Készült: 2024.03.28.14:13:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

132. ülésnap (2004.03.17.), 28. felszólalás
Felszólaló Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottságban a kisebbségi vélemény voltaképpen a kérdésfeltevés módszerével alakult ki, mert a 11 ellenzéki képviselőnek természetesen már kialakult véleménye volt ezekről az előterjesztésekről, erről a három előterjesztésről, és úgy érzékeltük, hogy az általunk olvasott és felfogott céllal - amely az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatba hozható - maga a szöveges rész, tehát a tartalom merőben ellentétben áll, mintegy óriási űr van a kettő között, és feltételeztük, hogy majd az előterjesztő kérdéseinkre ezt a szakadékot áthidalja. Nem ez történt, hisz igazán nem is kaptunk választ feltett kérdéseinkre, így maradtak az eredeti kétségek. Mi azzal természetesen teljesen egyetértünk, hogy egy 14 éves törvény, mint az önkormányzati törvény és egyáltalán maga az egész önkormányzati rendszer 14 év után átgondolható, különösen - és ezzel sokat kínlódtunk már - a feladat- és hatáskörmegosztás, amivel mindig probléma volt. Ezzel igenis foglalkozni kell, foglalkozni szükséges, ám nem ilyen módon.

Az önkormányzati törvény nevében is benne van az önkormányzatiság. Egy ilyen módszer, amely becsempész egy vadonatúj fogalmat véleményünk szerint teljesen ellentétben áll az önkormányzatiság elvével, mintegy ráerőszakol valamit az önkormányzatokra, sőt egy olyan fogalmat visz bele az önkormányzati törvénybe, amely fogalom nem is létezik az önkormányzati törvényben, egyáltalán nem létezik, nem is magyarázza meg igazán, hogy mi ez. Azt azonban láthatóvá teszi, hogy a fővárosnál valóban, egyértelműen a Fővárosi Közgyűlés alá betuszkolja e téren a 23 nagy önkormányzatot. Gondoljunk bele, hogy a fővárosi 23 önkormányzat közül legalább négy vagy öt az ország ötödik-hatodik városai, tehát óriási városok, mégis e szinten betuszkolja a főváros alá.

Ugyanakkor alapvető kérdésekre nem ad választ, sőt önmagának is ellentmondó szövegezés van benne. Igaz, hogy általános vitáról van szó, de ezt mégis szükségesnek tartom ismertetni: kivételes esetben kerülhet egyáltalán sor ezeknek a létrehozására, akkor, ha financiálisan nem képes biztosítani a települési önkormányzat az adott feladatot, utána pedig azt mondja ugyanabban a mondatban, hogy akkor teheti ezt meg, ha egyébként a feladat ellátására biztosítható vagyont a társulás rendelkezésére bocsáthatja. Tehát ilyen ellentmondások vannak ebben a törvényben.

Nemcsak a fővárosról van szó, hanem kistelepülésekről is. A kistelepülések nagy része - mint tudjuk - kötelező feladatokat lát el. A kötelező alapfeladatok valóban szorosan összefüggésben állnak az önkormányzati törvénnyel. Hogy ezt esetleg nem tudja egy kistelepülés ellátni, és saját elhatározásából megállapodást köt valamely mással, és így látja el a saját érdekében a saját elhatározásából, ez felfogható, ez értékelhető.

 

(10.30)

De hogy valaki más, tehát egy törvény mondja meg, hogy mit csináljon az önkormányzat, ez teljességgel elfogadhatatlan. Volt már Magyarországon egy kísérlet az ilyen jellegű összevonásokra, körzetesítésnek hívták itt nálunk finoman, Romániában másként mondták, ott falurombolásnak mondták, igaz, ez durvább kifejezés, és mi se feltételezzük, hogy feltétlenül ez van mögötte, de valami ilyen az egészből kisejlik.

Ha magának a jogszabály-szerkesztésnek a formáit és szabályait vesszük figyelembe, akkor sem elfogadható ez a törvény-előterjesztés, hiszen magának a jogszabály-szerkesztés szabályainak is ellentmond. De főleg magának az önkormányzati törvénynek, az önkormányzat szellemiségének mond ellent, amely eredeti önkormányzati törvény indokolása olyan szépen levezeti, hogy hogyan tértünk át egy évszázados múltra visszatekintő önkormányzati rendszerre azután, miután '49-ben létrejött Magyarországon a szovjet típusú tanácsrendszer. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát azért tartottuk az általános vitára alkalmatlannak, hiszen mindezeknek nem felelt meg, illetve ilyen ellentmondások észlelhetők az előterjesztésben. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai