Készült: 2020.03.28.20:05:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

279. ülésnap (2013.05.21.),  199-207. felszólalás
Felszólalás oka Záróvita
Felszólalás ideje 31:14


Felszólalások:   198-199   199-207   207      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. A szavazatok összeszámlálásáig további módosító javaslatokról döntünk, majd más előterjesztések határozathozatalával folytatjuk munkánkat. Kérem, foglalják el helyüket, hogy a szavazásokat zavartalanul folytathassuk.

Az ajánlás 57. pontjában Mirkóczki Ádám és Zagyva György Gyula a 39. §-ban a közoktatási törvény 4. §-ának módosítását kezdeményezik. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 30 igen, 263 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elutasította.

Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Soron következik a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Kocsis Máté és Csampa Zsolt képviselők önálló indítványát T/10102. számon, az egységes javaslatot pedig T/10102/31. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlásait, amelyek T/10102/35. és 38. számokon érhetők el.

Kezdeményezem, hogy ezeket összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ez látható többség. Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatomat elfogadta.

Felhívom figyelmüket, hogy a záróvitában a képviselőcsoportok számára 5-5 perc, a független képviselők számára pedig összesen 3 perc áll rendelkezésre.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira, valamint a második ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki a vitában felszólalni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Iváncsik Imre képviselő úrnak, az MSZP-képviselőcsoportból.

Parancsoljon!

IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Három benyújtott javaslathoz kívánok hozzászólni. Az első a Csampa Zsolt által benyújtott javaslat 33. irományszámmal. Ezt örömmel üdvözöljük a frakciónk nevében, hiszen egy olyan belátásról tesz tanúbizonyságot, ami ritka szép alkalom, és tényleg örömmel kell üdvözölni. A kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos, ami bármikor korábban bármilyen törvényjavaslatban ez fölvetődött, a szocialista frakció ellenezte, és soha nem támogatta ezt. Most azonban arra az ellentmondásra irányítottuk rá a figyelmet, hogy teljesen felesleges olyan személyek esetében ragaszkodni a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez, akiknek nemzetbiztonsági ellenőrzésére sor kerül. A módosító javaslat arról szól, hogy a kormánytöbbség ezt belátta, ezért ezt támogatjuk.

A következő két javaslat azonban mindkettő olyan sarkalatos kérdés, amelyek miatt a szocialista frakció nem fogja támogatni a zárószavazáson magát a törvényjavaslatot. Az első a Harangozó Tamás által jegyzett, 32. sorszámon szereplő javaslat, amely egyértelműen arról szól, hogy a számunkra elfogadhatatlan az, hogy a miniszter döntését megfellebbezhetetlennek tekintik a javaslattevők. A Szocialista Párt álláspontja szerint sérti az alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében deklarált jogorvoslathoz való jogot az a törvényjavaslatban szereplő megoldás, amely teljesen kizárná a miniszter panaszt elutasító döntésével szembeni jogorvoslatot.

Az álláspontunkat erősen alátámasztja az a tény, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának írt levelében a legfőbb ügyész helyettese, dr. Varga Zs. András is arra hívta fel a figyelmet, amiről mi szólunk ebben a módosító javaslatunkban. Szerinte is súlyosan sérti a jogorvoslati jogosultság elvét, tehát nyilvánvalóan biztosítani kell a bírósághoz fordulás lehetőségét. Ezenkívül az alapvető jogok biztosa, dr. Szabó Máté is bírósághoz vagy más jogi testülethez fordulás lehetőségének megnyitása mellett érvelt a nemzetbiztonsági bizottsághoz eljuttatott levelében.

Meggyőződésünk, hogy az úgynevezett külső kontroll elvi jelentőségű ebben az esetben, ezért a külső kontroll teljes megszüntetését a Szocialista Párt elfogadhatatlannak tartja. Emlékeztetném rá képviselőtársaimat és a közvéleményt, hogy a jelenleg érvényes gyakorlat szerint a nemzetbiztonsági bizottság gyakorolja ezt a jogot, tehát egy egyértelmű visszalépés egy korábbi gyakorlathoz képest az, amit önök javasolnak, ezért számunkra elfogadhatatlan. Az alaptörvénnyel való összhang biztosítása érdekében nyújtottuk be ezt a módosító javaslatot, amelynek kérjük a támogatását.

