ez a megoldás csak részleges és álmegoldás lesz, nem lesz átfogó. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 8-10 2015.09.21. 5:14  1-16

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, az elmúlt 25 év demokráciájának talán egyik legnehezebb időszakát éli meg Magyarország, a magyar pártok, a magyar országgyűlési pártok. Ezért sem mindegy, hogy egyes pártok hogyan gondolkodnak, politikusaik hogyan nyilatkoznak, és nemcsak hogyan gondolkodnak, hanem ezek után mit is tesznek. Mi az, ami az övék, mi az, ami a haza érdekében avagy pedig ellenében szól.

Sokan megoldásokat próbálnak javasolni, keresni, sokan jó szándékkal, sokan pedig őrült szándékkal. Azt kell mondanom, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP-pártszövetség, bármennyire is próbálják ezt tagadni önök, fölismerte azt a lehetőséget, hogy időben figyelmeztessük nemcsak a magyar embereket, hanem egész Európát arra a veszélyre, ami már itt van a kapunknál, sőt már bent is van országainkban, az egész Európai Unióban.

Meghallgattuk a magyarok véleményét. Erre mondja Schiffer András, hogy fölösleges volt ‑ egy igazi demokrata. Ennek eredményeként föl tudtunk készülni, és itt ki kell hangsúlyozni, föl tudtak készülni a kormányzati szervek is, és föl tudtak készülni azok a humanitárius szervezetek is, amelyek a segítséget nap mint nap megadják mind a valóban rászorultaknak, mind pedig azoknak a magyar embereknek, akik félelme, ijedsége teljesen érthető és jogos.

Amit ki kell hangsúlyozni, hogy mindenképp a magyar emberek érdekét képviseljük. De emellett, hogy a magyar embereket képviseljük, 10 milliót, és mondhatom, a határon túliakat is, ha a délvidékiekre gondolunk jelen esetben, emellett ott van az emberiesség is, amit szolgálunk. Hiszen azok között az emberek között, akik idejönnek közénk, valóban vannak betegek, idősek, gyermekek, gyermekes édesanyák, őket a szolidaritás figyelembevételével segítjük.

De nézzük meg, mit tesznek a baloldali-liberális pártok! A nézeteiket ismerjük. Azt hiszem, Schiffer András mondatai, gondolatai mindent elárulnak.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ők nem bekopogtak ebbe az országba, hanem berúgták az ajtót. Ők nem bedörömböltek ebbe az országba, hanem el akarják foglalni. És ha önnek ez nem tűnik föl, akkor sajnos a politikai előrelátása a nullával egyenlő. De ha csak azt nézzük, hogy a baloldali pártok és azok elődei az elmúlt évtizedekben, mondjuk, hogyan nyilatkoztak egy Szent István-ünnepről, alkotmányünnepet ünnepeltettek velünk, közben meg most hirtelen eszükbe jutnak Szent Istvánnak Szent Imréhez szóló üzenetei, hirtelen most a Szentírásból és a szentatyától üzennek, miközben annak idején és a szívükben most is eltaposnák, eltüntetnék a kereszténységet és a hívő embereket, mint ahogy tették ezt az 50-es, 60-as és 70-es években korábban.

És ha megengedik, néhány idézettel is hadd támasszam alá az önök nézeteit. Kunhalmi Ágnes, amúgy is mosolyog, azt mondta júniusban, hogy álprobléma ez az egész (Kunhalmi Ágnes: Frakcióülésen mondta a miniszterelnök úr!), nem kell ezzel foglalkozni…

ELNÖK: Kunhalmi Ágnesnek nem adtam szót. (Kunhalmi Ágnes: Elnézést, elnök úr.)

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Harangozó Tamás azt mondta: Magyarország tízmilliós országként nem tud 300 emberről gondoskodni? Tisztában van ön azzal, tisztelt képviselő úr, hogy hány emberről beszélünk? De hát van két olyan idézet, ami, azt hiszem, minden határon túlmegy. Az egyiket Ujhelyi István mondta, aki európai baloldali-liberális képviselőtársaival együtt vallja azt, hogy utoljára náci kormánytól láttak kormányzati közpénzből ilyen uszító, ilyen idegengyűlölő, ilyen kirekesztő magatartást.

És úgy látom, itt van a teremben Gyurcsány Ferenc is. Ő előrelátó volt 2004-ben vagy 2005-ben, amikor bezáratta az OPNI-t. Ne haragudjon, hogy ezt mondom, elnézést kérek tőle, de az előrelátása fölösleges volt. Hiszen amit ön mondott azután, hogy megtámadták ezt az országot, ezután olyat hazudni, hogy Röszkénél előre megfontolt szándékkal, brutális módon, tervezetten, minden bizonnyal a miniszterelnök utasítására rendőrök támadtak rá a békés menekültekre, nem pedig fordítva, az már több, mint az épeszűség helyzete. (Derültség és szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Országgyűlés! Mi, kereszténydemokraták szeretnénk megköszönni a hivatásos szerveknek azt az áldozatos munkát, amit én magam is, és gondolom, sok százezer honfitársunk tapasztalt. Köszönöm mindazoknak a karitatív és civil szervezeteknek a munkáját, akik részt vettek ebben a hatalmas nagy feladatmegoldásban. Hozzáteszem, mi magunk is azt kérjük az Európai Uniótól is, a támogatásunkat természetesen megadjuk, hogy a problémát a gyökereinél kell megoldani, ott kell a segítséget megadni, és minden más megoldás csak felszíni kezelés. Az más kérdés, hogy most az ország ezt tudja megtenni, és ez nagyon fontos. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti frakciókban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 10 2015.11.02. 3:52  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten súlyos kijelentés hangzott el Colleen Bell amerikai nagykövet asszony szájából, aki a következőt mondta: „Tisztában vagyunk vele, hogy rekordszámú migráns érkezett Magyarországra, az ország pedig nagyon nehéz választás elé került. Az országnak joga van megvédeni a határait, de kötelessége is, hogy segítse a menekülteket. A xenofób, azaz idegengyűlölő retorika nem segít abban, hogy megoldást találjunk a problémára.”

Érthetetlen a nagykövet asszony mondata, gondolatmenete, hiszen a magyar határvédelem sikerrel járt. Érthetetlen, hiszen az európai közvélemény nagyon nagy része már hasonló megoldásokat sürget a kormányaiktól. Érthetetlen, mert a magyar hatóságok és az emberek minden segítséget megadtak a rászorultaknak, az elesetteknek. Mi is aggódhatnánk az Amerikában elharapózó erőszak miatt. Mi is aggodalmunkat fejezzük ki az iskolai lövöldözésekben elhunyt diákok és tanárok értelmetlen halála miatt. Azért is érthetetlen ez a magatartás a nagykövet asszony részéről, mert sokkal több közös terület köt minket össze, sokkal több közös feladatunk lenne, mintsem egyoldalú kijelentésekkel rombolni a két ország közötti viszonyt. Ilyen feladat az Ukrajnát érintő súlyos politikai döntések és súlyos gazdasági helyzet mielőbbi közös megoldása. Ezen feladatokhoz tartozik a közös megoldást igénylő humanitárius segítségnyújtás is.

Itt érdemes egy pillanatra megvizsgálni, megnézni azt, ami az elmúlt napokban történt az ukrajnai, azon belül a kárpátaljai helyhatósági választásokon. Talán a legfontosabb a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség széles körű, egyöntetű összefogása. Fontos segítség volt az is, hogy az egyházaink, így a római katolikus egyház, a református egyház és a görög katolikus egyház kiállt az összefogás mellett, támogatta a magyar közös koalíciót. És ugyanígy fontos volt a civil szervezetek, ezen belül például a Pedagógusszövetség támogatása. De a sikerhez hozzájárult a magyar kormány külpolitikája, a gazdasági és oktatási célú támogatások, valamint a humanitárius segítségnyújtások Kárpátalját megcélzó törekvései is. Ez utóbbi nem válogatott a magyar, az ukrán és a ruszin nemzetiségű rászorultak között. Ezért is lehetséges, hogy Beregszászon, Nagyszőlősön, de más településeken is nagyarányú magyar győzelmet hoztak a választások úgy, hogy ukrán emberek is segítettek a választások sikerében, mégpedig nagyon nagy számban.

Tisztelt Országgyűlés! További segítségre szorul Ukrajna. Továbbra is bajban vannak Kárpátalján és nagyon nehéz helyzetben az emberek. Éppen ezért visszamenőleg is köszönöm a karitatív szervezetek, a jó szándékú emberek eddigi segítségét, a kormány támogatását, de kérjük ‑ mert továbbra is óriási nagy feladatunk van ‑ mind a karitatív szervezeteket, mind a jó szándékú embereket és a testvértelepüléseket is, hogy folytassák azt a támogatást, amit az elmúlt években, az elmúlt hónapokban megkezdtek. De itt megszólítom és kérem az amerikai nagykövet asszony jó szándékú segítségét is, hogy egy nagyvonalú amerikai felajánlással, közös humanitárius segítséget nyújthassunk Ukrajnának és Kárpátaljának egyaránt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 42 2015.12.02. 18:01  41-62

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nemzetiségi Szószóló Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-es esztendő fontos évként íródott be a velünk egy hazában élő 13 nemzetiségi közösség újkori történetébe. A 2014. évi országgyűlési választásokat követően először kapcsolódhattak be alanyi jogon a nemzetiségek az Országgyűlés munkájába.

Önök előtt ismeretes, hogy az Alaptörvény mind preambulumában, a Nemzeti Hitvallásban, mind nor­maszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja, tiszteletben tartja a történeti alkotmányának vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A nemzetiségek jogairól szóló törvény pedig kibontja a nemzetiségek közösségi és egyéni jogait, az önkormányzataik választásának anyagi, jogi, valamint működésük, gazdálkodásuk részletes szabályait.

A nemzetiségi törvény 150. § a) pontja szerint a kormány kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. A törvényi kötelezettségnek eleget téve a kormány a 2013. február és 2015. február közötti időszakra vonatkozóan az önök előtt látható tar­talom­mal számol be az Országgyűlésnek. Az előző hasonló, 2011. február és 2013. február közötti időszakot összefoglaló kormánybeszámolót az Országgyűlés 2013 novemberében elfogadta 98/2013. (XI. 27.) határozatával. Az elmúlt két évben a nemzetségi képviselet, a támogatáspolitika, a kulturális autonómia kiteljesítése terén jelentős előrelépésről számolhatunk be. A 2014. évi parlamenti és önkormányzati választások, valamint a 2011. évi népszámlálás részletes eredményeinek megjelenése meghatározó eseményei voltak az elmúlt időszaknak. A beszámolási időszak nemzetiségpolitikai szempontból legjelentősebb eseményei közé tartoznak a 2014. évi parlamenti és önkormányzati választások. A tavaszi parlamenti választások következtében mind a 13, azaz a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösséget nemzetiségi szószóló képviseli a parlamentben. Rajtuk keresztül immár valamennyi nemzetiség hivatalosan is részt vesz az Országgyűlés munkájában.

A 2014. évi őszi önkormányzati választások során 1523 településen 2146 nemzetiségi önkormányzati választást tartottak meg. A 64 kitűzött területi nemzetiségi választásból 60 került megtartásra, a legnagyobb számban Budapesten, 12 nemzetiség esetében, a 13 országos nemzetiségi önkormányzat megválasztása mellett. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a 13 magyarországi nemzetiséghez tartozó, névjegyzékben szereplő választópolgárok mintegy 64 százaléka vett részt a szavazáson. Az önkormányzati választások eredményeképpen a beszámolási időszak végén 2015. január 1-jén 2100 települési és 60 területi nemzetiségi önkormányzat működött.

A 2011-ben lezajlott népszámlálás előzetes eredményeinek nyilvánosságra hozatala a legutóbbi beszámolási időszakon túl, 2013 márciusában történt, ezért jelen beszámoló részletes összefoglalóban mutatja be annak nemzetiségi vonatkozásait. Az eltelt évek során növekedésnek indult a nemzetiségi identitásukat megvallók száma, és a lakosságon belüli aránya a 10 évvel azelőttihez képest mintegy másfélszeresére nőtt az önmagukat nemzetiséginek vallók száma. A népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának közel 6 százaléka, összesen 644 524 fő tartozik valamelyik nemzetiséghez.

A nemzetiségi önazonosság vállalásának számottevő növekedése igazolja a jogszabályalkotás és a nemzetiségpolitikai gyakorlat jó irányait, a társadalmi légkör kedvező alakulását. A támogatáspolitika és a népszámlálási eredmények összekapcsolása pedig megnöveli annak esélyét, hogy élő, valóságos közösségek működését segíthessük elő. A legutóbbi népszámlálás adatai nemzetiségpolitikai szempontból két összefüggésben is alapvető jelentőségűek. Egy­részt meghatározták azt, hogy mely településen voltak kiírhatók a nemzetiségi önkormányzati válasz­tások 2014-ben, másrészt a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) kormányrendelet 2013. évi mó­do­sítása értelmében 2014-től a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása a népszámlálás adatainak figyelembevételével történik.

(11.10)

Ugyanakkor részben a népszámlálási eredményektől függenek a nyelvhasználati jogok is, a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választásokat követően, a 2011. évi népszámlálás adataival összefüggésben bővülnek a nemzetiségek nyelvhasználati jogai azokon a településeken, ahol a lakosságon belüli arányuk eléri a 10, illetve 20 százalékot. A népszámlálási eredményekhez kötött feltételei vannak a közös önkormányzati hivatalok megalakulásának is.

A fenti összefüggések értelmében a 2011. évi népszámlálás eredményei meghatározzák a további évek nemzetiségi politikáját. A 2013-15 közötti időszakban nem változott a nemzetiségpolitika kormány­zati felügyelete. A nemzetiségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység központja továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt és maradt, ahol az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak a nemzetiségeket érintő kapcsolattartási, támogatáspolitikai, kulturális és nemzetközi ügyek.

Ugyanezen minisztériumban ugyanezen időszakban a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság ‑ 2014-től szociális ügyekért és társadalmi fel­zárkózásért felelős államtitkárság ‑ felelősségi körébe tartozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák társadalmi integrációjának koordinálása. Mindezen kívül a nemzetiségpolitikához kapcsolódó ügyek természetesen érintik a minisztérium egyéb szakterületeit is ‑ ilyen például az oktatás vagy a kultúra ‑, illetve valamennyi egyéb tárca munkáját is.

Jelen beszámoló átfogó képet nyújt mindarról, ami a hazai nemzetiségpolitika területén az elmúlt két év során történt. Összegzi a kormányzati kezdeményezések sorát, a nemzetiségi közösségek aktivitásának irányait. Emellett kitér hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek végrehajtására, a nemzetiségpolitikai együttműködés nem­­zet­közi eseményeire is. A szomszéd országok, valamint több németországi tartomány kormányaival megkötött megállapodások alapján mintegy két évtizede kétoldalú kisebbségi vegyes bizottságok működnek. Az ezek ülésein elfogadott ajánlások teljesülésének áttekintése a nemzetközi kapcsolatok hangsúlyos területét jelentik.

Az érintett közösségek egyéni és közösségi jogainak megvalósulását sokoldalúan részletező beszámoló összeállítása során az előterjesztő részanyagokat kért a minisztériumoktól, országos hatáskörű szervektől, az országos nemzetiségi önkormányzatoktól, valamint további más szervezetektől, intézményektől is. Az egyes területekről érkezett ismertetők feldolgozását követően készült el a jelentés, amely az elmúlt két év nemzetiségpolitikai folyamatairól a nemzetiségi oktatásban, a kultúrában és a médiában történtekről, valamint az önkormányzati szférában zajló folyamatokról részletes információkat és adatokat közvetít az Országgyűlés és a terület iránt érdeklődők számára.

Tisztelt Országgyűlés! A különböző területekre kiterjedő beszámoló minden részletére az expozéban nincs mód kitérni. Ezért néhány súlypontra összpontosítom mondanivalóm további részét. A beszámolási időszakban a köznevelésért felelős terület nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos feladatait a beszámolási időszak két évében is az országos nemzetiségi önkormányzatokkal és az Országos Nemzetiségi Tanáccsal együttműködésben látta el. Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények mellett a beszámolási időszak során több települési nemzetiségi önkormányzat is átvette a helyi önkormányzattól, illetve a KLIK-től nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartását.

A roma gyermekek oktatási esélyeinek javítását célzó intézkedéseket a jelentés a magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia intézkedéseinek bemutatásán keresztül külön fejezetben is részletezi. A kormányzati struktúrában a nemzetiségi kulturális területet a legutóbbi beszámolási időszakhoz hasonlóan kulturális szakmai szempontokból továbbra is a minisztérium kultúráért felelős államtitkársága, nemzetiségpolitikai szempontból pedig a tárca egyházi nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága kezeli.

A beszámolási időszak során a költségvetés nemzetiségi kulturális célú támogatásai a minisztérium kezelésében voltak. A nemzetiségi célú nevesített források mellett a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai is nyújtottak támogatásokat a nemzetiségek részére. A tárca kétoldalú nemzetközi kulturális megállapodásait, munkaterveit egyezteti a stratégiai partnereivel, így az adott nemzetiségek országos önkormányzataival, esetenként országos hatáskörű kulturális szerveze­teivel. A hazai nemzetiségek anyaországaival létesített kisebbségi vegyes bizottságok magyar-horvát, magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovák, magyar-szlovén és magyar-ukrán relációban ajánlásai teljesülésének rendszeres áttekintésekor és az új ajánlások megfogalmazásakor a tárca egyeztet a nemzetiségi közösség képviselőivel. A kormány az egyházi területen is támogatja a nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának megőrzését, fejlesztését és e feladatok ellátásában számít az egyházak segítségére. A nagy bevett egyházak hangsúlyt fektetnek a nemzetiségi pasztorációk ellátására, a hívek igénye szerinti nemzetiségi nyelvű szolgálatot is elláttak. Így például a katolikus egyház német, szlovák, horvát, lengyel és szlovén nyelvű, a Görög­katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye, illetve a Miskolci Apostoli Exarchátus ruszin és román nyelvű, az evangélikus egyház német és szlovák nyelvű pasz­torációt is ellát.

A magyarországi vallási közösségek egyre jelentősebb szerepet vállalnak a romák felkarolásában, integrációjának és felzárkózásának elősegítésében is a cigánypasztoráció által, nemcsak romák és cigányok felé való szolgálatban, hanem a papok és lelkészek továbbképzése területén is. A nemzetiségi civil szféra az anyanyelv, a kulturális identitás megőrzésének fontos területe, ezért a legkülönbözőbb pályázati és egyedi támogatási források állnak rendelkezésre, úgy a működtetésük, mint a programjaik megvalósítása érdekében.

A civilek szerepe hagyományosan a nemzetiségi önkormányzati választás előtt jelölő szervezetként, de két választás közötti időszakban a nyelv, a kultúra, az önazonosság megőrzésében különösen hangsúlyos. Magyarországon törvények garantálják a nem­zetiségi nyelvi média működését, illetve működtetését. A közszolgálati műsorszolgálatok rendszeres, anyanyelvi rádió- és televízióműsort adnak mind a 13 hazai nemzetiség részére. A központi költségvetés az országos önkormányzatok támogatása során anyagi forrásokat biztosít a nemzetiségek anyanyelvű újságjainak, médiáinak megjelentetésére.

Magyarország nemzetiségeket érintő nemzetközi tevékenysége több fórumon zajlik. A Magyarországon élő nemzetiségek anyaországi kapcsolatait érintő kétoldalú együttműködés alapintézményei a kisebbségi vegyes bizottságok, amelyek tevékenysége mellett hazánk kiemelt figyelmet fordít a multilaterális kapcsolatokra, ezen belül is a nemzetközi szervezetekre. Ez utóbbiak közül kiemelkedik az Európa Tanács, hisz a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény vállalásainak teljesüléséről rend­szeresen időszaki jelentésekben számolunk be.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószólók! Közös társadalompolitikai célokat valósítunk meg a nemzetiségekkel. Oktatási, kulturális, egyházi törekvéseiket, ezáltal nyelvük és identitásuk megőrzését azok az anyagi források is támogatják és alátámasztják, amelyek az elmúlt években többszörösére növekedtek. Ha belegondolunk abba, hogy 2010 és ’15 között nagymértékben növekedett a támogatás, az mind azt az időszakot szolgálja és azt a politikai és nemzetiségi törekvést, amelyet a beszámolóban összefoglaltunk. Itt csak néhány dolgot hadd emeljek ki a támogatás változásáról csak a 2014-15 közötti időszakban: a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása közel 55 százalékkal növekedett. Az országos nemzetiségi önkormányzatok működési és médiatámogatása közel 28 százalékkal emelkedett.

(11.20)

Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása 52 százalékkal emelkedett, és folytatódik ez a támogatási emelkedés a következő évben is, köszönhetően a parlamentben itt ülő, közöttünk lévő 13 nemzetiségi szószóló eddigi tevékenységének, és köszönhető annak a jó együttműködésnek, amelyet mind az Országgyűlés elnökével, mind az Országgyűlés Fidesz-KDNP többségi frakcióival, illetve mind a többi frakcióval kialakítottak.

Befejezésül éppen ezért én köszönetet szeretnék mindenkinek mondani az elmúlt időszak tevékenysége kapcsán, mindazoknak, akik a nemzetiségeknek, a nemzetiségi életnek, kultúra, egyházi terület, oktatási terület megőrzéséért, annak színvonalának emeléséért, a támogatási rendszer bővítéséért tettek. Köszönöm azoknak is a politikai támogatását, akik ezeket a célokat segítették.

Összefoglalóan annyit tudok még ezzel kapcsolatban befejezésül mondani, hogy mindaz a nemzetiségi politika, amelyet közösen alakítottunk ki és alakítunk ki, mintául szolgál, sőt sok helyen pedig úgy említik ezt szomszédos vagy más országokban, mint a követendő példát sok-sok országban, és ez összességében kihat a Kárpát-medencében élő magyar emberek életére is, tehát sokkal összetettebb egy-egy ilyen nemzetiségi törekvés, nemzetiségi politika, mintsem csak a magyarországi 13 nemzetiségre gondolnánk. Köszönöm szépen mindannyiuknak a figyelmet. Kérem szépen a beszámolóhoz az észrevételeiket, és annak majd későbbi elfogadását. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 62 2015.12.02. 14:12  41-62

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószóló Asszonyok és Urak! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, megpróbálok, ha nem is mindegyikre és nem is minden pontra kitérni, de válaszolni jó néhány felvetésre.

Varga Szimeon bolgár szószóló úr, illetve Ritter Imre német szószóló úr gondolatai valóban a médiát, a médiamegjelenést bizonyos szempontból negatívan érintették. Hozzájuk intézném, hogy önök is tudják, hogy egyrészt beleszólni nem tudunk az ottani tevékenységükbe (Gőgös Zoltán: Ajaj! ‑ Szávay István: Kérem jegyzőkönyvbe venni!), másrészt rengeteg olyan munkát végeztünk az elmúlt hónapokban közösen, amelynek eredményeképpen mégiscsak előrelépés történt azon a területen. Valóban kell még ott változtatni.

Arról már nem akarok beszélni, amit Szávay úr mondott, hogy a nemzetiségi tematikus nap nem sikeredett jóra. Egyáltalán nem is volt még ilyen a múltban, a másik pedig (Teleki László: Volt!), hogy igenis hatalmas nagy nézettsége és elismertsége volt ennek a műsornak. (Szávay István: De volt egyébként! ‑ Teleki László: Hogyne lett volna!)

A következő, médiát érintő felvetésem azért önöket is érinti. Mindezek ellenére, hogy az önök kritikájában sokszor az MTVA műsora jelent meg, azért jó lett volna, ha megjelent volna azoknak a kereskedelmi médiáknak a kritikája is, amelyek adott esetben negatívan mutatnak be, vagy olyan pejoratív kijelentésekkel és jelzőkkel illetnek egy-egy nemzetiséget, amelyek mindenképpen cáfolandók, mindenképpen rágalmak és mindenképpen rontják azt a ragyogónak és jónak mondható együttműködést, amely kialakult Magyarországon a nemzetiségi politikában, kialakult a nemzetiségek és a kormány között.

(12.50)

Ezt fontosnak tartanám, hogy ne csak egyoldalúan a köztelevízió kritikája hangozzék el, hanem másoké is; az érintett nemzetiségek tudják, hogy mire célzok.

A másik, amit mindenképp fontosnak tartok, és köszönöm szépen azt a tevékenységüket, amellyel a közép-európai összefogás ‑ mondhatom így is ‑ az önök segítségével megvalósul. Ez igaz a lengyel, az ukrán, igaz egy bolgár, igaz egy német nemzetiségre, igaz bármelyik területre, a görög nemzetiség területére, a szlovénra is és minden másra. Higgyék el, ez legalább olyan fontos az önök életében, mint amilyen fontos egyébként az ország külpolitikája érdekében, és amely több felszólaló észrevételében is elhangzott, hogy nem mindegy Közép-Európában, így leginkább a Kárpát-medencében élő magyarok életében sem, hogy az önök anyaországai, az önök ottani partnerei hogyan viszonyulnak az ott élő magyar nemzetiséghez is.

Teleki László képviselő úrhoz én a következőt mondanám. Tudom, hogy nagyon nehéz átszokni egy új gondolkodásra, mármint nem is gondolkodásra, hanem kifejezésre, mert benne van valóban a kisebbség még mindig a nyelvezetben, amit egyébként nem is értek, hogy mint nemzetiséget miért kellett negatívan illetni. Én egy nagyon jó szóhasználatnak gondolom, és nem egy lebecsülendő vagy kisebbségi sorsra hátrahagyott csoportról van szó, hanem igenis ennek az országnak azon állampolgárairól, akik őshonosan itt voltak közöttünk, tehát ezért a nemzetiségi kifejezést továbbra is fontosnak tartom.

Érdekes volt az ön fölszólalása a támogatási rendszer tekintetében, mert volt, amikor azt mondta, pozitív és örül, hogy nagy elmozdulás történt, a másik oldalról meg bírálta az elosztásokat. De az elosztásokban nem mi magunk veszünk részt, hanem a nemzetiségekkel közösen próbáljuk megoldani azokat a támogatásokat és azokat a felosztásokat, amelyek a területi, országos önkormányzatoknak a saját tevékenységükre vagy pedig az intézmény fenntartására szólnak. Tehát, mondjuk, azt a kritikát, amit ön elmondott, én azt gondolom, maximum annyiban lehet nekünk komolyan venni, hogy voltak olyan változások az elmúlt évben, amit mi meghallottunk a nemzetiségek révén vagy a nemzetiségektől, és ezt a változást meg is tettük, a 2016-os költségvetésben meg is lesz.

De mondjuk, arról azért nem nagyon érdemes vitatkozni, hogy ha azt megnézzük, hogy 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, és a jövő évi, a 2016-os költségvetést hogyha összevetjük, akkor több mint megkétszereződött, inkább úgy mondom, kétésfél­szereződött a nemzetiségek támogatása minden szinten. Ez óriási nagy szám, ez igenis ennek a kormánynak, illetve a Fidesz és KDNP kormánypártoknak a sikere, gazdaságpolitikájának és nemzetiségi politikájának a sikere, ami teljesen természetes, hogy ezt a sikert pedig a nemzetiségek megmaradása érdekében kell hogy fölhasználjuk és szolgáljuk.

A pénzpazarlásról és egyéb dolgokról nem akarok olyan felvetéseket, hogy most önök közül ‑ és nem önre gondolva ‑ hányan vannak jogerősen elítélve bíróság által és vannak különböző életszituációkban. Tehát ha valahol olyat látnak, ami jogtalan, nyilván a bíróság és az ügyészség megteszi azokat a feladatokat, amiket meg kell, de vádolni olyan embert vagy embereket, akikkel szemben még semmiféle jogerős ítélet nem történt, az szerintem nemtelen és ezt nem lehet megtenni. Ráadásul érdemes azt is megnézni, hogy pont önök, akik arról beszélnek, hogy a Lungo Dromnak milyen a helyzete, én azért arra odafigyelnék, hogy a Lungo Drom 72 százalékot kapott a nemzetiségi önkormányzati választásokon a roma választópolgároktól a roma választásokon belül. Tehát ez egy akkora nagy számarány, hogy én azért ennek a szavazati arányát nem becsülném le, és az ő munkájukat nem becsülném le.

Az oktatással kapcsolatos változások, pozitív változások, illetve negatív változásoknak a felvetéseit teljesen érthetőnek és jogosnak tartom. Tehát az teljesen igaz, hogy azok a kisgyermekek, cigány gyermekek, akiknek az élete sokkal nehezebb helyzetből indul el, mint mondjuk, a többségi társadalom élethelyzete, a változást valóban az oktatás hozhatja meg. És valóban ezért hoztuk meg azokat a döntéseket, amelyek egyrészt az iskolalátogatási kötelezettség előírásához, a 3 éves óvodáztatási kötelezettséghez és sok minden máshoz kapcsolódik.

Mindezt persze nagyon nehéz végrehajtani és megvalósítani akkor, azokban az esetekben, amikor úgymond jogvédő szervezetek megtámadnak olyan, például görögkatolikusok által fenntartott iskolát, ahol ragyogó oktatás zajlott, ahol ragyogó jó volt a minőség, ahol nemcsak a püspök és nemcsak az ottani tanárok, illetve egyházi vezetők tettek meg mindent az ott lévő cigány családokért, édesanyákért, édesapákért és a gyermekeikért egyaránt, azért, hogy kiemelkedhessenek, hogy kitörhessenek abból az élethelyzetből, és ezt az iskolát megvádolni és bíróság elé citálni csak azért, mert ott egy úgymond szegregáció történt, ez óriási nagy baj. Szerintem ezt a vitát le kell nekünk folytatnunk a jövő időszakában, mert ön is tudja, hogy van, amikor ez a jobb megoldás, van, amikor az a jobb megoldás, de azt nem lehet csinálni, hogy azok, akik próbálják szeretettel, tisztességgel és a legnagyobb tudásukkal segíteni ezeket a közösségeket, őket bírósági úton tönkreteszik, és egy idő után azt fogják mondani, köszönjük szépen, oldják meg maguk a helyzetüket és ők nem fognak tenni semmit. Tehát ezért a pozitív és negatív jelzéseit a képviselő úrnak én köszönöm.

A közfoglalkoztatás, az étkeztetés és a többi témában való észrevételét is köszönöm. Nyilván megvannak a hibák, és ön is tudja, hogy a közfoglalkoztatás egy első lépcső, és hála istennek, én személy szerint is ismerek olyan cigány származású embert, aki a közfoglalkoztatásban kezdte, és hála istennek, ma már, mondjuk, egy építőipari cégnél vagy más vállalkozásoknál már a munkaerőpiacon van jelen, és szerintem ez a jövő, ami volt is persze, hogy ott voltak és dolgoztak a cigány emberek, és a jövőben is, nyilván ez egy fontos feladata lesz a magyar társadalomnak.

Jobbikos képviselőtársamnak, Szávay Istvánnak én csak annyit tudok mondani, hogy nagyratörő terveit majd a választók meg fogják ítélni 2018-ban. Mondhatnám azt is, bár lehet, hogy ennek a vitának most egy méltatlan mondata lesz, de mégis, hogy éhes disznó makkal álmodik. De ne haragudjon, ha ön egész mondanivalóját úgy kezdte volna, hogy az az ember, aki egyébként a Jobbiknak egy Hajdú-Bihar megyei képviselője, és akit most jogerősen elítéltek, abba a közösségbe rúgott bele, azt a közösséget fenyegette, akik… ‑ a 644 ezer önmagát nemzetiségnek valló embertársaink közül 315 ezer az, aki romának vallja magát, és ezek után azt mondja a miniszterelnök úr egyik kijelentése után (Szávay István: Ez most hogy jön ide?), ami úgy hangzott el, hogy „a cigányságra mint Európa rejtett erőforrásaira tekintünk és nem mint problémára” (Szávay István: Arra reagáljon, amit mondtam!), és ekkor egy Jobbik által támogatott Hajdú-Bihar megyei önkormányzati képviselő: „akkor lehetne deportálni őket, hogy kibontakozhassanak”.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön fölment arra a pulpitusra (Szávay István: Arra válaszoljon, amit mondtam!), ön fölment arra a pulpitusra és mind a 13 nemzetiségi témában, a 13 nemzetiséget érintő témában a legnagyobb nemzetiséget érintő kérdésben ön nem kért bocsánatot (Szávay István: Én kérjek bocsánatot? Farkas Flórián kérjen bocsánatot!), nem kezdte azzal a mondatait és a gondolatmenetét, hogy ezt így nem lehet tovább vinni. S önök akarnak 2018-ban kormányozni, mikor gyűlölettel beszélnek embertársainkról? Nem fog ez menni, tisztelt képviselő úr, éppen az a kettős beszéd, amit önök mondanak (Szávay István: Semmilyen kettős beszéd nincsen!), teljesen tönkretette azokat az egyébként pozitív vagy jobbító szándékú gondolatait, amit az utána következő 25 percben elmondott. Köszönöm szépen a felszólalását. (Szávay István: Ez most mi volt?)

Tisztelt Országgyűlés! Még Ikotity István felszólalására két gondolatot hadd mondjak el! Az egyik gondolat az, hogy a legjobb jogvédő lehetőség az, amikor 13-an itt vannak közöttünk képviselők. Ehhez képest bármilyen ombudsmani rendszer, ami eddig volt, az nem a nemzetiségeket erősítette olyan mértékben, mint ahogy most a 13 nemzetiség itt van szószólóként a parlamentben. Mindezt azért mondom el önnek is és az LMP-nek is, mert én értem az önök állandóan csak jogvédő és nem tudom, milyen eszmefuttatásait és az abba való kapaszkodását, de összességében, ha itt vannak a képviselők köztünk, szószólóként itt vannak, óriási eredményt értek el az elmúlt hónapok és évek során most már mind a törvények előkészítésében, mind a költségvetés változtatásában, és ez egy hatalmas nagy eredmény.

(13.00)

Nincs az az ombudsmani intézményrendszer, amely ebben segítene. Tehát azt gondolom, a legjobb megoldást találtuk meg az elmúlt időszakban, és bármennyire is nekem is szívem szerinti a bunyevác kisebbség, nemzetiség, népcsoport, közel áll a kultúrájuk, tisztelem és szeretem őket, ismerek is közülük többeket, én nem tudok vitatkozni a Magyar Tudományos Akadémia döntésével vagy pedig néhány munkatársával. Nagyon nehéz, mert ezzel az erővel akkor még sokan előjöhetnének, de az egy más kérdés, ebben teljesen igaza van önnek, képviselő úr, hogy az ő kultúrájuk megőrzése mindannyiunk feladata és kötelessége, és valóban azokból a támogatási rendszerekből, amelyeket akár a civil szervezetek, akár, hozzáteszem, bizonyos szempontból a nemzetiségi támogatási rendszereken belül fönntartunk, onnan az ő támogatásukra figyelmet kell fordítanunk.

Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt szószóló hölgyek és urak a megjelenésüket, hozzászólásukat. Az, hogy ennyien voltunk, mindenkinek van feladata, nem biztos, hogy mindenki a jelenlétével most azt bizonyítja, bocsánat, akik jelen vannak, nyilván azt bizonyítják, hogy fontos ez a téma, de akik nincsenek itt, azok is biztos fontos feladatot látnak el, tehát nem az számít, hogy most kik, milyen létszámban voltak jelen, sokkal inkább fontosabb az a közös másfél éves munka, amit elvégeztünk itt Magyarországon, és amit sokukkal már elvégeztünk az anyaországok kapcsolatában is, ami legalább akkora üzenet, mint hogy itt tizenhárman nemzetiségi szószólóként segítik az Országgyűlés munkáját. Köszönöm szépen, hogy megszólalhattam. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 20 2016.03.07. 5:14  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a köznevelés, az oktatás helyzetéről beszélünk, és erről külön vitanapot kezdeményezett egy baloldali frakció, akkor érdemes megnézni azt, hogy honnan indultunk és hol tartunk most. És ez teljesen összekapcsolódik azzal a gondolatvilággal, azzal a mentalitással, amit előbb Harangozó képviselő úr művelt itt a parlamentben, összekapcsolódik azzal a gondolatmenettel, amit megtapasztaltunk itt a parlamentben a parlamenti vitanap során, amikor is a szocialisták páholyában ültek a szakszervezetek, akiknek vezetői nem hajlandóak a gyermekek érdekében, a fiatalok érdekében, a pedagógusok érdekében, így az egész nemzet érdekében közös asztalhoz leülni, valóban jobbító szándékokkal megoldani azokat a bajokat, amelyek vannak, és a jövő érdekében közösen gondolkodni.

Elég nagy baj ez. Már csak azért is, mert az a Szocialista Párt ‑ egyébként a liberális elvbarátaikkal közösen -, amit itt művelt az elmúlt években, évtizedekben a közoktatás, a köznevelés területén, az csak a rombolással jellemezhető. Rombolás volt anyagi szempontból is és rombolás volt értékek szempontjából is. Ha csak az értékeket nézzük, a tanárok tisztelete teljes mértékben eltűnt az elmúlt évtizedek során; egy pedagógus, ha bemegy tanítani, nem kapja meg a kellő lehetőséget és tiszteletet ahhoz, hogy a gyerekeket nevelje és oktassa. Ha az a kormány maradt volna 2010-ben ‑ a szocialista-liberális kormány -, akkor 2010 őszétől kezdve a genderel­mé­let­nek már a gyakorlata is elindult volna az óvodában, ezt az őrületet megint csak ez a társaság akarta volna ráerőltetni a magyar társadalomra. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Ők voltak azok, akik a szakképzést teljes mértékben szétverték, amelynek következtében emberek tíz- és százezrei, és főleg az alacsonyan képzett emberek tíz- és százezrei munka nélkül maradtak, nem tudtak elhelyezkedni. Ők voltak azok egyébként, akik a pedagógusok megbecsülése helyett a pedagógusbéreket is csökkentették, ha úgy vesszük, a 13. havi támogatások elvételével. (Korózs Lajos: Mikor adtátok vissza, Miklós?! Hat évetek volt rá! Visszaadtátok? Hat évetek volt rá. Miért nem adtátok vissza?)

Mindezzel szemben, Korózs elvtárs, egy picit figyeljen ide, mert akkor meghallja azt, hogy miket tudtunk megtenni ebben a négy évben, és milyen eredményeket ért el az a kormány, amelyet most próbálnak megint baloldalról támadni.

Elvitathatatlan az a pedagógusbér-emelés, amely 2013-17 között 50 százalékban emeli a pedagógusok bérét. (Dr. Józsa István: Azt hittem, 2012-ben.), és eddig már 234 milliárd forintot fordítottunk erre.

Elvitathatatlan az a tény, hogy több mint 200 milliárd forintból újultak meg iskolák, köznevelési intézmények, amelyeket ők nem tettek meg. Elvitathatatlan az a tény, hogy konszolidáltuk azokat az önkormányzatokat, amelyek azért adósodtak el, mert a szocialista-liberális időszakban nem kapták meg a támogatást ahhoz, hogy (Korózs Lajos: Mert kötvényeket vásároltatok belőle százmilliárdos nagyságrendben, azért!) fenntartsák általános iskoláikat, középiskoláikat, szakközépiskoláikat. És elvitathatatlan az a tény is, hogy az elmúlt öt évben a második és a harmadik Orbán-kormány több mint két és félszeresére emelte az ingyenes étkeztetés támogatását. (Korózs Lajos: Annyi volt az éhező gyerek.) Ezzel a legalacsonyabb sorban lévő, legszegényebb, legnehezebb élethelyzetben élő fiatalokon segítettünk.

(11.50)

Elvitathatatlan az a tény is, hogy az elmúlt évek során az 1-4. osztályban ingyenes tankönyvhöz juttattuk a gyermekeket, ezáltal a családok terheit csökkentettük. (Korózs Lajos: Nem lehet belőle tanulni!) Ezeket az eredményeket akarják a baloldalon elvitatni, ezeket az eredményeket akarják visszavenni és ennek révén visszavinni az országot egy olyan állapotba, amely a közoktatás, köznevelés teljes rombolását okozta és idézte elő.

Éppen ezért továbbra is azt tudjuk mondani, hogy mi egyrészt az értékek mellett vagyunk, az értékek megőrzése mellett pedig mindezt a tárgyalóasztalnál tudjuk megvalósítani. Továbbra is hívjuk mindazokat a felelős embereket, felelős vezetőket, akik a magyar emberekért akarnak tenni, legyenek azok kisgyermekek, legyenek azok a fiatalok, legyenek azok a pedagógusok, vagy azok a családok, akik a gyermekeket nevelik, hogy így az egész ország érdekében a köznevelés, közoktatás ‑ hozzáteszem, a szakképzés is ‑ olyan szinten legyen, ami a magyarság megmentését és további fejlődését segítheti.

Köszönöm szépen, amit elmondott, tisztelt képviselő úr, mert ez a felelős hozzáállás, nem beülni egy szocialista páholyba, de a tárgyalásokon nem részt venni, és nem együtt gondolkodni a magyar közoktatás, a magyar fiatalok érdekében. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Tukacs István: Szégyelld magad!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 10 2016.03.29. 5:14  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 26 évvel ezelőtt ezekben a napokban történt az első szabad országgyűlési választás. Öt évtized után a kommunista-szocialista diktatúrát követően érthetően hatalmas várakozás volt az emberekben. Érthető volt a szabadság utáni vágy, érthető volt a többpártrendszerbe, a demokráciába vetett bizalom, s érthető volt a több nyugat‑európai ország iránt érzett szimpátia is. Épeszű ember ma sem, 26 év után sem kérdőjelezheti meg, nem mondhatja azt, hogy jobb lenne visszatérni a korábbi időszakhoz, nem voltak jogosak ezek a törekvések.

Igenis látni kell azt is, hogy a baloldali, szocialista-liberális politikusok, pártok miként rombolták az elmúlt évek alatt és rombolják most is a mostani demokratikus berendezkedésbe vetett bizalmat, hitet. A baloldali pártok ötven évig a szabadságot korlátozták, ma pedig látszólag az emberi jogok szószólóivá léptek elő, magatartásukkal megbénítják az államok védekezési képességeit, reflexeit, az úgynevezett egyenlő bánásmód hangoztatásával segítik a bűnözők, a terroristák tevékenységét, segítik Európa megszállását. A baloldali pártok évtizedekig irtották a magánvállalkozásokat, majd a magyar nemzet vagyonát kijátszották hazai és nemzetközi elvbarátaiknak egyaránt. A szabadságot szabadosságra cserélték, a természet törvényeit kiforgatják, az évezredes erkölcsi értékeket szétverik, megalkották az úgynevezett genderideológiát, ahol nem számít sem férfi, sem nő, sem gyermek, senki, ki kivel köt házasságot, kit fogad örökbe. Mindezt már-már kötelezővé teszik.

A kialakuló élhetetlen társadalom, az önmagát gyengítő európai országok ilyen állapotban szembesültek a berobbanó migrációs válsággal. A baloldal itt sem az emberek biztonságáért tett, sem Európában, sem Magyarországon. Itt, Magyarországon nem támogatták az ideiglenes határzárat, nem támogatták a bevándorlási jogszabályok szigorítását, nem támogatták az embercsempészet szigorúbb büntetését, nem támogatták a katonák bevonását az ország megvédésére, és nem támogatták a terrorveszélyhez kapcsolódó alkotmánymódosítást sem. Azok a szocialisták, illetve elvbarátaik, baloldali politikusok, akik most már más pártokban ülnek, nemrég, 12 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én megtagadták saját nemzettársaikat, nem akartak nekik, és ma sem akarnak nekik magyar állampolgárságot vagy szavazati jogot adni.

Most pedig teljesen más kultúrából érkező, teljesen más felfogású emberek letelepítését szorgalmazzák Magyarországon. Megjegyzem, Gyurcsány Ferenc ismét a határon túli magyarok ellen kampányol és gyűjt aláírásokat. Az Európai Unióban az elvbarátaik pedig még mindig nem ismerték fel azt a veszélyt, amit a tömeges bevándorlás okoz. Nem látnak összefüggést a terrorizmus és a bevándorlás között. Kötelező betelepítési kvótákat akarnak ráerőltetni társadalmakra, országokra úgy, hogy az teljesen jogtalan, érthetetlen, és ha a számokat nézzük, úgyis teljesen fölösleges. Nem veszik észre a tragikus következményeit és veszélyét annak, ami akár Párizsban, akár Kölnben, akár pedig sajnos legutóbb, néhány nappal ezelőtt Brüsszelben történt.

S mindehhez járul Martin Schulznak, az Európai Parlament szocialista, szociáldemokrata elnökének a nyilatkozata, amely két részről, két oldalról is támadja hazánkat. Egyik oldalról azt mondja, hogy elkötelezetten baloldali város Szeged, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni; Botka László olyan politikus, aki befogadná őket. A másik támadás pedig abszurdnak és aljasnak nevezte a magyar kormány kvótareferendumról szóló kezdeményezését. A kérdés az, hogy a magyar politika, a magyar baloldali pártok mit szólnak ehhez. (Gőgös Zoltán: És mit szól hozzá a pápa?) Én eddig nem hallottam a tiltakozásukat sem a szegedi, sem az országos szocialista politikusoknak, hogy ők nem akarnak oda betelepíteni. Nem hallottam a tiltakozásukat, hogy a demokrácia elleni törekvés az, hogy ne legyen referendum Magyarországon, ne lehessen referendumot szervezni.

A kérdés az, hogy a baloldal továbbra is az emberek ellenében politizál‑e, továbbra is ellene megy‑e minden magyar embernek, és kérdés az, hogy a terrorizmus elleni akciótervet támogatni fogják‑e a következő napokban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 94 2016.05.09. 4:16  91-97

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Én a következőt szeretném önnek javasolni: hogy ha az úgynevezett Iránytű Intézet kutatásait figyeli, akkor legalább saját magára nézve ne kérjen onnan kutatásokat, mert nem hiszem, hogy akkor az alelnöki és egyéb pozíciói túl nagy lehetőséget fognak önnek biztosítani, vagy rossz irányba fogják mutatni az Iránytű felmérései önnek, hogy mi a támogatottsága párton belül, mit kell megtennie. (Szávay István: Ennek mi köze ehhez?)

Azért érdekes ez, amit ön elmondott, mert a Jobbik saját házi közvélemény-kutatóját kérdezte meg, és nem nézi meg azokat az adatokat, azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt hat évben történtek. Ön nem nézte meg azokat a statisztikákat, amelyek a kormány családpolitikájának eredményeképpen az elmúlt évek során hatalmas nagy változásokat indítottak el. És én szeretném ezt önnel közölni, egyrészt abban a tekintetben, hogy a Századvég elvégezte azt a kutatást (Derültség az MSZP és a Jobbik padsoraiból.), amely szerint 63 százalékban… (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) 63 százalékban az emberek egyetértenek a kormány családpolitikájával. (Dr. Vadai Ágnes: Mennyiért végezte el?)

És hogy mindez miért van: énszerintem elég hathatósak a számok. Az elmúlt évek során a magyar családok gyermekvállalási kedve nőtt. Húsz éve nem volt ilyen magas a termékenységi ráta. Egyre több gyermek születik, bármit is mond ön, annak (Bangóné Borbély Ildikó: Melyik statisztika szerint, államtitkár úr?) ellenére, hogy egyébként a nemzőképes fiatalok száma viszont csökken, pontosan azért, mert a Ratkó-korszak gyermekei, unokái és dédunokái most már hullámvölgyben vannak.

A másik fontos szám: közel egyharmadával nőtt a házasságkötések száma. Hogyha ön ezt nem tartja eredménynek, akkor még tovább szeretném sorolni önnek az eredményeket, miszerint 25 százalékkal csökkent az abortuszok száma. (Bangóné Borbély Ildikó: Ahogy Árpád mondta? A Századvég szerint?) Hogyha ez nem fontos egy magát elvileg kereszténynek mondó pártnak, akkor még azt is érdemes azért megnézni, hogy 14 százalékkal kevesebben válnak el, mint az 2010-ben történt.

(15.50)

Mindezeket a döntéseket szerintem alátámasztja egy sor olyan politikai döntés, családpolitikai döntés, amelyek igenis eredményt hoztak a magyar társadalom számára. És itt beszélhetünk arról, hogy 1743 milliárd forint az, amit a családokra fordítunk támogatásként, ez a bruttó hazai termék 4,7 százaléka, egyedülálló a környező országokban, és a teljes költségvetés 12 százaléka. Ez annyit jelent, hogy a közvetlen családtámogatási rendszerek, így mint mondjuk, a gyes, a gyed, a családi pótlékra 600 milliárd forintot támogatunk és fordítunk, 360 milliárd forint a családtámogató szolgáltatásokra, mint az óvodára, bölcsődére, a védőnői ellátásra, gyermekétkeztetésre, 320 milliárdot fordítunk a gyermekes családok adókedvezményére, amit egyébként az előző balliberális-szocialista kormány szüntetett meg teljes mértékben. Otthonteremtésre, amit ön hiányol, 240 milliárd forintot fordítunk, és nem utolsósorban azoknak az édesanyáknak, azoknak az asszonyoknak, akik 40 évet dolgoztak, 234 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a 40 éves szolgálati viszony után nyugdíjba mehessenek.

Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha ön ezt nem tartja megfelelőnek, akkor én újra javaslom önnek, hogy azt a közvélemény-kutató intézményt, amit ön megkérdezett, azt kérdezze meg újra, és próbáljanak egy normális kutatást végezni. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 100 2016.05.09. 4:17  97-103

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A múlttal kapcsolatban megjegyzem, hogy a kerekasztal-tárgyalások során sokadszorra bebizonyosodott, hogy az állami finanszírozásban a 2010 előtti önkormányzati fenntartású iskolarendszerhez nem szabad visszatérni, mert az csaknem csődbe vitte az önkormányzatokat. Az állami fenntartás ténye ellen a kerekasztal tagjai sem emeltek kifogást, amennyiben az indokolt strukturális átalakítások végbemennek a fenntartó központ szervezetében. Világosan látszik tehát, hogy a megbukott balliberális, rossz iskolarendszer után a jelenlegi kormány az, amelyik a pedagógusokat, szakértőket is bevonva azt a megoldást keresi, amelyik a valós igények megoldására koncentrál.

Csak egészen röviden hadd idézzem fel önnek is: a szocialisták, a baloldal irányítása alatt a települések eladósodtak, csődbe mentek. 2002-2010 között sorozatosak voltak a pénzkivonások ezen a területen, így a 2010-es kormányváltáskor a köznevelési rendszerben 143 milliárd forinttal volt kevesebb a költségvetésben, mint 2002-ben, kormányzásuk kezdetén. Több száz kistelepülés maradt iskola nélkül és több ezer pedagógus maradt állás nélkül, aki dolgozott, az is teljes létbizonytalanságban élt. Továbbá a 13. havi bérek elvonásával 78 milliárd forinttal kevesebbet juttattak a pedagógusoknak.

Tisztelt Képviselő Úr! Vegyük sorra az eddigi legfontosabb eredményeket! A kerekasztal munkájának első üteme lezárult. A javaslatokat a kormány megismerte, bizonyos pontok tekintetében a megfogalmazott javaslatoknál kedvezőbb döntéseket hozott a köznevelési rendszerre tekintettel. Ez egyértelmű alátámasztása annak, hogy a kormány nyitott az együttműködésre. Május 5-én a köznevelési kerekasztalon a legfontosabb döntési pontokat, többek között a Klebelsberg Intézményfenntartó átalakítását is bejelentettük. Így például a következő döntések születtek még: március 1-jétől új vezetője van az intézményfenntartónak miniszteri biztos személyében, Pölöskei Gáborné személyében, továbbá külön segíti az ő munkáját Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja.

Az új vezetők feladata, hogy már rövid távon biztosítsák a KLIK jövőjét, működését, és a július 1-jétől bevezetendő új szervezeti és működési formát fölállítsák. A KLIK működésének és finanszírozásának javításával kapcsolatban a köznevelési kerekasztal döntésének megfelelően végrehajtjuk az állami intézményfenntartás rendszerének átalakítását, így az eddigi 198 tankerületből 57 tankerület fogja a gazdálkodást tekintve önálló iskolákat fenntartani.

(16.00)

A tankerületi központok önálló jogi személyek lesznek. Egy tankerület egy közepes méretű egyetem, főiskola költségvetésével lesz azonos méretű, ennyiből gazdálkodhat. Bővül az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőinek hatásköre gazdálkodási és szakmai tekintetben egyaránt. Sokkal közelebb kerül a döntéshozatal az iskolákhoz.

A stabil működéshez szükséges pénzügyi háttér már biztosított, hiszen idén az eredeti előirányzathoz képest a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 91,5 milliárd forinttal több támogatást kap, míg a következő évi költségvetésben 105,6 milliárd forintos többlettámogatással terveztünk. Ezek után, képviselő úr, kérem szépen, fogadja el azt a választ, amely arra alapozódott, hogy igenis, ami hibák voltak, azokat kijavítjuk, és ami szükséges ezen a területen, azt megváltoztattuk. De nem azoknak a támogatását és javaslatát kell önnek figyelembe venni, akik hőzöngve kimennek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az utcára, vagy azokét, akik pedig iskolaigazgatóként tanárokat fenyegetnek meg. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 106 2016.05.09. 4:09  103-109

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha egészében nézzük a képviselő úr által hiányolt úgynevezett sokszínű tankönyvpiacot, akkor azt láthatjuk, hogy az önök idejében sok kiadó csak gazdaságilag racionális tankönyvszegmensekben fejlesztette a tankönyveit, ahol jelentős példányszámot lehetett elérni. Minden kiadó szinte ugyanarra a célcsoportra kínálta könyveit, ezeken a területeken nagy verseny alakult ki, és ennek következtében az iskolák a kiadói csatározások hadszíntereivé váltak. Az iskolák döntéseit csak részben befolyásolták a szakmai, pedagógiai szempontok A minőségi tartalom mellett sok más körülmény volt hatással az iskolák tankönyvválasztására, az úgynevezett megvett tartalmat nagyrészt befolyásolta a kiadók csomagajánlata.

A tankönyvek különbözőek. A bennük megjelenő tudásanyagok eltérő színvonalúak voltak, így az intézményváltás nem alapult egységes, minden tanuló által ismert tudásszinten, gyakori tankönyvváltásra kényszerültek a szülők, diákok is egyaránt. Az éveken át tartó harcban az erős kiadók tovább erősödtek, tőke- és marketingalapú koncentráció alakult ki, például a legnagyobb bevételű kiadó a teljes tankönyvkínálatnak csak a 7 százalékában kínált tankönyvet. Mindeközben a kis példányszámú szegmensekben, mint például az SNI-s vagy a nemzetiségi tankönyvek esetében a fejlesztés csak külön fejlesztési támogatásokkal tudott megvalósulni.

A tankönyvek árai töretlenül emelkedtek az önök időszakában minden évben. Itt érdemes azt megjegyezni, tisztelt képviselő úr, hogy a jelenlegi helyzettel… ‑ amikor is igenis a normatíva ugyan 12 ezer forintnál maradt, de az ön megállapításaival szemben a tankönyvárak 2013 óta 36 százalékkal csökkentek 2015-re, az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók száma pedig folyamatosan nőtt. Az idei rendelés során már 700 ezer tanuló kap ingyen, térítésmentesen tankönyvet. A 2017-18-as tanévtől pedig az 1-8. osztályosok részére teljesen ingyenessé válik a tankönyv. Ha ezt nem tartja ön eredménynek, akkor nem tudom, mit lehet még önöknek elmondani ahhoz képest, amit önök műveltek nyolc éven keresztül a köznevelés területén is.

2015 januárjától új vezető irányítja egyébként a Kellónak az előző két év tapasztalatait elemző és az érintett szervezetekkel egyeztető területét, és ez az ember vagy ez a vezetés, illetve a feladatok… ‑ 0,25 százalékos hibaszázalékkal tudták a tankönyveket eljuttatni, ami szerintem egy olyan eredmény, amit önök nem tudtak felmutatni abban az időszakban, amikor önök voltak kormányon. A jelenleg hatályos jogszabályok fő elve a magas minőségi tartalom biztosítása a köznevelés minden intézményében.

Tisztelt Képviselő Úr! A kísérletitankönyv-fe­j­lesztésről még annyit hadd mondjak el önnek, hogy ez szakmai egyeztetésen alapul. E folyamatban nem a gyerekeken való kísérletezés zajlik, hanem a tanárok befolyása a fejlesztésben. A tankönyvek megírásában és lektorálásában több mint száz, a kipróbálásban, ami a folyamatos véleményezést, javaslattételt jelentette, több mint kétezer pedagógus vett eddig részt.

(16.10)

Kérem szépen, tisztelt képviselő úr, válaszom elfogadását, és ha ez mégsem megy, akkor gondoljon arra vissza, hogy önök nem tettek semmi mást, mint a Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták, mégpedig úgy, hogy annak ellenére, hogy volt 4,2 milliárd forintos ajánlat, önök 3,2 milliárd forintért adták el Gyurcsány Ferenc egyik legjobb barátjának. Köszönöm szépen, hogy megkérdezte. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 328 2016.05.09. 0:12  325-338

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány támogatja a Törvényalkotási bizottság technikai módosítását és minden mást is. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 336 2016.05.09. 4:17  325-338

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak azért szólok hozzá, mert itt a Törvényalkotási bizottság technikai módosításáról volt szó, de többen hozzászóltak ehhez az egész törvénymódosításhoz, és akkor már én is visszaidézem önöknek, hogy mi az, ami változik most itt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ügyrendjében, az egész életében.

A művészet hazai és határon túli magyar képviselőinek a tanács munkájába való bekapcsolása, amely szélesebb körű társadalmi konzultációt tesz lehetővé. Egyébként nagyon megható az MSZP részéről, hogy ennyire örülnek, hogy határon túliak is vannak benne. (Dr. Józsa István: Én is az vagyok!) Egész szép pálforduláson kezdenek átmenni 2004. december 5-e óta, amikor is megtagadták a saját testvéreinket. (Dr. Józsa István: Az Gyurcsány volt!)

A másik fontos változás: a soros elnökség időtartamának 3 hónapról 6 hónapra emelése. Ezt nem mi találtuk ki. A tanács tagjai kérték, hogy sokkal hatékonyabban tudnak így működni.

A következő változás: elnökség felállítása a tanács döntéseinek szakszerű végrehajtása érdekében. Az elnökség tagjai: az aktuális soros elnök és a soros elnökségben őt közvetlenül megelőző és utána következő, leendő soros elnök. Ez a változtatás is a jobb és hatékony működés érdekében történik.

És a negyedik változtatás: a plenáris ülések számának meghatározása ‑ ezt jobbikos képviselőtársamnak mondom ‑, valamint a tagok megbízólevelének kiadása a tanács elnökségének hatáskörébe van utalva. Tehát nem a kormány hívja össze. Mi a titkárságot biztosítjuk, bármikor összeülhet az NGTT.

Befejezésül pedig, egy kicsit Gúr Nándor gondolataira, aki, még egyszer mondom, jócskán összekeverte az általános és a részletes vitát, de nem baj. De amikor a társadalmi békét hangoztatják, akkor nekem tényleg mindig az jut eszembe, amit önök állandóan mondanak, hogy békeharc, meg hogy ebben a világban éltek. Ma van, május 9-én a nagy győzelem napja, amit Oroszországban még most is megünnepelnek. (Dr. Józsa István: Európa-nap!) Az az ő történelmük része. Ezek szerint az önök történelmi része is ez a társadalmi béke, meg a békeharc.

Ezt önök úgy művelték még a kormányzásuk alatt, hogy a foglalkoztatási ráta 54,6 százalék volt ‑ hát siralmas! Így akarják védeni az embereket, hogy munkát meg lehetőséget nem adnak nekik? Ebben a hat év kormányzati ciklusban elértük azt, hogy ez a szám 64,7 százalékra emelkedett. (Gúr Nándor közbeszólása. ‑ Dr. Józsa István: Azóta szegényebbek az emberek…) Önök úgy védték a társadalmi békét az elmúlt időszakban, hogy körülbelül 3,5 millió ember volt a munkavállaló. Most megközelítjük a 4 millió 200 ezret. (Gúr Nándor: Persze! Közfoglalkoztatás…)

Úgy védték a társadalmi békét, hogy a munkanélküliség közelítette a 9 százalékot, az ifjúsági meg a 20 százalékot. (Gúr Nándor: Külföldre…) Ennyire szerették az embereket, meg a fiatalokat. Hogy nehogy le kelljen menniük dolgozni, önök társadalmi békét védtek. Most 6 százalékos a munkanélküliség. (Gúr Nándor: Manipuláció…)

Tehát önök szavakban elképesztően jók. Egyébként, amit elmondott, az teljesen arra vall, azt mutatja, hogy azokkal a szakszervezetekkel, amelyeket egyébként néhány hónappal ezelőtt a köznevelési törvény vitája során vagy alatt önök beültettek ide a Parlament falai közé az önök páholyába, mutatja, hogy önöknek ez a világa.

De azért még egy kicsit hadd mutassam meg nekik azt, vagy önöknek hadd mondjam, hogy május 1‑jén, amikor önök kint voltak a saját maguknak tartott ünnepségen, ott sem foglalkoztak önökkel sem a szakszervezetek, sem az emberek; senki nem törődött azzal a politikával, amit önök folytattak. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Pontosan ezért, mert önök szóban mindent mondanak a társadalmi békéről, de amikor cselekedni kell, akkor meg csak tönkreteszik az országot. Tehát köszönjük szépen a javaslataikat.

Elnök Úr! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 338 2016.05.09. 0:22  325-338

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Elnök úr, köszönöm a figyelmeztetést. Amennyiben félreérthetőek voltak a szavaim, elnézést kérek. Ebben az ügyben semmiképpen sem azt akartam ezzel mondani, hogy akár az elhunytak, akár a csatatéren lévők, akár a meghurcoltak emlékét nem kell megünnepelni (Gúr Nándor: Nézd meg, mit mondtál! Olvasd el, mit mondtál!) és megemlékezni róluk. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 58 2016.05.12. 8:21  1-148

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem akarom önt bántani, mert nyilván olyan számokból dolgozik, amit éppen a nagyszámú frakció és a nagyszámú szakértői gárda ki tudott szedni ebből vagy elő tudott venni ebből a költségvetésből.

De amikor azt mondja ön egy miniszterelnökről vagy bárki másról, hogy összevissza beszélnek, akkor arra nincsen jelző, amiket ön mondott, mármint negatív jelző, ha ennyire nem akarja elfogadni azokat a tényeket, amely tények makacsok, amely tények alapján mind a köznevelés, mind a felsőoktatás, mind pedig az egészségügy azt mutatja a számok tekintetében, hogy igenis, nagymértékben nő ezen ágazatoknak a támogatása. És csak azért, hogy tudatosítsam önben és a frakciójában is, és az önnek tapsoló baloldalban is, hogy milyen lesz ezeknek az ágazatoknak a többletköltsége, elmondom önöknek.

Ez azért fontos szerintem az önök szempontjából, az ország szempontjából fontos, az, hogy jól fogjuk elosztani, arra ott vannak a szakemberek, ez is biztos, de az önök szempontjából pontosan azért fontos, mert összevissza beszélnek állandóan, a számokat lehazudják, a valóságot lehazudják, és ezzel tulajdonképpen a választókat csapják be. (Bangóné Borbély Ildikó: A valóság a falon kívül van!) Kedves képviselő asszony, ön előtt is van egy ilyen kis gépezet, nyugodtan nyomja be a gombot (Bangóné Borbély Ildikó: Be van nyomva, államtitkár úr!), és 112 perc 17 másodperce van az MSZP-frakciónak, hogy elsírja a bánatát, amit most ön bekiabál. Köszönöm szépen a figyelmét. (Bangóné Borbély Ildikó: El fogom mondani!)

Tehát, képviselő úr, csak azért, hogy a számokat pontosítsam, a köznevelés területén 130 milliárd forinttal több lesz az emelkedés a 2016-os költségvetéshez képest. Hát, ha önnek ez nem emelkedés, ha itt a köznevelési ágazat vesztese a költségvetésnek, akkor nem tudom, hogy önök miben gondolkodnak, meg milyen világképben élnek!

A felsőoktatás. A felsőoktatás költségvetése közel 45 milliárd forinttal emelkedik a következő évben. Hogyha ez nem hatalmas nagy összeg, még akkor is, hogyha ön ‑ és erre mindjárt kitérek, hogy mit kritizált ‑ ezt nem tartja hatalmas nagy összegnek, akkor nem tudom, hogy ön a számokról hogyan gondolkodik. És az önök költségvetési tervei majd megint oda vezetnék az országot, ha egyszer valamikor hatalomra jutnának, hogy újra eladósítanák, ugyanúgy, mint az MSZP-SZDSZ liberális kormány? Ugyanezt tennék? Hogy a jövőt felélve, a gyerekeink, az unokáink elől felélve a jövőt, eladósítanák ugyanúgy az országot, mint amit tett az előző baloldali kormány? (Bangóné Borbély Ildikó: Államtitkár úr, tükör!)

Tisztelt Képviselő úr! Az az út, amit ön mond egyébként, hogy százmilliárdokkal dobálózik egyik oldalon, a másik oldalon meg nem ismeri el, hogy mekkora támogatások vannak, az csak így lenne elérhető. Márpedig ez történt 2002-2010 között, 56 százalékos eladósodottságról felment 80 százalék fölé, minden egyes ember ezt éli meg nagyon nehezen ebben az országban, és fogja még az elkövetkező években is, mert olyan adósságot nyomtak rá erre az országra. (Bangóné Borbély Ildikó: Államtitkár úr! Államtitkár úr!)

Tisztelt Képviselő Asszony! Továbbra is jelzem önnek, hogy van egy ilyen kis pici fekete kütyü, ezt ide fel tetszik tenni, majd megnyomja a gombot (Bangóné Borbély Ildikó: Ne oktasson már ki mindig, államtitkár úr!), és utána majd hozzászól.

A harmadik terület ‑ és ez is tény ‑ az egészségügy területe, 155 milliárddal növekszik a társadalombiztosítási és jóléti szféra területe, és 167 milliárd forinttal kimondottan az egészségügyi kassza. Ne haragudjon, képviselő úr, ezek után ön azt mondja, hogy mindez semmi, vesztes, nem ér semmit? Ez egyszerűen elképesztő!

Hogyha néhány dologra kitérhetek, akkor hadd mondjam el önnek, hogy pontosan az a kerekasztal-tárgyalás határozott meg egy új oktatási javaslatrendszert, amelyet a kormány elfogadott, amelyet a kormány támogat. Itt nem az anarchistákat kell megkérdezni, azt a néhányat az utcán, meg akik kirúgással fenyegetik a tanáraikat, akik nem akarnak egyetérteni velük (Bangóné Borbély Ildikó: Az a tízezer ember mind anarchista?), hanem azokkal, akik leülnek tárgyalni, akik józanul elmondják az érveiket, majd az érvelés után összeáll egy olyan közös kép és egy közös megoldási javaslat, amely igenis, sikerre viszi ezt az ágazatot, és amelynek eredményeképpen ez az ágazat igenis, jövőre is pluszforrásokhoz jut.

Amit pedig ön a felsőoktatás területéről mondott, az nettó hazugság sok tekintetben. Eleve miért mondja azt, hogy a magyar felsőoktatási rendszer rossz összességében? Akkor miért jön ide 27 ezer diák külföldről tanulni? (Bangóné Borbély Ildikó: Mert a mieink meg elmennek!)

Miért emelkedett meg a száma az elmúlt három évben a felsőoktatásba külföldről érkezőknek 7 ezerrel? Miért kell a Stipendium-ösztöndíjrendszeren belül további pénzeket azért adni, mert jönnek a külföldiek, aminek egyébként többszörös hatása is van? Nem csak az, hogy itt fizetnek albérletet… (Bangóné Borbély Ildikó: És a mi gyerekeink, államtitkár úr?)

Kedves Képviselő Asszony! Nyugodjon már meg egy kicsit tényleg, a teremszolgák be tudnak hozni önnek vizet, egy kicsit iszik, lenyugszik, és majd utána hozzászól. (Z. Kárpát Dániel: Egy hölggyel azért nem beszélünk így, nem szép dolog!)

Tisztelt Képviselő Úr! Miért mondja azt ezek után, hogy ebben nincsen eredmény?

(13.40)

27 ezer diák itt él, itt költ, sőt amikor hazamegy a hazájába, utána ők hamarabb fognak velünk, magyarokkal üzleti kapcsolatot teremteni, mint bármilyen más országgal, ha odajárnának iskolába. Miért kicsinyíti ennek az országnak ezt a sikerét, az oktatói hálózatnak azt a sikerét, hogy ezt a hatalmas nagy külföldi diáktömeget oktatja, neveli, majd diplomáig elvezeti? Miért akarja ezt ön kicsinyíteni?

Ugyanúgy vissza kell utasítanom, tisztelt képviselő úr, hogy azt mondja, hogy Mocsai-egyetem. Először is: Mocsai rektor úr letett már valamit az asztalra, először a sport területén. Majd ha az önök gondolatvilágából kijön egyszer egy olyan ember, aki akár olimpián, akár világbajnokságon ezüstéremig viszi el Magyarországot, majd utána mondja egy ilyen emberről, hogy ő saját magának egyetemet épít. Hát hogy képzeli ezt?! Az a beruházás, ami épül a Testnevelési Egyetem jóvoltából, hány ezer diáknak, fiatalnak és oktatónak az életét fogja segíteni! Miért mondja azt, hogy Mocsai-egyetem? Ez olyan szintű megalázása valakinek... (Ikotity István közbeszól.) Parancsol, képviselő úr? (Ikotity István közbeszól.)

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarán: ön megaláz egy olyan embert, aki nagyon nagyot tett le eddig is az asztalra, és 10-15 év múlva lehet, hogy úgy fogják hívni, hogy Mocsai-egyetem, de nem azért, mert magának gründolta (Ikotity István közbeszól.), nem azért, mert magának gründolta, hanem azért, mert a társadalomnak létrehozott igenis egy hatalmas nagy dolgot.

Tisztelt Képviselő Úr! Befejezésül összességében azt kell mondani még egyszer, hogy mind a köznevelés, mind a felsőoktatás, mind az egészségügy területén olyan pluszforrások fognak állni a költségvetésen keresztül a kormány rendelkezésére, ezáltal a terület rendelkezésére, ezáltal az ott dolgozók, ott oktatottak, illetve az ott gyógyítottak rendelkezésére, amely igenis emelni fogja a színvonalat. Hozzáteszem, ezt nem két ember, tíz ember, huszonöt ember dönti el, mint az önök javaslatrendszere, hanem sok száz szakember döntése során kerül egyes szakaterületekhez ez a támogatási rendszer.

Ezen múlik szerintem Magyarország jövője, és mindenféle más vagdalkozás, amit ön elmondott, szerintem képtelenség.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 238 2016.09.26. 5:05  235-249

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószóló Urak, illetve Hölgy! Nagyon köszönöm, és örömteli, hogy egy ilyen előterjesztés része lehet az ember; egyrészt azért, mert van egy történelmi múlt, amiről beszélünk és beszélt szószóló úr is, másrészt azért, mert van egy jelen. És mind a kettő nagyon fontos.

A történelmi múlt fontos abból a szempontból, amit szószóló úr is említett, III. Béla királyunknak nem gesztusa, hanem mondhatni, keresztényi kötelessége volt, amit megtett, miszerint Szent Iván, Szent János ereklyéit visszaszállítatta Szófiába, azaz akkori elődjébe. Majd utána onnan vitték tovább a mai rilai kolostorba. Mondtam egy tévedést még az előző ülésen, és szeretném is kijavítani magam, az október 19-i dátum, ami egyébként a bolgár-magyar barátság emléknapját fogja jelezni, az a nap, amikor átszállították a rilai kolostorba a szent ereklyéit. Tehát ez az egyik dátum.

A másik az, és nagyon fontos, egy kicsit összekötve a mai világunkkal, az oszmán birodalom és megszállás közel 500 éves időszaka, ami a bolgár embereket, a bolgár nemzetet érintette. Ha nem lett volna ortodoxia, ha nem lett volna kereszténység, ma nem beszélnénk Bulgáriáról. Tehát ilyen szempontból a bolgár egyház, ortodoxia jelenléte nagyon fontos volt, és talán az egyetlen mentőöv volt, ami ezt a nemzetet megmentette.

A következő történelmi esemény egyértelmű, a magyarországi jelenlét, amiről hosszabban és abszolút pontosan számolt be szószóló úr. De ennek része az a százéves évforduló, amit idén ünnepel a bolgár közösség. Én örülök, hogy egyrészt találkozhattam a pátriárkával akár közösen is szószóló úrral, kint Szófiában és itt Budapesten is. Egyértelmű az a sorsközösség, az a gondolkodás, ami nemzeteink között megvan, ami egyházaink között megvan, ami a kereszténységünkben, még akkor is, ha az egyik katolikus keresztény, a másik ortodox, a harmadik valamelyik protestáns egyház tagja, de mégis kereszténységünkben megvan. Ez erősíti a két nemzet kapcsolatát; azt gondolom, talán a legerősebb bástya a mai világban.

A jelenről, azt hiszem, keveset kell beszélni. El kell ismerni azt, hogy a bolgár emberek, akik itt éltek Magyarországon, akár valóban a bolgárkertészeten keresztül, akár kultúrájukon keresztül, akár pedig az anyaországukkal való kapcsolattartáson keresztül nagymértékben erősítették Magyarország és a magyar nemzet erejét is. Ez egy óriási nagy dolog, és ezt szeretném megköszönni. Mindamellett pedig nem véletlen az, hogy 2010 óta, amióta a második, illetve a harmadik Orbán-kormány kormányoz, megsokszoroztuk a bolgár közösség támogatását is, hasonlóan a többi nemzetiséghez, 2,4-szeresére növekedett az a támogatás, ami akár a köznevelési, akár a kulturális, akár pedig az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges ennek a közösségnek. Örülök annak, és nagyon köszönöm a bolgár nemzetgyűlésnek, ahol már megszavazták ezt, meghozták ezt a döntést, hogy október 19-e a bolgár-magyar barátság napja legyen.

Egyetlenegy szomorú része volt a mai napnak, és számomra érthetetlen is volt, hogy amikor sürgősséggel szerettük volna mindezt megszavazni, hogy meglegyen időre ez a döntés, miért volt az, hogy ilyenkor is van két képviselő, és ki is mondom a nevüket, Varju László és Vadai Ágnes, akik nem voltak hajlandók igennel szavazni, hanem tartózkodtak ennél a szavazásnál. Nem értem, hogy ilyenkor miért nem tud közösen együtt dönteni a parlament, miközben például a bizottsági ülés néhány perccel ezelőtt százszázalékosan fogadta el az előterjesztést, és teljes egyetértéssel fogadta el a módosító indítványt, ami egy picit még jobbá tette ezt az előterjesztést.

Köszönöm szépen egyrészt elnök úrnak, a képviselőknek, képviselőtársaimnak, mindenkinek és ter­mészetesen a nemzetiségi szószólóknak, hogy mind nyelvük ápolásáért, mind nemzetiségük megtartásáért sokat tettek eddig az elmúlt évek során, és ez a döntés, ami most itt előttünk van, ez is ezt szolgálja. Teljes természetességgel mondhatom, hogy a kormány támogatja mindezt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

(18.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 20 2016.10.10. 5:10  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Teljes körű válaszhoz valóban érdemes egy kicsit áttekinteni azt a helyzetet, amiben volt 2010-ben az ország, és amiben most van. Honnan indultunk és hol tartunk most? Kérdés, hogy a tények a szocialista frakciót érdeklik-e vagy sem. De hál’ istennek, az emberek nagy része tudja azt, hogy nem csak a Népszabadságból (Közbeszólások az MSZP soraiból, többek között: Üljél már le!), nem csak a baloldali lapokból és médiából kell utánanézni a dolgoknak, mert a tények makacsak és mindenképp fontosak, és ezekből tudunk hosszú távra nemcsak tervezni, hanem építkezni is.

Tény az is, hogy gazdasági, pénzügyi válság volt 2010-ben. A korábbi béremeléseket, amelyeket 2010 előtt megtett a szociálliberális kormány, soha nem a gazdaság teljesítményéből érte el, hanem hitelfelvételből. Ennek következtében az állam, az ország eladósodottsága óriási mértékben megnőtt az ő kormányzásuk alatt. A 2010-es kormányváltás pont ezen változtatott, hiszen mind gazdaságpolitikában, mind pedig az adórendszerben óriási nagy változást hajtottunk végre, és ennek sikere egyértelműen az, hogy azokat a változásokat, amelyeket ön is, frakcióvezető úr, elmondott, meg lehetett tenni.

Mindenképp fontos azt kiemelni, hangsúlyozni kell, hogy ezek a változások nem hitelfelvételből, hanem az emberek gazdasági tevékenységéből, munkájának eredményéből valósultak meg. El kell mondani azt, hogy 1992 óta nem dolgoztak annyian, mint amennyien most. A munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt van, 28 európai ország közül az ötödik helyen vagyunk ezzel az alacsony munkanélküliségi rátával.

(13.40)

4 millió 386 ezer a foglalkoztatottak száma, ez 660 ezerrel több, mint a szocialista-liberális időszakban foglalkoztatottak száma. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája csökkent nagymértékben (Korózs Lajos: Nem igaz!), ez a szocialista időszakban 30 százalék fölött volt, most 2016-ban 12,8 százalék. (Korózs Lajos: Ez sem igaz!) A foglalkoztatási ráta a szocialisták idejében 54,6 százalék volt, most ebben az időszakban 67,1 százalék.

És ha megengedi képviselőtársam, frakcióvezető úr, a bérrendezésekről is néhány gondolatot hadd mondjak el. Kezdhetjük a szociális területen, ott 2014-ben kezdődött a nagy átalakítás után a béremelkedések időszaka, 16 százalékkal emelkedett az elmúlt évek során (Bangóné Borbély Ildikó: 288 ezer ember sehol sincs, sem iskolában, sem ellátórendszerben!), és a szociális államtitkárság most készíti, illetve véglegesíti a szociális életpályát. Szeretném, képviselő asszony, önnek hangsúlyozni, hogy nem a szocialista életpályát, mert azt önök már leírták.

A másik nagy terület az oktatási terület, amin változások történtek az elmúlt években, és hiába mondja azt a Jobbik frakcióvezető-helyettese, hogy nem történt itt változás, nem történt reálértékben emelkedés ezen a területen, a köznevelés területén 2013-2016 között a bérek 226,8 milliárd forinttal emelkedtek. Ez egyébként 175 ezer pedagógust érint. Ha ezt valaki letagadja, azzal nincs mit kezdeni, sajnos. De miután sem a Jobbik, sem a szocialisták, sem az LMP nem szavazták meg a 2017-es költségvetést, ezért ők nem szavazták meg a jövő évi béremelését sem a pedagógusoknak (Gőgös Zoltán: Demagóg vagy! Hazudsz!), ami egyébként újabb 38,4 milliárd forintot fog jelenteni. 2016-ban egyébként 175 ezer embernek 32 milliárd forinttal emelkedett a bére szeptember 1-jétől, és az egészségügy területén is nagy változások történtek. A mostani változások eredményeképpen szakorvosok, kórházi szakgyógyszerészek 107 ezer forinttal kapnak többet, a jövő évben 100 ezer forinttal, és ahogy ön is mondta, az egészségügyi szakdolgozók bére - 78 ezer embernek - most szeptember 1-jétől 26,5 százalékkal fog nőni. Ezt sem szavazta meg egyébként az ellenzék, sem a Jobbik, sem pedig a baloldalnak egyik pártja sem. Ők - azt tudom mondani ezzel kapcsolatban - bármilyen módon is próbálnak kiabálni - két évvel ezelőtt azért, mert nagy a munkanélküliség, most azért, mert munkaerőhiány van -, egyik olyan döntést sem, mely a gazdaság, az adópolitika és ezáltal pedig a béremelések változását jelentette, nem segítették.

Köszönöm szépen az ön kérdését, és köszönöm szépen, hogy mindezt elmondta. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 146-148 2016.10.10. 2:20  143-152

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Korózs Lajos itt bekiabált, én azt tudom mondani, hogy a szocialisták még mindig a Tanácsköztársaság bűvöletében élnek (Korózs Lajos: Üljél már le, Miklós! Nem szégyelled magad? Ezért kapod a fizetésedet? - Az elnök csenget.), amikor néhány ezer embert elvittek nyaralni a Margitszigetre, most pedig azt a programot, amelynek…

ELNÖK: Bocsánat, államtitkár úr, egy percre álljon meg! Korózs képviselő úr, ön ebben a műfajban most nem szólalhat meg, amennyiben megszólal, akkor sajnos annak megfelelő fegyelmi eljárási következményei vannak, azt meg nem szeretném megadni. Úgyhogy megkérem államtitkár urat, hogy folytassa.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. És mindent megtesznek egyébként, hogy maga az Erzsébet-programot, amelynek a sikerét mindenki vissza tudja igazolni, azt megfúrják Brüsszelben, és ne legyen meg az az anyagi háttere, amivel egyébként fogyatékos embereknek, nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak, és ahogy ön mondta, sok-sok gyermeknek, diáknak, hozzáteszem, határon túli gyermekeknek a nyaraltatását is megoldottuk. Ebben az évben 90 ezer fölé emelkedett a kedvezményezettek száma csak az Erzsébet-táborokon keresztül, és elindult egy olyan program, amit mindenképpen szeretnék kiemelni, a napközi Erzsébet-tábor 400 ponton az országban. 740 táborhely volt, ahol azokat a gyerekeket, akik nagyon nagy szegénységben, nehéz körülmények között élnek, őket tudjuk táboroztatni. Azt gondolom, hogy ez a program mindenképp beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és nem véletlen, hogy ősszel is folytatódik, most is kiírtunk, és közel 9 ezer gyermek fog még így táborozni az őszi szünet során.

Hozzátenném még azt, hogy kárpátaljai gyermekek is voltak itt 2500-an, közülük közel 500 gyermek ukrán származású, de olyanok, akik beszélik a magyar nyelvet, vagy most tanulják. Nagyon fontos ez az üzenet is, akár a magyar-ukrán kapcsolatok kapcsán, akár pedig azért is, hogy azok a gyermekek, akik magyarokkal együtt élnek, megismerjék Magyarországot. Kár, hogy ezt a programot Brüsszelben szét akarják verni, de meg fogjuk tartani. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 152 2016.10.10. 1:01  143-152

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A következő évben 800 millió forinttal, tehát közel egymilliárddal fog növekedni a támogatása az Erzsébet-táboroknak. Nyilván a tovább növekvő létszámkeretekre fogjuk ezt fordítani és nyilván az infrastruktúra fejlesztésére, amit egyébként az elmúlt évek során megtettünk. 2012 óta a fonyódligeti tábor, a zánkai tábor, és hozzáteszem, az erdélyi ivói tábor az, amely szolgálja ezt az üdültetési, nyaraltatási formát.

Nem volt ilyen 2010 előtt, nem volt ilyen nagy létszámban üdültetés 2010 előtt (Korózs Lajos: 80 ezer gyereket üdültettünk! Most miért hazudsz?), és minden évben, évről évre, bármit kiabál is Korózs képviselő úr, ne figyeljen rá, bármit is mond, a szocialisták nem tudták elérni ezt a táboroztatási, és még egyszer hozzáteszem, üdültetési lehetőséget, amit fogyatékos, idős emberek és nagycsaládosok számára is megadtunk. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 14 2016.10.11. 4:43  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Orbán Viktor miniszterelnök tegnap benyújtotta az Alaptörvény módosítását az Országgyűlésnek. Ebből két fontos üzenetet szeretnék kiemelni. Az egyik: Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége. A másik: Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Világos és pontos megfogalmazás. Mindezen módosítás valóban nem következik jogi szempontból a népszavazás eredményéből, de egyenesen következik abból az egységes akaratból, amit pártállástól függetlenül 3 millió 360 ezer ember nem szavazata üzent. Világos akarat, nem fogadjuk el Brüsszel kötelező betelepítési kvótáit.

Ezzel a pártoktól független összefogással megy szembe a baloldal, akik egyébként, úgy látom, nem szeretnek bejárni a parlamentbe. Hiszen tegnap Gyurcsány Ferenc és gazdasági társulása bejelentette, hogy ezen előterjesztés miatt nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában. Túl nagy kár, azt hiszem, nem éri az Országgyűlést, egyébként eddig sem jártak be. A szocialisták döntése azonban egyértelműen szembemegy választóik akaratával. Ismét kiderült, újabb nemzeti ügyben sem tudnak felemelkedni saját, kicsinyes pártpolitikai érdekükön. Döntéseik szembemennek a magyar nemzet érdekével. Így tettek kormányon 2004. december 5-én, és így tettek ellenzékben 2016-ban, most, ezekben a napokban.

Tizenkét évvel ezelőtt megtagadták a magyar nemzet részeitől a kettős állampolgárságot, ellenük kampányoltak. Tavaly, 2015-ben mindent megtettek Brüsszelben, hogy a határaink jogos védelmében megtett lépéseket megfúrják, tönkretegyék az országot. Most a népszavazásra is nemet mondtak, mármint nem jöttek el szavazni, ellene buzdítottak, a tömeges bevándorlás mellé álltak.

Így ki kell mondani, hogy a magyar embereket, miközben nem fogadják be, nem akarják segíteni, nem akarták támogatni annak idején, az idegeneket, teljesen más kultúrából érkezőket pedig igen. Nem csoda egyébként a tetteik sorozata, hiszen ahogy elárulták saját lapjukat, a Népszabadságot, adósságot halmoztak föl, majd azt követően eladták, ugyanúgy most elárulják és becsapják saját szavazóikat a szocialisták, és egyben elárulják a magyar nemzetet is.

Szerencsére nélkülük is lehet kormányozni, nélkülük is lehet jogszabályokat alkotni. Egyrészt a szolidaritás tekintetében kell kormányozni és megtenni olyan lépéseket, amelyek szükségesek a határ mentén, és szükségesek a keresztények érdekében, a keresztények védelmében mind Közel-Keleten, mind más földrészeken is. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy a határ mentén, karitatív szervezeteken keresztül segíti mindazokat, akik rászorulnak. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy a Közel-Keleten iskolákat és kórházakat állítunk fel, amelyek többnyire közel-keleti keresztények életét szolgálják, és ezért is döntött a kormány úgy, hogy diplomáciai területen is erősíti a keresztényellenességgel szembeni politikát.

Az ország védelmében pedig egyértelmű, amit teszünk. Hiszen egyrészt a határ mentén, alaptörvény-módosításba beletettük, az állam minden szervének kötelessége a védelem, a másik pedig: idegen népességet nem fogunk beengedni ebbe az országba, tömeges bevándorlást nem engedünk. És bármit is mondanak a szocialisták, bármit is nyilatkozik pártelnökük, illetve frakcióvezetőjük, hogy Brüsszel mindezt nem akarja, mindez hazugság és rágalom. Mert az a helyzet, hogy Brüsszel továbbra is tömeges bevándorlást akar, és erre mondott 3 millió 360 ezer ember nemet.

Mi, kereszténydemokraták, teljesen természetes, hogy kiállunk ezen emberek akarata mellett, teljesen természetes, hogy kiállunk az ország védelme mellett, teljesen természetes, hogy kiállunk a szolidaritás mellett. De az is teljesen természetes, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt az Alaptörvény módosítását támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 38 2016.10.17. 9:01  25-48

SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény hetedik módosítása súlyos világpolitikai helyzetben, súlyos migrációs válság közepette egyértelmű döntést kíván. Erre felhatalmazást az október 2-ai népszavazás adott, és hiába játszottak egyes pártok sikertelenségre, érvénytelenségre, a Fidesz-KDNP-pártszövetség bukására, Vona Gábor és a Jobbik a miniszterelnök lemondására és hozzáteszem, suttogó bojkottal pedig a sikertelenségre, mégis 3 millió 360 ezer ember közös nem szavazata kimondta azt, hogy elég volt Brüsszel politikájából, az érvényes szavazatok 98 százaléka egységes irányba szavazott. Hozzáteszem: akik azt mondják, hogy nem volt érvényes (Mirkóczki Ádám: Miért, az volt?), azért érdemes tudni, hogy Európa legtöbb államában ez a népszavazás érvényes lett volna (Dúró Dóra: Szerintetek ennek így kell lennie. ‑ Gyöngyösi Márton: Ennyit a szuverenitásról!), és azt is érdemes tudni, hogy annak idején az Európai Unióba való belépésre 3 millió 56 ezer ember szavazott 2003‑ban.

Az emberek egyértelműen kimondták, elég volt Brüsszel kötelező betelepítési politikájából. A magyar emberek kimondták, hogy országukat meg akarják védeni, és sok-sok fórum üzent a kormánynak, miszerint a szolidaritást, a segítségnyújtást helyben kell gyakorolni, a bajokat a gyökerüknél kell kezelni. Ezzel az egyértelmű akarattal megy szembe a baloldal, veszi semmibe a választók, többek közt a baloldali választók üzenetét is. Az, hogy Gyurcsány Ferenc nincs itt, bojkottot hirdetett, igazából szerintem senkit nem zavar, eddig sem járt be a parlamentbe, felelőtlen egyszerűen az ő viselkedésük. Hogy az LMP nem tud megjegyezni egy tárgyalási időpontot, összekavar helyszíneket, majd ezt követően pedig sértődött gyerekként játszik, durcás gyerekként viselkedik (Dr. Szél Bernadett: Itt vagyunk! Itt vagyunk! Sikerült felolvasni, hogy milyen az LMP?), komolytalan, és ettől kezdve az LMP-nek minden egyes döntése, minden egyes üzenete azt jelzi, bármilyen példát és témát is hoz fel itt a parlamentben, hogy komolytalanok.

(11.20)

Tisztelt Országgyűlés! A szocik sehol sincsenek. Ők ugyan továbbra is a baloldal vezető erejének képzelik magukat, abban tetszelegnek, de gyávák részt venni a vitában. Figyelmen kívül hagyják választóik akaratát. Figyelmen kívül hagyják a híreket, amelyek szűk másfél éven belül gyalázatosabbnál gyalázatosabb, szörnyű tettekről számoltak be Európa-szerte a migránsok viselkedéséről.

Százszámra jelentek meg tudósítások az elmúlt másfél évben, százszámra jöttek olyan tudósítások, melyek szörnyűbbnél szörnyűbb tetteket mutatnak be szerte Európában. Tavaly Malmőben akartak meggyilkolni egy papot. Sajnos, idén nyáron Franciaországban szentmise közben már sikerült. A párizsi terrortámadásokban több mint 120 embert öltek meg. Egész Németországban végigsöpört az a hullám, amit újévkor követtek el migránsok; több mint 150 nő tett feljelentést. Svédországban tízéves kisfiút erőszakoltak meg migránsok. Fiatalkorú menedékkérő megölte a menekültszállás dolgozóját Svédországban. Idős németekre támadtak migránsok Münchenben. Tízéves kisfiút erőszakolt meg egy fürdőben egy migráns Bécsben. Részeg migránsok támadtak meg egy győri büfést. A görög-macedón határon véresre verték a menekültek azt, aki adományt adott nekik. Saját otthonában verték agyon a migránsvédő professzort Németországban. Migránsok erőszakolhattak meg egy 12 éves fiút Németországban. Diáklányt erőszakoltak meg Bécsben. Késsel támadtak magyar lányra migránsok. S ami talán a legszörnyűbb és legundorítóbb: néhány nappal ezelőtt szintén Svédországban hat migráns kerekesszékes nőt erőszakolt meg.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt megelőzően, az elmúlt másfél évben a baloldal politikusai olyan nyilatkozatokat tettek, úgy vélekedtek, amelyek bagatellizálták ezt a hatalmas problémát. A baloldal politikusai próbálták elhitetni választóikkal, hogy minden, ami tör­ténik, csak álprobléma. S miközben a kormány és az ország védte Európát ‑ és hozzáteszem, hazánkat ‑, ők továbbra is Brüsszelbe jártak feljelentgetni az országot. Érdemes tudni néhány képviselőjük nevét, akik új adókat és pénzbüntetést akarnak és szavaztak meg azokkal szemben, akik nem fogadják el a kötelező betelepítési kvótát: a szocialistáktól Szanyi Tibor, Ujhelyi István; a DK-tól Niedermüller Péter, Molnár Csaba; az LMP-től Meszerics Tamás; az Együtt-től Jávor Benedek. Érdemes őket megjegyezni.

Mindemellett pedig érdemes azt is megnézni, hogy miket nyilatkoztak baloldali pártok akár tavaly, akár idén. Magyarországon ma a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi probléma, nincs gond; álprobléma ‑ mondta a szocialista Kunhalmi Ágnes. Demeter Márta a következőt mondta: egy egyszeri, 1200 főről szóló döntés miatt az Európai Bírósághoz fordulnak ‑ mármint a jobboldal és a kormány ‑, és valóságos kommunikációs hadjáratot indítanak. Majd néhány hónap múlva Szakács László ‑ szintén szocialista képviselő ‑ megcáfolja ugyanezeket a szavakat: nincs kötelező kvóta, önkéntes kvóta van, a magyar kormány az ellen harcol, ami nincs, és amit soha senki nem akart, ez a kötelező betelepítési kvóta. Tóth Bertalan, a friss frakcióvezető: a Szocialista Párt a közös megoldások híve, hisz a közös határvédelemben, közös menekültügyi eljárásokban. Ehhez képest, azt kell mondanom, nem tesznek semmit.

Tisztelt baloldali Képviselők! 2004. december 5-én, 12 évvel ezelőtt önök megtagadták magyar testvéreinket, magyar véreinket. Nem akarták, hogy ők Magyarországhoz kötődjenek, kettős állampolgárságot kapjanak. Most idegeneket akarnak befogadni. 2006 szeptemberében az őszödi beszédet utólag igazságbeszédként aposztrofálták. Szintén tíz éve, 2006. október 23-án békés ünneplőket verettek agyon, fiatalokat rabosítottak. Mindig az emberekkel szembe mennek. Most itt a lehetőségük, hogy melléjük álljanak, és egy kicsit kiküszöböljék a csorbát.

Tisztelt Országgyűlés! Én köszönöm szépen Vona Gábor javaslatát. Azt gondolom, majd meg fogják fontolni a kommunikációs szakembereink. De mégis ki kell mondani: új egység jött létre Magyarországon, s ez az új egység nagyok sok mindent fölülírt. Fölülírta a baloldaliak bojkottját. Fölülírta a Jobbik suttogó bojkottját. S fölülírta azoknak az embereknek a gondolatát, akik szerint itt Magyarországon nem alakulhat ki egység. De azt is ki kell mondanunk, hogy szolidaritást helyben, a Közel-Keleten, Afrikában és azokban az országokban kell viselni, ott kell segíteni, ahol nagy baj van, s elsősorban a keresztényeknek.

Itt hadd idézzem Bábel Balázs érsek egy gondolatát, aki azt mondja, hogy ugyan a szamaritánus történetét meghallgatjuk, elolvassuk és magunkévá tesszük; de ha ötödször is visszamegy a szamaritánus ugyanarra a helyre, és ötödször is ott talál agyba-főbe verve egy embert, akkor nem az a kötelessége, hogy a hatóságoknak jelentse, hogy itt egy rablóbanda garázdálkodik? Nem az a kötelessége, hogy megvédje a következő vándorokat attól, amit azok a gazemberek tesznek? Ugyanez a feladat most is itt.

Mindemellett pedig teljesen természetes ‑ és köszönöm szépen mindazoknak a munkáját, akik az Alaptörvény vitájában most felszólalnak, köszönöm az előterjesztőknek ‑, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni fogja. Kérem a frakciókat is akár baloldalról, akár pedig a másik oldalról, hogy ezt tegyék: írják fölül egy kicsit az eddigi politikájukat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 18-20 2016.10.24. 5:13  17-22

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. (Moraj az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Képviselő úré a szó.

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tegnap ünnepelt az ország, tegnap emlékezett meg a világ a XX. század talán legtisztább, legszebb forradalmáról. Annak ellenére, hogy leverték és megtorolták, annak ellenére, hogy a kommunisták és a szocialisták évtizedekig tiltották a megemlékezést, ellenforradalomnak titulálták, az ország nagy többsége nemzeti ügyként tekintett erre a 60 évvel ezelőtti csodálatos és nehéz időszakra. Hogy az egyes baloldali pártok miért nem tudnak fölemelkedni önmagukon, a nemzeti egységben miért nem akarnak részt venni, arra nincs magyarázat.

Érdemes ezért visszamenni az ősbűnhöz, majd a folytatáshoz. Talán mindez választ ad tegnapi, vállalhatatlan viselkedésükre, amit tettek a 60. évfor­dulón is. 1956-ban Apró Antal ‑ talán ismerős e név, főleg a szocialistáknak, Gyurcsány Ferencnek ‑ a következőt nyilatkozta: „Nem tartunk még ott, hogy nagylelkűségről beszéljünk, és olyan hangulat alakuljon ki, elég volt a megtorlásból.” ‑ mondta mindezt Apró Antal a forradalom leverése után.

Marosán György hasonlóan nyilatkozott: „Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk.” ‑ mond­ta munkások tiltakozásaira. Biszku Béla a következőt mondta: „Az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma.”

Talán mindez választ ad a tegnapi vállalhatatlan viselkedésükre. Nem csoda, hogy ezek után szellemi, fizikai örököseik, kommunisták, szocialisták, a baloldal az 50 éves évfordulót sem tudták tisztességesen megünnepelni. Fiatalokat rabosítottak, ünneplőket vertek szét, tették tönkre az ünnepet. Érdemes megnézni ennek az időszaknak, azaz a tíz évvel ezelőtti időszaknak a nyilatkozatait. Gyurcsány Ferenc a következőt mondta az önök zárt ülésén: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.”

Önök ehhez asszisztáltak. Majd asszisztáltak szocialisták és baloldaliak ahhoz is, hogy ezt követően, az ünnepségsorozat során szétverték az embereket és a civileket. Majd ezek után itt a parlamentben, itt az Országgyűlésben, amikor Gyurcsány Ferenc beszámolt a rendőri brutalitásokról, a következőt mondta: „De hozzáteszem, elfogadhatatlan az is, ha a rendzavarókat szabadságharcosoknak hívjuk, vagy békés tüntetőknek tituláljuk őket. A kormánynak az az álláspontja, hogy a rendőrség fellépése október 23-án összességében törvényes, indokolt és arányos volt.” (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Mind támogatták ezt az időszakot, tisztelt szocialista képviselők.

És az a cinizmus, ami folytatódott ezután, azt hiszem, mindent elárul. Hiszen 2011 februárjában Gyurcsány így szólt: „Emberek szemét? Ön hány ilyen emberről tud?” Ezt válaszolta egy újságírónak. Ezek után a baloldal viselkedése sajnos várható volt a tegnapi napon. Elkeserítő, gyalázatos, de számítottunk rá. Miközben a világ számos országában méltóan emlékeztek meg a 60. évfordulóról, és itt, ezen az ünnepségen részt vett Andrzej Duda, Lengyelország köztársasági elnöke, a baloldali politikusok és támogatóik fütyülnek. Miközben Lengyelország-szerte stadionokat és középületeket világítanak ki, azalatt önök kifütyülik mind a lengyel, mind a magyar himnuszt. Szégyene ez a baloldalnak, szégyene egész politikájuknak!

És Molnár Gyula így nyilatkozott még tegnap: „Nem hittük volna, hogy azok, akik ’56 örököseinek vallják magukat, ők azok, akik nap mint nap megsértik és meggyalázzák ’56 eszméit.” Mondják ezt önök, akik leszármazottai, akik jogos örökösei egyébként az MSZMP-nek, akik tíz évvel ezelőtt szétverték azt a gyönyörű 50 éves évfordulót, aminek következtében sok-sok embert és fiatalt rabosítottak.

(13.40)

Ezek után, tisztelt szocialista képviselők, miután nem kértek még eddig bocsánatot, így viselkedtek a 60. évfordulón, ahogy egyébként most is, önök teljesen alkalmatlanok a magyar nemzet, Magyarország vezetésére. (Gőgös Zoltán: Tasnádiról mi a véleményed?) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 164 2016.11.14. 2:12  161-168

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az embereket nem az ellenzéki alátámasztott hazugságok érdeklik, hanem az, hogy segítünk‑e a rászorultakon, az elesetteken.

Valóban nem az érdekli az embereket, hogy mit mondanak a baloldali pártok, hanem hogy mit cselekszenek az emberek. Az biztos, hogy 2004. december 5-én ők megtagadták a nemzettestrészeket, ennek következtében eltaszították őket Magyarországtól. Az biztos, hogy a baloldal annak idején a karitatív szervezeteket kivéreztette, és nem adott nekik támogatást, pedig hatalmas nagy feladat, és szükség lenne rá. Mindamellett pedig a magyar kormány éppen ezért az elmúlt évek során kibővítette a Karitatív Tanácsnak adott támogatást, ennek eredményeképpen nemcsak a határ mentén, nemcsak a közel-keleti keresztényeken, hanem valóban Ukrajnában, ukrán, ruszin és természetesen magyar embereken is tudunk segíteni.

Nem véletlen, hogy meg tudtuk szervezni most már másodszor azt a segélykonvojt, amelynek legutóbbi szállítmánya 56 tonnával most jutott el Ukrajnába; nem véletlen az, hogy a magyar kormány dönteni tudott olyan egészségügyi segítségnyújtásban, amely egyrészt önzetlen, másrészt szükséges a magyar nemzet számára is, amely oltóanyagnak a támogatását juttatja el; nem véletlen, hogy mindazoknak a gyermekeknek, akik ukrán gyerekek, és édesapjukat elvesztették a háborúban, vagy adott esetben megsérültek a háborúban, segítünk, és itt táboroztattunk ‑ most már a két év alatt összességében ‑ 1300 gyermeket.

És nem véletlen az sem, hogy a karitatív szervezetek összefogásával, illetve az önkormányzatok összefogásával, ezen belül is egyébként kiemelném, hogy a megyei jogú városok összefogásával ‑ és kiemelném azt is, hogy a szocialista Szeged egy fillért nem adott ehhez a támogatáshoz ‑ sok száz millió forint támogatás jutott el a rászorultaknak, amelynek eredményeképpen egyébként enyhíteni tudtuk azt a nehéz gazdasági helyzetet és nyomort, ami Kárpátalján és Ukrajnában van.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 168 2016.11.14. 1:17  161-168

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Még hozzátenném azért a Jobbiknak a szerepét is, mert nem elég magyarkodni, kimenni Kárpátaljára, Erdélybe vagy bárhova, ott különböző zászlókat lobogtatni és szítani az ellentétet egyébként a többségi társadalommal (Sneider Tamás: És mennyi segélyt vittünk!? Minden hónapban megyünk!), hanem amikor a nemzetet meg kell menteni, akkor ki kell állni a nemzet mellett, legyen az határon belül vagy határon túl. (Sneider Tamás: Ez nem volt szép!)

(14.10)

Sajnos, ezt a Jobbik sem teszi meg. (Sneider Tamás: Minden hónapban viszünk segélyt! Hazudsz!) Miközben azokkal a segítségnyújtásokkal, amelyeket (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) Kárpátaljának tettünk az elmúlt hónapokban, két dolgot is el tudtunk érni. Az egyik dolog az, hogy a helyben maradást segítjük, hiszen érzik az ott élő magyarok, hogy a magyar kormány, a magyar karitatív szervezetek, a magyar nemzet kiáll mellettük, és ami legalább ilyen fontos, hogy a többségi társadalom is kiáll a magyar támogatás mellett, a magyarokért.

Ilyen eredmény például, hogy Beregszászon, hiába kevesebb már a magyar, magyar polgármestert választottak az ott élő ukránok, ruszinok, mert érzik a magyar segítséget. És nem óbégatni kell egyébként, mint ahogy most is a jobbikos képviselők teszik (Sneider Tamás: Az igazat mondjad! Nem kell hazudni, és akkor nem óbégat senki! ‑ Az elnök csenget.), hanem tenni kell a dolgunkat, és nem fölhergelni az ott élőket, hanem segíteni rajtuk. Köszönöm szépen a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 130 2016.11.29. 9:02  115-271

SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik kezdeményezése felelőtlen és komolytalan. Komolytalan, mert nem támogatták a nők 40 éves nyugdíjazásának lehetőségét. Egyébként beálltak a szocialisták mellé, 88 képviselő mondott nemet, illetve tartózkodott.

Név szerint én is fölolvasnék néhányat, és ha megengedik, drága jobbikos képviselők, nem az elején kezdeném Apáti Istvánnal, mert mindig ő kapja az elsőt a sorban, hanem fordítva: Z. Kárpát Dániel, itt van most a Jobbik-frakcióban; és azokat olvasom csak, akik most is itt vannak: Volner János, Vágó Sebestyén, Szilágyi György, Sneider Tamás, Magyar Zoltán, Kulcsár Gergely, Kepli Lajos, Hegedűs Lorántné, dr. Gyüre Csaba, Gyöngyösi Márton, Farkas Gergely, Egyed Zsolt, Dúró Dóra, Bana Tibor, dr. Apáti István. Mindezt tették Vona Gábor vezérletével, és nem szavazták meg annak idején a „Nők 40” nyugdíját.

