Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Röviden reagálnék azokra a felvetésekre, amelyek a vita ezen szakaszában elhangzottak.

Azt gondolom, hogy sok olyan kérdésről volt szó, amely már az általános vitában is felszínre került, viszont azt gondolom, hogy az elmúlt idő ezen kérdéseket nem változtatta meg, és azt gondolom, hogy az eltelt idő a kérdésekre, a felmerült problémákra adott kormányzati válaszok helyességét igazolja.

Miért mondom ezt? Azért, mert az egyik kérdés most is az volt, hogy valóban várható-e érdemi többletbevétel az idei költségvetésben, amely többletkiadások fedezetét biztosíthatja. Én azt gondolom, hogy alapvetően szakmai konszenzus van abban, hogy az idei költségvetésben több száz milliárdos olyan többletbevétel várható, amelynek felhasználása nem veszélyezteti a GDP-arányos 2 százalékos hiánycélt és az államadósság csökkentését.

Ahogy azt Szűcs Lajos képviselő úr említette, a gazdasági növekedés első negyedéves, elemzőket valóban némileg meglepő adatai egyáltalán nem látszanak a költségvetésen. Most már a tisztelt Országgyűlés részére nemcsak az első 4 havi adatokat ismertethetem, hanem holnap részletesen ismertetésre kerülnek az első 5 havi államháztartási adatok. Ez alapján azt tudjuk elmondani, hogy az első 5 hónap, tehát a májussal bezáródó időszak alapján az elmúlt 15 év legkedvezőbb központi költségvetési adatairól adhatunk számot. Ezek mellett a rendkívül kedvező költségvetési adatok mellett azt is látjuk, hogy a foglalkoztatottak száma is növekszik és a reálbérek is növekednek, ez jelentős támaszt jelent a költségvetés szempontjából.

Ha ezeket az adatokat nézzük, és azzal számolunk, hogy az érdemi többletbevételek többletkiadásokra használhatók fel, akkor valóban az a kérdés, hogy mi az a gazdaságpolitika, amely a költségvetési bevételek felhasználását jellemzi, mi az az értékválasztás, amire képviselő urak felhívták a figyelmet. Azt gondolom, hogy a szocialista párti képviselők sok szempontból nyitott kapukat döngetnek, amikor az értékválasztásnál az oktatást és az egészségügyet említik. Az oktatás területén 100 milliárdos többletkiadással számol a javaslat, ami pedig az egészségügyet illeti, engedjék meg, hogy idézzem az eredetileg benyújtott költségvetési törvénymódosítási javaslatot.

Az indítvány az indoklás 69. oldalán a következőt tartalmazza. „A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az egészségügyben dolgozók bérhelyzetéről az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel. Amennyiben ezen egyeztetések eredményeként vagy a kormány döntése alapján egyéb célból az egészségügy számára többletforrásra lesz szükség 2016-ban, az a költségvetési törvényben biztosított felhatalmazás alapján a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport egyes előirányzatainak megemelésével év közben biztosítható.” A kormány tehát a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett saját hatáskörben biztosíthat többletforrást az egészségügyi ágazat számára a 2016. évben. Ehhez nem szükséges a költségvetési törvény módosítása. Most a szöveg után hadd erősítsem meg azt a kormányzati szándékot, hogy az érintett szervezetekkel történő megegyezés esetén mind az ápolók, mind az orvosok többletforrását a kormány képes és a kormány tudja az érintett dolgozók számára biztosítani.

Szakács képviselő úr a mentőket említette. Az eredetileg benyújtott törvénymódosítási indítvány 2 milliárd forintos pluszt tartalmaz gépkocsi­be­szer­zésre az idei évben, a 2016-os évben, és ne feledkezzünk meg arról, hogy noha az egészségügy területén kétségtelenül számos feladat áll még előttünk, de beruházásokra európai uniós forrásból több mint 500 milliárd forintot fordított a kormány.

Ami a módosításnak a többi részét illeti, valóban nagyon jelentős összegű magán- és állami beruházásokra biztosít fedezetet ez az indítvány. Ha gazdaságpolitikáról és gazdasági növekedésről, beruházási adatokról beszélünk, akkor azt is látni kell, hogy mindezek a többletberuházások épp a beruházási rátában, a gazdaság növekedésében eredményezhetnek pozitív változást, hangsúlyozom: úgy, hogy mellette az államháztartási hiánycél és az államadósság csökkentése nem sérül. Ha úgy tetszik, ezek a módosítások választ adnak azokra az első havi adatokra, amelyeket a tisztelt képviselők említettek.

És még egy dolgot hadd emeljek ki az indítvány értékítélete vagy gazdaságpolitikai jellemzése szempontjából. Örülök annak, hogy senki nem kérdőjelezte meg a kormány azon szándékát, amely értelmében a terrorveszéllyel kapcsolatos kiadásokra jelentős többletek állnak rendelkezésre, hiszen itt egy olyan tételről van szó, amely az ország biztonságát szolgálja.

Ami Z. Kárpát Dániel úr felvetését illeti, 50 milliárd forint plusz szerepel otthonteremtésre. Valóban, a Jobbik és a kormányzat között értékválasztásbeli különbség van. A kormány alapvetően a saját tulajdonhoz jutást támogatja, és az, hogy az építési piacon, a lakáspiacon olyan pezsgés van, amit látunk, egyrészről azt mutatja, hogy jelentős kereslet van az új lakások iránt, jelentős az a lakossági megtakarítás, amely új lakások vásárlásába fordul át, és bizony a kormány segítsége jelentős ösztönzőt jelent azon családok számára, akik új lakás építése mellett döntöttek.

(20.10)

Most már van olyan állami pluszsegítség az idei költségvetésben 50 milliárd forint plusszal, amellyel az új lakásokhoz az érintett családok hozzá tudnak jutni.

Végül még egy tételt hadd emeljek ki a tisztelt Országgyűlés előtt lévő költségvetési módosításból! Az eddigi kedvező költségvetési adatok mellett az előre nem látható folyamatokra is többletet indítványoz elő a javaslat. Nevezetesen, a rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap előirányzata 30 milliárd forinttal kerülne megemelésre, vagyis a kormány nem arra tett javaslatot, hogy minden most látott többletbevételt teljes egészében felhasználja az Országgyűlés döntése alapján a kormány. Vagyis azt gondolom, hogy a most megismert többletek egyes részeinek kiadásokhoz való párosítása mellett a tartalékok rendszere továbbra is biztosítja azt, hogy az említett többletberuházási, oktatási, egészségügyi vagy biztonsági többletkiadások úgy valósuljanak meg, hogy kellő biztonsággal az államadósság csökkentése is teljesíthető.

Mindezek alapján javaslom a tisztelt Országgyűlés részére a benyújtott 2016. évi költségvetési törvény módosításának támogatását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)