Felszólalás adatai

Véleményünk az Állami Számvevőszék támogatói, tanácsadói szerepköréhez tartozik, így nem egy javaslatokat tartalmazó és intézkedési kötelemmel járó számvevőszéki jelentés, hanem sokkal inkább egyfajta sorvezető, amit a javaslatról szavazó parlamenti képviselőknek készítünk a törvényjavaslat benyújtásakor.

Az a célunk, hogy munkánk révén javuljon a költségvetési törvényjavaslat színvonala, minősége, hogy rávilágítsunk, hol vannak a hiányok, hol van szükség a jogszabályi és számítási háttér jobb kidolgozására, valamint hogy hol látunk kockázatokat. Fontos azt is leszögezni, hogy az Állami Számvevőszék költségvetési véleménye nem makrogazdasági elemzés. A kormányzat által felvázolt makrogazdasági pályát elfogadjuk, a gazdasági növekedést, az inflációt, illetve az egyéb vonatkozó mutatókat nem minősítjük. Ez az alaptörvény értelmében a Költségvetési Tanács feladata. Mi arra kerestük a választ, hogy a törvényjavaslat megalapozott-e, az abban szereplő előirányzatok alátámasztottak-e, a bevételek teljesíthetők-e. Megvizsgáltuk, hogy a kormány elvégezte-e a szükséges háttérszámításokat, és rendelkezésre állnak-e a megfelelő jogszabályok, illetve előkészítették-e azok módosítását. Az Állami Számvevőszék ezen felül vizsgálta a hiánycél tarthatóságát, az államadósság-szabály betartását, illetve a kockázatok kezelését, valamint a tartalékolási terveket is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat kiadásainak 88,6 százalékát, bevételeinek 93,6 százalékát ellenőrizte az Állami Számvevőszék. Az ellenőrzött előirányzatok kiválasztásánál több szempontot vettünk figyelembe. Ott ellenőriztünk, ahol az előirányzat nagysága, túlteljesíthetősége, azaz felülről nyitottsága, illetve az esetlegesen korábban beigazolódott kockázatok indokolták a tételes vizsgálatot, valamint vizsgáltuk a javaslat új előirányzatait is. Ellenőrzésünk lefedettsége a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is a módszertanunkban meghatározott 80 százalék felett volt, azaz alkalmas a törvényjavaslat egészének megítélésére.

Értékelésünk során a törvényjavaslatban szereplő, illetve a kormány által rendelkezésünkre bocsátott gazdasági mutatószámokat, a várható értékeket, illetve az idei év első hét-nyolc hónapjának teljesítési adatait vettük figyelembe.

(9.50)

Fontos kiemelni, hogy az Állami Számvevőszék 2012 elejétől monitoringtevékenységet folytat, amelynek célja, hogy nyomon kövesse a költségvetés végrehajtását. Az Állami Számvevőszék e tevékenysége keretében a Magyar Államkincstártól, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól bekért adatok és munkaanyagok alapján értékeli a folyamatokat, és az első félévet követően azok alakulásáról elemzést készít a Költségvetési Tanács részére. Az elemzésben foglaltakat jelen véleményünk kialakítása során is hasznosítottuk. Ellenőrzésünk legfőbb összegző megállapítása, hogy a törvényjavaslat megfelel az alaptörvénynek, a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a tartalékokról is.

A tervezet szerint az államadósság-mutató a 2013. évi 77,4 százalékról jövőre 76,9 százalékra mérséklődik, azaz csökken a GDP-arányos államadósság. A kabinet 2 százalékos GDP-növekedéssel és alacsony, a rezsicsökkentést tükröző, 2,4 százalékos inflációval számol. Megítélésünk szerint a fenti makrogazdasági pálya mellett a jövő évi hiánycél tartható, bár kockázatokkal számolni kell.

Ezek közül ki kell emelni a vártnál esetlegesen alacsonyabb fogyasztóiár-emelkedési ütemet, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának a becsültnél kedvezőtlenebb alakulását. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is meg kellett állapítanunk, hogy a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában nem álltak rendelkezésre teljeskörűen a költségvetést megalapozó jogszabályok, különös tekintettel az adótörvények módosítására. Ez természetesen befolyásolta a véleményünk készítésénél a bevételi előirányzatok minősítését.

Meg kell azonban jegyeznem, hogy az Állami Számvevőszék jelen véleményében a költségvetési tervezet egy adott állapotáról nyilatkozik, hiszen a költségvetés jóváhagyási folyamata decemberben zárul le. Minden évben jellemző és idén is így volt, hogy a költségvetés általános vitájának megkezdéséig máris javul a tervezet alátámasztottsága és ezáltal a javaslat minősége.

A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a kijelölt bizottságok már megtárgyalták. Az egyes adótörvényekről szóló törvényjavaslat bizottsági vitái ugyan még nem zárultak le, de mindenképp jelentős előrelépést jelentenek az adótételek megalapozottságának tekintetében. Véleményünk ugyanakkor természetesen ezekkel a hatásokkal még nem számolhatott.

Tisztelt Országgyűlés! Jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest, hogy a 2014-es törvényjavaslat nem tartalmaz az ÁSZ módszertana szerint nem megalapozottnak minősülő előirányzatot. Mindez azt jelenti, hogy a tervezés minősége javult, azaz munkánk hasznosult, hiszen az Állami Számvevőszék a költségvetési véleményében évről évre felhívta a figyelmet a tervezési hiányosságokra, illetve tavaly szeptemberben nyilvánosságra hoztuk a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésének ellenőrzéséről szóló jelentésünket is, amelyben számos javaslatot tettünk, és ezek hasznosítása tükröződik az idei költségvetési törvényjavaslatban.

A szeptember végéig rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján azt állapítottuk meg, hogy a 2014-es törvényjavaslatban az adóbevételek több mint felét lefedik azok az előirányzatok, amelyeket jogszabályokkal, számításokkal alátámasztottnak ítéltünk. A fennmaradó tételek, a jogszabályi háttér már említett hiányosságai, illetve a nem teljes körű alátámasztottsága miatt részben megalapozott minősítést kaptak, de ezzel együtt teljesíthetőek. Mindez azt jelenti, hogy értékelésünk szerint a kormány makrogazdasági előrejelzéseinek teljesülése esetén a tervezett adóbevételek jelentős részben befolynak a költségvetésbe, egyes tételeknél ugyanakkor kockázatokkal is számolni kell.

A legnagyobb bevételi tétel, a 3000 milliárd forint általános forgalmi adó esetében egyrészről az idei év vártnál alacsonyabb bevételei, másrészről pedig a 2014-es makrogazdasági pálya fogyasztással kapcsolatos bizonytalanságai okozhatnak kockázatot. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az áfával kapcsolatos fenti kockázatokat jövőre ellensúlyozhatja, hogy a pénztárgépek online bekötése 2014-ben már egész évben hozza majd azt a többletet, amelynek idén a féléves hatását már 95 milliárd forintra becsülte a kormányzat.

A kisadózók tételes adója és a kisvállalati adó esetében a törvénytervezet 2014-re jelentős létszámfelfutással számol, ami az idei folyamatok tükrében kockázatot hordoz. Szükséges megjegyezni, hogy a kata és a kiva kapcsán általunk jelzett kockázatok a teljes költségvetés szintjén a bevételek növekedését jelenthetik. A létszámfelfutás elmaradása esetén ugyanis a kisadókat nem választók nagyobb számban maradnak az egyéb adók hatálya alatt, így a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó bevételei is nőhetnek. A távközlési adó teljesülése a kulcsemeléssel összefüggő tapasztalatok hiányából adódóan kockázatos. A pénzügyi tranzakciós illeték előirányzatát az adótételek korábbi teljesülésének ismeretében minősítettük kockázatosnak.

Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a költségvetés adóbevételeinél alig több, mint 2 százaléknyi a kockázat. Csak ennyit jelzett az Állami Számvevőszék. A bevételi oldallal kapcsolatban ezen felül azt is ki kell emelni, hogy a tervezet szerint jövőre tovább folytatódik az adóstruktúra 2009-től megfigyelhető arányeltolódása a jövedelemtípusú adók felől a fogyasztási típusú adók felé.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatainak csaknem teljes egészét megalapozottnak minősítette a Számvevőszék. Felhívtuk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a szociálpolitikai menetdíj-támogatással és a gyermekgondozási segéllyel összefüggő törvénymódosítások ugyan az ellenőrzés lezárultáig folyamatban voltak, de még nem készültek el, illetve hogy a hulladék-közszolgáltatással, valamint a Nemzeti Fejlesztési és a Vidékfejlesztési Minisztérium peres ügyeivel kapcsolatos kiadásokat alátámasztó számítások még hiányoznak. Ezeket az előirányzatokat épp ezért részben megalapozottnak minősítettük, meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az előbb felsorolt tételek az összes központi kiadások mindössze 1,7 százalékát teszik ki.

A központi költségvetés tervezett kiadási főösszegének több mint fele úgynevezett felülről nyitott kiadási előirányzat. Ezek a kiadások a hiánycél tartása szempontjából jelenthetnek kockázatot. Az Állami Számvevőszék ezért minden évben kiemelten figyel ezekre az előirányzatokra. Kedvező ugyanakkor és a 2014-es kockázatokat jelentősen csökkenti, hogy az előző évi tapasztalatok alapján a teljesítés összességében jelentősen nem haladta meg a tervezettet, sőt egyes esetekben még alatta is maradt annak.

Az Állami Számvevőszék a magyar államháztartást, illetve az egész nemzetgazdaságot érintő legjelentősebb problémának tekinti a felhalmozott államadósságot. A GDP-arányos államadósság csökkentése az alaptörvényben rögzített kötelezettség. Az ÁSZ ezért a költségvetési véleményében is kiemelt figyelmet szentel nemcsak az államadósság-szabály teljesülésének, hanem az államadósság-kezelés kérdésének és az ezzel kapcsolatos kockázatoknak is.

A törvényjavaslat alapján a 2014. év jó irányban tett lépések esztendejének tekinthető ebből a szempontból is. Kétségtelen ugyanis, hogy bár 2014-ben lényegesen megoldandó feladat lesz a lejáró 5,45 milliárd eurónyi devizaadósság refinanszírozása, de a tervezet szerint folytatódni fog a magyar gazdaságpolitikát gúzsba kötő devizaadósság arányának csökkentése.

(10.00)

A tervek szerint 2014 végén a teljes magyar államadósság 38,2 százaléka lesz devizaadósság. Ez csökkenés az idei évhez képest, és megfelel az államadósság-kezelési stratégiának is.

Tisztelt Országgyűlés! Véleményünkben felhívtuk a figyelmet, hogy a központi költségvetés finanszírozásának tervezésénél az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező az európai uniós transzferek egyenlege, az uniós finanszírozás beérkezési időpontjának bizonytalansága. Ez a tétel évek óta problémát jelent. A prognózisok rövid időn belül bekövetkező, akár százmilliárd forintos változása jelentős kockázatot jelenthet az államadósság kezelése szempontjából, mivel kikényszerítheti a finanszírozás változtatását, akár kedvezőtlen piaci körülmények között is.

A kockázat mértékét jól mutatja, hogy az idei évben az EU-s támogatások érkezésének bizonytalanságával összefüggésben több mint 400 milliárd forinttal nőhet meg az eredetileg tervezett finanszírozási igény. Nem kétséges ezzel együtt, hogy Magyarország fejlődése szempontjából kiemelt jelentősége van az európai uniós támogatásoknak. A magyar gazdaság egésze szempontjából épp ezért nagy előrelépés, hogy nyáron megszűnt a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás, illetve hogy a kormány és az Európai Bizottság megállapodásából adódóan október első felében két részletben, összesen már 490 milliárd forintnyi európai uniós forrás érkezett meg a magyar programok finanszírozására.

Az európai uniós pénzekkel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a költségvetés tartalmazza azokat az előirányzatokat, amelyek lehetővé teszik a hazánknak járó uniós támogatások teljes körű felhasználását. Szeptember végéig a nemzeti stratégiai referenciakerethez kapcsolódó uniós támogatások 97 százalékát kötelezettségvállalással lekötötték. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint már mintegy 1000 milliárd forintnyi uniós forrást fizettek ki a támogatottak részére, és ez az összeg akár 1500 milliárd forintra is nőhet az év végéig.

Ezekre a programokra a 2014-es törvényjavaslat 1787,9 milliárd forint kiadást tartalmaz, amely csaknem harmadával magasabb az idei évinél. Megállapítottuk, hogy a 2014. évi előirányzatok tervszámai megalapozottak. Kedvező fejlemény, hogy a nemzetgazdasági tárca számos intézkedést tett az uniós pénzek felhasználásának dinamizálása és megkönnyítése érdekében. Ezt segíti a költségvetési törvényjavaslatban megjelenő EU Önerő Alap, amelyben 2014-ben 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Megállapítottuk, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében a kötelezettségvállalások aránya a rendelkezésre álló keret 94,1 százalékára növekedett 2013 júliusáig. Az így lekötött uniós keretek jövő évi felhasználására a törvényjavaslat 224,5 milliárd forint kiadást tartalmaz, amelyből 60,6 milliárd forint a támogatások összege.

Tisztelt Ház! Megállapítottuk, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap esetében a törvényjavaslat 2,4 százalékos inflációkövető nyugdíjemeléssel, és a szolgálatfüggő ellátások számottevő növekedésével számol, illetve megállapítottuk azt is, hogy az alap bevételei és kiadásai megalapozottak. Az Egészségbiztosítási Alapban megvan az egészségügyi dolgozók béremelésének, a nyugdíj mellett tovább dolgozók pénzellátását helyettesítő jövedelemkiegészítésnek, illetve 30 milliárd forintnyi fejlesztésnek is a fedezete. Ezen alap bevételei és kiadásai szintén megalapozottak.

A törvényjavaslatban 76,2 milliárd forintnyi céltartalékon felül 220 milliárd forint központi költségvetési tartalék szerepel. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 120 milliárd forintos előirányzatát megalapozottnak találtuk. Az Országvédelmi Alap 100 milliárd forint összegű előirányzatát pedig részben minősítettük megalapozottnak. Ez utóbbi minősítést az indokolja, hogy bár az egyes előirányzatok, ahogy elmondtam, jelentősen javultak, a megalapozottságuk lényegesen javult, de a törvényjavaslat indoklása nem mutatja be, hogy az Országvédelmi Alap nagyságának meghatározásánál milyen jellegű és milyen mértékű kockázatokkal számoltak.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény előírja a költségvetési törvényjavaslat ellenőrzését, és kimondja azt is, hogy a Számvevőszéknek feladata a jól irányított állam kiépítésének elősegítése. Munkánkat ezt szem előtt tartva végeztük el az idei évben is. A 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatról készített véleményünkkel mindenekelőtt a tisztelt képviselő hölgyek és urak, illetve a kormány felelősségteljes munkáját szeretnénk támogatni. A költségvetési ellenőrzésünk célja, hogy a számvevőszéki véleményben rögzítettek hozzájáruljanak ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, módosító javaslatok elfogadásával megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó költségvetést fogadjon el. Bízom benne, hogy ellenőrzésünk tapasztalatait hasznosnak találják, azokat fel tudják majd használni a végszavazásig hátralévő időben.

Szeretném megköszönni a Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködését, hiszen nagyon sok kapcsolódásunk volt, hogy ezt a véleményt meg tudtunk csinálni. Önöknek pedig szeretném megköszönni megtisztelő figyelmüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)