Miért nem tették ezt? Azzal, hogy nem támogatták, tulajdonképpen családpolitikai döntésekhez nem járultak hozzá, hogy azon keresztül segítsük az édesanyákat, a családokat. Nem támogatták a jobbikos képviselők a 40 éves nyugdíjazási lehetőséget a nőknél, hogy az anyaság és 40 év munkaviszony után nyugdíjba menjenek. Nem tudom, hogy ez érthető-e, hogy dolgoztak is ezek az édesanyák, közben az anyaságot is vállalták. Óriási nagy különbség az önök előterjesztésével szemben! Nem ismerik el ezáltal az édesanyák munka melletti helytállását családban, közösségben és mindenhol a társadalomban. Nem támogatták azt a 181 ezer édesanyát és családjukat, akik eddig igénybe vették ezt a lehetőséget, és nem támogatták azokat a nőket, akik jelen pillanatban 140 ezren vannak, és most is részesei ennek az ellátásnak, a „Nők 40” programnak.

Felelőtlen és veszélyezteti a jelenlegi nyugdíjrendszert, ha ismerik a gazdasági következményeit, akkor nagy baj és felelőtlenség, ha meg nem ismerik, akkor meg jellemző általában a Jobbik viselkedésére, mert összevissza pufogtatnak mindenféle dolgot, igazából kormányzásra képtelenek. A várható nyugdíjkifizetések mellett, és persze csak azzal számolnak, és az is több mint 100 milliárd forint, számoltak‑e a munkát felhagyók közteher-elmaradásával? Számoltak‑e a munkaerő- és ezen belül is a szakemberhiánnyal, annak gazdasági kárával és hátrányával? Egyébként önök támogattak pont egy parlamenti vitanapot éppen erről, érdekes, hogy fel sem merül önökben ez a gondolat.

Megnézték‑e más országok, az EU-tagállamok vagy európai államok többségénél, hogy hol van a nyugdíjkorhatár? Tudják‑e a születéskor várható élettartamot a férfiaknál? Nem úgy, ahogy Sneider Tamás mondja, hogy 62,5 év, mert 72,1 év. Nézzen utána egy kicsit, tisztelt képviselő úr! Tudják-e, hogy jelenleg a férfiak, akik nyugdíjat kapnak, átlagosan egyébként 20 évig kapják a nyugdíjat a jelenlegi időszakban?

Tisztelt Országgyűlés! Nem csodálkozom azon egyébként, hogy szocialista körökben néhány évre, négy évig, Korózs Lajost kihagyták, és csak úgymond a szakértői páholyban foglalt helyet. Hiszen ő részese volt annak a nyugdíjpolitikának, amit a szocialista-SZDSZ-es tábor annak idején, nyolc évig rombolva, fönntartott az országban, és amelyhez egyébként most felelőtlenül a Jobbik akar csatlakozni. 2010-ben, mindenki nagyon jól tudja, a nyugdíjrendszer az összeomlás szélén állt. (Korózs Lajos: Ez nem igaz!) A nyugdíjkassza hiánya, tisztelt képviselő úr, bármennyire is kiabál, 320 milliárd forint volt abban az évben. (Korózs Lajos: Ez sem igaz!) 320 milliárd forintot kellett teljesen máshonnan áttenni 2010-ben a nyugdíjkasszába. Ön ezt, ha elismeri, ha nem, ez tény.

De az is tény egyébként, hogy ha folytatódott volna a kötelező magánnyugdíjpénztár rendszere, amit önök találtak ki azért, hogy kijátsszák haverjaiknak, ismerőseiknek mindenféle módon a megtakarítások lehetőségét, akkor 2014-ben 460 milliárd forint hiányzott volna a kasszából, 2015-ben 520 milliárd forint. Ez összesen, ha az egész kötelező nyugdíjkasszát néztük volna, 5600 milliárd forint. Ez megközelíti majdnem két év nyugdíjának kifizetését. Ennyi hiányozna mára, 2016-ra a nyugdíjkasszából.

Ezért mondom azt, hogy felelőtlen nyugdíjpolitikát folytattak abban a nyolc évben, amikor kormányoztak, vagy úgy csináltak, mintha kormányoztak volna. Ennek következménye volt az, hogy 2010-ben az összeomlás szélén volt a nyugdíjkassza, és ez veszélyeztette az akkor nyugdíjban lévők nyugdíjkifizetését is. Hozzáteszem azt is, hogy ezzel a kötelező magánnyugdíjpénztárral önök gazdagították azokat a szervezeteket, pénztárakat, amelyek egyébként sokkal drágábban kezelték azt a pénzt, amiről az állam utána garanciavállalással azt mondta, hogy ha ezek bedőlnek, semmi baj, majd odaadjuk mi nekik. A közösség pénzéből támogattak cégeket, a közösség pénzéből vállalták volna a garanciát is. Óriási nagy hiányt okozott ez a nyugdíjkasszának.

A másik, ami része volt a nyugdíjrendszer átalakításának, és muszáj volt megtenni ezt, a korai nyugdíjazás. És nagyon örülök, hogy Korózs Lajos erről így beszélt, csak elfelejtett arról beszélni, hogy közel 900 ezer ember volt rokkantsági vagy rokkantsági jellegű ellátáson. Életveszélyes volt! Mindenki tudja, hogy ennek mi volt a következménye ebben az országban. Mindenki tudja azt, hogy több mint 300 ezer ember volt úgy rokkantsági nyugdíjban, hogy annak egy jó része nem volt jogos, legalábbis a kérelme. És azt is nagyon jól tudja ön, tisztelt képviselő úr, hogy százezrek voltak olyanok, akik különböző korai nyugdíjakkal mentek el 35-40-45 évesen, majd utána feketemunkát vállalva ugyanúgy dolgoztak tovább.

Mindemellett pedig az értékállóságról is kell beszélni. Tisztelt szocialista képviselő urak, az értékállóságot nem tudták önök megőrizni a nyugdíjaknál. Mi ebben az időszakban, 2010 és ’16 között több mint 10 százalékkal magasabb nyugdíjat adtunk a nyugdíjasoknak, mint amilyen az infláció, és nem az ország eladósításával, és ez is egy fontos szempont. Mert erről sosem beszélnek, tisztelt szocialista képviselő urak. Önök, ha bármit tettek, nem elég, hogy rossz irányba szórták szét a pénzt, nem elég, hogy fölöslegesen szórtak ki pénzeket, ráadásul az országot eladósították. Mert 2002-ben a GDP-arányos eladósodottsága az országnak 55,1 százalék volt, és mire önök átadták a kormányt 2010-ben, 80,9, azaz 81 százalékra tudták mindezt fölvinni. Most, azért hozzáteszem, 2015-ös adat: 75,3 százalék.

Tehát úgy tudtunk nyugdíjat emelni, támogatást adni hat év alatt összességében 10 százalékot a nyugdíjasoknak, hogy közben nem az eladósodását növeltük az országnak, hanem csökkentettük ráadásul. És hozzáteszem, ehhez a nyugdíjpolitikához akar a Jobbik csatlakozni. Veszélyezteti azt a helyzetet, ami végre stabilitást jelent a nyugdíjrendszerben, kiszámítható az elkövetkező 15-20 évben a nyugdíjak kifizetése. Ezt akarja teljes mértékben még egyszer fölborítani az a Jobbik, amelyik nem akarta megszavazni a „Nők 40” nyugdíjazásának lehetőségét.

Éppen ezért a KDNP nem tudja támogatni a Jobbik semmiféle olyan javaslatát, ami az ország stabilitását, az ország gazdasági helyzetét és bizonyos szempontból a nyugdíjak veszélyeztetését is jelenti, mert komolytalan és felelőtlen az, amit önök csinálnak, képviselőtársaim. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 146 2016.11.29. 2:16  115-271

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tukacs István képviselő úr azt kérte tőlünk számon, hogy miért arról beszélünk, hogy milyen a nyugdíj helyzete, milyen a nyugdíjrendszer helyzete, miért kellett, azt már nem tette hozzá, mert nem volt bent a vitán végig, hogy miért volt fontos egyébként megváltoztatni hat évvel ezelőtt általában a nyugdíjszabályokat, és akkor éppen ezért megismétlem önnek. Az önök felelőtlen politikájának, gazdaság- és nyugdíjpolitikájának következtében 2010-re veszélybe kerültek a nyugdíjkifizetések lehetőségei (Tukacs István: Többlettel zárt a nyugdíjkassza!), az önök felelőtlen és egyébként a haverok irányában elkötelezett ajánlásai miatt a kötelező magánnyugdíjkassza olyan mértékben vonta ki az állami nyugdíjból a pénzeket, amelyek fenntarthatatlanná tették már akkor, és mára végképp összezuhant volna a nyugdíjrendszer. (Tukacs István: Ez nem igaz.) Még egyszer elismételem azt a számot, ha mi akkor nem változtatjuk meg az önök által létrehozott kötelező ma­gán­nyugdíjpénztárat, akkor 5600 milliárd forint hiányozna most a nyugdíjkasszából. Tisztelt képviselő úr, ez annyit jelent, hogy közel két évnek a nyugdíja összességében. Hiába csóválja a fejét, önök olyan nyugdíjpolitikát folytattak, aminek következtében nemcsak hogy bajba kerültek a nyugdíjak, hanem mindamellett az ország eladósodott. 50 százalékról fölnyomták 80 százalékra az eladósodást, tehát amit adtak, azt is csak hitelből tudták megcsinálni. Most is mit csinálnának? Ilyet támogatnak, és ez a Jobbik felelőssége, hogy egy ilyen felelőtlen, szakmaiatlan politika mellé beállnak, és egy újabb baloldali, ilyen teljesen demagóg dolgot próbálnak támogatni. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.)

Tisztelt Sneider képviselő úr, én csak azt szeretném megkérdezni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mit értett ön az alatt, hogy cigány származású képviselők szívesen költögetik a szociális hozzájárulási adót. (Z. Kárpát Dániel: Pontosan azt, amit mondott. ‑ Köz­be­szólások a Jobbik soraiból.) Mit értett ez alatt? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 166 2016.11.29. 1:54  115-271

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébetnek szeretném jelezni, hogy önök sem, a szocialisták sem, illetve az SZDSZ helyébe lépő Jobbik (Derültség.) sem szavazta meg a „Nők 40” nyugdíjlehetőséget. Jót mulatnak ezen, de most behoztak egy olyan javaslatot, amiről mindenki tudja, hogy komolytalan az egész. Komolytalan, mert nem szavazták meg. Komolytalan, mert a Jobbik is tudja, hogy amit 8 évig a szocialisták csináltak az SZDSZ-szel, az azt jelentette, hogy tönkretették a nyugdíjrendszert. Kifizethetetlen lett volna 2014 végére a nyugdíjrendszer, ha minden úgy folyik tovább.

Mindenki tudja. Ha meg nem tudja ezt a Jobbik, ha ezt nem ismeri el, akkor még nagyobb a baj az ő fejükben és még nagyobb a gond. Tehát innentől kezdve, amiről önök beszélnek, amit önök idehoznak, bármilyen témát is, sajnos azt kell mondanom, egyben kell nézni. Bármennyire is nem így gondolkoznak önök. Önök kivesznek egy szeletet az életből, annak adunk pénzt, mindegy, utánuk a vízözön, nem érdekli önöket, hogy mekkora lesz az ország eladósodása, nem érdekli, hogy utána hogy nyögik az emberek, nem érdekli, hogy 80 százalékra felment az eladósodás 8 év alatt. Semmi nem érdekli önöket, csak a pillanatnyi haszon!

És ebbe a sorba áll most be a Jobbik. Ezt nem ismeri el a Jobbik? Amikor még 2010-11-ben volt egy csomó ilyen vita, akkor még tapsolt a kormánynak. De most már annyira kormányra akarnak kerülni, önökkel közösen, hozzáteszem, egyre inkább közelednek egymáshoz, hogy már minden elvet föladnak, és ennek következtében tulajdonképpen olyan javaslatokkal jönnek elő, amelyek egyszerűen nevetségesek. Mert egyik héten arról vitatkoznak, hogy hogyan lehet a munkaerőt pótolni, másik héten meg arról vitatkoznak, hogy hogyan kell elküldeni minél korábban az embereket nyugdíjba. Köszönöm szépen, ennyit a szakértelmükről! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 190-192 2016.11.29. 2:19  115-271

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Józsa István szavaiból egy kicsit, egy szocialista képviselő szavaiból olyan hasonlatot mondani, hogy kínvallatás, egy kissé áthallásos, vagy freudi elszólásnak gondolta.

Szeretném önnek jelezni, hogy nézze meg a statisztikákat, 2010-16 között 10 százalékkal nőttek reálértékben a nyugdíjak, s ez annak köszönhető, hogy egyáltalán megmentettük a nyugdíjkasszát. Az meg egy másik kérdés, amit a Jobbik itt folyamatosan mond, és a mostani, most már nem is tudom, hány perces előadásaikból sem derült ki még mindig, hogy miért akarják rosszabb helyzetbe hozni a nőket a férfiakkal szemben.

Tán csak nem az a viselkedés, amit itt önök elkövettek képviselő asszonyainkkal szemben, tulajdonképpen ez van benne az önök gondolatában és a cselekedeteiben? Miért akarják rosszabb helyzetbe hozni őket? (Vágó Sebestyén: Azt mondja meg, miért hozzuk rosszabb helyzetbe őket!) És ha annyira fontos önöknek egy-egy ilyen szavazás vagy egy-egy ilyen vita, akkor magyarázzák meg… (Vágó Sebestyén közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Magyarázzák meg, hogy annak idején miért nem szavazták meg hat évvel ezelőtt azt a javaslatot, amely most jelenleg már 180 ezer asszonynak… (Vágó Sebestyén: Ezért mondtam lassan. ‑ Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

ELNÖK: Vágó képviselő úr, egyszer már figyelmeztettem. Folytassa, Soltész képviselő úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Vágó képviselő úrnak csak annyit szeretnék jelezni, hogy ön, amikor különböző családmodellekről beszél, akkor legyen szíves, majd legközelebb pártjával közösen megszavazni egy olyan alkotmánymódosítást, amivel mondjuk, megállítunk egy olyan világot, amilyenről ön beszélt. Egy muszlim világot állítottunk volna meg, aminek a családmodelljéről egyébként érdekes módon most pedig nagyokat hallgat. (Vágó Sebestyén: A muszlimok nem isznak sört, tiltja a vallásuk. ‑ Z. Kárpát Dániel: Muszlimoknak árulják a kötvényeket!)

De visszatérve a kérdésre, magyarázzák meg, hogy miért nem támogatták 180 ezer asszonynak és édesanyának azt a támogatást, amit a „Nők 40”-en keresztül megadtunk. És még egyszer vissza szeretnék kérdezni, Sneider Tamás mit értett az alatt, hogy cigány származású képviselők szívesen költögetik a szociális hozzájárulási adót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 218 2016.11.29. 2:14  115-271

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Teleki László képviselő úrnak köszönöm a hozzászólását. Csak annyit szeretnék mondani, hogy sok igazság volt abban, amit mondott, de az a baj, és tényleg ezt őszintén mondom önnek, hogy a cigány emberek életében nem a nyugdíjjárulék befizetése az első probléma sajnos évtizedek óta, éppen ezért hiába 55-60-65 évesek, sokszor még akkor se jutottak nyugdíjhoz. Tehát pont ezen a társadalomfilozófián kellett változtatni, hogy ne segély, ne rokkantnyugdíj legyen, hanem lehetőség szerint olyan lehetőséget adjunk, ami munka, és azután fizetnek szociális járulékot, fizetnek egészségügyi járulékot. Szerintem ez egy nagyon fontos dolog, amit ön felvetett, csak el kell ezt kezdeni, és ezt közösen kell erősíteni, mert valóban óriási nagy probléma az, amit ön felvetett.

Mindamellett pedig hadd tegyem hozzá, hogy Sneider Tamás mellett most már, úgy látom, Z. Kárpát Dániel is a felszólalásában teljesen összezavarta a Jobbik sorait. Az egyik pillanatban azt mondta, ne haragudjon, képviselő úr, hogy van bőven pénz, ezt Sneider Tamás bizonyította, nem tudom, pontosan honnan vették a számokat, van bőven, hiszen ilyen-olyan előreszámítások szerint ez megoldható, majd két perc múlva, három perc múlva azt mondta a hozzászólásában, hogy nincs elég járulék-, adó- és nem tudom, milyen bevétel.

Döntsék már el, jobbikos képviselő urak, döntsék már el, hogy ahhoz a gazdaság- és társadalompolitikához akarnak‑e kapcsolódni, ami 2010 előtt volt, vagy valami józan gondolkodást elindítanak. Ha igen, ha józant szeretnének, nem ezt, amit most csinálnak, nem ezt a teljesen hiteltelen és beolvadó politikát, amit csinálnak, akkor gondolják már át, hogy ahhoz a nyugdíjpolitikához csatlakoznak-e, ami volt 2010 előtt, és amit önök egyébként most egyre jobban védenek itt, a felszólalásaikból egyre jobban ez jön ki, vagy ahhoz, ami megmentette az ország nyugdíjrendszerét (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), aminek eredményeképpen egyébként, még egyszer hangsúlyozom, hat év alatt 10 százalékot növekedett a nyugdíjak reálértéke (Az elnök ismét csenget.), amihez önök soha nem csatlakoztak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 244 2016.11.29. 1:52  115-271

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen, hogy rászólt, figyelmeztette Rig képviselő urat felszólalásának a legmélyebb pontján. Köszönöm szépen, az önök sajnálatára túlzottan nem tartok igényt, szép is lenne, ha az életemet az önök gondolatvilágával rendezném be, de ilyen gyalázatot még itt az Országgyűlésben, amit ön elmondott néhány perccel ezelőtt, legutóbb még az SZDSZ-esek sem engedtek meg maguknak. Egyetlenegy időszakban találkoztam náluk ilyen gondolatmenettel, amikor a fővárosban egy gyalázatos kiállítást támogattak, amire egyébként nagyon sokan, még baloldali képviselők és pártok is fölzúdultak. Tehát nagyon szépen kérem, hogy ezt fejezze be, hogy egyik oldalról kereszteket próbálnak állítani, fejezze be, hogy benne van a pártjelvényükben a kereszt, a másik oldalról meg ilyen gyalázatot mond el.

Köszönöm szépen a hozzászólását, ami mindamellett megerősített abban is, hogy fogalmuk sincs, hogyan kell egy országot vezetni, mert bedobnak egy témát, bedobnak egy bizonyos összeget, amit egyszer nem mondtak ki egyébként, mert konkrétan nem mondják ki, egyik oldalról azt mondják, hogy van pénz rá, a másik oldalról, hogy nincs pénz rá, de összességében akár a nyugdíjrendszer, akár a gazdaság rendszerének az összefüggéseit nem értik.

Ezért az önök javaslata nemcsak most itt, hanem máskor is teljesen kiszámíthatatlan, értékelhetetlen, és éppen ezért a társadalom is elveti az önök politizálását, mert annyira egyszer idetáncolnak, egyszer odatáncolnak, a kifejezésekről, amikkel illették a hölgy képviselőinket (Rig Lajosnak:), önnek is mondom, meg képviselőtársainak, arról már nem is beszélve, de amit ön elmondott, az tényleg a gyalázata volt ennek a mai napnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 258 2016.11.29. 1:19  115-271

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mirkóczki képviselő úr három és fél percig beszélt arról, hogy mi mit nem mondtunk el, és semmit nem mondott egyébként, hogy miért akarják ezt az egészet. Miért nem szavazták meg hat évvel ezelőtt a „Nők 40” nyugdíj bevezetését, miért akarnak kiállni egy olyan nyugdíjpolitika és gazdaságpolitika mellett, amely teljes mértékben tönkrevágná egyébként a jelenlegi nyugdíjrendszert, ami most kiszámítható, mindenki teljesen nyugodt lehet a kifizetésről. Tízszázalékos emelés volt az elmúlt évek során, és ezekhez a döntésekhez önök az elmúlt hat év során egyszer sem csatlakoztak.

Most fölsorolt mindenfélét, hogy mit kellett volna elmondania Selmeczi Gabriellának, illetve a kormánypárti képviselőknek. Ön, tisztelt képviselő úr, nem mondott semmi konkrétat, nem válaszolt azokra a kérdésekre, amiket mi fölvetettünk, nem mondta el, hogyan lehet fönntartani a nyugdíjrendszert akkor, ha ismételten szétzilálják.

Ettől fogva, még egyszer hangsúlyozom, az önök politikája ebben a kérdésben is, mint minden másban, kiszámíthatatlan és komolytalan. Köszönöm szépen a figyelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 268 2016.11.29. 2:10  115-271

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy Sneider Tamás olyan szavakkal illette a vitapartnereket, amivel illette. Úgy látszik, nemcsak a közép- és hosszú távú memóriája rossz, hanem a rövid is. Az önök képviselői voltak, akik folyamatosan gyalázkodtak a mi képviselő asszonyainkkal szemben bekiabálásukkal is, hozzászólásukban is. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)Más képviselő úr hozzászólását már újra nem minősítem. És sajnálom azt, hogy önök elfelejtették, hogy a választási ígéreteikben egyéb­ként 2010-ben azt mond­ták, hogy a korai nyug­díjazásokra igenis javaslatot tennének, ha kormányra kerülnének, megszüntetnének egy sor javaslatot, illetve addigi támogatást, ami addig van, illetve a nőknek, az édesanyáknak támogatnák valamilyen formában ‑ nem fejtették ki pontosan, de valamilyen formában ‑ a korai nyugdíjazásukat. Ehhez képest 2010-ben de­cemberben mindezt nem támogatták, amit mi beterjesztettünk a „Nők 40” érdekében.

Önök mondhatják azt, hogy 70 ezer ember nem kapta meg, nem tudom, honnan veszik ezt a számot (Mirkóczki Ádám: KSH!), de 180 ezer embert önök becsaptak. Becsaptak és nem szavazták meg! Ezek után azt kell mondani, hogy ettől kezdve bármilyen javaslattal jönnek ide, hisz látjuk ezt az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy milyen hisztit csaptak az al­kotmány módosítása kapcsán, hogy mondták azt, hogy aki nem szavazza meg, hazaáruló, majd önök let­tek a legnagyobb hazaárulók mindemellett. (Fel­zúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük Sneider Tamás: Miért hazudsz?)

Tehát az önök javaslata komolytalan és fe­le­lőt­len két dolog miatt is. Komolytalan, mert tudják azt, hogy nem tudnák megvalósítani, és felelőtlen, mert semmiféle gazdasági számítást és semmiféle dolgot nem tettek mögé, alapokat nem tettek mögé, hogy igenis, valamilyen szinten komolyan lehessen tár­gyal­ni ezeket a felvetéseket.

Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok sorai­ban. ‑ Köz­beszólások a Jobbik soraiból, köztük Z. Kárpát Dániel: Oda kellett volna figyelni az elején.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 10 2016.12.05. 4:50  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra, ne fizessünk havi 20 ezer forintot családunk pénzéből, ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat, ne fizessünk állásunkkal az olcsó, határon túli munkavál­lalók miatt ‑ 2004. december 5., egy népszavazás 12 évvel ezelőtt. Ilyen plakátot készítettek a szocialisták, ráadásul elég cinikus módon, azért, hogy még ócsít­sanak is ‑ ezt az önök szavával mondom ‑, mindezt Székelyföldön gyártották le.

Lendvai Ildikó a következőt mondta: egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát. Gyurcsány Ferenc, az önök partnere: a magyarigazolványt mintegy 770 ezren váltották ki, ha ők állampolgárságot kapnak és élnek a jogaikkal, az a számítások szerint évente 168 ezer forint pluszköltségbe kerül minden Magyarországon élő polgárnak. Korózs Lajos, jelenlegi szocialista képviselő pedig azt mondta, hogy 800 ezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki, egyébként azt sem tudják az emberek, hogy miről fognak szavazni.

Tisztelt Országgyűlés! Irigység, csak gazdasági szempontok a határon túliakról, a határon túlra szakadt emberekről, akiket egyébként egy békediktátum tett oda, ahol most vannak, és ennek a következménye 12 évvel ezelőtt folytatódott. Kicsit hasonló volt ez a magatartás, mint amikor egy saját gyereket, hozzátartozót csak azért akar valaki kitagadni, mert ő esetleg anyagilag nem tud előrébb haladni, vagy pedig valamiben esetleg szükséget szenvedne.

Tisztelt Országgyűlés! 2010-ben folytatódott a bal­oldal ámokfutása, hiszen sok szocialista képvi­selő ‑ akkor még közöttük ült Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba, a jelenleg EP-képviselő Szanyi Tibor ‑ nem volt hajlandó megszavazni a kettős állampolgársági törvényt. Szanyi Tibor azóta is folytatja ámokfutását, és nem olvastam, nem hallottam sehol, hogy ez ellen tiltakoztak volna baloldali szervezetek, baloldali pártok. Ő a következőt mondta a békemenetre reagálva: nagy szeretettel láttam, hogy egyébként a határon túlról is szám számmal érkeztek, úgyhogy majd fogom őket köszönteni az anyanyelvükön; majd később lerománozta a magyar embereket.

(13.30)

Ideje lenne azt az ukrán nemzeti színekre hajazó, félholdas műizét leszedni a magyar Parlament épületéről ‑ mondta a székely zászlóról Szanyi Tibor 2014. november 8-án.

Tisztelt Országgyűlés! Azt még megértjük, hogy a kettős állampolgársági törvény 2010-es szavazásánál Lendvai Ildikó nem volt jelen. De hogy Vona Gábor sem vett részt a szavazáson, azt csak a mostani jobbikos úgymond nemzetpolitika fényében lehet megérteni. Hiszen a Jobbik szavakban nemzeti, a határon túlon feszültséget keltő és hőzöngő, tettekben pedig hazaáruló. Amikor Magyarország megvédéséről van szó, a Jobbik is kicsinyes zsarolási játszmákba kezd. Vona Gábor pártelnök nem elég, hogy nem vett részt a legutóbbi MÁÉRT együttes ülésen, megtagadva ezzel is egyébként a határon túli vezetőket, a következőket mondta: hazaáruló az, aki az Alaptörvény módosítását nem szavazza meg.

Tisztelt Országgyűlés! Ebből is látszik, hogy a Jobbik összevissza beszél és hazudik. Ugyanis Volner János frakcióvezető néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy az Alaptörvény módosításával az ország jogi védelmet kap a betelepítési kvótákkal szemben. Nem tudják eldönteni, hogy mit akarnak. Sokadszorra kerülnek egyébként egy platformra a szocialistákkal, a baloldallal és Gyurcsány Ferenccel. Ki kell mondani, hogy 12 év alatt az ellenzék semmit sem változott. Bebizonyosodott, hogy a magyar embereket akár ha­táron belül, akár határon kívül csak a Fidesz-KDNP-pártszövetség képviseli, csak ránk számíthatnak.

Nem véletlen az a siker, ami a Kárpát-medencén belül, illetve szerte a világban 920 ezer új állampolgárságot jelent. Megvédtük az országot a migrációval szemben, és tovább is küzdeni fogunk a kötelező betelepítési kvótával szemben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 243 2017.02.20. 6:36  240-280

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! A nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával kapcsolatos módosító javaslat valóban elsősorban, ha szabad így mondani, Magyarország keresztény gyökereihez, keresztény alapjaihoz kapcsolódik. Egy olyan ünnepkör méltó megünnepléséről és az arra való felkészülésről van szó, ami a kereszténységen belül Krisztus kínszenvedésétől, halálától és temetésétől egészen húsvétvasárnapig, a feltámadásig tart, nagypéntektől húsvétvasárnapig.

Mi azok közé az országok közé tartozunk, ahol, ha nem is mindenki hívő, nem is mindenki gyakorló hívő, de az emberek átlagában megmutatkozik az ‑ például a különböző megjelenéseken, ünnepkörökön, az egyházak felé az 1 százalékos felajánlásokon ‑, hogy a kereszténység igenis a legerősebb vallás a különböző felekezetein keresztül. Éppen ezért nagyon fontos ez a javaslat, amit mindenképp érdemes nemcsak megfontolni, hanem elfogadni is.

De azért hozzáteszem, hogy nyilván nem csak a hívők számára fontos ez. Általában egy-egy ünnepnapnak, amikor a családok együtt vannak, együtt tölthetik az idejüket, eredménye is van a családok szempontjából, a családok és a közösségek megerősödése szempontjából is pozitívan hat vissza a társadalomra. Ráadásul egy olyan napról beszélünk, nagypéntekről, amikor a szülők nagy része amúgy is szabadságot vesz ki, mert a gyermekével amúgy is otthon van és készül valamilyen módon a húsvétra. S ha mindezt megerősítjük egy egyházi ünneppel, egy munkaszüneti nappal, akkor mindenképp segítjük ezeknek a családoknak a további boldogulását és erősödését.

S hozzá kell tennem ahhoz, amit miniszter úr előterjesztőként elmondott, hogy megvan-e ehhez a gazdasági alap. Amikor néhány évvel ezelőtt Varga László kereszténydemokrata képviselő, volt református püspök úr beterjesztette ezt a javaslatát, akkor ilyen szinten még nem volt meg a gazdasági alap. S itt néhány tényt érdemes megjegyezni. 2010-ben a GDP-arányos államadósság 80,5 százalék volt, most 74 százalék. Az is tény, hogy 2010-hez képest 700 ezerrel több ember dolgozik ma Magyarországon; ez közel 4,4 millió embert jelent. S miután megvan a gazdasági alap, megvan az a lehetőség, amit látunk az elmúlt évek fejlődésének eredményeképpen a Magyarországon élő és dolgozó emberek segítsége kapcsán, úgy gondoljuk, meg is érdemlik azok az emberek, akik ezt a haladást, ezt a GDP-emelkedést, illetve azt a pozitív változást, ami a gazdaságban megtörtént, megteremtették, hozzájárultak, hogy egy ilyen előterjesztést tárgyaljunk, majd pedig közösen elfogadjunk.

S ez kapcsolódik ahhoz is, amit miniszter úr is mondott, hogy szerte az Európai Unión belül sok-sok országban vagy jóval több szabadnappal rendelkeznek a munkavállalók irányában, vagy pedig ‑ ami legalább ilyen fontos ‑ a nagypénteket ünnepnappá nyilvánították már a korábbi időkben. Akik legalább annyi vagy még több szabadnappal rendelkeznek a hasonló méretű és körülbelül azonos gazdaságú országok közül: Ausztria, Szlovákia, Lettország, Szlovénia, Csehország, Svédország, Finnország. Most tehát nem a nagyobb országokról beszéltem. Mindenképp fontos, hogy náluk 11 vagy több szabadnap van, és be kell látni, hogy ettől az ő gazdaságuk még nem esett össze. A nagypéntek jelenleg is munkaszüneti nap Dániában, Németországban, Észtországban, Görögországban, Szlovákiában és még több mint egy tucat országban.

Körülbelül két héttel ezelőtt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tárgyalta ezt a kérdést. Érdekes volt az ott megjelent hat oldal véleménye, a munkaadóké, a munkavállalóké, a civil és egyházi szervezeteké, a művészet és tudomány képviselőié. 5:1-ben szavazták meg és támogatták ezt a javaslatot. Gondolom, könnyen kitalálják, hogy kik nem támogatták. Nos, a munkaadók. Az érvelésük viszont érdekes volt.

Túl sok pozitívumot a gondolatmenetükben az érvelésük során nem tudtak felhozni, jól látszott, hogy néhány embernek csak a gazdasági haszon a fontos, és nem tudja magában egyensúlyozni, hogy egy olyan munkaszüneti nap, amiről most döntenénk, adott esetben a társadalom, az egész közösség, s mint említettem, a család javára, valamint teljesen természetesen a vallásos emberek érdekében olyan pozitív előrelépés, amelynek eredményeképpen lehet, hogy a gazdaság bizonyos szempontból még jobban teljesít. Ilyen értelemben furcsa volt a munkaadók hozzáállása. S még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy a munkavállalók, a civil oldal, az egyházi oldal, a művészeti oldal és a tudományos oldal képviselői egyhangúlag támogatták ezt a javaslatot.

Befejezésül, tisztelt Országgyűlés, tisztelt Előterjesztők, a javaslat jó az országnak, jó az embereknek, egy érték mentén történő javaslat, ami nagyon fontos, éppen ezért a kormány támogatja. S még egyszer nagyon köszönöm az előterjesztőknek, és bízom benne, hogy az Országgyűlés egységesen fogja támogatni ezt a javaslatot. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 257 2017.02.20. 8:32  240-280

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy a vita stílusa és a menete nyilván azt kívánja meg tőlünk, hogy egy-két dolgot helyre tegyünk, de nagy barátsággal, szeretettel. És ez szerintem fontos, mert ritkán adatik meg a Magyar Országgyűlésben, hogy nagyon komoly kérdésről nagyon egységesen, majdnem összességében azonosan tudunk gondolkodni; talán a végszavazás is azonos lesz. Ilyen értelemben Ikotity Istvánnak nem értem az aggodalmát, mert ha baloldali ellenzék kerülne valamikor ‑ nem tudom, milyen idő távlatában ‑ hatalomra, akkor, gondolom, önök sem változtatnák ezt meg. Tehát most jelezték, hogy támogatják. Muszlimokra meg nem számítunk, legalábbis mi Magyarországon, hogy ők akár nagypénteket, akár pedig más keresztény ünnepköröket megváltoztatnának.

Éppen ezért, ha megengedik, tényleg félre ne értsék, nem kioktatóan, csak egy-két olyan dolgot kéne helyre tenni, ami talán segít abban, hogy azt a vitát, amit szerintem jól elkezdtünk közösen, azt abba a mederbe tereljük, ami végül is a közös döntést segíti.

Gúr Nándornak szeretném mondani, hogy elvonulnak a keresztény emberek, és az igazságtól távol tartják magukat. Pont azért szeretnének csöndben lenni, elvonulni szertartásra, hogy az igazsághoz közel kerüljenek. Tehát nem a világ igazságától, hanem, amit a keresztény emberek, a hívők a legmagasabb igazságnak és a legnagyobb valónak tartanak. Amit egyébként úgy tapasztalok az élet során, ahogy az ember egyre inkább öregszik, hogy egyre több ember mondja ki azt halála előtt, valamilyen súlyos krízisben, hogy valaminek kell lenni, mert hát úgy önmagában ez a világ nem működik. És ez egy óriási nagy lehetőség, még egyszer hangsúlyozom, ilyen szempontból nemcsak a keresztény emberek számára, hanem az Istent kereső emberek számára és még a nem hívő emberek számára is.

