Készült: 2019.11.13.05:18:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

315. ülésnap (2013.10.24.), 14. felszólalás
Felszólaló Dr. Nyikos László (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 10:07


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, az összefoglalt kisebbségi vélemény ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A jelenlegi Orbán-kormány utolsó költségvetéséről folyik a ma megkezdett és a leendő vita. Ez alkalmat ad arra, hogy egy kicsit visszatekintsünk az egész ciklusra.

Mit ígért ez a kormány, amikor hatalomra került 2010 tavaszán? Puskás képviselőtársam utalt arra győzelmi jelentésként, hogy a foglalkoztatás terén micsoda eredmények születtek. Azt ígérte a nemzeti együttműködés kormánya, hogy a Magyarországon működő vállalkozásoknál foglalkoztatottak számát tíz év alatt 1 millió fővel növelik; hangsúlyozom, a Magyarországon működő vállalkozásoknál dolgozók számát. Azok az adatok, amelyekkel a kormánypropaganda operál, magukba foglalják az időközben egyre növekvő mértékben külföldre távozó magyar munkavállalókat, fiatalokat. Kénytelenek külföldön keresni a boldogulást a fiatalok, a diplomások, mert nem biztosított számukra az itthoni megélhetés. Azok a számok is benne vannak ebben, tisztelt Puskás képviselőtársam, amiket ön említett. A Statisztikai Hivatal adata korrekt, azonban azt is tudni kell, hogy ebben becslések vannak. Az egyetlen autentikus szám - ami 2012. évi statisztikai adat - rendkívül szerény számokat tartalmaz. Azok közül az ágazatok közül, amelyekben a kormány a bővülést remélte - építőipar, mezőgazdaság, sport, vendéglátás -, némi növekedés az erdőgazdaságban van, míg az építőiparban a 80 ezer fős bővülés helyett csökken a létszám, nem utolsósorban azért, mert nincsenek megfelelő beruházások, nincs fellendülés, nincs bizalom a vállalkozókban. Ezért a létszámadat tulajdonképpen egy becslés, ami a győzelmi jelentéshez jó, de a hétköznapi megélhetéshez nem jó. Nincs benne ebben az adatban a közmunka-foglalkoztatottak száma, amely nem vállalkozásszerű működés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az illúzió, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak száma tíz év alatt 1 millió fővel nőni fog, sőt a miniszterelnök már 5 millióról vizionál egyes beszédeiben, 5 millióról, ami azt jelenti, hogy minden második magyar embernek lesz munkahelye. Ezzel eljutnánk Csehország mai szintjére. Ez teljesen megalapozatlan. Ez politikai blöffnek elmegy, de reális gazdaságpolitikai célnak nem megy el, hiszen több százezer magyar állampolgár dolgozik külföldön, és több százezer magyar állampolgárt foglalkoztatnak közmunkában. Ezek nem azok a területek, amelyekről a kormányprogram beszélt. Tehát az Orbán-kormány a legfontosabb célját nemhogy elérni, hanem még megközelíteni sem tudta a foglalkoztatottságot illetően.

Szeretnék a Széll Kálmán-tervből is idézni, mert ennek a konkrétabb területei, a pénzügy-politikai területei a Széll Kálmán-tervben jelentek meg. Úgy szólt a korábbi nemzetgazdasági miniszter terve, hogy a hiány leszorítása, az államadósság szintjének a csökkentése és az euróövezetbe kerülés. Ezt jelölte meg Matolcsy György anno három évvel ezelőtt legfontosabb pénzügy-politikai célként. Az euróövezetbe kerülést már elfelejtette a kormány, semmi gondunk vele, viszont ami az államadósság szintjének a leszállítását illeti, az sajnos nem sikerült. 65-70 százalékos szintre tervezte a Széll Kálmán-tervben 2014 végére az államadósság szintjét, ezzel szemben 76,4 százalékot tervez 2014-re. Majd azt fogom javasolni az utánam következő Rogán képviselőtársamnak, hogy szíveskedjék erről többet mondani, mert roppant érdekes lenne, hogy miként lehet ebből a kalamajkából kikerülni, hiszen a gazdasági növekedés számai rendkívül szerények.

Az ortodox gazdaságpolitikai álláspont szerint az adósságot nem lehet visszafizetni - hiába próbálják önök visszafizetni, teljesen reménytelen ez a sziszifuszi küzdelem, ami sokba kerül a magyar adófizetőknek, a vállalkozóknak és a magánszemélyeknek egyaránt -, csak ki lehet nőni. Ki lehetne nőni akkor, ha a gazdaság növekedne. A gazdaság azonban stagnál. 2011-ben 1,6 százalékkal nőtt a GDP. 3 százalékot terveztek, lett 1,6. 2012-re, 2013-ra 3 és még magasabb növekedési ütemet vizionáltak, lett belőle mínusz 1,7, és plusz 0,9-et várunk erre az évre, ha megvalósul. És végül 2 százalékot terveznek 2014-re. Látható az izzadságszag ezen a tervezeten, hogy 2-essel kezdődjék már egyszer végre a gazdasági növekedés üteme, ami többek között arra is jó, hogy az adósságrátát leszorítsuk, és arra is jó, hogy több lehessen a felszeletelhető torta. Mindenkinek jó lenne, ha ez megvalósulna, de ez megint egy voluntarista előirányzat, nincs mögötte a közgazdasági megalapozottság. A beruházási ráta rendkívül alacsony, s ami még ennél is fontosabb, nincs meg a bizalom a magyar vállalkozókban, mert önök rendkívül gyakran megváltoztatják a jogi környezetet, az adórendszert és egyéb feltételeket, amelyek ahhoz kellenének, hogy a gazdaság végre meglóduljon, és ez a produktum végre a közép-európai régióban is megmutatkozzék.

(11.00)

Kérem szépen, ezelőtt tíz évvel a régióban csak Szlovénia és Csehország állt Magyarország előtt az egy főre jutó GDP-t illetően; most már elénk került Szlovákia, elénk került Lengyelország, elénk került Horvátország, elénk kerültek a balti országok. Lemaradunk, tessék már látni! Ez az ország mikor fogja utolérni most már ezeket is? 2017-re próbálnak önök egy rendkívül szerény, 2,7 százalékos növekedést vizionálni. Egy történelmi lemaradás előtt áll Magyarország, ezt tessék már megérteni! Hogyan lesz ebből felzárkózás? Hogyan lesz ebből az életszínvonalnak az emelése? Kérem szépen, egy évtizeddel ezelőtt 133 ország között Magyarország még a 29. leggazdagabb országnak számított, 2013-ra visszacsúsztunk a 70. helyre. Igaz, hogy ez 214 ország között van és nem 133 között. Hátrafelé megyünk, tessék már észrevenni, rükvercbe kapcsolt a magyar gazdaság az önök kormányzása alatt, és itt jönnek a győzelmi jelentések, amelyeket a hétköznapok nem igazolnak vissza.

A költségvetéssel kapcsolatban, elnök úr: Magyarországon az a gyakorlat - nem jó gyakorlat, hozzáteszem -, hogy a gazdaságpolitikai vita és a költségvetési vita egyszerre folyik, egymásra csúszik, nincs elegendő idő arra, hogy ezeket a dolgokat kibeszéljük, ezért csak nagyon röviden a költségvetési elvekkel kapcsolatban azt szeretném hangsúlyozni, hogy az Orbán-kormány, mint a Bourbonok, semmit sem tanult, és semmit sem felejtett. Ez a költségvetés semmivel sem jobb a struktúráját tekintve, a prezentációját tekintve, mint az összes korábbi költségvetés. A saját maguk által elfogadott alaptörvényben deklarált költségvetési elveket is negligálja. Az ésszerűen részletezett költségvetésről szól az alaptörvény, és ezzel szemben kapunk egy rendkívül összevont, rendkívül aggregált előterjesztést, amelyből rengeteg információt nem lehet megtudni. Ehhez nem elegendő az, hogy az indokolásban felsorolják a hiányzó számokat, az ehhez kevés. A prezentált, nyilvánosság elé kerülő törvényben is benne kellene lenniük azoknak a számoknak, amelyek alapján a tisztességes, adófizető érdeklődő magyar állampolgár össze tudná hasonlítani egymással a különböző éveknek az előirányzatait meg a teljesítését - ez ebből mind hiányzik. Egy számoszlop lóg a levegőben, és abból mondja meg valaki, hogy az sok vagy kevés.

Nem lehet! Ezt a költségvetést nem lehet elfogadni, vitára sem alkalmas, mert sokkal több vitát kellene erről folytatni a szakmai bizottságban.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai