Készült: 2024.03.29.15:29:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

130. ülésnap (2020.05.19.), 74. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:55


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem megragadni a kegyelmi pillanatot, hiszen szerencsére egy olyan javaslat van előttünk, ahol úgy érzem, az alapelemekben azért egyetértés bontakozik ki a kormányzati és ellenzéki oldal között is. Talán a résztvevők alacsony száma is arra enged következtetni, hogy itt komoly vita, összecsapás ebben a kérdéskörben nem várható.

(12.40)

Ugyanakkor egy olyan jogharmonizációs aktus, lépés fekszik előttünk, amit nem Magyarországon találtak ki  én nagyon örülök, hogy ennek különböző vívmányai betörhetnek a magyar gazdaság, a magyar piac területére is , inkább arra szeretném kapacitálni a kormányzatot, hogy már az általános vitában is felmerült kérdések kapcsán foglaljon állást, hiszen nagyon jó lenne látnunk azt, bár itt nem élelmiszer-típusú veszélyes termékekről beszél főleg a javaslat, de a veszélyes termékek, áruk teljes spektrumán hogyan gondolkodik a kormány.

Nagyon is tudom üdvözölni azt, hogy a piaci lánc teljes egészét lefedő módon már ne csak a gyártót lehessen megfogni, ha problémás árut hoz a piacra, hanem adott esetben a forgalmazó, a közvetítő is a számonkérhetőség legalább alapfokával találkozzon. Vannak fenntartásaim, hogy a gyakorlatban ez hogy fog megvalósulni, akár egy egységes európai szabályozás esetében is, hiszen nagyon sokszor tapasztalhatunk olyat, hogy  főleg a szabálysértési értékhatár alatti összeg, összegek tekintetében  a cégek, a közvetítők egész egyszerűen felszívódnak, és érdemi következményekkel sokszor nem kell hogy találkozzanak, számoljanak. És a fogyasztói magatartás is jellemzően olyan, hogy a szabálysértési értékhatár, a jelenlegi alatti összegek esetében sokszor inkább elengedik ezt a problémakört. Talán jó lenne és érdemes lenne végiggondolni egy olyan egységes piacfelügyeleti mechanizmust, amely az ilyen, innen a parlamentből talán mikrónak nevezhető összegekre vonatkozik, ugyanakkor egyes családok kasszájában ezek nagyon komolyan veendő tételek, és igenis komoly fejfájást okoz az, ha adott esetben egy bizonytalan eredetű, kétes hátterű, kétes módon felhasználható vagy éppen nem a megfelelő használati utasítással ellátott termék kerül a piacra, a fogyasztóhoz, azzal kapcsolatban a fogyasztói panaszt sokszor nem lehet érvényesíteni, és a panasz kezelése is elmarad. Éppen ezért javaslom Magyarország Kormányának azt is, hogy kössük ki, rendben, a magyar nyelvű használati útmutatót, én ezt csak üdvözölni tudom, régóta húzódó hiányosság ez, de annak a kikötésnek is érvényt kellene szerezni, ami egyébként több európai országban akut és működik, miszerint az érintett közvetítők és a forgalmazók elérhetősége is biztosítva legyen. Számtalan olyan fogyasztóvédelmi jellegű panasszal találkozunk, amikor alapos a panasz, utána lehetne járni, érvényesíteni lehetne a jogos igényt, viszont egész egyszerűen nem érhető el az a közület, az a közvetítő, az a forgalmazó, amelyen keresztül érvényesíteni lehetne ezt az egész történetet.

Azt is látjuk, hogy itt is a szabálysértési értékhatár kapcsol be. Tehát amikor már nagyobb összegről, nagyobb tételről van szó, akkor jellemzően könnyebben feloldható ez a probléma, viszont az egy, két, tízezer forintos áruféleségek esetén nagyon sokszor szinte lehetetlen.

És azt is látnunk kell  hogy dicsérjem is a kormányzatot az utóbbi évek tevékenységéért , ha általában a veszélyes áruk, veszélyes termékek körét vizsgáljuk, nagyon komoly vitákat folytattunk 2010 és 2013 között a védjegytörvény különböző problémáival kapcsolatban. Ugye, akkor nagyon sok olyan termékre ráütötték a „magyar termék” plecsnit, védjegyet, amelyet ha megfordítottunk, ott volt rajta, hogy származási hely: Puerto Rico vagy Nicaragua  főleg fűszereknél volt ez jellemző , hiszen akkor a védjegytörvénynek nem volt kikötése az, hogy a magyar termék legalább nagyrészt magyar alapanyagból álljon, egész egyszerűen egy adható-vehető plecsni volt mindez. Szerencsére ez pozitív irányba változott, hasonló változásokra várunk a nem élelmiszer jellegű termékek forgalmazása, szabályozása területén is. Nem akarok különböző magyar termékek és áruféleségek piaci felvonulása felé elmenni, hogy mennyiben találunk magyar terméket a piacon akkor is, ha van abból elegendő magyar termés és mennyire nem, sajnos a multicégek láncolataiban inkább a nem jellemző, főleg nagyvárosokban és a fővárosban, de ez nem szigorúan a napirend tárgya.

Ezen jogharmonizációs aktus, amely előttünk fekszik, egyértelműen létező problémáról beszél. Magyarország adta le, ugye, a harmadik legtöbb riasztást az érintett veszélyes áruféleségek, termékek kapcsán a RAPEX nevű gyorsriasztási rendszeren keresztül. Én úgy gondolom, hogy tekintélyes számú veszélyes terméket sikerült kiszűrni. Ugyanakkor a mai globalizált piaci viszonyok arra engednek következtetni, hogy ennek a többszöröse maradt a piacon, mert egészen egyszerűen olyan árutömeg borítja el az egész európai térséget, hogy ennek maximum utólagos ellenőrzése, vagy mondjuk úgy, ellenőrizgetése lehetséges.

Élelmiszerek, gyógyszerek esetében is hasonló a helyzet, bár szerintem a gyógyszereket érintő szabályozás tekintetében is volt előrelépés. De kimondottan a gyermekek számára beszerzett cikkek, áruféleségek tekintetében én fokozott óvatosságra intenék, és arra, hogy egy olyan szankciórendszert próbáljon meg akár Magyarország saját szakállára bevezetni, amely képes komoly piaci hatásokat kiváltani, és adott esetben ne csak a legtöbb riasztást leadó országok közé tartozzunk, hanem növeljük tovább azt az arányt, amely a kivont és valóban veszélyes termékek számát illeti. Én nem látok az utóbbi évekből olyan példát, hogy indokolatlanul vegzált volna magyar hatóság vagy európai közület adott esetben mikro- vagy kisvállalkozókat, akik termékek importjával foglalkoznak. Bejelentések tekintetében, ha alapos volt az a panasz, akkor úgy látom, hogy sokszor valóban veszélyes termékek kerültek kivonásra. De ez akkora piac, hogy csak arra tudom kapacitálni Magyarország Kormányát, hogy sokkal több erőforrást idehozva ne csak implementálja a külföldön kitalált jogszabályokat, hanem egy hazai, saját, nemzeti szabályozási környezetet is alakítson ki, ahol egyébként drákói szigorral kell és lehet lecsapni azokra a társaságokra, amelyek visszaélnek a globalizáció ezen vadhajtásával, miszerint az ellenőrzés technikailag sokkal nehezebben megoldható, mint olyan békeidőkben, amikor mondjuk, a gyermekjátékok többségét a hazai térben előállított áruféleségek tették ki, és sokkal könnyebb volt utolérni azt a gyártót, azt a termelőt, azt a forgalmazót, aki ezeket a piacra szánta. A mai világban ez lényegesen nehezebb, éppen ezért a feladatunk is sokkal több. Én azt látnám legszívesebben Magyarország Kormányától, hogy a költségvetési tervezetben erre a területre markánsan nagyobb összeget szán, mint a tavalyi évben vagy akár az előző időszakban. Ha ez így lesz, én azt a sort egészen biztosan tudom támogatni, ha a költségvetés egészét az eddigi bejelentések alapján nem is feltétlenül. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai