Készült: 2019.11.14.20:36:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

315. ülésnap (2013.10.24.), 102. felszólalás
Felszólaló Dr. Botka László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:59


Felszólalások:  Előző  102  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Egyetértésükkel a hosszúra nyúlt szócsata után visszatérnék a mai vita témájához, a jövő évi költségvetéshez. Annál is inkább, mert... (Ékes József: Mikrofon!) Működik a mikrofon, csak leesett rólam. Köszönöm szépen.

Tehát engedelmükkel, a hosszúra nyúlt szócsata után visszatérnék a mai vita témájához a jövő évi költségvetéshez, hiszen a költségvetés maga a politika. A költségvetési törvény benyújtása pedig az igazság pillanata. Az igazság pillanata, amikor kiderül, hogy mit eredményezett, hová vezetett egy kormány gazdaságpolitikája, és különösen igaz ez akkor, mint most is, amikor egy kormány, jelen esetben a Fidesz-kormány a negyedik költségvetését nyújtja be a tisztelt Ház, a parlament elé. Ilyenkor már nem igazából van hitele és értelme a visszafelé mutogatásnak, ilyenkor semmi jelentősége nincs a szlogeneknek, hogy éppen ki ellen harcolunk, milyen szabadságharc folyik, és milyen sikerek vannak, ilyenkor már hiteltelen az adófizetők pénzéből, az ő milliárdjaikból fizetett hirdetésekben arról beszélni, hogy Magyarország jobban teljesít, és mindenki jobban él, mint korábban. Itt vannak előttünk a tények és a számok. Stagnálás, nincs gazdasági növekedés, nincsenek beruházások, nincsenek valós új munkahelyek, és legfeljebb azon vitatkozhatunk, hogy akkor reálértékben, nominálisan most akkor stagnált vagy növekedett az államadósság, de csökkentésről semmilyen körülmények között nem lehet szólni.

Ha megengedik, akkor részletesebben a központi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat egy fejezetéről szólnék, az önkormányzati fejezetről, az önkormányzatok költségvetési támogatásáról; kicsit nosztalgiával is, mert ha vissza tetszenek rá emlékezni, az elmúlt ciklusokban a költségvetési törvényjavaslat vitájakor talán ezzel foglalkoztunk a legtöbbet. Itt volt a legtöbb módosító javaslat, mert abban a demokráciának hívott rendszerben, ahol valódi önkormányzatiság volt Magyarországon, a közszolgáltatások jelentős részét a települések, az önkormányzatok nyújtották, a helyi közösségeknek létezett az az alapvető joguk, hogy a helyi közügyeket maguk intézhették, vagyonukkal saját maguk gazdálkodhattak, intézményeiket pedig fenntarthatták. Ennek megfelelően értelemszerűen, egy önkormányzatiságra épülő demokratikus rendszerben - és így volt ez a rendszerváltás után 23 évig Magyarországon - az önkormányzati költségvetési fejezet volt a leginkább fontos.

És én még arra is nosztalgiával emlékszem, hogy azokban a parlamenti ciklusokban jobboldali és baloldali képviselő polgármesterek közösen nyújtottunk be pontosító, támogató, segítő módosító javaslatokat, én is kormánypárti képviselőként több fideszes képviselővel, polgármesterrel közösen. Minden évben volt olyan módosító javaslatunk, ahol sikerült a parlamenti többséget ehhez megnyerni. Abban az időszakban, abban a demokráciának hívott korszakban ugyanis talán még nem volt hazaárulás, ha a parlament egyik feléhez tartozó képviselő szóba állt, no pláne együttműködött és közös javaslatot nyújtott be. Hát ez valóban nosztalgia, hiszen mára ugye, a 2014-es költségvetésben az önkormányzati fejezet pusztán egy fejezetté vált.

Mi is történt velünk az elmúlt három évben? 2011-ben mindenféle fideszes ígéretek ellenére 6 százalékkal kevesebb pénz jutott az önkormányzatoknak, 2012-ben további 6,4 százalékkal csökkentették az önkormányzati támogatásokat, és eljött a 2013. év, az idei év, vagyis a tavalyi év végén tárgyalt költségvetés, lényegében az önkormányzatiság felszámolása, közjogi felszámolása, amit az önkormányzatoknak nevezett, de jogfosztást hozó törvényeikkel már megalapoztak, a 2013-as költségvetés pedig a pénzügyi és gazdasági önkormányzatiságot is felszámolta. Ugye, 38 százalékkal csökkent az idei évre a tavalyi évhez képest az önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatása. Vagyis a 2010-es 1164 milliárdról az idei költségvetés 703 milliárd forintot tartalmaz. Persze, egészen biztosan azt fogják válaszolni, hogy hát a tavalyi évhez képest 8 százalékkal nő az önkormányzati finanszírozás. Természetesen, erről szó sincsen. A működési támogatások nem nőnek, pusztán az a rendszer erősödik, ami a szubjektív politikai pénzosztogatást jelenti, ami az önkormányzatiság és a normatív finanszírozás helyébe lépett. Magyarul, a kormány által politikailag eldöntött beruházások beépültek az önkormányzati fejezetbe, köztük olyan nagyszerű és kiváló beruházások, mint a nemrégiben itt a parlamentben is vitát kiváltó Normafa-beruházás.

Itt tartunk jelen pillanatban. Azt gondolom, nem túlzás azt állítani, hogy megfelezték az önkormányzatok költségvetési támogatását négy év kormányzásuk alatt, és hát bekövetkezett az, amit a tavalyi évben elmondtunk: jóval több pénzt vettek el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot államosítottak. Nem csak arról van szó, hogy nem értünk egyet azzal, hogy korábbi önkormányzati feladatokat és intézményeket átvett az állam. Mert azt gondoljuk egyébként továbbra is, hogy a helyi közösségnél, az önkormányzatoknál lennének a legjobb helyen, hanem arról is szó van, hogy pénzügyileg még rosszabbul jártak az önkormányzatok, mert lényegesen, 300 milliárd forinttal több pénzt vettek el, mint amennyit a korábban önkormányzatok által ellátott, most állam által átvállalt feladatok költségvetése jelent. És a 13-as szám folytatódik tovább, hiszen a 2014-es költségvetés ebből a szempontból semmilyen változást nem hozott.

Ha megengedik, itt a számok után akkor nagyon röviden, hogy mi is történt azokon a területeken, ahol az államosítás megtörtént. Közigazgatás: ugye, létrehozták a járási kormányhivatalokat, 30 évvel ezelőtt szűntek meg, azt mondták akkor, hogy meghaladta a világ és a közigazgatás fejlesztése. Hát ugye, a Fidesz úgy döntött, hogy akkor visszafordul a múltba, ennek megfelelően napra pontosan 30 évvel a megszüntetés után létrejöttek a járási kormányhivatalok. No, nem új feladatra, olyan feladatokat vettek át, amiket korábban a polgármesteri hivatalok, az önkormányzatok láttak el, valamennyien tudjuk: okmányirodák, gyámhivatal és néhány építési és szociális hatósági hatáskört.

Hogy mit látunk, mit tapasztalok én is otthon, és mit hallok más polgármesterektől? A feladat ugyanaz, a létszám, az némileg változott. Mondjuk, úgy átlag 20-25 százalékkal többen látják el ezt a feladatot ezekben az új járási kormányhivatalokban, mint ahogy ezt tették a polgármesteri hivatalokban. A színvonal nem javult, viszont lényegesen drágább lett. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hazudsz!) Szociális ellátás: mi történt itt négy év alatt? Megfelezték - megfelezték! - az önkormányzatoknak a szociális ellátásra, segélyezésre, támogatásra jutó költségvetési forrásait. Nálunk, Szegeden ez azt jelenti, hogy 2010-ben a város költségvetése a központi költségvetésből 900 millió forintot kapott segélyezésre, szociális támogatásokra, ehhez raktuk hozzá az önkormányzati részt, ez most 450 millió forint. Hasonló az arány az összes többi önkormányzatnál.

Ez azt jelenti, hogy feleannyit tudunk adni, vagy feleannyi embernek tudunk adni, és ezt pont akkor, mindenféle statisztika, kimutatás és személyes tapasztalat azt mutatja, hogy ebben a 10 milliós országban 4 millióan élnek a létminimum alatt, és egyre több olyan család kerül nehéz helyzetbe, akik nem munkanélküliek, már dolgozó családok kerülnek nehéz helyzetbe. És tudjuk azt, vagy legalábbis tudtuk két évtizedig a rendszerváltás után, hogy egy élhető társadalomhoz hozzátartozik az is, hogy a közösség, főleg a helyi közösség segítséget, oltalmat, támogatást tud adni annak, aki erre az élethelyzete alapján rászorul. Egy válságos helyzetben, egy igazságtalan adórendszerrel, növekvő lakossági terhekkel párhuzamosan egyre többen szorulnának rá a közösség támogatására, és ehhez képest megfelezték az önkormányzatoknak járó, a szociális ellátáshoz hozzájáruló központi költségvetési támogatást.

(15.10)

A rezsicsökkentés, tisztelt Ház, sok szó esett róla, ez a kormányzati politika vezérhajója. Most azért itt a költségvetési törvénnyel kapcsolatban főleg az önkormányzati fejezetnél szólnék olyan összefüggésben is a rezsicsökkentésről, ami talán ritkábban hangzik el.

Hulladékszállítás, víz, csatorna, távhő: ezeket a közszolgáltatásokat döntően és zömében önkormányzati tulajdonú cégek látják el. A rezsicsökkentés, és nemcsak a rezsicsökkentés, hanem például a hulladékgazdálkodás esetében az úgynevezett lerakási díj, ami tonnánként 4 ezer forint, meg aztán a megannyi negyven újfajta adó, amit bevezettek, megjelenik ezen közösségi tulajdonú, önkormányzati tulajdonú szolgáltató cégeknél. Tudják, hogy ez Szeged városában mekkora összeg? 1,5 milliárd forint, másfél milliárd forint!

Tehát akkor a rezsicsökkentés Fidesz módra: a kormány bejelenti, hogy lesz ilyen, ünnepelteti magát. És utána ki fizeti? A helyi közösség fizeti, mert vagy a helyi adófizetők pénzéből kell ezt a kieső pénzt az önkormányzatnak mint tulajdonosnak odaadni, vagy pedig, és sajnos erre is van most már példa, a szolgáltatás színvonala csökken. Szeged esetében, kérem szépen, néhány héttel ezelőtt be kellett azt vezetni, hogy a szelektív hulladékgyűjtésnél a hulladékot nem hetente, csak kéthetente viszik el. A hét végén volt a Megyei Jogú Városok Szövetségének a közgyűlése. A kormány képviseltette magát. Minden polgármester, pedig azért nagyszerű társaság, mert 22 fideszes és csak én vagyok benne egyedül szoci, de a másik 22 is elmondta ugyanezeket ugyanezekkel a számokkal. Ki fogja ezt kompenzálni?

Tömegközlekedés: ez egy önkormányzat, főleg egy nagyváros számára mindenütt, Európában, a világon, Magyarországon pláne az egyik legfontosabb feladat. A tömegközlekedési normatívát, igen, éppen, ha jól emlékszem, a 2003-as költségvetésben Toller polgármester úrral, Kósa polgármester úrral közösen módosító javaslattal értük el, hogy bevezetésre került a rendszerben. A tömegközlekedési normatíva az önkormányzatok számára nem oldotta meg természetesen a teljes finanszírozási kérdést, de jelentősen hozzájárult. Ezt egy tollvonással, mint valamennyi normatívát, megszüntették. Miután év közepére kiderült, hogy bedőlnek az önkormányzati tulajdonú tömegközlekedési cégek, akkor egyedi kormánydöntéssel - mert most éppen ennek van divatja - kaptunk némi támogatást. De szeretném elmondani az összegeket, ki mennyivel kapott kevesebbet, mint amikor volt még tömegközlekedési normatíva: Debrecen 175 millióval, tehát Debrecen mínusz 175, Miskolc mínusz 176, Kaposvár mínusz 47, Pécs mínusz 79 - millióról beszélek -, Szeged mínusz 167 millió forint. Ennyivel kaptunk kevesebbet, mint amikor még volt normatíva.

De ez még a kisebbik baj. Befagyasztották az úgynevezett szociálpolitikai menetdíjkedvezményt, ezt árkiegészítésnek hívták korábban, ez az, amit a szolgáltatók kaptak a kedvezményes vagy az ingyenes utazások után. Ez a befagyasztás mit eredményezett? Debrecennél mínusz 921 milliót, Miskolcnál mínusz 644 milliót, Kaposvárnál 193 milliót, Pécsett 608 milliót, Szegeden 906 milliót. És mi lett ennek az eredménye? A debreceni önkormányzati tulajdonú cég vesztesége jelen pillanatban 2 milliárd 175 millió, a miskolci önkormányzati tulajdonú tömegközlekedési cég vesztesége 2 milliárd 201 millió, Kaposváré 129 millió, Pécsé 360 millió, Szegedé pedig 1 milliárd 73 millió forint.

