Készült: 2020.05.25.09:46:49 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 116 2002.10.03. 4:57  113-225

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság többsége támogatta a törvénytervezetet. Ilyenkor, amikor új adót vezet be egy parlament, mindig éles vita szokott lenni, nem is lenne egészen normális dolog egy új adónemet támogatni, most azonban az a különleges helyzet állt elő, hogy nemcsak a költségvetési bizottság többsége, hanem általában a társadalom is támogatja ezt az új adónemet, és nemcsak hogy ellenállás nincs a bevezetésével szemben, hanem várakozás tapasztalható.

Az elmúlt hetekben, sőt hónapokban egy széles körű egyeztetés volt ebben a témakörben az eva bevezetésével kapcsolatban. Mondhatjuk azt is, hogy végre megvalósult a társadalmi vita, ami egyébként törvényi kötelezettség, és remélhetőleg minden törvénytervezet majd így, társadalmi vita után kerül a parlament elé a jövőben. A társadalmi vita során jelentős módosulások is történtek a törvénytervezetben.

Az érintettek köréről szeretnék néhány szót szólni, hiszen az érintettek köre a mikro- és kisvállalkozások, és hosszú-hosszú évek óta beszélünk arról, hogy a magyar gazdaság igazi problémája a mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzete, és sokféle program megfogalmazódott az ő terheik az enyhítésére, de igazából valódi segítséget mind ez ideig nem kaptak. Most azonban úgy tűnik, hogy egy valódi segítséget kapnak ezek a mikrovállalkozások, hiszen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tudják ezt választani és választhatják ezt az adónemet, csökkenti az adóterhelését, és a többségnek csökkenti az adminisztrációs terheit.

 

(14.30)

 

Nagyon-nagyon pozitívnak értékelte azt is a bizottság többsége, hogy a vita során végül is az előterjesztő felemelte az értékhatárt 15 millió forint bruttó árbevételre. És természetesen pozitívnak értékeltük azt, nem is lehet ez másként, hogy ennek az adónemnek a vállalása, a teljesítése önkéntes, és hangsúlyozom: ez természetes.

Azt is természetesnek ítéltük, hogy ezt mindenki nem fogja választani; azért nem fogja választani, mert csak egy körnek lesz kedvező. Egyetértés volt abban, hogy azoknak a vállalkozóknak, vállalkozásoknak kedvező, amelyek magas hozzáadott értéket tudnak produkálni a termelésük során. Ilyen formában való igaz az, és ezt a többség elismerte, hogy bizonyos vállalkozások éppen azért fognak kiesni ebből az evakörből, mert az ő tevékenységük a jellegéből fakadóan is olyan, hogy viszonylag kicsi a hozzáadott értékük.

Egyszerűsítést jelent a vállalkozásoknak, különösen az egyéni vállalkozóknak, hiszen - mint ahogy az expozéban is elhangzott - náluk elegendő az árbevétel-nyilvántartás. A többség elismerte azt is, hogy több vállalkozásnál, más vállalkozásoknál igazából adminisztrációs könnyítést sem jelent, viszont az igazán nagy létszámú vállalkozói kör az az egyéni vállalkozói kör. Ez a javaslat megoldást kínál a költségek elszámolására ebben a körben, arra az össznépi játékra, amikor gyűjtik a számlákat a vállalkozások, vállalkozók, hogy minél több költséget tudjanak az eredményük terhére elszámolni.

Nagyon pozitívnak ítélte a bizottság a házipénztári pénzek kezelését, vagyis hogy ebben is, úgymond, enyhítés történt az eredeti javaslathoz képest, és ez a bizonyos 20 százalékos hároméves halasztott fizetési megváltás jónak minősíthető.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy természetszerűen vita volt a költségvetési bizottságban, egy dologban azonban egyetértés volt: a célokban - a célok megvalósításában természetesen már vita bontakozott ki. Ugyanakkor mi úgy ítéljük meg, hogy azok a célok, amiket ez a törvény meg akar valósítani, igenis támogatandók. Azok választhatják, és ez a végső konklúziója a bizottsági ülésnek, ahol magasabb a hozzáadott érték, ugyanakkor viszont úgy ítéltük meg, hogy több százezer vállalkozónak nyújthat ez könnyítést az eljövendő időben.

Egy negatívum a végére, hogy olyan bonyolult a szabályozás és az egész rendszer, hogy elképzelhető, hogy a következő hónapokban bizonyos fajta módosításokra szükség lesz, a gyakorlat ezt fogja majd igazolni. Akkor majd a szükséges módosításokat a törvényen természetesen átvezetjük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 233 2002.12.04. 5:07  232-262

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetését a törvényi szabályozás szerint a költségvetési bizottság nyújtja be a parlamentnek. Ez egy ilyen törvényi szabályozás, így történik évek óta.

A költségvetési bizottság - a téma súlyának megfelelően - egy külön albizottságot hozott létre, amely az ORTT által elkészített törvénytervezetet megvitatta, és hosszas vita után úgy döntött, hogy újabb előterjesztést készíttet az Országos Rádió és Televízió Testülettel.

Van ugyanis egy különleges törvényi szabályozás, amely arról szól, hogy az ORTT legfőbb bevételi forrása az üzemben tartási díjakhoz kötött, és a törvényi szabályozás azt írja elő, hogy az üzemben tartási díjak legfeljebb 4 százaléka lehet az a támogatás, amellyel az ORTT gazdálkodhat. Az ORTT ezt a szabályozást figyelembe véve úgy készítette el a költségvetési javaslatát, hogy 33 milliárd forintos üzemben tartási díjjal kalkulált. Ehhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy ez az összeg már 2002-ben sem jött be, ez olyan - kicsit túlozva mondhatom - kitaláció, ami megvalósíthatatlan. De nem is ez a lényege a dolognak, hanem az, hogy menet közben megváltozott az üzemben tartási díj fizetési módja, nevezetesen arról van szó, hogy 2003. évtől már nem a tényleges felhasználók, vagyis a lakosság fizeti az üzemben tartási díjat, hanem azt a költségvetés átvállalja. Ettől kezdve ez az összeg nem kalkulált, hanem tervezhető összeg.

A Magyar Országgyűlés által jelenleg tárgyalt költségvetésben van egy szám, ez 20,8 milliárd forint, amely összeg azt tartalmazza, hogy ilyen nagyságrendben fogja a költségvetés megtéríteni az üzemben tartási díjakat. Az albizottságnak az volt a véleménye, hogy ehhez kell igazítani a 4 százalékot, hiszen a törvényi szabályozás is így szól. Ezért felkérte az ORTT vezetését, hogy egy újabb költségvetési tervezetet készítsen el már ilyen számokra alapozva, merthogy a törvényi szabályozás arról szól, hogy csak a tervezett üzemben tartási díj lehet az alapja az ORTT bevételeinek és így a kiadásainak is.

Az ORTT ezt a tervezetet elkészítette. Az albizottság mind a két tervezetet megtárgyalta, és a költségvetési bizottság mind a két tervezetről érdemben tárgyalt. Végül is többségi döntéssel úgy döntött a költségvetési bizottság, hogy a kisebb összeget, az 1,2 milliárd forintos - a 33 milliárd forint üzemben tartási díjhoz kötődő - tervezet helyett egy 831, felfelé kerekítve 832 millió forintos költségvetést fogad el és terjeszt a parlament elé.

Ehhez azonban néhány dolgot még hozzá kell tenni. Látszólag elég nagy az eltérés, ugyanakkor azonban bizonyos változtatások vannak a gazdálkodásban, így a monitoringhoz kötött tevékenység, amit nem közvetlenül az ORTT fog majd fizetni, hanem az alapból kerül kifizetésre: ez 166 millió forint, ez majd csökkenti az ORTT kiadásait. Tehát ha ezt mintegy hozzáadjuk a 831 millió forinthoz, akkor mintegy 1 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat az ORTT, ami már nem is nagy mértékben tér el az 1,2 milliárdtól.

Az ORTT főigazgatója a bizottsági ülésen is nyilatkozott arról, hogy ezáltal nehéz helyzetbe kerülnek, hogy kevesebb lesz a gazdálkodási pénzük, ugyanakkor viszont egyértelművé vált az, hogy emiatt létszámleépítésekre nem kell sort keríteni. A megnehezült helyzetben valószínű, hogy a fejlesztések kényszerű elmaradásával kalkulálva tudnak megfelelő módon gazdálkodni. A médiatörvény esetleges módosításával lehetőség nyílhat arra - ez a módosítás ez esetben arra vonatkozhatna, hogy a 4 százalékot meghaladóan, 6 százalékos mértékben is lehetőség nyíljon az üzemben tartási díj bevételként való figyelembevételére -, hogy a későbbiekben majd az ORTT gazdálkodási gondjait enyhíteni lehet.

Mindezek alapján a költségvetési bizottság úgy döntött, hogy ilyen bevételi és kiadási, tehát 831 millió forintos összeggel nyújtja be a parlamenthez elfogadásra és kéri a parlamentet, hogy fogadja el, éppen azért, hogy gazdálkodni és működni tudjon az ORTT; és lehetőséget látott a költségvetési bizottság arra is, hogy a későbbiekben esetleg majd vissza lehet térni az ORTT költségvetésére.

Ezért kérem a tisztelt parlamentet, hogy az előterjesztést szíveskedjen elfogadni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 261 2002.12.04. 3:41  232-262

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hát igen sok minden elhangzott a költségvetési törvény, mármint az ORTT költségvetése kapcsán, és nyilvánvalóan az előterjesztő képviseletében én azokra a politikai indíttatású véleménynyilvánításokra nem kívánok válaszolni itt most a befejezésben, amiről úgy érzem, hogy nem tartozik szorosan a költségvetéshez.

Azt hiszem, az világossá vált, hogy sok mindenben nagyon távol állunk egymástól kormánypártiak és ellenzékiek, de ez szerintem nagyrészt látszólagos. Mégpedig azért, mert szerintem - legalábbis szavakban - egyetértés van abban, hogy erősíteni kell az ORTT-t mint médiahatóságot; igen, közösen le kell ülnünk és erősítenünk kell a médiahatóságot. Szerintem egyetértés van abban is, hogy a médiatörvényt sok-sok tekintetben módosítani kell, többek között abban a tekintetben, hogy az ORTT-nek megfelelő pénzügyi kondíciókat tudjon biztosítani a parlament a költségvetési törvényben.

Amúgy igazában sajnálom, hogy nincs itt a kormány kinyújtott karja - copyright Sági képviselő úr -, Varga Mihály elnök úr. Ön szerint Varga Mihály a kormány kinyújtott karja, mert hiszen a költségvetési bizottság ez esetben a kormány kinyújtott karjaként ténykedett. Ez elég furcsa vélemény. A költségvetési bizottság e tekintetben előterjesztőként úgy ténykedett, ahogy a törvény számára ezt előírta. Pénzügyi szempontok alapján ténykedett, politikai motivációi egyáltalán nem voltak a költségvetési bizottságnak. (Tóth István tapsol.)

Induljunk ki mindenféleképpen a tényekből, hiszen a tények azért makacs dolgok. Én nagyon csodálkozom azon, itt van előttem, elő is vettem közben, hogy ténylegesen megkaphatta vajon minden képviselőtársam ezt a törvénytervezetet? Itt van előttem, egyetlenegy vitázó felszólaló arról nem szólt, hogy az ORTT költségvetésének ilyen vagy olyan sora, ilyen vagy olyan tétele... (Sági József közbeszólása.) - én nem emlékszem rá, Sági képviselő úr, de majd a jegyzőkönyvben nyilván megnézhetjük -, ilyen vagy olyan tétele nem jó, azon módosítani kellene. Egyetlenegy felszólaló azt nem mondta, hogy igen, és miből emeljük meg azt a 831 millió forintot, miből legyen több az ORTT-nek. Pozitív javaslat nem jött. (Sági József: ... fizetésekből.) Persze, képviselő úr, erre még van mód a módosító indítványok során, én remélem, hogy lesznek olyan módosító indítványok, amelyek ezt a kérdést megfelelően rendezik.

Tehát a költségvetési bizottságot, az előterjesztőt az vezérelte, hogy feleljen meg a törvényi követelménynek, az előírásnak, mást nem is tehetett, továbbá az vezérelte, hogy legyen költségvetése az ORTT-nek. Szó nincs politikai üldözésről. (Tóth István hangosan nevet.) Mellesleg, ugyan én azt ígértem, hogy nem szólok politikai jellegű dolgokról, de azért megjegyzem, hogy az ORTT elnök asszonyának a lemondása a sajtóban korábban megjelent, mielőtt ez az előterjesztés elkészült, tehát az ő nyilatkozata, miszerint az ORTT alacsony költségvetési támogatása miatt van a lemondás, ez eléggé furcsa e tekintetben. (Szalai Annamária: Nem igaz!) Hogy ez mi miatt van, az aztán tényleg nem ide tartozik, az egy egészen másik ügy.

 

 

(18.20)

 

Mindezek alapján, mivel a törvény ma erre ad lehetőséget, azt kérem önöktől, hogy mégiscsak támogassák ezt a költségvetést, és próbáljuk meg együtt megteremteni a feltételeit annak, hogy ez a valóban nagyon fontos testület megfelelő anyagi kondíciókkal, megfelelő módon tudjon működni az elkövetkezendőkben. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 26 2003.10.07. 9:13  17-33

DR. SOÓS GYŐZŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az adótörvények tárgyalása mindig nagy vitát gerjeszt a parlamentben, és nagy a közérdeklődés is, kivéve talán az adózás rendjéről szóló törvényt, hiszen az adótörvények vitájakor általában az adómértékekről, az adózás terheiről szoktunk vitatkozni, hogy milyen legyen az adótábla, milyen személyi jövedelemadó-kulcsok legyenek, hogyan alakul az áfa vagy éppen a helyi adó mértéke. Az adózás rendjéről szóló törvényt inkább szakmai törvénynek tartják és tartjuk, bonyolult adóigazgatási, eljárási szabályokat tartalmaz.

Valóban bonyolult a törvény. Alkalmazásához adóügyi és jogi ismeretek szükségesek. Mégis ez az a törvény, amely minden állampolgárt és minden vállalkozást érint. Adózóként mindenki kapcsolatba kerül vagy kerülhet az adóhatósággal, és ezáltal a most tárgyalt törvénnyel.

Mint ahogy már itt elhangzott, a jelenleg hatályos törvény 13 éves, és ez alatt több mint ötven módosításon esett át. Így még a hozzáértők számára is nehezen áttekinthető. Pedig ez a törvény az adózással összefüggésben alapvető jogokat és kötelezettségeket állapít meg, tartalmaz.

Szükség van a törvény folyamatos korszerűsítésére is. Egy átfogó korszerűsítés tavaly megkezdődött. Ekkor döntő részben az adó-ellenőrzési szabályok megújítására került sor. Így kiszámíthatóbbak lettek a törvényi szabályok. Szabályozta a törvény az eljárás lefolytatására nyitva álló határidőket és az ellenőrzésre történő kiválasztás törvényi szabályait is. Újraszabályozásra került az adóvégrehajtás. Most folytatódik az adózás rendjéről szóló törvény átfogó korszerűsítése. Az elmúlt 13 év igen sok módosítása, a szerkezeti átalakítások és a nagy terjedelmű, több területet érintő változtatások nehezen áttekinthetővé tették volna a törvényt. Azért “volnaö, mert üdvözlendő, hogy a kormány újrakodifikálta és most egy egészen új törvényt tárgyal a parlament. Ez segítséget fog nyújtani a jogalkalmazóknak. Ez az eljárás is része annak a törekvésnek, hogy az adóhatóságok ügyfélbarát szolgáltatásként végezzék munkájukat. Ebben a szellemben történnek változtatási javaslatok. Ezek közül kiemelem az önadózás általános elvének részbeni módosulását.

Ma a személyi jövedelemadóban az önadózás elve érvényesül. Mindenki saját maga vagy nyilatkozata alapján a munkáltatója készíti el az adóbevallását. Az adóbevallás elkészítése az évek során egyre bonyolultabbá vált. Sokan készíttetik el pénzért saját bevallásukat. Nézzük csak meg a kitöltési útmutatót! A képviselőtársaim is biztosan töltöttek ki személyi jövedelemadó-bevallást természetszerűen, és bizony nagyon komoly felkészültséget és odafigyelést igényel csupán csak a bevallás kitöltési útmutatójának elolvasása, áttanulmányozása. Mindezt akkor, amikor az adatszolgáltatási kötelezettségek miatt az adatok többsége az adóhatóság rendelkezésére áll. A mostani eljárás nagyon bonyolult, felesleges munkával terheli az adózókat, és rengeteg a hiba. Az évente kinyomtatott közel 2,5 millió adóbevallás kinyomtatása, postázása sok száz millió forinttal terheli a költségvetést. Ennek nagy része megtakarítható. Megtakaríthatók a feldolgozási és hibajavítási költségek is. Minden adózónak továbbra is lehetősége lesz arra, hogy saját maga készítse el adóbevallását. Lehetősége lesz arra is, hogy az eddigiekhez hasonlóan a munkáltatóját bízza meg az adóbevallásának elkészítésével. Új szabályként került kialakításra a személyi jövedelemadó adóhatóság által történő megállapítása. Ennek részletes szabályait a törvény rögzíti. Ezt a változtatást támogatjuk, mert költségtakarékos, egyszerűsíti az eljárásokat, és emellett - ami talán mindennél fontosabb - nem sérti az adózók jogait.

Támogatandó módosító javaslat a gépjárműadó bevallásában az adókivetési eljárás bevezetése. A jelenlegi eljárási rendben az adózót párhuzamos adatszolgáltatási kötelezettségek terhelik. Ezek megszüntetése az adózók érdekében történő egyszerűsítés. Helyeseljük azt, hogy a jövőben az adóhatóság a gépjárműadót a közúti közlekedési nyilvántartásból kapott információk alapján fogja kivetni. Ebben a körben tehát megszűnik az önadózás intézménye, ami az eljárás egyszerűsítését szolgálja.

Ma az adózók döntő többsége papír alapú nyomtatványokon tesz eleget bevallási kötelezettségének. Néhány száz, jelentős költségvetési kapcsolatokkal rendelkező adózó teljesíti bevallását elektronikus úton. A technikai fejlődés lehetővé teszi az elektronikus módon adózók körének jelentős kiszélesítését. A technikai változásokhoz a törvényhozásnak is alkalmazkodnia kell. Támogatjuk azt a törvényi változtatást, hogy 2006-ra valamennyi adózó számára lehetővé váljon, hogy adóbevallásának elektronikus úton tehessen eleget. Ez általánosan egy lehetőség lesz. A legnagyobb adózóknak azonban már 2004-re, illetve 2005-re kötelező. Először körülbelül háromezer, majd mintegy tízezer adózó fog elektronikusan adóbevallást készíteni.

Dicséretes és támogatandó, hogy az elektronikus adóbevallás törvényi szabályozása megtörténik. Ugyanakkor nem érthető az az ellentmondás, amely az e területen való fejlődés és az elektronikus számlázás lehetőségének elmaradása között feszül. Igaz, az elektronikus számlázás szabályozása nem e törvény, hanem az áfatörvény hatálya alá tartozik, ott azonban nincs ilyen előterjesztés, és a szabályozást kezdeményező módosító indítvány sem élvezi a kormány támogatását. Pedig sokáig már egyébként sem halogatható, hiszen ez is uniós követelmény.

Az előterjesztés tartalmaz néhány olyan szabályozási változtatást is, amely az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos. Ezek elsősorban az adóügyi együttműködésből fakadó kötelezettségek teljesítésével függnek össze.

Összefoglalva: az adózás rendjéről szóló törvénytervezet egy új, egységes szöveggel és logikusan felépített törvényi szerkezettel egy új kódexet hoz létre. A tervezet elfogadását támogatjuk, mert segíti az adózók és az adóhatóságok jogalkalmazását. Reményeink szerint a törvény elő fogja mozdítani az adómorál és a törvényesség javítását és az adóztatás eredményességét. Biztosítja a törvény az adózók számára a jogaikat védő törvényi garanciákat. Ugyanakkor lehetőséget biztosít az adók mind teljesebb körű behajtásához. Az adózási fegyelem javítása nélkülözhetetlen a költségvetési egyensúly javításához, de egyúttal a társadalmi igazságosságot is szolgálja.

Az előttünk fekvő tervezet fontos és szükséges szabályozási célokat fogalmaz meg. Elveivel és a szabályozási módokkal is egyetértünk. Ezért a tervezetet a szocialista frakció támogatja, és kérem képviselőtársaimat, hogy a vita során megfogalmazódó pontosításokkal együtt szintén támogassák azt. (Taps az MSZP padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 268 2003.11.24. 2:33  261-327

DR. SOÓS GYŐZŐ, a számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról tárgyalt tervezetet a számvevőszéki bizottság egyhangú szavazással támogatta.

 

(20.10)

 

Szükségesnek és jó színvonalúnak minősítette az előterjesztést a Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék jelen lévő képviselője is. A tervezet elsődlegesen jogharmonizációs módosításokat tartalmaz, ezenkívül azonban eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatának, amely szerint a törvény ez ideig nem szabályozta megfelelően a pénzbevonási eljárást. Ez a tervezet most a bankjegyek esetében húsz évben, az érmék esetében öt évben határozza meg a bevont fizetőeszközök átváltásának idejét.

A számvevőszéki bizottság és a Számvevőszék jelen lévő képviselője is korrekt eljárásnak minősítette, hogy a tervezet teljes egészében figyelembe veszi az Állami Számvevőszéknek az MNB 2002. évi működéséről készített jelentése kapcsán tett javaslatait. Az MNB-törvény 2002. évi módosítása visszaállította a felügyelőbizottság intézményét, amely átvette az MNB teljes tevékenységére kiterjedő hatáskörrel rendelkező, függetlenített belső ellenőrzés irányítását. A felügyelőbizottság ellenőrzési jogköre a működésre és a gazdálkodásra korlátozódik, ezért az ÁSZ javasolta, hogy a működése legyen összhangban az EU követelményeivel.

A gazdasági társaságokról szóló törvény, a Gt. általános szabályai szerint a felügyelőbizottságnak jelentést kell készítenie a közgyűlés részére az MNB éves beszámolójáról, de ez a kötelezettsége korlátozott ellenőrzési jogosultsága miatt csak részben teljesíthető. Ezért az ÁSZ az MNB-törvény olyan módosítását javasolta, amely szerint a felügyelőbizottság közgyűléssel szembeni jelentési kötelezettsége csak azokra a gazdasági és pénzügyi folyamatokra terjedjen ki, amelyek ellenőrzésére hatáskörrel rendelkezik. Mindezeket ez a tervezet tartalmazza.

Mint a bevezetőben is elmondtam, a számvevőszéki bizottságban teljes egyhangúság alakult ki a törvény általános vitára való alkalmasságával kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 71 2004.03.30. 1:26  66-89

DR. SOÓS GYŐZŐ, a számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A számvevőszéki bizottság tegnapi ülésén megtárgyalta az előttünk lévő törvénytervezetet, és egyhangú szavazással azt általános vitára alkalmasnak találta. Megállapította a bizottság, hogy ismét egy olyan törvénytervezet van előttünk, amelyik az európai uniós jogharmonizációt szolgálja, ezúttal a Nemzeti Bank függetlenségét erősítve.

A törvénytervezet két fő irányba mozdul el. Az egyik az elnök rendeletalkotási jogának pontosítása, pontosabban részletszabályainak kidolgozása, ami szintén a jegybanki függetlenséget erősíti. Itt rendeletben fog az elnök rendelkezni többek között az alapkamat mértékéről, a tartalékráta kiszámításának módjáról. A törvénymódosítás másik iránya az Európai Központi Bank által javasolt módosítások törvényi keresztülvezetése. Ezek között természetszerűleg vannak technikai jellegűek, és vannak olyanok, amelyek kifejezetten a függetlenséget erősítik; így az alaptőke törvényben történő szabályozását írja elő.

Összességében: még egyszer megismétlem azt, hogy a számvevőszéki bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette, teljes egyhangúsággal.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 314 2004.05.17. 0:38  311-323

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy olyan technikai jellegű módosításról van szó, amelyet az európai uniós csatlakozásunk folytán a magyar törvényekbe be kell iktatni, ezért a javaslatot egyhangú szavazással támogatta.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 24 2005.06.14. 4:17  15-81

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. Úgy ítélte meg, hogy a szabályozás szükséges és időszerű.

Időszerű, még akkor is, ha szokatlan időben, nyáron, a tavaszi ülésszak utolsó napján kerül benyújtásra ez a törvénytervezet, hiszen van egyfajta kényszer is, a közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatások új rendje mindenféleképpen indokolttá teszi az új szabályozást, és akkor már egy menetben természetesen mást is szabályozunk. Továbbá indokolt és időszerű azért is, mert hiszen a kormány elhatározta a száz lépés programját, és következetesen keresztülviszi, s ennek egyik kis lépéscsoportja, hogy az adóigazgatás rendjében is rendet vág.

Várhatóan a törvény elfogadásával egyszerűsödik az eljárási rend. Mindenféleképpen egyszerűsödik a munkaadóknál, illetve az egyéni adózóknál és a magánszemélyeknél, ugyanakkor közmegegyezés volt a bizottságban abban, hogy az adóhatóságnál persze nem egyszerűsödik az eljárás, az adóhatóságnak igencsak fel kell készülnie többletmunkákra.

Szigorodik is az eljárás az új rend szerint, ez a szigorodás nagyon időszerű. Reményeink szerint a szigorítás nemcsak törvényekben lesz majd meg - sok esetben megvolt törvényekben -, hanem a valóságban is be lesz tartva. Összhangot teremt tehát a Ket.-tel - Ket.-nek nevezem most már a közigazgatási eljárási törvényt -, a szabályozás szinkronban van a közigazgatási szabályozással, ez már csak azért is fontos, hiszen a kettő együtt, tehát a közigazgatási eljárási törvény és az adóigazgatási eljárási törvény egymást mintegy kiegészítve működik az adóigazgatásban, vagyis a közigazgatási eljárási törvény mintegy alapszabályként működik.

Alkalmazkodik ez a törvénytervezet a megváltozott körülményekhez is. Utalnék itt elsősorban az új adórendszerre - újnak nevezem a mai adórendszerünket, hiszen nemrég volt 1988, amikor egyáltalán bevezetésre került. Akkor egészen más tulajdonviszonyok voltak, és azt hiszem, természetszerű volt, hogy az állami vállalatokat meg lehet terhelni azzal, hogy a munkavállalóik adóbevallását elkészítsék. Azt hiszem, hogy nagyon-nagyon ideje, hogy most már ezt a kötelezettséget a zömmel nem állami munkaadókról levegyük, és aki akarja, annak az adóhatóság elkészíti majd az adóbevallását; ha nem akarja, akkor önadózó lesz.

Időszerű egyébként, és az alkalmazkodást jelenti az is, hogy időközben az évek során jelentős mértékben megváltoztak az adat-nyilvántartási, adatszolgáltatási rendszerek. Az idő rövidsége miatt csak utalnék az elektronikus úton való adatszolgáltatásra, illetve a gépi adathordozókra, ami most már évek óta működik. Védelmet is nyújt ez a munkavállalóknak - az egyéni adó- és járulék-nyilvántartásról van elsősorban szó. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy világossá teszi, ki és mennyi adót fizet a közpénzekbe. Egyszerűsíti a befizetések rendjét. Korábban elhangzott az előző felszólalásokban is, hogy az összevont számlák az, ami elsősorban egyszerűsítést jelent. Remélhetőleg ebben is sikerül majd megoldani a nem könnyű feladatot.

(10.10)

Összességében jelentős horderejű változásokat tartalmaz ez az Art., de időt enged a sok-sok határidővel, hiszen öt határidőt fogalmaz meg, e tekintetben is egészen újszerű ez a törvénytervezet. Nemigen emlékszem olyan törvénytervezetre a parlamentben, amelyben öt hatálybalépési időpont lett volna, de ez nagyon fontos azért, mert hiszen időt enged a felkészülésre, az alkalmazkodásra az adózóknak, az adóhatóságnak is.

Összességében: mindezen pozitívumok mellett a törvénytervezetet a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 28 2005.06.14. 15:13  15-81

DR. SOÓS GYŐZŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról van itt most szó. Én azt hiszem évek óta a parlamentben levő képviselőként, hogy ez az a törvény, amelyik viszonylag kis nyilvánosságot kap, hiszen igencsak szakmai törvény. Ugyanakkor van itt egy ellentmondás, az ellentmondás pedig az, hogy bár valóban szakmai jellegű törvény, mégis azt hiszem, nincs az országban olyan állampolgár, nincs az országban olyan gazdálkodó szervezet, akit közvetlenül ez a törvény ne érintene.

Van még egy másik furcsaság, amiről itt elöljáróban szeretnék szólni, ez pedig az, hogy még soha ilyenkor nyáron, a tavaszi ülésszak végén nem kezdtük el az adózás rendjéről szóló törvény módosítását, bár minden évben módosította még eddig a parlament a rendszerváltozás óta. Ennek mégis van oka, elfogadható oka és indoka. Elsősorban két okot mondok. Az egyik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló új törvény, amelyik alapvetően meghatározza az adózás rendjét is. Ennek a hatálybalépése 2005. november 1-je. Így tehát alapvetően szükségszerű, szükséges, hogy az adózás rendjét is ehhez igazítsuk, és a legjobb mód akkor már generálisan végigvinni a módosítást.