A bizottsági állásfoglalások alapján úgy látszik, hogy a kormánytöbbség nem támogatja ezt a javaslatot, amit mélyen fájlalunk, és még egyszer hangsúlyozom, hogy alapvetően fontosnak tartottuk e javaslatunk támogatását ahhoz, hogy magát a törvényjavaslatot elfogadjuk.

És végül a 36. irományszám alatt szereplő, Csampa Zsolt képviselő úr által jegyzett módosító javaslatról szólnék.

(18.00)

Ez a kérdőív kérdéseit tartalmazza, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapját szolgáló kérdőív kérdéseit. Ebben a 14. pont egy érdekes evolúción ment keresztül a parlamenti vita során, most kibővítették azt a felsorolást, amiről itt megemlékeznek, most úgy szól, hogy fasiszta, nyilas, kommunista, anarchista vagy egyéb szélsőséges szervezettel, mozgalommal állt-e kapcsolatban a kérdőívet kitöltő. A vitában világosan elmondtam abbéli aggályunkat, és konkrétan megfogalmaztam azt a kérdést, hogy a korábbi kormányok volt KISZ-es, MSZMP-s politikusai ellen vagy a jelenlegi kormány volt MSZMP-s politikusai ellen irányul ez a szándék. Semmilyen választ erre a kérdésre nem kaptunk. Meggyőződésünk szerint, ha ez így marad, akkor egy olyan eszköz lesz a kezében a szolgálatoknak és a mindenkori miniszternek, amivel vissza lehet élni, amivel személyek múltjában lehet feleslegesen kutakodni, és olyan döntéseket hozni, ami méltatlan lesz önökhöz is és azokhoz is, akiket érint.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik-képviselőcsoportból Staudt Gábor képviselő úr kért szót. Parancsoljon!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak néhány mondatban szeretnék kitérni arra, hogy az a lehetőség, ami a bírósági jogorvoslatot kivenné a nemzetbiztonsági törvényből, miért is felháborító, illetve itt a szélsőséges szervezetekre vonatkozó 14. pontra is.

Önök itt előterjesztett törvényjavaslatokban, akár majd a menekültügyi törvénynél is leírják, és egy kötelességszegési eljárás is pont emiatt indult Magyarország ellen, hogy a bírósági fellebbezés lehetőségét és a bírósági kontrollt meg kell teremteni minden olyan eljárásban, amikor az emberek jogáról döntenek. És egyébként önök azok, akik idézik ebben a törvényjavaslatban, ami a héten került a Ház elé, hogy az európai alapjogi charta alapján is Magyarországnak kötelessége, hogy minden eljárásra jogorvoslatot, bírói jogorvoslatot biztosítson. Ebben az esetben sajnos ez nem történik meg.

Azokat a problémákat, amelyek felmerültek, csak erősítette az alkotmányügyi bizottság múlt heti ülése, ahol is a kormányzat jelen lévő képviselője azt mondta el kérdésünkre, hogy mivel indokolják, hogy a bírósági kontroll lehetősége kikerül, illetve nem teremtődik meg; azt mondta, hogy tulajdonképpen a bíróságok kezébe nem helyezhető ez a döntés, hiszen nem lehet taxatív módon felsorolni, hogy mi minősül nemzetbiztonsági kockázatnak, ez egyfajta politikai döntésként jelenik meg. Itt a politikát nemcsak a napi szintű pártpolitikára, hanem esetleg az adott rendvédelmi szervek politikai gyakorlatára is érteni kell, illetve ebben a formában volt érthető, amikor ott elhangzott a bizottság előtt. Elhangzott az is, hogy nem lehet ezt a bíróság számára taxatíven felsorolt törvényi okok alapján rendelkezésre bocsátani, és megadni azt a lehetőséget, hogy a bíróságok erről döntsenek; ami azért felháborító - és ezt jeleztem is a bizottsági ülésen -, mert a magyar bíróságok mérlegelési jogkörben és a törvényeknek való megfelelés alapján hozzák meg a döntéseiket, bármelyik ügyben, legyen az polgári vagy büntető, az adott tényállást a megfelelő jogszabályoknak kell alárendelni, és ezeket össze kell vetni. Ez a jogállamiság garanciája, csak meghatározott, taxatív módon felsorolt okok miatt lehet valakit, mondjuk, büntetőjogilag felelősségre vonni vagy akár polgári jogi igényét megállapítani. Ugyanígy elvárás lehet, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok terén is legyen egy felsorolt lista, ami a bíróságok által is felülvizsgálható. Tehát nem tudjuk elfogadni, és egyébként az európai joggyakorlattal sem fér össze. Ezért egyébként európai bírói fórumokon nem állná meg a javaslat a helyét, reméljük, hogy oda is kerülhet ez az ügy. De ez nem egy elfogadható forma, hogy a bírói mérlegelésből és a bírói jogorvoslatból kizárjuk.

A másik: itt a 14. pontnál a jelentkezőnek, illetve az átvilágítandó személynek nyilatkoznia kell, hogy állt-e különböző szervezetekkel, fasiszta, nyilas, kommunista szervezetekkel - ez még érthető - vagy - és ez a betoldás már egy kis magyarázatra szorul - anarchista vagy egyéb szélsőséges szervezetekkel kapcsolatban. Itt felmerül, hogy a kifejtés elmaradásával elég nehéz megállapítani, hogy akkor mi számít anarchista vagy egyéb szélsőséges szervezetnek, főleg úgy, hogy az előzőekben elmondottak alapján egyértelmű - és ez az alkotmányügyi bizottság ülésén is kifejtésre került a kormányzat részéről -, hogy politikai döntésnek tekintik azt, hogy mi számít kockázati tényezőnek. Akkor valaki, aki kitölti ezt a kérdőívet, honnan tudja mérlegelni azt, hogy majd aki ezt elbírálja, mit tekint anarchista vagy egyébként szélsőséges szervezetnek? Tehát jó lett volna ezt esetleg konkrétabban megfogalmazni, vagy ahogy azt jeleztük korábban, másféle módon, vagy talán benne hagyni azt, ami egyértelműen a kommunizmus és a '90 előtti diktatúrák működtetésében való részvételt jobban hangsúlyozta volna, és külön pontként jelen volna meg. Ez persze az MSZP-nek egyáltalán nem tetszett, de azt hiszem, hogy ez lett volna a helyesebb eljárás, és valóban a diktatúra kiszolgálóira és az ő jelenleg is meglévő múltjukra tudtunk volna koncentrálni, így eltűnik ebben a felsorolásban és nehezebben is értelmezhető.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A független képviselők közül Jávor Benedek képviselő úr következik 3 percben.

Parancsoljon, képviselő úr!

JÁVOR BENEDEK (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A benyújtott módosító indítványok közül a bírói jogorvoslat megteremtését célzó MSZP-s indítvány egy szépségtapasz próbál lenni egy olyan törvényen, amely alapvetően, az indulásától kezdve súlyosan aránytalanul és elfogadhatatlanul korlátozza az állampolgárok méltósághoz való jogát, olyan betekintést enged az államnak az állampolgárok magánéletébe, ami jogállamban megengedhetetlen.

Szemmel láthatólag a Fidesz-kormány azzal az elvvel szemben, amely az állampolgárok számára az állam átláthatóságát tekinti célnak, és az állampolgárok magánéletébe pedig az államot lehetőség szerint a szükséges legkisebb mértékben engedi betekinteni, ezzel szemben egy olyan eszményt tűzött ki maga elé, ahol az állam a magánélet valamennyi szegmensébe betekint, amely az állampolgárok magánéletét teljes mértékben felügyelete és figyelme alatt tudja tartani, miközben más törvényekben látjuk, hogy mindeközben az állam átláthatóságának az elvét pedig a lehető legszűkebb körre próbálja korlátozni.

Botrányos és szégyenletes ez a törvény, és elfogadhatatlan a XXI. századi Európában, hogy egy ilyen törvényben önök az állampolgárok állam általi átvilágítását gyakorlatilag korlátlanná és ellenőrizhetetlenné teszik, miközben más törvényekben az állam állampolgárok általi ellenőrzését és átláthatóságát pedig radikálisan csökkentik. Elfogadhatatlan törvény, szégyelljék magukat!

Köszönöm a szót. (Taps a függetlenek soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mivel több képviselőtársunk felszólalásra nem jelentkezett, a záróvitát lezárom.

Az előterjesztők nevében Csampa Zsolt képviselő úr kíván válaszolni az elhangzottakra.

Parancsoljon, képviselő úr!

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy kezdjük a végéről. (Zaj. - Az elnök csenget.) Kicsit értetlenül állok Jávor Benedek úr hozzászólása előtt, vagy nem olvasta el a törvényt vagy nem tudja, hogy miről beszél. Én azt gondolom, itt nem arról szól a dolog, hogy állampolgárokat megfigyelnek, ha elolvassa a törvényt, akkor tudja nagyon jól, hogy csak és kizárólag a C típusúval rendelkező (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) emberekről szól maga az egész törvényjavaslat. Én azt gondolom, képviselő úr, az, hogy elkezd csúsztatni meg mellébeszélni azért, mert nem olvassa el tisztességesen a törvényt, vagy rosszul van felkészítve, kicsit önkritikát kellene gyakorolni.

