Készült: 2024.04.19.01:20:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

154. ülésnap (2008.06.09.),  332-335. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 10:31


Felszólalások:   328-331   332-335   336      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Balogh József képviselő úr, Fidesz: "A magyarországi tanyákon élőknek tanyatörvényre van szükségük" címmel. A képviselő urat illeti a szó, ötperces időkeretben.

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A magyarországi tanyákon élőknek tanyatörvényre van szüksége.

A magyarországi tanyák a mezőgazdaság ellehetetlenült helyzete miatt rendkívül lepusztult állapotban vannak. Befejeződött az ország villamosítása - harsogta a propaganda az 1960-70-es években. Tudjuk, ez nem így volt igaz, nemcsak a Kiskunságban, de a csongrádi, a békési és a Pest megyei tanyavilágban is számos helyen még mindig petróleumlámpával, gyertyával világítanak, és elemes rádióval hallgatják a híreket.

Ezeken a tanyákon jórészt a mezőgazdaságból élő családok élnek; mivel a mezőgazdaságból manapság a ráfordított pénzt, energiát sem tudják visszakapni, ezért ezeket a tanyákat nem tudják felújítani. A tanyák gazdasági szerepe lecsökkent, majd alapvetően átalakult.

Egészen 1986-ig a külterületek általános építési tilalom alatt álltak, az 1950-es évek elején alakított új tanyaközségeknek és a volt nagytanyás városoknak már lassan három évtizede alig jut pénzforrás a következetesen végigvitt, tervszerű és távlatos tanyafejlesztésre.

A mai tanyán élők helyzete az utóbbi fél évszázadban mindig is sajnálatosan hátrányos volt. Korlátozottan gazdálkodhattak, nem építkezhettek, fokozatosan megszüntették a tanyasi iskolákat, lassan haladt a tanyáik villamosítása, alig épült korszerű külterületi út az érdekükben, s a korábban működő mozgó boltok és más tanyai ellátó egységek is megszűntek, bezártak. Sőt az 1980-as évek eleje óta nagymértékben csökkent a létezésükhöz oly fontos talajvíz szintje is.

Tanyatörvényre volna szükség, mert szabályozási szempontból a tanya nem létezik. Egyetlen jogszabályban sem jelenik meg a tanya, sem preferált, sem fejlesztendő területként. Csak egy tanyatörvény pótolhatná ezt a jogszabályozási űrt. A tanyán élők érdekében koncentrálhatná azokat az állami eszközöket, amelyek ma is megvannak az ágazati főhatóságoknál, de nem érik el a kívánt hatást, mert egymástól függetlenül, külön-külön kezelik őket. A leendő törvénynek a tanyát értelmeznie kellene mint gazdaság egységet, építészeti és természeti örökségvédelmet, infrastrukturális rendszert. A kiskunsági tanyavilág tipikus terepe lehetne az európai mintájú vidékfejlesztésnek. A tanyavilág Magyarországon sem csak 200 ezer éppen ott élő ember ügye, hanem egyfajta életmód, kultúra, megújítandó örökség, amelyért felelősséggel tartozunk.

Tisztelt Államtitkár Úr! A panelprogramhoz hasonlóan kell tanyaprogram is. Meggyőződésem, hogy a tanyán élő embereknek is alanyi jogon járnak azok a kedvezmények, támogatások, amelyeket a nagyvárosban élők megkaphatnak az államtól. A tanyán élő embereknek is joguk van biztonságban élni, a hatóságnak kötelessége a bűnözőktől megvédeni őket. Emellett a tanyavilág idegenforgalmi látványosságként is szolgál, ezek a magyar tanyák épített környezetünk csodálatos elemei, amelyek szervesen illeszkednek a tájba, a természetbe.

A tanyavilágban meg kell valósítani a tanyai villanyhálózat bővítését, a régi, elöregedett villanyhálózat felújítását, valamint a tanyán élő családok tiszta ivóvízzel való ellátását. A panelprogramhoz hasonlóan nekik is biztosítani kell például olyan vissza nem térítendő és kedvezményes kamatozású kölcsönt, amiből tanyáik felújítását meg tudják valósítani. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a dűlőutak karbantartásáról sem. A tanyán élők laza talajú dűlőutakon kénytelenek közlekedni, mivel életfeltételeik odakötik őket, ezért ezeket az utakat ki kell javítani.

Tisztelt Államtitkár Úr! A magyarországi tanyákon élők, akik hosszú évtizedeken keresztül kiváló minőségű élelmiszerekkel, zöldségfélékkel, gyümölccsel, hússal, tejtermékkel ellátták az országot, most rendkívül nagy bajban vannak, és segítségre szorulnak. A vidéki családok, a tanyasi emberek is országunk részei. Szorgalmasak, tisztességesek, munkában meggörnyedtek, rászorultak, hogy a kormány figyelembe vegye őket.

Várom megtisztelő válaszát, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében megadom a szót Korózs Lajos államtitkár úrnak.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Képviselő úr, a magyar tanyavilágban élők ellátása komoly kihívások elé állítja a szociális ellátórendszert. Mint az több felmérésből és tanulmányból is kiderül, az ott élők társadalmi és szociális helyzete jelentős elmaradást mutat a nem tanyákon élőkkel szemben.

Erősíti ezt a folyamatot az a ma már megfigyelhető és mérhető jelenség, miszerint a városi lakás feladása után többnyire gyermekes családok vásárolnak házat a tanyavilágban, az olcsóbb fenntartás és megélhetés reményében. Ezzel a döntéssel azonban olyan alapvető szolgáltatások elérése válik lehetetlenné, amelyek a gyermekek és a felnőtt családtagok számára egyaránt elengedhetetlenek.

Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kérdés rendkívül komplex probléma, amelynek megoldása több szakterület együttműködését igényli. A tanyákon uralkodó helyzet megoldása csak célzott szolgáltatásokkal és a területre koncentráló, az érintett feleket és a szakembereket összefogó projektek keretében lehetséges. Meglátásom szerint ezek a jelenlegi jogszabályi környezetben is kivitelezhetők. A ma fennálló intézményi és ellátási struktúra rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek támogatással, kiegészítő források bevonásával megfelelő segítséget tudnak nyújtani.

(23.30)

Erre tekintettel nem látom szükségét egy kizárólag a tanyákra és az ott élők helyzetének javítására vonatkozó törvény megalkotásának. A tanyavilág lakosainak problémái jellegükben nem térnek el markánsan a nem tanyákon élő, marginális helyzetben lévő társadalmi csoportokétól. Nem szükséges más jogszabályban foglaltaktól eltérő szolgáltatások kialakítása, csupán megszervezésük és működtetésük egyedi szervezeti formáinak és az általánostól eltérő szervezési metódusok létrehozása szükséges. Ezen elgondolás mentén szerveződnek azok a programok és ellátások, amelyek a külterületen élők életkörülményeinek javítását tűzik ki célul.

Ilyen szolgáltatás a tanyagondnokság, amelynek célja a külterületeken élők szolgáltatáshoz való hozzájutásának segítése. A népszerű szolgáltatásból jelenleg közel 220 működik szerte az országban. Itt meg kívánom jegyezni, hogy több mint 700 falugondnokság is működik az országban, és több helyen kiegészítik egymást.

Reményeink szerint az uniós forrásoknak köszönhetően ez a szám a közeljövőben markánsan emelkedhet, köszönhetően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt közösségi közlekedés támogatását célzó pályázatnak. Ugyancsak itt kell megemlíteni a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex felzárkóztatását megvalósító Új Magyarország felzárkóztatási programot is, amely szintén érinti a tanyás térségeket. Erre a programra összesen mintegy 130 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre. A fentieken túl számos, egy-egy területet érintő program is fut, mint például a homokhátsági program, amelyek támogatását a kormányzat rendkívül fontosnak tartja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Nagyra értékelem a tanyavilágban élők helyzete iránt érzett felelősségtudatát és tenni akarását. Szándéka nagymértékben egyezik a kormányzat célkitűzéseivel és tevékenységével. Remélem, javaslataival a jövőben is segíteni fogja munkánkat.

Itt szeretném megjegyezni és közbefűzni azt a gondolatot, hogy jelenleg közel ezer falu- és tanyagondnokság működik, és ebből 220 a tanyagondnokság. Nemrég tekintettük át nemcsak a jogszabályi környezetet, hanem a területi lefedettségét is ennek a szolgáltatási formának, és itt jegyzem meg, hogy közel 300 olyan falu- és tanyagondnoki szolgálatot lehetne létrehozni, amelynek a törvényi feltételei megvannak, csak a települési önkormányzatok ezt a szolgáltatást nem szervezik meg.

Azt gondolom, ezen a területen rendkívül komoly előrelépésre van lehetőség, annál is inkább, mert a falu- és tanyagondnokságot egyébként állami normatívával finanszírozzuk. Ezen túlmenően gépkocsibeszerzéshez állami támogatást biztosítunk, és az elhasználódott gépjárművek cseréjéhez is állami forrásokat biztosítunk abban az esetben, hogyha az elhasználódott gépjárművet - legyen az terepjáró vagy mikrobusz - visszaszolgáltatják.

Azt gondolom, ezen a területen komoly lehetőségeink vannak, és a tanyavilágban élő embertársaink életminőségét nagyban befolyásolja, hogyha ezt a szolgáltatást a továbbiakban is bővítjük, és a képviselőtársam is segít abban, hogy rábeszéljük azokat a települési önkormányzatokat, ahol a jogszabályi feltétel megvan, hogy létrehozzák. Bizonyára ismeretes ön előtt is, hogy a falugondnokságot a 600 lélekszám alatti településeken lehet létrehozni. Hogyha egyre több települési önkormányzat vagy önkormányzati szövetség lép be ebbe a programba, akkor jelentősen tudjuk segíteni a tanyavilágban élők élethelyzetét a jövőben is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, elnök úr.




Felszólalások:   328-331   332-335   336      Ülésnap adatai