Bár ellenzéki képviselőtársaim ezzel biztos nem értenek egyet, másik okként el kell mondjam azt, hogy a száz lépés programja sok-sok mindent tartalmaz - többek között adócsökkentésről is szó lesz benne természetesen -, de most csak arról szeretnék szólni, hogy azt is tartalmazza, hogy azokat a bonyolult, bürokratikus eljárásokat, amikkel az állampolgárokat és a vállalkozásokat terheljük, próbáljuk meg mérsékelni. Így cél, célja a kormánynak, és célja az MSZP-frakciónak is, hogy az adóigazgatási eljárást egyszerűsítse, korszerűsítse. Egyszerűsíteni szükséges feltétlenül, mert hiszen ma már tudjuk, hogy aki önadózó, és saját maga végzi el az adóbevallását, tudja, hogy csak elolvasni a kitöltési útmutatást egy fél nap, és akkor még egyáltalán nem biztos, hogy a hozzáértő szakember, félszakember, akinek nem ez a fő munkája, megérti.

Nagyon-nagyon fontos, hogy az adóhatósági munkában, az adóigazgatási eljárásban javítsuk a munka hatékonyságát, javítsuk az ellenőrzés hatékonyságát. Különleges ez a törvény egyébként azért is, mert eltérő hatálybalépési időpontokat fogalmaz meg; számításom szerint összesen ötöt, vagyis 2005. november 1-jét, 2006. január 1-jét, 2006. április 1-jét, július 1-jét és 2007. január 1-jét, természetesen ez mind más-más területre vonatkozik. Mi indokolja az eltérő időpontokat? Részben kényszer van, mint már szóltam is róla az előbbiekben. Van olyan kényszer ebben a törvénymódosításban és időpontban, ami szükségessé teszi a novemberi hatálybalépést. De különböző időpontok eltérő felkészülési időpontokat is tartalmaznak.

(10.20)

Sok esetben biztosítani kell a technikai feltételeket a törvény hatálybalépéséhez és megfelelő végrehajtásához. Különösen az adóalanyoknak kell felkészülniük. Lehetséges, hogy ez bizonyos esetekben többletterhet is jelent számukra, de nem ez az általános.

2005. november 1-jén, mint már említettem, hatályba lép az úgynevezett Ket., a közigazgatási hatósági eljárási törvény, egyúttal hatályát veszti a közismerten Áe., vagyis államigazgatási eljárási törvény. Éppen ideje, hogy ez ilyen formájában hatályát veszítse, hiszen 1957-es törvény, bár a régihez már semmi köze nincs a törvény szövegének, hiszen rengeteg módosításon esett át. Ez a közigazgatási törvény és a volt Áe. mögöttes szabályként működik az Art.-nál, vagyis az adózás rendjéről szóló törvénynél, éppen ezért a kettőt harmonizálni, szinkronizálni szükséges.

Ugyanakkor természetszerűleg vannak specialitások. Az adózás rendjéről szóló törvény egy felsorolással egészül ki, amely meghatározza azt, hogy az adózással kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási eljárásnak mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Csak példaként mondok egyet, ez az újrafelvételi eljárás, amelyet az adózás rendjében nem kell alkalmazni, más eljárásokat viszont éppen az Art. szabályoz, mert egy “normálö közigazgatási eljárásban olyan eljárás valószínűleg nincs, mint amit az Art.-ban speciális eljárásként alkalmazunk.

Az adózás rendjéről szóló törvény átveszi a közigazgatási törvény hatósági döntésekkel kapcsolatos fogalomrendszerét is. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy határozatot és végzést fogalmaz meg, vagyis a határozat az érdemi kérdésekben hozott döntés, míg a végzés az eljárási kérdésekben hozott döntés. Új szabályozás van az iratbetekintés korlátozásában a jövőben. Itt végzéssel dönt az adóhatóság, és ez is nagyon fontos. Nagyon-nagyon fontos ennek a szabályozása azért, mert az egyik oldalról biztosítani kell az információszabadságot, a másik oldalról pedig azt, hogy illetéktelenül ne juthasson hozzá senki olyan információkhoz, ami másnak a kizárólagos joga. Éppen ezért az Art. taxatív módon felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek esetében az adózó iratbetekintési joga korlátozott.

Változások vannak a jogorvoslati rendben is, mégpedig úgy, hogy a végzések fellebbezéssel támadhatók meg. Itt a közigazgatási bírósági eljárás nyilvánvalóan kizárt. De változnak a határidők és a különféle eljárások. Ezeket most itt a parlamentben technikai jellegű változtatásoknak nevezem, de nagy horderejű változtatások. Mindezek 2005. november 1-jén hatályba lépnek.

Egy következő nagy változásról szeretnék szólni, ez az egyéni adó- és járulékrendszer kialakítása. Nagyon fontosnak tartom abból a szempontból, hogy azok után, majd ha ez kialakul, és valóban látható lesz mindenki számára, akkor egyértelművé válik, hogy ki és hogyan viseli a közterheket, hiszen megjelenik egyénileg a közterhekhez való hozzájárulás. A járulékfizetés átláthatóvá tétele érdekében is fontosnak tartom, továbbá azért, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi bevételei megfelelően biztosíthatók legyenek. Mindezt biztosítja az egyéni adó- és járulékrendszer kialakítása.

Ennek alapján ellenőrizhető az, hogy ki jogosult és milyen jogcímen az ellátások igénybevételére, követhető a biztosítottak, illetve a járulékfizetők személye. Az új szabályozás szerint a munkáltató, a kifizető havonként, a tárgyhót követő 12-éig elektronikus úton, vagy gépi adathordozón bevallást tesz a magánszemélynek teljesített kifizetésekkel kapcsolatos adókról, járulékokról. Megszűnik viszont ezzel párhuzamosan a ma létező, a kifizetők nyugdíj-biztosítási szervekhez közvetlenül teljesített adatszolgáltatási kötelezettsége.

Azért szeretném hozzátenni mindehhez a szabályozásváltozáshoz, hogy ha szigorúan betartják, és szigorúan betartatják, akkor lesz ez működőképes. Tehát itt az adóhatóságra az elkövetkezendő időszakban óriási felelősség, feladat hárul, mint ahogy hárult eddig is természetesen más esetekben. Az egyéni adó- és járulék-nyilvántartás céljának elérése érdekében a törvény a mulasztást súlyos jogkövetkezményekkel sújtja. Törvényi szabályozás tehát már lesz, súlyos törvényi szankcionálás, a betartására kell majd nagyon odafigyelni.

Nagyon fontosnak tartom annak megjegyzését is, hogy ez a szabályozás, vagyis a nyilvántartási rendszer 2006. január 1-jén lép életbe, ugyanakkor ez a jelentős szigorítás fél évvel később, július 1-jén. Tehát itt is van egyfajta felkészülési idő, hogy hozzászokjanak a szankcionáláshoz.

A száz lépés program egyik programpontja a feketegazdaság visszaszorítása, és azt hiszem, nem volt még olyan politikai erő, amely ne tűzte volna ezt zászlajára. Remélem, hogy most sikerül valamit elérni ebben. Úgy szól, azt hiszem, az indokolásban a megfogalmazás, hogy a feketegazdaság megszüntetése. Ugye, arra remény nincs, hogy megszüntessük, de célként persze meg kell, és meg lehet fogalmazni; jó lenne a visszaszorítását, jelentős mértékű visszaszorítását elérni. Éppen ezért a fehérítés érdekében az építésügyi hatóság adatokat szolgáltat az állami adóhatóság felé. Az építésfelügyeleti nyilvántartást is felhasználhatja az adóhatóság az ellenőrzésekhez.

