Készült: 2020.04.07.23:04:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

279. ülésnap (2013.05.21.),  381-385. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 9:42


Felszólalások:   377-381   381-385   385-388      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki még felszólalni a vita e szakaszában.

Mivel többen felszólalásra nem jelentkeztek, a részletes vita e szakaszát s ezzel együtt a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Cséfalvay Zoltán urat, aki időközben átvette a kormány képviseletét a patkóban, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván, köszönöm szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Most soron következik az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/11108. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/11108/11. számon kapták kézhez és ismerhették meg.

Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat a törvényjavaslat szerkezeti rendjét figyelembe véve két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés.

Felkérem Földesi Gyula jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat:

FÖLDESI GYULA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő:

Az első vitaszakaszban az ajánlás 1-13. pontjai találhatók, amelyek a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény egyes rendelkezéseit módosítják.

(23.30)

A második vitaszakaszban pedig a további törvények módosításához és a zárórendelkezésekhez érkezett indítványok találhatók a 11-23. pontok szerint.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6-6 perc.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-13. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki a vitában felszólalni. Igen, megadom a szót a Jobbik képviselőcsoportjából Staudt Gábor képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy tűnik, hogy a gazdasági bizottság kivételével jómagam voltam az egyetlen, aki módosító javaslatot nyújtott be ehhez a törvényjavaslathoz. Azt hiszem, ez még megtisztelő is lehet, hiszen egy gazdasági tárgyú törvényről van szó, de úgy gondolom, hogy néhány olyan jogszabályi változtatást próbálok eszközölni, ami esetleg a törvény és szintén a fogyasztók érdemére várhat. Tehát a 4. és a 6. ponthoz szeretnék hozzászólni.

A 4. pontban arra tennék javaslatot, ami egyébként jelen pillanatban is tudtommal itt szerepel, mármint ez a bekezdés a törvényben, de mégis, ha már megnyitásra került, akkor kísérletet teszek a módosítására, hogy a biztosítók által a kiszervezett tevékenységgel okozott kár esetében a biztosító ne csak a harmadik személyek irányába feleljen, hanem általánosságban teremtsük meg az ő mögöttes felelősségét, lévén, hogy ha már kiszervezésre adja a fejét, ha szabad így fogalmaznom, tehát egy tevékenységet vagy tevékenységeket kiszervez, akkor minden esetben mögé kell tenni a biztosítónak a teljes körű felelősségét az ezzel okozott kárért.

Nem gondolom, hogy ez egyébként csak... - bár jó, hogy a harmadik személyek irányában fennáll, de adott esetben egy szerződéses viszonyban vagy bármilyen jogviszonyban álló személynek a kiszervezéssel okozott kárt ugyanúgy meg kellene téríteni a biztosítónak, illetve ugyanúgy ki kellene mondani az általános mögöttes felelősséget. Ezért arra teszek javaslatot, hogy a (2) bekezdésben a "harmadik személy" kifejezés kerüljön kivételre. Tehát így szólna a módosított rendelkezés, hogy a kiszervezett tevékenységgel okozott kárért a biztosító felel. Tehát minden olyan esetben, amelyben a kiszervezés kárt okoz, a biztosítónak fennáll a felelőssége, és szerintem ez így lenne jó.

A 6. pontban az általános vitában is felmerült a kérdés, de módosító javaslat keretében is úgy gondoltam, hogy be kell nyújtani. Itt arról van szó, hogy bevezetné a törvényjavaslat azt az adatszolgáltatási kötelezettséget, úgy fogalmazták meg a kormánypárti képviselőtársaim, hogy a biztosítási csalások elkerülésére, tehát ez lenne az indoka; bevezetnék azt, hogy az egyik biztosító a másik biztosítótól kötelező jelleggel adatot kérhet a biztosítottra vonatkozólag. S bár a törvényben rögzítenék, hogy ez célhoz kötötten történik meg, ennek a garanciarendszere mégsem jelenik meg a törvényben.

Jól tudjuk, hogy például egy életbiztosítás esetében, ahol részletes orvosi vizsgálatot várnak el sok esetben a szerződő személytől, ezek az adatok, akár egy személyre vagy a családjára vonatkozó részletes egészségügyi adatok, könnyen kikérhetővé válnak a másik biztosító által, és ezeket a biztosítónak kötelezően rendelkezésre kellene bocsátani. Úgy gondolom, hogy itt nincs arányban a személyes adatokhoz - és itt ráadásul akár különös adatokról is lehet szó -, az azok védelméhez való jog azzal, hogy adott esetben elenyésző százalékban biztosítási csalásokat követhetnek el rosszhiszemű vagy rosszabb hozzáállással rendelkező honfitársaim.

Ezeket a biztosítóknak ki kell szűrniük, ezeket a biztosítók a legtöbb esetben ki is tudják szűrni, komoly szűrőrendszerrel rendelkeznek. Semmiképpen nem az lenne a megoldás, hogy mindenkinek az adata kiadhatóvá válik, és az utána természetesen már semmilyen módon nem ellenőrizhető, hogy ezeket az adatokat valóban törölték-e, erre nem lesz kapacitás, hogy ezeket megfelelő módon felügyeljék, illetőleg, hogy a későbbiekben, ami a törvényjavaslatnak az indokolásában is szerepelt, nem használják fel arra, hogy ezek alapján szelektáljanak a biztosítottak és a leendő biztosítottak között. Tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy a biztosítók, ha megvan rá a módjuk, akkor egy adatkészletezésbe kezdhetnek, aminek a felügyeletére és ellenőrzésére nem lesznek képesek az erre hivatott hatóságok, és szerintem ez egy veszélyes irányba vezet, ezt mindenképpen el kellene kerülni.

Ahogy mondtam, semmiképpen nincs arányban a különleges adatok védelméhez való jog azzal, hogy bizonyos esetekben visszaéléseket követtek el. Ráadásul úgy, amit az előző napirendnél is elmondtam, fontosabb a fogyasztók, fontosabb az állampolgárok biztonságához, akár adatbiztonságához való jogot és az ő érdekeiket szem előtt tartani, mint az, hogy egy-két mamut biztosítót adott esetben bizonyos károk érnek, amelyek kiszűrésére nekik egy szűrőrendszert kell fenntartani. Ezeket a rendszereket az ő bevételeikből meg kell hogy teremtsék, és ne adjunk egy könnyebb lehetőséget arra, hogy a biztosítók esetleg plusznyereséget vagy egy könnyebb jogérvényesítést kapjanak, viszont több százezer vagy több millió ember adatait nem megfelelő környezetnek tesszük ki.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki ebben a vitaszakaszban még felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 14-23. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni 6 perces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vita e szakaszát és vele együtt a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Cséfalvay Zoltán államtitkár urat, hogy kíván-e az elhangzottakra nyilatkozni. (Jelzésre:) Nem kíván. Köszönöm szépen.

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalás következik. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Pálffy István képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának tagja. Megadom a szót ötperces időkeretben: "Magyarságpolitika Erdélyben - emlékezés Jakabffy Elemérre" címmel. Parancsoljon, képviselő úr!




Felszólalások:   377-381   381-385   385-388      Ülésnap adatai