Tehát kinyilatkoztatásról meg végképp nem szeretnék vitatkozni, mert mondjuk, a mi hitünk szerint a kinyilatkoztatás az Ó- és Újszövetségben jelenik meg. Tehát sem Orbán Viktor, sem más nem nyilatkoztat ki, mert az egy teljesen más fogalom a mi gondolkodásunkban. Lehet, hogy mondott egy olyan gondolatot, amely egyébként ‑ és itt szeretnék visszautalni kicsit az LMP-s vezérszónok úr kérdésére is, hogy ‑ valóban elhangzott már a Reformáció Emlékbizottság ülésén is, de ott voltak az egyházak vezetői, és nemcsak a protestáns egyházak vezetői, katolikus részről is ott voltak, tehát ilyen szempontból azt kell mondani, hogy már ott egy vitára vagy megbeszélésre került sor, és valóban a gazdasági kérdés volt az egyetlen, hogy tudjuk-e vállalni.

Mert tagadhatatlan, hogy van mögötte. Az egy más kérdés, hogy azt a százmilliárd forintos összeget bedobta valaki a munkaadói oldalról, sokan cáfolták, sokan nem; ez egy vitatható kérdés, mert van, ami így is leáll, van, ami így is működik. A kereskedelem működik, a vendéglátás nemhogy működik, hanem inkább meglódul ebben az időpontban, mindenki saját tevékenysége szerint. Nyilván az ipar kicsit leáll, de azt önök is tudják, hogy a multik kihasználják az egész évet, és azt mondják, hogy be fogják úgyis hozni más helyzetben azt, amit kitűztek már előző években, hogy miket fognak megtermelni itt Magyarországon.

Tehát igazából szerintem nem ezen kell vitatkozni, mert másik oldalról az emberi tényező legalább olyan fontos. És ugye, ha visszagondolunk a múltra, mondjuk, a nagy Szovjetunió ki akarta találni, meg még a francia forradalom is, hogy akkor ne egyhetes, hanem tíznapos legyen a munkahét, és utána ott legyenek csak a munkaszüneti napok; nem győzték. Valahogy az embernek van egy ritmusa, és ha nem lennének ünnepnapok, nem lennének szünnapok, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy az nemcsak az emberi közösségeket, nemcsak a családot rombolná, hanem az egész társadalmat tenné tönkre. Tehát ilyen tekintetben, ha azt mondanák, hogy 30 munkaszüneti napunk lenne, azt mondom, hogy az katasztrófa. De miután körülbelül az átlagon vagyunk az Európai Unióban, ez nem gazdasági kérdés, szerintem erről nem is érdemes vitatkozni.

(20.20)

Amit december 24-éről mondtak itt, nagyon röviden szeretném helyre tenni. Tehát december 24-e az idők során alakult úgy, hogy tulajdonképpen szentestének hívjuk, de Krisztus születésének az előestéje. 25-e az északi féltekén a napéjegyenlőség napja, az Krisztus születésének a napja, 325-ben a niceai zsinaton döntöttek efelől, tehát 25-e Krisztus születése. 24-e ilyen szempontból, érdekes módon, tulajdonképpen a kereszténységben is most már elindult, hogy előesti szentmise, de igazából az éjféli misével kezdődik a katolikus körben, de ugyanez igaz egyébként a protestáns egyházakban is. Tehát ezt csak azért szeretném mondani, kialakult valahogy az idők során ez a 24-e, de az ünnep 25-26-a.

Arról nem beszélve, hogy valóban a keresztény ünnepkörben ‑ itt Legény Zsolt hozzászólásához szeretném mondani ‑ igazából a legnagyobb ünnepünk a húsvéti ünnepkör, és direkt mondjuk így, mert bármennyire is furcsa ezt kimondani, de a halál és a feltámadás összetartozik a kereszténységben, és ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy milyen felekezetről beszélünk, ortodoxiáról, protestáns egyházakról vagy katolikus egyházról. A legnagyobb ünnepkörünk Krisztus halála, a keresztre feszítése, a halála, az eltemetése és utána pedig vasárnap a feltámadása.

Annyira beleivódott ez egyébként az emberiségbe, hogy ha belegondolnak, a nagy kommunizmus 70 éve alatt Oroszországban a vasárnapot mint napot ‑ voszkreszenye ‑ nem tudták eltörölni, tehát akkora nagy ünnep, hogy még Lenin, Sztálin meg a többi se tudta eltörölni. Fantasztikus dolog! És ez egy biztató dolog szerintem minden szempontból, azt mutatja, hogy ebben a környezetben, ahol mi élünk, itt Európában, Oroszországtól egészen Angliáig a kereszténység különböző formáiban ez az emberekbe belevésődött kétezer év óta kitörölhetetlenül.

Próbálkoznak most ezt megváltoztatni mindenféle ideológiákkal, keletről meg máshonnan jött ideológiákkal, de nem fog menni, és ezért fontos ez talán, hogy ebben adjunk a legnagyobb felekezeteknek ‑ és ezek a keresztény felekezetek, szeretném hangsúlyozni ‑, akik vallásosnak tartják magukat. 95-96 százalék mondja valamelyik keresztény felekezethez tartozónak magát, tehát érthető, és ez ellen, hozzáteszem, egyetlenegy zsidó felekezet sem tiltakozott.

Nem tiltakoztak esetleg a két magyarországi bevett egyházhoz tartozó muszlimok sem, senki nem mondta azt, hogy akkor most jöjjünk elő más ünnepnapokkal is. Az egy más kérdés, amit önök fölvetettek, én erre nem tudok választ adni, mert ez valóban egy külön következő döntés kérdése, hogy december 24-e lehet-e szabadnap vagy sem. Senki nem akarja ezt lesöpörni, félre ne értsék, csak azért tettem én helyre, amennyire lehet, ezt a gondolkodást, mert most erre van lehetőségünk gazdasági szempontból, és én azt gondolom, hogy lelkileg az országnak ez jót tesz, ha ilyen lehetőségünk van.

Mégiscsak, ha körülnézünk ebben a csodálatos épületben, itt is a kereszt mint motívum, és a kereszt nemcsak mint motívum, hanem sokkal több, az itt van közöttünk folyamatosan, és ez itt maradt érdekes módon még a kommunista rendszerben is. Ehhez képest, én azt gondolom, hogy ez egy közös szép döntés lehetne, és hogyha ezt a döntést közösen hozzuk meg, akkor nem kell attól félni, hogy 5 év múlva, 15 év múlva, remélhetőleg 150 év múlva sem fogja senki megváltoztatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 267 2017.02.20. 2:20  240-280

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden még egy gondolatot, mert talán nem a miniszter úr tisztje azt elmagyarázni vagy elmondani saját magáról, hogy mondjuk, egy hívő ember és egy állami vezető, tisztségviselő kettéválasztható-e a személyében vagy sem. Szerintem ez egy elképesztően rossz gondolkodás. Ő hívő emberként vállalta a közszereplést, és nemcsak ő, hanem sokan. Akkor nem lehet azt mondani, hogy amíg a Parlament falai között vagyok, nem gondolkozhatok, nem cselekedhetek és nem viselkedhetek úgy, a másik oldalról pedig amikor kimegyek innen és a templomba bemegyek, akkor meg ott igen. Ez volt a bolsevizmus lényege, hogy legalább menjenek be a templom falai közé, és csak ott gyakorolják az emberek a vallásukat. Szerintem ez igenis egy nagyon fontos megnyilatkozás, megnyilvánulás, hogy fel merik vállalni azok az emberek, akik előterjesztők voltak, hogy igenis ez a magyar nemzet szempontjából egy nagyon szükséges vagy fontos döntés.

Szászfalvi képviselő úr gondolatát továbbvive, az emberek 55 százaléka azt mondta a népszámláláskor, hogy felekezethez tartozik. Több mint 90 százaléka az embereknek, olyan 92-93 százalék mondja azt, hogy valamilyen istenhite van. Ha azt mondjuk, hogy 55 százalék valamilyen felekezethez tartozó, és ezen belül a keresztény felekezetek pedig 97-98 százaléknyian vannak, akkor azt kell mondanom, hogy az egy társadalmi igény is egyben. Az a feladata azoknak az embereknek, akik egyrészt a gazdaságért felelnek, mint Varga Mihály, ő megmondja, hogy tudunk-e most egy ilyet elindítani, vagy sem, és mindazoknak, akik hívőként itt vannak a parlamentben, vagy pedig akár istenkeresőként is, hogy azokat az ünnepköröket keressük és támogassuk, amelyek végül is ennek a hatalmas, nagy számosságú tömegnek az ünnepköréhez tartoznak. Mindamellett pedig a nemzeti ünnepeink ugyanúgy megvannak, és van ‑ mondjuk így ‑ egy nemzetközi ünnep is, a május 1-je továbbra is megmarad. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 12 2017.03.06. 5:05  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, az Országgyűlés ma tárgyalhatja és holnap el is fogadhatja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, amely újabb segítséget adhat az eladósodott családoknak. A kilakoltatási moratórium március 1-től megszűnt, ezért kell egy újabb segítséget adni nekik. Azt mindenki tudja, hogy pontosan azért, hogy mindazoknak, akik tisztességesen és becsületesen fizetnek, nem lehet akármeddig fenntartani a kilakoltatási moratóriumot, mert az rontja azoknak a kedvét is, a gyakorlatát a fizetésben, akik mindezt tisztességesen megteszik.

Azt is el kell mondani, hogy eddig a joggyakorlat lehetővé tette a 70 százalékos kikiáltási árat a becsértékhez képest, sőt sokszori árverés után, illetve folyamatos kiírás után még akár az 50 százalékos eladási árat is elérhették, és ezzel végképp nagyon nehéz helyzetbe kerültek az emberek. A módosítás éppen ezért ezekhez kapcsolódik. Az első, majd az azt követő árverést, ami, hangsúlyoznom kell, elektronikus árverést jelent, csak 100 százalékon lehet a következő időszakban kiírni, amint elfogadjuk ezt a törvényt. És ha sikertelen ez a folyamatos árverés, ez után egy évvel lehet csak 80 százalékra levinni az árverés mértékét.

De van egy harmadik lehetőség is: megegyezhetnek a felek. Nyilván ez a megegyezés nem célozhatja azt, hogy mindazoknak, akiknek elmegy a feje fölül az otthona, lakása, családi háza, utána még adóssága is maradjon. Tehát egyértelműen segíteni kell abban, hogy ez a megegyezés már a végleges törlesztést is jelenthesse az adósnak. Mindamellett pedig érdemes a feltételekről beszélni. Egy lakóingatlana lehet, a végrehajtást megelőző 6 hónapban ott kell laknia, folyamatosan ott kell élnie.

De, tisztelt Országgyűlés, kell arról is beszélni, hogy miért jutottunk el ide, miért van ilyen nagy baj, miért van az, hogy még most is közel 140 ezer családnak segítenünk kell. 2002 és 2010 között a szocialista-szabad demokrata kormányzás három nagy bűnt követett el az otthonukban élő családokkal szemben. Egyrészt a devizahitelezésbe belehajszolta a családokat, ez körülbelül 2 millió kölcsönszerződést jelentett. Másrészt megszüntette az otthonteremtést, teljes mértékben szétverte. Harmadrészt pedig az a megalkuvó energiapolitika, ami ugyan onnan indult ki, hogy nem lesz gázáremelés, de végül is az egekig szöktek az energiaárak is, illetve a rezsiárak, ezek tették tönkre nagyrészt az embereket.

Azt kell mondanom, hogy 2010 óta két dolgot kell nekünk azonnal megoldani. Az egyik az emberek, családok megmentése, megsegítése, a másik, hogy ezek a problémák ne keletkezzenek, ne termelődjenek újra, csúnya szóval. Itt az otthonvédelmi akciótervet szeretném megemlíteni. Közel 1,3 millió embert érintett. Ezen belül devizahitelezés, árfolyamgát, végtörlesztés és a devizahitelezés megszüntetése, illetve a forintosítás bevezetése óriási nagy küzdelem volt. Aki visszaemlékszik rá, mennyire tilta­koztak ez ellen a bankok, de mégiscsak meg kellett tenni az emberek érdekében.

Bevezettük, megvalósítottuk, fölállítottuk a Nem­zeti Eszközkezelőt, amelynek eredményeképpen több tízezer család maradhatott az otthonában, ami már nem a sajátja, de akkor is ott bérelheti, ott lehet. Ócsai lakópark, családi csődvédelem (Közbeszólások az MSZP soraiból.), mind-mind ezt szolgálta. 734 milliárd forintot jelentett ez a támogatás, bármennyire is bőgnek most a szocialisták, és nem akarják elismerni. A kilakoltatási moratórium, a kényszerértékesítési kvóta, az árverések elektronikussá tétele, a végrehajtói kar felállítása és az adósság újraindulásának megakadályozása, a rezsicsökkentés és az otthonteremtés.

Tudom, hogy ez önöknek a baloldalon fáj, tudom, hogy önök pont ez ellen akarnak tenni és lépni, ebben semmit nem segítettek. De most, tisztelt Országgyűlés, itt van előttünk ez a javaslat, itt van ez a lehetőség. Négyötödös szavazással házszabálytól eltérhetünk. Amennyiben ezt meg tudjuk tenni, fölül tudnak emelkedni kicsinyes múltjukon és kicsinyes politikai céljukon, akkor ez a törvényjavaslat holnapra meglesz, azt követően pedig közel 140 ezer családnak segíteni tudunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 234 2017.03.06. 12:31  233-256

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakciók! Először is szeretném megköszönni mindazoknak, akik támogatták a tárgysorozatba vételt ma kora délután, hiszen négyötödös támogatásra volt szükség; így is volt három képviselő, aki nem akarta támogatni ezt a mostani tárgyalást, Kész Zoltán is közéjük tartozik.

De talán nem is ez a fontos, hanem sokkal fontosabb az, hogy valóban, a kilakoltatási moratórium március 1-jétől lejárt. Azt hiszem, akik itt vannak a te­remben, egyik oldalról nyilván úgy gondolják, hogy ezt érdemes lett volna tovább fenntartani, de másik ol­dalról az üzenet mégis az a társadalom felé, hogy mindazok, akik tisztességesen fizetik rezsijüket, tisztességesen fizetik adott eseten a bankok vagy más felé a tartozásukat, akkor azoknak nagyon rossz üzenet lenne, ha a kilakoltatási moratórium mindig min­den évben még tovább nyúlna, mint március 1-je.

Éppen ezért viszont további segítséget kell adni mindannak a körülbelül 140 ezer családnak, akik bajban vannak most, akiknek a házát, lakását, otthonát előbb-utóbb adott esetben elárverezhetik. A jelenlegi joggyakorlat lehetővé teszi, hogy a becsérték 70 százaléka legyen a kikiáltási ár, és annyiért vigyék el az otthont, a lakást. A módosítás ilyen szempontból mind az első, mind az azt követő második, hangsúlyozom, elektronikus árverés esetén azt javasolja, hogy csak a becsérték 100 százalékán lehessen egyáltalán kiírni az árverést, az alatt ne lehessen elvinni senki feje fölül az otthonát.

És ez igaz akkor is, ha sikertelen az első vagy a második árverés is, ezt követően pedig folyamatos kiírásra kerül az otthon, akkor is mindaddig, amíg nem jelentkezik valaki, egy éven keresztül 100 százalékon kell tartani az árat.

Mindezek után, ezt követő egy év eltelte után a javaslatunkban mi azt tettük, hogy a folyamatos árverést követő egy év után maximum 80 százalék lehessen a becsértékhez képest az árverés újabb kísérleténél a kiírás. Mi azt javasoltuk, hogy 80 százalék legyen, de itt a Törvényalkotási bizottságra már beérkezett egy módosító indítvány 90 százalékra. Teljesen természetes az, hogy ezt támogatni fogjuk, és nyilván ha a frakciók megszavazzák, akkor így fog átmenni a törvény.

Mindemellett pedig van egy másik fontos üzenete ennek a jogszabálynak: megegyezhetnek adós és hitelező ‑ akár hitelezők ‑ az alacsonyabb kikiáltási árban, eladási árban, de nyilván ez után az üzenet az kell hogy legyen ‑ és nemcsak az üzenet, hanem a joggyakorlat is ‑, hogy a kilakoltatást nem követheti még további fönnmaradó tartozás mindazoknak, akik ilyen mértékben szenvedik el az élet tényleg nehéz fordulatát: családok, gyermekek, bárki, aki abban az otthonban lakott.

Mindezt a javaslatot megint csak a Törvényalkotási bizottságban egy pontosító módosító javaslat támogatta, és ha ezt a pontosító módosító javaslatot, ami szövegszerűen így hangzik, azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető, az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás pedig befejeződik; ezt is támogatni fogjuk, hiszen ez még inkább pontosítja és jobbá teszik mindazok helyzetét, akik nehéz helyzetbe kerültek.

Feltételeket túl sok sokat nem szab az eddigi törvény sem, most sem nyúltunk ebbe bele. Fontos tudni azt, hogy egyetlen lakóingatlana van az adósnak, illetve 6 hónapja folyamatosan ott lakik a végrehajtást megelőző időszakban.

Tisztelt Országgyűlés! Azért beszélnünk kell arról is, már csak az előző napirendi pont vitája kapcsán is, hogy azért valamiért idáig eljutottunk. Ez a gond, ez a baj sok-sok százezer ember gondját-baját okozta 2002-2010 között. És itt ki kell mondani, hogy a szocialisták a szabad demokratákkal közösen, a liberálisokkal közösen kormányzásuk alatt óriási nagy hibát, gazdasági rossz döntéseket hoztak, óriási nagy hibákat vétettek, és ennek következtében száz- és százezrek jutottak nagyon nehéz élethelyzetbe.

Az egyik ilyen volt a devizahitelezés, belehajszolták az embereket, közel kétmillió kölcsönszerződés így köttetett. Szétverték azt az otthonteremtést, ami 2002-ig működött, jól működött, és éppen ezért az embereknek ‑ fiataloknak és idősebbeknek egyaránt ‑ csak a hitelfelvétel jutott.

(17.40)

És a harmadik pedig: egyszerűen a rezsidíjakhoz ‑ bármilyen érthetetlen is számomra a szocialista politikusok előző gondolatmenete ‑ asszisztáltak, hogy minden területen, legyen az gáz-, villanyáremelés vagy akár a víz-csatorna területén, az egekig menjenek, szökkenjenek, és semmit nem tettek annak érdekében, hogy mindazoknak, akik bajban vannak, az életén segítsenek.

Mindezt a rossz folyamatot kellett a Fidesz-KDNP-nek 2010 után megakadályozni, megfordítani, és ezt a rossz folyamatot két területen tudtuk megváltoztatni. Az egyik: nyilván a hitelezés területén és az otthonvédelmi akcióterv kapcsán sok-sok lépést megtettünk, amely 1,3 millió embert érintett. A másik terület pedig: nem kérdés, hogy azokat a lépéseket kellett megtalálni, amelyek végül is a rezsicsökkentéshez, illetve az otthonteremtés újraindításához vezettek, hogy ne induljon el ugyanaz a folyamat, ami 2002-2010 között lejátszódott.

Nagyon röviden érdemes azért felidézni azt az otthonvédelmi akciótervet, amit az elmúlt évek során közösen megtettünk, amihez egyébként az ellenzék többnyire nem csatlakozott, vagy pedig csak kritizálta, de hátha a mai nap mégiscsak a mostani javaslatunk mellé áll.

A devizahitelezés teljes átalakítása, amely részben árfolyamgáttal, végtörlesztéssel, forintosítással és aztán a devizahitelezés szinte teljes megszüntetésével járt. Fontos a Nemzeti Eszközkezelő felállítása, és bármennyire is úgy gondolják a baloldali képvi­selők, hogy akár az ócsai lakópark, akár a családi csődvédelem nem számít, több száz embernek, akár több tucat családnak igen, ez is segítséget nyújtott. Mindez azt jelentette, hogy körülbelül 734 milliárd forint maradt az embereknél vagy került vissza az emberekhez, ennyit nem kellett kifizetniük, és sok százezer, mondhatnám azt is, hogy közel egymillió családnak adott lehetőséget ahhoz, hogy az otthonukban maradjanak.

Mindamellett pedig megtettük azokat a lépéseket is, amelyek akár a kilakoltatási moratórium folyamatos meghosszabbítását jelentették az első két évben, amire azért volt szükség, mert mind a devizahitelezés kivezetéséig, mind pedig a Nemzeti Eszközkezelő felállításáig szükség volt arra, hogy levegőt kapjanak a családok, hogy ne azonnal zúduljon rájuk egy ilyen nehéz élethelyzet, amibe belekerültek, még egyszer hangsúlyozom: a korábbi időszakban.

Mindamellett pedig a kényszer-értékesítési kvótát is bevezettük, a bankok ennek nem örültek, nem örültek mások sem, de azt gondolom, hogy azoknak a családoknak, amelyek nagyrészt ennek eredményeként megtarthatták a lakásukat, biztosan fontos volt.

Mindamellett azért azt is érdemes felidézni, hogy az árveréseket, amelyek addig nyíltak voltak, és sokszor maffiamódszerekkel próbáltak elriasztani jó szándékú vevőket, ezáltal pedig leverni az árat, elektronikussá tettük, így legalább ezt a részét nem tudták kihasználni azok, akik csak bele akartak rúgni azokba az emberekbe, családokba, akik bajba kerültek, és a lehető legalacsonyabb áron akarták megszerezni az ingatlant. Mindemellett pedig a végrehajtói kar bevezetése, annak az átalakítása, az egész végrehajtás rendszerének az átalakítása nagy segítséget jelentett a családoknak.

Az előbb elhangzott az előző napirend kapcsán, miszerint a rezsicsökkentés nem számított. Igenis számít az a hatalmas nagy lépés, tisztelt szocialista és baloldali képviselők, amelynek az eredményeképpen mind a villamosáram-, mind a gáz-, de más szolgáltatások is, így például a víz-csatorna díj nemfizetői is a felére csökkentek. Ez egy óriási nagy lépés, hiszen sokszor emiatt veszítették el a lakásukat, sőt sokszor nagyobb arányban veszítették el ilyen tartozások miatt a lakásukat, mint a banki tartozásuk miatt.

Mindamellett pedig az otthonteremtésnek is hatalmas nagy eredményei vannak, és azt kell elmondanom önöknek, amire talán odafigyeltek, amikor a miniszterelnök úr néhány héttel ezelőtt elmondta a beszédét itt a parlamentben, hogy mindezek a lépések hova vezettek, felelősen kimondva persze azt, hogy igen, jó lenne még több lépést tenni, hogy még jobb helyzetben legyenek a családok. De mégis elvitatni azokat a lépéseket, eredményeket, azt hiszem, oktalanság, és semmiképpen sem jó politika, amit sokszor önök tesznek.

De azért megpróbálom még egyszer megismételni: a magyar családok 24,5 százalékát fenyegette 2010-ben, hogy nem tudják kifizetni a hiteltörlesztéseiket vagy a lakással kapcsolatos egyéb hátralékaikat; 2015-re ez a szám 19 százalékra csökkent. Ugyanez igaz 2010-ben: a magyar családok 74 százaléka szenvedett attól, hogy a váratlan kiadásokra nem volt fedezete; ez a szám 2015-re lecsökkent 50 százalékra.

Ugyanígy a kétnaponta történő húsételfogyasztás hiánya 2010-ben a családok 29 százalékát jellemezte, ez ma 19 százalék. A lakás megfelelő fűtésének hiánya, és ez talán kicsit kapcsolódik az előző vitához is, 2010-ben 12 százalék volt, 2015-re ez 9 százalék.

Mindegyik tényre, tényszámra azt mondjuk, hogy még így is sok, ezért folytatjuk a rezsicsökkentést, de azért mindennél jobban jelez az a szám, hogy azoknak a családoknak, embereknek az anyagi problémái kapcsán, akiket legalább négy egyszerre sújtott az előbb felsoroltak közül, 2010-ben 23,5 százalék volt az aránya, most pedig 16,2 százalék.

Azt gondolom, hogy ezek a döntések, amelyeket meghoztunk, mind a mostani törvényjavaslat, amit beterjesztettünk, mind az eddigi lépések azt szolgálták, hogy ahol lehet, segítsünk, ahol lehet, legalább mentsük az emberek életét. Ez a törvényjavaslat most 140 ezer család lehetőségén segít, én ebben kérem a frakciók együttműködését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 254-256 2017.03.06. 6:41  233-256

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor szocialista képviselő úrnak mondom, hogy én egy kicsit önt sajnálom, mert ahogy a szocialisták annak idején cserben hagyták az embereket, a lakás- és otthontulajdonosokat, így hagyta most önt cserben a frakciója. (Z. Kárpát Dániel: Most miért kell személyeskedni?) Kezdetben itt ültek a hölgyek, itt ültek, hogy ebben a vitában részt fognak venni, majd látták, hogy ez egy nagyon vesztes pálya, amit ön próbál a mi nyakunkba varrni, gyorsan elmentek. Ugyanis ön azt mondta, hogy ha sikeres volt az adósságmentő csomag, mármint amit a Fidesz és a KDNP megtett, akkor nem tartanánk itt.

Tisztelt Képviselő Úr, volt Államtitkár Úr! Ne haragudjon, másfél millió család volt bajban, és ehhez képest óriási ez a szám, senki nem vitatja. Legjobb lenne, ha senkinek nem lenne baja, de 145-150 ezer emberről beszélünk. Ha ez önnek nem egy hatalmas nagy munka, amit elvégeztünk az elmúlt hat év során, akkor nem tudom, hogy egyáltalán tudunk-e érdemi vitában egymással bármilyen gondolatot is cserélni. Az, hogy az otthonteremtést önök megszüntették, majd felvitték a hitelek kamatát, ez hajszolta bele az embereket a devizahitelekbe. (Burány Sándor: A bankok meg a bank vitte fel, a Nemzeti Bank!) Ha ezt valaki nem ismeri el, akkor nagy baj van, ha azt valaki nem ismeri el, hogy az önök kormányzása alatt szinte mindent, ami pluszösszeg volt bárhol és emelés volt, azt mind hitelből finanszírozták. És ezért került ilyen helyzetbe az egész ország, mert így gondolkoztak, úgy gondolkoztak, hogy úgyse kell visszafizetni, majd a holnapután ezt megoldja. És ezt egy kicsit rásugározták az emberekre is, mindamellett ‑ még egyszer hangsúlyozom ‑, hogy megszüntették az otthonteremtést (Burány Sándor: Nem megszüntettük, korlátoztuk, még egyszer mondom, korlátoztuk!), belehajszolták a devizahitelekbe az embereket, és a rezsiket pedig hagyták, hogy elszabaduljanak.

Tehát ezek után én nem tudom, mi kell még ahhoz, hogy megértsék, hogy milyen döntések és lépések születtek az elmúlt évek során, hiszen a CSOK-ot, ami most nagyon sok embernek segít, közel százmilliárd forintért adjuk az embereknek, hiszen a Nemzeti Eszközkezelő több tíz milliárd forintért vásárolt fel lakásokat, aminek eredményeképpen több tízezren maradhattak abban a lakásban, otthonban, ahol addig is éltek. Én azt gondolom, hogy ezek mind eredmények, és ugyanúgy eredmény a devizahitelezés megszüntetése, az árfolyamgát és az előbb felsorolt dolgok is.

És az, hogy mi döntöttük be a forintot? (Burány Sándor: Tény!) Komolyan mondom, az ember esze megáll! 2010 előtt, amit önök műveltek, hitelt hitelre halmoztak, IMF-hez szaladtak segítségért, és egyébként pedig mindent, amit lehetett, megszüntettek, ami addig legalább úgy-ahogy lépés volt az önök részéről nyolc év kormányzásában. Tehát én azt gondolom, hogy tényleg kicsit ‑ ahogy Németh Szilárd mondta ‑, elvtársak, vissza az agarakkal!

Ami érdekes felvetés, Z. Kárpát Dánielé. Egyrészt, mondom, képviselő úr, nem szégyelljük magunkat, másrészt ne álmodozzanak. Szégyellnivalójuk adott esetben önöknek van, mert ha Vona Gábor pártelnöküknek tényleg az érpataki modell az otthonteremtési és otthonmentési minta, akkor én azt gondolom, sem én, sem a Fidesz-KDNP, sem pedig az emberek az önök gyakorlatából nem kérnek. Azt pedig ön is nagyon jól tudja, hogy azt a sok-sok lépést, amit megtettünk, és az előbb számokkal is és korábban is számokkal igazoltunk, azokat lépésenként lehetett bevezetni. Nagyon jól tudja ezt is, az más kérdés, hogy önök ezt nem akarják elismerni.

Ikotity Istvánnak pedig a felvetésére sajnos nem tudok mit mondani, mert egyrészt most se ül itt, akkor sem ült itt, amikor elmondtuk az érveinket. (Z. Kárpát Dániel: Ez nagyon gyenge!) Felsorolta egyébként azokat az észrevételeit, amit azóta már itt a vitában is elmondtunk, hogy 90 százalékra emeljük fel a 80 százalékos értékhatárt, ameddig le lehet menni az árverés esetén. Fogalma sincs, hogy miről van szó, LMP-től szokásos módon kezébe adták, valaki megírta tegnapelőtt vagy azelőtt a beszédét, berohant, felolvasta, elszaladt, ennyi. Ennyi egyébként az LMP-nek az egész otthonteremtéshez és általában az emberekhez való hozzáállása, igazából csak egy… (Z. Kárpát Dániel: Miért kell ilyeneket…? Azt hiszed, jól áll? ‑ Az elnök csenget.)

ELNÖK: Z. Kárpát Dániel Képviselő Úr! Sajnos nincs lehetőségem önnek most már szót adni, ezt be kell látnia. Úgyhogy megkérem Soltész Miklós képviselő urat, hogy folytassa.

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Staudt Gábor javaslatában sok minden igazság is volt, kár, hogy valóban nem maradt ideje, hogy folytassa, mert biztos volt olyan, amit érdemes lett volna meghallgatni. Annyit mondanék neki, hogy nem lehet minden egyes szituációra jogszabályt írni, lehetetlen. Tehát biztos, hogy az élet azokat a kérdéseket, amelyeket ő elmondott, egyrészt produkálja, de másik oldalról mind az adósoknak, mind pedig a hitelezőknek ezt valamilyen módon meg kell oldaniuk. Szinte lehetetlen mindenre igent vagy nemet mondani, vagy pedig egyértelműen irányt mutatni.

Köszönöm szépen mind Vejkey Imrének, mind természetesen Harrach Péternek, mind pedig Németh Szilárdnak és mindazoknak, akik segítettek ebben a jogszabályban. Lehet, hogy azt mondják, hogy gyors volt, igen, mert gyorsan kell segíteni, de ezeket a jogszabályokat hat év alatt folyamatosan kellett egyrészt behozni, javítani, és mindig is figyelni azt is, hogy mi az, amin javítani kell. És bármennyire is nevetségesnek tartja, mondjuk, az adósságmentésnek bármelyik területét a Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel, igenis, ha valahol megmentünk 80 családot, akkor az fontos, ha megmentünk több száz családot, az is fontos, és nekünk ugyanolyan fontos volt több tízezer, több százezer és még egyszer hangsúlyozom, másfél millió családnak a megmentése.

Köszönöm szépen mindenesetre a vitát. Köszönöm szépen, hogy előjöttek azok a javaslatok, amelyek segítik a bajba jutott családokat, és nagyon remélem, hogy mindez újabb tízezrek segítését fogja szolgálni. Minden jót kívánok mindenkinek! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 280 2017.03.06. 0:44  277-292

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, csak nagyon röviden. Köszönöm mindenkinek a vitában való részvételt, még ami az elmúlt ülésszakon történt. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a javaslatot, és örömmel mondhatom, hogy akkor a holnapi napon szavazhatunk a javaslatról, aminek eredményeképpen április 14-e, nagypéntek már munkaszüneti nap lehet. Ennek nyilván örül a kereszténység, hiszen a legnagyobb ünnepkör része nagypéntek, de biztos, hogy jó és minden szempontból szép ez az üzenet azoknak is, akik nem hívők.

Köszönöm szépen mindenkinek az együttműködését, segítségét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 288 2017.03.06. 2:22  277-292

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Szilágyi György képviselő úrnak csak annyit szeretnék mondani, hogy egyrészt köszönöm a kérdést, hogy valódi tartalommal megtölteni jó lenne nagypénteket vagy bármilyen más ünnepet. Nyilván más helyett, főleg, aki adott esetben nem hívő, nem tehetjük meg.

Fölmutatni értékeket, fölmutatni a kereszténység kétezer éves értékét, szerintem nagyon fontos, és nem véletlenül vezettük be egyébként a hittanórát vagy pedig az etikaórát, amit választani lehet, és a szülők és a gyerekek közel 50-55 százalékban választották mindezt, tehát szerintem ezek azok a lépések, amelyekkel közelebb mehetünk ahhoz a gondolkodáshoz, amiről azt gondolom, hogy egyébként mind­annyiunkat jellemezni fog. Én ezt mondtam az általános vitában, hogy ahogy az ember öregszik, ha szabad így mondani, egyre több olyan emberrel találkozom, akik mondjuk, vagy egy súlyos betegség következtében, vagy bármilyen más oknál fogva haláluk előtt vannak. És itt elárulok talán egy olyan élethelyzetet is, amikor egy volt szocialista képvi­selő ‑ név nélkül mondom ‑ nagyon súlyos beteg volt. Beszélgettem velem ‑ jó pár éve volt ez a történet ‑, és igenis köszönte azt, hogy kicsit a kereszténységről beszéltünk a nagyon súlyos élethelyzetében, a nagyon súlyos betegségében.

Tehát biztos vagyok benne, hogy ez a nevelés, ez a gondolkodás előbb-utóbb át tud menni az emberekbe. Ha ez teret és lehetőséget kap, át fog menni az emberekbe, és erre egy újabb lépés a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása, ami egyik oldalról, még egyszer hangsúlyozom, nagyszerű dolog a hívő és keresztény emberek számára, de kicsit az elcsöndesedés lehetőségét adja mindazok számára, akik nem hívők.

És még egyszer hangsúlyozom: feltámadás szenvedés nélkül nem volt, mondta ezt az NGTT-ülésen az egyik tag. Ez minden emberre vonatkozik, hívőre és nem hívőre egyaránt. Tehát biztos, hogy ennek az üzenete azokra is hatni fog, akik nem hívők, és ebben köszönöm szépen egyébként a vitában elhangzott összes gondolatot, javaslatot, és azt mondom, hogy most megtettünk egy hatalmas nagy lépést adott esetben abban is, hogy közösen szavazzuk meg mindezt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 14 2017.05.08. 5:19  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap, vasárnap ünnepeltük az édesanyákat. 1914 óta az Amerikai Egyesült Államokban, 1925 óta már Magyarországon is május egyik vasárnapja, nálunk az első, az ő tiszteletükre ünnep.

Az édesanyák küzdelmét, fáradozásait, adott esetben sok-sok fájdalmát nem mindig tudjuk átvállalni. Nem mindig tudja átvállalni sem a család, sem a közösség, sem az egész ország, az állam vezetésével. De sok tekintetben az ő fáradozásaikért, küzdelmükért kiállhat egy-egy kormány, egy-egy vezetés, segítheti, könnyítheti a támogatási rendszeren keresztül, avagy nehezítheti és el is lehetetlenítheti az életüket. Mint ahogy volt egyébként a balliberális kormányzás idején, az ő nőpolitikájuk, édesanya-politikájuk a rombolás volt, akár a Bokros-csomagra gondolunk, akár a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok családellenes intézkedéseire.