A befizetésekben igen sok bonyolultságot tapasztal ma a befizetésre kötelezett. Hiszen valóban, majdnem 50 számlára kell befizetni, és ennek rengeteg negatív következménye is lehet, ha itt túlfizetés van, a másik számlán pedig hiány. Ezek a rendszerek egyszerűsödnek, most külön-külön fizetünk, viszont összevont kötelezettségcsoportok szerint megnyitott számlákra kell majd a jövőben befizetni. Három ilyen fő csoport lesz, mint ahogy ma itt el is hangzott: az adók és járulékok, az áfát az uniós követelmények miatt külön kötelező, valamint az egyéb adók és járulékok.

Szeretnék még szólni mindenféleképpen a munkáltatói adómegállapítás megszüntetéséről, hiszen itt el is hangzott az az egyik bizottsági véleményben, hogy nem is értik ennek a megszüntetését, én pedig azt nem értem, hogy miért maradhatott ez meg ilyen sokáig. Hiszen a munkáltatói adómegállapítás a rendszerváltás előtti időkből származik, amikor még teljesen természetes volt, hogy az állami vállalatok a munkavállalóik adóbevallását elkészítik. Ma már nagyon kevés állami vállalat van az országban a privatizáció után. Úgyhogy ez a régi idők rendszere, nagyon jónak és helyesnek tartom a megszüntetését.

Egyébként pedig az adóhatóság által való adóbevallás-elkészítési lehetőség megvolt már most, 2004-re vonatkozóan, mint emlékszünk rá, csak nagyon kevesen éltek vele. Igen, mert az adózónak végül is mindegy, hogy a munkáltatója készíti el, vagy az adóhatóság, a lényeg az, hogy neki ne legyen munkája vele. Éppen ezért úgy gondolom, az adózók nem nagyon törekedtek arra, hogy az adóhatósággal készíttessék el az adóbevallásukat. Ez az új rendszer 2007. január 1-jével lép majd hatályba, vagyis 2006-ra vonatkozóan 2007-től választhatja azt a személyi jövedelemadót bevalló magánszemély, hogy továbbra is önadózó lesz, vagy pedig az adóhatóságnak adatokat szolgáltatva elkészítteti az adóbevallását.

Fontosnak tartom a szabályozásváltozásokban azokat a pontokat is, amelyek arról szólnak, hogy az adóbevallás elkészítésének felelőssége kit terhel, mennyiben terheli az adózót, mennyiben az adatszolgáltatót, mennyiben az adóbevallást elkészítőt. Az adószakértők felelősségének kérdését szeretném kiemelni. Ugyanis egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy az adózó az adatszolgáltatásért felelős, jelenleg is így van ez, amikor a munkáltató készíti el az adóbevallását, de ha önadózó, és adószakértővel készítteti el a bevallását, akkor is kizárólag az adatszolgáltatásért felelős. Ezt nagyon fontosnak tartom a szabályozásban.

A szabályozással feltétlenül lesz egy olyan változtatás, hogy átcsoportosítások lesznek a munkavégzésben. Mindenféleképpen csökken a munkáltatók kötelezettsége, kevesebb munka hárul rájuk, és egyetértek azzal, hogy az adóhatóságnak viszont többletterhet jelent majd ez.

 

(10.30)

 

De az adóhatóságnak van felkészülési ideje, több mint egy éve vagy legalább egy éve arra, hogy felkészüljön erre a feladatra, és remélhetőleg megtalálja a megfelelő módját, mint ahogy eddig is mindig megtalálta a feladatok elvégzésének az útját.

A szokásos piaci ár megállapításáról mindössze annyit jegyeznék meg, hogy szintén a gazdaság fehérítése irányába mutat, hiszen kiszűri annak a lehetőségét remélhetőleg, hogy kapcsolt vállalkozások egymás között alulszámlázással, túlszámlázással, az eredményeket saját érdekeiknek megfelelően tudják változtatni. Sok-sok egyéb módosítás van még ebben a törvényben illetékességet illetően, ellenőrzési kérdéseket illetően, amik nagyon-nagyon fontos szakmai kérdések, és nyilván a részletes vitában még majd erről lehet részleteiben beszélni.

Összességében a szocialista frakció fontosnak, szükségesnek, időszerűnek találja az adózás rendjéről szóló törvény módosítását, az ebben foglalt szabályozások igenis szükségesek, és védelmet nyújtanak a munkavállalóknak, védelmet nyújtanak a polgároknak, áttekinthetőbbé teszik a szabályozást, ezért a szocialista frakció támogatja a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 22 2005.09.20. 22:05  17-45

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Most már akár hagyományosnak is tekinthető, hogy a zárszámadás vitájában a bizottsági véleményeket egy véleményként a költségvetési bizottság előadója terjeszti a tisztelt Ház elé. Miért is van ez így? Mindössze azért, mert a kérdések egy jelentős részében azonos kérdéseket vitatnak meg a képviselők az egyes bizottságokban, és természetszerűen nem volna ildomos, ha ismételnénk önmagunkat. Az egyes állandó bizottságok ugyanakkor megküldték a költségvetési bizottságnak írásban a véleményüket, és ezeket a véleményeket én most itt önök elé fogom tárni.

Ennek megfelelően az én előterjesztésemet határozottan két részre lehet osztani. Az első részben az általános megállapításokat fogom elmondani a költségvetési bizottság véleményeként, természetesen beleintegrálva mindazokat a véleményeket, amiket más bizottságok ugyanebben a kérdéskörben megfogalmaztak. Ezt követően a második részben az egyes bizottságokat nevesítve a bizottságokban elhangzott speciális véleményeket fogom önöknek elmondani.

A költségvetési bizottság és a parlament állandó bizottságai a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvénytervezetet megvitatták, és a következő megállapításokat tették.

A 2004. évben a gazdasági növekedés a vártnál dinamikusabbá vált. A növekedés motorjává ismét az export és a beruházások váltak. A GDP növekedési üteme 2004 egészében elérte a 4,2 százalékot, amely 2 százalékponttal meghaladja az európai uniós átlagot. Ezt nagyon fontosnak ítélték a bizottságok európai uniós felzárkózásunk szempontjából is, hiszen egyik fő célkitűzésünk az, hogy Magyarországon minden évben a gazdasági növekedés szintje magasabb legyen az európai uniós átlagnál.

2002 és 2004 között a GDP lassabban nőtt, mint a kiadások, tehát egy kiadáscsökkenés volt tapasztalható, ugyanakkor a kiadások szerkezete is átalakult. Különösen figyelemre méltó, hogy a bérkiadás csökkent 2004-ben.

A foglalkoztatás szerkezete is kedvező irányba módosult 2004-ben; a versenyszektorban alkalmazottak száma 1,5 százalékkal növekedett, míg a költségvetési szektorban csökkenés volt tapasztalható.

Az államháztartási hiány nagyobb lett a tervezettnél. A folyó fizetési mérleg egyenlege kismértékben, de tovább romlott 2004 folyamán, a hiány mértéke megközelítette a GDP 9 százalékát, kedvező ugyanakkor, hogy újra emelkedett a működőtőke-befektetések volumene.

A külkereskedelemben az export gyors növekedése 2004 egészében folyamatos volt. Az év egészében az áruexport-volumen növekedése elérte a 17 százalékot, az áruimport növekedése 14 százalékos volt, tehát mintegy 3 százalékpontos eltérés volt az export növekedési üteme javára.

A 2004. évben az export mellett a növekedés másik fontos tényezője a jelentős ütemben, közel 8 százalékkal bővülő beruházási tevékenység volt. A különösen fontos feldolgozóipari beruházások 15,3 százalékkal nőttek.

A háztartások fogyasztásának dinamikája jelentősen mérséklődött az előző évekhez képest. Míg 2002-ben 9,4 százalékkal nőtt a fogyasztás, 2003-ban 7,2 százalékkal, addig 2004-ben csak 2,5 százalékkal nőtt a fogyasztás volumene. A lassulás oka egyértelműen a jövedelemkiáramlás mérséklődése volt.

2004-ben a 6,8 százalékos infláció az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult, a korábbi prognózisokhoz képest 0,3 ponttal magasabb tényszám mögött az olajárak rendkívüli emelkedése állt.

A 2003 végétől a gazdasági folyamatokban mutatkozó pozitív változások és a pénzpiacok javuló megítélése fokozatosan megjelent az árfolyam alakulásában. Az erős és stabil árfolyam jelentősen hozzájárult a dezinfláció látványos sikeréhez, ugyanakkor a gazdaság versenyképességét kedvezőtlenül érintette. Ez szerepet játszott a beruházás, az export és a gazdasági növekedés második félévi alakulásában is.

A 2004. évi költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát a GDP 4,5 százalékában határozta meg. 2003 második felében is töretlenül bővült a lakáshitelezés. A kamatok, a jegybanki alapkamat 2003. decemberben jelentős mértékben emelkedett, a hozamok is növekedtek, és így jelentős többletkifizetésekre került sor. Ezek a jelentős többletkifizetések az adósságszolgálati kamatkiadásoknál és a lakáshitelek támogatásánál jelentkeztek. Ez olyan terheket jelentett a költségvetésnek, amelyek növelték a hiányt.

Ugyanakkor azt is megállapította a költségvetési bizottság és más bizottságok is, hogy a 2004. évi tervezéskor, a költségvetés készítésekor a 2003. évi adóbevételek szintjéből indult ki természetszerűen a kormány, ezek azonban - mármint a 2003. éviek - elmaradtak az akkor vártnál, és így a tervezés is bizonyos tekintetben olyan számokra épült, ami a bevételek későbbi korrigálását vonta maga után. 2004 végére az államháztartás hiánya pénzforgalmi szemléletben a helyi önkormányzatok nélkül 1300 milliárd forintot tett ki, amely a GDP 6,4 százaléka volt, tehát meghaladta a tervezettet.

Az Állami Számvevőszék jelentése természetszerűen kizárólag a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzési kérdéseivel foglalkozik. A jelentés a pozitív megállapítások mellett felhívja a figyelmet arra is, hogy további érdemi fejlődésre van szükség számos területen. A bizottság megállapította, hogy vannak évek óta ismétlődő megállapítások és hiányosságok, és van nagyon sok olyan hiányosság, amit az évek során az előterjesztő már megszüntetett, folyamatosan javította, ellenben még mindig vannak visszatérő hiányosságok, és ezeken változtatni kell.

A számvevőszéki jelentés többek között megállapítja, hogy az európai uniós adószámmal rendelkező adóalanyok kiutalás előtti ellenőrzése előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag téves volt, és az eljárás a költségvetés helyzetét is rontotta. Mint ahogy a visszaélések, tévedések is váratlanul és váratlan nagyságrendben érték a költségvetést, a reakció is szükségképpen ilyen volt, az utólag és még napjainkban is feltárt eltérések azonban visszaigazolják ezek szükségességét.

Megállapítja a vizsgálat, hogy az uniós támogatásokhoz a nemzeti kiegészítés 2005. évi összegének a folyó évben kifizetett részéhez az előirányzatok nem biztosítottak fedezetet. Azonban az előírt 2005. április 30-ai határidőre a kifizetések megtörténtek, a megelőlegezésre kidolgozott piaci, banki faktorálási módszer biztosította a tárgyévi igénybevételt. A jelentés Magyarországnak az Európai Unióval szembeni nettó befizetői pozíciójáról a Pénzügyminisztérium által korábban közölt egyenleg bemutatását követően, abból kiindulva további három nettó egyenleget számszerűsít, melyek közül egy mutat Magyarország szempontjából negatív pozíciót, a többi három pozitív szaldót eredményez. Arról itt korábban az Állami Számvevőszék elnöke szólt, hogy megítélése szerint és a Számvevőszék megítélése szerint mi ennek az oka. Mindenesetre nem kedvező, ha többféle szám jelenik meg ezzel kapcsolatban.

(10.50)

A privatizációs eljárásokat ért ÁSZ-kritikák a bizottság álláspontja szerint nem kielégítőek. Ebben vitázott a Számvevőszék álláspontjával a költségvetési bizottság is. Különösen kiemelte a bizottság véleménye, hogy a MOL-részvények esetében a részvények árfolyamának emelkedése azután következett be, amikor az állami tulajdonhányad jelentősen csökkent, és a piac a részvényeket így beárazta.

A költségvetési hiány számításánál az Állami Számvevőszék - nem az uniós eredményszemléletű hiánycélt követve - hozzájárul ahhoz, hogy a politikai vitákban továbbra is ütközzön a kétféle hiányszám.

Ennyit az első részről és az általános véleményekről, és akkor szeretnék áttérni arra, hogy az egyes bizottságok ezen felül milyen speciális megállapításokat tettek.

Az alkotmányügyi bizottság kiemelten foglalkozott a bírósági fejezet zárszámadásával és annak kérdéseivel. Megállapította, hogy az 1996-97-es igazságszolgáltatási-igazságügyi reform helyes volt, az 2002-ben, a leállítás után folytatódott, nagyrészt befejeződött. Ennek megfelelően vagy ennek eredményeképpen a bíróságokon az ügyhátralék jelentősen csökkent, ugyanakkor nőtt a bíróságok ügyfélforgalma. A bizottság megállapította azt is, hogy 2004-ben a bírósági fejezet költségvetési támogatása az előző évinek 133 százaléka - tehát 33 százalékkal magasabb - volt, míg a személyi juttatások az előző évinek a 136 százalékát tették ki. Tehát 2004-ben a fejezetnél jelentős költségvetési többletkiadásokra került sor a törvénynek megfelelően.

Az egészségügyi bizottság szerint a 2004-ben végrehajtott konszolidációs és reorganizációs program, amelynek célja az egészségügyi intézmények adósságállományának a csökkenése, pozitív irányú elmozdulást eredményezett.

Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság megállapította, hogy az egyházak és vallási felekezetek támogatása és a nemzeti és etnikai kisebbségi területek finanszírozása az előző évekéhez hasonlóan alakult 2004-ben.

A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság szerint az adó- és járulékszabályok 2004. évi módosításának célja a versenyképesség javítása volt. A foglalkoztatottság bővítését ösztönözte a fejlesztési adókedvezmény. Javult a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának a helyzete is. A bruttó átlagkereset 2004-ben 145 700 forint volt, ami 6,1 százalékos növekedést jelentett 2004-ben az előző évihez képest. 2004-ben a 15-64 év közötti népességbe tartozóak 60 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, ennek a további növelése kívánatos Magyarország számára. Ugyanakkor növekedett az 50 és 60 évesek, tehát a munkaerő-piaci szempontból idősebb korúak munkaerő-piaci aktivitása.

A gazdasági bizottság amellett, hogy részletesen elemezte és kedvezőnek ítélte a makrogazdasági folyamatokat - amit az első részben elmondtam az összefoglalás szerint -, a vita során kiemelten foglalkozott az Ökotám keretében megvalósuló közműberuházásokkal, és ennek keretében az Állami Számvevőszék elnökét is meghallgatták. A bizottság fontosnak ítélte, hogy a támogatási rendszer igazságosan és szabályosan működjön, ezért szükségesnek ítélte, hogy az Állami Számvevőszék az érintett önkormányzatoknál célvizsgálatokat végezzen. A vizsgálatokat követően olyan megoldást kell találni, amellyel nem csorbul az Országgyűlésnek az a joga, hogy a költségvetési törvényben maga mondja meg, milyen beruházást támogat és hogyan.

A honvédelmi bizottság megállapította, hogy a haderő-átalakítás, az önkéntes haderőre való áttérés a tervezettek szerint történt, a fejezet költségvetésében elsődleges szempont volt ennek a biztosítása. Kiemelt szerepet kapott az ország védelmi képességének biztosítása, a NATO-tagságból adódó feladatok végrehajtása, valamint a nemzetközi katonai missziókban való szerepvállalásunk.

Az idegenforgalmi bizottság örömmel nyugtázta, hogy a turisztikai célelőirányzatban a tervezett 13,8 milliárd forinttal szemben a tényleges teljesítés ennél lényegesen nagyobb: 21,2 milliárd forint volt.

Az ifjúsági és sportbizottság megállapította, hogy a sport- és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos kiadások növekedtek, nőtt a gyermek- és ifjúsági programok támogatása, a legnagyobb mértékben a táboroztatási feladatok támogatása növekedett. A 2004. évi olimpiai játékokhoz a költségvetési támogatás biztosított volt.

A környezetvédelmi bizottság szerint a környezetvédelmi fejezet költségvetése a tervezett 97 milliárd forinttal szemben 112 milliárd forintra teljesült. Növekedtek a környezetvédelmi bírságok, ami az egyik oldalról - a szigorúságot jelezve - pozitív fejlemény, ugyanakkor az lenne az igazán kedvező az ország számára, hogyha ilyenekre egyáltalán nem kerülne sor, mert mindenki betartaná a szabályokat.

A kulturális és sajtóbizottság megítélése szerint a kulturális költségvetés bevételei nem a tervek szerint alakultak, a tervezettnél nagyobb hiány keletkezett a gazdálkodásban. Az évközi kiadások csökkentése a kulturális költségvetést is érintette. A bizottság szerint szembe kell nézni azzal a körülménnyel, hogy a kulturális intézményrendszer ekkora költségvetésből nem finanszírozható, az elosztási igények meghaladják a lehetőségeket. A tervezésben ezt nem mindig veszik figyelembe, ezért különböző megoldásokkal év közben kell korrigálni a tervszámokat. Ez veszélyezteti a kulturális intézmények, szervezetek működési feltételeit, a kiszámíthatóságot.

A mezőgazdasági bizottság véleménye szerint a fejezetnél a támogatáspolitikai célkitűzések teljesültek. Megvalósult az európai uniós támogatások igénybevételéhez szükséges intézményrendszer továbbfejlesztése. Az EU-ban szokásos utófinanszírozás likviditási gondokat okozott a termelők körében. Sikeres intézkedés volt az Európa-terv agrárhitelprogram meghirdetése, ennek keretében a termelők 203 milliárd forint középlejáratú, kedvező kamatozású hitelhez jutottak. Ennek eredményeként kedvező fordulat következett be a mezőgazdaság hitelállományának összetételében, ami a termelési költségek csökkenését eredményezte. Pozitív megítélésű a SAPARD-program is, jellemző, hogy négyszeres pályázati túljelentkezés volt, és átcsoportosítások után ezeknek a felét kedvezően lehetett elbírálni. 2004 egyik legsúlyosabb problémája az előzetes várakozásokat jelentősen meghaladó, csaknem 17 millió tonnás gabonatermés kezelése volt. Sajnos az előző években nem történtek intézkedések a raktározási háttér biztosítására, így a kapacitások a raktározási igények töredékét sem biztosították. A kormány erőfeszítései eredményeképpen a raktározási helyzet a 2004. év végétől folyamatosan javult.

Az oktatási és tudományos bizottság véleménye: a 2004. évi költségvetés a közoktatásra 3 százalékkal, a felsőoktatásra 2 százalékkal költött többet, mint 2003-ban. A kiadások növekedésének forrását a saját bevételek növekedése jelentette, miközben a támogatások összege csökkent.

Az önkormányzati bizottság megállapította, hogy az önkormányzatok a 2004. évben takarékosan, jól gazdálkodtak, a pénzügyi fegyelem javult. A helyi önkormányzatok bevételei 2674 milliárd forintra nőttek, ami 6,9 százalékos növekedést jelentett. Az önkormányzatok adósságállománya a 2004. év végére 267 milliárd forint volt, amely főként hosszú lejáratú beruházási hitelből és kötvénykibocsátásból állt. A bizottság megállapította, hogy az önkormányzatok pénzügyi szabályozása túl bonyolult, a pénzügyi szabályozás nem az ésszerűségre és a hatékonyság javítására ösztönöz. Az Állami Számvevőszék jelentésében is jelzett és a gazdasági bizottság véleményeként is említett Ökotám beruházási konstrukció megvizsgálását kéri az önkormányzati bizottság is. Ennek során javaslatokat vár a Pénzügyminisztériumtól és a Belügyminisztériumtól.

 

(11.00)

A rendészeti bizottság megállapította, hogy a 2004. évben a feladatok végrehajthatóak és finanszírozhatóak voltak, a pénzügyi egyensúly fenntartható volt.

A számvevőszéki bizottság szerint a zárszámadás számadatai bizonyítják, hogy kedvező gazdasági folyamatok indultak meg 2004-ben. A bizottság, megköszönve az Állami Számvevőszék munkáját, felhívott arra, hogy az Állami Számvevőszék ajánlásait a 2006. évi költségvetés készítésekor minden érintett vegye figyelembe.

A szociális és családügyi bizottság megállapította, hogy a 2004. évben a nyugellátásokkal kapcsolatos kiadások nőttek leginkább. Folytatódott a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, május hónapban egyheti, novemberben újabb egyheti nyugdíj folyósítására került sor. Folytatódott az özvegyi nyugdíj emelése. Az egyéni nyugdíjak átlagosan 9,6 százalékkal nőttek, ami reálértékben tekintve 2,6 százalékos növekedést jelentett. A családi támogatásokra 308 milliárd forintot fizettek ki. A családi pótlék 5,5 százalékkal nőtt. Nőttek a jövedelempótló és szociális támogatások.

A bizottság megállapította, hogy a társadalmi jövedelmek újraelosztásában továbbra is nélkülözhetetlen szerepe van az államnak. A családok támogatásához, a szociálisan leszakadtak támogatásához a mostaninál több pénzre van szükség, ezért szükséges a bevételi oldalt erősítő intézkedéseket meghozni. Külön kiemelte a bizottság a feketegazdaság elleni küzdelem fontosságát, és támogatásáról biztosította a kormány ez irányú törekvéseit.

A területfejlesztési bizottság véleménye szerint erőfeszítések történtek a szétaprózott támogatási rendszer integrálására, valamint a kistérségi feladatellátás ösztönzésére. Jelentősen felgyorsultak az európai uniós programokhoz kapcsolódó pénzügyi kifizetések, valamint bővültek az önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások is.

Összességében a költségvetési bizottság mint főbizottság az általános vitára való alkalmasságot támogatja. Ugyanezt tette a többi bizottság is, egy bizottság kivételével, ez a nemzetbiztonsági bizottság, de a nemzetbiztonsági bizottság nem indokolta ezt a véleményét. Megállapítható tehát, hogy a bizottságok az előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról döntöttek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)