Felszólalás adatai

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2537. számú törvényjavaslat, amely a gazdasági bizottság előterjesztése, alapvetően abból a felismerésből indul ki, hogy a kormány otthonteremtési koncepciójának a megvalósításához olyan, a jelenlegi társadalmi és jogi környezethez igazítható jogszabályokra van szükség, amelyekkel a lakáshitelezés gördülékenyen és hatékonyan valósulhat meg.

Az előttünk fekvő jogszabálytervezetnek így sajátja, hogy hitelintézeti oldalról alapvetően egy biztonságra való törekvést akceptál. Tehát a hitelező, aki a pénzt adja a lakáspiac fellendítésére, új otthonok teremtésére, annak ilyen pozícióban a hitelezési tevékenységét megfelelő jogi, garanciális környezet övezze.

Az előttem szóló országgyűlési képviselők, illetve a bizottság elnöke, Latorcai János úr elmondták ennek a törvényjavaslatnak a pozitívumait. Én ebben a felszólalásomban azon túl, hogy támogatjuk ezt a kezdeményezést, olyan területekre is szeretnék utalni, amelyek az elkövetkezendő hónapokban, években a kormány előtt, illetve a gazdasági bizottság, költségvetési bizottság előtt mint feladatok jelentkeznek rövidesen.

A nagyfokú biztonságra való törekvés következményeként én úgy érzem, hogy rövidesen a gazdasági bizottság szintjén újra, illetve végig kellene gondolni azt, hogy ennél a hitelezői garanciarendszernél, ahol lehetőség van a különböző fedezeti elemek bevonására, lehetőség van a különböző hitelezési technikák kialakítására, bizony felmerül az, hogy a hitelek kedvezményezetti oldalán vajon nem jelentkeznek-e problémák. Ezek az általam vélelmezett problémák gazdasági oldalról igen nagy fokban vélelmezhetően be fognak következni.

Az elmúlt hetekben, hónapokban több állampolgár is - ha szabad úgy mondanom, választópolgár - megkeresett olyan természetű problémájával, hogy két évvel ezelőtt a földjelzálog-hitelbanktól vállalkozásaik indításához, tevékenységéhez jelzáloghitelt vettek fel. Tudjuk azt, hogy a jelzáloghitelezés sajátja, hogy hosszabb futamidőre adja a hitelt, és a normál pénzpiaci kamatlábnál alacsonyabb szinten garantálja a hitel lehetőségét. Ezelőtt két évvel, amikor a vállalkozások fölvették a hitelt, a jegybanki alapkamatláb 20 százalék fölött volt, ebből kifolyólag olyan 20 százalék körül volt, plusz 2 százalék a kamatra, amit rátett a jelzálogbank, az odaadott hitel kamatterhe. Abban az időben ez nyilván kedvezményes kamatozás volt, hiszen a jegybanki alapkamat plusz az FHB által rátett 2 százalék is még mindig a normál pénzpiaci kamatláb alatt volt. Igen, ám eltelt két év, és az infláció leesett, visszaszorult, illetve a jegybanki alapkamat is ennek megfelelően 10 százalék körüli szintre ment le.

Most ott tartunk, 2000 tavaszán, hogy az így két éve hatályban levő jelzálogbankos hitelek kamatterhelése magasabb, mint a jelenleg alkalmazott normál pénzpiaci kamatláb. Ez egy pénzügyi anomáliát szül, hiszen a kigazdálkodás lehetőségei a hitelkedvezményezett részéről nyilván a jelenlegi piaci gazdasági körülményekhez tevődnek.

A megkötött jelzálog-hitelszerződések, amelyek minden esetben közokiratba voltak foglalva az elmúlt években, nagyon helyesen, rögzítik azt... - kezemben is tartok éppen egy ilyen panaszos beadványhoz mellékelt jelzálogszerződést, kiköti a szerződés, hogy a hitelező rögzíti, az adós pedig tudomásul veszi, hogy a kölcsön a lejáratot megelőzően nem fizethető vissza. Ez az egyik nagyon lényeges pont. A második a kölcsön kamata tekintetében: a szerződés megkötésétől számított egy év eltelte után a hitelező jogosult az ügyleti kamat mértékét egyoldalúan módosítani, ha a tőke- és pénzpiaci kamatlábak és/vagy jegybanki alapkamatok változnak. A szerződő felek továbbá megállapodnak abban, hogy a hitelezőnek joga van az e szerződésben foglaltak szerint egyoldalúan módosítani az ügyleti kamat mértékét, az adós pedig a hitelező által ekként megszabott mindenkori ügyleti kamatot köteles a hitelezőnek megfizetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A probléma felvetése tulajdonképpen ennyi. Milyen anomáliák fakadnak ebből, illetve milyen problémák, milyen megoldási javaslatok bontakozhatnak ki? Azzal magam is tisztában vagyok, hogy a földjelzálogbank által nyújtott hitel fedezete egyrészt a kibocsátott jelzáloglevél, másodsorban pedig a pótfedezet maga az ingatlan. A szakirodalom alapján a jelzáloggal biztosított éven túli lejáratú, viszonylag alacsony és többnyire fix kamatozású kölcsönök kihelyezésével oldja meg a bank a tőkeellátást, tehát a hitelezettek, illetve saját maga tőkeellátását, így a termelő a hosszabb idő alatt kis részletekben megtérülő beruházást olyan kölcsönnel képes finanszírozni, amelyet a befektetés jövedelmezőségéhez igazodó törlesztőrészletekkel hosszabb idő alatt fizethet vissza, és a kölcsön terhét annak egész időtartamára előre kiszámíthatja - írja mindezeket a szakirodalom.