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormánya, és nemcsak a kormány, hanem politikájában mindenki, akár közvetett, akár közvetlen módon is az édesanyákat segítő lépések sorozatát hozta meg. Néhányat szeretnék csak fölsorolni részletezés nélkül: a „nők 40” nyugdíjazásának lehetősége, családi adókedvezmény, a gyed extra bevezetése, a felsőoktatási gyed bevezetése, az otthonteremtési kedvezmény visszaállítása, a bölcsődei fejlesztések, a munkahelyteremtés, így a nők foglalkoztatásának támogatása egyre inkább a társadalmi környezet pozitívvá válása.

Mindezek eredményeképpen azt kell mondanom, hogy miután ezek minden korosztályra kiterjedő lépések voltak, nőttek a születési számok, nagymértékben nőtt a házasságkötések száma az elmúlt évek során, a válások száma, hála istennek, nagy számban csökkent, és nagyon nagy mértékben, 25 százalékkal csökkent, 40 ezerről 30 ezerre az abortuszok száma.

Mindemellett a társadalomban sajnos léteznek olyan szervezetek, olyan gondolkodók, akik az anyák és a nők szerepét megkérdőjelezik, vagy teljesen más­hogy képzelik el. Nekik is szeretném jelezni, hogy az abortuszpártiak is abortusztúlélők. A gen­der­elmélet természetidegen terjesztői is férfi és nő kapcsolatából, egy édesanyától születtek. Azok is, akik ezt az áltudományt mint tananyagot támogatják, tanítják, diplomamunkát íratnak és fogadnak el belőle. Mint az történik egyébként például a CEU-n is, ahol olyan érdekes diplomamunkákra lelhet az ember, mint „Játék az identitással, azaz tanulmány a budapesti szado-mazo közösségről”, vagy egy másik „Létrejönni és létezni ‑ fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon”, vagy egy harmadik, „A queer elmélet és a Korán ‑ hogyan artikulálják a nem heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat?”.

LMBTQ, folytathatnánk, XYZ, ki tudja, milyen rövidítések és szavak mögött mi van ‑ az nem is érdekes. Agyament őrültség. De az biztos, hogy akik hét éve nem szavazták meg, az MSZP, az LMP, és hozzáteszem, a Jobbik sem a nők 40-es nyugdíjazását, mindezt eltörölnék. Mint ahogy annak idején a balliberálisok eltörölték az otthonteremtést, belehajszolták devizahitelekbe az embereket, most is ezt tennék. Eltörölték annak idején, és a jövőben is ezt tennék, a családi adókedvezményt. Milliárdokat vettek el annak idején a családoktól, most is ezt tennék. Eltörölnék a gyed extrát, ahogy Gurmai Zita is nyilatkozta. „Ha kormányra kerül az MSZP, megszüntetik a gyed extrát?” ‑ kérdésre Gurmai Zita szocialista képviselő válasza az volt: persze.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A 2018-as költségvetés a családokat erősíti, így az édesanyák nehézségeit, terheit csökkenti. A Kereszténydemokrata Néppárt a családtámogató intézkedéseket támogatja, a 2018-as költségvetést is ezért jó szívvel támogatja és segíti. Reméljük, nem jön el az a világ, amit sokan, vagy nem sokan, de néhányan szeretnének Magyarországon is, ebben a térségben is, hogy ne legyenek olyan rendezvények, mint szerte az országban tegnap, amikor a családokat köszöntötték, az édesanyákat köszöntötték sok-sok helyszínen, sok-sok tízezer ember jelenlétében. És remélem, lesznek olyan képek is, mint tegnap a győri lányok győzelme után, amikor a játékos édesanyák kicsi gyermekeikkel együtt ünnepelték azt a szép sikert is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 8 2017.05.16. 5:21  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Frans Timmermans, aki az Európai Bizottság első alelnöke, nem egy ötödrangú titkár, nem egy negyedrangú képviselő az Európai Unióban, hanem még egyszer hangsúlyozom, az Európai Bizottság első alelnöke, valóban antiszemita vádat fogalmazott meg Magyarországgal szemben és Magyarország miniszterelnökével szemben egy olyan mondattal kapcsolatban, amelyet érdemes utána elemezni: Soros György pénzügyi spekuláns.

Azt hiszem, ezt kevesen vitatják szerte a világban. Ezt összekötni az antiszemitizmussal, egyébként vád és bűn a zsidósággal szemben is. De hozzáteszem azt, hogy a tényeket érdemes megnézni, és megnézni azt, hogy mit tett Soros György mint pénzügyi spekuláns, és azt is érdemes megnézni, hogy a magyar kormány, a magyar emberek mit tettek a zsidó közösségekért, zsidó felekezetekért. Így az első rész, te­hát pénzügyi spekulánsként hogyan működött eddig Soros György? Mit jelent maga a szó? Nehéz gazdasági helyzetet, mások megszorultságát kihasználó nyerészkedő. Azt hiszem, egyértelmű a kifejezés.

1992: fekete szeptember vagy fekete szerda, a brit font összeomlása. Saját bevallása szerint is 1,1 milliárd forintot nyert ezen a spekuláción. ’97-ben a délkelet-ázsiai válságban is részes volt. Magyarországon a szoclib kormány alatt, 2008-ban az OTP ellen intézett támadást, és az OTP részvényei teljesen összezuhantak. És 2008-ban, amikor a világgazdasági válság a csúcsán volt, sorra dőltek össze a pénzügyi alapok, ő akkor is nyert.

De hát nézzük a másik oldalt, amit ön is említett, a migránsválság részét!

(9.20)

Először is azt hangoztatja most már egyre többször, és az EU egyes vezetőivel tárgyalva a következőt követeli: vegyen föl hitelt, illetve bocsásson ki az Európai Unió részvényeket azért, hogy minél több migránst fogadjon be, és minél több migránst telepítsen le Európa-szerte. Civilnek álcázott szervezetei generálják mindezt, generálják a népvándorlást. Láthatjuk ezt az olasz partoknál, illetve az észak-afrikai partoknál; láthattuk ezt Magyarországon, amikor ők maguk osztogatták azokat a brosúrákat, amelyek úgymond segítséget adtak a migránsoknak; és azt is látjuk, hogy különböző perekben milyen hasznot húznak, így például annak a két bangladesi migránsnak, akik valamilyen módon Magyarországra tévedtek ‑ mondjuk, azért azt is érdemes lenne nyomon követni, hogy ilyen távolságból hogy érkezik ide Magyarországra két ember, akiket azóta persze nem talál senki ‑, mégis Soros György egyik civilnek álcázott szervezete, a Helsinki Bizottság ebből is hasznot húz. S ha engedünk a támadásnak, akkor sok-sok milliárd forintot venne ki a magyar adófizetők pénzéből.

Tény, hogy a kormány a hitéleti beruházásokat 19 milliárd forinttal támogatta az elmúlt hat-hét év során. Zsinagógák, közösségi terek, illetve temetők újultak meg, így többek között Budapesten kívül Kaposvárott, Debrecenben, Győrben, Székesfehérváron, Szegeden, Szombathelyen, Pécsett, Vácott, Mádon, Keszthelyen, Kiskunhalason, valamint a határon túl is, így például Szabadkán és Beregszászon is. A holokauszt áldozatainak emléknapját ez a kormány vezette be. A holokauszttagadás Btk.-beli büntető tényállását ez a kormány vezette be. A zsidó felekezetek oktatási, szociális, egészségügyi intézményeit ugyanolyan mértékben támogatja a kormány, mint a másik 32 bevett felekezet hasonló intézményeit. Kulturális területen ha megnézzük az utóbbi évek filmterméseit: például a Sorstalanság című könyvből sikeres film készült, az Oscar-díjat kapott Saul fia című film is magyar támogatással, a kormány támogatásával készült el. A leégett zuglói zsinagóga felújítását azonnal segítettük. Amikor az UNESCO nemzetközi bizottsága azt mondta, hogy a zsidóságnak nincs köze a jeruzsálemi zsidó Templom-hegyhez, csak mi álltunk ki mellettük, csak mi emeltük fel a szavunkat.

Éppen ezért a kormány teljes egészében visszautasítja azokat a vádakat, amelyeket az alelnök úr tett. Szijjártó Péter és jómagam is lemondásra szólítottuk fel Timmermans urat. S azt is mindenképpen fontos tudatosítani, hogy amikor a baloldalon elfogynak az érvek, amikor a baloldalon csúsznak lefele politikailag, akkor előveszik az antiszemita-kártyát. Így tett néhány perccel ezelőtt Gőgös Zoltán is, egyből beszólt önnek, amikor elmondta a beszédét, egyből mondta a magáét. Azt hiszi, hogy ezzel eredményt ér el, de ez veszélyes, hazug és a célját nem éri el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: Idézd vissza, hogy mit mondtam! Azt mondtam, hogy Orbán volt Soros legnagyobb bűne.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 36 2017.05.18. 10:59  1-153

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP-nek ugyan nincsenek itt a képviselői, de muszáj reagálni egyrészt a tegnapi vezérszónoki hozzászólásukra, most pedig Hadházy Ákos képviselő úr hozzászólására.

Amikor tegnap a vezérszónokuk elmondta a hozzászólását, én úgy éreztem, hogy kimegyünk innen a parlamentből, és már nincs is élet ezen a Házon kívül ‑ olyan siralmasan mutatta be az ország helyzetét és a jövő évi költségvetést, annak ellenére, hogy folyamatosan növekszik a gazdaság, a bérek, a fejlesztések. Úgy mutatta be képviselő asszony, frakcióvezető asszony a magyarországi helyzetet, mintha itt már vége lenne mindennek, s ehhez ma csatlakozott Hadházy Ákos is. S nem tudok mást mondani, azt hazudta, hogy nem lesz további fejlesztés, illetve növekmény az egészségügy területén. 102 milliárd forinttal fog növekedni ‑ próbálom nekik mondani, de nincsenek itt, mert csak akkor vannak bent, amikor elmondják a gondolataikat, a hazugságaikat és minden más dolgot, majd azt követően itt hagyják az üléstermet, és vitatkozni nem akarnak.

(11.30)

102 milliárd forinttal fog nőni az egészségügy költségvetése 2018-ban. Ez népegészségügyi szűrésekre, kórházi beruházásokra, hangsúlyozom, budapesti beruházásokra is megy. Hatalmas nagy és pozitív változások történnek ennek keretében. Béremelések és eszközbeszerzések lesznek. Ha valaki azt mondja ezek után, hogy nem történik változás, és egyébként az elmúlt években nem történt hatalmas nagy változás a fejlesztések, béremelések kapcsán az egészségügyben, az egyszerűen nem ebben a világban él.

Az egy más kérdés, hogy az egészségügy területén mindenkinek, aki beteg, vagy beteg rokona, ismerőse van, van fájdalma. Azt is látja, hogy vannak nehézségek. Azt is látja, hogy vannak problémák, adott esetben bajok. De letagadni azt, hogy az elmúlt évek során és ebben az évben is mekkora fejlesztések voltak, akár a bér területén, akár az épületállományban és az eszközök beszerzésében, az egyszerűen nem igaz. Ugyanezt teszik a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Még egyszer hangsúlyozom, 102 milliárd forinttal emelkedik az egészségügyi költségvetés.

És egy kicsit a szocialistákhoz is szeretnék szólni. Ők azzal vádolják a költségvetést, hogy ez a gazdagoké, nem a szegényeket vagy rászorultakat, elesettek segíti. Szeretném kiemelni, hogy valóban, ez a munkából élők költségvetése. Az elmúlt évek során 700 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon, mint az önök kormányzása alatt, ha azt egyáltalán kormányzásnak lehet nevezni. Ehhez képest a 700 ezerrel több ember és sok-sok millió ember munkájának eredményeképpen hatalmas nagy és pozitív változásokat tudtunk elindítani és fogjuk továbbvinni a jövő évi költségvetésben a rászorultak és elesettek irányában is.

Ebből néhányat hadd soroljak fel, hiszen minden területet és minden embert érinti. Érinti a rászorultakat a minimálbér további emelése 8 százalékkal. Nem tudom, ezt miért akarják elvitatni, miért mondják azt, hogy ez semmi. Hiszen ez egy óriási lépés, főleg az ideivel együtt. Ráadásul, miután az idei még magasabb volt, az emelés alapja ilyen értelemben magasabb, tehát összességében két év alatt hatalmas nagy változás történik. De ha megnézzük, hogy a 2010-es számokhoz, az önök kormányzásához képest nagyon jelentős a változás a minimálbér és a garantált minimálbér esetében is.

Önök azt tették annak idején, hogy a gyermekes családokat meghúzták, elvették a két- és egygyermekes családoktól a családi adókedvezményt, a három- és többgyermekeseknél pedig lecsökkentették minimális összegre. Ez az, ami óriási nagy változást indított el a 2010-es kormányváltás óta, és ez folytatódik. Szeretném kiemelni, hogy jövőre is a kétgyermekes családok adókedvezménye tovább változik. Önök ezt nem akarják segíteni, nem akarják támogatni.

És itt mondom el, hogy nagyságrendileg az önök családtámogatási támogatási rendszerében 900 milliárdnál épphogy magasabb összeg volt, jövőre ez az összeg eléri az 1900 milliárd forintot, azaz több mint megkétszereződik. Ha erre azt mondják, hogy ez semmi, ha ez nem változás, akkor komolyan mondom, valahová vissza kéne íratni magukat matematikaórára alsó tagozatba.

De ugyanígy fontos kiemelni a családi otthonteremtési kedvezményt is. Jövőre már 226 milliárd forint áll rendelkezésre. Tudják, szocialisták, önök szüntették meg annak idején a családi kedvezményeket az otthonteremtésre, önök voltak azok, akik szétverték, és belehajszolták, belehergelték az embereket a deviza- és hitelfelvételbe, aminek következményeit sajnos még most is sokan nyögik. Még egyszer hangsúlyozom, otthonteremtésre 226 milliárd forintot fog jövőre már a kormány támogatásként adni.

Önök sokszor kétségbe vonják a bölcsődei ellátások mértékét. Szeretném fölolvasni a számokat: 2010-ben 11,1 milliárd volt a támogatás, 2017-ben már 16,5 milliárd és jövőre 37 milliárd forint. Óriási nagy a változás, óriási nagy az előrelépés, és ez támogatja a munkába visszamenő édesanyákat, de támogatja a rászorultabb, elesettebb családok gyermekellátásának lehetőségeit.

Ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetés. Az önök frakciótársa nemegyszer föláll, és világvége-hangulatban elmondja, hogy hány százezer ember éhezik ebben az országban, hány százezer gyermek éhezik ebben az országban. Csak szeretném önöknek jelezni, az önök kormányzása alatt, 2010-ig 32 milliárd forint volt ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre, az idén ez a szám már elérte a 74 milliárd forintot.

Jövőre tovább folytatódik ez a támogatási emelkedés, majdnem eléri a 80 milliárd forintot, összesen 79,3 milliárd forintból fogjuk támogatni az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést, amelyen belül egyébként ugyanilyen hatalmas nagy mértékben nőtt, az önök kormányzásához képest 2,5-szeresére nőtt a nyári, illetve a szünidei gyermekétkeztetés, hiszen önök alatt 2,4 milliárd forint volt ez az összeg, jövőre, 2018-ra 6,7 milliárd forintot fogunk fordítani erre. Nagyon kérem önöket, négyen itt vannak a frakciójukból, jelezzék ezt Bangóné képviselő asszonynak és a többieknek is, akik sorra belehazudják a médiába, hogy nem kapják meg a gyermekétkeztetésre az iskolák, óvodák és köznevelési intézmények általában a támogatást. Nem igaz! Az önök kormányzásához képest 2,5-szeresére emelkedett ez a támogatás.

Folytathatnám a sort az ingyenes tankönyvvel. Jövőre már több mint egymillió tanuló kap ingyenes tankönyvet, ez a tanulók 85 százaléka. Önöknél ehhez képest csak töredéke volt a támogatás.

Szeretnék még egy dolgot kiemelni, ami az önök, hogy mondjam, kedvenc területe, legalábbis egy ideig az volt, csak hát nem tudnak érveket fölhozni ott sem. Ez pedig a nyugdíjasok kérdése. Folytatni fogjuk a „Nők 40” programot, amit önök nem támogattak, pedig most már közel 200 ezer embert elért. 3 százalékkal emelkednek 2018-ban a nyugdíjak. Nyilván ez teljes mértékben nyomon követi a várható inflációt.

De hozzáteszem, és ezt fontos hangsúlyozni: 2010 óta, annak ellenére, hogy mi azt vállaltuk mindig, hogy reálértéken megtartjuk a nyugdíjakat, 10 százalékkal emelkedett reálértékben a nyugdíjak vásárlóértéke. Mi ez, ha nem több, mint amit önök tettek? Mi ez, ha nem több a nyugdíjasok irányában és a nyugdíjas emberek érdekében, akik abszolút megérdemlik ezt a támogatásemelkedést, ahhoz képest, amit önök csináltak? Hiszen akár a 13. havi nyugdíj elvételével, akár a rezsiárak elszabadulásával, akár bármilyen intézkedésükkel csak rontottak a nyugdíjasok életén.

Hozzáteszem Mesterházy képviselő úrnak, aki részese volt ennek a 2010 előtti időszaknak, hogy 2017-ben is és ugyanúgy 2018-ban is nyugdíjprémiumra számíthatnak a nyugdíjasok. (Mesterházy Attila: Ki hozta meg a törvényt? Ti hoztátok?) Ami annyit jelent, hogy az előbb említett 10 százalékos emelést, még egyszer elismétlem, csak az ért, hogy Mesterházy Attila még egyszer hallja, a nyugdíjasok idén is számolhatnak nyugdíjprémiummal, és ugyanúgy a 2018-as évben is számíthatnak novemberben nyugdíjprémiumra.

Mindezeket azért mondtam el, mert olyan vádak, olyan hangzatos szavak hangzanak el ellenzéki padsorokból, leginkább a szocialisták és az LMP részéről, ha valaki meghall a parlamenten kívül, úgy, hogy csak épp bekapcsolja a közvetítést, vagy valamilyen módon értesül arról, hogy itt költségvetési vita folyik a Parlament falai között, mintha itt világvége lenne; mintha mindenki jóval rosszabbul élne; mintha mindenki nemhogy előre léphetne, hanem pontosan visszafelé kellene lépnie; mintha a gazdaság nem emelkedne, amit egyébként nemcsak mi mondunk, hanem sorra ismerik el nemzetközi szervezetek is.

Legyenek szívesek egy kicsit reálisabban nézni az egész költségvetést. Legyenek szívesek elismerni azt a 6-7 éves eredményt, amit nemcsak ez a kormány, hanem a magyar emberek milliói értek el, és ne vitassák el azt a lehetőséget, azt a fantasztikus változást, ami történik, nyugodtan kimondhatjuk, az egészségügy, a köznevelés és általában az elesett emberek, illetve hozzáteszem, a családok érdekében. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 42 2017.05.18. 1:48  1-153

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Megismétlem még egyszer a számot: az önök családpolitikájának összege 2010-ben 900 milliárd forint volt, a jövő évben 1900 milliárd forint lesz. Nem tudom, mi ez, ha nem hatalmas nagy emelkedés. (Burány Sándor: Nem erről beszélek! Több a szegény is! Nem erről beszélek!)

Érdemes lenne megnézni a számokat, mert pontosan ez az óriási nagy különbség az önök és a mi politikánk között, hogy mi munkaalapúra emeltük a társadalmat. Ennek köszönhető a 700 ezerrel növekvő foglalkoztatás, ennek köszönhető az, hogy a valóban nagy szegénységben és nyomorban élő emberek, akiket egyébként önök segélyre kárhoztattak, nekik egy nagy része végre munkával szerzi a jövedelmét, és ennek köszönhetően 96 százalékuk részesül, és le tudja hívni a családi adókedvezményt. Tudja, miért? Mert a járulékkedvezményre is kiterjesztettük az elmúlt évek során, hogy az alacsonyabb jövedelműek is részesülhessenek ebben.

Nyugdíjprémium: teljesen igaza van, elindították. És mit csináltak egyébként a nyugdíjakkal? A nyugdíjak reálértéke az önök kormányzásának az utolsó éveiben csökkent. Ezt nem tudja letagadni (Mesterházy Attila: Válság volt!), és azt sem tudja letagadni, hogy 2010 óta 10 százalékkal növekedett a reálértéke a nyugdíjaknak.

A korrupcióról, én azt gondolom, hogy a Szocialista Párt ne nagyon beszélgessen, meg ne nagyon mondjon (Mesterházy Attila: Simicska Lajos, Mészáros Lőrinc.), mert Európa egyik legnagyobb korrupciós botránya önökhöz kapcsolódik (Mesterházy Attila: Ki a gyanúsított? ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.) a 4-es metróval kapcsolatban. Önök voltak akkor egyrészt kormányon, önök voltak a főváros élén akkor, tehát ön másokat ne vádoljon nagy korrupcióval.

Először nézzenek tükörbe! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 12 2017.05.19. 7:37  1-78

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Harangozó Tamás ugyan nincs itt a teremben, de van szocialista képviselő, ezért remélem, megkapja azt az üzenetet, amely válasz és kiegészítés egy kicsit Banai államtitkár úr gondolataihoz. Válasz arra, amikor is Harangozó Tamás képviselő úr kétségbe vonta, hogy szükség van arra, hogy a határ mentén a határ menti utak, kerítések, illetve őrtornyok és egyéb tárgyak építésére miért fordít annyit a kormány.

Arra már választ kapott képviselő úr, és remélem, megértette, hogy folytatódik mind a honvédségnél, mind pedig a belügyi állományban a béremelés, ami mindenképpen egy fontos lépése volt az elmúlt évek sorozatának és a jövő évnek is. Remélem, arra is választ kap, vagy legalábbis elismerik, hogy a rendőrség megítélése, a rendőrségi állomány megítélése milyen módon változott pozitív irányban 2010 óta, és ez folytatódik tovább. Talán a legismertebb a rendőrök tevékenysége, és leginkább elismerik országosan, hogy egyrészt keményen, határozottan és igazságosan lépnek fel, nem úgy, mint az önök idejében, amikor mondjuk, 2006-ban ráuszították a rendőrség állományát a békésen ünneplőkre október 23-án, szemeket kilőve és minden mást téve. Erről is érdemes beszélni. (Dr. Bárándy Gergely: Beszélj kicsit hosszabban róla! Nem unalmas! Hajrá! Hajrá!) Igen, erről is érdemes beszélni és mindenről.

Arról is érdemes beszélni, hogy a megítélés változása miért fontos, hiszen az ország és az Európai Unió egy olyan élethelyzetbe lépett, amelyet egyébként nagymértékben befolyásol a baloldali politika, az önök cimborája, jó barátja, Soros Györgyön keresztül, ami nem másra alapul, mint a migrációra. (Derültség a Jobbik és az LMP soraiból.) Ha a migrációra nem kellene, legalábbis nekünk, magyaroknak (Dr. Bárándy Gergely: A határozatot a Néppárt szavazta meg! Ez az egy apróság elkerüli a figyelmedet!), nem kellene a kerítésre és a kerítésépítésre, az ország védelmére annyit költeni, valóban tíz- és tízmilliárdokat, százmilliárdot, akkor sokkal jobb lenne, vagy még inkább tudnánk más eszközökre, még inkább tudnánk adott esetben a belügyi, honvédelmi állományra többet fordítani. De az önök segítője, gazdája elhatározta, hogy Európát valamilyen módon átformálja, átformálja a migráción keresztül, és ezt nem engedik megváltoztatni. (Dr. Bárándy Gergely: Nemcsak befolyásolja, hanem egész Európát Soros és Simicska irányítja!) Nem engedik, hogy egy ország vagy országcsoportok megvédjék saját magukat, ezzel egyébként betartva az európai uniós jogszabályokat, hogy megvédjék egész Európát, és ezért van szükség a kerítésre.

Ezért van szükség arra a határvédelemre, amiről azt hittük egyébként, hogy 1990-ben végleg lebontunk. Azt hittük, hogy erre már nem lesz szükség többet Európa egyetlen állama között sem, de sajnos az önök baloldali európai politikája olyan, amit egyébként nagyon szépen bizonyított a mostani brüsszeli szavazás, hozzáteszem, az LMP-s képvi­selők részéről is (Dr. Bárándy Gergely: A néppártiak szavaztak rá, államtitkár úr! Beszéljen már erről is pár szót! Nélkülük nem menne át! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.), éppen ezért a baloldali szocialista gondolkodás itt, Magyarországon is nyomon követhető, aminek következtében valóban sok-sok tízmilliárdot kell az adófizetők pénzéből (Dr. Bárándy Gergely: A saját pártcsaládjuk is elutasítja már önöket!) az ország védelmére fordítani.

De szükséges, és meg is fogjuk tenni, már csak azért is, mert nem fogjuk engedni Magyarországnak sem etnikai, sem vallási, semmilyen más szempontból a megváltoztatását, és a tömeges népvándorlásnak ellen fogunk állni. (Dr. Bárándy Gergely: Beszélj már erről is kicsit!)

Tisztelt Országgyűlés! Az egyetlen itt lévő szocialista képviselő úr bekiabálásából is nyomon követhető, hogy egyszerűen nem értik ennek a problémának a súlyát, nem érzik ennek a problémának a súlyát (Dr. Bárándy Gergely: Önök sem!), és nem véletlen az, hogy ők minden tekintetben ellene szavaznak, és nem támogatják az ország védelmét, az ország biztonságát. (Dr. Bárándy Gergely: Ne beszélj már hülyeségeket!)

Mindamellett pedig a családpolitikai kérdésekben valóban nagyon fontos az, amit a nyugdíjasok érdekében a jövő évben is a költségvetés megtesz, hiszen az a 3 százalékos nyugdíjemelés, amely az inflációt követi, reálértéken tartja az ideihez képest a nyugdíjakat, de ugyanúgy, ahogy 2017-ben, tehát ebben az évben is, ugyanúgy jövőre is novemberben lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére, amelynek eredményeképpen egyébként az elmúlt hat-hat és fél év során, itt megint csak a baloldali képviselők felé szólok, sikerült visszaadni azt a 13. havi nyugdíjat, amit önök elvettek 2008-2009-ben. (Dr. Bárándy Gergely: Hol van a 13. havi?) Ez egy fontos lépés, ami 10 százalékos reálérték-emelést jelentett az elmúlt évek során, és várhatóan ez a reálérték-növekedés folytatódni fog idén is, és folytatódni fog jövőre is.

Szeretnék még egy dolgot kiemelni mindenképpen a családpolitika, illetve az emberek irányába való támogatás és segítés érdekében, amit ‑ azt gondolom ‑ nem elég egyszer hangsúlyozni, hiszen leginkább az önök képviselő asszonya szokta hangsúlyozni, hogy mekkora nyomor, szegénység és éhezés van ebben az országban. Ha most ekkora mértékű, amit önök állítanak, akkor mi lehetett az önök idejében? Akkor kétszer, két és félszer nagyobb volt az éhezés?

(8.50)

Szeretném jelezni szocialista, baloldali képvi­selőknek, hogy hat-hat és fél év alatt két és félszeresére növekedett az ingyenes vagy a kedvezményes étkeztetés mértéke. Ez azért fontos, mert valóban vannak rászorult emberek az országban, valóban vannak elesett és szegény sorban élő gyermekek az országban, akiken segíteni kell. Éppen ezért folytatódik ezen a területen az a támogatási rendszer, amit 2010-ben elindítottunk, és most már még egyszer szeretném hangsúlyozni, megsokszoroztunk, két és félszeresére emelkedett a támogatás, jövőre így 79,3 milliárd forintos lesz a támogatása az ingyenes, illetve a kedvezményes étkeztetésnek.

Hozzáteszem, hogy kibővítettük ezt a támogatási rendszert, nemcsak az iskolai időszakra, hanem a szünidőre is és minden szünidőre, tehát a nyári, téli és a tavaszi szünetre is. Azt gondolom, hogy ezek a lépések mind-mind azt szolgálják, hogy rászorult családok is, de általában mindazok, akik több gyermeket nevelnek, ők is megkapják a segítséget.

Köszönöm szépen egyrészt a baloldali szocialista képviselőknek azt a lehetőséget, hogy ismét elmondhattuk, hogy akár a rendvédelmi, akár a honvédelmi dolgozók is mennyi mindent tesznek meg az ország érdekében, és köszönet illeti ezért az ő munkájukat, a mindennapi tevékenységüket, de mindenképpen fontos az, hogy a kormány és adott esetben az Országgyűlés többsége a költségvetésen keresztül is támogassa az ő tevékenységüket, ami persze igaz a családtámogatási rendszerre is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 52 2017.05.19. 6:02  1-78

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Azt mondta hozzászólása végén, hogy ne csak szóban, hanem tettekben is adjunk többet a családoknak. Akkor segítek egy kicsit, hogy a számok meglegyenek.

A rászorultak érdekében. A minimálbér emelése folytatódik a jövő évben is 8 százalékkal, a garantált bérminimum 12 százalékkal. A kétgyerekes családok családi adókedvezményének a növekedése a jövő évben is folytatódik. Önök nemhogy ezt támogatták annak idején, hanem el is vették az egy- és kétgyerekesektől. Mi kiterjesztettük a családi adókedvezményt egyébként járulékkedvezményre, így 94 százaléka a családoknak igénybe tudja venni, akik munkából élnek, és nem a sokszor megalázó segélyre vannak kényszerítve. De önöknek teljesen más a társadalomfilozófiájuk, ezt sosem fogjuk összeegyeztetni. (Bangóné Borbély Ildikó: Az biztos!)

Otthonteremtési támogatás. A jövő évben 16 milliárd forinttal fog emelkedni. Annyit jelent, hogy 226 milliárd forintra fog fölmenni az otthonteremtési támogatás, amit egyébként önök 2010 előtt teljes mértékben megszüntettek. Még egyszer hangsúlyozom, ahogy elmondtam korábban is, belehajszolták az embereket abba a devizahitel-konstruk­ció­ba, amivel csapdában maradtak, és hihetetlen sok családi tragédia fakadt ebből.

Bölcsődei ellátás. 2018-ban 37 milliárd forint lesz. Az önök kormányzása alatt ez 11,1 milliárd forint volt, tehát több mint háromszorosa az emelkedés.

Ha megnézzük a valóban legszegényebb, illetve a legnagyobb áldozatot vállaló több- és sokgyermekes családosok támogatását, az ingyenes és kedvezményes étkeztetés 74 milliárd forint idén, jövőre közel újabb 6 milliárd forinttal, pontosan 5,3 milliárd forinttal emelkedik, 79,3 milliárd forintra. Az önök kormányzásához képest ez két és félszeres támogatási emelkedés, bővülés. Mi ez, ha nem a rászorultak és az elesettek támogatása?

Végképp nem értem egyébként, hogy hogy meg milyen alapon mondja azt, hogy a szünidei étkeztetés nem megfelelő mértékű. Az önök támogatása 2,4 milliárd volt még 2010-ben. A jövő évben ez már 6,7 milliárd forint lesz. Itt is hatalmas nagy emelkedés történt, sőt nemcsak a nyári szünidőre korlátozódik, hanem az összes többi iskolai szünetre. Ha ez önnek nem elég, akkor folytatnám tovább a sort.

Ingyenes tankönyv támogatása. Több mint egymillió tanulót, a tanulók 85 százalékát éri el. Mi ez, ha nem a rászorultak és egyébként a családok támogatása?

Ugyanez igaz egyébként a nyugdíjasoknál is, hiszen, ezt megismétlem még egyszer, például önök, amikor sokszor számonkérik egyébként teljesen jogtalanul, hogy a fideszes, KDNP-s politika nem támogatja a hölgyeket, asszonyokat, akkor nézzenek a tükörbe, és nézzék meg azt, hogy megszavazták-e annak idején a nők 40-es nyugdíjazásának a lehetőségét, avagy nem. Nem szavazták meg.

(11.10)

Mi most már közel 200 ezer asszonynak ezt a lehetőséget biztosítjuk, és biztosítjuk azt is, hogy nem elveszünk egyhavi nyugdíjat, hanem hat-hét év alatt a reálérték emelkedésének eredményeképpen tulajdonképp visszaadtuk azt a nyugdíjcsökkentést, amit önök elvettek. Annak ellenére, hogy mi azt tudtuk megígérni, hogy a gazdaság helyzetének megfelelően reálértéken tartjuk a nyugdíjakat, hozzáteszem azt, nemcsak hogy emelkedett több mint 10 százalékkal most már az elmúlt hat vagy hat és fél évben a nyugdíjak reálértéke, hanem emellett idén is és a jövő évi költségvetésben is a lehetőség meglesz arra, hogy mindezt kiegészítsük egy nyugdíjprémiummal.

Tisztelt Képviselő Asszony! Megértem az önök frusztráltságát, megértem azt, hogy akár interpellációkban, azonnali kérdésekben, most a költségvetési vitában rajtunk számonkérnek egy olyan félreértelmezett családpolitikát, aminek a következménye az volt, hogy nőtt annak idején a válások száma, csökkent a házasságkötések száma, nagymértékben csökkent a gyerekvállalási kedv. Pont az ellenkezője zajlott le most, 2010 óta: nagymértékben nőtt a házasságkötések száma, nagymértékben csökkent a válások száma, emelkedett a gyermekvállalás száma, és ami külön öröm még, hogy nagymértékben csökkent az abortuszok száma. Igenis, ez egy olyan családpolitikának köszönhető, amelyik 900 milliárdról több mint megkétszerezte a családtámogatási rendszert 1900 milliárd forintra, aminek csak egy szelete, egy része az önök által állandóan szajkózott és mondott támogatási rendszer és igény, amit szeretnének elérni, amihez mindenképp támogatást szeretnének kapni. Higgyék el, hogy nem csak a családi pótlékon múlik egy-egy családnak a gyermekvállalási kedve, illetve a támogatásnak a része!

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Köszönöm szépen, hogy ennek ellenére mindezt elmondhattam, pontosan azért, mert ön mindig fel- és felveti, mi pedig azt tudjuk számokkal bizonyítani, hogy mekkora nagy változás történt az elmúlt évek során, és ezt a 2018-as költségvetés is tükrözni fogja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 14 2017.10.02. 4:59  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években, az elmúlt hónapokban és napokban is az ellenzék minden pártja, a szocialisták, a Jobbik, az LMP, Gyurcsányék kiálltak az illegális bevándorlás mellett, kiálltak a betelepítések mellett. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

 

 (13.40)

 

Az ellenzéki pártok brüsszeli gazdáikkal együtt, a most óbégató jobbikosokkal együtt tagadják, hogy létezne Soros-terv. (Dúró Dóra: Nem igaz!) Kérdések és tények hangoznak el a nemzeti konzultációban. Az embereknek tudniuk kell, hogy mit akar Soros György (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), mi a következménye. Szeretnénk tudni, mindezekről mi a véleményük. A Jobbikét tudjuk, tisztelt képviselő urak, jobbikos képviselő urak, önök nem szavazták meg az elmúlt évek során azokat a törvényeket, jogszabályokat, alkotmánymódosítást, aminek eredményeképpen megvédhettük az embereket. Köszönöm szépen, önök már elmondták a véleményüket. Azonban az emberek jogosan várják, hogy válaszolhassanak, és kinyilvánítsák véleményüket a következőkről.

Soros György rá akarja venni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsenek Európába, így Magyarországra is. Soros erről ezt mondta: „Az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. A másik kérdés az, hogy igaz-e az, hogy brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. Soros György erről azt mondta: „A mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. Soros György egyébként arra is figyelmet fordít, hogy Brüsszel kötelezően ossza szét a kvótát, a nyugat-európai országokban lévő bevándorlókat Magyarországra is eljuttassa. Erről a következőt mondta: „Ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani.”

A Soros-terv azt is kigondolta, miszerint 9 millió forint segélyt kell adni a bevándorlóknak két éven keresztül összességében. Soros erről így nyilatkozott: „Az EU-nak biztosítani kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, egészségügyi ellátást, oktatási költségeket.” Soros György azt is aggályosnak tartja, hogyha valamelyik ország illegálisan határt átlépővel szemben jogosan fellép, ugyanis azt mondja: „Aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.” És érdemes még egy dolgot kiemelni. Soros György és terve az európai országok nyelve és kultúrájának háttérbe szorítását célozza, hogy az illegális bevándorlók integrációja minél hamarabb megtörténhessen. Erre a következőt mondta: „A nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül.”

Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppártnak is a Fidesszel közösen megvan a válasza. Egyrészt megkérdezi az embereket, hogy mi a véleményük ezekről a kérdésekről, mi a véleményük Soros György tervéről. Másrészt pedig megvan a válaszunk, hogy hol kell segíteni. Ott, ahol a baj van; így a Közel-Keleten, mint ahogy a keresztény vezetők, keresztény papok, keresztény főpapok is kérik: helyben segítsünk. Iskolákat, templomokat hozunk rendbe, építünk, kórházakat újítunk fel, és építünk, víztisztító berendezéseket juttatunk el ezekbe az országokba, és a fiatalokat tanítjuk ezekből az országokból, akik bajba kerültek az elmúlt években. Az a döntés, amelyet Soros György támogat, évtizedekre, évszázadokra meghatározza egyes országok, ennek a térségnek az életét is. Visszafordíthatatlan!

A rossz gazdaságpolitikát, amit tettek elődeink, a szocialista-liberális kormány, helyre lehetett hozni, de ez visszafordíthatatlan. Itt nincs javítási lehetőség. Hány terrortámadásnak kell még megtörténnie, hogy az ellenzék észhez térjen? Hány terrortámadásnak kell megtörténnie ahhoz, hogy a cukisodó Jobbik, az MSZP és a többi liberális párt észhez térjen? (Szilágyi György közbeszól.) Választ erre önöktől nem várunk, mert már megkaptuk. Az emberektől bizonyára egyértelműen meg fogjuk kapni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 68 2017.10.16. 4:20  65-70

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt válaszolnék, szeretnék reflektálni Korózs Lajos minősíthetetlen, elfogadhatatlan trágárságára, amit előbbi interpellációs válaszában tett (Moraj az MSZP soraiból. - Mesterházy Attila: Ez melyik műfaj? - Dr. Szakács László: Válaszolni is fog?), és felszólítom a szocialista frakciót és Korózs Lajost, hogy kérjen bocsánatot mindazért, ami trágárságot mondott. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Közbeszólások az MSZP soraiból.) Bármennyire is a szocialisták azt mondják, hogy nem ide tartozik ez a kérdés, idetartozik, mert egyházügyi kérdésről van szó. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem mi mondjuk, hanem a házszabály!) Olyan minősíthetetlen szöveget mondott Korózs Lajos, amit én itt az elmúlt másfél évtizedben a Magyar Országgyűlésben senkitől se hallottam. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Aradszki András!)

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által feltett kérdésre néhány pontban összegyűjtve a megállapodás fő tartalmi elemeiről szeretnék beszámolni. Az egyik, talán legfontosabb: a református egyház által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények az állami önkormányzati intézményekkel azonos, a hosszú távon fenntartható működés feltételeihez szükséges működési forrást, illetve fejlesztési forrásokat, pályázati lehetőségeket is megkapják. A kormány jogszabályok, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotásánál természetes módon figyelembe veszi, hogy az egyház hitéleti, valamint közcélú tevékenysége érdekében adó- és más kedvezményben is részesüljön, illetve részesülhet.

Harmadik pontként kiemelném azt a kérését a református egyháznak, amely természetesen más egyházra is vonatkozni fog, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásával összefüggésben olyan törvényjavaslatot fogunk az Országgyűlés elé terjeszteni, amely biztosítani fogja, hogy az egyház a javára rendelkező magánszemélyek számát településenként, illetve a nyilatkozatot tevő hozzájárulása esetén a nevét és a lakcímét is megismerheti.

Fontos mindenképp a megállapodásban, hogy a kormány elismeri, hogy a kórházakban és az egészségügyi intézményekben végzett lelkészi szolgálat az Alaptörvényben biztosított testi és legalább ilyen fontos lelki egészséghez való jog érvényesülésének fontos része, ezért a kormány vállalja a lelkészi szolgálatot végzők számára a felsőfokú végzettségüknek megfelelő valamennyi állami juttatás biztosítását az intézményben dolgozó más egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan. Legalább ilyen fontos döntés az is, hogy a kormány az egyház által fenntartott gyerekházak, tanodák, roma szakkollégiumok működtetéséhez más egyházi támogatásoktól elkülönített, önálló és tartós, kiszámítható pénzügyi támogatást biztosít az egyenlő finanszírozás elve alapján.

Ugyanilyen fontos lépése a megállapodásnak, hogy a kormány elismeri az egyház történelmi kollégiumai által végzett feladatokat, különleges szerepüket, erre való tekintettel számukra speciális támogatást, működési, tudományos kutatást, fejlesztést biztosíthat.

Mindenképpen fontosak még a felsőoktatással kapcsolatos döntések, illetve a megállapodás részeként ott vannak. A kormány kezdeményezi a Károli Gáspár Református Egyetemnek - mint a református egyház hitéleti és világi képzését is nyújtó egyetemének - kiemelt egyetemként történő elismerését. Ami legalább ilyen fontos és idetartozik, hogy mind a Pápai Református Teológiai Akadémia, mind a Sárospataki Református Teológiai Akadémia kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál az alkalmazott tudományok egyetemeként történő elismerésnek a vizsgálatát, amiről később - ha ezt az Oktatási Hivatal támogatja - az Országgyűlésnek kell majd döntenie.

Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm az ön munkáját, köszönöm a református egyház munkatársainak a munkáját és természetesen mindazoknak a munkáját, akik ebben a széles körű, sok mindenkire (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kiterjedő megállapodásban a református egyház, a magyar keresztény hívők életét segítik. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 66 2017.11.27. 4:15  63-68

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Valóban, a nemzetegyesítés és a nemzetépítés sok lépése történt meg az elmúlt évek során, nyilván nagyon fontos a külhoni magyar iskolák, magyar egyházak, illetve a kultúra támogatása. De a nemzetegyesítés része a Határtalanul!-program elindítása és kiterjesztése is.

Nem volt ez mindig így, nem is gondolta mindig ezt minden kormány, hogy ilyen lépéseket kell tenni az elszakított területeken élő magyarság irányába. Gondoljunk csak vissza a 2004. december 5-i népszavazásra, amelynek sajnos szomorú évfordulója lesz hamarosan, amikor is Gyurcsány Ferenc irigységre alapozva még jobban szét akarta szakítani a nemzetrészeket. És sajnos most is vannak az Országgyűlésben olyan képviselők, akik ebben tevőlegesen is részt vettek. Ugyanúgy nem volt mindig így, amikor 2010-ben az ön által is említett, egyébként nagyon fontos döntést hoztunk, a kettős állampolgárságról szavaztunk. A jelenlegi ciklusban is vannak olyan képviselők, akik nemmel szavaztak: Gyurcsány Ferenc, valamint, mondjuk, Szanyi Tibor és Molnár Csaba, akik most az Európai Parlamentben nem a magyarság egyesítésével, hanem más idegenek behozatalával foglalkoznak az Európai Parlamentben, a Soros-terv végrehajtásával.

Tartózkodott egyébként annak idején Oláh Lajos, Szabó Timea, és azt kell mondani, hogy külön szégyen volt annak idején az akkor még magát radikálisnak mondó párt viselkedése is. Hiszen Vona Gábor, Gyöngyösi Márton és Z. Kárpát Dániel nem is vettek részt a szavazáson, mert úgy gondolták, nem fontos nekik mindaz, amit a nemzet gondol. Hallom, hogy kiabál máris Szávay István.

Szávay Istvánnak csak annyit szeretnék mondani, hogy az ön Facebook-oldalán a következő jelent meg a párt szolnoki elnökétől, Szotyori-Lázár Zoltántól. „Az erdélyi magyarság nagyobb része az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan megvehető egy marék üveggyönggyel. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt. Bármennyire is keserű kimondani ‑ mondta a jobbikos pártvezető ‑, nem érdemelték meg. Köreikben ugyanis még a magyarországinál is nagyobb mértékű az elhülyülésre hajlandóság.” Majd amikor az erdélyiek bocsánatkérésre szólították föl a jobbikos szolnoki pártelnököt, a következőt mondta: „Maguk odaát nem szent tehenek, akiket nem lehet kritizálni, hanem sajnos egy elbutulásra fokozottan hajlamos massza.” ‑ nyilat­kozta ezt a Jobbik egyik vezetője. (Balla György: Vona Gábor keresztfia.)

Azért volt fontos talán erről is kicsit beszélni, mert az a sok tízezer gyermek és fiatal, 7. osztályosok vagy pedig a cserediákprogramban a 9. osztályos gimnazisták, szakiskolások, akik valóban az elmúlt évek során közel 200 ezren jutottak el a határon túlra, a Felvidékre vagy a Vajdaságba, a Délvidékre, Partiumba vagy Kárpátaljára, hála istennek, már nem ezt a szemléletet vallják, mint amit a parlamenti ellenzék vall.

Ők, hála istennek, azt tapasztalják meg, hogy az ott élő magyarokért érdemes mindent megtenni, és megdöbbennek egyébként sokszor ők maguk is azon, hogy az 500, 600 vagy 1000 kilométeres távolság ellenére is magyar szót, magyar éneket hallanak, és azt hallják, amit tulajdonképpen itt, az anyaországban mindenkitől kellene hallaniuk.

Éppen ezért, tisztelt képviselő asszony, teljesen természetes az, hogy a magyar kormány, a Fidesz-KDNP parlamenti szövetség a jövőben is fenn fogja tartani a Határtalanul!-programot, hiszen ennek eredményeképpen több mint 200 ezren több mint 8,7 milliárd forintból tudtak eljutni azokra a területekre, amikről beszéltünk. Bízom benne, hogy azok a hangok, amelyek az ellenzék részéről hallatszanak, a gyerekeket, fiatalokat nem fogják megzavarni. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 104 2017.11.30. 11:20  101-124

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésnapján elfogadta Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvény mind preambulumában, a Nemzeti hitvallásban, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja.

Az Alaptörvény XXIX. cikke szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez; a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Az önök előtt lévő, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása és a törvényjavaslat az Alaptörvény XXIX. cikkében említett kötelezettségnek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat. Célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése.

Tisztelt Országgyűlés! Ezúton is szeretném megköszönni a nemzetiségi szószólók rendkívül aktív munkáját, hiszen 2014 óta végzik tevékenységüket, és azóta számos módosító javaslatuk, indítványuk mutatja elköteleződésüket nemzetiségi közösségük és közös hazánk iránt.

A kormány és a nemzetiségek ‑ nyugodtan állíthatom ‑ történelmünkben kimagasló mértékű összefogásának eredménye, hogy ma Magyarországon nagyon jó nemzetiséginek lenni. A legszembetűnőbben tapasztalhatjuk ezt a népesség számainak mutatóiból.

(17.30)

A 2011. évi népszámlálás adataiból látható, hogy az eltelt évek során növekedésnek indult a nemzetiségi identitásukat megvallók száma és lakosságon belüli aránya. Ezen adatok szerint az ország lakosságának 6,4 százaléka, összesen 644 524 személy tartozik, vagyis tartozott 2011-ben valamelyik nemzetiséghez. Miközben Magyarország lakosságának a létszáma 2001-11 között közel 2,7 százalékkal csökkent, a nemzetiséghez tartozók létszáma csaknem 40 százalékkal emelkedett. A megnövekedett létszám és az ebből következő igények támogatására a kormány megnövelte a nemzetiségi célú előirányzatok összegét ‑ közösen tervezve mindezt a nemzetiségi szószólókkal, illetve az országos elnökökkel és elnökségekkel ‑, így idén 8,7 milliárd forintot tesz ki a támogatás. A 2018. évi költségvetés a nemzetiségi célú támogatásokra már közel 10,4 milliárd forintot irányoz elő, mely az idei forrásokhoz képest mintegy 20 százalékos emelkedést jelent, de ha a 2010-es éveket nézzük, 2010-hez viszonyítjuk, az akkori költségvetéshez, ez háromszoros növekedést jelent.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezéseinek köszönhetően folyamatosan bővül az egyes közösségek kulturális autonómiáját megjelenítő intézményi kör ‑ milyen jó lenne, ha ez más országban is megtörténne! ‑, ezen belül nagyarányú a nemzetiségi köznevelési intézmények átvétele. A helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények száma a jelenlegi tanévre 82-re nőtt. Az ilyen nagyfokú aktivitás egyenes következménye a vonatkozó joganyag ‑ ahogy elnök úr is mondta ‑ időszakos áttekintése és változtatása. A szószólók most benyújtott módosító indítványai a nemzetiségi és a köznevelési törvények pontosítására, az időközben felmerült kiigazításokra tesznek javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószólók! A törvényjavaslat a nemzeti köznevelési törvénnyel való harmonizáció jegyében sort kerít a nemzetiségi intézmények fenntartói joga tartalmának kiterjesztésére oly módon, hogy az állami intézményfenntartókhoz hasonlóan vagyonkezelői jogot biztosít a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat részére a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonra, vagyonelemekre is. Az intézmények átadásának és átvételének gyakorlata nyomán ugyanez a jog a köznevelési intézmények mellett megilleti a nemzetiségi kulturális intézményeket is. A nemzetiségi kulturális intézmény fenntartói jogának átvétele esetén az átvevő nemzetiségi önkormányzatot szintén megilleti a feladat ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon-kezelői jog.

A második nagy lépés: a települési nemzetiségi önkormányzatok intézményfenntartóvá válásának gyakorisága miatt az országos testületekhez hasonlóan a jövőben olyan köznevelési intézmény fenntartói jogát is átvehetik, ahol már nemcsak minden gyermek, illetve tanuló vesz részt a nemzetiségi nevelésben vagy nevelés-oktatásban, hanem ehhez elegendő annak legalább 75 százaléka is, a kiegészítő nemzetiségi nevelés, oktatás megszervezésének lehetősége pedig meghatározott feltételek mellett kiterjesztésre kerül a területi vagy települési nemzetiségi önkormányzatokra is.

A harmadik nagy lépés: a nemzetiségi törvény deklarálja a nemzetiségi önkormányzati testületek és képviselők megválasztásának szabályait. Jelenleg települési szinten négy képviselőt lehet megválasztani, azonban a gyakorlat több esetben is azt igazolta, hogy a képviselők páros száma akadályozta néha vagy sokszor a testület döntéshozatali mechanizmusát, ennélfogva indokolttá vált a képviselők számának páratlan számra történő módosítása, megemelése.

A negyedik lépés: az Országgyűlésről szóló törvénnyel összhangban a módosítással egységesítésre kerülnének a nemzetiségek országgyűlési jelenlétének lehetséges formái, valamint az előterjesztő fontosnak tartja a nemzetiségi képviselő, a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalmának és együttműködési eljárásainak bevezetését a nemzetiségi törvénybe is.

A következő lépés: a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatai ellátásának erőteljesebb biztosítása érdekében megemelkedik a helyi önkormányzat székhelyén ingyenesen biztosítandó helyiség havi óraszáma a jelenlegi kétszeresére, 16 óráról 32 órára, valamint konkretizálódnak az adatszolgáltatási és a belső ellenőrzési feladatok.

Fontos a következő döntés, javaslat is. A módosítás kitér a tiszteletdíjak megemelkedésére is. A települési és területi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának lehetséges felső határát 100, illetve 50 százalékkal növeli abban az esetben, ha a testület köznevelési intézményt tart fenn. A megítélhető természetbeni juttatás mértékét a javaslat egységesen a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalapra emeli.

A következő fontos javaslat: az országos nemzetiségi önkormányzatok központi meghatározó szerepére tekintettel a feladatellátás biztosítása érdekében s összhangban a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak törvényi rögzítésével mindenképpen előrelépésnek mutatkozik, ha a felsorolt feladatok kötelezően ellátandó feladatokká lépnének elő. Ehhez a körhöz tartozik az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetőinek kinevezéséhez fűződő képesítési előírások meghatározása is, hiszen ők a nemzetiségi kérdésekben az országos szinten jelentőséggel bíró, gördülékeny feladatellátás és ügyvitel első számú szereplői.

Bár nem a most tárgyalt törvényjavaslathoz tartozik, hanem a következőhöz, de mégis jó hallani és jó ismételni akár többször is, hogy a nemzetiségi bérpótlék a törvényben meghatározott 10 százalékról 15 százalékra fog emelkedni.

Tisztelt Szószólók! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Elnök Úr! A Magyarországi nemzetiségek bizottságának indítványa az előzőekben kifejtettek szerint a hatályos szabályozást egyszerűsíti és pontosítja, erősíti és kiterjeszti a nemzetiségi jogok gyakorlásának eszközrendszerét a helyi és országos önkormányzati testületi működés során, valamint a nemzetiségi oktatási önigazgatás, illetve a nemzetiségi önkormányzat érdekérvényesítő képessége területén. A benyújtott törvénymódosító javaslattal éppen ezért a kormány egyetért, annak elfogadását támogatja, és ezt kéri az Országgyűlés minden egyes frakciójától. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen az előterjesztésüket. (Taps a kormánypártok és a szószólók soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 120 2017.11.30. 6:01  101-124

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszöntöm önt is, elnök úr. Nem gondoltam, hogy különösebb vitát kellene generálni ezzel a törvényjavaslattal, de néhány dologra azért mégis válaszolni fogok.

Teleki László képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy én azt látom, bármihez hozzászól akár a bizottságban, akár itt, mindig a farkasokat emlegeti. Aki állandóan farkasokkal riogatja a pásztorokat, annak előbb-utóbb nem hisznek. Nem kell mindig sem a Félixszel, sem a Flóriánnal ‑ mind a ketten Farkasok ‑ riogatni senkit, ők is teszik a dolgukat és a feladatuk megvan. Én azt gondolom, hogy a roma, a cigány emberekért nagyon sokat tesznek. Szeretném hangsúlyozni, hogy ha bajuk van velük, tegyék meg azo­kat a lépéseket, amelyek a munkájukat adott eset­ben fölülbírálnák, de nem tudják megtenni. Nagyon szépen kérem, hogy ne csinálják folyton ezt se a parlamentben, se a bizottságban, hogy egy képviselőt és egy szószólót folyamatosan pejoratívan emlegetnek.

Mindamellett azt is szeretném elmondani, amikor a cigányság, a romák támogatásáról beszélünk ‑ erről a bizottságban a miniszter úr is elég sokat elmondott önnek, sokszor beszámolt erről, sokszor nemcsak hangoztattuk, hanem tényekkel is alátámasztottuk ‑, túl azon, hogy 2010 óta a nemzetiségek támogatása háromszorosára nőtt, a felzárkózással kapcsolatos kérdésekben és feladatokban a romáknak, a cigány embereknek, a cigány családoknak a támogatása még efölötti arányban, tehát sokkal nagyobb arányban növekedett az elmúlt évek során. Én ezt fontosnak tartom, már csak azért is, mert ez az igazsághoz hozzátartozik, és nagyon kérem, hogy ne kérjenek rajtunk olyat számon, ami 2010 óta nem volt. Én értem Mesterházy képviselő úr fölvetését, hogy ők öt parlamenti pártot összehívták annak idején és konzultáltak erről, mi meg meghoztunk egy olyan jogszabályt, amelynek eredményeképpen 13 szószóló itt ül a parlamentben.

S hadd tegyek hozzá egy kritikát az ön hozzászólásához! (Mesterházy Attila: Ennél azért emelkedettebbnek kellene lenni ebben a helyzetben!) Ha a kétperces gombot benyomja, akkor tud válaszolni. Szeretném felolvasni önnek, hogy nem cigányság és 12 másik társaság van itt, hanem itt vannak a bolgárok, a görögök, a horvátok, a lengyelek, a németek, az örmények, a románok, a ruszinok, a szerbek, a szlovákok, a szlovénok és az ukránok képviselői a parlamentben. Ne úgy mondjuk, hogy másik vagy a többiek, hanem nevesítsük őket, mert ezzel is megtiszteljük őket. Egyébként pedig nemzetiségekről beszélünk többnyire, nem pedig nemzeti kisebbségekről. Most már a nyelvhasználatban is, az Alaptörvényben is ezt mondjuk.

Mindemellett azt is szeretném hozzátenni önöknek, hogy bizonyos szempontból sok mindenben jogos a kritika, elfogadunk sok mindent, de azért az Alaptörvényben, amit önök nem támogattak, a nemzetiségek jogait nagymértékben megerősítettük. Azt, hogy az elmúlt hét év során, tehát 2010 óta óvoda- és iskolafenntartásban a nemzetiségek lehetőségei milyen mértékben kibővültek, kár tagadni. Ma a 12 intézmény, óvoda és iskola helyett ma már 82-t tartanak fenn, tehát majdnem hétszeresére növekedett a fenntartható intézményeik száma, s hozzáteszem, ezzel a nemzetiségek megmaradási lehetősége is nagymértékben növekedett. Az, hogy sorra újulnak meg iskolák, óvodák, kulturális intézmények, ezen belül színházak vagy bármilyen más idetartozó intézmények, az valami olyan lehetőség az elmúlt hét év során, és hozzáteszem: leginkább kiemelkedően az utóbbi négy évben a nemzetiségek számára, amit kár vitatni, kár elvitatni. Sokkal inkább azt kell mondani, hogy ez a jogszabályváltozás is tovább erősíti ezt, és a nemzetiségek megmaradását is erősíti.

Ugyanígy az osztálykirándulások. Én nem akartam ilyenekkel előhozakodni, de az önök kormánya alatt szinte alig volt osztálykirándulási lehetőség a gyermekek számára az anyaországba. Most már sok ezer gyermek juthatott el, ezzel is bővült az anyanyelv ápolása, nemcsak a magyarországi kultúrának, hanem a saját kultúrájuknak is a megismerése, adott esetben a bolgár, a szlovák, a szlovén, a német vagy bármilyen más kultúra megismerésének a lehetőségét biztosítjuk ezzel. Mindezeket azért kár elvitatni, és nem is kellett volna itt felhoznom, de miután önök nemcsak a törvénymódosításról beszélnek, amit egyébként a Nemzetiségek bizottsága nagyon hosszan és sokáig tárgyalt, és tudomásom szerint az önök parlamenti képviselőcsoportját is megkeresve ígéretet is kaptak, hogy támogatást adnak a megszavazásához, de nagyon bízom benne, hogy fölül tudnak emelkedni azokon a politikai kérdéseken, amelyek ráadásul nem az önök politikáját bizonyítják, hanem sokkal inkább a miénket.

Gyüre Csabának pedig szeretném megköszönni, amit mondott. Nagyon jó azt hallani, hogy a kormány sok mindent megvalósított a Jobbik ötleteiből, a programjából, amit a nemzetiségekkel kapcsolatban mondtak. Ez valóban így van, köszönöm szépen, örülök neki, mert máskor azt hangoztatják, hogy soha nem hallgatjuk meg önöket. Ígérem, hogy a következő ciklusokban is így lesz, és a kormányunk minden alkalommal, ha jó javaslatot fognak tenni, be fogja építeni nemcsak ezekbe a törvényekbe, hanem más jogszabályokba is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a nemzetiségi szószólók soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 128 2017.11.30. 4:32  125-140

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Méltatlannak tartottam volna az előbb Mesterházy képviselő úrra reagálni. Én nem szégyellem, ha földművesnek titulált engem. Csak annyi, hogy ha nem lennének földművesek, ön már rég éhen halt volna.

(19.00)

Tisztelt Szószólók! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzetiségi önkormányzatoktól és nemzetiségi köznevelési intézményektől érkezett jelzések alapján megvizsgálta a nemzetiségióvó-képzés helyzetét, mint ahogy hallottuk az előterjesztőtől is. E vizsgálatokra alapozva a 2018. évi költségvetési törvény elfogadásakor kezdeményezték egy nemzetiségi óvodafejlesztési program forrásainak megteremtését, olyan feladatok ellátásához kívántak forrást teremteni, amelyek hozzájárulnak a nem­zetiségipedagógus-képzés hatékonyságának növeléséhez, vonzóbbá tételéhez annak érdekében, hogy minél több nemzetiségi fiatal válassza ezt a hivatást. További célként jelölték meg azt is, hogy mindent meg kell tenni a már pályán lévő nemzetiségi pedagógusok pályán tartása érdekében, ennek eszközét a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő nemzetiségi pedagógusoknak adható nemzetiségi pótlék emelésében látták.

A fenti célok egybeesnek a kormány oktatáspolitikai szándékaival. Általános cél a pedagógusszakma társadalmi megbecsülésének növelése, a pedagógusok felkészültségének javítása, és az, hogy minél többen válasszák a pedagógushivatást. E célok elérése érdekében számos intézkedés történt, amelyek közül kiemelkedik a pedagógusbérek fokozatos növekedése és a minősítési rendszer bevezetése. Ezen intézkedések érintik a nemzetiségi pedagógusokat is, összhangban állnak azokkal a célokkal, amelyeket a nemzetiségek is meg szeretnének valósítani.

Fontos körülmény, hogy a nemzetiségi­peda­gó­gus-képzés feltételeinek javítására a magyarországi nemzetiségi közösségek szószólóiból álló bizottság tett javaslatot. A nemzetiségi nevelés-oktatás kétségkívül a nemzetiségek jövőjét alapvetően meghatározó területek közé tartozik, ezért fontos, hogy figyeljünk arra, hogy a nemzetiségi közösségek milyen módon képzelik el a nevelés-oktatás alakításának jogszabályi és költségvetési kereteit. Jó, hogy a nemzetiségek választott képviselői, szószólói ennek az Országgyűlésben is hangot adhatnak; tegyük hozzá, hogy eredményesen, hiszen ahogy hallottuk most a szószóló úrtól is, a 2018. évi költségvetési törvény tartalmazza a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által javasolt program forrásait.

Ahhoz, hogy a nemzetiségi pótlék emelésére szolgáló forrást 2018. január 1-jétől fel lehessen használni, módosítani szükséges a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nemzetiségi pótlék mértékét. Ezt a jogszabály egységesen határozza meg valamennyi nemzetiségi pedagógus számára. Jelen módosítás a nemzetiségi pótlék 10 százalékról 15 százalékra történő emelésére tesz javaslatot valamennyi nemzetiségi pedagógus számára. Közel 3 ezer pedagógusról beszélünk, akik 50 ezer gyermeket, diákot nevelnek. Közülük 1044-en óvodapedagógusok, 1890-en pedig pedagógusként iskolákban végzik ezt a tevékenységüket, végzik hivatásukat.

A pótlék emelése és a nemzetiségióvoda-fej­lesztési program egyéb, a nemzetiségipedagógus-képzés minőségének javítását szolgáló elemei hozzájárulhatnak a nemzetiségipedagógus-szakma presztízsének növekedéséhez, hatást gyakorolhatnak arra is, hogy több nemzetiségi fiatal válassza a nemzeti­ségi­pedagógus-szakmát. A kormány éppen ezért egyet­ért a javaslattal, támogatjuk, és annak elfogadását kérjük másoktól is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 138 2017.11.30. 1:57  125-140

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Röviden szeretnék reagálni, részben Teleki Lászlóra. Én köszönöm szépen, hogy ilyen jogvédelmet is ellát, és a különböző szocialista fórumokon, ahol nyilván hatalmas nagy tömegek kérdezik azt, hogy mi van Farkas Flóriánnal, miért nem szólal meg, ön meg el fogja mondani azt is, hogy a háttérben pedig sok mindent tesz a cigány emberek és a roma emberek felemelkedéséért. Én köszönöm szépen mindezt önnek is és mindazoknak, akik hatalmas nagy tömegek előtt mindezt megteszik. Mindamellett nyilván más a célközönség.

Gúr Nándornak pedig csak annyit szeretnék jelezni, bár kritizálta a pedagógusbér-emelést az elmúlt évek során, mégis 175 ezer pedagógust érintett közel 50 százalékos emelés. És hozzáteszem, mindezt nem eladósodásból csináltuk, mindezt, akár a mostani emelést is, amit az Országgyűlés többsége elfogadott a 2018-as költségvetés tárgyalásakor, az tette lehetővé, hogy a gazdaság jól teljesít, jó gazdaságpolitika folyik az országban, és nem eladósodásból történik mindez. Szerintem ez nagyon fontos dolog, mert nyilván csak akkor tudjuk mind a pedagógusainkat itt tartani, mind pedig azt a lehetőséget megadni nekik, hogy bért emeljünk, hogyha e mögött ott van az anyagi fedezet. Azt gondolom, hogy mindezt megvalósítottuk, és köszönöm szépen egyébként az észrevételeit.

Köszönöm szépen a nemzetiségi szószólóknak azt a javaslatot is, amit most tárgyalhatunk. Köszönöm szépen, hogy elindíthatunk egy olyan gondolkodást, ami valóban a nyelv megőrzése, a nemzetiségben való megmaradás érdekében az óvodás gyermekekre, az őket nevelőkre és gondozóknak az életére is időt fordított, és nemcsak időt, hanem, ahogy látjuk, pénzt is fordított. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a nemzetiségi szószólók soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 290 2017.12.11. 2:24  287-290

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm azoknak a képviselőknek, akik támogatták ezt a határozati javaslatot. Annak idején már az első Orbán-kormány is támogatta a sportot, mert fontosnak tartotta a sport anyagi és más tekintetbeli megbecsülését. Nem véletlen, hogy a magyar sport napja, május 6-a már eddig is kiemelt jelentőséggel bírt a sport életében.

De képviselőtársaink előterjesztették a javaslatot, hogy a magyar sport napja mellé a magyar pa­ra­sport napja és a magyar diáksport napja is bekerüljön a naptárba, mintegy figyelmeztetve a magyar tár­sa­dalmat, és megbecsülve a parasportolókat, a diáksportolókat, edzőiket, valamint a hozzátartozókat, a szülőket is, akik sok-sok energiát fektetnek be ebbe a csodálatos tevékenységbe, a másik oldalról pedig sok-sok szép örömet, sikert hoznak az országnak.

Mindazonáltal azt kell mondanom, hogy nagyon szépen köszönöm ezt a módosító javaslatot, amelynek a legfontosabb része az, amit Tapolczai Gergely képviselő úr is említett, hogy a magyar sport napja, a magyar parasport napja és a magyar diáksport napja mellett még a magyar siketsport napja is bekerüljön a naptárba június 2-ával.

Csak egy rövid kitérőt tennék; nincsenek itt baloldali képviselőtársaink. 2009-ben sajnos egy nagyon rosszízű ajándékozás, illetve úgymond kitüntetés történt, ami nagyon nagy mértékben megsértette a siket sportolóinkat. Ez a mostani döntés talán egy bizonyos kárpótlást jelent számukra, valamennyire helyre téve azt a nagyon rossz baloldali gondolkodást, aminek következtében őket megalázták a díjazás során.

Még egyszer köszönöm Tapolczai Gergely előterjesztését, javaslatát, a Törvényalkotási bizottság döntését, és teljesen természetes, hogy a kormány ezt a módosítót és a módosító indítványokat támogatja.

Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 296 2017.12.11. 1:06  291-302

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Egyrészt köszönöm a Törvényalkotási bizottságnak a módosítást. Teljesen természetesen támogatjuk. Köszönöm szépen a nemzetiségek bizottságának az előterjesztést, ezzel a kiegészítéssel, nagyon bízom benne, hogy holnap az Országgyűlés valóban kétharmados többséggel elfogadja.

Én csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném azt elmondani, hogy a múlt héten a baloldali, főleg szocialista képviselők hiányolták egyrészt a cigány származású képviselőinket; jelzem, itt vannak. Szószóló urat; itt van. Csak egyedül a baloldali sorok üresek teljesen. Érdekes módon őket mégsem érdekli annyira ez a vita. (Z. Kárpát Dániel: Fordulj meg! Nincs itt Farkas Flórián.) A jobbikos képviselőket most nem említettem. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a munkáját.

Elnök úr, köszönöm szépen. A Jobbikra nincs miért reagálni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 306 2017.12.11. 2:06  303-308

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Teljesen természetes, hogy a kormány melléállt eddig is azoknak a törekvéseknek, amelyek a nemzetiségek megmaradását szolgálják. Köszönöm szépen egyébként a korábbi napirendi pontnál elnök úrnak, Fuzik János elnök úrnak azt az észrevételét is, illetve hozzáteszem, a Fidesz képviselőjének, Varga Józsefnek az észrevételét is, hogy igenis, megtettük azt a legnagyobb lehetőséget az elmúlt hét év alatt, miszerint megháromszoroztuk a nemzetiségek támogatását, és ez minden területre kiterjed. Most valóban nem hitelfelvételből, nem eladósodásból, hanem a gazdaság jó teljesítésének, a jó gazdaságpolitikának, és hozzáteszem, természetesen az emberek szorgalmának köszönhetően egy újabb lehetőség nyílott meg. Ez a lehetőség, ahogy alelnök úr, vagyis bizottsági elnök úr is elmondta, a nemzetiségi pótlék kiterjesztése, vagyis emelése 10 százalékról 15 százalékra, de mindenkire vonatkozóan, akik ezen a területen oktatnak és nevelnek.

Köszönöm szépen, hogy ennek a lehetőségnek melléállhattunk. Azt azért szeretném jelezni, hogy miután a jövő évi költségvetést az ellenzék nem szavazta meg, sem az itt nem jelen lévő szocialisták, sem az itt nem jelen lévő LMP, sem a néhány képviselővel jelen lévő Jobbik sem szavazta meg, holnap egy picit korrigálhatják ezt a tévedésüket és melléállhatnak ennek az emelésnek. Meglátjuk, hogy egyébként a nemzetiségeket vagy legalábbis egy részét szóban támogatják, egy másik részét pedig verbálisan is és szóban is támadják, ami persze teljesen elfogadhatatlan.

Nálunk 13 nemzetiség létezik, és mind a 13 nemzetiséget szeretnénk ezzel a támogatással is elérni és támogatni. Köszönöm szépen a bizottság előterjesztését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 20-22 2018.02.19. 5:23  17-22

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, a kereszténydemokraták is azt szolgálták, segítették az elmúlt években, amit könyörögve kértek közel-keleti egyházi vezetők, közel-keleti karitatív vezetők, azaz a helyben maradás segítségét, a helyben segítést, és mindannak, amit a háború elpusztított, a helyreállításában való segítséget. Ezzel a kéréssel egyébként a magyar emberek több mint 80 százaléka teljes mértékben egyetért, és tulajdonképpen ezzel a kéréssel, a Közel-Keleten szenvedő keresztény embereknek a kérésével megy szembe, a magyar emberek nagy többségének, több mint négyötödének a kérésével megy szembe az az ellenzék, amely teljesen más húrokat penget, amely egyértelmű, hogy egyrészt Soros György kottájából játszik, másrészt pedig a brüsszeli bürokraták parancsát akarja Magyarországon végrehajtani. Mindazt érdemes ezért megnézni, hogy mik azok a pontok, amelyekből néhányat kiemelnék, amiket támogattak. Támogatják azt, ami a Soros-tervben benne van, hogy évi egymillió ember jöjjön Európába, és ezt kötelezően osszák szét, tehát így Magyarországra is sok-sok tízezer, százezer ember érkezzen évtizedek alatt, állandó, kötelező jelleggel.

(13.50)

Támogatják azt is a jelenlegi ellenzék részéről, hogy két éven keresztül 15 ezer eurót fizessenek a bevándorlók után, azaz minden egyes migráns után 9 millió forintot. Támogatják azt is, hogy politikai támadást kell indítani azokkal az országokkal szemben, akik mindezt nem fogadják el. Így, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselő asszony, kimondható az, hogy mind szavakkal, mind pedig tettekkel a politika, a mostani ellenzék, legyen az parlamenti vagy parlamenten kívüli, nagyrészt támogatja a brüsszeli tervet, támogatják Soros György tervét.

De nézzük meg, érdemes azt is megnézni, hogy mindezt hogy támasztják alá az ő szavaik, hogy támasztja alá Karácsony Gergely, aki csődgondnoknak jelentkezett az MSZP-nél. A következőt mondta: „semmiképpen se kerüljön sor határ menti kerítés építésére”. Szél Bernadett Soros-aktivista a következőt mondta: „ha elkezdünk arról beszélni, hogy lezárjuk a határokat, azzal semmire nem fogunk menni”. (Dr. Gyüre Csaba: Nálatok ülnek Soros-aktivisták!  Moraj a Jobbik soraiból.) De Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök, aki már egyszer tönkretette az országot, ő is azt mondta: „teljesen értelmetlen hermetikusan lezárni a határt”.

Tisztelt jobbikos képviselők, akik most kiabálnak (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Igen?), önök, akik sokáig a keresztény értékek mellett álltak ki állítólag, az önök pártelnöke, illetve miniszterelnök-jelöltje is nemcsak hogy azt mondta, hogy a kerítés helyett nekünk sokkal olcsóbb és hatékonyabb megoldásunk van, hanem tettekkel is az iszlámot támogatta, hiszen egy olyan terrorszervezethez látogatott el, ünnepeltette ott magát, a Szürke Farkasokhoz, amely terrorszervezet (Sneider Tamás: Félmillió így kapásból!) annak idején Ali Agcával együtt a II. János Pál elleni merényletet hajtotta végre. (Moraj a Jobbik soraiból.  Közbeszólások a Jobbik soraiból: Ki fizeti a félmilliót?) Önökről ennyit érdemes csak beszélni. (Moraj a Jobbik soraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom, hogy mindazok, akik ezt a tervet támogatják, egyértelmű, hogy Soros Györgyöt támogatják, a bevándorlást támogatják, a migrációt támogatják 80 százaléknyi magyar emberrel szemben. (Moraj a Jobbik soraiból.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Először is személy szerint önnek szeretném megköszönni azt a 12 éves küzdelmet, amelyben állta az ellenzéknek sokszor gyűlölettel teli vádaskodó hangnemét, állta azt a küzdelmet, amellyel felvette nemcsak ebben a témában, hanem sok más témában is a küzdelmet, a harcot az elmúlt közel másfél évtizedben. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Mindemellett pedig szeretném megköszönni mindazoknak a kormánypárti képviselőknek, akik ezzel a gonosz tervvel szemben állnak. Szeretném megköszönni annak a 80 százaléknyi magyar embernek a támogatását, segítését, akik felismerték mindazt, hogy nem lehet máshogy küzdeni Soros Györgyékkel szemben, Brüsszellel szemben, mintsem akár a migráció ellen küzdünk, akár pedig azokat a terveket, amelyeket végre akarnak hajtani, akár a jogszabályokkal, akár pedig kerítéssel megvédjük. (Sic!) Mindezt ellentétesen pedig a másik oldal, az ellenzék pont a fordítottját teszi, hiszen láthattuk, hogy nem szavazták meg az alkotmánymódosítást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), nem segítették az elmúlt hónapokban (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Alaptörvény!), években a népszavazást. Mindezt látjuk, hogy folytatásként is ezt akarják a választási kampányban, és ha kormányra kerülnek…

ELNÖK: Államtitkár úr, lejárt az idő!

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: …akkor pedig, jól tudjuk, hogy lebontják a kerítést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 4 2018.02.20. 4:40  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Amikor önök elindították a mozgalmukat, konzervatív, nemzeti pártként határozták meg magukat. Ennek persze voltak mindenféle vadhajtásai, a lényeg mégiscsak az volt, hogy nemzeti pártként határozták meg magukat. Aztán történt valami, és megkezdődött a Jobbikban egy folyamat, amit ha egy kifejezéssel kellene leírnunk, azt mondanánk, hogy a nagy lélekkiárusítás folyamata. Vona Gábor, az ön vezetésével a Jobbik módszeresen, hol kicsi, hol nagy adagokban eladta a párt lelkét. (Vona Gábor: Fejből is megy?  Gyöngyösi Márton: Nagyon sápadt vagy!) Ennek mérföldköveire jól emlékszünk. Ebben a ciklusban megtámadták a földosztást, miközben korábban követelték. (Gőgös Zoltán: Földosztás!) Arra is volt bátorságuk, hogy üveggyönggyel megvehető indiánokhoz hasonlítsák a határon túli magyarokat  gyurcsányi mélységek. Ma már összefognának az LMP-vel is, miközben korábban az SZDSZ utódpártjaként hivatkoztak rájuk. Még írásban is kizárták akkor a szövetséget.

Az egész lélekkiárusítási folyamat a bevándorlás ügyében a leglátványosabb. Kezdődik a dolog ott, hogy ön leokézta a betelepítést. Hallom, ebben az ügyben beperelt minket, ezért itt, a Ház előtt is felidézem, mit mondott a korábban egyébként megszüntetésre javasolt RTL Klubban. Azt mondta a kvótára vonatozóan, hogy amíg ez, mondjuk, pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni. Nem csak kóbor elszólásról volt szó, ennek megfelelően is cselekedtek. Végig fúrták a kvótanépszavazást, majd nem szavazták meg a kvótaellenes alkotmánymódosítást. (Ander Balázs: Alaptörvény!) A Jobbik számára ez volt az a pont, ahonnan már nincs visszatérés, de nem is akartak visszatérni. Támadták a határzárat is.

Ön azt mondta, hogy a kerítés egy hatalmas bukás, és alkalmatlan az ország megvédésére  Gyurcsány Ferenc is mondhatta volna. Sok magyar ember sokáig csak a fejét vakarta, vajon miért csinálja ezt a Jobbik, de nem nagyon talált rá magyarázatot; egészen addig, amíg nyilvánosságra nem került egy döbbenetes felvétel: az isztambuli beszéd. Ezen kibomlott Vona Gábor világnézete teljes pompájában. Nem kevesebbet állított, mint hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye. Nem kevesebbet állított, mint hogy Attila unokái senkitől nem félnek, csakis Allahtól. (Vona Gábor: Jézus Mária!)

(8.10)

Olyanokkal ünnepeltette magát, akik a II. János Pál elleni merényletben részt vettek. (Vona Gábor: Isten nevét hiába szádra ne vedd! Tudod, melyik parancs!) Nem kevesebbet állít, mint hogy nagyon reméli, hogy Magyarország minél előbb kilép az EU-ból, és valódi testvéreivel fog össze. Halkan merem csak megkérdezni, hogy ön szerint kik a magyarok igazi testvérei, kik a kereszténység védelmezői. (Dúró Dóra: Nem te kérdezed! Te válaszolsz!) Tényleg nehezen lehet szavakat találni erre. (Révész Máriusz közbeszól.) Itt vagyunk a migrációs válság közepén, amely mindent meghatároz, ami fontos az életben; a gazdaságot, a kultúránkat, a családok életét, a biztonságunkat, egész országunk jövőjét. És kiderül, hogy Vona Gábornak ebben a helyzetben semmit nem jelentenek azok az értékek, amelyekre építeni tudunk. Önnek semmit nem jelentenek Európa keresztény értékei. És itt nem a napi vallásgyakorlásról van csak szó, hanem azokról a kötelékekről, amelyek kimondatlanul is összekötnének minket. Ha a Jobbik szavazóinak fehér krétával fel kellene írniuk a táblára, hogy hogyan élik meg ezt az egészet, valószínűleg sokan írnák azt, hogy csalódás, csupa nagybetűvel. (Gyöngyösi Márton: Ez drámai!) Aligha adtak felhatalmazást a nagy lélekkiárusításra. Az biztos is, hogy a gárdamellény-cirmos cica-turbán háromszögben elég könnyű elveszni. (Derültség a Jobbik soraiban.) Nekik is, minden magyar embernek üzenjük: van olyan erő Magyarországon, amelynek továbbra is Magyarország az első, és a nemzeti érdek az első (Gyöngyösi Márton: Egy perc propaganda még van!), ez pedig a Fidesz-KDNP-szövetség.

Tisztelt Elnök Úr! Önök jó pár éve felavattak egy emlékművet az ’56-os hős, Pongrátz Gergely tiszteletére. Az szerepel rajta, hogy „Mindent a hazámért tettem”. Ezek időtálló szavak. Nyugodtan tegyék fel maguknak a kérdést: mindent megtettek a hazájukért? (Kepli Lajos: Ezt te mondod? Atyaúristen!) Azt azért elmondhatom, a választók már tudják a választ, és április 8-án el is mondják majd. Köszönöm szépen a hozzászólását. (Taps a kormánypártok soraiban.  Még van húsz másodperc, hogy Tiborczról beszéljen!  Révész Máriusz: Dóra, fájt?  Dúró Dóra: Hazugság volt!  Révész Máriusz: Mindig az! Ilyenek vagytok!  Kepli Lajos közbeszól.  Folyamatos közbeszólások.  Az elnök csenget.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 12 2018.02.20. 2:46  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! A világítás-korszerűsítési beruházásokról, amit felvetett, az igazat megvallva el kell mondani, elég furcsa, hogy éppen ön hozza fel ezt a témát, mégpedig azért, mert nem én, nem mi, hanem ön döntött úgy annak idején, hogy a beruházást támogatja. Ön évekig volt önkormányzati képviselő Szekszárdon, és a közgyűlésben megszavazta az energiahatékonysági pályázat benyújtását. (Dr. Hadházy Ákos: Én ugyan nem szavaztam meg!) S ha ezt azzal magyarázná, hogy akkor éppen a Fidesz tagja volt, akkor emlékeztetem, hogy az LMP is megszavazta ezt a kezdeményezést, és az MSZP is. Miért szavazták meg, ha nem értettek vele egyet? Az, hogy most felhozzák ezt a kérdést, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Brüsszellel összefogva a kampányt akarják erősíteni a saját szempontjukból, Brüsszel beavatkozási szándékát akarják önök felhangosítani. Egyébként, ha részleteket is meg akar tudni ebben az ügyben, akkor mindenképp keresse fel azt az oligarchát, akivel, mint kiderült, rendszeresen egyeztet, s nemcsak ön, hanem azok is, akikkel már egyre inkább jóban vannak, a Jobbikkal is. A tárgyalt időszakban ugyanis az ő cége volt a főtulajdonos. Ha az egészhez hozzáveszem, hogy egy tévéműsorban ön korábban úgy fogalmazott, hogy sokakkal ellentétben becsüli Simicskát, akkor azt kell mondanom, hogy amit ön csinál, az nem más, mint hogy az oligarchát védi. Őszintébb lenne, ha nyílt lapokkal játszana, és beismerné, hogy üzleti érdekeket képvisel. A demokráciakérdésben pedig, amit felvetett, öntől a legkevésbé fogunk tanácsot kérni.

(8.30)

Tisztelt Képviselő Úr! Ha önön múlott volna, akkor a magyarok nem mondhatták volna el a véleményüket bevándorlási ügyekben. Ha önön múlott volna, semmibe vették volna 2,3 millió ember akaratát és kívánságát. Ha önön múlna, illetve a pártján múlna, akkor a magyar kormány küzdelmét most nem segítené a magyarok többségi akarata. És lehet ezen mosolyogni, lehet ezen nevetni, tisztelt képviselő úr, illetve jobbikos barátaik, de azt azért mindenki tudja, hogy az LMP nemcsak, hogy nem támogatta a konzultációkat, de megszavazták a brüsszeli kvóta-állásfoglalást.

Brüsszeli képviselőjük nyíltan kimondta, hogy nem lát más megoldást, pártjának társelnöke, Szél Bernadett pedig egyértelműen egy Soros-szervezet tagja volt. Önök egyértelműen a bevándorlást támogatják, azt segítik, és minden más üggyel, amit most hoznak elő és eddig nem tudtak megoldani, ezt akarják lerombolni, a magyar embereket akarják megtámadni egyértelműen kampányfogásként. Ez sikertelen lesz.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 18-20 2018.02.20. 6:06  13-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Beszéde és hozzászólása közben az volt a legszomorúbb, hogy az ellenzék, élén a Jobbikkal, Vona Gáborral és párttársaival, de Hadházy Ákos LMP-s képviselővel is jót szórakoztak. (Gyöngyösi Márton közbeszól.) Miközben ön azokat az értékeket sorolta fel, amelyek fontosak a magyar embereknek, amelyek nagyon fontosak minden egyes ember mindennapi életében és minden egyes szempontból a jövő érdekében is fontos. (Gyöngyösi Márton: Beszélgess már egy kicsit az emberekkel!)Elég elkeserítő, hogy ennyit tud az ellenzék, amely elvileg, álmukban hatalomra, kormányzásra tör. Mindamellett pedig biztosan nagyon fontos az a szolidaritás, amit Magyarország is megtett az elmúlt években. A szolidaritás a valóban bajba jutottakat, a valóban helyben segítést és a valóban helyben maradást kell szolgálja. Egyre több visszajelzést kapunk egyébként a Közel-Keletről, Afrikából, Észak-Amerikából és Európából is azoktól a józan politikai szervezetektől, amelyek nem szórakoznak mások baján, nem be akarják hívni az illegális tömegeket, hanem sokkal inkább segíteni akarnak rajtuk, és így mindenki támogatja és segíti azt a sok-sok törekvést, amit akár az oktatás, kórházépítés, kórházfelszerelés beszerzése, templomok és iskolák felújítás érdekében a magyar emberek, a magyar kormány tesz.

Mindamellett pedig szolidárisak vagyunk azokkal a nyugat-európai emberekkel is, akiknek elegük van abból a politikából, amit rájuk erőltetnek akár egyes kormányok, akár Brüsszelből, akár Soros György szervezetei, miszerint országukat bevándorlóországgá akarják süllyeszteni. És így vélekednek egyébként a magyarok is. A magyarok nagyon nagy többsége, több mint 80 százaléka nem akar bevándorlóországban élni, nem akar illegális migrációt, nem akarja mindazt, amit akár Brüsszel, akár Soros György vagy az ő magyarországi csatlósai, akik éppen most eltávoznak a parlamentből. (Több jobbikos képviselő távozik.), akik meg akarják határozni az életüket.

Mindemellett pedig a nagy többség azt is tudja, hogy mindaz, amit a politikai ellenzék tenne, élén az LMP-vel, Jobbikkal, MSZP-vel, Gyurcsány Ferenccel, az egy visszafordíthatatlan folyamat. Olyan folyamat, ami gyerekeinknek, unokáinknak teljes mértékben megváltoztatná ezt az országot, teljes mértékben megváltoztatná azt a térséget, amelyben élünk. És sajnos az ellenzék és azok vezetői, miniszterelnök-jelöltjei a nagy többséggel szemben teljesen mást gondolnak. Karácsony Gergely csődgondokként az MSZP élén lebontatná a kerítést, támogatja a betelepítést.

(8.40)

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje Soros-aktivista volt, szintén támogatja a kerítés lebontását, és támogatná mindazt, amit szeretne. (Dr. Hadházy Ákos Soltész Miklós mögé lép, és az államtitkári válasz teljes ideje alatt egy „Ő is hazudik” feliratú táblát tart a kezében.  Derültség a Jobbik soraiban.) Itt mögöttem bohóckodik Hadházy képviselő úr. (Dr. Vas Imre: Megtanulhatta volna a ciklus alatt, hogy ilyet nem lehet!) Gyurcsány Ferenccel együtt, a bukott miniszterelnökkel… (Zaj.  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Hadházy képviselő úr, fejezze be, legyen olyan kedves! Hadházy képviselő úr, fejezze be! (Dr. Apáti István: Eléggé elszántnak tűnik!) Köszönjük szépen. (Zaj.) Képviselő úr, még egyszer felszólítom, hogy fejezze be! (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Mi megvárjuk!  Dr. Hadházy Ákos: Én is! Kitartó vagyok!  Dr. Apáti István: Tűzparancs nem volt!) Folytassa, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Ahogy Hadházy úr saját magáról elárulja, hogy ő is hazudik, ugyanabba a társaságba tartozik bele, mint Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök, aki egyszer már tönkretette az országot, most másodszor is ezt tenné. Végre helyreállítottuk, amit ön is elmondott és felsorolt, nagyon sok értéket és nagyon sok dolgot megtett az elmúlt évek során a magyar kormány a magyar emberek érdekében. Nyolc év alatt hatalmas nagy változás indult el. Ezt szeretnék tönkretenni, mindamellett pedig a kereszténység ellen is kirohanásokat indított.Mint ahogy Vona Gábor is, hiába vonult most ki a parlamentből, az iszlám érdekében olyan kijelentéseket tett, amelyek egyértelműen azt jelentik (Dr. Apáti István: Nézd már meg, hogy a te főnököd mit mondott, hogy az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti!), hogy ők az illegális bevándorlást támogatnák. Vona Gábor olyan helyen lépett fel, olyan helyen ünnepeltette magát, akik a Szürke Farkasok nevű terrorszervezet (Dr. Apáti István: Miért van még szabadlábon? Mit csinál a TEK?) csoportjához tartoznak (Gyöngyösi Márton: Ne pörögd túl!), akik egyébként Ali Agcának az emberei voltak, és ez a társaság indította el Szent II. János Pál pápa ellen is a merényletet. Vona Gábor és a Jobbik (Dr. Apáti István: Hároméves volt! Hülyeséget beszélsz!) ilyen emberekkel barátkozik, ezeket az embereket akarja behozni az országba.

Mindamellett pedig el kell mondani, hogy ők voltak azok, az az ellenzék Hadházy Ákossal és sokak együttes munkájával, akik nem támogatták az ország 80 százalékának azt az akaratát, hogy népszavazáson keresztül megvédjük az országot. Nem támogatták az ország megvédése érdekében az alkotmánymódosítást. (Dr. Apáti István: Hétszer is!) Támogatják azonban Soros György terveit, támogatják az ország megszállását, közösen bontanák le a kerítést, közösen tennék védtelenné ezt az országot, azaz az országot bevándorlóországgá akarják silányítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt kitartó és csodálatos Hadházy képviselő úr, önnek is sok-sok sikert kívánok a választásokra való felkészülésben. Bízom benne, hogy azok az igazságai, amelyeket ön elmondott az elmúlt években, azok az igazságok, amelyeket ön próbált közvetíteni a magyar emberek felé, mind-mind nyilvánosságra fognak kerülni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.  Gyöngyösi Márton: Meddig kell még hallgatnunk, elnök úr?), és kiderül, hogy hatalmas nagy hazugság, amit ön csinál, mint ahogy ezen a cetlin is be tudja mutatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 44 2018.02.20. 6:21  25-90

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi nap szomorúnak tűnt, hogy esetleg nem is tárgyalhatjuk ezt a javaslatot, hiszen sem a Jobbik, sem az MSZP, sem az LMP, sem a független képviselők nem támogatták a házszabálytól való eltérés lehetőségét. Ha nincs az a lehetőség, hogy kivételes eljárás keretében tárgyaljuk ma ezt a javaslatot, akkor Lengyelország mellett nem tudnánk most kiállni egy határozati javaslattal. Azt kell mondanom, jól látható az a koalíció, ami sok minden másban is most már egyre inkább erősödik a Jobbik, Gyurcsány Ferencék, az LMP és az MSZP részéről.És ha már Gyöngyösi Márton vágja az arcokat és nem tetszik neki ez a néhány mondat, akkor visszautalok a beszédére. Amit mondott, az kifogás volt, nyafogás és gyávaság. Egy dolog a lényeg az egészben, amit ön mondott, képviselő úr, és amit a Jobbik képvisel: Lengyelország mellett önök nem akarnak kiállni. Nem akarnak kiállni a keresztény értékek mellett. Nem akarnak kiállni azzal a támadással szemben, amit elindítottak Lengyelországgal szemben, amit egyértelműen nemcsak a lengyel kormány, hanem az egész lengyel nemzet, az egész lengyel nép ellenében tesznek, az a brüsszeli közösség, amely sokakat ugyan nem képvisel, de mégis úgy gondolja, hogy ők diktálhatnak.

Önök ezt az országot, azt az országot, amellyel történelmi gyökereink igenis szorosak…  bármennyire is gúnyosan mondta ön azt, hogy a kereszténydemokraták pátosszal beszéltek az elmúlt időszakról, igenis szükség van arra is. És szükség van arra is, hogy a jövőről is beszéljünk, és ez a kiállás a jövőt jelenti. Önök, jobbikosok gyávák kiállni a lengyelek mellett, a lengyel kormány mellett. Önök egyértelműen a brüsszeliták mellett tették le a voksot ezzel a kijelentéssel, hogy nem fogják támogatni ezt a határozati javaslatot.

Mindamellett pedig egyértelmű az önök minősítése, viselkedése. Nem véletlen egyébként, hogy pártelnökük, és sokadszorra fogom megismételni, még a jövőben is, a Szürke Farkasok terrorszervezettel találkozik, egy olyan társasággal, amelynek keretéből, terrorszervezetéből került ki az a merénylő, Ali Agca, aki a lengyel származású pápa elleni merényletet követte el. Önök a lengyelek mellett nem, a lengyel kereszténység mellett nem, de az iszlám mellett kiállnak. Ez az önök politikája az elmúlt évek és hónapok során. A Jobbik valódi testvére az iszlám, nem a lengyelek és nem a kereszténység.

Az MSZP részéről Bárándy Gergely szólt hozzá. Érdekes és jogos volt, amit elmondott, hogy igen, Lengyelország érdekében sok mindent megtettünk a múltban is. Szükség is van erre. Fontos az, amit elmondott személyes tapasztalatairól vagy családja személyes múltjáról. Igen, de ha ezt ön komolyan veszi, akkor vegye azt is komolyan, ne haragudjon, ha valaki a múlttal nem dicsekszik, de arra utal, akkor utaljon arra is, hogy ön milyen pártnak a tagja. Egy olyan pártnak a tagja, amely évtizedeken keresztül a kommunizmust tartotta fönn, amelyik évtizedeken keresztül Lengyelországban, Magyarországon és sok-sok országban elnyomta az embereket, tönkretette az országokat, szabadságukban korlátozta az embereket. És most ön vádolja a lengyel kormányt, a magyar kormányt autoriter magatartással?! (Dr. Bárándy Gergely: Így van!)

Ön meri vállalni, aki még soha nem kért bocsánatot azért, amit a saját pártelődje csinált évtizedeken keresztül? Egy kicsit nézzenek már tükörbe, és nézzen egy kicsit körül a saját háza táján! Bár azt gondolom, ezt megtette, hiszen valamilyen módon mégiscsak válaszol a saját pártja politikájára. A következőt mondta néhány héttel ezelőtt: „A jelenlegi viszonyok között országgyűlési képviselőként számomra vállalhatatlanná vált a folytatás.” Na, nem a magyar kormányra gondolt, nem a magyar választók többségének akaratára gondolt, hanem arra az autoriter pártra, amiben ön ül, és amivel vádolni próbálja a lengyel kormányt is, teljesen jogtalanul; bizonyára az MSZP-n belüli folytatást ezért is akadályozza meg az ön gondolkodásában. Csodálkozom, hogy utolsó parlamenti felszólalásában is mindig azzal vádol minket, ami egyébként az önök saját politikájának mindennapjait jellemezte az elmúlt években, évtizedekben.

(10.10)

Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, a lengyel népet, hogy egyáltalán hozzászóljon. Itt volt Hadházy képviselő úr, még be is jelentkezett vezérszónoknak, majd egyszer csak eltávozott a parlamentből. Nem érdekli őket a lengyel emberek sorsa, a lengyelek melletti kiállás. Nem csoda mindez, amit az ellenzék tesz, hiszen ha belegondolunk, hogy miről szól ez a határozati javaslat, s hogy amit megtesznek Magyarországgal szemben, ugyanezt az önök ellenzéki képviselői nagymértékben támogatták vagy pedig sunnyogva nem szavaztak akkor, amikor Magyarországot támadták meg, s Magyarország ellen is elindították a 7. cikkelyt; ugyanazt csinálják önök ellenzékben kint Brüsszelben is, mint amit itt Magyarországon is, amit csinálnak most itt Lengyelországgal szemben.

Nem kérdés, teljesen természetes az, hogy keresztény demokrataként is, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjúsági szervezetünk, az IKSZ is szolidaritási akcióban is kifejezte a lengyelek felé azt az érzést, ami mindenképp fontos és mindenképp szükséges üzenet, egyértelműen csatlakozunk ehhez a határozati javaslathoz, egyértelműen támogatjuk a lengyel népet, a lengyel kormányt abban a küzdelemben, amely mind Brüsszel ellenében történik, mind a bevándorlás ellenében történik, mind pedig annak érdekében, hogy szuverenitásukat meg tudják őrizni, kereszténységüket meg tudják őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 50 2018.02.20. 2:12  25-90

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Szocialista képviselőtársam fölvetésére csak annyit szeretnék mondani, hogy önök vádolják mindig Lengyelország vezetését  most már lassan Szlovákia, Csehország vezetését és Magyarország vezetését is  olyan dolgokkal, amelyeket az önök pártja képviselt évtizedeken keresztül: az elnyomással, az autoriter vezetéssel és sok minden mással, csak azért, mert nem vagyunk hajlandók behódolni Brüsszelnek, csak azért, mert függetlenségünket nemcsak hirdetjük, meg is tartjuk (Közbeszólások a Jobbik soraiból.  Gyöngyösi Márton: Amíg pénzt nem ajánlanak nektek.), csak azért, mert önök az óbégató jobbikosokkal együtt a kerítés lebontásában, azaz Magyarország függetlenségének a teljes feloldásában érdekeltek. Ez a helyzet. Ehhez kapcsolódik egyébként Gyöngyösi Márton fölszólalása is, aki nagyon kedvesen azt mondja, hogy miért nem fél évvel ezelőtt tárgyaltunk erről. Tisztelt Gyöngyösi Márton képviselő úr, azért, mert az Európai Bizottság december 20-án indította el az eljárást Lengyelországgal szemben. Nem tudom, tudja-e, hogy azóta nem volt parlamenti gyűlés. (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból: De volt!) Ön a felszólalásában pedig semmi mást nem mondott, hogy nem hajlandók kiállni Lengyelország mellett. A barátság nem arról szól, hogy megszavazunk egy általánosságnak tartható  ami persze sok-sok tartalommal megtelített kérdés akkor, ha valóban lépünk is benne  határozati javaslatot, a lengyel barátság napját, a lengyel barátság közös tevékenységét, hanem azzal telítődik meg mindez, hogy amikor bajban van valaki, akkor segítünk nekik, ha őket támadják, legyen az Brüsszelből, legyen az bárhonnan, akkor segítünk a barátoknak. Önök erre nem hajlandóak, önök nem hajlandóak kiállni a lengyelek mellett, azonban például egy lengyel náci párttal fölveszik a kapcsolatot, és azt tartják a legjobbnak. Olvassa el a március végi újságokat, és nézze meg, hogy önök milyen kapcsolatot tartanak fönn velük! (Gyöngyösi Márton: A Magyar Időkben vagy a Ripostban keressük?  Az elnök csenget.) Ez az önök politikája, illetve az, amit sajnos az ellenzék nagy többsége képvisel. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 68 2018.02.20. 3:09  25-90

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szávay István képviselő úr gondolatmenetére néhány dolgot hadd mondjak! Az egyik az, hogy megdöbbentő az önök mai viselkedése. Mind a mai napirend előtti felszólalások során is, mind ebben a vitában is önök jót szórakoznak, jókat nevetnek. (Dr. Apáti István: Azt hallgasd meg! Azt hallgasd meg!) Most arról az összekacsintásról már nem is beszélek, amit az MSZP-vel tesznek. De hogy azon szórakoznak önök, amikor az országnak, ennek a térségnek a legfontosabb kérdéséről vitatkozunk és beszélünk, az pedig egyértelműen a függetlenségünk, egyértelmű, hogy megmarad-e Magyarország, ez a térség olyannak, amilyen, avagy pedig elindulunk egy teljesen más úton, ezen önök jót szórakoznak, jókat nevetgélnek. (Dr. Gyüre Csaba: Miről beszélsz? Ez a ti Kész átverés show-tok!) Itt vihognak összevissza, óbégatnak, és ahelyett, hogy kiállnának egy olyan kérdés mellett, mint akár ez a mostani, akár pedig ez a délelőtti vita, ami volt a napirend előtti felszólalások kapcsán, önök pontosan odaállnak az ellenzéknek annak a sorába, amely egyértelműen a brüsszeli bürokraták sorát támogatja.

Még egyszer elismétlem, csak hogy tudják, mert rosszulesik önöknek: az önök pártvezére, az önök miniszterelnök-jelöltje, ha egyáltalán komolyan lehet venni egy ilyen ember gondolatmenetét, aki nem tesz mást, mint a következőket nyilatkozza: az iszlám az emberiség utolsó reménye, Attila unokái senkitől nem félnek, csakis Allahtól. (Szávay István: Ezt már kétszer elmondtad.) S reméli, hogy Magyarország minél előbb kilép az EU-ból. Tisztelt Mesterházy Attila képviselő úr, ha itt lenne, a Jobbik felé tegye föl ezt a kérdést, mert mi nem akarunk kilépni az EU-ból, de azt mondta Vona Gábor, hogy nagyon reméli, hogy Magyarország minél előbbi kilép az EU-ból és valódi testvéreivel fog össze. Azokkal a testvérekkel  újra elmondom , akik például a Szürke Farkasok terrorszervezet, akik egy lengyel származású pápa elleni merényletet irányítottak és vezettek, és önöknek ezek a barátai. Nem a lengyelek a barátaik, nem a lengyelek mellett akarnak kiállni, és ez az egész mai vita erről a javaslatról is azt mutatja be igazán, hogy önöket nem érdekli a lengyel nép akarata. (Dr. Gyüre Csaba: Benneteket nem érdekel, Miklós!)

A lengyel nép nagy többséggel megszavazta a jelenlegi kormányt. A lengyel nép egyre nagyobb tömegben támogatja ezt a kormányt, mert látják, hogy azt a küzdelmet, amit ők folytatnak mind szabadságukért, mind függetlenségükért, mind pedig hazájuk kereszténységben való megtartásáért, azt támadják Brüsszelből. (Folyamatos derültség és közbeszólások a Jobbik padsoraiból.  Gyöngyösi Márton: Nézz már magad köré!) És önök ezek mellett a brüsszeli bürokraták mellett állnak ki, önök Soros György szervezetei mellett állnak ki, önök azzal a Szocialista Párttal működnek most már együtt, akik egyértelműen az illegális migrációt akarják támadni (sic!), és itt bizony Lengyelország függetlensége is ugyanúgy szóba jön.

Önök a 7. cikkely támogatását segítik, és Lengyelország vesztét akarják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Derültség és közbeszólások a Jobbik padsoraiban.)

(10.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 82 2018.02.20. 2:36  25-90

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt ellenzéki Képviselők! Azt kell mondanom, hogy bár próbálták minősíthetetlenné tenni ezt a vitát (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Mi?  Dr. Gyüre Csaba: Leginkább te!), próbált Szávay István olyan szavakat használni, ami elképesztő ebben az Országgyűlésben, akkor is, amikor egyébként nem a hozzászólásában, hanem hozzászólás közben bekiabált. Mindezek ellenére azt gondolom, az a legfontosabb és az a legnagyobb kérdés, hogy önök hogy cselekszenek. Lehet, hogy azt mondják, hogy szeretik a lengyeleket. Lehet, hogy azt mondják, hogy szeretik Lengyelországot. Ennek ellenére egy olyan támadással szemben nem hajlandóak kiállni (Szávay István: Ez hihetetlen!), amely egyértelműen egész Lengyelországot fogja és akarja büntetni. Önök beálltak abba a sorba, szocialisták és jobbikosok egyaránt (Szávay István: Te el is hiszed, amit mondasz?), amelynek következtében Lengyelországot sújtja Brüsszel, és mindezt azért, mert Lengyelország függetleníteni akarja bizonyos szempontból magát attól a bürokráciától, amit rájuk akarnak erőltetni. Mindezt azért, mert Lengyelország is kimondta, hogy nem akar bevándorlóországgá válni, mint amit egyébként önök jól láthatóan támogatni akarnak. (Szávay István: Nem támogattuk! Ne hazudj már megint!  Kepli Lajos: Ne kérj tőle lehetetlent, hogy ne hazudjon!) Bizony ez a kiállás, amit önök most tesznek Lengyelországgal szemben, így  ahogy Magyar Levente államtitkár úr is mondta  előrevetíti azt is, hogy ugyanúgy nem fognak kiállni Magyarország mellett sem, amikor a 7. cikkelyt elindítják az ország ellenében. Ez mutatja, hogy az emberek nagy többségével szemben, közel 80 százalékának többségével szemben önök hogy politizálnak, mit akarnak és mit is tesznek, mit is cselekszenek.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szávay képviselő úr, nézze meg az internetet, nézze meg a pártelnökének a saját véleményét és a saját gondolatait! Nem én találtam ki azokat a gondolatokat, amiket mondtam: az iszlám az emberiség utolsó reménye; Attila unokái senkitől nem félnek, csakis Allahtól. (Dr. Gyüre Csaba: Te félsz!) Nem én látogattam meg a Szürke Farkas terrorszervezetet és ünnepeltettem magamat, hanem az önök pártelnöke, miniszterelnök-jelöltje, aki ezzel végül is a tanúságot megadta arról, hogy nem tud politizálni, csak mindenfelé a szélsőségeseket keresi.

Köszönöm szépen az önök részvételét ebben a parlamenti ciklusban, bebizonyították, hogy nem a magyar emberek, most jelen esetben nem a lengyel emberek érdekeit nézik, hanem csak a sajátjukat. (Dr. Apáti István: Azt a mindenit!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)