Staudt képviselőtársam reagálása: úgy gondolom, hogy megfogalmazta ugyanazt, amit az általános vitában elmondott. Hozzáteszem, hogy azóta már több hét, akár több hónap is eltelt, azóta ki lett gyomlálva többek között a büntetőjogi része a törvénynek, és úgy gondolom, hogy akár a Belügyminisztérium, akár a legfőbb ügyész részéről, akár frakciók részéről érkező kifogásokat is beemeltünk a törvényjavaslatba, és ezáltal, én úgy értékelem és úgy gondolom, ez az egész törvény egyben van.

Iváncsik Imre képviselőtársamra reagálva: azért nagyon nem értem, merthogy a 2013. április 23-ai nemzetbiztonsági bizottsági ülésen Molnár Zsolt elnök úr többek között így fogalmazott: "Ha megengedik, itt egyetlenegy lehetőségre felhívnám a figyelmet. Tegnap a vitában is elhangzott, hogy a zárójelben lévő mondatnál esetleg érdemes lenne kodifikációs szempontból a 'különösen' vagy 'például' kifejezést átgondolni. Ebben az esetben mi is támogatnánk."

(18.10)

Az előterjesztők részéről Molnár Zsolt javaslatát figyelembe vettük, ezzel kiegészítettük, azt beemeltük, és mondhatom azt, hogy a szakma megállapodása és véleménye alapján lett pontosítva a törvényjavaslat 14. pontja a kérdőív kapcsán.

Úgy érzem és azt gondolom, hogy az elmúlt jó pár hónap elegendő volt arra, hogy mind politikai, mind szakmai egyeztetést végrehajtsunk e törvény kapcsán. Úgy gondolom, hogy gyakorlatilag tisztán nyugodt álláspontot lehet ebben képviselni.

Az első két felszólalásban megjelent a bírói jogorvoslat. Azt gondolom, itt megint egy pici csúsztatás van a rendszerben, mert senki nem vette ki magát a bírói jogorvoslatot a nemzetbiztonsági törvény kapcsán, ugyanis akinek jelenlegi státusa van, és adott esetben megszűnik vagy valamilyen okból problémás lesz a jövőbeni elhelyezkedése, ebben az esetben ugyanúgy tud bírói jogorvoslathoz fordulni. Magyarán mondva: ez ugyanúgy benne maradt a rendszerben. Úgy gondolom, hogy ezáltal gyakorlatilag befogadva mindenfajta szakmai, politikai és mindenfajta javaslatot, arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk.

Az ajánlás 1. pontja nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de az MSZP kérte arról a szavazást.

Az ajánlás 2. és 3., valamint a második ajánlás 1. és 2. pontjait az előterjesztő támogatja, de az ajánlás 2. és 3. pontjának elfogadásához egyszerű többség, míg a második ajánlás 1. és 2. pontjának elfogadásához minősített többség szükséges.

Kérdezem önöket, elfogadják-e a második ajánlás 1. és 2. pontjait. Kérem, szavazzanak a minősített szavazás arányainak megfelelően a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatokat 269 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta.

Kérdezem önöket, elfogadják-e az ajánlás 2. és 3. pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatokat 302 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Az ajánlás 1. pontjáról az MSZP-frakció kérése alapján döntenünk kell. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 77 igen szavazattal, 239 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett elutasította.

Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 29. §-a tartalmazza a sarkalatos rendelkezések körét. Ezek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/10102. számú törvényjavaslat egységes javaslatának minősített többséget igénylő részeit az imént elfogadott módosításokkal. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő részeket 278 igen szavazattal, 51 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/10102. számú törvényjavaslat egységes javaslatának egyszerű többséget igénylő részeit az imént elfogadott módosításokkal.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő részeket 273 igen szavazattal, 51 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Országgyűlés a T/10750. számú törvényjavaslat ajánlásának 48. pontjáról név szerinti szavazással a következők szerint döntött: az indítványt 38 igen szavazattal, 213 nem ellenében, 44 tartózkodás mellett elutasította.

Soron következik az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/10901. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/10901/16. számon kapták kézhez.

Kérdezem a kormányt, kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván.