Szeretnék egy mondatot egy levélből felolvasni: "Az így kialakult helyzetet sem a társaságok, sem a megrendelő vagy tulajdonos önkormányzatok saját eszközeikkel nem képesek kezelni, így reális veszély több társaság pénzügyi összeomlása, illetve az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenülése. 2013. szeptember 26." Aláíró: Kriza Ákos polgármester, Miskolc; Kósa Lajos polgármester, Debrecen; Páva Zsolt polgármester, Pécs; Botka László polgármester, Szeged; Szita Károly polgármester, Kaposvár. A kormánynak ment tényszerűen. Hol a nyoma a költségvetési törvényjavaslatban? Ugye, nem gondolják, hogy az az egy egész milliárd forint, amit a tömegközlekedés támogatására beállítottak - nem én találtam ki, fideszes nagyvárosi polgármesterek adatai, és közösen írt levél a kormány számára. Így állunk tehát tömegközlekedés-ügyileg.

Az oktatásról már nem is igazából kívánok beszélni. Valamennyien látjuk, hogy mi van: káosz és zűrzavar. Kitaláltak egy olyan rendszert, ami sehol a világon nincs, a fenntartói jogokat átvette egy darab állami iskolafenntartó központ a működtetés címen. Az épület működtetése önkormányzati feladat maradt, finanszírozás nélkül, hatáskörök nélkül. Én úgy gondolom, hogy ez is teljes egészében mutatja, hogy ez az eszetlen átalakítás és az önkormányzati rendszer felszámolása nem javulást, hanem romlást hozott lényegében az élet minden területén.

És igen, feladatfinanszírozásról beszéltek. Én már akkor, az önkormányzati törvény helyébe önök által léptetett, az önkormányzatiságot felszámoló törvénynél elmondtam, hogy attól félünk, hogy ez csak egy lepel, ami mögött nincs más kormányzati és politikai szándék, mint az önkormányzati szférából a forráskivonás. Mint ahogy azt is elmondtam és elmondtuk a törvény vitájában, és ez is bekövetkezett, hogy az önkormányzatisággal ilyen módon szórakozni, azt átalakítani azért nem érdemes, mert a közszolgáltatások jelentős részét a lakosság számára mind a 3200 településen az önkormányzatok látták, látják el. Ez azt jelenti, hogy ha itt minőségromlás van, márpedig az lett, akkor azt valamennyi magyar állampolgár a bőrén a mindennapokban megérezheti és meg is érzi.

És akkor jönnek a nagyszerű szöveggel, hogy adósságkonszolidáció, és hogy akkor megoldották, megmentették az önkormányzatokat. Az önkormányzatokat úgy mentették meg, mint a magánnyugdíjvagyont: megmentették a tulajdonostól.

Azt tudom önöknek összefoglalóan mondani, itt látva a számokat, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció, kérem szépen, azt jelenti, mintha a devizahiteleseket úgy konszolidálnák, hogy elveszik a hitelük felét és a jövedelmük felét. Mindenki eldöntheti szabadon, hogy ez jó ötlet is vagy nem jó ötlet. Azt kell önöknek mondanom, tisztelt államtitkár úr és tisztelt kormánypárti képviselők, bár ebben hallom és látom, hogy vita van, és összevissza képesek beszélni napról napra, de ha megcsinálják a teljes önkormányzati adósságkonszolidációt, a helyzet még akkor is rosszabb lesz a településeken, mint 2010-ben, mert kevesebb pénz fog rendelkezésre állni a megmaradt feladatok ellátására, mint korábban.

Én azt gondolom, hogy ezzel valamennyiünknek szembesülnünk kell. Kíváncsian várom, hogy egyébként önkormányzati tisztséget, feladatot a választók megbízásából, bizalmából betöltő kormánypárti képviselőtársaim hogyan fogják a nevüket és szavazatukat adni ehhez a törvényjavaslathoz.

Ebből a törvényjavaslatból egyetlen dolog egészen biztosan látszik: így nem fognak tudni működni a jövő évben az önkormányzatok, se a kistelepülések, se a közepesek, se a nagyobb városok. A rendszerből az első éves tapasztalatból még egy dolog látszik: az önök által a demokratikus önkormányzatiság helyett kiépített központosított állami rendszer nem megreformálható, nem javítható, itt nem korrekciókra van szükség, hanem arra, hogy Magyarországon újból valódi európai demokratikus önkormányzatiság legyen. Mi erre készülünk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  102  Következő    Ülésnap adatai