Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a szakaszban találhatjuk azt a módosító indítványt, amely az egyik súlyponti kérdésre próbál egy lehetséges megoldást adni: ki jogosult a támogatási jogosultság mint vagyoni jog megszerzésére, hogyan mozogjon, ki meddig, milyen időszakig birtokolhatja, és itt jön elő az egy év, két év, másfél év, fél év kérdésköre.

A 31. számú indítványban tesszük meg azt a nagyon egyszerű javaslatot, amelynek az a lényege, hogy minden évben, amikor valaki bejelentkezik a támogatási jogért, a rendszer megkérdezi tőle, hogy mennyi földje van és mennyi támogatási jogosultsága. Ha több a támogatási jogosultság, mint a felmutatott föld, akkor a felesleg automatikusan beleesik, belehullik a nemzeti tartalékba. A másik oldalon viszont várhatóan lesznek olyan földtulajdonosok, földhasználók - inkább így nevezném, mert ebbe értsük bele a bérlőket is és a tulajdonosokat is -, akiknek valamiért került a birtokukba az elmúlt egy évben olyan földterület, amely után nincs támogatás. Ezek a földhasználók ugyanezen automatizmus rendszeréből, a nemzeti tartalékból kaphatnák meg értelemszerűen azt a feleslegessé vált vagyoni jogi értékű támogatást, amit behullajtott a rendszer azoktól, akiknek még van támogatási jogosultságuk, de azt földdel nem tudták aktiválni.

Hogy kik kaphatnak és milyen módon, azt a 25. számú módosító indítvánnyal szerettem volna érzékeltetni. Mindenki, aki megfelel a törvényben előírt feltételeknek - és önök most szigorítják a gazdálkodás feltételeit, vagy végzettséggel, vagy egyéb feltétellel; azért majd erre is figyeljünk oda, de azt mondjuk, hogy rendben -, az jogosult legyen e támogatás igénylésének a lehívására a nemzeti tartalékból.

Sajnálom, hogy Velkey Gábor képviselőtársam éppen nincs a teremben, mert látom, hogy ő moralizál azon a kérdésen, hogy ez fél év, egy év vagy másfél év legyen. És jól teszi, őszintén mondom, látszik, hogy foglalkozik vele, átéli azt, amit egy gazdálkodó szempontjából nézünk. De tartok tőle, hogy egyben téved. Az a javaslat, amit ő megemlített, hogy minden év bejelentkezésekor nézzük meg, a rendszerben kinek van feleslege és az hulljon bele a tartalékba, nem féléves időszakra vonatkozik. Miért nem? S itt szeretném ezt bizonyítani. Azért nem, mert ez a földhasználó az év május 15-ig egyszer már bejelentkezett és leigényelte a támogatást a jogosultsága után. Tehát neki innentől kezdve egy éve van arra, hogy miközben tudja, ugyanazon év végén lejár a bérleti szerződés, s miután leigényelte május 15-én az az évre vonatkozó támogatási lehetőséget, máris egy év áll rendelkezésére, hogy tudja, év végén lejár a szerződése. Jó lenne megkérdezni a földtulajdonost, kedves barátom, ez van, én az idén még leigényeltem, és joggal tettem, mert még volt földem, de mire számíthatok öntől mint tulajdonos a következő év május 15-ig, mert december 31-én lejár a bérleti szerződésem.

Tehát nem igaz az, hogy ez a rendszer féléves lenne. Ezért nagyon sajnálom, hogy Velkey Gábor képviselőtársam nincs itt, de ezt a logikai érvelést majd magánszemélyként is el fogom neki mondani. Egy év áll rendelkezésére a földhasználónak, ha netán a bérleti szerződés lejártához közelít, hogy elgondolkozzon azon, hogyan tarthatja meg ezt a jogviszonyt.

Természetes - mint ahogy az előző vitában már többször érveltem amellett és szilárdan szeretném képviselni ezt az álláspontot -, hogy a tulajdon, a tulajdoni jog erősebb, mint a bérleti jog. Ezt ne tessenek felülírni egyetlenegy törvénnyel se, mert ez az Alkotmánybíróság előtt mindig el fog bukni. Ebből adódik, hogy ha lejárt a bérleti szerződés, ha van SAPS, ha van top up, meg ha van SPS, az akkor is lejár, és előkerül újra az az egyezkedési helyzet, hogy vissza tudom-e bérelni a földet, illetve hogy érdemes-e visszaadni annak a földet, aki eddig bérelte, és ha a jó gazda gondosságával művelte, akkor a tulajdonos nem is aggódik, hanem azt mondja, hogy adjuk vissza neki, nézzük meg, hogy milyen az aktuális piaci ár. Közismert, hogy a tulajdonos nem tarthatja meg a támogatási jogosultságot, ugyanazon okok miatt, amiket a módosító indítványban javasolok, hanem automatikusan a használóé lesz a jogosítvány.

(21.00)

Tehát nem került erősebb pozícióba a földtulajdonos sem, de nagyon lényeges, a mi logikánk szerint a földhasználó sem került előnyösebb pozícióba, mint a földtulajdonos, marad a kiegyenlített pozíció. Indítványomnak ez a lényege.

Köszönöm a figyelmüket.