Most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 17. pontjáról nem határozunk, mert az előterjesztője visszavonta.

Az ajánlás 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 14., 15. és 16. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de az MSZP a 3., 5. és 10. pontokról, a Jobbik pedig a 2., 7. és 12. pontokról kért szavazást.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 18. pontját támogatja. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatot 312 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Bizottsági állásfoglalásra és frakciókérésre figyelemmel további javaslatokról is döntenünk kell.

Az ajánlás 1. pontjában Szél Bernadett a törvényjavaslat 2. §-ában a szociális törvény 45. §-ának módosítását javasolja. Ennek a családi jövedelemhatárt érintő módosítására alternatív tartalmú javaslat szerepel az ajánlás 3. pontjában.

Először az 1. pontról döntünk. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 54 igen szavazattal, 234 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett elutasította.

Most az ajánlás 3. pontjában Varga László és mások indítványa következik. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 100 igen szavazattal, 227 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Az ajánlás 2. pontjában Baráth Zsolt és mások a 2. §-ban a törvény 45. § (1) bekezdésének módosítását terjesztik elő. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 36 igen szavazattal, 286 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Az ajánlás 5. pontjában Varga László és mások a 2. §-ban a törvény 45. § (6) bekezdésében a temetési segélyre vonatkozó szabályozást módosítják. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 88 igen szavazattal, 236 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Az ajánlás 7. pontjában Baráth Zsolt és mások a 3. § (1) bekezdésében a törvény 47. § (1) bekezdését módosítják. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 38 igen szavazattal, 286 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Az ajánlás 10. pontjában Varga László és mások a 4. § kiegészítését javasolják. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 90 igen szavazattal, 240 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Az ajánlás 12. pontjában Baráth Zsolt és mások a 6. §-ban a törvény 140/L. §-át egészítik ki. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 38 igen szavazattal, 284 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

(18.20)

Az ajánlás 13. pontjában Habis László és Láng Zsolt a 8. §-t szövegcserés módosításokkal egészítik ki. A bizottságok támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 284 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Most soron következik a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/10516. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/10516/6. és 8. számon kapták kézhez. Tisztelettel kérdezem Fazekas Sándor miniszter urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Miniszter úr nem kíván. Most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 1., 2., 3., 5., 6. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de az MSZP az ajánlás 2. pontjáról kérte a szavazást. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő a kiegészítő ajánlás 1. pontját támogatja, erről viszont az MSZP külön szavazást kért. Most tehát a támogatott javaslatról és annak alternatívájáról döntünk.

A kiegészítő ajánlás 1. pontjában a mezőgazdasági bizottság az 1. §-ban a törvény 15. § (3) bekezdésének módosítását, valamint 29. §-ának kiegészítésével az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz elhelyezésének módjával kapcsolatban terjeszt elő módosításokat. A javaslat elfogadása kizárja az ajánlás 2., a kiegészítő ajánlás 2., továbbá az ajánlás 4. pontjában szereplő indítványokat, amelyek visszatáplálási kötelezettséget írnak elő.

Most a kiegészítő ajánlás 1. pontjáról döntünk, amelyről az MSZP külön szavazást kért. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 300 igen szavazattal, 28 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Most soron következik a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala és lehetőség szerint a zárószavazás is. Kontur Pál, Kara Ákos, Vécsey László fideszes, Michl József és Karvalics Ottó kereszténydemokrata képviselők önálló indítványát T/11095. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/11095/3. számon kapták kézhez. Most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 1., 2. és 3. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de az MSZP kérte róluk a szavazást.

Az ajánlás 1. pontjában Gúr Nándor és más képviselők a törvényjavaslat 1. § (1) bekezdését módosítják. A javaslat összefügg az ajánlás 2. és 3. pontjával, ezért ezekről együtt határozunk. A javaslatsor lényege, hogy az átszervezésre még az idei évben kerüljön sor. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 44 igen szavazattal, 285 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A határozati Házszabály 106. § (8) bekezdése alapján elfogadott módosító javaslat hiányában most sor kerülhet a zárószavazásra is. A kormány támogató álláspontja az általános vita során már elhangzott. Ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/11095. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 243 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 40 tartózkodás mellett elfogadta.

Most soron következik a fémkereskedelemről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/10748. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/10748/6. és 11. számon kapták kézhez.

Kérdezem, a kormány képviseletében kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak. Parancsoljon!




Felszólalások:   198-199   199-207   207      Ülésnap adatai