Felszólalás adatai

Nos, ezzel szemben úgy gondolom, az a 2,2 százalékos inflációs ráta, ami a 2012 márciusa és 2013 márciusa közötti időszakban mutatkozik, mindenképpen egy történelmi teljesítmény. Jelenti egyben azt is, hogy nagyon jelentős reálbér-növekedéssel számolhatunk ebben az esztendőben. Gondoljunk csak bele, 5,4 százalékkal emelkedik, 98 ezer forintra a minimálbér, ez 620 ezer foglalkoztatott esetében jelent nagyon jelentős reálbér-növekedést. Nyilvánvalóan mások számára is jelent az alacsony infláció reálbér-növekedést, attól függően, hogy milyen a béremelés. De a minimálbéreseknél, ahogy említettem, ahol meghatározott, hogy mennyi a minimálbér emelése, ez önmagában reálbér-növekedést jelent. Elhangzott már a nyugdíjasok kérdése itt többször is. A nyugdíjas-árindex, vagyis a fogyasztási kosárból adódó árindex 2012 márciusa és 2013 márciusa között 2 százalékkal növekedett, az idén 5,2 százalékos nyugdíjemelés játszódik le. Innen is látható, hogy ez reálértékben is jelentős nyugdíjemelkedést jelent, nemcsak inflációkövetést, hanem hozzá kapcsolódóan még reálnövekedést is.

Magyarországon különféle viták alakultak ki abból, hogy mi is az oka ennek az alacsony inflációnak. Hadd tegyem hozzá, hogy a rezsicsökkentés önmagában számításaink szerint 0,8 százalékponttal csökkenti az inflációt. Tehát a rezsicsökkentés nagyon jelentős faktora az infláció csökkenésének. Olvastam olyan véleményeket is mind a két oldalról itt, a hátam mögött lévő pártoknál, hogy azért csökken az infláció, mert a kereslet csökken, meg a bérek alacsonyak és így tovább. Nos, itt is azért tisztán kell látni. Való igaz, van egyfajta keresletcsökkenés, de a másik oldalon a háztartások nettó pénzügyi vagyonát is célszerű figyelembe venni, vagyis a bruttó megtakarításaikat, ebből levonva a hiteleiket 2012-ben. Nos, az MNB adatai azt mutatják, hogy 2012 végén a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke vagy bruttó megtakarításainak értéke 1000 milliárd forinttal volt magasabb, mint 2011 végén. Míg a bruttó kötelezettségeik, vagyis a hiteleik 1400 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint 2011 végén. Így a háztartások pénzügyi vagyona 2500 milliárd forinttal, vagyis 15 százalékkal volt nagyobb, mint 2011 végén.

Úgy gondolom, ezek az adatok nem támasztják alá azt, ami itt nagyon sokszor elhangzik az infláció csökkenésével kapcsolatban. Azokat a tényezőket pedig említette képviselő úr: az alacsony inflációnak a gazdaságban kifejtett hatása, a gazdasági növekedésre, a hitelezésre kifejtett hatása. Úgy gondolom, hogy ez az alacsony infláció egy nagyon jó eredmény, és a vele párhuzamosan megjelenő reálbér-növekedés szintén nagyon ígéretes fejlemény.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)