Nyilván azzal nem tudok vitatkozni, hogy a kölcsön visszafizetési időpontjai előre rögzítettek, hiszen a jelzáloglevél-kibocsátás is ennek megfelelő. Azonban időközben a kamatok változnak, és ami két éve kedvezményes kamat volt, az most már messzemenően nem kedvezményes, sőt, büntető kamatnak minősül. A szerződésből, az előttem levő konkrét hitelszerződésből azonban kitűnik az is, és utaltam rá, hogy a banknak jogosultsága van arra, hogy a hitelkamatot időközben módosítsa.

(13.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! A földjelzálog-hitelbankhoz az elmúlt évek óta az ilyen jellegű kérések folyamatosan érkeznek be. Azt senki nem vitatja, hogy hamarabb nem fizetheti vissza a hiteltőkét, de a kamatokat változtatni kellene, így vállalkozások mehetnek tönkre, emberek, családok lehetetlenülhetnek el, ha ez a szabályozás, ez a kötelem rugalmatlan; illetve amit a bank nyilatkozik, hogy módosíthatja a hitelkamatlábát, ha ez nem következik be. Én vélelmezem, két évvel ezelőtt a bank nyilván arra gondolhatott, hogy az infláció még tovább nő, illetve a hitelkamatok még jobban emelkednek. Ha a földjelzálog-hitelbank javára dőlt volna el a verseny, akkor már emelt volna, azonban pont az ellenkezőjére fordult a helyzet, így nem emelt. Azt mondanám, hogy a fair play szabályai szerint a földjelzálog-hitelbanknak ebben az ügyben lépni kell, illetve erre a Gazdasági Minisztériumtól megfelelő ráhatásnak kell történnie. Tehát azon túl, hogy elismerem ennek a bizottság által beterjesztett indítványnak a tárgyszerűségét, szakszerűségét, körültekintőségét, biztonságra való törekvését hitelintézeti oldalról, ugyanúgy adjuk meg a hitelezetteknek is a biztonságos gazdálkodás lehetőségét.

A másik dolog, amire szintén továbbvivő, jobbító szándékkal szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, az agrárágazat hitelezése. Ha a földjelzálog-hitelbanki törvényhez hozzányúlunk, akkor óhatatlanul tudunk kell azt is, hogy a Magyarországra behozott földjelzálog-hitelbanki szisztéma egy észak-amerikai modell, ahol szektorsemlegesen végzi a földjelzálog-hitelbank a hitelezési tevékenységét. Ebben az előterjesztésben a lakásügyekre helyeződik a hangsúly, de mindenhol a világon - nyilvánvalóan a fejlett világban - a földjelzálog-hitelbankok a szektorsemlegesség alapján ugyan végeznek lakásfinanszírozásokat is, de meghatározó elemük a mezőgazdasági hitelezés. Úgy érzem, hogy ezen a részen is alapos elemzésekkel, alapos törvény-előkészítő munkával az Országgyűlés szakbizottságainak, a Gazdasági Minisztériumnak végig kellene gondolni, hogy két év alatt, amióta ez a bank megvan, milyen mezőgazdasági hitelezéseket végzett. A földjelzálog-hitelezésnek ezekkel a prudenciális, hitelintézeteket védő szabályaival a mezőgazdasági hitelezés is felpezsdíthető volna.

Tehát összességében, tisztelt képviselőtársaim, támogatjuk a gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványt, azonban azt szeretnénk, ha a gazdasági bizottság a tőle megszokott lendülettel a piaci kamatok vonatkozásában is próbálna valami újszerűt és életszerűt behozni a Ház elé, illetve ha a mezőgazdasági hitelezésnek is új típusú alapjait javaslatként az Országgyűlés elé hozná. Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Fenyvessy Zoltán tapsol.)